Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-06 / 156. szám, szombat

Levontuk a tanulságot Ä JELEN Időszakban a választás! gyűlések százai és ezrei zajla­nak le, ahol a képviselőjelöltek a CSKP és a Nemzeti Front Központi Bizottságának választási felhívása alapján ismertetik és megvitatják az ország népével a szocialista ország­építés alapvető kérdéseit. Mérlegre teszik a múlt megbízatási időszakban elért eredményeket, amelyek hasznos tapasztalatokkal szolgálnak a jövő munkájához. Nem kis örömmel állapíthatjuk meg, hogy dolgozóink áldozatos és öntudatos munkája nyomán a párt vezetésével hazánk az utóbbi négy év alatt jelenős sikereket ért el. A szo­cializmus győzelme után népünk új fejlődési szákasz küszöbén áll, a fej­lett szocialista társadalom építésével megteremti a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételeit. Megsok­szoroztuk a társadalom gazdagságát, emelkedett népünk életszínvonala, s minden téren fejlesztjük a termelő­erőket. A szocialista országépítésben elért sikerek mérlegelésekor nem mulaszt­juk el ama eredmények hangsúlyozá­sát, amelyeket a köztársaság egysé­ges népgazdaságfejlesztése keretében Szlovákia szocialista iparosítása terén elértünk. A pártnak ezzel kapcsolatos fő irányelvei következetesen megva­lósulnak. A burzsoá köztársaságban agrárfüggelékként létező, a fejlődés­ben lemaradt mezőgazdaságra épült Szlovákia a szocialista köztársaság­ban fejlett Iparú országrésszé válto­zott. A szocialista iparosítással foko­zatosan leküzdjük Szlovákia gazda­sági, szociális és kulturális elmara­dottságát a cseh országrészekhez vi­szonyítva és azokkal egy szintre hoz­zuk. Jellemző, hogy míg 1937-ben Szlovákiában az ipari termelés az össztermelés 24°/o-át, s a mezőgazda­sági termelés 76%-át tette ki, addig 1963-ban a mezőgazdasági termelés már csak 26%-át, az ipari termelés pedig 74%-át. Szlovákia gazdasági fejlődése rövid Idő alatt oly eredményt ért el, amire egyetlen kapitalista or­szágban sincs példa. Az Ipari terme­lés Szlovákiában a háború előttinek 12-szeresére emelkedett. Országos mé­retBen Szlovákia részvétele az Ipari termelésben 1948-ban csak 13,1% volt, 1963-ban már 20%. Ez azt jelen­ti, hogy Szlovákiában 1937 és 1963 között az ipar fejlődési üteme három­szorosan felülmúlta az egész ország Ipari fejlődésének ütemét. Olyan ered­mény ez, amely egészen megváltoztat­ta Szlovákia jellegét: az ipar került túlsúlyba, s ezáltal Szlovákia fejlett Ipari és mezőgazdasági országrész lett. Szlovákia egyik legelmaradottabb része Dél-Szlovákia volt. Lakosságá­nak legnagyobb részét a köztársaság több mint félmilliót számláló magyar nemzetiségű állampolgára képezi. Szlovákia déli részének gazdasági el maradottsága a tőkés rendszer átkos öröksége és annak következménye, hogy ez az országrész a tőkés orszá­gok közötti viszálykodás tárgya volt, s emiatt egyik tőkés állam se volt hajlandó gazdasági fejlődése érdeké­ben valamit is áldozni. Ezért volt itt a nyomor, a nélkülözés és munkanél­küliség mind a burzsoá Csehszlovák Köztársaság, mind a Horthy-fasiszta megszállás Idején sokkal nagyobb, mint az ország többi részében. Ezért tudja Dél-Szlovákia népe értékelni és felbecsülni mindazt, amit a felsza­badulás óta a szocialista köztársaság­ban kapott. Ezért népe áldozatos mun­kájával, munkaslkereivel adja tanúje­lét a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság Iránt érzett hazafiúi érzelmé­nek. Megnyilvánulása ez egyúttal a cseh és a szlovák nép Iránt táplált testvéri szeretetének, mely a szocia­lista eszmeiségen alapuló proletár nemzetköziségből fakad. DÉNES FERENC daságl termelés nagyarányú korsze­rűsítése és mechanizálása folyik. A mezőgazdasági termelésben — az állattenyésztésben és a növényter­mesztésben