Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-20 / 170. szám, szombat

A század elején sok vidám anekdotát jegyeztek lel Cáron jó n á s r ú 1, a felkapott sebésztanárról. Az orvos ,,ndamondogatásaiban" egy korkép körvonalai rajzolódnak, amely a jeles sebész és a gazdag polgárság egészség vásárát szemlélteti. Báron Jónás, a híres professzor egy ízben valami jómódú, de igen zsugori beteggel került össze. A páciens sokallotta a megszabott műtéti díjat, és alkudott, alkudott, végefogyhatatlanul. Báron elúnta a dolgot. — Nézze, kérem — mondta a fukar páciensnek, —, sok ember, aki nem tudja megfizetni az első osztályt, másodosztályon utazik. Mégis ugyanoda jut. Ha az ön anyagi helyzete nem engedi meg, hogy megfizesse az elsőosztályú műtétet, csinálunk önnél egy másodosztályút. — Hogy-hogy?! ... hüledezett a beteg. — Hát kétféle műtét van? ... Első- és másodosztályú ...? A professzor bólintott. — Es mi a különbség? — A különbség — felelte komoly arccal Báron — elég jelentékeny. Az elsőosztályú műtétet ugyanis új műszerekkel és régi assisztensekkel végezzük. A másodosztályút viszont — új assisztensekkel és régi műszerekkel. Nőkkel általában szívesen csipkelődött. Egy mágnás hölgy, aki rendkívül sokat adott ősi családfájára, egy alkalommal magához kérette Báront. A fesztelen modorú sebész az etikettel nem sokat törődött. Megjelent a palotában, és szokása szerint üdvözölte a dámát: — No, hogy vagyunk, hogy vagyunk, asszonyom? — Pardon — tiltakozott a beteg. — Grófnő vagyok. — Igazán sajnálom — tárta szét kezeit a sebész. — Ebből a bajából nem tudom kigyógyítani. A honorárium biztosítására egyébként csodálatos ötletei voltak. Egy másik páciense, aki életét és pénzét egyformán féltette ,a fizetés tekintetében már előre igen gyanúsan viselkedett. — Majd meglátjuk, tanár úr — mondogatta Báronnak. — Elni is kell odáig... Utólag majd megalkuszunk ... — Nézze, uram — szólt végre türelmét vesztve Báron —, ha annyira félti a pénzét, forduljon az asszisztensemhez. Az olcsóbban megoperálja. — De mikor a tanár úrnak olyan biztos a keze — erősködik a beteg. — Már hogy volna magánál biztos a kezem — rántja fel a vállát a tanár —, mikor reszketni kell a pénzemért! Ez az az eset, amikor a páciens nyomban el

őre fizet. Elterjedt szokás volt a régi idők privátpraxisában, hogy neves orvosoknak az első vizsgálatért többet kellett fizetni, mint a következő vizitekért. A garaskodó gazdag betegek azonban egyszerű trükkhöz folyamodtak: már az első alkalommal úgy jelentkeztek a doktornál, mintha másodjára, harmadjára járnának a rendelőben. — Megint itt vagyok, drága jó tanár úr! — komédiázott a trükkös páciens. — Eljöttem, hogy megnézzem egy kicsit. Tudja isten, mintha most jobban fájna az epém ... Báron ilyenkor tovább játszotta a komédiát. Ügy tett, minha „beugrott" volna. Hosszan, alaposan megvizsgálta a pácienst, aztán azt mondta: — Semmi különös változást nem látok. Csak csinálja tovább, pontosan úgy, ahogy a múltkor tanácsoltam. Marad minden a régiben ... A CSODAMALOM A Bajcsi Állami Gazdaság közel egy évtizede áll az érdeklődés középpontjában. A gazdaság dolgbzóí, vezetői, kommunistái azzal vonták leginkább magukra a figyelmet, hogy mindig és mindenben az újat, a jobbat, a gazdaságosabbat, a munka megkönnyítésének, kultúráltabbá tételének lehetőségét keresték és keresik ma is. A feleség figyelmeztet — Remélem, nem feledkezel meg a bolnapl évfordulóról. Pontosan három éve lesz, hogy a szolgálataidba szegődtem ... TJAJCS szocialista mezőgazdasáf

