Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-02 / 152. szám, kedd

Áz flzemi pártszervezetek és pártbizottságok elnökei országos konferenciájának vitája JAROMIR DOLANSKÝ ELVTÁRS felszólalása bevezető részében hangsúlyozta, hogy a XII. kongresszus határozatainak teljesítése közben a népgazdaság szakaszán legnagyobbak a feladatok. Ma az a legfontosabb, hogy a termelésben mind nagyobb részt vállaljon a technika, a haladó munkamódszer, hogy a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység fokozásából származzék, mégpedig a nyersanyagfelhasználás relatív csökkenése mellett. E valóban forradalmi feladat teljesítése érdekében természetesen jelentős beruházásokat kell eszközölni. Ugyanakkor szükséges, hogy az üzemekben, vállalatokban egyre hatékonyabban kihasználják a rendelkezésre álló tartalékokat és lehetőségeket. A rejtett tartalékok és lehetőségek kihasználásában első helyen áll az anyagi érdekeltség fokozottabb érvényesítése. Pártunk meggyőződése, hogy az anyagi érdekeltség lenini elve a szocialista népgazdaság és az egész társadalom fejlődésének egyik alapvető feltétele. Mindnyájan tudjuk, hogy az anyagi érdekeltség — mint az egyén és a társadalom közötti viszonyok összességének eredménye — szocialista irányítórendszerünk egyik legfontosabb eleme. Nem érvényesül elszigetelten, hanem lényegében egyegy vállalat, üzem gazdasági üzem helyzete határozza meg. Ezért a demokratikus centralizmus alkotó érvényesítése, mint az irányítási rendszer módosításának kiindulópontja abból áll, hogy az anyagi viszonyok kihasználása alapján növekszik majd a vállalatok hatásköre és felelőssége a gazdasági eredményeket, a társadalom szükségleteinek kielégítését illetően, és az elért eredmények szerint alakulnak az egész kollektíva és az egyének megjutalmazására szolgáló pénzforrások. Tekintettel ezekre az alapvető intézkedésekre, napjainkban mindenekelőtt arra kell törekednünk, hogy teljes mértékben kihasználjuk azokat a le hetőségeket, amelyek jelenlegi körülményeink között módot adnak az anyagi érdekeltség fokozott érvényesítésére. Közülük még sokat nem használunk ki. Konkrét elemzés alapján kell keresnünk és rugalmasan kihasználnunk a jelenlegi jutalmazási gyakorlat minden tartalékát. Ez az aktív bérpolitika értelme és lényege Természetesen nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mindenekelőtt a minőségi szempontokat helyezzük előtérbe. A bérezést, a jutalmazást mindemellett nem kezelhetjük elszigetelten, hanem a termelésirányítás szerves részévé kell válnia. Az aktív bérpolitika emellett azt is jelenti, hogy a jutalmazásból eltávolítjuk a sablonosságot, az egészségtelen jelenségeket, és meghonosítjuk a rugalmasabb bérezést lehetővé tevő haladó módszereket, mint például a teljesítménybérezést az építőiparban, továbbá a célprémiumozást. a „százalékbérezést" stb. Az aktív, megkülön böztető bérezésnek az új technika és technológia bevezetésére, a szakkép zettség növelésére is ösztönöznie kell A helyes bérpolitikát össze kell kap csolnunk a nevelőmunkával, hogy ré szévé és eszközévé váljék, s hogy a tömegek kezdeményezésének fejlődését, a társadalmi és egyéni érdekek egységének megszilárdítását szolgálja, s elősegítse a hamis egyenlősdiség és a kapzsiság elleni harcot. A jutalmazás fokozása érdekében ez idén jelentősen növeltük a prémiumalapokat és megkönnyítettük folyósításukat. A munkaerők biztosítása érdekében szükségesnek tartottunk bizonyos változtatásokat az építőipar, az állami gazdaságok és a szénipar bérezésében. A kohászatban azzal a céllal növeltük a premizálást, hogy biztosítsuk a kívánt választékot és minőséget Fokozatosan módosítjuk a mesterek, vasutasok