egyaránt — minden mun­kát gépesítünk. A mezőgazdasági gé­pek ezreit juttatják a gyárak dolgo­zói a szövetkezeti parasztságnak, hogy a termelést pártunk határozata értelmében minél előbb az ipari ter­melés színvonaálra emeljük. Ezt a célt szolgálja a délvidék víz­gazdálkodását szabályozó öntöző­rendszer és a vadvizeket levezető csa­tornák építése a Csallóközben és a Kelet-szlovákiai sígságon. Óriási anya­gi eszközök beruházása, különösen a Dunán felépítendő hatalmas vízerőmű néhány éven belül a felismerhetet­lenségig megváltoztatja ennek a vi­déknek az arculatát. A mezőgazda­sági termékek éléskamrája lesz, meg­teremtve ezzel a kommunizmusba va­ló átmenet feltételeit hazánkban. A már eddig is létező ipari vállala­tok mellett a délvidéken új Ipari léte­sítmények, új üzemek és gyárak léte­sülnek, mint a szeredi Nikkelkohó a vágsellyeí Duslo, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a rimaszombati Élelmiszer­kombinát. Megkezdődött a štúrovói Cellulózkombinát építése, s rövidesen kezdetét veszi a lévai Textilgyár épí­tése ls. Tervbe vették a közeli évek­ben a délvidék gyárainak rekonstruk­cióját, mint például a füleki Kovo­smaltét és az apátfalusi Pofanáét. Egy­két éven belül néhány korszerűbb konzervgyár felépítésére számítunk a délvidéken. Ezek az Ipari létesítmé­nyek nemcsak Szlovákia, hanem az egész köztársaság jelentős ipari bá­zisai, de jelentőségük még nagyobb mértékben megnövekszik. S ZLOVÁKIA gazdasági és Kultu­rális felemelésével a lenini A TÁRGYILAGOSSÁG kedvéért le kell szögeznünk, hogy a dél­vidéken az ipar nagyobb arányú fej­lesztése csak az utóbbi években vehet­te kezdetét, amikor a tudományos gaz­daságfejlesztési tanulmányok és az anyagi erőforrások ehhez megterem­tették a szükséges előfeltételeket. A délvidék mezőgazdasági fejlesztésé re azonban már jóval előbb aránylag sokkal nagyobb beruházásokat eszkö­zöltünk azon egyszerű oknál fogva, hogy itt a szövetkezetesítésen alapuló nagyüzemi szocialista mezőgazdasági termelés hamarább és nagyobb mér­tékben megértésre talált, mint Szlo­vákia más részein. Tagadhatatlan a délvidék úttörő szerepe a mezőgazda­ság szocialista átalakításában, ami je­lentős hozzájárulást Jelent a párt me­zőgazdasági politikája sikeres megva­lósításához. Szlovákia szocialfsta iparosítása ke­retében ma a délvidéken a mezőgaz­nemzetiségi politika szellemében meg­oldjuk a nemzetiségi kérdést. Helye­sen érvényesítve a marxista—leninista tanokat a nemzetiségi kérdést aláren­deltük az osztályharc, a proletárdik­tatúra s ma a szocializmus építése ér­dekeinek. Ennek megfelelően a ma­gyarlakta délvidék gazdasági és kul­turális fellendítése is egyet jelent a nemzetiségi kérdésnek a lenini poli­tika szellemében történő megoldásá­val. A gazdasági jólét megteremtésé­vel, a magyar nyelvű Iskolák széles­körű hálózatának kiépítésével, vala­mint a formailag nemzeti, de tartal­milag szocialista kultúra biztosításá­val megteremtettük a feltételeit an­nak, hogy köztársaságunk magyar dol­gozói az alkotmányban lefektetett tel­jes egyeniogúságot élvezzék, tudásuk­hoz és félkészültségükhöz képest az országban bárhol és bármilyen posz­ton érvényesüljenek. Szülőföldjüket, a Csehszlovák Szocialista Köztársasá­got, ahol a cseh és szlovák dolgozók­kal együtt testvéri egyetértésben épí­tik a szocialista társadalmat, saját hazájuknak tekintsék. A szocializmus építése során végbe­ment mélyreható gazdasági és társa­dalmi változások új viszonyokat ala­kítottak kl. Nemzeteink és nemzeti­ségeink szocialista nemzetekké és nemzetiségekké váltak, s szilárdabb lett nemzeteink és nemzetiségeink po­litikai, erkölcsi és testvéri egysége. Ez az egység és összeforrottság biz­tosítja, hogy szocialista köztársasá­gunk is fokozatosan