Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)
1964-06-12 / 162. szám, péntek
Néhány nap múlva a szavazóurnák elé járulunk. Amikor a Nemzeti Front jelöltjeire szavazunk, aktív álláspontunkat juttatjuk kifejezésre to vábbi fejlesztési programunkhoz és egyidejűleg elgondolkozunk afölött, hogyan végeztük munkánkat s melyek belpolitikai életünk alapvető fontosságú problémái. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével létrejöttek és kifejlődtek a csehek s a szlovákok kapcsolatai. Szlovákia népe a párt vezetésével az új köztársaságért és a munkásosztály politikai győzelméért küzdött. Minden erejével hozzájárult társadalmunk szocialista átalakulásához. A maga részéről most is aktivan járul hozzá építéséhez és felvirágoztatásához. Nemzeteinknek ez az öszszefogása meghozza számára a múltban sohasem tapasztalt sokoldalú fejlődés lehetőségét. Szlovákia népe kész a lövőben ls minden erejét hazája — a Csehszlovák Szocialista Köztársaság — felvirágoztatásának s megszilárdításának szolgálatába állítani, mert meggyőződése, hogy ez a leghelyesebb út, amely gazdasági, kulturális s nemzeti élete fellendüléséhez vezet. Igen. Szlovákia népe büszkén vallja, hogy részt vett köztársaságunk megalapozásában, amely most a haladás élén áll s a Szovjetunió körül felsorakozott harcosok első soraiban küzd a szocializmusért és a világbékéért. A csehek és a szlovákok közötti kapcsolatoknak, mint nemzetiségi kérdésnek alkotó marxi—lenini megoldása valóra váltotta mindazt, amit népünk évszázadokon át érzett s amit haladó szellemű képviselőink több ízben kifejezésre is juttattak. A történelem bebizonyította, hogy egy nemzet csak akkor érheti el céljait, ha leghaladóbb része — a kommunista párt vezette munkásosztály azokat szervesen programjába illeszti. Nálunk igy történt a nemzeti demokratikus forradalomban, amelynek kezdete és jelentős része a Szlovák Nemzeti Felkelés volt. A nemzet szabadságharcának élére a munkásosztály állt, amely hazánkban a fejlődést a szocializmus felé irányította. Ez egyben fordulatot jelentett testvéri népeink kapcsolatainak kialakulásában és az új Csehszlovák Köztársaságban megnyitotta a szlovák nemzet előtt a sokoldalú fejlődés útját. A szlovák nép a fasiszták ellen fellépve a szeparatista államot is szétzúzta s a szovjet seregek oldalán, döntést hozó támogatásukkal szintén részt vett a hatalmas áramlású európai szabadságharcban. A nemzet igazi felvirágoztatásának feltételeit azzal hozta létre, hogy a Szovjetunió támogatásával egybekötötte azt a szociális előrehaladásért, a szocializmusért és azért vívott harccal, hogy testvériesen élhessen együtt a cseh néppel Egyének, vagy csoportok eltéveszthetik, elhomályosíthatják az igazi célokat, sőt spekulálhatnak is, de a népi mozgalom — mint amilyen a felkelés is volt — sohasem folyamodhat furfanghoz. Örök időkre nagy, történelmi próbatétel bizonyítéka marad, olyan próbatételé, amelybon a nemzet megállta a helyét. Az ilyen kiállás a harcoló tömogek szívből jövő óhajait, kívánságait és nézeteit juttatja kifejezésre. A Szlovák Nemzeti Felkelés — a szlovák nép jelentós hozzájárulása volt a Csehszlovák Köztársaság felújításáért vívott harchoz, bel- és külpolitikai beállítottságának kialakulásához, szerfölött jelentős hozzájárulása volt ahhoz, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus politikai alapjait. Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájával eleget tett annak a fontos követelménynek, hogy helyesen kell megoldani a nemzetiségi kérdést — hazánkban elismertük a nemzetek önrendelkezési jogát A szlovák nemzet teljesen egyértelműen él ís ezzel a jogával amikor a testvéri cseh nemzettel él együtt, együttműködik vele s további forradalmi feladatokat teljesít a felújított országban Hazánkban a Szlovák Nemzeti Tanács lett a szlovák nemzet sajátos kérdései politikai, államjogi rendezésének megtestesítője és kifejezője. Ez a mi valóban alkotó jellegű államjogi elgondolásunk, hogy két nemzet alkot egy államot — nem légből kapott. Ez a megoldás a szó szoros értelmében gyakorlati szempontból volt szükséges azért, hogy az, ami különleges, ami nemzeti jellegű, helyesen illeszkedhessen abba, ami közös, a csehek és a szlovákok egységes törekvéseibe. Ez maradéktalanul megfelel a demokratikus centralizmus elveinek is. Akadnak olyan egyének, akik többnyire azért, mert ehhez hasonló megoldásról nincs tudomásuk, vagy azt latolgatják, elegendő-e ez a megoldás, vagy pedig a szlovák nemzeti szerveket csupán közbeiktatottaknak A. Dubček, o CSKP KB elnökségének fogja, oz SZLKP KB első titkára tekintik és a központi irányítás befolyását féltik. Az ilyen elgondolások nem tárgyilagosak. A CSKP KB s az SZLKP KB állást foglalt amellett, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács mélyítse el tevékenységét s ez elméletileg, de gyakorlatilag ls újból teljes mértékben megindokolja állarajogi megoldásunk helyességét, megalapozottságát. Az SZNT szerepének megítélését illetőleg ez egyben választ is ad az említett szélsőséges nézetekre. A nemzeti kapcsolatok elvi politikai értelmezése a szocialista forradalmi politika győzelmével karöltve létrehozta a nemzeti kérdés elvi megoldásának alapját is, aminek elsősorban a nemzetek gazdasági színvonalé ban mutatkozó aránytalanságok megszüntetésében kell megnyilvánulnia. A nemzetiségi politika súlypontja eszerint a további fejlődés folyamán a gazdasági és kulturális fejlődés területére tolódott el, és hozzájárult az e szakaszokon végbement forradalmi változások végrehajtásához. Nem beszélhetünk nemzeteink kapcsolatairól, kialakulásukról, megszilárdulásukról, ha figyelmen kívül hagyjuk a társadalmunkban végbement alapvető politikai, gazdasági s ideológiai változásokat. A szocialista társadalom egyik alapvető előnye, hogy a társadalom minden eszközét összpontosíthatja s tervszerűen felhasználhatja bizonyos feladatok megoldására, illetve célok elérésére s hatékonyan meríthet a társadalom minden olyan forrásából, amely az egész társadalomnak hasznot hoz. Ahol helyesen s gazdasági szempontból indokoltan fordítják az eszközöket egy elmaradottabb terület fejlesztésére, ott ez a terület is hozzájárul a társadalom felvirágoztatásához, a további hatékony fejlődéséhez s az életszínvonal emeléséhez szükséges eszközök létrehozásához. Az elvtársi támogatáson és együttműködésen alapuló kapcsolatok e döntő fontosságú feltételei teszik lehetővé, hogy a szlovák dolgozó nép egyre nagyobb mértékben vehet részt társadalmunk vagyonának létrehozásában, s járulhat hozzá egyrésžt saját fejlődéséhez, másrészt mind a két nemzet s a hazánkban élő valamennyi nemzetiség dolgozóinak javát szolgálhatja. Pártunk ebben látja a csehek és a szlovákok egyenjogúsága alkotmányjogi elvének megvalósítását. Ez az egyenjogúság elválaszthatatlanul összefügg szocialista országépítésünkkel, amely csak a szocializmust és kommunizmust építő társadalomban lehetséges. Legyen bár a még elmaradt csehországi területekről, vagy nagyrészt Szlovákiáról szó — az új üzemek építéséhez szükséges eszközök létrehozásának fő forrásai hagyományosan ipari területek, elsősorban északcsehországi területek voltak és azok még ma is. Ezért az egész köztársaság ügye e területek termelésének '— különösen a nehézipar, a tüzelőanyag és kohóipar termelésének fejlesztése. Szervezetten e területekre költözött, hogy ott dolgozzék Szlovákia lakosságának szükséges része is és csaknem negyedmillió ott talált állandó otthonra. Ezenkívül Szlovákiából mintegy 100 000 dolgozó utazik az említett területen levő munkahelyekre és szükség szerint a jövőben is így lesz. Ezeknek mintegy 30 százaléka az ostravai bányavidéken dolgozik. Szlovákia rohamos fejlődése pártunk céltudatos politikájának köszönhető. E fejlődésben a beruházási építkezések döntő szerepet töltenek be. Szlovákiában a beruházások aránya mindig nagyobb volt az állóalapok arányánál, úgyhogy egyre nagyobb a fejlődésre gyakorolt befolyásuk is. Ami az állam beruházási ráfordításait illeti, Szlovákia ebben 1949 óta átlag 30 százalékban részesül, ebből a termelőüzemek mintegy 28 százalékban, az ipar 25 százalékban, s a mezőgazdaság csaknem egyharmadával. Jelenleg az a helyzet, hogy a szlovákiai állóalapok a köztársaság állóalapjainak mintegy 21 százaiékát s ebből az ipar állólapjai 18,5 százalékot tesznek ki. Emellett relatívan nagyobb részük minőségileg értékesebb, mint a cseh országrészekben. Az 1948-ban elért eredményekhez viszonyítva országos arányban átlag 4,5-szörösére nőtt az ipari termelés, Szlovákiában ugyanazon idő alatt 6,5szörösére és ma már elérte mintegy 54 százalékát a cseh országrészekben egy lakosra jutó ipari termelésnek. Szlovákia 1948-ban — ami ezt a mutatószámot illeti — a cseh országrészek eredményeinek csúpán 39 százalékát érte csak el. Szlovákiában nemcsak terjedelmében gyors ütemű az ipari termelés növelése, hanem összetételének minőségi módosulásában is. Igy például 1948 óta csaknem 13-szorosára nőtt a gépipari termelés és a teljes termelésben való részaránya 15,2 száza lékről csaknem 30 százalékra emelkedett. A termelésben egyre nagyobb szerep jut a vegyiparnak, s a kohászatnak is. Az ipar gyorsabb ütemű fejlődésének e folyamata még nem ért véget. A kelet-szlovákiai kohóipari kombinát, gépipari s vegyipari üzemek építése, a Duna menti vízerőművek építésének előkészítése — hogy csupán a legfontosabbakról tegyek említést — meggyorsítják ezt a folyamatot, mint ahogyan azt a XII. pártkongresszus előirányozta. Ezzel egyidejűleg mezőgazdasági dolgozóink is egyre nagyobb mérték ben vesznek rész? az állam mezőgazdasági termelésében, ami szintén közvetlenül függ össze gazdaságunk szocialista átalakuláséval, s a szocialista termelési viszonyok győzelmével mezőgazdaságunkban. Rendkívül jelentősek voltak ezek a változások s azok ma is, különösen Szlovákiában, ahol a nagyüzemi mezőgazdasági termelésbe való átmenetnek, a talaj felaprózottsága megszüntetésének, a földbirtokosi maradványok felszámolásának, a csekély termelékenység megszüntetésének problémája a sző szoros értelmében megérett a megoldásra s a fejlődés ezt a megoldást meg is követelte. E forradalmi jelentőségű feladat megoldásával egyidejűleg az általános termelés is nőtt Szlovákiában. Ez azt jelenti, hogy a mi tapasztalataink is teljes mértékben igazolják a mezőgazdaság szocialista kollektivizálásához vezető lenini út helyességét. A termelés Szlovákiában az 1948. évihez viszonyítva ma mintegy 40 százalékkal nagyobb és emellett a megnövekedett termelést csupán a dolgozók 50 százaléka biztosítja. Vannak azonban még tartalékaink Is, amelyeket szintén fel kell használni. Mezőgazdaságunkban országos viszonylatban teljesítenünk kell a gazdálkodás belterjessé változtatásával összefüggő feladatokat, de Szlovákiában ezzel egyidejűleg sor kerül nagy kiterjedésű talajjavítási munkálatokra, nagy mennyiségű műtrőgya felhasználására és a földalap következetesebb kihasználását biztosító intéz? kedésekre is. Különleges megoldőst kívánnak Szlovákiában az aránylag nagy kiterjedésű hegyi és hegyaljai körzetek. Kidolgozzák a termelés, főként a legeltetéses állattenyésztés és a gyümölcstermesztés megfelelő szakosítását és gépesítését. A népgazdaság alapvető ágainak — az iparnak és a mezőgazdaságnak — fejlődésével arányban növekszik az építőipar, a közlekedés és a nemzeti jövedelmet alkotó többi tényező teljesítménye. A nemzeti jövedelem kialakításának az országos jövedelemben való hányada az 1958. évi 20,7 százalékról jelenleg 23 százalékra növekszik s ennek megfelelően emelkedik az egyéni fogyasztás is. Már Szlovákiában is az ipar van túlsúlyban. Különbségek állanak fenn azonban a színvonal tekintetében. A gazdasági színvonalban a történelem folyamán keletkezett mélyreható különbségeket mindeddig nem lehetett teljesen megszüntetni s ebben az időszakban ez nem is volt célunk. E különbségek azonban másrészt egyúttal közös forrásaink, amelyeket céltudatosan a társadalom szolgálatába kell állítani. Nemcsak az egyes körzetek közötti gazdasági kiegyenlítődés folyamatáról van szó, hanem egész népgazdaságunk hatékony fejlesztéséről. Ez mindenekelőtt a fejlődés fontos tényezőjére — a munkaerő-forrásokra vonatkozik. A munkaképes lakosság gazdasági kihasználásának foka az ország gazdasági színvonalának legfontosabb szintetikus mutatója. Szlovákia gazdasági kihasználásának foka ma még mintegy 8,6 százalékkal kisebb, mint a cseh kerületeké. Ezenkívül főként a népesebb évfolyamoknak munkafolyamatba való bekapcsolódásáról van szó. 1980-ig Szlovákiában a munkaerőforrások az országos források mintegy kétharmadénak felelnek majd meg. Ez a hányad lényegében még 1980 után is megmarad. Emellett főként az ifjúságról van szó, az iskolák és a tanulóhelyek végzett növendékeiről, akik közül 1970-ig évente 60 000—63 000 fiatal lép munkába. A szakdolgozók kiképzése, tekintettel arra, hogy Szlovákiában nagyobb az ifjúság hányada, Igen gyorsan fog növekedni és a tanoncok száma az 1962. évi 71 000-ről 1970-ben mintegy 130 000-re növekszik. A párt céltudatosan valósítja -meg e feltételek felhasználását további fejlődésünk biztosítására. A CSKP KB múlt év decemberében tartott plenáris ülése hangsúlyozta, hogy a távlati fejlesztés országos tervében ki kell dolgozni Szlovákia további koncepciós fejlesztésének kérdéseit is Az összpontosítás, szakosítás, a termelési programok irőnyzata érdekében foganatosított mostani intézkedéseket is úgy valósítjuk meg. hogy a mai problémákat is már a körzeti távlatokkal összhangban oldjuk meg. Ilyen intézkedéseket tartalmazott az 1964. évi terv és ilyen intézkedések vannak az 1965. évi tervben is Ugyanis a feladatokat úgy csoportosítjuk, hogy a munkaerőszaporulatnak csaknem a fele Szlovákia iparába kerüljön A termelőerők fejlődésével a társadalom és a nemzet életének sokoldalú fejlődésével céltudatosan biztosítottuk az új értelmiség nevelését. Gyorsan emelkedett a műveltség köztársaságunk egész területén és rendkívül gyorsan Szlovákiában. Igen sikeresen valósítjuk meg a forradalmat az ideológia és a kultúra területén is. Oj, fiatal értelmiségünk, a munkásosztályhoz, a dolgozó néphez és a szocializmus ügyéhez hű értelmisfr günk növekedett fel. Az értelmiség Szlovákiában olyan mértékben növekedett, hogy értelmiségünk túlnyomó többségét már a mi iskoláink nevelték Jelentős a munkásosztályból és a dolgozó parasztság rétegéből származó értelmiség hányada. Az 1950—1961 közötti időszakban a magasabb műveltségű lakosság száma 2,5-szörösével, a középiskolai végzettségű lakosság 165 százalékkal, és a főiskolát végzett lakosság 169 százalékkal növekedett. Az 1956—1962 közötti időszakban 31 ezer dolgozó végzett szak-, közép- és főiskolát foglalkozása mellett, tavaly azonban már mintegy 50 000 dolgozó végzett középiskolát és 12 000 tanul főiskolán. A szlovákiai főiskoláknak ma kétszer annyi tanára és tanítója van, mint ahány főiskolai hallgató volt Szlovákiában a háború előtt. Ma kétszer annyi a főiskolai hallgatók száma — 44 000. A lakosság számának aránya tekintetében ma már a kerületi átlagok tekintetében sincs lényeges különbség a cseh és a szlovák kerületek között — természetesen Prága kivételével — a közép- és főiskolát végzett lakosok százaléka tekintetében. Ez a fejlődés azonban nem lehet elegendő. Az elért színvonal nem felelt meg a termelés és általában a szükségletek még gyorsabb arányú növekedésének. 1970-ig a művelődés további, még gyorsabb növekedésére számítunk. A szlovák főiskolákon 1970-ben mintegy 80 000 hallgató fog tanulni Ugyanilyen ütemben növekszik a közép- és a szakiskolák tanulóinak száma is. tgy biztosítjuk a jövő évek egyik fő követelményét, a kommunizmus alapjait építő társadalomban élő ifjúság szakmai előkészítését. Igen időszerű feladat a tudományos-műszaki forradalom, amely megköveteli a szocialista értelmiség számának növelését és minőségének javítását. A társadalom tevékenységének valamennyi területén minőségi változásokat kell elérni a termelőerők összetételében, tartalmában és hatékonyságában s be keli vezetni a termelésbe a legújabb tudományos ismereteket. Értelmiségünkre e téren nagy feladat vár, hogy minél jobban hozzájáruljon a kapitalista világgal folyó gazdasági versengéshez, a műszaki fejlesztés és a munkatermelékenység növelése terén folyó versenyhez. Nem is kell különösen taglalni a kommunista nevelés új, igényes feladatait. A merev nézetek kárunkra volnának, nincs segítségünkre a naiv derűlátás sem, mert a feladatok bonyolultak és igényesek. Megoldásuk rajtunk áll s az emberek helyes tevékenységén múlik. Az értelmiségnek Szlovákiában megvan minden előfeltétele, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon e feladatok teljesítéséhez Ez a mi szocialista értelmiségünk, amely együtt él a gyárak és a földek dolgozóival, nagyrészt közvetlenül szervezi munkájukat és másként is tevékenyen és jelentősen részt vesz a feladatok megvalósításában Az értelmiséget soha sem azonosíthatjuk, nem is fogjuk azonosítani olyan egyének könnyelműségével és demagógiájával, akik szükségszerűen kívül maradnak fejlődésünk rohanó áramlatán, mert zavarólag hatnak a XII pártkongreszszus határozatainak megvalósítására. Köztársaságunk gazdasági és kulturális fejlődése s ennek keretében Szlovákia rohamos fejlődése sikeresen valósítja meg a nemzeteink közötti egyenjogúság, együttműködés és az internacionalizmus lenini elveit, amelyekért pártunk állandóan siíkraszáll. Bár ezeknek az elveknek megvalósítása a szocialista átalakításoktól függ s szorosan hozzájuk kapcsolódik, ez nem jelenti azt, hogy automatikusan valósul meg. Ezekért az elvekért az ideológia területén is harcolni kellett s ma is harcolni kell a csökevények ellen. A Szlovákia Kommunista Pártja vezetőségében levő ún. burzsoá nacionalista csoport elleni megállapítások felülvizsgálásával és a helytelenül levont következtetések elutasításával a CSKP Központi Bizottsága egyúttal újból hangsúlyozta a lenini alapelvek jelentőségét a nemzeteink közötti internacionális kapcsolatok megszilárdítása terén. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy céltudatosan harcolni kell a nacionalizmus ideológiájának maradványai és az emberek tudatában levő csökevények ellen, nyilvánuljanak meg azok bármelyik nemzet, vagy nemzetiség tagjánál. A nemzeteink közötti kapcsolatok politikai és szociális-gazdasági alapjait elvszerűen oldjuk meg. Ennek ellenére azonban még számos csökevény maradt fenn az emberek tudatában. E csökevényeket jobban figyelembe kell venni és konkrét eredmények alapján kell megmagyaráznunk új kapcsolataink lényeges kérdéseit. Emellett nemzeteink dolgozóinak lényeges, döntő fontosságú, kölcsönösen pozitív kapcsolatából kell kiindulni. A szlovák nemzet, szlovák munkásokból, szövetkezeti parasztokból, földművesekből, szocialista értelmiségből éli, tehőt a dolgozók túlnyomó demokratikus többségéből, amelynek döntő szava van Szlovákia politikai és közéletében, s mely a szocializmus építésében is bevált. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a szlovák nép szakmailag és politikailag magas fejlettséget ért el, nemzeti büszkeség és csehszlovák hazaszeretet hatja át. Célja az, hogy tovább dolgozzék a szocializmus fejlesztésén, erősítse a csehek és a szlovákok egységes csehszlovák államát, amely bevált s melynek jövője iránt nincs semmilyen kétség. A csehek és a szlovákok kapcsolatai szilárdak és megbonthatatlanok. Másként csak az gondolkodhat, aki átaludta az időt, vagy nem akarja látni azt a fejlődést, amelyen nemzeteink átmentek egészen a szocializmus győzelméig, amikor maga a nép alkotja és őrzi új kapcsolatainkat. A szlovákiai dolgozók érdekel teljesen azonosak a köztársaság érdekeivel — azzal, hogy gyorsabban haladjunk közös hazánk sikerei felé. (A RUDÉ PRÁVOBÖL) A közéi} Szlovákiái kerület legészakibb csücskébe, a Roháč tövéhez s az Arvai Duzzasztógáthoz is beköszöntött a tavasz, s vele együtt az első turisták is megjöttek. Tavaly mintegy 100 000 turista fordult meg itt. Képünkön az első idei látogatók a duzzasztógát vizáben gyönyörködnek. [F, Kocián — CTK felvétele*! 19B4. június 12. * Cj SZÖ 5