Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-02 / 152. szám, kedd

r

i

wrryvv

vwwwww^ Siahám WVWWWWWWUWWWv Ä MIKROMINIÄTURIZÄLÁS ÚTJAI CÉL: A SÚLY- ÉS MÉRETCSÖKKENTÉS • AZ ELEKTRONIKA LELKE: AZ ELEKTRONCSŐ • BÉLYEGEKNÉL IS KISEBB ÚJ MIKROELEM EK • KILÁTÁSBAN A KOCKACUKOR MÉRETŰ RÁDIÓK • EL A FELESLEGES ALKATRÉSZEKKEL! Mikroelemek és mikromodulok A szakemberek felvetették a kérdést: Feltétlenül szükséges-e, hogy az összes elektromos alkatrészt, az ellenállásokat, kondenzátorokat, tekercseket stb. hengeres vagy kocka alakúra készítsék s aztán utólag szereljék őket össze a készülőkbe? Hisz ily módon sok helyet foglalnak el. Ilyen meggondolások a háború után újszerű elrendezést eredményeztek. A gyakran azonos öszeállításban szereplő több alkatrészt egyetlen alkatrésszé kapcsolták össze — megszületett a modul, amely pl. egy teljes áramkör szerepét töltötte be. Az első parányi, 8x8 mm nagyságú és 0,5 mm vastagságú építőelemeket a Radio Corporation kezdte termelni. Az egyes lapocskák különböző anyagokból készülnek: alumíniumoxidbői, A rádiótechnika történetének lapozgatása közben érdekes adatokra bukkanunk. 1908-ban egy prágai kiállításon a Telefunken gyár bemutatta rádióberendezésót, amely kedvező időjárási viszonyok mellett Karlovy Varyval is fenntarthatta az összeköttetést. A berendezés súlya 3 métermázsa volt. 1926 körül teret kezdenek hódítani a modern elektroncsöves rádióvevőkészülékek; már könnyen elférnek a lakásban, hangvisszaadásuk több méteres távolságból is kielégítő volt — s a berendezés súlya már csak nem egész 100 kg! 1938-ban a Philips gyár Itisméretü tökéletes vevőkészülékeket kezd gyártani, súlyuk alig érte el az 5 kg-ot. A technika egyik csodájának tartották őket. Ezután a fejlődés világszerte rohamosan meggyorsult. 1955-ben a TESLA n. v. előállítja az első miniatűr telepes vevőkészülékünket, a MINOR-t, súlya csekély 2 kg, 1962-ben már számos ország gyártja a szubminiatür tranzisztoros vevőkészülékeket, amelyek könnyűszerrel elférnek a mellényzsebben. Súlyuk a szárazelemekkel együtt csak néhány tíz deka. Végül 1963-ban hírt szereztünk a szemüvegbe szerelt, mindössze néhány dekás rádióvevőkészülékről, Morgan Ismert amerikai miliárdos pedig egy gyémántgyűrűbe szerelt rádióvevőt, a vi- Néhány évvel ezelőtt még senki sem tudta volna lág legkisebb rádióját elképzelni a gyűszűben is elférő elektroncsövet — vásárolhatta meg magá- miniatűr tranzisztort. A fejlődés azonban itt sem nak. állt meg — utat tör magának a raikrominiatürizálás. Fél évszázaddal ezelőtt kezdődött Lee de Forest 1907-ben szabadalmaztatta első erősjtii elektrqncsövét. Ma már furcsa benyomást kelt ez az ős-elektroncső, mert az ötvenéves fejlődés nemcsak az alakját változtatta meg, hanem méretét is lényegesen csökkentette s elektromossági szempontból is rendkívül tökéletessé tette. Az első elektroncsövek alakra és méretre a közönséges izzólámpákra hasonlítottak. Később hengeres alakot vettek fel s ezt a mai napig is jobbára megtartották. Az eietroncső magassága és átmérője egyre csökkent, annak ellenére, hogy a csőbe épített elektródok számát növelték. Az elektroncsövek életünk elválaszthatatlan részevé váltak. Nélkülük nem lenne rádióadás, televízió, hangosfilm, elektronikus orvosi berendezések ... S éppen ez magyarázza nagyarányú fejlődésüket, amelyet nagymértékben meggyorsított a második világháború Is. A szövetségeseknek a lehető legkisebb hordozható rádióállomásokra volt szükségük. Az elektronikus berendezések akkori elrendezése nem volt kielégítő. Rétegezni és zsúfolni kezdték ezért az alkatrészeket, úgyhogy a miniatűr rádiótelefon doboza úgyszólván teljesen ki volt töltve alkatrészekkel. 