egyetemes népi állatná fejlődik. Hogy a cseh, szlovák és az Itteni magyar nép baráti és testvéri kapcso­lata még jobban elmélyüljön, pártunk nem átallotta a XII. kongresszus szel­lemében a személyi kultusz hibáinak feltárásakor és maradványai elleni harcban nyíltan kijelenteni, hogy a felszabadulás utáni első években 1945—1948-ban az itt élő magyar nem­zetiséggel szemben nem helyes, a marxista-leninista tanítással ellenté­tes politikát folvtatott. amiért az egész akkori pártvezetés viseli a felelőssé­get. Ezt a nyílt beismerést tette an­nak ellenére, hogy a Februári Győ­zelem után. amikor a munkásosztály pártja vezetéséve! végleges győzelmet aratott a reakciós burzsoázia felett, mindent megtett azért, hogy a nem­zetiségi kérdésben elkövetett politi­kai hibát és sérelmeket lóvátegye. A történelmi Igazság érdekében tette ezt a beismerést a párt, s azért, hogy az <Hop' magyar dolgozók között a !egc9>V & 1"eiib kétség sem merüljön r«'I u7 ľ-ánt, hogy a tiszta Igazság fel­tárása vezérli még akkor Is, ha ez nagyon fáldalmas. Pártunk Központi Bizottságának egész tevékenysége azt bizonyltja, hogy [gaz marxista-leni­nista elvhűséggel harcol a személyi kultusz minden csökevénye ellen a lenini normák érvényesüléséért a párt- és állami életben. Ezért a legélesebben el kell ítél­nünk minden kísérletet, amely ezek­nek a régi hibáknak felhántorgatásá­val akar tőkét kovácsolni zavaros és végeredményben a párt számára ár­talmas célok eléréséhez. Nem érthetünk egyet az olyan ér­zelmi megnyilvánulásokkal sem, ame­lyek csak azért hozakodnak elő az ak­kori sérelmekkel, hogy állandóan fel­színen tartsák a kölcsönös bizalmat­lanság légkörét, ami a nemzetiségi elszigetelődéshez és végül a burzsoá nacionalizmusba torkollik. Minden te­vékenységünkben — a közös cél ér­dekében — az vezéreljen bennünket, ami még közelebb hoz a cseh és szlo­vák néppel a közös szocialista hazá­ban. nARTUNK történetének ezt a sza­kaszát lezártnak kell tekinte­nünk, levonva belőle azt a tanulsá­got, hogy a marxista-leninista ta­noktól való eltérés mily súlyos és fájdalmas következményekkel jár. A szocializmus győzelmével még nem szűnt meg a nacionalizmus hatá­sa az emberek gondolkodására. Az emberek tudatának átalakulása vi­szonylag elmaradt gazdasági és poli­tikai helyzetük megváltozása mögött. A nacionalizmus a burzsoá Ideológia egyik legmakacsabb és legtovább ha­tó csökevénye, amely ellen különösen most, amikor az imperialisták fokoz­zák ellenünk és a többi szocialista ál­lam ellen nyílt és burkolt politikai és ideológiai harcukat, szívósan kell küzdenünk. ' A burzsoá propaganda a békés egy­más mellett élés ürügyén próbálja terjeszteni eszmélt a szocialista álla­mokban. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban több mint 60 ezer embert foglalkoztató központi hírszerző hi­vatal (CIAJ több mint 300 ezer ügy­nökével az amerikai kormány „lélek­tani hadműveletének" az Ideológiai diverzió végrehajtásának az a szer­ve, amely Ily módon akar bomlasztó tevékenységet kifejteni a szocialista államokban. A ml válaszunk csak egy leh'ef: Az Ideológia területén nincs sem­miféle békés egymás mellett élés. Az államközi, gazdasági és kulturális kapcsolatok fokozása, a gazdasági verseny fejlesztése mellett következe­tesen harcolunk minden nem marxis ta—leninista ideológiai áramlat ellen. Az Ideológiában nem hagyhatunk vá­lasz nélkül egyetlen antimarxista fel­lépést sem. Az eszmei harc frontján támadásba kell mennünk. Ez a nem­zetközi osztályharcban Internaciona­lista kötelességünk. Ez tulajdonkép­pen a szocializmus harca a kapitaliz­mus ellen, a haladás harca a reakció ellen. Ebben a harcban nemcsak min­den kommunista párttagnak, hanem szoclalisa köztársaságunk minden ál­lampolgárának tudnia