Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-07 / 157. szám, vasárnap

Az ezer tó országának építészete Prága után Bratíslavában, a Gépé­szeti Főiskola előcsarnokában nyílt meg a finn építészet kiállítása A re­mek fényképanyag nyomán szinte közvetlen szemlélői vagyunk a Finn Köztársaság elmúlt és mai valóságá­nak. Ez a sziklás, erdős, hegyes, sok­sziget, csupa tó országocska méltán büszkélkedhetik azzal, hogy egyike földrészünk legrégibb demokráciájá nak. Parasztjaik sosem voltak senki fiának jobbágyai, s már a középkor­ban a nemzetgyűléseken részt vettek. Kis telepeken, falvakban szabadon él­tek, s virágzott a népi kultúra és mű­vészet. A régi építészeti emlékek zöme — mivel anyaguk ter­mészetszerűen a fa volt, — elpusztult. Ám néhány közép­kori kőtemplom és Olofburg várának hatalmas tornyai hírt adnak a múlt­ról. — A hosszú telektől szenvedő, a természettel harcban álló kis­számú szegény finn nép régi építészeti hagyományokkal rendelkezik. Sajá­tos, józan kifejező eszközeivel rop­pant egyszerű, tisz­ta konstrukciójú és célszerű építészet alakult ki náluk, amely az éghajlat­hoz, életmódjukhoz alkalmazkodott s érzékeny és elvá­laszthatatlan kap­csolatot tartott fenn a természet­tel. Az újabb finn ar­chitektúra tulaj­donképpeni meg­alapítója Engel (1778—1840). Tőle Tüdőszanatórium származnak a szá­zadelejón fővárossá fejlődő Helsinki tervei. — Az anyagi kultúrát jelző építészet a művészetek között első helyen állt az országban, de csak A májusi csapadékmennyiség áttekintése Az előző hónapokban Közép-Euró­pa területe fölé több hullámban ned­ves tengeri levegő áramlott be, s Szlo­vákia területén is gyakori csapadé­kot okozott, ami több ízben zivatar formájában nyilvánult meg. A legna­gyobb zivatarokra hazánkban is a hó­nap vége felé került sor. E zivatarok közül néhányat felhőszakadás, s egyes kisebb körzetekben, főként a Kis-Kár­pátok környékén jégeső is kísért. A csapadék mennyisége májusban Szlovákiában igen egyenlőtlen volt. A legkiadósabb csapadék Záhorie vi­dékén, a Vág mentén, a Nyitra völgyé­ben és a Duna menti síkságon hul­lott. E területeken a csapadékmeny­nyiség több helyen átlagon felüli volt. Sokkal kevesebb csapadék hullott májusban Kelet-Szlovákiában, ahol a rendesnél mindenhol kevesebb esett. A múlt hónap folyamán a legszára­zabb terület Közép-Szlovákia volt. E körzetben a csapadék mindenütt a sokéves átlag alatt maradt. Közép­Szlovákiában a legszárazabb terület Losonc környéke volt. A Szlovákiában május folyamán hullott csapadékmennyiség jobb szem­léltetésére az alábbi táblázatot kö­zöljük. Feltüntetjük benne a májusi csapadékmennyiséget és a sokéves átlagot. A különbözetekből látható, hogy egyes körzetekben mennyivel több, illetve kevesebb csapadék érte a földeket. Májusi csapadék­Helység mennyiség átlag Bratislava 70 mm 70 mm Malacky 104 mm 67 mm Piešťany 79 mm 60 mm Trenčín 45 mm 63 mm 2ilina 34 mm 76 mm Poprád 17 mm 72 mm Košice 25 mm 72 mm Prešov 25 mm 65 mm Zvoien 29 mm 80 mm Losonc 14 mm 69 mm Hurbanovo 56 mm 63 mm Stropkov 36 mm 63 mm Nyitra 75 mm 63 mm Az átlagos havi hőmérséklet má­jusban a síkságokon 14—16 fok kö­zött mozgott. A maximális nappali hő­mérséklet néhol meghaladta a 25 fo­kot. A legmagasabb nappali hőmér­sékletet a hó végén Zvolenben, Tre­bišovon és Leleszen mérték, mégpe­dig 29 fokot. S ez még nem is volt rekordhőmérséklet, mert a múltban hazánk egyes helyein májusban még melegebb volt az időjárás, amikor is a legmagasabb hőmérséklet megha­ladta a 30 fokot. Dr. Peter Forgáö a XX. században vált nemzetközi je­lentőségű magas színvonalával, sa­játos nemzeti jellegével, s azóta ve­zető szerepet játszik. Ezt a hatalmas fejlődést Elias Saarinen (1873—1950), a nagy építész és urbanista indította el. Az építészeti forma és a környezet kölcsönhatása döntő tényező Saari­nennél. A szokványos formai kötött­ségeket elveti s helyet ad az egyéni törekvéseknek Elve a formatisztaság, kedvenc építőanyaga a gránit. Ennek a kornak legjelentékenyebb alkotása az ő műve, a merész megoldású, grá­nithomlokzatú helsinki főpályaudvar épülete Paimiban (1929—1933] Az utolsó három évtizedben a mo­dern finn architektúrára Alvar Aalto jellegzetes művészete nyomta rá bé­lyegét. Az első világháborúval kapcso­latos pangás után 1930 körül kezdő­dik a finn építészet hősi korszaka, a finn funkcionalizmus. A hagyomá­nyos anyagok, a fa és tégla mellett az üveg, a beton és alumínium is szerepelnek. S felépülnek az új lakó­negyedek, a kórházak, iskolák, köny­tárak, színházak és stadionok, ame­lyek célszerűek, egészségesek és utolérhetetlenül egyszerűek. Világos színű, sima, díszítő sallangok nélkül külső falaiknak kitűnő esztétikai ha­tásuk van. Kivitelük tökéletes a leg­apróbb részletekig. Aalto tervei alap­ján épült fel a Helsinki Olimpiai Stadion, a lenyűgözően egyszerű kul­túrpalota és számos más középület. S ő készítette Helsinki új városren­dezési tervét. A háború utáni lakáskrízist állam­kölcsön segítségével oldják meg s tel­iesen új lakónegyedek és telepek épülnek. A jelszó: nemcsak lakást és házakat akarunk építeni, hanem a mai embernek, a modern családnak szociológiailag megfelelő környezetet teremteni. Mindig az emberből és szükségleteiből indulnak ki. A városi kényelmet a vidéki élet szemlélődő nyugalmával kívánják egyesíteni, s az ember és természet kapcsolatát fenn akarják tartani. Ebből az elgondolás­ból születtek meg a kertvárosok: a diákváros, Helsinki közelében és az erdőben épült Tapiola. Sziklák és pa­takok, szürkészöld fenyők, ezüstös fe­hértörzsű karcsú nyírfák között emel­kednek Tapiola modern épületei. A szigeteken, erdők szélén, kilátással a tengerre, csupa barátságos lakóház, boldog emberi otthonok, virágos ud­varokkal elkülönített lakások. Sok a szociális intézményt szolgáló épület, közülük impozánsan emelkedik ki a Gyermekek vára, a hatalmas, levegős kórház. Meleg érdeklődéssel kísérjük ezt a látókörünket bővítő szép kiállítást. Bárkány lenőné Nagy feladatok Lakóházak Espovban (1959) A kezdeményezéseiről nevezetes pe­zinoki meliorációs szövetkezet nálunk a legjobbak közé tartozik. Huszonkét mezőgazdasági üzemet egyesít, több­nyire a Kis-Kárpátok vidékének egy­séges földművesszövetkezeteit. Tevé­kenysége a talajvizek káros hatásá­nak csökkentése, illetve elvezetése, a kimerült földek javítása, a szőlészet fejlesztése stb. Ez utóbbi a szövetke­zet munkájának 90 százaléka. A szövetkezet évzáró ülésén mind­annyiuknak nagy örömet szerzett a tavalyi év sikereinek, eredményeinek felsorolása, de érdeklődésük közép­pontjában az ez évi tervfeladatok ál­lottak, amelyek jóval felülmúlják nemcsak a tavalyi, hanem az előző évi feladatokat is. Noha a szövetkezet csupán négy­éves múltra tekint vissza, fennállása óta szerteágazó, sokoldalú tevékeny­séget fejtett ki. A Kis-Kárpátok me­zőgazdasági üzemeiben már 1959-ben mindenki tisztában volt azzal, hogy meliorációs szövetkezet nélkül egy jottányit sem juthatnak tovább. S lám, 1960-ban — tehát még nem is telt el egy év a megalakítás óta — a tag­üzemek máris 2,5 millió korona érté­kű meliorációs munkálatokat végez­tek el. Főleg ott, ahol legjobban szo­rított a csizma, azaz a legfontosabb meliorációs berendezések karbantar­tása terén. A következő évben az el­végzett munkák értéke elérte a 3 mil­lió 250 000 koronát a következő évben pedig megközelítette az 5 milliót. (Tá­jékoztatásul: a meliorációs szövetke­zetek a tervezett építkezések műszaki ellenőrzéséről, a gépekről és az épí­tőanyagokról, valamint a költségvetési és tervezési dokumentációról gondos­kodnak, míg a tagüzemek önköltség­gel végeztetik el a szükséges munká­latokat, esetenként az anyagot is ma­guk szerzik be.) A munka üteme tavaly volt a leg­lázasabb. A terv szerint 9 629 000 ko­rona értékű munkát kellett elvégez­niük, és ezt a feladatot 115,3 száza­lékra teljesítették. A tagüzemekben úgy számítják, hogy az idén a meliorációs szövetke­zet keretében 11 millió 276 900 koro­na értékű munkát végeznek el. Első­sorban a részlegek építéséről, a sző­lők teraszosításáről, talajjavítási mun­kálatokról van sző. Közelebbről: a dubovái szövetkezetben 15 hektár szőlőről akarják elvezetni a talajvi­zet, Jur-ban 6 hektárról, Modrá-ban 53 hektárról. E munkák költsége 876 000 korona. Az idei tervek szerint 21 szövetkezetben javítják a kimerült földeket, egymillió 280 000 korona költséggel. Amint Iájuk, munkában nincs hiány. Hisszük, — az előző évek rendkívüli sikereinek tudatában — hogy a pezi­noki meliorációs szövetkezet ezt az esztendőt is példamutató eredmé­nyekkel fogja zárni, I- S. Baráti segítség A Cígef Bányában az utóbbi időben munkaerőhiány van, s ez igen hátrál­tatja a fejtési terv teljesítését. A Hand­lovai Nagybánya dolgozói azonban se­gítő kezet nyújtanak. Handlován az idén jó eredményeket mutatnak fel — terven felül naponta több tonna sze­net fejtenek. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés 20. évfordulója alkalmából a bányászok elhatározták, hogy a Cígef Bánya tervéből tízezer tonnát maguk­ra vállalnak. Felajánlásukat becsü­lettel teljesítik — a múlt hónapban közel ötezer tonna szénnel adtak töb­bet a tervezettnél, ]ozef Tadian Á szocialista választójogról Választási rendszerünk né­pünk szuverenitása érvényesítésének egyik alapvető eszköze. Szocialista demokráciánk ezzel kapcsolatban olyan feltételeket teremt, melyek a választások fontosságát emelik ki társadalmunkban és szocialista álla­munkban, hangsúlyozva, hogy a kép­viselők megválasztása nem egyszeri aktus, hanem szocialista demokrá­ciánk egész rendszerének lényeges részét képezi. Ebből a szempontból kell megítél­nünk az új választási törvényeinket, melyek alapján június 14-én megvá­lasztjuk a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács, a nemzeti bizottsá­gok képviselőit és a járásbíróságok bíráit. E törvények kiterjesztik szo­cialista demokráciánkat, és további számos dolgozónak nyújtanak lehető­séget arra, hogy bekapcsolódjanak az állam és a népgazdaság irányítá­sába. A választott szervek hatásköre a politikán kívül, a népgazdaságra, a gazdasági és kulturális építés irányí­tására is kiterjed. Ebből az követke­zik, hogy a választások előkészítése, s maga a választási aktus is, nem le­het elszigetelt a társadalmunk és ál­lamunk előtt álló fontos feladatoktól, és a megoldásra váró problémáktól. A választások szorosan összefüggnek az államszervek működésének megja­vításával, a gazdasági irányítás cél­szerű átszervezésével, népgazdasá­gunk racionalizálásával, hiszen a képviseleti szervek ellenőrzik pár­tunk határozatainak teljesítését, szo­cialista alkotmányunk betartását, va­lamint nemzeti bizottságaink és gaz­dasági szerveink működését. Ezért nem véletlen, hogy a CSKP és az SZLKP Központi Bizottsága e napok­ban tette közzé a Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács tevékenysé­gének elmélyítésére, illetve bővíté­sére vonatkozó határozatait. E hatá­rozatok, és a gazdasági téren várható igen fontos intézkedések végrehajtá­sa, teljesítése sokban függ a megvá­lasztandó képviselőktől és attól, hogy a választójoggal bíró polgárok meny­nyire ismerik a problémákat ós a fel­adatokat, mert csak akkor támogat­hatják képviselőiket munkásságukban és ellenőrizhetik tevékenységüket, ha pártunk és kormányunk intézkedéseit megértik, magukévá teszik, és a fel­adatok reájuk eső részét munkahe­lyükön teljesítik. A választójog nem merül ki tehát abban a törvényes intézkedésben, hogy nálunk minden 18. életévét be­töltő állampolgár tekintet nélkül nem­zetiségre. vallásra, nemére, foglalko­zására, szociális származására, vagyo­ni állapotára és előző tevékenységé­re, választójoggal bír, és 21 éves ko­rában megválasztható a Nemzetgyű­lésbe, a Szlovák Nemzeti Tanácsba és a nemzeti bizottságokba. Nálunk a választás az általános, egyenlő, köz­vetlen választójog alapján, titkos sza­vazással történik, és egyenlő válasz­tójoggal bírnak a katonák és a többi fegyveres alakulatok tagjai is, A vá­lasztők jogaiho» tartozik az is, hogy amennyiben képviselőjük elveszti bi­zalmukat, a választókörzetben hatá­rozhatnak visszahívása kérdésében. Ilyen fontos határozatot tiszta lelkiismerettel persze csak olyan választók hozhatnak, akik ismerik az aktuális politikai és gazdasá­gi problémákat, megoldásukban ma­guk is tevékeny részt vesznek, s ezért tárgyilagosan ítélhetik meg képviselőjük munkásságát. Vegyük például a Szlovák Nemzeti Tanács egyik fontos feladatkörét, mely abból áll, hogy az alkotmány rendelkezé­seinek értelmében az egyenjogúság szellemében biztosítsa a magyar és ukrán nemzetiségű polgárok gazda­sági, politikai és kulturális helyzetét. Pártunk említett május 7-i határozata értelmében a Szlovák Nemzeti Tanács a választások után konkrét intézkedé­seket fog kiadni annak érdekében, hogy a magyar és ukrán nemzetiségű állampolgárok fokozottabb mérték­ben vegyenek részt az állam, a ter­melés fejlesztése, a közoktatásügy és népművelés irányításában. E kérdé­sekkel összefüggő megoldások vég­rehajtása nagyrészben a járási, vá­rosi, falusi nemzeti bizottságok hatás­körébe tartozik, tehát egyrészt az új képviselők, másrészt a választópol­gárok ellenőrzése alá esnek. Könnyen érthető, hogy például a kultúra fej­lesztésében tevékenyen részt vevő választópolgár nagyobb hozzáértés­sel tud majd hozzászólni az ezzel összefüggő helyi problémákhoz, mint az az ember, aki legfeljebb egy pohár bor vagy pálinka mellett bírálja a „hatóságok" működését, de társadalmi munkára soha sincs ideje. Szocialista társadalmunk további fejlődése a népgazdaság, a politika, valamint a kultúra és társadalmi együttélés terén egyre nagyobb akti­vitást igényel dolgozóink részéről, A választások előkészítése és lebo­nyolítása is ilyen irányban mozgósít­ja dolgozóinkat. Az utolsó választá­soknál 740 000 polgár dolgozott a vá­lasztási bizottságokban, és további félmillió agitátor működött a válasz­tások előkészítése folyamán. Az ez évi választásoknál az aktivisták száma még nagyobb, és hatáskörük sokkal szélesebb. A múltban a választási bi­zottságok, irányítási és ellenőrzési hatáskörrel bíró állami szervek vol­tak. A jelöltek kiválasztását, regiszt­rálásához való bejelentésüket és az agitácíót a Nemzeti Front bizottságai végezték. Az új választási törvényeink' szerint megalakított Nemzeti Front választási bizottságai a helyi társa­dalmi szervezetek működését koordi­nálják, a választás irányításánál vá­lasztási szervek funkcióit teljesí­tik, tehát a választás teljes vezetése e szervek kezében van, s ezek az ál­lami és társadalmi szervezetek jel­legzetességeit önmagukban egyesí­tik. Pártunk XII. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítését szol­gálják a küszöbön álló választások is. A választópolgárok szavazataikkal kifejezést adnak azon elhatározásuk­nak, hogy pártunk, kormányunk és választott szerveink munkáját támo­gatni fogjak, és irányításuk mellett dolgozó népünk egyesült erejével a szocialista építéssel járó feladatokat megoldják. Vi. Bfc ŰJ SZÓ 6 * i finiu s *

Next

/
Thumbnails
Contents