1 dm

3 térségbe gyakran 40 alkatrészt ís begyömöszöltek. Ez kétségtelenül összezsugorította a készülék méretét, ámde az ilyen berendezés javítása rendkívül bonyolult feladatot jelentett. Fényjelző sorompók a magyar vasutakon A magyar vasutakon több vonalon új rendszerű, fényjelzésű sorompókkal kísérleteznek. Lényege, hogy a sorompó leeresztésekor a szaggatott jelzés mellett a sorompó a közúti szabványnak megfelelő átmérőjű kerek tárcsáról „állj" Jelzést ad. A villogó Jelzőtárcsák az út mindkét oldalán a sorompó jobb felén — tehát a menetirány oldalán — pislogják a piros Jelzést. Ha a sorompó nyitott, a tárcsák az út tengelyével párhuzamosan állnak. Az útró! a tárcsák élei látszanak, jelzést nem adnak. Ha a sorompót leeresztik, az első csengetéssel egyldóben a tárcsák az út tengelyére merőleges állásba fordulnak. Csak a Jelzések után következik a sorompó lezáródása. A fényjelzős sorompók alkalmazása a baleseteket, a sorompórongálások számát nagymértékben csökkenti, mert a gépkocsivezetők nagyobb távolságból láthatják a sorompó leeresztésének megkezdését mu tató Jelzést és a megálláshoz elegendő idő áll rendelkezésre. Az új balesetbiztonsági kísérletek a magyar vasutak egyes vonalain a várakozásnak megfelelően beváltak. Tervezik, hogy a közeljövőben tovább szélesítik a közutak és vasút kereszteződéseinél a villogó sorompórendszert különleges üvegekből, zsírkőből, bariumtitanátból, berilliumból, kerámiából és más, részben még titokban tartott anyagokból, ötvözetekből. Kémiai öszetételük szerfrit mint vezetők, félvezetők és szigetelők működnek. Különleges gyártási eljárások folytán ezek a parányi lapocskák mint ellenállások, kondenzátorok, tranzisztorok és más építőelemek szerepelnek a miniatürizálásban. Az új mikroelemeket parányiságuk alapján mikroelemeknek nevezték el. összeépítésnél az ezüstözött felületű mikroelemeket a kapcsolási előírás szerint egymásra helyezik s így 8x6 mm élhosszú derékszögű testet alakítanak ki belőlük. A mikroelemekből összeállított parányi kockát vagy téglát mikroniodulnak nevezték el. öszetételük, azaz az egyes mikroelemek száma és sorrendje szerint a mikromodulok ugyanazokat a feladatokat töltik be, mint az erősítők, szűrők, oszcilátorok vagy egyenirányítók, emellett csak egy fél kockacukor nagyságúak! A mikroelemeknek és mikromoduloknak parányiságuk a legnagyobb, de nem egyedüli előnyük. A laboratóriumi kísérletek azt mutatják, hogy az építőelemek működtetéséhez nagyon kevés elektromos energia szükséges, emellett nagyon teherbírók, könnyen gondozhatók ós javíthatók. További előnyük, hogy az új építőelemek a hagyományos elemekből épült elektronikus készülékekbe is beépíthetők. Mit várhatunk a kisebbítés területén az új