Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-20 / 170. szám, szombat

Á dolgozó nyugdíjasok igényeinek rendezése A Nemzetgyűlés jünius 4-én jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvényt, amely 1984. július 1-én lép érvénybe. A törvény a XII párt­kongresszuson és a CSKP KB ez év január 22-i plenáris ülésén jóváha­gyott elveket dolgozza fel. A módosításokban az egyik legfontosabb in­tozkedés „a dolgozó nyugdíjasok járadékának kifizetése „elvének kidolgo­zása. Az új rendelkezés az eddigieknél jobban ösztönzi a dolgozókat, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után önként hosszabbítsák meg munkavi szouyukat. rpARSADALMUNK érdeke, hogy a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsuk az ember munkaképes­ségét. Ezért a munkabéren kívül kü­lönleges előnyöket biztosít azoknak a dolgozóknak, akik a nyugdíj-kor­határ elérése után tovább is munka­viszonyban maradnak. Ezeket az előnyöket aszerint állapí­tották meg, hogy egészévi vagy rövi­debb, kampányszerű és idénymunkák­ról van-e szó. Tekintetbe vették a dol­gozó nyugdíjasok életkorát, a mező­gazdaság munkaerőszükségletét, az EFSZ-ek gazdálkodásának és szociális biztosításának színvonalát. A nyugdíjigények rendezése a 60 éves koron túl folytatott munkánál [a nőknél és az I. kategóriába tar­tozó dolgozóknál az öregségi jára­dék feltételeinek teljesítése esetén). 1964. július 1-vel megszűnnek az egyharmados öregségi járadékok. Kivételt nem engedélyeznek. Abban az esetben, ha a nyugdíjas tovább dolgozik és teljesítette az öregségi járadék elismeréséhez szük­séges feltételeket, a harmados öreg­ségi nyugdíj helyett minden további munkában töltött év után a nyugdíj alapösszegének 4 százalékát fizetik ki nyugdíjtöbbletként. Ha a munkaviszony rövidebb ideig tart, az alapnyugdíj minden három le­dolgozott hónap után az átlagos brut­tó havi kereset egy százalékkal nö­vekszik. Ez az intézkedés a magasabb színvonalú EFSZ-ekre is vonatkozik. A nyugdíjtöbbletet vagy a nyugdíj­jogosultsághoz szükséges feltételek teljesítését megelőző Időszakban el­ért átlagos bruttó havi keresetből vagy a további munka folyamán el­ért átlagos havi keresetből számít­ják ki aszerint, hogy a dolgozó szá­mára melyik mód előnyösebb. A nyug­dfjtöbblet összege adómentes. Az 1964. július 1-től nyugdíjjogo­sultak igénye a további munkaválla­lás folyamán változatlan. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik korábban a nyugdíjtöbbletért dolgoztak, és mun­kaviszonyuk 1964. július l-e előtt be­fejeződött, nyugdíjukat megadóztat­ják. Az- Állami Szociális Biztosító Hivatalhoz benyújtott kérvények alap­ján azonban utólag elengedik a nyug­dí)többletek megadóztatását, hogy ezek a nyugdíjasok ne legyenek -hát­rányban azokkal szemben, akik nyug­dijuk egyharmadát élvezték. Az egyéni kérvények beadá­sára az említett esetekben technikai okokból van szűkség, hogy így a ké­relmek elintézése minél kevesebb munkát vegyen igénybe. Azoknak a nyugdíjasoknak, akik nyugdíjtöbble­tért dolgoznak, és munkaviszonyuk csak július l-e után ér véget, nem kell kérvényt beadniuk. Ügyüket fo­lyamatosan az új előírások alapján intézik. Azoknál a dolgozóknál, akiknek nyugdíjazásuk előtt alacsony volt a jövedelmük, s nyugdíjuk rendszerint havi 400 koronát tett ki, a négyszá­zalékos nyugdíjtöbblet helyett min­den további ledolgozott év után nyugdíj-minimumuk a következőképp emelkedik: Egy év után a havi nyug­díj legalább 440 korona Két évi további munka után legalább 480 korona Három év után legalább 580 korona Négy év után a nyugdíj eléri a 800 koronát Ez az