Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-20 / 170. szám, szombat

A PRAVDA A GÖRÖG KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VII. PLÉNUMÁRÓL A moszkvai Pravde pénteki számé ban beszámolt a Görög Kommunista Párt Központi Bizottságának nemré gen megtartott VII plénumáröl A plé num meghallgatta és megvitatta Ko lijannisznak, a Központi Bizottság első titkárának beszámolóját „az ú) helyzetről és a nép demokratikus küzdelméről", továbbá Sztringosznak, a politikai bizottság tagjának beszámolóját a „falvak helyzetéről és a kommunisták feladatairól". A plénum egyhangúlag elfogadott határozatokai hozott a görögországi politikai hely zetről, a szakszervezetek munkájáról és a kommunisták falusi munkájáról A plénum a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetével is foglalkozott. Ezzel kapcsolatos határozatában kimondja, hogy „őrizni és erősíteni kell a kommunista világmozgalom egységét". A kfnai vezetők már régóta rendszeres kampányt folytatnak az 1957. és 1960 évi moszkvai tanácskozásokon kidolgozott politikai irányvonal meghamisítására, hogy dogmatikus, neotrockista és soviniszta kalandorpolitikájukat rákényszeríthessék a kommunista világmozgalomra. A plénum elítélte a kínai vezetők szakadár kísérleteit és úgy véli; a nemzetközi kommunista mozgalom érdekei megkövetelik, hogy mielőbb üljön öszsze a kommunista és munkáspártok értekezlete és a kommunista világmozgalom időszerű kérdéseinek megvitatása után járuljon hozzá a mozgalom marxista—leninista egységének további szilárdításához. HATÁLYTALANÍTSÁK AZ NKP BETILTÁSÁT! Max Schäffer, a Német Kommunista Párt politikai bizottságának tagja a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának gyűlésén mondott beszédében kijelentette, hogy az NKP betiltásának hatálytalanítása Nyugat-Németországban az egyetemes békeharc, a demokráciáért és a haladásért vívott küzdelem elválaszthatatlan része. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának és a moszkvai egyetem tanárainak ülésén határozatot hoztak, amelyben hangoztatják: Az NKP betiltása nem csupán belügy, mert a tilalom ellentétben áll a nemzetközi jogszabályokkal. A szovjet tudósok az NSZK és más városok demokratikus közvéleményével egyetemben követelik a Német Kommunista Párt törvényes jogainak visszaadását és a párt legalitásának elismerését. AZ NSZEP KB ULBRICHT SZOVJETUNIÓBELI LÁTOGATÁSÁRÓL A Német Szocialista Egységpárt politikai bizottsága köszönetet mondott az SZKP KB elnökségének, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, a szovjet kormánynak és a szovjet népnek azért a barátságért és szívélyességért, amellyel Ulbricht elvtár- | kéjének biztosítására nézve sat a Szovjetunióban elhalmozta, és eredményessé tette a tárgyalásokat. Az ülésről kiadott közlemény rendkívül fontosnak tartja a barátsági szerződést Németország és Európa béA Biztonsági Tanács elfogadta az erélytelen Dél-Afrika-ellenes javaslatot A Biztonsági Tanács csütörtökön folytatta a vitát a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikájáról. A csütörtöki ülésen szavazásra bocsátották Norvégia és Bolívia kompromisszumos javaslatát, amely indítványozza, hogy a Verwoerd-kormány novemberig hívja össze a Dél-Afrikában élő népek képviselőit a fajüldöző politika felszámolása végett, továbbá, hogy alakítsanak szakértői bizottságot, amely azt tanulmányozná, hogy az ENSZ keretében milyen intézkedéseket lehetne tenni az apartheidpolitika megfékezésére. Nyolc ország képviselője a határozati javaslat mellett szavazott, ellene egy sem foglalt állást. Három ország — a Szovjetunió, Csehszlovákia és Franciaország — tartózkodott a szavazástól. Fedorenko, a Szovjetunió képviselője felszólalásában hangsúlyozta, hogy kormánya nem támogathatja a norvég—bolíviai javaslatot, mert az erélytelen és nem kielégítő. A kompromisszumos javaslat nem veszi figyelembe a Dél-Afrikában élő színes bőrű lakosság akaratát. A szovjet delegátus emlékeztetett rá, hogy a nyugati küldöttek követTaiálkozó a római csehszlovák nagykövetségen Róma (CTK) — fán BuSniak, római csehszlovák nagykövet találkozott az olasz parlament csehszlovák—olasz csoportjának vezetőségével. A találkozón részt vett Slmonaccl, a Kereszténydemokrata Párt képviselője, az olasz—csehszlovák parlamenti csoport elnöke, Raffael Franco kommunista képviselő, a csoport alelnöke, valamint Bianchi kereszténydemokrata képviselő, a csoport titkára. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón a parlamepti csoport és a római csehszlovák nagykövetség együttműködéséről tárgyaltak. Simonacci kijelentette, hogy a csoport igyekezetet fejt ki a két ország együttműködésének fejlesztésére. kezetesen elutasítják a dél-afrikai kormány ellen hozandó gazdasági szankciókat. — A nyugati hatalmak — hangsúlyozta — nem hajlandók hozzájárulni az afroázsiai országoknak ahhoz a jogos követeléséhez, hogy fogják le a dél-afrikai fajüldözők kezét. BSQBBGB HUHImIHEÜQESEES 00 D Q D.H BIZTATÓ KEZDET Három hónapos vita után véget éri a genfi Nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési értekezlet. Ha a több mint ezer felszólalás és 200 beterjesztett javaslat körüli vita eredményeit és az elfogadott határozatokat mérlegeljük, megállapíthatjuk: 1

a genfi tanácskozás határkő• vet jelent a világkereskedelem történetében. mivel 120, különböző társadalmi rendszerű, más-más fejlődési fokon álló ország először ült le tárgyalóasztalhoz, hogy megvitassa korunk bonyolult gazdasági-kereskedelmi problémáit és megoldást keressen néhány alapvető rendezetlen, gondokat okozó kérdésre; 2

a tanácskozás megvitatta és ' leszögezte a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elveit, amelyek mindenféle diszkrimináció megszüntetését hirdetik és megnyirbálják a tőkés piac normáinak és törvényeinek egyeduralmát; O kialakult a 75 volt gyarmati és függő ország csoportja, amely ráébredt ereiére. Az értekezleten a világ békés gazdasági fejlődésének ügyét szolgálta és a szocialista országok természetes szövetségese volt; A ha nem is sikerült a szocialista országok által javasolt átfogó nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozása, a világértekezletek rendszeresítése megteremtheti és előkészítheti a talajt egy valóban hatékony ENSZ-gazdasági szervezet létrehozására. • A diszkrimináció megbukott A Genfben elfogadott határozatok közül a legjelentősebb a nemzetközt gazdasági kapcsolatok új alapelvetnek lefektetése. Azért hangsúlyozzuk, hogy új, mert eddig a fejlett kapitalista országok szabták meg a kereskedelem normáit — természetesen saját belátásuk és hasznuk szerint. — Az alapelvek leszögezik, hogy a kereskedelemben a kölcsönös egyenlőség és be nem avatkozás elvének kell érvényesülnie. Minden ország saját belátása szerint szabadon felhasználhatja természeti kincseit, gazdasági forrásait lakossága életszínvonalának emelésére. Ez lényegében azt jelenti, hogy bármely országnak joga van államosítani a legnagyobb hasznot hajtó forrásokat. Említést tesz az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének szükségességéről. De az alapelvek legradikálisabb pontja az, amely elvett a más társadalmi rendszerű országokkal szemben alkalmazott gazdasági megkülönböztetést. Természetesen a vezető nyugati imperialista hatalmak ellene szavaztak, hiszen az Egyesült Államok, az NSZK és Anglia még ma is számos árucikket nem hajlandó eladni a szocialista országoknak (a hírhedt stratégiai árucikkek embargója). Ez a levitézlett politika azonban napjainkban egyre tarthatatlanabb és ezt a tőkés országok ls kénytelenek tudomásul venni. A határozat azonban nem jelenti azt, hogy a nemzetközi kereskedelem alapelveit egyik napról a másikra valóraváltják. A tőkés nagyhatalmak természetesen tovább fognak hadakozni a határozatok ellen, azonban látniok kell, hogy a világ országainak többsége magáévá teszi és támogatja. Ez pedig előbb-utóbb feltétlenül reálisabb állásfoglalásra kényszeríti őket. • 75 Genfben nem a sok ezer összehasonlító statisztikai adat, az egyes országok kereskedelmét szemléltető számok sokasága váltotta ki a legnagyobb vitát, a legtöbb kommentárt, hanem egyetlen szám: 75. A fejlett tőkés államokat felbőszítette, idegesítette és elkeseredett méltatlankodásra késztette, a szocialista országokat pedig fellelkesítette, hogy a haladásnak, a becsületes gazdasági együttműködésnek ilyen egységesen fellépő csoportja kovácsolódott össze az értekezleten. A 75 ugyanis a volt gyarmati és függő országok csoportját felentl, amely számos kérdésbon közös álláspontot dolgozott ki és nem szétforgácsoltán, szűk nemzeti érdekeket hajszolva vett részt a tanácskozáson, hanem összefogva, a legsürgetőbb általános problémák megoldására törekedett. A burzsoá sajtó szemükre vetette a 75-öknek, hogy a világ termelésének csupán jelentéktelen töredékét produkálják és ezért számbeli többségükkel nem kényszeríthetik a fejlett tőkés országokat saját elképzeléseik elfogadtatására. Arról azonban mélyen hallgattak, hogy tulajdonképpen az ő bűnük a fejlődő országok elmaradottsága, és az elkövetkező évtizedekben alapvetően és rohamosan megváltozhat a világtermelés részaránya számos területen. Különösen ha ezt egy nem a tőkés országok érdekeit támogató tervszerűen dolgozó nemzetközi gazdasági szervezet irányítaná. A 75 ázsiai, ajrikai és latin-amerikai ország összefogása már meghozta első gyümölcsét és a jövőben jeltétlenül a haladás és a béke ügyét szolgálja majd. • Néhány szó a kompromisszumról A békés egymás mellett élés elkerülhetetlenné teszi a kompromiszszumokat. Ez nem jelent elvi gyengeséget, meghátrálást, hanem a különböző társadalmi rendszerű országok közötti megegyezés keresését, a közeledés légkörének kialakítását. Több nemzetközi értekezlet bebizonyította, hogy napjainkban a megegyezés felé kölcsönös engedményeken át vezet az út. A kompromisszum nem végcél, hanem csak közbeeső láncszem. (Lásd a részleges atomcsend egyezményt!) A genfi tanácskozáson is kompromisszumos megegyezés jött létre a kereskedelmi világszervezet ügyében. A tőkés országok elkeseredett ellenállása miatt a szocialista országok javaslatát nem fogadták el, de azt sikerült elérni, hogy rendszeresítik a világkereskedelmi értekezleteket, és ezeknek előkészítésére egy állandó tanács létesült. S ami most a kapitalista országok makacssága miatt nem sikerült, megvalósulhat az 1966-ban összeülő következő világkereskedelmi értekezleten. A fejlpdés ezt feltétlenül kikényszeríti. Mindent egybevetve: a genfi világkeres'fiedelmi értekezlet eredményes volt, ha nem is oldotta meg a legégetőbb problémákat és olyan határozatot is elfogadott, amelyet mi nem támogathatunk ja fejlődő országoknak nyújtandó kártérítés a kapitalista piacon mesterségesen előidézett nyersanyag áringadozásért). A hasznos eszmecsere biztató kezdet, de ezt sem volt könnyű kiharcolni. SZŰCS BÉLA A ti28nnyo!chfl!almi leszerelési bizottság ülése Brüsszel (CTK) — Liege belga városban békegyűlés volt, melyen szakszervezeti vezetők, Isabelle Blum, a Béke Világtanács alelnöke és más közéleti személyiségek vettek részt. A gyűlés résztvevői határozatot fogadtak el, melyben aggályaikat fejezik ki a ciprusi, laoszi, dél-vietnami és kongói helyzet miatt. Ellenzik a NATO sokoldalú atomütőerejének létrehozását. A határozat bírálja az Egyesült Államok kubai és délkelet-ázsiai beavatkozását. A résztvevők felhívták a belga kormányt, hogy azonnal hívja vissza a Kongóban levő belga katonákat. Genf (ČTK) — A tizennyolchatalmi leszerelési bizottság csütörtöki ülésén Genfben felolvasták V. A. Zorinnak és W. Fosternek, a bizottság szovjet, illetve amerikai társelnökének együttes javaslatát arra, hogy a bizottság munkájának június-júliusi munkatervében a fegyverkezési verseny enyhítésére és a nemzetközi feszültség csökkentésére irányuló intézkedések megvitatása szerepeljen. A terv a többi között előirányozza olyan intézkedések megvitatását, mint a katonai költségvetések csökkentése, a hasadóanyagok katonai célokat szolgáló termelésének megszüntetése, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása. A bizottság jóváhagyta ezt a munkaprogramot. Zorin külügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője felszólalásában nagy figyelmet szentelt annak a javaslatnak, hogy az államok 10— 15 százalékkal csökkentsék katonai költésgvetésüket. A szovjet kormány — mondotta — megvizsgálta a semleges államoknak azt az elgondolását, hogy a katonai költségvetések csökkentésének eredményeként megtakarított anyagi eszközök egy részét a fejlődő országok megsegítésére fordítsák. Az államok katonai költségvetéseinek kölcsönös, 10—15 százalékos csökkentésére vonatkozó megegyezés esetén a szovjet kormány kész fontolóra venni azt, hogy az ily módon megtakarított eszközök bizonyos részét a fejlődő országok megsegítésére fordítsák — jelentette ki Zorin. Közös píoci kölcsönoiónlal Oiosíorszógnok A feltétel: bérbefagyasztás, a reformok „elhalasztása" Róma — Rómába érkezett a Közös Piac alelnöke, a francia Marjolin. Az olasz sajtó értesülései szerint Marjolin valóságos ultimátumot hozott az olasz kormánynak a Közös Piac vezető szerveitől. A nyugatnémet monopolista csoportok állítólag készek arra, hogy a — Közös Piac garanciája mellett — tekintélyes kölcsönt nyújtsanak az olasz kormánynak, azonban rendkívül szigorú feltételekkel: a többi között követelik az összes bérek befagyasztását három esztendőre, hogy az olasz kormány legalább öt évvel halassza el a strukturális reformok végrehajtását, még a kormány által megfogalmazott igen óvatos formákban is, s ugyancsak a távoli jövőbe kellene utalni az alkotmányban előírt tartományi önkormányzat megvalósítását is. Végül az is feltétele az állítólagos ajánlatnak, hogy az olasz pénzügyi normákat a Közös Piac többi országainak mintájára állapítják meg, ami nagy kedvezményekkel járna a legnagyobb monopolista csoportra nézve. Ez az ajánlat megfelel a legkonzervatívabb olasz monopolista csoporA FEGYVERSZÜNETI ellenőrző bizottság koreai küldöttsége tiltakozott a demilitarizált övezetben elhelyezett amerikai fegyverek miatt. (CTK) tok álláspontjának. A kölcsön megközelítené az Egyesült Államok által Olaszországnak nyújtott ezer milliárd lírás (1600 millió dollár) összeg kétszeresét. RHVAHS — Robbanáskor nem égeti meg a fejünket? — De igen, csakhogy ő azt mondta, tudni kell kockáztatni!... (Oganov rajza) Erhard egy Hruscsov találkozó lehetőségéről Bonn (ČTK) — Erhard nyugatnémet kancellár sajtóértekezletén kijelentette, hogy nem szándékozik Moszkvába utazni, de hajlandó lenne meghívni Hruscsovot az NSZK-ba, ha a szovjet miniszterelnök is jónak látná. Hruscsov látogatását Adenauer 1955. évi moszkvai látogatása viszonzásának tekintené. Beismerte azonban, hogy meghívó levelet még nem küldött a szovjet kormányfőnek. Erhard ezzel a kijelentésével állást foglalt azokkal a hírekkel kapcsolatban, amelyek szerint a bonni kormánykörök már hosszabb ideje tanulmányozzák Erhard moszkvai látogatásának lehetőségét. n|é|h|á|n|y JOHNSON amerikai elnök fogadta I. T. Novikovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, az Amerikában tartózkodó szovjet építő és energetikai szakemberek küldöttségének vezetőjét. (ČTK) VARSÖBAN lengyel—kínai tudományos-műszaki együttműködési egyezményt írtak alá. (ČTK) DE GAULLE francia elnök fogadta Szergej Vinogradov szovjet nagykövetet és háromnegyedórás beszélgetést folytatott vele. (ČTK) DUBNÁBAN az Egyesített Atomkutató Intézeten öt napos nemzetközi tárgyalás kezdődött, Bulgária, Csehszlovákia, Kína, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és az intézet további tagállamai képviselőinek részvéteiével, a nukleáris szpektroszkópiáról és az atomelméletről. (CTK) A MOSZKVAI NAGYSZÍNHÁZ NSZKban vendégszereplő balettcsoportját a hatóságok durva módon kiutasították az országból, mivel a szovjet művészek nem voltak hajlandók Nyugat-Berlinben is fellépni. Kijelentették, hogy ez nem volt a szerződésben és a nyugat-németországi hatóságok a szovjet művészek fellépését arra akarták felhasználni, hogy ezzel is bizonyítsák: Nyugat-Berlin az NSZKhoz tartozik, (ČTK) BUKARESTBEN jegyzőkönyvet írtak Az NSZK és az európai szocialista országok gazdasági kapcsolatait érintő kérdésekre azt felelte: bízik Csehszlovákia és az NSZK gazdasági kapcsolatainak javulásában. Kijelentette, hogy az NSZK-nak nincsenek területi igényei Csehszlovákiával szemben, de a müncheni szerződésről ugyanúgy nyilatkozott, mint a múltban. Kijelentette, Bonn arra törekszik, hogy a Nyugat a Kelettel folytatott tárgyalásokon hozza kapcsolatba a feszültség enyhülésének kérdését a német kérdés megoldásával. Megerősítette kormánya szándékát, hogy részt kíván venni a NATO sokoldalú atomütőerejében. alá a román és a francia rádió és televízió együttműködéséről. (ČTK) A KAMBODZSAI—DÉL-VIETNAMI határmenti helyzetet ellenőrző ENSZmegfigyelők csoportja vasárnap Nizzába utazik, hogy Norodom Szihanuk kambodzsai államfővel tárgyaljon. (ČTK) AZ AMERIKAI HADITENGERÉSZET parancsnoksága augusztusban első ízben bocsát világkörüli útra három atommeghajtású amerikai hadihajót, (CTK) A DÉL-VIETNAMI PARTIZÁNOK Vinlong tartományban június első felében a kormánycsapatok 133, az amerikai haderők 11 katonáját és 4 helikopterét lőtték le. Májusban QuanNgai tartományban 480 dél-vietnami, és 10 amerikai katonát öltek meg, 17 repülőgépet lelőttek és 22-t megrongáltak. (CTK) SZALLAL jemeni elnök Romániában* Magyarországon és Kínában tett látogatásáról visszatért hazájába. f f ČTK] A FÖLD LEGHOSSZABB TELEFONKÁBELÉT Japán és az Egyesült Államok között átadták rendeltetésének, A 8529 km-es kábel 128 telefonbeszélgetést kapcsolhat egyszerre. AZ új telefonvonalat elsőként Johnson amerikai elnök ós Ikeda japán miniszterelnök vette igénybe. (ČTKJ 1964. június 20. * (Jj SZÖ 3