elemektől? Reális feltevések szerint néhány év múlva kockacukornál kisebb rádiók lesznek, amelyeket karszíjjal csuklóra erősítve vagy kulcskaríkán Jiordhatunk. A televíziók laposak lesznek, mint a falra függesztett képek. A hírek szerint rövidesen piacra kerüinek a levéltárca nagyságú diktafonok és a mainál jóval kisebb és laposabb magnetofonok. Az egész elektronlkában újabb általános zsugorodási folyamat következik be, amely a legmerészebb elképzeléseket ls felülmúlja. A rakétatechnikában ez a fejlődés pl. azt fogja jelenteni, hogy — ugyanolyan hajtóanyagokkal mint ma — a rakéta hasznos súlya tízszeresére, sőt később hússzorosára is növelhető. A Szovjetunióban is számos alkatrészt készítenek már mikromodulok formájában. A mikromodulok nagyarányú termelésére készül az NDK is. A mikroelemek méretei ma még országonként változnak, a KGST keretén belül azonban nyilván rövidesen megegyezésre kerül sor s kétségtelenül hamarosan találkozhatunk az első olcsó mikromodulos készülékkel. Szilárdtest áramkörök A miniatürizálás legújabb eredményei az ún. szilárdtest áramkörök. A fogalom még annyira új, hogy általánosan elfogadott magyar elnevezése sem alakult ki. Nevezik egyesített áramköröknek is, de nem lehetetlen, hogy egy még találóbb harmadik néven vonul majd be az elektronikába (szlovákul mikroobvod a nevej. A szilárdtest áramkörök tervezői abból indultak kl, hogy egy áramkör lényeges, tehát nélkülözhetetlen ós felesleges alkatelemekből épül fel. Vannak tehát benne ellenállások, kondenzátorok, erősítő elemek, továbbá ezeket összekötő huzalok, forrasztócsúcsok, tartók, szigetelő lábak, alváz stb. Az utóbbiak nélkül lehet elektronikus készüléleket építeni, de ellenállás, kondenzátor, erősítő eleuj stb,. nélkül njgjn.. E?ért egy áramkörben feleslegesnek tekinthetjük a tartó, merevítő, és összekötő alkatrészéket. Márpedig egy mai elektronikus készülékben túltengenek a fölösleges alkatrészek. A szilárdtest áramkör azt a célt kívánja megvalósítani hogy a felesleges részek elhagyásával minden alkatrésznek elektromos funkciója legyen. Az egyesített áramkörök előállítását félvezetőkre alapozzák. Az előállításnak az a lényege, hogy egy alapanyagot kémiai és fizikai módszerekkel szigetelő, félvezető és vezető módosulatba hoznak, és ezek rétegei alkotják az áramkört. Mi következik ezután? A miniatűr és szubminiatür elektroncsövek, a tranzisztor, a parányi rádióalkatrészek, a szubminiatür kristályos szénrétegellenállás, a forgatógomba épített szubminiatür rétegpotenciométer, a miniatűr műgyanta impregnálású papírkondenzátor, a miniatűr fémezett papírkondenzátor, a gombakkumulátorok, a nyomtatott áramkörök, a mikroelemek és i mikromodulok, a kerámiából készült elektroncsövek, az egyesített áramkörök, a meltronika stb. egy-egy határkő a méretek csökkentése felé vezető úton. A mikrominlatür technika nem sejtett lehetőségeket nyit az elektronika számára. Arisztophanész Lüszisztraté című komédiájának egyik jelenetét láthatjuk a képen — a MATESZ előadásában. (Nagy László felv.) A nyugat-szlovákiai kerület II. képzőművészeti kiállítása Általános elképzelés szerint ez alkalommal olyan tárlatot vártunk, amely három éves szünet után lehetőleg