kell, hol a he­lye. Ebben az országban mindenkinek a kommunista párt, a szocializmus mellett kell kiállnia, hogy erősítsük a szocializmus politikai, gazdasági és kulturális helyzetét, segítsük a béke és a haladás ügyét, a szocializmus eszmei előretörését. A választási kampánynak ls ennek az eszmei harcnak Jegyében kell foly­nia. Emellett minden erőt összponto­sítani kell a népgazdaságfejlesztési terv teljesítésére és túlteljesítésére a társadalmi termelés, a munkaterme­lékenység és a gazdaságosság növe­lésére. A mostani választásokra már rá­nyomja bélyegét a felkészülés a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 20. évfordulója ünnepségeire, melyet az egész ország mint népeink legdicsőbb történelmi eseményét méltón, újabb munkasike­rekkel akar megünnepelni. Ez a beve­zetője azoknak az ünnepségeknek, amelyekkel hazánknak a Szovjetunió által történt felszabadítása 20. évfor­dulóját fogjuk köszönteni. A plzeni Slovanv negyedben új föld alatti garázs épült 470 gépkocsi ré­szére. A garázs korszerű autúszervisszel van ellátva. A fülkék egy része a Plzeňen átutazó külföldi turisták számára van fenntartva. Képünkön a ja­vítócsarnok látható. ~ MIT LEHET (CTK — J, Vlach felvétele.), kivinn i ^ behozni f Beszélgetés JOZEF ONDRUŠ elvtárssal, a vámhivatal vezetőjével Az utóbbi hónapok folyamán alaposan megnövekedett a turista­forgalom Csehszlovákia és Magyarország között. A főidény pedig csak most, a tanév befejezése után kezdődik. Tízezrek töltik majd szabadságukat a Balaton partján, és ugyancsak tízezreket látunk vendégül hazánkban. A turistaforgalom bővülésével új problémák merültek fel. Ezekről beszélgettünk Jozef Ondruš elvtárssal, a braa tislaval vámhivatal vezetőjével. • A megnövekedett turistafor­galom bizonyára a vámhivatal munkájában ls érezhető. Szüks ég volt a régi vámszabályok mó dosf­tásfira, esetleg újabbak életbelép­tetésére? — Ä turistaforgalom Keretén Belül Is számolni kell bizonyos árukivitel­lel és behozatallal. A Magyarország­ra vonatkozó árukivitelt 1964. már­cius 20-tól új előírások szabályozzák. Ennek értelmében általában tilos Magyarországra kivinni zsebkendő­ket, üvegárut, porcelánt, felfújható gumimatracot, gumilábbelit, plüsst és sátrat. Kiviteli engedéllyel, 260 százalékos illeték ellenében (az áru értékét véve alapul) kivihető: ágynemű, pelenka és bőrkesztyű. 100 százalékos illeték mellett kiviteli en­gedéllyel kivihető: női fehérnemű műselyemből, melltartó, borotvapen­ge, rozsdamentes evőkészlet, zomán­cozott edény, bőrlábbeli, porszívógép és babakocsi. — A Jegyzékben fel nem sorolt minden másfajta áru 300 korona ér­tékig kivihető. Természetesen a kivi­telre szánt áru mennyisége nem ha­ladhatja meg az utazó és családja személyi szükségletét. A 300 korona értéket meghaladó árura kiviteli en­gedély szükséges. A kiviteli engedélyt a területi vámhivatal adja kl az áru értékéből kiszámított 50 százalékos illeték fejében. • A turisták túlnyomő többsége üdülés céljából keresi fel Magyar­országot. T öbben sátortáborokban víz mellett töltik szaba dságukat, de a sátorlap és a gumimatrac kl­vitele tilos.., — Természetesen. Ä Magyarország­ról hazatérő és a Magyarországról ér­kező turista 300 korona értékig vám­mentesen hozhat be árut. Ezen felül mindennemű behozatal vám alá esik. • A posta küldemények eseté­ben külön vámelőírások érvény e­sek? — A Magyarországra Irányuló pos­tai küldemények esetében ugyanazok az általános előírások érvényesek, mint bármely más országra. Ez annyit jelent, hogy a 100 korona értéket meg nem haladó küldeményekre nem szükséges kiviteli engedély. 