Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-19 / 169. szám, péntek

f A VEGYIPAR FEJLŐDÉSÉRŐL Ü] SZÖ 4 * 1964. június 19. Az iparilag legfejlettebb országok gazdasági eredményeit figyelve rögíün toroki üzemben elégetik. Pedig de szembetűnik, hogy valamennyi iparág kiiziil már évek óta a vegyipar sokféle műanyag előállítására alkaltermelése növekszik a leggyorsabban. Igy van ez nálunk, de ugyanez a masak ezek a szemétként kezelt hulmegállapítás érvényes a szovjet, vagy az amerikai gazdaságra is. A Szov- ladékokl Azt hiszem, hogy fél Szlojetunióban 1964-ben például a vegyipari beruházások az elűzd esztendő- vákiát fel lehetne a hulladékból kéliüz viszonyítva 44 százalékkal növekednek. Ez pénzben kifejezve azt je- szült műanyagból öltöztetni. De még lenti, hogy az első szocialista országban az idén nsak a mezőgazdaság milyen elegánsan! Különösen, ha a kemizálását elősegítő ipar és a közszükségleti ipar vegyészettel össze- ruhatervezőink fantáziája is meréfüggő részének fejlesztésére 2092 millió rubellal számol a költségvetés, szebben szárnyalna egy kicsit. SajUgyanez a helyzet a vegyipar többi ágazatainak fejlesztésénél is. És ha- nos, még nem találták fel a módját, sonló ütemű fejlődésnek lehetünk tanúi hazánkban is. Az országot járva hogyan dolgozzák fel ezt a nagyon lépten-nyomon épülő vegyiüzemekre bukkanunk. Felépült már a kralupyi könnyű, de veszélyes gázt. kaucsukgyár, termel a huinennei Chemko, a sellyei Duslo, a farkastoroki Slovnaft és a többi vegyipari gyár, melyek a legutóbbi években épültek. A gyógyszeripar is fejlődik Az Urál mögötti tfumeni területen a folyókon megindult a jég, s megkezdődött az ősszel és a tél folyamán a partokon felgyülemlett ja úsztatása. Mintegy hárommillió köbméter fa vár elszállításra. Képünkön az első idei tutaj a Tura folyón útban a tjumeni fafeldolgozó-üzemek felé. (CTK — TASZSZ felv.) Az ígéret szép szó Äz esztendő elejére nyúlnak vissza B történet szálai. A téli hónapokban a dunaszerdahelyi járásban is gondot okozott a tojásfelvásárlási terv egyenletes teljesítése. Valamit tenni kellett. Igy jött a gondolat. A Jednota járási vezetősége ígéretet tett: azok a szövetkezeti tagok, akik a háztáji gazdaságukból januárban és februárban tojást adnak el, a felvásárlási áron kívül korpát, vagy takarmánylisztet kapnak megfelelő kiskereskedelmi áron. A Jednota vezetősége ezt ösztönzésnek szánta. Elhatározásukról értesítették az elárusítókat és a helyi nemzeti bizottságokat is. így került sor Nyáradon is arra a bizonyos gyűlésre, amelyen a falu vezetői tudatták a lakossággal, mire határozta el magát a Jednota vezetősége. A kilátásba helyezett takarmány hatott. Az év első két hónapjában a falubeliek közel 20 000 tojást adtak el. A múlt hónap végén azonban panaszlevelet kaptunk Nyáradról. Gróf Péter, a levél írója szemünkre veti, hogy manapság az ember senkinek sem hihet. Amikor a vezetők valamit el akarnak érni, fűt-fát ígérnek, aztán jön a nagy semmi. Majd azt pél-. dázgatta, amit már fentebb említettünk. a HNB és a falusi pártszervezet vezetősége korpát, vagy takarmánylisztet ígért az év első kőt hónapjában beadott tojásokért. „Hittünk nekik. — írja Gróf Péter — Mindent megtettünk, hogy minél több tojást adhassunk el. Igazán jól jött volna az a kis takarmányliszt vagy korpa. Az üzletest időközönként megkérdeztük: nem jött-e még meg a beígért korpa... Azt mondta, hogy nem. Eljött április, május és az ígéretből semmi sem lett. Ojból megkérdeztem az üzletest. Egy darabig hímezett-hámozott, majd azt mondta: menjek a titkárhoz, ő ad bővebb felvilágosítást. Elmentem. Az meg így fogadott: — az üzletes dolga! Ugyancsak paprikás lett a kedvem, mivelhogy a faluban az a hír járta: már több ízben is kaptak korpát. Egyeseknek jutott is három-négy kiló, de a többség semmit sem kapott. Az az érzésem, hogy ezt is csak azért adták, hogy port hintsenek az emberek szemébe." A panaszlevél alapján először a Jednota járási vezetőségére kopogtattunk be. Soós László az üggyel kapcsolatban a következőket mondta: A nyáradi üzlet három ízben kapott az említett célra takarmányféleségeket, öszszesen 240 kilogramm korpát és 100 kilogram árpát. Beszélgetés közben még megjegyezte: „Nem hinném, hogy Fekete Jakab kezéhez ebből valami is tapadna (így hívják a nyáradi üzletvezetőt). Nem is olyan régen szegélyesen javasoltam neki 200 korona prémiumot, mivel példás rendet tart tz üzletben. A kimutatások ellen sem lehet kifogást emelni. Ha jól emlékszem, pontos nyilvántartást vezet arról ls, kinek, mikor és mennyi takarmányt adott a felvásárolt tojásokért." Végre megegyeztünk abban, hogy a biztonság kedvéért szétnézünk a faluban. Sebők Gézát, a helyi nemzeti bizottság titkárát kerestük fel először. A levélíró nála ls járt már az Ügyben és ő a Jednota helyi ellenőrző bizottságának az elnöke. Másrészt számítottunk arra, hogy tőle bővebb felvilágosítást kapunk. Amikor röviden vázoltuk a helyzetet, a titkár csak legyintett. — Nálam is járt Gróf Péter. Egy kicsit össze is zördüliünk. Miből adjon az üzletes, ha ő sem kapott. Annak idején azzal állított be a nemzeti bizottságra, hogy mindössze egy mázsa korpát kapott. Nem futná belőle mindenkinek. Erre azt mondtuk: várjon, hátha kap még. Tovább aztán nem is törődtünk a dologgal. Mi azonban már tudjuk, hogy február végén nem egy mázsa, hanem két mázsa 40 kiló korpát kapott Fekete Jakab. Április végén egy újabb mázsa árpát. Pillanatnyilag azonban ez az utolsó „eresztés" minket nem érdekel. Amikor ezt megemlítettük, a titkár elcsodálkozott: — Kötve hiszem. Miért emlegetett akkor egy mázsát? Talán útközben talált gazdára a hiányzó száznegyven kiló? Hármasban kerestük fel Fekete Jakabot. A szállítólevelek azt bizonyítják, hogy átvette a 240 kg korpát és az egy mázsa árpát. Hogy miért nem osztotta el, így indokolja: — Március végén a Jednotátől olyan rendeletet kaptam, hogy csak a terven felül eladott tojásokért adjak korpát. Ez igaz. Ilyen intézkedést csakugyan kiadtak. Ez azonban egyáltalán nem indokolja, miért kellett visszatartania azt a mennyiséget is, amelyet január és február hónapokban kellett volna kiosztani azoknak, akik egyáltalán tojást adtak el? Fekete Jakab állítása szerint a korpát azok között osztotta szét, akik terven felül adtak el tojást. Hogy kinek mennyit adott, maga sem tudja. A Soós László által említett kimutatást, illetve névsort kérjük. Nincs, nem is volt. Csupán a múlt esztendeit lapozgatja. Hogy az idén miért nem csinálta? Erre nem tud megfelelő választ adni. Elismeri, hogy hibát követett el. A korpát szét kellett volna osztani. Kimutatás híján nem tudjp bizonyítani, kinek mennyi korpát adott. És mi lett az egy mázsa árpával? Erre sem tud elfogadható választ adni. —Talán csak nem gondolják, hogy megtartottam? Minek húzzuk fölöslegesen az időt. Hogy mi mit gondoltunk, az mellékes. A valóság — és ezt később maga is beismerte —, hogy csakugyan hazavitte. Ő is tart baromfit és Jól jött az árpa... Gróf Péter tehát helyes Irányban tapogatózott, amikor feltételezte, hogy Fekete Jakabnál nincs minden rendben a kréta körül. Az eset ugyancsak meglepte a helyi nemzeti bizottság titkárát. Éreztem, hogy Soós László számára sem közömbös a dolog. Ogy látszik a rendbentartott üzlet nem minden esetben jelentheti a lényeget ... Nem hagyhatjuk szó nélkül ebben az ügyben Sebők Géza titkár magatartását sem. Szép dolog, ha az egyik ember megbízik a másikban. Mégsem cselekedett helyesen, amikor egyszerűen füle mellett eresztette el Gróf Péter panaszát. Ez annál is érthetetlenebb, mert éppen ő a Jednota helyi ellenőrző bizottságának az elnöke. Kötelessége lett volna utánajárni a dolognak. Ezt nem tette meg, viszont neheztelt Gróf Péterre, amiért hozzánk fordult segítségért. És még valamitl Akárhogy ls történt a dolog, számunkra mégsem ez az egy mázsa árpa a legfontosabb. Ha a Jednota szemszögéből vizsgáljuk a dolgot, az eset nem Is minősíthető tolvajlásnak. Fekete Jakab az árpával elszámolt. Megrövidítette azonban azolcat, akik hittek az ígéretnek. A falu előtt kellemetlen helyzetbe hozta a vezetőket. Okot adott arra, hogy egyesek kétségbe- vonják szavahihetőségüket. Ez pedig baj, nagy baj. Fekete Jakab olyan valamit tulajdonított el, aminek az értékét nem pénzzel mérik: a b 1z a 1 m a t . Reméljük, az illetékesek is Ilyen szemszögből ítélik meg majd a dolgot. SZARKA ISTVÁN A további fejlődés bölcsője: a gépipar sére rendezkedett be. Ez körülbelül G0 ezer tonna tiszta tápanyag termelését jelenti Vagy a vágsellyei Duslo Hazánk a vegyipar fejlesztése szem- technológiai berendezésének jelentős pontjából meglehetősen szerencsés részét is mi állítottuk elő. Igaz, ebhelyzetben van. Gépiparunk a légkor- ben az üzemben nem minden esetben szerűbb vegyi berendezések előállító- tudtuk betartani a szállítási határidősára is berendezkedett. Elsősorban a Královopole-i Gép- | k * gvíiľľól nmiirilialó % ez el. amely ma e ] tekintetben már t .. . - ... . tással termel' až ottani nagy telje- y' ^ * > sítményű kőolajfi- ) ' nomító. Brazília- f: / " ban és a többi dől- { /. amerikai országban , /JKr készült gyúr vagy ^^o^H^B^^^HP^BHiliHB'fli^^l^B^^KÍ gyárrészleg működik. És az utóbbi időben az új afrikai államok szakemberei ls gyakran ellátogatnak a brnói gyárba, mert érdeklődnek a kereskedelem fejlesztésének további lehetőségei iránt. Milan Vladík mérnök, a gyár exportosztályának vezetője, a vegyipari gépek eladásával latban így nyilatkozott: Előnyös helyzetben vagyunk. Hagyományaink vannak a vegyipari berendezések gyártásában, aránylag fejlett gépgyártással rendelkezünk, így a produkcióból jócskán külföldre is szállíthatunk. A KGST keretén belül a jövőben elsősorban a szocialista országok vegyipara gyarapítását kell segítenünk. A Szovjetunióba például komplett amönniágyártó üzemeket szállítunk és ma már további megrendelésekkel is büszkélkedhetünk. 19B5 és 1970 között számos kűolaj-feldolgozó üzemet létesítünk a baráti országokban és már több műanyaggyár gépi berendezése szállítására is sezrződést kötöttünk. Ezek a megrendelések hosszú évekre biztosítják a csehszlovák vegyi gépipar fejlesztésének lehetőségeit. Csak az idén már több mint harminc szovjet gyár gépipari berendezésének szállítására kötöttünk szerződést. A vegyi gépipar távlati fejlesztésének tehát megvannak a lehetőségei. A belföldi építés és a külföldi kereslet serkentően hat a fontos iparág termelésének növekedésére. A vegyi üzemekben általában sok gondot okoz a nyersanyag tárolása. A Králové pole-i gépgyárban több szakember csoport a -tartőlykészítő technikával foglalkozik. Képünkön: egy, a könnyű szénhidrngénok tárolására rendkívül alkalmas gömb alakú tartály. kapcsoVegyiparunk a mezőgazdaság fejlesztéséért Számtalanszor hangoztatták már, hogy a mezőgazdaság fejlesztése a vegyipar „beavatkozása" nélkül elképzelhetetlen. Különösen az anorganikus tápanyagok és a vegyszeres gyomirtók termelésére gondolunk ezzel kapcsolatban. A mezőgazdasági termelés intenzifikálása lehetőségeinek tanulmányozásánál kiderült, hogy a hektárhozamok 70—75 százalékkal való növelése, vagy éppenséggel azok megkétszerezése ma már nem utópia. De nézzük csak meg mit tett eddig a vegyipar a mezőgazdaság fejlesztéséért. Ha a háború előtti műtrágya-termelést összehasonlítjuk a maival, azt mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunk rengeteg műtrágyát kapott az ipartól. De ha a szükségleteket veszsziik figyelembe, ha azt tanulmányozzuk, mennyivel növelhetnénk a hektárhozamokat, ha a maximális mütrágyamennyiséget juttathatnánk évente a földbe, kiderül, hogy a jövőben lényegesen fokoznunk kell a műtrágyagyártást. — Fokozzuk Is, mondotta Antonín Pittner, a vegyigépgyártó osztály gyártásvezetője. Legalább is ami minket, a technológiai berendezések szállítóit illeti, sokat tettünk már a műtrágyagyártás fokozásáért Éppen gv esztendeje helyezték üzembe a prerovi üzemet, amely évente 300 ezer tonna foszfor műtrágya termeléket, de most már Itt is sokat javult a helyzet. Ezenkívül Ostraván, Lovoslcén és még több más, régebben működő vegyiüzemben is építettünk, szereltünk mi műtrágyagyártó berendezéseket, vagy egész gyárrészlegeket is. A gyárunk kiváló géptervező gárdával rendelkezik, .a géptervezők között nem egynek mezőgazdasági mérnöki képesítése is van, így pontosan tudjuk, mivel tartozunk a mezőgazdaságnak. Véleményem szerint néhány év alatt a műtrágya gyártást megduplázhatjuk. A többi azután már a czövetkezetesektől függ ... Harc a műanyagért Pittner mérnök végigvezetett a gyár modellező osztályán. Olyan gépek vannak itt — természetesen kicsiben — amilyent eddig még sehol se láttam. 1 — Különös gondot fordítunk mostanában a műanyaggyártás fejlesztésére. Ha figyelembe vesszük, hogy Japánban például mennyi műszálai gyártanak, s mennyi jut ebből egy lakosra, látjuk, mennyi behoznivalónk van még. Annak is tudatában vagyunk, hogy a fejlődés elsősorban tőlünk — gépgyártóktól — függ. Itt van például egy gép prototípusa. Ha a gyakorlatban is beválnak a számítások, akkor évente sok ezer tonna műanyagot a szó szoros értelmében szemétből fogunk gyártani. A bratislavaiak bizonyára látták már a Slovnaft „fáklyáját". Az üzemanyag-gyártásnál keletkezett, eddig felhasználatlan gázokat a farkas— Igényes vegyi gépeket is tudunk mi gyártani, mutat be a gyártásvezető egy fényesre nikkelezett gépet. Mint később kiderült, a gép már nem csak modellként „nuitatkozolt" be a szakembereknek. A gyógyszeripari berendezés gázokból sokféle orvosságot tud gyártani. A csehszlovák szakemberek — a világon az elsők között — olyan acélötvözetet tudtak előállítani, amely a legagresszívebb gázoknak is ellenáll. A korrózió elleni harcban jelentős győzelmet arattak a brnól gyár dolgozói. Saját használatra — a hlohoveci gyógyszergyár részére — is gyártottak már a Královo pol-e-iek egy ilyen berendezést. Kiválóan bevált, a lilohoveciek gyártmányait azóta külföldön is mind szívesebben vásárolják. A vegyipari gépgyártás problémái — Azt azért senki se gondolja ám — mondta a gyártásvezető —, hogy gondjaink-bajaink nekünk nincsenek. Mostanában például a gyártás koinpletizálása okoz az üzemnek sok problémát. Mind külföldön, mind hazánkban szívesebben vásárolnak tőlünk, ha egy-egy technológiai folyamat egész berendezését mi szállítjuk. Magyarán megmondva: szereti a megrendelő, ha „kulcsra" adjuk át az üzemet, ha egységes koncepció szerint épül az új gyár. Vágsellyén is sokkal átütőbb sikert arattunk volna, ha már az építkezés megkezdésekor az egész technológiai berendezés előállítására mi kaptunk volna megrendelést. Ez persze akkor még a kapacitással, lehetőségeinkkel is szorosan összefüggött. A jövőben már okosabbak leszünk, az eddigi tapasztalatok alapján majd máshogy szervezzük meg a termelést. A külföldre irányuló szállításokat már így végezzük. • * • A vegyipar fejlesztésének távlati terve jelentős feladatokat állit a legjelentősebb csehszlovák vegyipari gépgyár elé. Mind a belföldi igények, mind a KGST országok igényei évente több tucatnyi gyár elkészítését írják elő. A Královo pole-i Gépgyárnak minden lehetősége megvan rá, hogy a mind gyorsabban növekvő igényeket ki is elégítse. TÖTH MIHÁLY Elektronikus bár Egy nyugatnémet gyár terméke az elektronikus bár, amely gombnyomásra szolgáltatja ki a szomjazónak kedvenc koktélját. Az ember feladata mindössze annyi, hogy egy poharat tegyen a csap alá, s megnyomja a listáról kiválasztott ital melletti gombot. A löbbi már a gép dolga: a gyümölcsleveket és a különböző szeszes italokat kiadagolja és mixeli. Ha valaki egyéni receptje szerint akar kokléit kevertetni, annak sincs akadálya, mert a gombok segítségével bármilyen kombinációt elvégez a gép. Az elektronikus bárnak mindemellett van egy különleges erénye is: csak azt szolgálja ki, aki elég józan ahhoz, hogy biztos kézzel nyomja meg a gombokat, s mihelyt bizonytalanok a kezelő ujjai, a gép megtagadja az engedelmességet. Egy a sok tucatnyi gyárberendezés közül. i