jól tájékoztató, teljes képet nyújt országunk nyugati részének képzőművészeti helyzetéről, újabb fejlődéséről. Ez a hiánytalan kép már azért sem alakulhatott ki, mivel alkotóiknak mintegy fele — közöttük részben legjobbjaink — nem szerepelnek a kiállításon. Cáfolhatatlan tény, hogy világszerte, több évtized óta döbbenetes ingadozás és zűrzavar jellemzi a képzőművészeti életet, aminek hatása alól ml sem mentesülhetünk. A törekvések, keresések nem képesek átfogó egységes stílussá kiteljesedni. Éppen ez a kialakulatlanság, és ideges keresés jellemző a bratislavai Dosztojevszkij sori Művészház jelen tárlatára is. A kiállítók zömét a fiatalok s a legfiatalabb művészek képezik, akik szániára ez kínálkozó alkalom, hogy végre nyilvánosan szóhoz jussanak. Ez a törekvésük érthető, és helytálló, hiszen a művészet nem magánügy és nekrR^'üifrft 1'felelösségtelfes alkotóknak, ismerniük kell a hatást, amit műveik a közönségből kiváltai nak. * - ' "fbn-.v A tárlaton természetesen mind a három képzőművészeti ágazat képviselve van s ezek közül, — mint mindig, — legerősebben a festészet. Az idősebb nemzedék munkáit kialakult szemléletük és kikristályosodott stílusjegyek jelzik ezúttal ls Az alakos festmények közül megállítanak Weiner-Kráf Terezínjének a borzalmak felett tiszta könnycseppet hullató asszonya, — Nevan forma és színkultúrával kitűnő öltözködő nője, — Spanner Edit légiesen finom, átérzett Tavasza, Lazinovskénak a partizánharcokra utaló képe: A fiát gyászoló fájdalmas anya. A tájképek közül felfigyeltető lehotský új lendülettel, friss ecsetmozgással, érzékletes színekkel vászonra vetett szilárd kompozíciójú Hfdia. A természet nyújtotta motívumot Neműik és Zmeták egyéniségük, érzésük alapján szabadon foglalják képbe. A náluk fiatalabb korosztálybeli Drexler korunk talajából, a világaggodalomból sarjadó, vagy inkább ellene harcoló, meglehetősen zsúfolt figurális kompozícióját belső indulat fűti. Gáspár Várakozása rendkívül expresszív, — A. Szabó Tája a látott valóságot a képegység megteremtésének céltudatosságával formálja. Az ifjabbak közül Žiiinčánova síkszerűen ábrázolt Tavaszi utcájának gyermekcsoportja és Bley vonalak és színek ritmusára épített Szimfóniája érdekesek. — Paradoxonnak hangzik, de a legfiatalabbak közé sorolhatjuk M. Tillnert, kinek tájképét ruganyosság és friss Invenció jelzi. A grafikák zömben új formájú megoldásúak. Mégsem tagadják mega művészet eredendő természetét: az ábrázolást. — Laluha Aktjait fölényes rajztudás, Baiážt szokványosságot kerülő erőteljes nyelvezet jellemzi. Bombová, Gergelyová, Brunovský nemcsak tartják, hanem fokozzák eddigi színvonalukat. Oj hangon szólnak Cesnak és Cerniková. — Pavličková Ritmusa lüktet a belső Indulattól. Andrássy Tibor igelitmetszetén megőrzi a dolgok maradandó formáját. Vysočan linómetszetei summázóak. Želibská finom tűvel karcolt absztraháló lapjai költői 'kihangzásúak. A szobrászok közül vegyük előbb a fiatalokat, sorra. Az ő alkotásaik közül Kiugrik a tehefséges és kulturált Erna Masaričová formateremtő képzeletének szülöttje, a kitűnően, modernül felépített Zene. Remek kisplasztikáját a Flamingót vasból alakította. Oj esztétikai viszonyt fejeznek ki Pataki, Tóth, Staník érzékletes szobrai, — Kavesky kubizáló Alkonyata, Jankovič Szenvedélyt árasztó fafigurája, — Korkoš, a belső embert megjelenítő Štur képmása. — Trizuljôk a művészi szintézis útját járva formálja zárt egységű, fölötte kulturált Torzóit és Kútfiguráját. — Hufcko nemes realizmussal szól a Anyáról. Mázán szolid portrékkal jelentkezett s a Kísérletezőben mai témát igyekszik megoldani. Mint minden seregszemlének, a mostaninak is vannak pozitív és negatív jelenségei. De feltétlenül egészséges és tanulságos az alkotó és müvek szentesítése, a közönséggel való megismertetése. Nyilvánvaló, hogy hatásuk ösztönző és termékenyítő, s bizonyára előre viszi hazai művészetünk ügyét. Bárkány Jenőné Shura Cherkassky szólóestje Ilyen kepet nyújt felnagyítva a parányi lemezke, amelyre mikroszkopikus vastagságú rétegek alakjában rävitték a különböző rádió-alkatrészeket, (Vér,) Egy«tlan ilyen lemez egész elektronikus áramkört pótol. Shura Cherkassky, oro6z származá•sú amerikai zongoraművész vendég'< szereplése zenei életünk kimagasló ; eseménye volt. Cherkassky zongoraművészetét öszí szefoglalóan igy jellemezhetnénk: a ] lehető legnagyobb mértékben megkö; zellti a tökélyt. A mai művészek ál! talában mind nagyszerű technikával ! rendelkeznek, a magas fokúan kimű; veit mesterségbeli tudás művészetük > természetes kelléke és tartozéka, ami ! többnyire nem is kíván külön elem; zést vagy elismerést. De Cherkassky > művészete különös módon megköve! teli, hogy elgondolkozzunk és beszélI jünk az ujjaiban rejlő játszási tökél y• ről, mert a technikai káprázat mögött ! gránitkemény akarat izzik, ami a hallJ gatót szinte szorongó ámulatra kész> teti. Művészi megoldásaiban Cher! kassky nem ismer lehetetlenséget. Így I szolgálni a művészetet súlyos válla• lás. Színes, gazdag műsorát Mozart mu; zsíkájával nyitotta meg. A B-dúr szo| nátát (K. 281.) súlytalan könnyedségl gel és mégis egyéni belső súllyal, ; igazi mozarti pergő billentéssel, haj' szálfinom árnyalással, mintegy arany! mérlegen kiegyensúlyozva adta elő. Bach e-mol Passacagliáját elemzőn vMágoe 9Bóie*nv»Mtéss»i totaáwolta, ezúttal csodálatosan „mély" billentéssel. A zongora, mintha a művész tudós elmélyültséggel kikísérletezte volna a bachi hangzást, az orgona zengésével szólt a keze alatt. Bach-játéka szebbnél szebb műsorszámai között is fénypont marad. Az est folyamán egyre jobban kibontakozott Cherkassky sokszínű zongorahangja, amely a lelki rezdülések, érzelmek és indulatok széles skáláját fogja át. Különös módon „akaratos" Chopin tolmácsolásában egyéni veretű, de nagyon meggyőző, viharos magaslatokig emelkedő Chopin felfogást hallottunk. Vendégművészünk műsora második felében korunk hangját ls megszólaltatta. Sámuel Barber szonátáját adta elő az erők megragadó áramlásával. Barbert, aki 1910-ben született Pensylvániában, a szakirodalom az újromantikusok közé sorolja. Debussy Pour le piano című sorozatában (Prélude, Sarabande, Toccata) életre kelt a francia zeneköltő szín- és hangköltészete. A hallgatóság Shura Cherkasskyt lelkes ünneplésben részesítette. Az érdekes, jelentős müvészegyéniségtől a viszontlátás oeményéoen búcsúztunk. Hevaa Márta 1964. június 2. * £|I SZŐ 5