Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-29 / 179. szám, hétfő

Befejeződtek a svidníki ünnepségek Svidník Dukla aljai kisvárosban vasárnap értek véget a csehszlovákiai uk­rán dal- és táncegyüttesek V. jubileumi ünnepségei, amelyeken a meghívott ven­dégek soraiban jelen voltak: Alexander Dubček, a CSKP KB elnökségének tag­ja. az SZLKP KB első titkára, Vasil Biľak, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára. Augustin Michalička, az SZMT iskola- és kulturális ügyek megbízottjának helyettese, Ivan Szemjonovics Kuznyecov, a Szovjetunió bratisla vai tőkonzulja Emil Chlebec, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára, Anton Ťažký, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnöke, kü­lönböző kulturális szervezetek, az Ukrán Dolgozók Kulturális Szervezete és a CSEMADOK képviselői, jelen volt továbbá a varsói Ukrán Kulturális Egyesület küldöttsége is. A svidníki szabadtéri színpadot — az ünnepségek színhelyét — a dolgozók s a fiatalok ezrei zsúfolásig megtöltötték. Az ünnepi beszédet Alexander Dub­ček. az SZLKP KB első titkára mondotta. Többek között hangsúlyozta, hogy a svidníki ünnepségeket nem tekinthetjük csupán népművészetünk szemléjének. Ezek az ünnepségek egyben azt is kifejezésre juttatják, hogy nemzeti s nemze­tiségi hovatartozásra való tekintet nélkül megbonthatatlan hazánk valamennyi dolgozójának testvériessége. A Szovjetunió tettekkel segíti a fejlődő államokat A. I. Mikojan látogatása Surabajában és Bali szigetén D j a k a r t a (CTK) — Az Indoné­ziában időző szovjet parlamenti kül­döttség vezetője beszédet mondott a Djakarta fennállásának 437. évfor­dulója alkalmából rendezett nagy­gyűlésen. Beszédében főleg a gyar­mati elnyomás elleni harc kérdései­vel foglalkozott. Megcáfolta azokat a nézeteket, miszerint a Szovjetunió leszerelési törekvése kiütheti a fegy­vert a szabadságukért küzdő népek kezéből. Hangoztatta, hogy éppen a leszerelés az, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődő államok megerősöd­jenek. Nagyra értékelte ebből a szempontból a moszkvai atomcsend­szerződést és elutasította a „mindent vagy semmit" nem reális követel­mény elvét. Tegnap, vasárnap az A. I. Miko­jan vezette szovjet parlamenti kül­A szocialisták ismét Aldo Morót'javasolják miniszterelnökké Róma (CTK) — Segni, az Olasz Köz­társaság elnöke már szombaton megkezd­te tanácskozásalt annak érdekében, hogy minél előbb megoldódjék a Moro-kor­mány lemondása után bekövetkezett kor­mányválság. Segni szombat délelőtt elődjét — Gronchi szenátort fogadta, akt az elnökkel folytatott beszélgetése után az újságíróknak adott Interjújában kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet nagyon „kényes és nehéz". Gronchi sze­rint a kormányválság gyors megoldásá­ról beszélni „még merészebb lenne, mint az időjárást megjósolni." A politikai helyzetről ezenkívül a politikai pártok vezetőségei és parla­menti csoportjai Is tárgyaltak. A Szocia­lista Párt ismét Morót javasolta a mi­niszterelnöki tisztségre. ] döttség repülőgépen Surabajába uta­zott. Mikojan az ország második leg­nagyobb városában az egyetemen mondott beszédet. Ismertette a Szov­jetunió fejlődését és a kommuniz­mus építésének tapasztalatait. Külö­nösen a Szovjetunió békeharcát, a békés egymás mellett élés kérdéseit részletezte. Hangsúlyozta, a Szovjet­unió a függetlenségükért harcoló népek küzdelmét nemcsak támogat­ja, hanem konkrét segítséget is nyújt nekik, mint például abban az Időben, amikor az indonéz nép f-zak-Irián felszabadításáért harcolt. A szóvjet vendégek vasárnap Bali szigetére látogattak, ahol két napig maradnak. A FRANCIA kormány hivatalos láto­gatásra hívta meg Ion Gheorghe Mau­rert, a Román Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökét, aki július 2B-án Párizsba utazik. (CTK) AZ ORVOSOK néhány napi pihenőt ja­vasoltak Sasztri indiai miniszterelnök­nek, aki túlerőltette magát a munkában és állandó höemelkedése van. (CTK) KÉT VOLT OLASZ PARTIZÁN — Blan­cani és Prunotto — felkutatta Jaochlm Pelper náci háborús gonosztevő, volt SS-tiszt lakóhelyét. Peiper lelkiismeretét terheli Boves olasz kisváros lakosságá­nak kiirtása. A várost 1943 szeptembe­rében éppúgy, mint Lidtcét, felperzsel­ték. joachtm Peiper Stuttgartban él. Blancanl és Prunotto Pelper bíróság elé állítását kéri. (CTK) A ZANZIBÁRI kormány megtiltotta a Nationalist című napilap terjesztését, mert pénteki vezércikkében indokolat­lanul támadta a Német Demokratikus Köztársaságot s közvetve a zanzlbárl hatóságokat. (CTK) MOSZKVÁBAN szombaton befejeződött a vasúti közlekedési együttműködési szervezet tagállamai minisztereinek ülé­se, amelyen Bulgária, Csehszlovákia, Kí­na, Korea, Magyarország, Mongólia, Len­gyelország, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttei vettek részt. Jelen volt a KGST­tltkárság képviselője is. (CTK) A CSEHSZLOVÁK—NEMET gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési bizottság Berlinben Június 25. és 27. kö­zött tartotta 8. ülését, amelyen küldött­ségünk František Krajčír miniszterelnök­helyettes vezetésével vett részt. (CTK) JONHSON, az USA elnöke, Minnesota államban St. Paulban tartott beszédében kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak még „nagyon hosszú utat kell megtennie", amíg eljut oda, hogy valamennyi polgára egyaránt részt ve­hessen a választásokon. (CTK) Nyuiol-Berlin nem tartozik o; NSZK-hoz NDK-jegyzék a nyugati hatalmakhoz Berlin (TASZSZ) — A Német De­mokratikus Köztársaság külügyminisz­tériuma jegyzékben tiltakozott az Egyesült Államoknál, Angliánál és Franciaországnál amiatt, hogy július 1-én Nyugat-Berlinben akarják meg­rendezni a nyugatnémet elnökválasz­tást. Az Egyesült Államokhoz intézett jegyzék rámutat, hogy „a város te­rülete sem jogilag, sem földrajzilag nem tartozik a Német Szövetségi Köztársasághoz, s ezt a tényt a há­rom nyugati hatalom kormánya Is több ízben beismerte. A nyugatnémet elnök Nyugat-Berlinben a szövetségi köztársaság határaitól 200 kilométer távolságban történő megválasztása demonstrálja a nyugatnémet milita­rizmus jelenlegi agresszív revansista politikáját, amelynek kiirtására az Egyesült Államok kormánya ünnepé­lyes kötelezettséget vállalt a Hitler­ellenes koalíció megállapodásaiban." Az NDK külügyminisztériuma azzal a nyomatékos kéréssel fordul az Egyesült Államok kormányához, hogy mivel az Egyesült Államok jelenleg még megszálló funkciót teljesít Nyu­gat-Berlinben, hiúsítson meg minden olyan intézkedést, amely súlyos kárt okozhat a nemzetközi feszültség eny­hítésének. A fenti jegyzéket június 24-én a csehszlovák külügyminisztérium köz­vetítésével juttatták el az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország prágai nagykövetségéhez. A megoldás eszköze az önrendelkezés Ismét összetűzések Cipruson Nicosia (CTK) — George Grivasz tábornok vasárnap mutatkozott elő­ször a nyilvánosság előtt és Nicosiá ban beszédet tartott a ciprusi görö gök nagygyűlésén. Kijelentette, hogy szerinte a ciprusi kérdésben nem lehetséges engedményes megegyezés, mert „az egyedüli igazságos megöl dás eszköze csak az önrendelkezés lehet". Grivasz, aki az angolellenes „Népi ellenállási mozgalom" (EOKA | vezére volt, 1959-ben távozott a szi­getről, amikor Ciprus elnyerte füg­getlenségét. Ettől az időtől kezdve Görögországban élt és két évvel ez­előtt tért vissza Ciprusra. Grivasz saj­nálatát fejezte ki, hogy Kücsük, a ciprusi törökök vezére elutasította együttműködési javaslatát. Grivasz ugyanis június 24-én megbékülésre szólította fel a törököket és népsza­vazás megtartását javasolta. Vasárna­pi beszédében arról biztosította a cip­rusi törököket, hogy a görögök nem folytatnak ellenük népirtó háborút. Beszédét a következő felkiáltással fe­jezte be: „Éljen a holnapi szabad gö­rög Ciprusi" Nyugati hírügynökségek közölték, hogy a szigeten vasárnapra virradó éjszaka több helyütt ismét lövöldö­zésre került sor. A csatározások em­beréletet nem követeltek. A ciprusi kormány elrendelte a nemzeti gárda készültségét. Vasárnap Chatosz köz­ségben, Nicósiától északnyugatra mintegy 30 km-nyire összecsapott a török és görög lakosság. Egy török elesett. Tito elnök Oswiencimben és Krakkóban Varsó (CTK) — Tito jugoszláv el­nök W Gomulka és más személyisé gek kíséretében szombaton Oswien­cimbe látogatott, ahol koszorút he­lyezett el a volt haláltábor áldoza tainak emlékművénél. f. Broz-Tito azután megtekintette azt a kiállítást, amely ismerteti a ju goszláv nép harcát a megszállók el­len és az oswiencimi haláltábor ju­goszláv foglyainak sorsát. Ezután W Gomulka elbúcsúzott Tito elnöktől, aki kíséretével Krakkóba folytatta lengyelországi körútját. Krakkóban a jugoszláv elnök tisz­teletére rendezett ünnepi fogadtatá­son J. B. Tito kijelentette: „Az or­szágaink közötti együttműködés meg­szilárdítása céljából jöttünk Lengyel­országba. A varsói tanácskozások szí­vélyes légkörben zajlottak le." A to­vábbi együttműködés lehetőségeiről szólva, a jugoszláv elnök hangsúlyozta a kétoldalú tervezés jelentőségét. „Az együttműködés helyes megszerve­zése meggyorsítja mindkét ország ipari fejlesztését" — mondotta Tito. Befejezésül hangoztatta: „Minden, ami rövid időre elválasztott bennünket egymástól, ma már a múlté. Ma egy­séges álláspontot foglalunk el a szocialista országok egysége kérdé­sében." Lelkes üdvözlések közepette a ju­goszláv elnök a waweli kastélyba haj­tatott, ahol megszállt. • f Felzárkózik az amerikoi leokció Washington (CTK) — Az USA legreakciósabb szervezeteinek tagjai e napokban washingtoni találkozó­jukra készülnek, amelyet július 4-e és 6-a között rendeznek meg. Állí­tólag több mint 600 fasiszta csoport, többek között az amerikai nácipárt, az ún. államjogi párt, különböző fajgyűlölő szervezetek ós különös elnevezésű csoportok — például az „amerikai forradalom lányai," a „sza­badság fiai", az „államszövetség lá­nyai" stb. — vesz majd részt a wa­shingtoni felvonuláson. Az amerikai reakciósok és fasisz­ták találkozóján James Cruse, Geor­gia állam szélsőségesen jobboldali „politikusa" és George Lincoln Rock­well a „nácipárt" vezére mond beszé­det. Az utóbbi Hitlerben látja pél­daképét és horogkeresztes egyenru­hát visel. A találkozó állítólagos célja az amerikai reakció egyesülési folyama­tának meggyorsítása. A rendezőség 300 000 ember részvételére számít. A hatóságok 100 000-re becsülik a résztvevők feltételezhető számát. Jellemző a washingtoni kormány­körök strucpolitikájára, hogy az en­gedélyt erre a találkozóra nem va­lamelyik minisztérium adta, hanem a városi parkok igazgatósága annak az ígéretnek alapján, miszerint a fa­siszták kezeskednek a rend fenntar­tásáról. Állítólag megígérték, hogy nem egyenruhákban, hanem polgári öltözetben és fegyvertelenül jönnek el Washingtonba. RUDNYÄNSZKY ISTVÁN BUDAPESTI LEVELE Napirenden: a belkemkedeleii „Áruhiány nincs, a választék bővül, az ellátás kielégítő" Az országgyűlés most végetért ülésszakán napirendre tűzték a belkeres­kedelem helyzetét is. Tausz János belkereskedelmi miniszter beszámoló­ját. a képviselők felszólalásait és interpellációit nagy figyelemmel kísérte a magyar közvélemény, hiszen valóban közérdekű problémákról volt szó. A vita és az országgyűlés állásfoglalása annál is inkább megérdemelte a figyelmet, mert Magyarországon a lakosság pénzjövedelmének már leg­alább 75—80 százalékát a belkereskedelem által forgalomba hozott külön­böző árucikkek megvásárlására fordítja. A kereskedelmi forgalom gyor­san nő, növekednek az igények — s a lakosság számára egyáltalán nem mindegy, milyen árucikket, hol találhat meg, jól vagy rosszul dolgozik-e a belkereskedelem ... A képviselők egyetértettek abban és kétségkívül tolmácsolták ez­zel a közvéleményt —, hogy az egész kereskedelmi forgalom az ötéves terv előírásai szerint fejlődik, s az ellá­tás alapjában véve kielégítő Magyar­országon. Természetesen ez nem je­lenti azt, hogy minden rendben van; az interpelláló képviselők nem egy példát említettek arról, milyen gon­dot okoz az anyaghiány, a raktár­hiány, a termelés vagy az elosztás szervezetlensége, olykor pazarlás, meggondolatlan beruházás, s az indo­kolatlanul lassú építkezés ls. A bel­kereskedelem azonban — és erre minden reális alap megvan — foko­zatosan megszünteti az áruellátásban még meglevő hiányokat De a hang­súlyt szerencsére nem a hibákra kel­lett helyezni a dunaparti palota vi­táiban; az eredmények valóban szem­betűnőek. Száz dupla fekete mindenkinek A számok nem is olyan szárazak, ha az életszínvonal jellemző adatai ról van szó Csak néhány belőlük: az ország ipari termelésének csaknem a felét a belkereskedelem értékesíti, amelynek forgalma 1900 és 1963 kö zött 16 százalékkal emelkedett. Ta valy egy-egy magyar család havonta átlagosan 300 forinttal többet költött vásárlásra, mint három esztendővel ko rábban. Szinte már közmondásos, hogy Ma­gyarországon szeretnek jól étkezni az emberek; sőt, vannak orvosok, akik szerint túlságosan is sokat esznek ... Tausz miniszter mindenesetre olyan adatokat ismertetett, amelyek azt bi­zonyítják, hogy az élelmiszerfogyasz­tás színvonala igen magas. „Elelmi­szerfogyasztásunk kalóriában számol­va túlhaladta a fejlett országokét" — jegyezte meg a miniszter. Az el­múlt években gyorsan növekedett a tej, a vaj, a vágott baromfi, a mély­hűtött áruk, a konzervek, az édes­ségfélék értékesítése. Az 1930-as évek­ben Magyarországon az egy főre jutó cukorfogyasztás 10 kilő volt, de a mezőgazdasági munkásoké még a 2 kilót sem haladta meg. Tavaly az átlagos cukorfogyasztás megközelítet­te a 29 kilogrammot. Az egy lakosra jutő évi húsfogyasztás a háború előt­ti 33 kilóról több mint 50 kilogrammra emelkedett. A múlt esztendőben há­romszor több babkávét, 42 százalék­kal több csokoládét és 51 százalék­kal több déligyümölcsöt adtak el, mint három évvel ezelőtt. Szirmai Je­nő Somogy megyei képviselő elmond­ta, hogy azelőtt úgyszólván Ismeret­len volt a faluban a cukrászsütemény, a presszó-fekete, ma pedig tömegesen fogyasztják. A falusi szövetkezeti ven déglátóipar tavaly több mint 14 mil­lió adag feketekávét adott el. Orszá­gosan méginkább helyén való az a megállapítás, hogy „kávézó nép" let­tünk: a tavaly eladott babkávé meny­nyiségből minden egyes 18 éven fe­lüli lakosra csaknem 100 dupla feke­te jutott/ A közétkeztetésben egymillióan... A kereskedelmi és az üzemi ven­déglátásban nálunk naponta egymil­lióan étkeznek. Ez köztudomás szerint igen olcsó és bőséges kosztot jelent. Százával nyílnak az olcsó és gyors étkezést biztosító büfék, mind több községben működik a meleg ételeket árusító kisvendéglő. A kereskedelmi vendéglátásban három év alatt 30 százalékkal nőtt a meleg ételek ér­tékesítésének aránya. És hadd idéz­zem az egyik vidéki képviselőt, aki általános derültség és helyeslés köz­ben jelentette ki: „Az a közmondá' is a múlté már, amely szerint a po raszt akkor eszik tyúkot, amikor vagy ő beteg, vagy a tyúk." A múlt évben csupán belföldi fel­használásra összesen ötmillió-négy­százezer sertést vágtak, egy családra számítva majdnem kettőt. 1963-ban a belkereskedelem 16 százalékkal több húst és baromfit értékesített, mint 1960-ban — a keresletet mégis csak korlátozottan tudta kielégíteni. De nem mindenki „haspárti". Ho­gvan áll a tartós fogyasztási cikkek forgalma? Mennyit költöttünk kultu­rális kiadásokra? A tartós fogyasztási cikkek közül az elmúlt néhány évben kezdtek tömegesen értékesíteni autó­kat, hűtőszekrényeket, mosógépeket, televíziókat, bútorokat. Három év alatt 600 000 szoba és konyha berendezésé­hez elegendő bútor kelt el. Jelenleg 70 000 családnak van személygépko­csija, 130 000 családnak villamos hű­tőszekrénye, 900 000-nek mosógépe. A tv-készülékek száma is gyorsan emelkedik, több mint félmillió család nézi a képernyő műsorát. Többet já runk szórakozni, többet költünk mű­velődésre: mozira, színházra, rádió és televízió előfizetési díjakra, köny vekre és a kulturális fejlődést közvet lenül szolgáló egyéb költségekre a lakosság a múlt esztendőben csaknem négymilliárd forintot adott ki, vagvi= egy családra több mint 1300 forint „kulturális kiadást" számolhatunk. ... és egymillió külföldi látogató Az idegenforgalom növekedése kü­lönösen szembetűnővé tette lemaradá­sunkat a „szálloda-fronton". A belke­reskedelmi miniszter az országgyű­lésben bejelentette: a kormány elha­tározta, hogy a harmadik ötéves terv­ben Budapesten, a Balaton mellett és a Dunakanyarban további 10 000 szál­lodai férőhelyet kell létesíteni. A szál­lodaépítkezés meggyorsítása annál is inkább fontos, mert a Magyarországot felkereső külföldi látogatók száma már 1964-ben eléri az egymilliót. Meg­épült már néhány modern, új szálloda Siófokon, Tihanyban, Kecskeméten, Salgótarjánban, Egerben, de a jövő év végéig be kell fejezni a korszerű siófoki szálloda-sor építését, több fő­városi szálloda rekonstrukcióját és bővítését, fel kell építeni az új lágy­mányosi nagyszállót. (A szállodák­ról azért írok részletesebben, mert ez bizonyára különösen érdekli a cseh­szlovákiai olvasót: a Magyarországra látogató turisták között ugyanis egy­re nagyobb számmal képviselteti ma­gát Csehszlovákia, és sokan például máris csak nagy üggyel-bajjal tudnak szállást találni a Balatonnál...) A rugalmasság: erény és követelmény Nagv érdeklődés fogadta a par­lamenti vitában Nyers Rezső felszó­lalását. A MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára kifejtette, hogy a gaz­dasági-kereskedelmi tevékenységet időről-időre hozzá kell igazítani a változó feltételekhez. A rugalmasság mindenfajta gazdasági tevékenység szempontjából erény, de a kereske­delemben több mint erény: itt elen­gedhetetlen követelmény. Ezért a jö­vőben még több rugalmasságra van szükség, hiszen az életszínvonal eme­léséhez nem elegendő a vásárlőerő növelése. Jó áruellátásra ls szükség van, mert az olyan vásárló-többlet, amely növeli a keresletet, de áru hiányt szül, egyes rétegek életszín­vonalát emelheti ugyan, de feltétlenül rontja a fogyasztók összességének helyzetét. Eit az utat nem követhet­jük. Szó ami szó, Magyarországon az ilyen „hiánygazdálkodás" tíz évvel ezelőtt eléggé jellegzetes volt — de most már kiláboltunk belőle és gya­korlati példánkkal bizonyítjuk, hogy az efféle gazdálkodás egyáltalán nem szükségszerű velejárója a szocialista tervgazdálkodásnak. Mint Nyers Rezső hangsúlyozta, jó kereskedelem csak jó gazdaságpoliti­ka talaján virágozhat, de a helyes gazdaságpolitika önmagában nem eredményez automatikusan jó keres­kedelmet is. A gazdaságpolitika fon­tos eredménye, hogy Magyarországon évek óta nincs általános áruhiány és hogy az áruválaszték állandóan bővül. „Minden forgalomban lévő 100 fo­rintra 190 forint értékű kereskedelmi árukészlet jut, és ez jó arány — je­lentette ki a felszólaló. A közvéle­mény megérti, hogy nem lehet azon­nal, vagy rövid időn belül mindenből minden igényt kielégíteni. De ezzel a türelemmel sem szabad túlságosan hosszú ideig számolni, mert végső so­ron az igénvek növekedése a szocia­lista gazdálkodásból következik. Az életszínvonal emelésének aranyszabálya Az országgyűlés felelősségteljes vizsgálatot folytatott akkor is, ami­kor az életszínvonal emelésének le­hetőségét, módját elemezte. A kép­viselők szem előtt tartották azt az aranyszabályt, hogy a fogyasztás csak a termelés mennyiségének és gazda­ságosságának arányában növekedhet. Magyarországon a termelés és a fo­gyasztás egésze összhangban van. De a gazdaságosság és a jövedelmezőség a lehetőségek alsó, a fogyasztás pedig a lehetőségek felső határán mozog. Ebből következik: a gazdaságosság és a jövedelmezőség növelésére minden területen jobban kell ösztönözni. A belkereskedelem helyzetének" megvizsgálása is aláhúzta azt az el­vet, hogy az életszínvonal emelkedé­sét a jövőben is három fő tényező összehangolt alkalmazásával kell szorgalmazni: növeljük a pénzjöve­delmeket, érjük el a társadalmi .jutta­tások helyes mértékét, és maradjon fenn. sőt, hosszabb távon emelkedjék tovább az áruellátás jó színvonala. 1364. június 29. • Új SZÓ 3

Next

/
Thumbnails
Contents