J gunkban bizonyos mértékig már fogalommá vált. Nem akarom megismételni azt, amit előttem mások is megírtak, elbeszéltek: hogy például ezen a hajdani cselédtanyán, esténként neonfény öntözi sugarával a kifogástalan műutat, hogy kultúrházuk, stranfürdőjiik párját ritkítja. Az ember akarata ellenére is felfigyel a gondozott parkra, a szökőkút magasba törő vízsugaraira, a játszótérre, vagy az új, korszerű lakásokra. Mindez ma már szinte természetes. Akad azonban itt olyan dolog is, amiről mostanáig igen kevés szó esett. Nem került hát nagy fáradtságomba, hogy valami újabbat mondhassak. Az Ellető pusztára, az állami gazdaságok bajcsi igazgatóságához tartozó majorok egyikére szeretném most elkalauzolni az olvasót. Légvonalban alig öt-hat kilométerre lehet a központtól. Ám nem is annyira a tanya érdekel bennünket, mint inkább az a hatalmas, szinte kisebb gyárra emlékeztető épület, amely az úttól balkézre esik. Az első, amin megakad a látogató tekintete, egy vaskos, meglehetősen kurta kémény, amely szürkésfehér, miniatűr bárányfelhőkhöz hasonló gőzgomolyagot pipál. Az épületet erdő övezi, csak a kapu felől szabad a belátás. A kíváncsi idegent tágas udvar fogadja. Nem is olyan régen még ezen a helyen az erdő mögött lapuló gazdaság takarmánykészlete volt felhalmozva, kazlakba rakva, vagy silógödrökbe préselve. Most betonút futja körbe az udvart. Középen sok a virág, és köröskörül száradó takarmány illata terjeng. A beavatottak ezt a gyárszerű építményt LKB néven emlegetik. Mit jelent ez a rövidítés? Az igazgató szerint a következőt: Lucernalisztkészítő berendezés. Alaposabban szemügyre véve az épületet és mindazt, ami benne történik, — a bajcsiak szíves engedelmével — Inkább malomnak nevezném: Csodamalomnak. Azon sem ütközhet meg senki, ha Czimbalik Ottót nem üzemvezetőnek, hanem főmolnárnak tisztelem. Egy dolog még így ls tisztázásra vár. A molnárokat az emberek általában liszteseknek, fehéreknek ismerik. Az itteniek azonban inkább szürkészöldek, mint fehérek. Nem is lehet ez másként, hiszen a malom nem kenyérnek vaíót, hanem lucernát, fiatal, zsenge lucernát őröl. És most, hogy már ezt is tudjuk, engedjük át a szót a főmolnárnak. Czimbalik Ottó jó megjelenésű, eszes fiatalember. A szóval sem fukarkodik, amikor feleletre vár a kérdés. Néhány mondatban „bemutatja" a malmot. A TÖRTÉNET alig másfél esztendőre nyúlik vissza. Annak idején a nyugat-szlovákiai kerület vezetői és mezőgazdasági szakemberei „átugrottak" egy kis tapasztalatcserére a szomszédba: Magyarországra. Ott ragadta meg a figyelmüket ez a különleges malom. Gyorsan felismerték benne a jót, a hasznosat. Hazatérve javaslatot terjesztettek az illetékes hivatal elé: amennyiben lehetőség van rá, vennék meg azt a különleges lucernaszárító és őrlő malmot. Az egyezség meg ls történt. Most már csak azt kellett eldönteni, melyik állami gazdaságnak adják. Nem véletlen, hogy éppen a bajcsiakra esett a választás. És miért éppen őrájuk? Azért, mert a bajcsiak biztosítani tudták a malom teljesítőképességének kihasználását. Mindenekelőtt két dologra volt szükség: legalább 500 hektár lucernásra, amelyet négyszer, ötször kaszálhatnak. Ezt a bajcsiak öntözéssel meg is valósították. Kilencvenhárom nap alatt felépült a „gyár", és a magyar szakemberek segítségéve] megkezdhették a próbaüzemeltetést. Néhány dolog azonban már a kezdet kezdetén nem tetszett a bajcsiaknak. Szálka volt a szemükben például az, hogy a szárításra szánt lucernát emberi erővel meghajtott szecskavágókkal kellett felaprítani. Hat ember hajtotta felváltva a szecskavágókat, de még így is alaposan elfáradtak, mire a tíz-tizenöt vagonnyi zöldanyagot összeaprították. A szükség hozta azután az új gondolatot. Olyan silókombájn kellene, amely nemcsak lekaszálja, hanem össze is vágja a lucernát. Rövidesen két jugoszláv gyártmányú kombájnt kapott a gazdaság, amely megfelelt a bajcsiak elképzelésének. Ma már mind a két kombájn a gazdaság lucernaföldjein dolgozik. Az összeaprított lucernát pedig