Intézkedés előnyösebb, mint a 4 százalékos nyugdíjtöbblet, s le­hetővé teszi a legalacsonyabb nyug­díjak jelentős emelését ls, mégpedig a nyugdíjkorhatár elérése után min­den munkában töltött évért 10 száza­lékkal. Azoknak a dolgozóknak, akik nem teljesítik a teljes öregségi nyugdíj megítélésének feltételeit, (25 évi mun­kaviszony) s akik számára 65 éves korukban (a legalább egy gyermeket felnevelt nőknek 60 éves korukban, a gyermektelen nőknek 62 éves ko­rukban), az új rendelkezések értel­mében átlagos öregségi járadékot fo­lyósítanak. Ha tovább dolgoznak, nyugdíjuk a következőképp emelke­dik: A minimális átlagos öregségi nyug­díj havi 300 korona, egy évi munka után legkevesebb 330 korona, két év után legalább 360 korona, három év után legalább havi 400 korona. Vagy pedig minden további ledolgozott év után a nyugdíjigény egészen a 25 évi munkatevékenység eléréséig a brut­to havi kereset 2 százalékával fog emelkedni, minden további munká­ban töltött év után 26 évi munkavi­szonyon felül a brutto havi kereset 4 százalékával emelkedik. A nyugdíjasok érdekében mindig azt a megoldást választják, amely szá­mukra a legelőnyösebb. Nyugdíjigé­nyeik emelkedése helyett azonban éppúgy, mint a többi hasonló korú dolgozó választhatják, hogy nyugdí­jukat keresetük mellett fizessék ki, ez az összeg azonban legfeljebb 600— 1000 koronáig terjedhet, a munkabe­osztás, valamint aszerint, hogy milyen munkát végeznek. Ezen Intézkedések következtében a dolgozók érdeke lesz munkatevékeny­ségük folytatása mind a három mun­kakategóriában, mert azáltal, hogy a nyugdíjtöbblet nincs megadóztatva, Igen gyorsan, növekedhet az arány­lagos öregségi nyugdíjuk, s a teljes öregségi nyugdíjaknál további munká­val maximális növekedést is elérhet­nek (1600—1800 ős 2200 koronát) a szociális biztosításról szóló törvény alapján, de ez az összeg tiszta bérük­nek legfeljebb 90 százalékát teheti ki. A kereset melletti nyugdíjak kifi­zetése 65 éves életkor után, (a nők­nél és az I. kategóriába tartozó dol­gozóknál, a többi EFSZ-ben dolgozó nyugdíjasoknál 60. életévük után.) Azok a dolgozó nyugdíjasok, akik teljesítik az öregségi nyugdíj elisme­résének feltételeit (tekintet nélkül arra, hogy milyen fajta biztosítás alapján ismerték el nyugdíjukat), s akik folytatják munkájukat 65. élet­évük betöltése után is (a nők és az I. kategóriába tartozó dolgozók, va­lamint a többi EFSZ-ben dolgozó, 60 éven felüli nyugdijasok), joguk van a nyugdíjtöbblet helyett keresetük mellett a teljes nyugdíj kifizetését vá­lasztani. A nyugdíj összegének meghatározá­sánál nem az a munkakategória dön­tő, amelyben a nyugdíjat elismerték, hanem a nyugdíjjogosultság elnyeré­se után végzett munka. A kereset mellett kifizetett nyug­díj nagysága az említett esetekben a munkaviszony egész ideje alatt a legnagyobb: 800 korona havonta a III. munka­kategóriában végzett munkánál, 800 korona havonta a II. munkaka­tegúriában végzett munkánál. 1000 korona havonta az I. munka­kategóriában végzett munkánál, Azért az időért, amelyen át a ke­reseten kívül a további munka folya­mán öregségi nyugdíjat fizetnek ki, nem jár nyugdíjtöbblet. A NYUGDIJAK KIFIZETÉSE A RÖVID TARTAMÚ IDÉNY- ÉS KAMPÁNY­MU NKÁKNÁL A népgazdaság döntő szakaszai szá­mára elegendő munkaerő biztosítása céljából a kormányrendelet alapján a kereset mellett teljes, nem csök­kentett öregségi, özvegyi vagy ár­vaság! járadékot fizetnek ki, tekin­tet nélkül a dolgozó nyugdíjas ko­rára. A kormány kiszélesítette azon fog­lalkozások körét, amelyekben a nyug­díjas egy naptári évben megszakítás nélkül 120 napot is dolgozhat anél­kül, hogy nyugdíja csökkenne. Ez az előny vonatkozik: • a szénbányákban föld alatt vég­zett munkákra, • az élelmiszeriparban kampányok alkalmával végzett manuális munká­ra, 9 a mezőgazdaságban csúcsmun­kák idején, az erdészetben a fásítás­nál és a széldöntések feldolgozásánál végzett manuális munkákra vagy az őszi kampány folyamán a közlekedés­ben végzett munkákra, • az iskolákban a tanító (nevelő) munkájára és az egészségügyi beren­dezésekben az egészségügyi dolgozók munkájára, • a lakosságnak nyújtott szolgál­tatások során végzett munkákra (az adminisztrációs munkák kivételével) a kereskedelemben, beleértve a köz­étkeztetési üzemekben, a szállodák­ban, a termelőszövetkezetekben, a la­káskarbantartás terén és a helyi gazdálkodásban végzett munkára, (a város tisztításánál és a városi közle­kedésben végzett munkákra, de csak Prágában és Bratislavában). Más, rövid tartamú munkáknál to­vábbra is egy évben legfeljebb 60 napra fizetnek ki teljes nyugdíjat. Azokat a foglalkozásokat, amelyek naponta csak néhány órán át tarta­nak, vagy a hétnek csak egyes nap­jain végzik (jegyszedők a mozikban, kisegítő eladók stb.) csak a tény­leg ledolgozott órák és napok sze­rint fogják értékelni. Ez nyomatékos előnyben részesítés az eddig érvényes rendszerrel szemben, amikor napi két óra munkatevékenységet is egész munkanapként értékeltek. Az eddigi állapottal szemben az a változás, hogy a kampány és idény­munkák, vagy egyéb rövid tartamú munkák elmén nyújtott előnyöket ösz­szeszámítják, s e munkák tartamá­nak egész ideje egy naptári évben nem haladhatja meg a 120 munka­napot. A nyugdíjat azokban az esetekben sem csökkentik, ha a nyugdíjas ál­landóan dolgozik, de igen rövid munkatartamban, ha a naptári évben a ledolgozott munkaórák száma nem haladja meg a 400-at. (Például ma­gas szakképzettségű szakemberekről van szó, akik rendszeresen, de he­tente csak néhány órát tanítanak a különböző fokú iskolákban). Ez a te­vékenység megfelel az évben 60 mun­kanapot meg nem haladó rövid tar­tamú foglalkozásnak. AZ ÖZVEGYI NYUGDIJAK MÖDOSlTÁSA Az új szociális biztosítási törvény 1964. július 1-től csökkenti az özve­gy: nyugdíjat is, amennyiben az pár­huzamos a foglalkozásból vagy egyéb kereseti tevékenységből befolyó jöve­delemmel. Az özvegyi nyugdíj csök­kentésének meghatározásánál tekin­tetbe veszik azt, gondoskodik-e a dolgozó nő ellátatlan gyermekekről. A dolgozó özvegyek özvegyi nyug­díja a következőképpen módosul: • a dolgozó özvegyek nyugdíját nem csökkentik férjük halála napjá­tól számítva egy évig, 9 nem csökken az özvegyi nyugdíj, bármilyen nagy is a keresete a dol­gozó özvegynek, ha legalább három gyermek ellátásáról gondoskodik, • a dolgozó özvegy özvegyi nyug­díja csökken, ha nyugdíja és brutto kereseta meghaladja: — a havi 1600 koronát akkor, ha az özvegy két gyermek ellátásáról gondoskodik, — a havi 1400 koronát, ha az öz­vegy egy gyermek ellátásáról gon­doskodik, — a havi 1200 koronát, ha az öz­vegy egy gyermekről sem gondosko­dik. Ezekben az esetekben az ővegyi nyugdíj annak az összegnek a felével fog csökkenni, amellyel a kereset és a nyugdíj együttvéve meghaladja a megállapított határt. A gyermekek el­látásáról gondoskodó özvegyek azon­ban mindig megkapják az özvegyi nyugdíjnak legalább a felét. Példa: az egy gyermek ellátásá­ról gondoskodó özvegynek havi' 500 korona nyugdíja van és bruttó kere­sete 900 korona. Ez összesen 1400 ko­rona havonta. Nyugdíja nem csökken, mert egész bevétele nem haladja meg a törvény által megállapított határt a havi 1400 koronát. Egymásik példa: Az egy gyer­mekről sem gondoskodó özvegynek 700 korona nyugdíja van, s bruttó jö­vedelme havi 1200 korona, vagyis összesen 1900 korona. Az özvegyi nyugdíj és a bruttóbevétel összege 700 koronával meghaladja a megálla­pított határt. Annak az összegnek fe­lével csökken, amely meghaladja a meghatározott 1200 korona határt, vagyis az özvegy 350 koronával keve­sebbet kap. E dolgozó özvegy havi jövedelme összesen 1550 korona lesz. Az özvegyi nyugdíj csökkentése csak addig áll fenn, míg az özvegy dol­gozik, és özvegyi járadékának, brut­tó keresetének összege együttvéve meghaladja a törvényben kitűzött ha tárt. Ha e tények megváltoznak, nyug­díját ismét teljes nagyságában meg­kapja. Ezeket az intézkedéseket azért hoz­ták, mert a nők többsége s elsősor­ban saját munkája révén van bizto­sítva, amellyel saját öregségi nyug­díjára nyer jogosultságot. Ezért a férj elvesztése esetén a társadalom gon­doskodása elsősorban az árvákra irá­nyul, akiknél az esetek többségében megjavul az árvasági járadék. A dolgozó nyugdíjasok egyéni nyug­díját nem rövidítik meg a kereset fennállása esetén. E nyugdíjakat tel­jes összegben fizetik ki, úgy mint ed­dig, a kereset mellett, \ KORMÁNY által jóváhagyott in­** tézkedések, amelyek a nyugdí­jasokat arra serkentik hogy nyugdíjjogosultságuk elnyerése után ls tovább dolgozzanak, megteremtik annak feltételeit, hogy a nyugdíjasok munkaképességét továbbra is igénybe vehessék társadalmunk érdekeinek és szükségleteinek megfelelően. Az ed­diginél jobban használjuk fel a szo­ciális célokra szentelt eszközöket. Nagy feladat hárul azonban a párt­szervezetekre, a szakszervezeti szer­vekre, és a vezető gazdasági dolgo­zókra. Az ő feladatuk ezeket az in­tézkedéseket nemcsak helyesen meg­magyarázni, hanem teljes mértékben megteremteni a nyugdíjasok további alkalmaztatásának feltételeit. Az ő fel­adatuk a nyugdíjasokat meggyőzni arról, hogy munkájukra szükség van a társadalomnak. Munkaképességük­nek, egészségi állapotuknak megfelelő munkát kell biztosítani számukra gaz­daságunk különböző szakaszain. Jaroslav Peterka, a CSKP KB dolgozója A kultúra - kiviteli cikk Az Artia 11 éve terjeszti a csehszlovák kultúrát a világban • 2200 mű 50 millió példányszámban <1 Karel Čapek műve az arab világban is tért hódít • Mesekönyvek öt világrész gyer­mekei számára • Idegen kultúrák monográfiái A kultúrának fontos szerepe van a világ népei közötti barátság elményltésében. A nemzetek meg akarják ismerni egymás kultúrá­ját, és ez elsősorban a kulturális értékek rendszeres terjesztésével, ismertetésével érhető el. Ez a célja az Artia idegennyelvű kiadónak. Az Artia 1953-ban alakult meg. Az elmúlt évtizedben nagyon eredmé­nyes munkát végzett a cseh és szlo­vák kultúra külföldi terjesztése terén. Fennállása első évtizedében 2200 mű vet adott ki összesen 50 millió pél dányszámban — tizennyolc nyelven Az Artia kiadványaival a csehszlo vék kultúrát, az ország természeti kincseit, történelmi és művészeti ne­vezetességeit, hazánk gazdasági és politikai eredményeit népszerűsíti. A kiadó munkaközössége tudja, hogy minden jól megszerkesztett és művé­szileg ízlésesen kivitelezett kiadvány csak barátokat szerezhet hazánknak a nagyvilágban. Milyen kiadványokat adott ki ed­dig az Artia? Elsősorban a cseh és szlovák irodalom Jelentős művei sze­repelnek a kiadó eddigi terveiben. Karel Capek Harc a szalamand­rákkal című művét 16 nyelven adta ki. Most késziiL e mű arab kiadása, ami szenzáció, mert arabul még nem jelent meg cseh vagy szlovák szerző­től egyetlen mű sem. A könyvet a Szakszervezeti Világszövetség prá­gai titkárságának egyik arab mun­katársa fordítja, szedését pedig Liba­MÄRGHEN i-.CÍSü! ' > GRIMM ü >. f fi • ( v. v i. v A Grimm mesék német nyelvű ki­adását Jirí Trnka illusztrálta. nonban végzik. Jaroslav Hašek Svejk, a derék katona című művét 26 nyelven adta ki az Artia, természete­sen Josef Lada illusztrációival, Božena Némcová Nagyany6-]&1 10, Jan Neruda Moldvaparti his­tóriáit 11, J. O t ő e n á š e k Rómeó, túlia és a sötétség című művét 16, Ivan Olbracht Anna című regé-! nyét pedig 10 nyelven adta kl. A leg­nagyobb érdeklődés a világon Július Fučík Üzenet az élüknek című mű­ve iránt nyilvánult meg. összesen 33 nyelvre fordították le. Eduard B a s s Humberto cirkusz-á t is az Ar­tia közreműködésével adták ki az angolok, franciák,_ belgák, hollandok, németek, norvégok, lengyelek, ame­rikaiak, oroszok és svájciak. Sorolhatnánk még tovább, de az emített művek is bizonyítják, hogy az "^ÄaaiíÄ'íŕ" TSCHINGIS-CHAN i. :Ns > í£ii\ íU ;v,.H A Dzsingisz kán és birodalma né­met nyelvű kiadásának borítólapja. hogy több benne a kép mint a szöveg. Világszerte elismerést arat­tak J. Augusta és Zdenék B u r i a n könyvei az őskorról. /Az ősember, Az ősállatok, Ősmadarak, Mammutok könyve.) A kiadó Oj lá­tóhatár sorozatában megjelentette František Burlán világhírű cseh sebészprofesszor Plasztikus se­bészet című művének népszerű kiadás sát. Az Artia kiadványai között kiemeli kedő helyet foglalnak el a művésze­ti könyvek. Hazánk képtári kincseit gyönyörű kivitelezésű, pompás szín­nyomású albumokban adja ki. Az Ar­tia egyik legnagyobb vállalkozásai közé tartozik a leningrádi Ermitage kincseinek reprodukált kiadása há­rom kötetben. (A 17. és 18. század festészete. A holland és flamand fes­tészet. Gótika és reneszánsz.) Ezen­kívül több nyelvű kiadásban jelenteti meg a Prágai Nemzeti Galéria mű­kincseit. Neves cseh és szlovák festő­művészek életművét pedig monográ­fiákban ismerteti. A hazat műkincsek és művészet pro­pagálása mellett más nemzetek művé­szetét is gyönyörű kiadványokban ter­jeszti az Artia. Angkori pagodák cím­mel megjelent Kambodzsa egykori fő­városának — Angkornak az építészetét bemutató kiadvány. A 6. századból származó angkori templomépítészetet és festészetet művészi színvonalon is­mertető monográfia egyedülálló a vi­lágon. Norodom Szlhanuk, Kambodzsa hercege levélben fejezte kl elisme­rését a kiadónak a mű tökéletes meg­szerkesztéséért. Nagy sikert jelentett a Dzsingisz kán és birodalma című kiadvány is, amely színes mellékle­tekkel egy perzsa kézirat alapján le­írja a világhódító mongol kán udva­rának életét. Hiányos lenne a cikk, ha nem ten­nék említést a gyermekirodalmi ki­adványokról. A cseh gyermekiroda­lom alkotásai mellett az Artia a vi­lágirodalom nagy mesemondói — a G r i m m-t estvérek, Andersen Zdenék Burian illusztrációiban öt világrész gyermekei gyönyörködhet­nek. Artia a cseh és szlovák Irodalom leg­javát terjeszti a világon. A szépirodalmi műveken kívül je­lentős helyet foglalnak el a kiadó tervében a természettudományi kiad­ványok is. Például dr. V. J. S t a n é k professzor Furcsa állatok világa című képes kiadványa 10 nyelven jelent meg, példányszáma elérte az egy­milliót, Népszerűségének oka az, és Hauff — meséit is kiadja. Eze­ket a könyveket Jiŕí Trnka nemzeti művész, továbbá Svolinský, Fulla, Adolf Zábranský, V. Kolíbal, C. Bouda stb. illusztrálják. Eddig több mint száz meséskönyvet adtak ki a leg­különbözőbb nyelveken (például ja­pán, hindu, kínai, kóreai stb. nyel­ven). SOMOGYI MÁTYÁS 1984. június 20. * ÚJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents