Új Szó, 1964. június (17. évfolyam, 151-179.szám)

1964-06-19 / 169. szám, péntek

Mindent az ember érdekélen Mi a duzzasztot

t P

er,it

? A felszabadulás után néhány esztendővel még csupán rebesgettek rőla. Senki sem akart hinni a mérföldes léptekkel beállott fordulatnak. És mégis így történt. Pontosan 15 esztendővel ezelőtt. Akkor láttak nálunk először napvilágot roztokyi bölcsőjükben az életet jelentő antibiotikumok. Hat évvel később antibiotikum szükségletünk nagy részét már nem kellett külföldről fedeznünk. Önellátók lettünk. És ma? Nemcsak egészségügyünk, de a mezőgazdaság részére is olyan mennyiségben állítjuk elő ezeket az anyagokat, hogy gyógyszeriparunk exporttermékeinek 46 százalékát képezik. Mire használják az antibiotikumokat? M. Herold tanar, a roztokyi üzem és kísérleti intézet alapitó igazgatója szívesen ad felvilágosítást erre a kérdésre: Ä mikroorganizmusok termékei olyan tulajdonságokkal rendelkező anyagok, melyek a kórokozó csirákat megsemmisítik, vagy legalább is megakadályozzák fejlődésüket, szaporodásukat. Az azelőtt gyakran halálos kimenetelű megbetegedések az antibiotikumok segítségével ma már könynyűszerrel kikezelhetők. Már nem okoz problémát a régente rettegett tüdőgyulladás, a gyakori gyermekbetegség a vörheny, a szülészeti klinikák réme, a gyermekágyi láz orvoslása. Az antibiotikumok az orbánc, a vérmérgezés és a többi fertőző betegségek, sőt a gümőkór és más megbetegedések esküdt ellenségeivé is váltak. Ez a korszakalkotó találmány az orvostudományban Alexander Fleming angol baktériolőgus nevéhez fűződik. A pecicillin, illetve az antibiotikumok • áldásos hatásának a híre futótűzként terjedt szerte a világon. Hozzánk is idejében eljutott. Negyvenhatot írtak, amikor Herold professzor Ivan Málék akadémikussal, a Csehszlovák Tudományos Akadémia mikrobiológiai intézetének vezetőjével együtt a kormány küldetésében útra keltek. Kanadába mentek, mert a torontói egyetemen akkoriban már nagyban folytak a kísérletezések az antibiotikumokkal. — Nem szégyellem bevallani, tanulni mentünk Torontóba. Ismereteink kibővítése, kísérleti munkánk eredményei összehasonlításának a lehetősége tette Indokolttá a kormány elhatározását. Csak a külföldi tudósoktól szerzett tapasztalatok alapján folytathattuk sikeresert a megkezdett művet, melynek továbbfejlesztése egészségügyünk égető problémái közé tartozott — vallja Herold igazgató. Mélyet sóhajt: — tövises utat jártunk meg, míg végül ls negyvenkilencben a szovjet szakemberek segítségével célt értünk. Az eredmény kézenfekvő. Maga köré mutat: íme, az üzem és a kísérleti intézet. A laboratóriumokban a lombikok, próbacsövek százai között különféle típusú mikroszkópok az egyes preparátumok ellenőrzésére szolgálnak. Az egyik helyiségben dr. Palecková a mikroorganizmusok életét kíséri figyelemmel. A megfelelő tápanyagon és a kedvező környezetben kitermelt mikroorganizmusok fiziológiai tanulmányozásából a szakemberek hasznos következtetéseket vonnak le. Csodaszernek is nevezhetnénk az antibiotikumokat. Természetesen csak abban az esetben, ha hozzáértéssel és mértékletesen alkalmazzuk azokat — folytatja magyarázatát a professzor. A vírusos influenza, nátha esetében nem használ a penicilín. Gyakori, vagy túlméretezett adagolása feltétlenül megbosszulja magát, megszokást válthat ki. Ezért is állandóan újabb, hathatósabb antibiotikumok előállítására törekszenek a szakemberek. A teoretikus-technológiai kérdések feldolgozásával. már olyan anyagokra tettek szert, amelyeknek a virológiában, a rákkutatásban tulajdonítanak nagy fontosságot. Az antibiotikumok nem csupán az ember egészségét szolgálják. Az állattenyésztésben is Igen jó hasznát veA rožmitáli mozgalom nieghunosoüott o revúcai Tatralan-ban is Az anyagi érdekeltség folytán a dolgozók igyekeznek kifogástalan minőségű nyersanyagot — lenfonalat gyártani. Képünkön: Alžbeta Vítková. (R. Berenhaut felvétele) A penicillin-gyár egyik laboratóriumában szik azoknak. Elenyésző mennyiségben a takarmányba keverve, a fertőző megbetegedésekkel szemben fokozzák a jószág ellenállóképességét. A szarvasmarha hizlalásában is kitűnő eredményeket érnek el vele. Így például egy kg-nyi súlygyarapodáshoz normális körülmények között mintegy 6 kg takarmányra van szükség. De ugyanez a súlygyarapodás érhető el 2 kg-nyi takarmánnyal, ha abba antibiotikumokat, fehérjedús vitaminokat és aminosavakat vegyítünk. Persze az adagolással itt \z csínján kell bánni, mert az állatok testében lerakódott antibiotikumokat az ember szervezetében levő mikrobák megszokják, ellenállóképességük fokozódik és betegség esetén az antibiotikumokat tartalmazó gyógyszer hatása lényegesen csökken. Ezzel magyarázható, hogy higiéniai intézeteink oly gondos vizsgálatnak vetik alá a marhahúst forgalombahozatala előtt. Noha számítanak azzal, hogy a hús főzése, sütése következtében ezek a lerakódott anyagok amúgy is megsemmisülnek. — A nyugati államokban feleslegesnek tartják ezt az elővigyázatosságot — állapítja meg a professzor. — Ott az antibiotikumokat szabadon árusítják, s igen elterjedt módszer náluk a halak konzerválása ls ezekkel az anyagokkal. * Herold elvtárs, csakúgy mint hazánk valamennyi szakembere, ma már egyenrangú felekként mérik össze erőiket a nyugati tudósókkal, kicserélik tapasztalataikat, hogy az antibiotikumok keletkezésével, viselkedésével kapcsolatos különféle megfigyelések alapján új ismeretekre tegyenek szert, gyarapítsák tudásukat az ember egészsége, életének meghosszabbítása érdekében. KARDOS MÁRTA A duzzasztott perlit őrölt vulkáni kőzetből, magas hőmérsékleten égetéssel előállított termék. A Szovjetunió és az USA már az 1940-es években megkezdték a perlittel kapcsolatos kutatásokat. Ipari felhasználása azóta sok államban igen elterjedt. Rendkívül csekély súlya s jó szigetelőképessége miatt keresett cikké vált az építőiparban. A inai ismert porózus adalékanyagok közül a legkönynyebbek egyike, s ez alapvetően meghatározza egyik fő felhasznállási teriiletét. Hazánkban a perlitkőzet a Ziar nad Hronom-i járásban Lehôtka pod Brehyn és a trebišovi járásban Byštán fordul elő. E lelőhelyeken földtanilag és technológiailag is kiértékelték. A föld vulkanikus korában hazánkban a riolitkőzet magmája felszínre tört és megdermedt. Ez a perlitkőzet. A kitörésnél a víz és a gőzök feldúsították a kőzetet, mely így bizonyos százalék vizet kötött 'le. Ennek a kötött víznek köszönhetjük, hogy a vulkanikus perlitkőzet magas hőmérsékleten történő izzításánál a hidrátvíztartalom gőzzé alakul, a hő által a kőzet átmenetileg plasztikus formát vesz fel és a gőz