100 koro­nán felül 300 korona értékig kiviteli engedély szükséges és természetesen Illeték alá esik. Ezenkívül Magyaror­szág és Csehszlovákia között újabb megállapodás jött létre, amelynek ér­telmében ajándékként 300 korona (400 forint) értékig 1 kg-ot meg nem haladó súlyban levélküldemé­nyek küldhetők Magyarországra és Magyarországról egyaránt. Ezek a le­vélküldemények nem esnek elvámolás alá sem nálunk, sem Magyarországon, és kiviteli engedély sem szükséges. A levélküldemény bármelyik postahi­vatalban feladható előzetes ellenőrzés nélkül (az ellenőrzést utólag végzik]. Természetesen bizonyos korlátozás e téren Is van. így például a Magyar­országra Irányuló küldemény nem tartalmazhat konzerveket, postabélye­geket, esetleg bélyeggyűjteménye­ket,,, • Az első öt hőnap tapaszt a­latai? - Az előírások célja, hogy meg­könnyítsék, elősegítsék a turistafor­galmat. Egészen természetes hát, hogy a Magyarországra utazó cseh­szlovák állampolgár saját szükségle­tére vihet magával sátorlapot és gu­mimatracot is. Csupán fel kell tün­tetnie azon a nyomtatványon, melyet a vámhivatal dolgozói a határ átlé­pésekor hitelesítenek. Mondanom se kell, hogy a nyomtatványon feltün­tetett árut, vagy ha úgy tetszik: szük­ségleti cikkeket vissza is kell hoznia. • A pénzbeváltfist illetően tör­A MUNKA frontján elért slkerek­M kel emlékezünk meg legméltób­ban a nagy történelmi események év­fordulójáról. Ezzel adjuk legszebb ta­nújelét annak, hogy népeink legdrá­gább kincsének, szabadságának meg szerzése után jól gazdálkodtunk or­szágunk gazdaságával, melyet dolgo­zó népünk áldozatos és alkotómunká­la hozott lére. Megtettünk mindent, amit a szocializmus érdeke ós célkitű­zései megkívánnak tőlünk. Minden erőnket a pártunk által Ki­tűzött választási program megvalósí­tására, szocialista hazánk további fel­virágoztatására összpontosítjuk'. t ént va lami módosítás? — A Magyarországra utazó cseh­szlovák állampolgár minden napra 200 forintot válthat be. Ezenkívül ma­gával vihet 300 koronát. Ebből Ma­gyarországon beválthat 100 koronát. A csehszlovák étkezőkocsikban Ma­gyarország területén elköltheti az egész összeget is, ezt azonban Igazol­nia kell a már említett nyomtatvá­nyon. • A külföldről érke ző vagy ba zatér ö turista minden bizooayal szeretne magával hozn i valami e mléktárgya t, egyrészt magénak, családjának, más részt ismerősei­nek, munkatársainak. Vaji erre l e­he tőség? — A turistaforgalom CselíszlováKia és Magyarország között az előző évek­hez vizonyltva lényegesen bővült. El­árulhatom, hogy az utóbbi hetekben a vámhivatal dolgozóinak nem volt ne­héz dolguk. Mind kevesebb az olyan jelenség, amikor felelőtlen egyének a turistaforgalom lehetőségeit csem­pészésre akarnák kihasználni. így meg van minden előfeltétele annak, hogy a turistaforgalom valóban egy­más kölcsönös megismerését szolgál­ja, 9 Mit tanácsol külföldre utazd o lvasóinknak? — Várható, hogy az elkövetkező hónapokban sokan élnek a magyaror­szági utazás lehetőségeivel. Szeret­nénk, ha a határon nem lenne semmi semmi fennakadás. Ezért kérjük az utazókat, hogy a Turistá-tól kapott nyomtatványon pontosan tüntessék fel ( hány koronát, milyen árut, értéktár­gyakat visznek magukkal, mert ezzel meggyorsítják a vámhivatal dolgozóí­nak munkáját. Valamennyiünk óhaja, hogy a határátlépés bonyodalmak' nélkül, gyorsan történjék. Ehhez kér,­jük az utazók segítségét, (zs.), Az Éttermek és Hálókocsik Vállala­ta a csányi halastónál frissítőáll omást rendezett be elszállásolási lehetőség­gel. Erre a célra ez iparvágányon egy étkező- és hálókocsit állítottak be. Az elszállásoláshoz az utalványokat a Turista utazási iroda adja kl. Míg 19(10-ban a kelet-szlovákiai ke­rületben csak 5867 TV tulajdonost tartottak nyilván, napjainkban már 47 700 a televíziós-készülékek birtoko­sainak száma. 1964. június 6. * (jj SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents