Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-27 / 177. szám, szombat

MAGYARORSZÁG ZAMBIA IMALGAS KÖZTÁRSASÁG MAGYARORSZÁGI RIPORTUNK H ortobágy. Emitt a .híres „kiienclyukú híd", amely­ről Rúzsa Sándor a lovát ugrat ta, ott a hortobágyi csárda, ahol Petőfi számos betyárversét írta, a kéményen gúlyafészek, benne égnek meredő csőrrel várja pár­ját a fehér-fe­kete anyaniadár. Az őrükké fújú szél hatalmas porfelhőt kavar fel, susognak az akác levelel, a tikkasztó hőség elül azonban csak a csárda pl ros-muskátlis tor náca ígér liűs menedéket. Annak ellené re, hogy a látó gató gyors Moszkvicson, ki tűnő aszfaltúton ' érkezeit, s útja merész ívelésű modern betonlii don vezetett át — hajlamos rá. hogy szemével cifraszűrös esi köst, elöltöltős pis/.tolyú betyárt keressen. Egy közeledő traktor zaja persze gyor­san a jelenbe zökkenti és ész­reveszi a tele­fondrótokat, a takaros, korszerű házakat, s azl is, liogy a betyár­csárda immár idegenforgalmi látványossággá vált, s a falán függő suba dísz csupán ,.. Leg­alább a délibábot szerelné lát­ni.., De megmagyarázzák: nagy ritkaság már az is, hi­szen a pusztát erdősávok szelik keresztül, halastavakat létesítet­tek, nagy részét termővé tették, megváltozott a természet. A puszta egyenletes felmelegedé se szinte lebetetlen, fizikai kép letekkel megmagyarázható stb., stb. . .. Csak az átforrósodott aszfaltút felett táncol a gépko­csivezetők állal jól Ismert csa­lóka levegőkép, % nedvesnek tűnik tőle a száraz fit. Ez a romantika-mentes „közúti déli­báb" kitér lovább a mátal mén­telep felé vezető műúton. A ménes künn van a pusz­tán, színe-javát — a ver­senyló nevelésre alkalmas pari­pákat — azonban itt találjuk a méntelep istállójában. Messziríil a telep romantikát sejtet ugyan — gémeskút magaslik előtte, jel legzetesen alföldi az épUlet, csi­kóst meg biztosan találunk Ott, ahol lovak vannak —, ára kö­zelről ismét megcsap a modern v, ^ , 9 >í Si kapcsolatának, a kívülálló szá­' szemet • lo-vának,.< a, hagyja érte megnyalni a kezét. . . Gyémán­tot úgy látszik már azért is en gesztelni kell, ha füle hallatára a verést emlegetik ... A lovas Kordás józsef. Szilaj tekintetű, cserzett bőrű, vállas. ZAMBIAI ŰT1JEGYZETEK Zambia bontogatja mára teljesen soha meg nem 25 éves fiatalember. O a rang­érthető viszonyának a kil'eje idus istállóvezető. Az ember zője. A bizalom gesztusa a ló nem hinné, mennyi gyengédség íelé, hogy tüntetően leveszi sar van ebben az emberben. Miérl kanlyúját. Mintha azt mondaná: szereti annyira a lovakat? Lám, így becsüllek, megmulatom — Édesapám csikós volt. a világnak is, hogy te a jó szó nagyapám is csikós volt. jóma ból is értesz. gam .hároméves koromban ül­M eg kell hagyni. Gyémánt . lein először lovon, csodaszép paripa,' öléfes Kordás lózsef persze már nem magyar félvér. Arányos, csupa csikós, az ő szakmáját úgy tart izom termete, fényesre csutakoll ják nyilván, hogy „sportlovas", szőre inegnyerfi külsőt ad neki beosztása ugrólovas. Ugyanis Lovasa úgy látja, okos a szoiue ugrani tanítja a leendő verseny is, minden porcikájában tűz van. lovakat. Napi 8—10 órát ül nye sőt, mint mondja, öntudata is regben. Kiváló szaktudással van, tudja mire képes, okos rendelkezik - kapásból levezeti ló .. . Városi ember lévén, nem a magyar félvér lúfajta kialaku értek jól a lovakhoz, kénytelen lását a 15. századtól napjainkig vagyok elhinni ezt a rengeteg, ember számára is elegendő jó Fejből fúj minden nagyabb ver senyteljesitményt. Kedvenc téma A IllRES BETYÁRCSÁRDA TORNÁCA Idők szele. Villanymotorok búg­nak a takarmánykeverőben, J'an nonTa "liibtö rk e rek páron* (tüezlUf az edző, antibiotikumokról be­szélnek a telepen... Az istállóban egy fiatalember lovat nyergel. Csendben meg­állunk mögötte, figyeljük szak­szerű, biztos mozdulatait. A he­vedert meghúzza, beállítja a kengyelt, megveregeti a ló nya­kát. Ez az utóbbi művelet, úgy látszik, „benne van a normá­ban", inert nem látunk, a tele pen egyetlen embert sem, aki legalább egy kis mozdulattal ne adna kifejezést lovak Iránti sze­reletének Fiatalemberünk most váratlan mozdulatot tesz — lehajol, meglazítja sarkan­tyúja szíját, leoldja. Leveszi a sarkantyút, amikor lovagolni ké­szül? — Gyémántnak nem kell sar­kantyú! — fordul hátra szigorú tekintettel a fiatal lovas, szinte megró tekintetével, hogy nem tudjuk, micsoda ló ez a Gyé mánt. Véleményünk szerint per­sze elég lenne — ha már olyan jó ez a ló — egyszerűen nem sarkantyúzni, miért kell még le Is venni a sarkantyúi? Ezt a logikát mi laikusok nem értjük. Ez a lovas és a ló bensőséges tulajdonságot. Hinnem kell. mert tikája, hogyan szerzett „Ara a lovas szemébűi szinte lobog a nyos" 18 éves korában olimpiai meggyőződés, hogy minden aranyérmet és 2,23 métert ug egyes dicsérő szava lováról szín rott.. Amikor lóra pattan tiszta valóság. Sértődötten vil- mintha odanőtt volna a nyereg lan a szeme, amikor tapintatta hez. Minden idegszála együtt él oul megkérdem, megütött-e már lovával, előre tudja Gyémánt lovat. minden inuzdutatát és esküdni — Soha! Nem Is ember, aki mernék, hogy ugrás előtt vala lovat ver — és előkotor lovagló- mi varázsszót súg a fülébe, ami nadrágja zsebéből egy zacskó kur ráhajol a mén nyakára . . cukorkái (de nem ám közön Kordás Józsefnek a lovak iit­séges kockacukrot, hanem szi ször törték el csontját. Lábát, , Jles sawmjiúfcukrol meri., „est. .kezét, pafacsQtUiät,...kujcscsont; szereti ám Gyémánt I, ad egv ját. bordáját. Miután a csont be hegedt, a lovas Ismét nyeregben termett, s a haj nali szürkülettől napnyugtáig fut tatja, ugratja, ta nítja, oktatgatja, simogatja, ké­nyezteti — szere­ti a lovakat to­vább. O lvastam egy kereske­delmi kimutatás ban, bogy a Ma gyar Népköztár­saság egyetlen kiváló lóért kél Mercedes gépko­csi ára dollárt kap. Hadd tegyem hozzá, amit a má­tal méntelepen ta­pasztaltam: több munka, több sze retet, több verí­ték van egy-egy paripában, mini amennyi akár -egy tucat Merce­des kocsiban. KORDÁS jOZSEF ES GYÉMÁNT (A szerző felv.) VILCSEK GÉZA Az afrikai forradalom hullá­ma az egyenlítő vidékére is át­csapott, a földrész nyugati és keleti partjai után most Közép Afrikában is terjed. Kennulb Kaunda észak rhodesiai minisz­terelnök nemrégen bejelentette, hogy október 24-én kikiáltják a köztársaságot. Szembetűnő, hogy a többi felszabadult angol gyar mattal szemben Észak Rhodesia nem lesz domínium, elkerüli ezl a stádiumot. — Mi kereken kijelentettük, hogy népünk nem akar deminiu mot. A legfőbb hatalmat ne az angol királynőt képviselő főkor mányzó, hanem a köztársasági elnök és a nép által választutt kormány gyakorolja — mondta az elnök. Zambia az egykori Közép afri­kai Államszövetség legnagyobb területe. 750 ezer négyzetkilo méter területén 3 411 200 ember él, közlük 77 ezer európai. Átkos múlt A gyarmati hódításokat a faj üldözés rémuralma kísérte. Ám seliol sem , öltült . olyan brutális formát, mint Dél- és Közép-Afri­kában, ahol állampolitikává mi nősítették. Nemcsak a gyarmati tisztviselők, hanem a kisebbség ben levő fehér telepesek is a kegyetlen gyarmatur.alom.. uuigi. testesítői voltak és az afrikaiak sorsáról akarlak dönteni. A fehér ember 64 évi zambiai uralmának utolsó hónapjai tel­nek. Az „Észak-Rhodésia" elne­vezés eltűnik Afrika térképéről. Az afrikaiaktól nemcsak földjii ket és kincseiket, hanem orszá­guk nevét is elvetlék, amikor Zambiát Cecil Rhodes-ról, a brit gyarmatosítók kalandorpoli tikusáról nevezték el. A fajüldö­zők 1953-ban összetákolták a Rhodesia és Nyasszaföíd Szövet­séget, hogy örökre megőrizzék az európaiak közép-afrikai ural­mát. Lusaka Üj afrikai barátaim büszkén mutogatják Lusakát, a főutcát, a kirakatokat, az árnyas parkot. — Két évvel ezelőtt csak an­golok ülhettek ezeken a pado­kon. Most a túlsó oldalról néz­ze meg az üzleteket. Scbtiben beszögezett kis ab­lakok, pulttal. Nyilván siették a tulajdonosok. Egy évvel ezelőtt afrikai nem léphetett az iizle tekbev De az iizlet — az üzleti A boltosok úgy segítettek ma gukon, hogy hátul kis ablakokat vágtak és ezeken keresztül szol­szárnyait gálták ki az afrikaiakai és a színes bőrűeket. A faji megkülönböztetés nem csuk az üzletekben és a parkok ban érvényesült. A lakosság 37 százalékos afrikai lübbsé gél egyszerűen elűzték földjük ről. Ném művelődhettek, nem részesültek orvosi kezelésben. A rézövezel banyáiban például a fehérek bérének csak tizen­ötödét kapták az afrikaiak. A rézöveiet Zambia legnagyobb problémái a hírhedt rézüvezette! függnek iissze. Zambia gazdasági életé nek központja a munopóliumok politikájának előterében áll. Eszak-Rhadesia kincsét, réz­készleteit 7G0 millió tonnára be­csülik Határozottan állíthatom, hogy ezt két monopolista cso­port aknázza ki: az Anglo-Ame­rican Corporation. melyet a multimilliomos Oppenheimer 1917-ben alapított, a természeti kincseknek több mint a felére, a Rhodesián Sclection Trust pe­dig 40 százalékúra tette rá a kezét. Az utóbbi években erősen megnőtt az amerikai tőke sze­repé". " Néni c'ÍSda, hogy most, a függetlenség küszöbén az ame­rikai „tanácsadók" százai adják egymásnak a kilincset és külön­féle „segélyprogramokat" kínál­gatnak Cszak-Rhodesiában különös szerepet játszik a British South Africa Company, melyet még Cecil Rhodes alapított. 1986 ig monopóliuma van a természeti kincsek kiaknázására. A társa ság nem foglalkozik (ejtéssel, hanem csak járadékot élvez a bányatrösztöktő!. Ez pedig szép összeget, évi 15 millió fontster­linget tesz ki. A függetlenség küszöbén Sok munkással találkoztam. Nagy változásokai remélnek a függetlenségtől. A zambiai kor­mány vezetői megértették, hogy alapjában meg kell változtatni az ország gazdaságának mono­kulturális, gyarmati jellegét. Az afrikaiak saját keserű tapasz­talataikon győződtek meg róla, hogy az imperialista monopol iu: mok nagylelkűségére sohasem számíthatnak. T. KOLESZNYICSENKO ŰTIJEGYZETEK A MALGAS KÖZTÁRSASÁGBÓL 1 Senki sem tudja, mikor született ez a madagaszkári közmondás. Lehet, hogy abban az időben, amikor a szétfor­gácsolódott feudális kiskirály­Ságokból kialakult az egysé­ges malgas állam. Az is meg­lehet, hogy a közmondás a mai főváros, Tananarive tör­ténetével függ össze. Ha a közmondás eredetét nem ls tudják a malgasok, azt- ha­tározottan felismerték, hogy az egységben összefogott emberek legyőzhetetlen erőt képviselnek. Ezért került ez a közmondás jelszóként a szi­getállam fővárosának címeré­be. A világ negyedik szigete Májusban érkeztünk Tana­narive-ba, a világ nagyság szerinti negyedik szigetének fővárosába. Az 1468 méter tengerszint fölötti magasság­ban 12 halmon elterülő vá­rost gyakran vörös városként emlegetik. Nemcsak azért, mert talaja vöröses és házait is vörösre mázolták, hanem főként azért, mert mind a 12 halmot borító fák koroná­ján élénkpiros és rózsaszínű virágok ékeskednek. A Zuma — Tananarive köz­ponti piactere úgy fest, mint egy nagy mezőgazdasági ki­állítás. Tarka virágok özöne, gyümölcs- és zöldségfélék garmadája. A föld minden kincse megtalálható itt: a rizs, a burgonya, a babfélék, a maniőka, a kávé és a fű szer félék ... A május! ünnepségek egybe estek a madagaszkári tél kez­detével. A több ezer főnyi ünneplő tömeg 20 -23 fok me legben f„ez itt a téli hőmér­séklet" f vonult fel. Férfiak, nők egyaránt „lámát", hosz­szú fehér nemzeti sálat visel­tek a vállukon, kezükben pla­kátokat és Jelszavas táblá­kat szorongattak. „A dolgozók tudják, hogy felszabadulásu­kat csak a szocializmus hoz­hatja el", — hirdette az egyik felirat. A madagaszkári munkások helyzete nem valami rózsás. Ezt- .bizo-nyítják. az időnkint újult erővel kitörő sztrájkok. •Az 1895-től 1960-ig tartó gyar­mati uralom éveiben nagyon lassú volt az ország fejlődé­se. Madagaszkár jellegzetes agrárállam. A föld méhében szunnyadó temérdek termé­szeti kincsét még fel sem kutatták. PoiMaiéfet A Malgas Köztársaság poli­tikai élete nagyon tarka ké­pet mutat. Több politikai párt működik; a legjelentő­sebbek közé tartozik a kor­mányzó Szociáldemokrata Párt, melyet Tslranana köz­társasági elnök alapított 1956-ban. A legtekintélyesebb ellenzéki párt a Függetlenségi Kongresszus Párt, amelynek elnöke Rtcharit Andríaman­jato protestáns lelkész, Tana­narive polgármestere. Vannak kisebb pártok ls, például Ma­dagaszkár Nemzeti Független­ségi Mozgalma, és a nemré­gen alakült Malgas Népfront. A parlamenti többséggel rendelkező kormányzó Szo­ciáldemokrata Párt politiká­jában szorosan együttműködik a nyugati hatalmakkal, első­sorban Franciaországgal. A francia—malgas szerződés ka­tonai együttműködésre is utal. Tananarive utcáin lépten­nyomon barettsapkás, terep­színű egyenruhás francia ej­tőernyősökbe ütköztünk. Az esti órákban nagyon zajosak tőlük az utcák, a kávéházak és az éjjeli lokálok. A malgas vezetők belpoliti­kai vonatkozásban gyakran szónokolnak szocializmusról. Persze, elképzeléseik telje­sen azonosak a francia jobb­di Ralaruszi, a Malgas Tudo­mányos Akadémia elnöke a Szovjetunióban látottak után kijelentette: Reméljük, hogy Madagaszkár déli részén meg­valósíthatjuk azt, amit a kii­zép-ázsiai szovjet köztársasá­gokban tapasztaltunk. A kormány már tett bizo­99 EZREN NEM HALNAK MEG EGY NAP ALATT" oldali szocialisták nézeteivel. Rakutunuera úr, a tájékoz^ tatásilgyl mitilsztérlüm kabi­netfőnöke, elmesélte, hogy a faluközösség, a „fukulul" ré­vén akarják megteremteni a szocializmust. Nyomban meg­jegyezte; hogy ez természete­sen csak a társadalom hossza­dalmas átalakításával érhető el, mert „nem lehet a gyar­mati rendszerből egyszerűen áttérni a szocializmusba." A fővárosban és Tamatave­ban befolyásos ellenzéki Füg­getlenségi Kongresszus Párt­nak egészen más nézetei van­nak a szocializmus építésé­ről. Kereken visszautasítja a franciákkal folytatott együtt­működés ma! formáját. Leg­utóbbi kongresszusának hatá­rozata rámutat, hogy a fran­ciákkal kötött szerződés ve­szélyezteti az ország függet­lenségét. „Saitrangáy" Madagaszkáron nagyon so­kan töprengenek a szocialis­ta fejlődés útján, Dr. Radao­nyos lépéseket. A földrefor­mot még nem dolgozták ki és a parasztok "többsége bér­lő, ezért a kormány ýj föl­dek megművelésével igyek­szik megoldani a földkérdést. Ugyanis az a helyzet, hogy a megművelésre alkalmas hat és fél millió hektár födterii­letből kétmillió hektár a fran­cia társaságoké és telepeseké. E kétmillióból viszont csak százezer hektárt művelnek meg. A többi „tabu", ami azt jelenti, hogy addig nem sza­bad hozzájuk nyúlni, amíg tulajdonosaik ezt jónak nem látják. Egy malgas földműve lőre átlag 1,7 hektár jut, ugyanakkor egy európai tele pesre 113 hektár esik. A nyugati partvidéken, a Mangoky folyó medencéjében megkezdték egy nagy mező gazdasági terv megvalósítá sát. A „Samangoky" terv sze rlnt a legközelebbi húsz év ben százezer hektár szűzföl det tömök fel. Gyapotot fog nak termeszteni rajta, ami az ország fő kiviteli cikke Gyapoton kívül gabonafélék kel, rizzsel, zöldséggel, és ta­karmányfélékkel vetik be az új földet. Szóval itt akarják létrehozni az ország egyik fő „éléskamráját". Gátakat emelnek, bevezetik az öntö­zést. Eddig már 400 hektá­ron létesítettek öntözéses gaz­daságot. A Mangoky völgye afféle kísérleti gazdaság lesz. Három jelkép Tsiranuna elnök az Anda­fiavaratra palota történelmi nevezetességű épületében fo­gadott. A közeli királyi palo­tával együtt, amely most, nemzeti múzeum, az Andafia­varatra a város fölé emelke­dik. A paloták előző lakói szomorú sorsra jutottak. A múlt század végén, a francia hódítgs korában az akjco"i kormány számos miniszterét agyonlőtték, III. Ravanalona királynét pedig elűzték az országból. Idegenben halt meg. — Tizennyolc törzs népesíti be Madagaszkárt, de egy nyel­ven beszélünk, hasonlóak a szokásaink, csak vállásfeleke­zetl különbség .van köztünk" — mondja Tslranana. Milyen nyelven beszélnek a malgasok? Szakértői véle­mény szerint nyelvük a ma­láj csoporthoz tartozik^ Külső­leg, persze, eltérnek egymás­tól. Az ország középső részét és a fővárost az ázsiai erede­tű merina nemzetiség lakja. Eléggé világosbőrűek és sí­ma hajúak. Ez a legnagyobb nemzetiség, több mint egymil­lió főt számlál. A nyugati .partvidéken,élő többi nemzeti­ség afrikai eredetű. A Malgas Köztársaság 1960. június 26-án alakult meg. A függetlenség visszaszerzé­sének emlékét csak egy sze­rény gránitobeliszk hirdeti az egyik központi téren. A kő szegélyét nemzeti színek dí­szítik: a fehér a béke és a szabadság jelképe, a vörös a kiontott vért, illetve a haza megvédésére irányuló elszánt­ságot jelképezi, a zöld pedig az ország jelvirágzását hirde­ti. Ez fejezi ki a nép törhe­tetlen hitét, hogy kivívja az ország teljes függetlenségét. „Ezren nem halnak meg egy nap alatt" — ez a harcban született jelszó százezreket lelkesít a nehézségek leküz­désére. L. VOLNOV A madagaszkári lakosság jelentős része halászatból él. 1964. . június 27. * ÜJ SZÖ 7

Next

/
Thumbnails
Contents