és egyes más ágazatok dolgozóinak bérezését. Bér politikánkban egyre több új módszert, formát érvényesítünk. A beruházók például prémium formájában megjutalmazhatják majd azokat a szállítóvállalatokat, amelyek idejében eleget tesznek tervezett kötelezettségeiknek. Kilátásba helyezzük a bérezésre vonatkozó előírások egyszerűsítését, hogy megkönnyítsük a bérelszámolást. i Évente kb. 800 millió koronát fordítunk különféle jutalmazásokra és több mint 90 milliárd korona bért fizetünk ki. Nem arról van szó, hogy a tervezett béralapokból pénzt takarítsunk meg, hanem arról, hogy a társadalom azt kapja érte, ami megilleti. Legfontosabb feladataink közé tartozik, hogy változtassunk a munkatermelékenység fokozásában jelentkező egy helyben topogáson. A jövő esztendőben az ipari termelés növekedését teljes mértékben a munkatermelékenység fokozásával kell elérnünk. El kell távolítanunk az egyéni teljesítmények fokozásának útjában álló akadályokat, szorgalmaznunk kell, hogy mind a termelő, mind a nem termelő ágazatokban mindenki képességeinek méltó feladatokat kapjon. A munkatermelékenység fokozása érdekében mindenekelőtt a munkaigényesség csökkentésére, a munkaidő egyre jobb kihasználására, műszakilag indokolt normák bevezetésére és a bérezés legcélszerűbb formáinak érvényesítésére kell törekednünk. Nem szabad lebecsülnünk a normamegállapítás szerepét, el kell távoli tanunk az elavult normákat, amelyek gátolják az új, főleg a műszaki fejlődés révén létrejött kapacitások kihasználását. Ha a normamegállapítást tudományos alapokra helyezzük, szélesebb körben érvényesíthetjük a teljesítménybérezést. A munkatermelékenység fokozása érdekében a premizálás célravezető formáit is egyre jobban ki kell használnunk. Számtalan példa bizonyítja, hogy az idejében és helyesen kilátásba helyezett prémium többet használ, mint tíz parancs, vagy rendelet. A kohászatban például — miután bevezették a megrendelések teljesítéséért járó premizálást — tavaly feleannyi megrendelés sem maradt teljesítetlenül, mint 1962-ben. A megérdemelt prémiumok kifizetését azonban sok helyütt még megnehezíti az aggályoskodás. javulást csak úgy érhetünk el. ha minden esetben konkrét feladatok teljesítéséért tűzünk ki bizonyos prémiumot. Célunk az, hogy a vállalatok gazdasági eredményei, a minőségi mutatók teljesítése, a termelőeszközök jobb kihasználása, a termékek egyre jobb minősége, a kisebb önköltség ne csak a könyvelői kimutatásokban szerepeljen, hanem visszatükröződjék a dolgozók keresetében is. A dolgozók vállalati alapja a jövőben teljesen az elért termelési eredményektől fog függeni, s a termelőegységek vezetőségeinek szélesebb jogkört biztosítunk a dolgozók megjutalmazását illetően. A következő hetekben minden üzemben és vállalatban általánosan ellenőrzik majd, hogyan teljesítik a Központi Bizottság januári határozatait. Az ellenőrzés folyamán a párt és szakszervezetek mélyrehatóan foglalkozhatnának az aktív bérpolitika elveinek érvényesülésével. Az anyagi érdekeltség fokozása nincs ellentétben erkölcsi elgondolásaink érvényesülésével. Az irányítás szocialista rendszerének abból kell kiindulnia, hogy a helyesen érvényesített anyagi érdekeltség szilárdítja az egyéni és társadalmi érdek összhangjának tudatát, hogy a két tényező kölcsönhatása a dinamikus társadalmi fejlődés meggyorsulásában csúcsosodik ki. J. KADLEC ELVTÁRS, a gottwaldovi Svit-üzemből bevezetőként elmondta, hogy a XII. kongresszus után a termékek minőségének lényeges megjavítását tűzték ki célul. Bár a feladatot teljes egészében még nem sikerült teljesíteniük, igyekeze tük máris sikerrel járt. Az első negyedévben például 100,18 százalékra teljesítették