hatalmas, ennek a célnak megfelelő traktorvontatású pótkocsikon szállítják a majorba. A további munkafolyamat lényege: a nyersanyag jóformán emberi erő igénybevétele nélkül szállítószalag és elevátor segítségével kerül az óriási, könnyű olajjal fűtö|tt körforgó szárítódobba, onnan a malom garatjába, majd a papírzsákokba és végül a raktárakba. A technológiai folyamat részletes leírásánál azonban sokkal fontosabb a végső eredmény. A főmolnár szerint a hagyományos tartósítást (szárítást! éppen a lucerna legértékesebb része, a levele sínylette meg. A sokszori megmozgatás, forgatás, szárítás, kazalozás, bekészítés után a jászolba jóformán már csak a lucerna torzsája keriil. Most pedig egy szem levél sem vesz kárba. Jelentős az is, hogy a takarmány sorsa egyáltalán nem függ az időjárástól. Az elmondottakon túl azonban mégis az a legfontosabb, hogy a lucerna tartósításának ezzel a módszerével jelentős menyiségű karotént és emészthető fehérjét „takarítanak" meg. Először talán néhány szót a karoténről, melynek igen fontos a szerepe, és különösen kedvezően befolyásolja a növendékállatok fejlődését, de a szaporulatot is. A hagyományosan tartósított lucernából pélA „zöld" molnárok között ^ Szecskavágó helyett silókom bájn ä- Négyszáz milligramm karotén egy kiló takarmány lisztben & Az emészthető fe hérjetartalom tizennyolc százalék & Tizenhat deka a napi súlygyarapodás dául ez a fontos anyag, azt lehet mondani, teljesen eltűnt. A malomban készített herelisztben azonban nagy mennyiségben megtalálható. MafaSovsky mérnök szerint 1 kg lucernaliszt 400 milligramm karotént tartalmaz. T

ALÄN még ennél is fontosabb az emészthető fehérje megőrzése. Adjuk újból át a szót a szakembernek. — A takarmány j éleségek tárolása is bizonyos fejlődésen ment keresztül — magyarázza Mafašovsky mérnök. — Egyes vidékeken még a közelmúltban is a földön, rendre vágva szárították a hereféléket. Az így tartósított takarmányban csak hat—hét százalék volt az emészthető fehérje. Valamivel jobban bevált az állványokon történő szárítás. Az így szárított herefélékben az emészthető fehérje elérte a hét—kilenc százalékot. Néhány évvel ezelőtt aztán divatba jött az úri. légáramlásos szárítás. Ennél a jeliérjetartalom már elérte a tíztizenhárom százalékot. Egy kis szünetet tart, aztán folytatja: — Most jön a lényeg. A mi „elkábénkben" tartosított lucernaliszt emészthető fehérjetartalma eléri a tizennyolc százalékot. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban? A bajcsiak ma már 500 hektárról annyi emészthető fehérjét nyernek, amennyit annak idején nyolcszáz, ezer hektárról nyertek. Az esetleges félreértés elkerülése végett még azt szeretném megmondani: az itt készített lucernaliszt elsőrendű abraktakarmány. A baromfiés sertéshizlalás terén alkalmazzák nagy sikerrel. Az igazgató példát említ: — Olyan negyven—negyvenöt kilós sertéseknél tettünk próbát. A szokásos napi két és fél kiló abraktakarmányból levontunk negyven dekát éi ezt lucernaliszttel helyettesítettük. Az eredmény meglepő volt. A napi súlygyarapodás átlag tizenhat dekával emelkedett. De hogy biztosak legyünk a dolgunkban, a lucernallsztet bizonyos idő múlva megvontuk. Az eredmény: a súlygyarapodás fokozatosan visszaesett az eredeti szintre. A malom hatalmas raktárában már ma is ezrével sorakoznak a lucernaliszttel teli zsákok. Vajon mire várnak? Arra, hogy a takarmánykeverő üzemek elszállítsák. A bajcsiak ezt az értékes takarmányt már nemcsak saját céljaikra termelik. Az idén 180 vagonnyit adnak el a fentebb említett vállalatnak. Vajon kifizetődik-e nekik ez a munka? Igen, kifizetődik, mivel egy mázsa lucernaliszt előállítási költsége 118 korona körül mozog, és 240 koronáért értékesítik. ELEKTRONIKUS ALTATÓ Somnidor elnevezésű az új olasz