a minőségi tervet, 11 526 pár első osztályú cipőt gyártottak terven felül. Hogyan sikerülhetett ez? Elsősorban megállapították, mi okozza az áruk rossz minőségét. Mint megmutatkozott, nemcsak objektív okok játszottak itt közre, mint például a tervfeladatok késedelmes teljesítése, a rendszertelen anyagellátás, a nyersanyag minőségi fogyatékosságai stb. Maga a termelőegység is szívesen rejtőzött az ilyen objektív okok mögé. Lelepleztük és megbüntettük a felületes dolgozókat és nagyobb elővigyázatosságra serkentettük a többieket. Újabban már nemcsak a késztermékek minőségét hasonlítjuk össze a világ legjobb gyártmányaiéval, hanem a félkésztermákeket, a nyersanyagot, egyszóval mindazt, amiből a cipő készül Rájöttünk, hogy nem elég csak a gyáron belül rendet teremteni, hanem egyúttal igyekeznünk kell a külső problémákat is megoldani. Kedvezőtlen hatást gyakorol termelésünk minőségére a tervfeladatok esetenkénti tisztázatlansága. Tudjuk, hogy mint eddig, ezután is cipőt fogunk gyártani, de problémát okoz a mennyiségi mutatók gyakori változása, néha még egy év folyamán is. A tervek jóváhagyása után is változtatnak rajtuk Tavaly például hét ilyen változásra került sor. Ez idén négyre. Ez az ingadozás nemcsak a mi vállalatunk, hanem az egész gazdasági termelési egység számára kedvezőtlen következményekkel járt. Megértenénk ezeket a változtatásokat, ha gazdasági érdekből származnának. Re nem így van. Többnyire azért kerül rájuk sor, mert felületesen vizsgálták meg piaci lehetőségeinket és mert koncepciónk sem állandósult. TANGOŠ ELVTÁRS, a kladnói Acélműből elsősorban pártszervezetük Biuftka-tapasztalatairól szólt. Az Acélmű kommunistái kimondták, hogy mindannyiuknak csak egy céljuk lehet: — Harcolni a terv feladatok teljesítéséért minden munkahelyen, és példát mutatni a többi dolgozónak. Amíg nem egyeztették össze a pártbizottság, az üzemi bizottság és a műszaki vezetők céljait, nem tudták valóra váltani kitűzött feladataikat. A változás mindenekelőtt annak köszönhető, hogy minden párt taggal és tagjelölttel részletesen megismertették a termelési feladatokat és teljesítésük érdekében konkrét teen dőkkel bízták meg őket. A konkrét pártfeladatok teljesítését havonta a taggyűléseken ellenőrzik. Tangoš elvtárs ezután elmondta, hogy behatóan foglalkoznak a gazda sági vezetők munkájával. A pártbi zottság nemrég értékelte a kohászok, csoportvezetők, mesterek és techniku sok munkáját. Rámutatott fogyatékos ságaira, szervezési hibáikra. Közülük nem egyet le is váltottak, mert ahelyett, hogy célszerűen szervezték volna a munkát, mindent maguk akartak elvégezni, J. ŠOBR ELVTÁRS, a jáchymovi bányák dolgozója a szo cialista munkaversennyel és a fiatal műszaki, mérnöki kádereh nevelésé vei foglalkozott. Mint mondotta, nap jainkban nagy figyelmet szentelnek a Csehszlovákia felszabadítása 20. évfordulója tiszteletére indított munka verseny népszerűsítésének. Főleg a minőségi követelmények kielégítésé re. a munkafegyelem megszilárdításé ra és a munkabiztonsági előírások betartására helyeznek súlyt. Náluk a szocialista munkaversenyt egy — a munkahelyek képviselőiből álló — kü lönbizottság értékeli, amely gondosan ügyel arra, hogy a szocialista mun kafelajánlások konkrét munkát ered ményezzenek. Az utóbbi időben hatékony ellenőrzési formának bizonyult egy-egy munkacsoport úgyszólván teljes értékelése, melyet az üzemi bizottság végez. Nemcsak az elért eredményeket veszi számba, hanem figyelemmel követik azokat a módsze reket is, melyek lehetővé tették a sikerek elérését A jő tapasztalatokat azután népszerűsítik. Ugyancsak fi gyelemmel kísérik a munkacsoportok társadalmi életét. OTAKAR SIMÜNEK ELVTÁRS felszólalásában hangsúlyozta, hogy népgazdaságunk fejlesztése érdekében a legnagyobb mértékben ki kell használnunk a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit. A KGST tagállamok gazdasági helyzetét vizsgálva — mondotta —, nyilvánvaló, hogy közös erőfeázítéssel könnyebben megoldhatjuk a problémát. Ilyen probléma például az európai szocialista országok közös energiabázisának megteremtése, a népgazdaság kemizálása, a gépgyártás szakosítása, a fémtermelés biztosítása, a mezőgazdasági termelés fejlesztése. Ha e népgazdasági ágazatokat közös erőfeszítéssel fejlesztjük, ha a tudományos kutatásban ís közös úton haladunk, a várt eredmények a lehető leggyorsabban megvalósulhatnak. Az 1970-ig szóló népgazdaságfejlesztési tervek nemzetközi egybehangolása már meghozta az első eredményeket. A csehszlovák népgazdaság számára, tekintettel a termelés jelentős tagoltságára, a specializáció és a kooperáció jelenti a nemzetközi együttműködés legfontosabb módját és irányát. Az utóbbi két esztendőben, mondotta Simünek elvtárs, a gépipar szakosítása keretében hazánkban főleg olyan gépfajtákat kezdtünk gyártani, amelyeket a tagállamok régebben egyáltalában nem gyártottak. Ezt a módszert elsősorban azért választottuk, hogy kizárjuk a több szocialista ország termelésében keletkező párhuzamosságot. A termelés szakosítása, a gépipar döntő ágazataiban, — főként, ha tömegtermelésről van szó — rendkívül bonyolult probléma, különösen, ha a termelést az egyik országból a másikba kell áthelyezni. Tavaly például már megszületett a tagállamok közötti egyezség, amely elsősorban a vegyipari gépek és berendezések termelését érinti. Rendkívül meggyorsítja ez a szocialista országok vegyiparának fejlesztését. Ezenkívül több megegyezés született, melyek a szerszámgépek, a mezőgazdasági gépek és az építőipari gépek gyártását érintik. A géptípusok összpontosításánál abból kell kiindulni, hogy az illető ország a jövőben az összes többi tagállam egész szükségletét ki fogja tudni elégíteni. Itt nemcsak mennyiségi, hanem elsősorban minőségi szempontból kell a dolgot értelmezni. A népgazdaságok együttműködésével kapcsolatban meg kell említenünk, hogy minden országban ki kell dolgozni az együttműködés tervét. Mind vállalati, mind pedig iparági viszonylatban ki kell ezért küszöbölnünk a rövidlátó, lokálpatrióta szemléletet. Beszéde további részében Slmönek elvtárs a nemzetközi gazdasági együttműködés szerveinek munkájával és távlataival foglalkozott. Megemlítette, hogy a Gazdasági Együttműködés Nemzetközi Bankja, a KGST országok közös vasúti teherkocsi parkja, a prágai központi energetikai diszpécser szolgálat, az utóbbi két évben jött létre. Rámutatott ezzel kapcsolatban, hogy egy-egy ilyen szerv létrehozásánál valamennyi tagállam egyöntetű javaslatára van szükség. A KGST tehát nem autoritatív szerv, és a határozatai valamennyi ország népgazdaságára nézve előnyösek. Napjainkban a nemzetközi együttműködés' egyes problémáit két-, vagy több oldalú szerződésekkel is biztosítjuk. Jelentős megegyezés jött például létre Bulgária, Magyarország és a Lengyel Népköztársaság, az NDK és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között, a gördülő csapágygyártásra vonatkozólag. Meg kell itt említeni a hazánk és a Magyar Népköztársaság között létrejött egyezményt is, melynek eredményeképpen a közeljövőben felépítik a nagyteljesítményű dunai vízerőművet, A kohászat .terén Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország között a közeljövőben dolgozzák ki az együttműködési szerződést. A szocialista országok közötti gazdasági együttműködés tökéletesítése során fontos szerepet kapnak a kétoldali kormánybizottságok, melyek a tudományos műszaki együttműködés fejlesztése hivatottak. Ilyen együttműködést i teremtettünk már valamennyi európai tagállammal, valamint Jugoszláviával. Röviden összegezve tehát: a szocialista országokkal való együttműködés minden formáját és lehetőségét arra használjuk fel. hogy tovább erősítsük a szocialista országok gazdasági közösségét, hogy saját központi gazdasági problémáinkat ls kielégítően oldhassuk meg. Simünek elvtárs ezután hazánk külkereskedelme kérdéseivel foglalkozott. Kijelentette, hogy külkereskedelmünk eredményei jelentős mértékben befolyásolják a népgazdaságfejlesztés ütemét. Nem kétséges, mondotta, hogy ezek az eredmények elsősorban a termelésben végzett munka minőségétől függnek. A nemzetközi munkamegosztásban és a külkereskedelemben szükségszerűen figyelembe kell vennünk az értékviszonyokat is. Ez azt jelenti, hogy a termelési költségeket állán dőan össze kell hasonlítanunk a világárakkal, mert csak így tudjuk megállapítani, nem lépjük-e túl az egy-egy termékre eső társadalmilag szükséges munka nemzetközi szintjét. Ezt a szempontot, sajnos, több üzemben egyáltalában nem veszik figyelembe. Csak így történhet meg, hogy egyes kiváló minőségű termé keink mellett némely kiviteli cikkünk a külföldi piacokon nem állja meg helyét. Vállalatainknak a jövőben az eddiginél határozottabban kell megvalósítaniuk a Központi Bizottságnak a külkereskedelemre vonatkozó januári határozatát. ŠTEFAN ČAVARA ELVTÁRS, a Kelet-szlovákiai Vasmű pártszervezetének elnöke hazánk legnagyobb építkezésének munkaeredményeirő) tájékoztatta a konferenciát. Megemlítette, hogy a már eddig üzembe helyezett részlegek 1964-ben 31 000 tonna acélcsövet, 20 000 tonna acélszerkezetet és többek között mintegy 10001 tonna pótalkatrészt termelnek. Az év első négy hónapja alatt a Vasmű építői 109,9 százalékra teljesítették tervüket. Az ötszékes hengersor például ez évben már 55 000 tonna lemezt ad népgazdaságunknak. A hatalmas befektetések egyrésze tehát már ebben az évben megtérül. A nagy mű építésének egy része már befejezéséhez közeledik. Ezzel kapcsolatban sokasodnak a munkaszervezés és az Irányítás feladatai is. Régebben, az építőmunkán volt a hangsúly, a Vasműben ma elsősorban a szerelőmunkák okoznak gondot. Cavara elvtárs rámutatott, hogy a Vasművet ma több mint 10 000 tagú kollektíva építi, Az építésből közvetve több mint ezer üzem veszi ki részét. Mindez jelentős Igényeket támaszt a szervező munkával szemben, örvendetes tény, hogy az építkezésen résztvevő dolgozók — annak ellenére, hogy a Vasműben csehek, szlovákok magyarok és más nemzetiségűek találhatók, — megtalálták az országépítők közös nyelvét. Valamennyi építőt a végső cél — a Vasmű felépítésének mielőbbi befejezése egyesíti. Az 1963-as év elején - mondotta Cavara elvtárs — jelentős nehézségeket kellett leküzdenünk Különösen a munkaszervezés terén vo'tak hiányosságok. Ebben az Időszakban megnövekedett az építésbei. résztvevő vállalatok száma. A pártmu'.ikának tehát elsősorban a Vasmű vei kapcsolatos párthatározatokra kellett ésszpoivtosulnia. A pártbizottság és a párttagság az elmúlt időszakban különösen a kazánház és az ötszékes hengersor építését kísérte figyelemmel. Ma már elmondhatjuk, hogy e két fontos munkahelyen tanultuk meg, hogyan kell a gyakorlatban is megvalósítani a párt XII. kongreszusának határozatait. A gyakorlat bebizonyította, hogy a legbonyolultabb helyzetet is meg lehet oldani. A döntő fontosságú munkahelyeken például megszerveztük az építők „vezérkarát". Ez a munkamódszer, amely elsősorban az elvtársi együttműködésen alapszik, szép eredményeket hozott. A munka az utóbbi Időben mind a szervezés, mind az irányítás szempontjából sokat javult. KOS ELVTÁRS, az észak-csehországi bányászok képviselőj'e felszólalásában hangoztatta, hogy a Központi Bizottság határozatainak teljesítését nem egyszer a formális, adminisztratív munkamódszerek akadályozzák. Állításának igazolására néhány példát hozott fel. Megemlítette, hogy a minőség megjavításáért folyó igyekezetüket ellentétes rendelkezések hiúsították meg. Sok esetben ugyanegy probléma megoldására a minisztérium, a tröszt igazgatója és a vállalatigazgató is kiad egy-egy hoszszadalmas rendeletet. A sok bába között azután — mondotta Kos elvtárs — elvész a gyerek. Az egyszerű dolgozó az ilyen esetben kénytelenkelletlen arra gondol, hogy „odafent" lebecsülik az egyszerű dblgozó értelmi képességeit. Hogy a jövőben ilyen esetek ne ismétlődjenek meg, a .felsőbb szerveknek jobban kell bízniuk a vállalatok, üzemek szakembereinek tudásában. Ez különben a bürokratikus centralizmus helyes értelmezésével is összefügg. Senki sem szereti, ha tudásában ok nélkül kételkednek, ha kézenfogva vezetik. Az adminisztratív apparátus dolgozói számának csökkentéséről ls sok szó esik mostanában — mondotta Kos elvtárs. Ezzel kapcsolatban vállalatunk keretében már megkezdtük a két fokozatú irányítás megszüntetését. Az észak-csehországi barnaszénkörzetben például meg akarjuk szüntetni azokat az lrányítószerveket, amelyek két fokon — vállalatin és üzemin — ugyanazt a munkát végzik. Ezzel szemben nagyobb gondot fordítunk a távlati fejlesztés ís tervezés tökéletesítésére. Munkánk megjavításával kapcsolatban szólnunk kell a pártmunkáról is, A jövőben e téren is ki kell küszöbölnünk a formaiságot. A színvonalat itt ne csak aszerint mérjük, hogy a pártgyűléseken ott volt-e az egész tagság. A pártmunka színvonalát elsősorban a termelési eredményekkel kell mérni. K. J INA ELVTÁRS, a CKD Tatra prágai üzemének dolgozója a távlati fejlesztési tervről tájékoztatta a konferenciát. Kijelentette, hogy egyes szervezési kérdések megoldása után az előbbi évek eredményeihez viszonyítva 1964-ben jelentősen megjavult a tervezés. A CKD Tatra—

Praha dolgozói ma már az 1965-ös évi tervet is kidolgozták. Az üzem, amióta a CKD vállalat keretében dolgozik, az eddiginél sokkal jobban ki tudja elégíteni a népgazdaság fejlesztéséből reá háruló igényeket. A gyár jelenleg a T—334-es mintájú mozdonyok gyártásával foglalkozik. A korszerű technológiai eljárások segítségével az üzemben jelentősen csökken az önköltség. Egy gazdasági elemzésnél például kiderült, hogy a gyártás mai színvonalánál 280 mozdony eladása után teljes mértékben visszatérül az üzem korszerűsítésébe fektetett összeg. Ez azt jelenti, hogy a CKD Tatrában jól gazdálkodnak a nép vagyonával. Hogy ma ilyen kedvező a helyzet, az jelentős mértékben a jó pártmunkának ls köszönhető. ANTONÍN HAUSER ELVTÁRS, a vŕešovái építkezés pártelnöke felszólalásában főleg az energetika fejlesztéséről szólott. Elmondotta, hogy államunk a tisovái brikettező fejlesztésére óriási összegeket áldozott. A brikettet a nyugat-csehországi Barátság Bányában termelt barnaszénből fogjuk gyártani. Az építkezés során az építővállalatok együttműködésével kapcsolatban sok probléma merült fel. Különböző szervek különbözőképpen képzelték el az építkezést. igy volt időszak, amikor azt sem lehetett megállapítani, az építők hogyan teljesítik tervüket. Az építkezés pártszervezete és pártbizottsága ezért Intézkedéseket foganatosított, melyek eredményeképpen az építkezésben résztvevő szállítók megjavították munkájukat. Ma már szinte naprólnapra ellenőrizhető — mondotta Hauser elvtárs —, hogyan teljesítik az építkezés ütemtervé^ f' * 1 * 19(M június X