gyártmányú elektronikus altató. Bekapcsolása után a műszer képernyőjén szabályos időközökben kék színű képek és villanások jelennek meg. Az időközök a műszert használó személy lélegzésének ütemével egyeznek. A Somnidor állítólag 10—15 percen belül elaltatja azokat is, akik krónikus álmatlanságban szenvednek. CIPŐ „CORFAM--BÓL Az egyesült államokbeli Du Pont cég Corfam elnevezésű, bőrhöz hasonló mikropolrusos anyagot állított elő, amely felszívja a láb természetes nedvességét és lehetővé teszi e nedvesség élpárolgását a cipőből. A külső nedvességet viszont nem engedi át, s így nem izzad a láb. A Corfam anyagból készült cipőt postások, pincérek, titkárnők stb. próbálták ki, akik állítják, hogy az újfajta cipő kényelmes, jó minőségű és elegáns. A gyártó cég szerint az új anyag a cipőiparban olyan fordulatot jelent majd, mint a múltban a harisnyagyártásban a nylon. ROVART JELZŐ MŰSZER Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma olyan új műszert próbál ki, amely jelzi a raktárakban a gabonában és a gabonaszemekben rejtőző rovarokat. A műszer felfogja a rovarok által kibocsátott ultrahangokat. A műszer közepes bőrönd nagyságú, súlya 130 kilogramm. KOMLÓTRAKTOR Az NDK-beli VVB mezőgazdasági gépeket gyártó vállalat elkészítette ismert RS 09 jelzésű traktorának kis nyomtávú változatát, az RS 56 jelzésű komlótraktort. Az új, 900 milliméter nyomtávú traktor a komlóföldek egymástól 1,5 méter távolságban levő sorai között tud járni, s a szőlőkben ís használható, ahol a sorok távolsága ugyanekkora. A gép 4,25 méter átmérőjű körben tud fordulni. A rászerelt szerkezeteket a vezetőülésről hidraulikusan lehet emelni és süllyeszteni. A BAJCSIAK csodamalomjának híre Járta. Ma már nincs olyan nap, hogy ne akadna csodálója. Egy dolgot azonban elárulhatunk: rövidesen húsz ilyen malom épül majd az ország területén. SZARKA ISTVÁN f* Az Orlicei tavon épül hazánk legnagyobb hídja. Az egyedülálló acélhíd 540 méter hosszúságban és 50 j " " 1 ^T^B.^^í^^I hí éter mgg#sságbgr> szeli 4t fl ia vot,, ' KENDERBETAKARÍTÖ KOMBÁJN A szovjet ipar KKP-1,8 típusú kenderbetakarító kombájnja 1,8 méter szélességben vágja le a kendert, kévébe köti és oldalt kidobja. Üzemi sebessége 6,5 kilométer óránként, s 1—3 méter magas kender betakarítására alkalmas. AZ AGROLET REKORDJA Az Agrolet pilótái az év eleje óta mintegy 400 ezer mezőgazdasági föld gondozását végezték. Különösen sok munkájuk van most, a száraz és meleg nyári hónapokban, mert nagyon szaporodnak a növényi kártevők. Az Agrolet gépei vegyszerrel permetezik a cukorrépát a máktetű, a burgonyát a kolorádóbogár ellen, ezenkívül a szőlőket is permetezik. Naponta ötezer hektárt kezelnek vegyszerekkel. GYERMEKKERESKEDELEM A csecsemőkkel és gyermekekkel folytatott feketekereskedelem az USA-ban olyan méreteket öltött, hogy a szenátus egyik albizottságának kellett foglalkoznia az üggyel. A nyomozás megállapította, hogy a gyermekek törvénytelen árúba bocsátása országszerte elterjedt üzlet. A „piacra kerülő" csecsemők zöme házasságon kívül született gyermek. Különböző zugszervezetek, sőt a jogászok és az orvosok is gyakran kihasználják a magányos anyák vagy családok nehéz körülményeit. A csöppségeket 4000—7500 dollárért adják ül gyermektelen házaspároknak. Nevada állam törvényhozó testületének hivatalos jelentése szerit?; a Las Vegas-i feketepiacon csupán 1961-ben egy ilyen zugszervezet több mint egymillió dollárért adott el gyermekeket Kaliforniába. A vallomásokból kiderült, hogy az örökbefogadott gyermekeknek 40 százalékát a feketepiacon vásárolták. Dodd demokrata szenátor, az említett bizottság alelnöke követelte, hogy ezt a túlságosan elburjánzott embertelenséget törvényerőre emelt intézkedés sekkel, kell meggátolni. ÚJ S7.Ö 6 * 1964. Június 20.