az eredeti anyag térfogatát többszörösére duzzasztja, s közben kitör az anyagból. A perlitkőzet kitermelésével és duzzasztásával a košicei Kerámia üzem foglalkozik. A perlit felhasználását az építőiparban és egyéb Iparágakban szinte nem is lehet nyomon követni, mert az állandó fejlődés egyre újabb és újabb megoldásokat eredményez, június 16 és 17-én Košicén szakelőadások, kiállítás és üzemlátogatás után a szakemberek megvitatták az új anyag bevezetését a népgazdaságban. E cikk keretében csak röviden, az olvasótábor részére információképpen közöljük a duzzasztott perlit felhasználásának lehetőségeit. A perlit felhasználása hőszigetelésre A perlitet hőszigetelésre a legegyszerűbben laza halmazként használják. Ömlesztett állapotban 60—130 kilogramm/m

3 halmaztérfogatsúlyú duzzasztott (expandált) perlithomokot hőszigetelő feltöltésként mind alacsony, mind magas hőmérsékleten egyaránt jói lehet használni. A perlit mínusz 190 és plusz 950 c fok hőmérséklethatárok között használható. Ezt a módszert hazánkban először a Kelet-szlovákiai Vasmű építkezésénél egy nyugatnémet cég fogja alkalmazni a konvertorok oxigénállomása építésénél. Miután a duzzasztott perlit halmaztérfogatsúlya általában 130 kg köbméterenként, sok helyütt gőz-, melegvíz-, olajvezetékek stb. és gáztartályok szigetelésére használják. A raatejovcei Tatrasmalt vállalat a vízmelegítő bojlerek gyártásánál próbálta ki a perlitet és a közeli hónapokban ezt a szigetelési technológiát vezeti be. Erről fog a gyár fejlesztési osztály mérnöke az értekezleten előadást tartani. A külföldi prospektusok födémszerkezetek úsztató rétegeként is javasolják a perlitet. Hőszigetelési célokra a perlitet külföldön legelterjedtebben gipszhabarcsból előgyártott burkolólapok formájában használják fel. A vizüvegkötésű perlitbetont, mint tetőszigetelést, a Kelet-szlovákiai Vasmű üzemi csarnokainál már több mint 70 000 négyzetméter- területen felhasználták. A munkát a Hydrostav šacai üzeme végezte. A perlit hőszigetelő anyagként történő felhasználásának igen sok változatát teszi lehetővé a cementkötésű perlitbeton készítése. Nemcsak falakat, de cementkötésű perlitelemeket is gyártanak hőszigetelési célra, elsősorban csővezetékek burkolására. Mind az előregyártott, mind a helyszínen felhordandó perlitbeton hőszigetelése fagyálló. Elterjedt külföldön a perlitbeton többrétegű alkalmazása, mint a panelek 'hőszigetelő betétje is, sajnos hazánkban ezzel a módszerrel csak kísérleteznek. Ilyen panelszerkezetek készítésekor a perlitbetonból előregyártott idomokat állítanak elő. Az akusztikai követelményeket tekintve a perlit felhasználása zajvédelem -és a jó hangzás szempontjából értékes. Hazánkban már befejezték a kerámiai kötésű perlit vizsgálatait és Csehországban egy porcelánégető alagútkemence keramoperlit-szigetelést kapott. A perlit felhasználása egyéb célokra A duzzasztott perlit finom pórusszerkezete miatt a vegy- és élelmiszeriparban fontos szűrési segédanyagként hasznosítható. A hazai perlitet ebben a formájában nagy menynyiségben külföldre is szállítjuk. A kohóiparban az ingotok öntésénél a perlites szigetelőbeszórás évente 7 millió korona megtakarítást fog jelenteni. A perlit bevezetése az új módszer szerint már megindult és ezt hazai szabadalom is védi. Alkalmazzák a perlitet talajjavítási célokra is. Előnyös a palántaültetésnél. A perlitet erősen kötött talajok javítására is alkalmazzák, mert a talaj felső rétegébe keverve azt fellazítja, s így a nedvességet és a levegőt a gyökérzethez engedi. A világban a perlitipar fejlődése mindenütt jelentős, nálunk most fejeződött be a kísérletek ideje. Az országos értekezlet után megkezdődik az új anyag széles körű bevezetése. KYSACKÝ LÁSZLÓ ťarkes ausztráliai várostól nem meszsze óriási rádióteleszkópot építettek, melynek antennája több mint 60 méter átmérőjű. A rádió-teleszkóp (elfogta a Fűidtől több mint hárommiliárd fényév távolságban levő kozmikus testek jelzéseit. (Repró — ČTK felvétele) A MESTER Á

rpa Péter 16 éve dolgozik a bratislavai kőolajfinomítóban. Azért használom ezt a fogalmat, mert vonatkozik a régi kőolajfinomítóra — az Apollóra —. és a belőle kinövő Slovnaftra egyaránt. Az Apolló „romokban" van, azt mondják 1965-re a nyomát sem látjuk már, az új kőolajfinomító pedig, bár gyermekkorát éli, már most óriás. A Slovnaftban a megmunkáló gépek műhelyében dolgozik Árpa Péter, mint mester. — Tíz éve vagyok mester a megmunkáló gépek műhelyében. Harminckét éves koromban kaptam a mesteri kinevezést. Nem akartam vállalni, mert akkor mint szakmunkás 3000 koronát kerestem, s a jnesteri állással 1200 korona fizetést ígértek. Valahogyan mégis „meggyőztek", mester lettem, 1200 koronás fizetéssel. Igaz, pzért kaptam ennyit, mert akkor, még sem a gyakorlati éveim, sem az iskoláim nem voltak meg. Akkor, az 50-es évek elején tömegesen vették fel az embereket a gyárakba, szakmai gyakorlat és elméleti tudás nélkül is. A mesterek száma is megszaporodott, s bizony kerültek közéjük olyanok is. akik jóformán alig értet tek a szakmához, s egyáltalán nem tudták, mi ián terem a munkaszervezés, az irányítás az emberekkel való bánás stb Árpa Péter nem tartozott közéjük Kitűnő szakembernek ismer ték a gyárban, s felfedezték benne a szervező készséget is, ezért tették meg mindenáron mesternek. Az eltelt 10 év alatt megszaporod tak a gyakorlati évei, s elvégezte a gépipari technikumot. Igy elérte a mesteri fizetés felső határát, ami ma 1900 koronát jelent. Egy kicsit elgondolkodom . .. Árpa Péter, mikor mester lett, több mint felére csökkent a fizetése, s bár ez azóta a gyakorlati évek szaporodásával és a szükséges iskolai végzettséggel jóval magasabbra szökött, még most is alacsonyabb, mintha szakmunkásként dolgoznék. Ez azt jelenti, hogy tíz év alatt nem csekély öszszeget veszített el azzal, hogy mester volt. — Hát, igen. Ha kiszámítanám a különbséget, bizony három autó árának is megfelelne. Én azonban nem sajnálom az autót. Megszerettem a mesteri állást, mert emberekkel dolgozni nehéz, de szép feladat. Ha nem igy lenne, már lemondtam volna, mert csak a pénzt nézve, nem fizetődik ki. A mesterekre ugyanis nagy feladat hárul Tőlük, — akik a termelés egyes területeit közvetlenül irányítják — függ, eléri-e a gyár, amit a termeléstől vár. S mit vár a gyár a termeléstől? Ma elsősorban azt, hogy jó minőségű termékeket bocsásson ki, s növekedjék a munkatermelékenység. Ezek azok a feltételek, amelyek teljesítése alapján értékelik a mestert. Nem könnyen teljesíthető feltételek, sok fejtörést, gyakran bosszankodást okoznak. Ez utóbbit akkor, ha például a minőséget olyan, a mester szempontjából külső ok veszélyezteti, mint a rossz anyagellátás, hibás az anyag, vagy rendszertelen a szállítás. A hibás anyagból nem lehet jó minőségű gyártmányt készíteni, tehát elmarad a prémium a minőségért. Ma már leállítom a munkát, ha látom előre, hogy a hibás anyag, vagy más miatt nem érném el a kívánt minőséget. Csakhogy így még kevesebb prémiumot kapok, mert ha áil a munka, akkor mennyiségileg sem teljesítem a tervet, sőt, ellentétbe kerülök a7 üzem érdekeivel, mivel egy pontban megsza kitöm a termelési folyamatot. Mindez nagy fe lelősséget jelent, nehéz problémák elé állít, amelyek megoldása nem fér bele a 8 órai munkaidőbe A jó szakmunkás ledolgozza a nyolc órát, s tovább nincsenek gondjai. Csak magáért, a maga munkájáért felelős, s többet keres, mint a mester. Ezért nálunk nem nagyon verekednek a mesteri állásért. Igaz, a legutóbbi intézkedések a mesterek anyagi érdekeltségét illetően már többet ígérnek. T

ermészetesen, egyszerre nem emelhetjük radikálisabban a mestefek fizetését. A cél azonban az, hogy a jövőben — a termelés érdekében — fokozatosan a kívánt szintre emeljük. De nemcsak erről van szó az új intézkedésekben. — El kell érni, hogy a mester mester legyen — fejti ki véleményét Árpa Péter. — Az adminisztrációs munka nagyon lefoglalja a mesterek idejét. A szocialista munkaverseny megszervezését, figyelését, értékelését, a felajánlások kezdeményezését és teljesítésük figyelését nem a mestereknek kellene vgezniük, hanem .a szocialista munkabrigádoknak és a kollektíváknak maguknak. Továbbá sok kimutatást a mester például a bérosztállyal egyidőben végez. Ha a mester felszabadulna e kötöttségek alól, többet szentelhetne igazi teendőjének, annak, hogy a munkások között tartózkodjék, segítsen, magyarázzon, oktasson, a helyszínen oldja meg a problémákat és mindenkivel személyesen törődjék. Mindenkivel személyesen törődjék. Árpa Péter itt további lényeges dologra tapintott: a kollektíva nem egyforma emberek társasága. Minden embernek más-más az érdeklődése, a testi és szellemi képessége. Ezek összehangolása eredményeképpen alakulhat ki az igazi jó inunkás-kollektíva. A teljesítményt a munkástól nem az izmok megfeszítésével kell elérni. Az embert, mint egészet, testi és szellemi képességei mellett gazdag lelki világát figyelembevéve kell a termelés szolgálatába állítani úgy, hogy a javát "szolgálja. Nem vitás, hogy például a munkából való kimaradás, a teljesítmény időnkénti csökkenése, a munkához való viszony, a mester és a munkás közötti viszály stb. mögött igen gyakran pszichológiai okok állnak. Ezért a mesternek a munka pszichológiai vonatkozásait is figyelemmel kell kísérnie. A mesternek tudnia kell, mit várnak a dolgozók a munkától. A lengyelországi kutatások azt bizonyítják, hogy a munkában az anyagi érdekeltség nem minden. Megállapították, hogy a munkások megelégedettsége a következő tényezőktől függ: 1. a munka érdekessége, 2. biztonságérzet a munkában, 3. a munkaadó érdeklődése, 4. az előléptetés lehetősége, 5. a munkafeltételek, 6. a panaszok elintézése, 7. a munkabér. A mesternek továbbá figyelemmel kell kísérnie, hogyan reagálnak a dolgozók a különböző változásokra, mint például az új technika, technológia bevezetésére, a munkaszervezés, a bérezésben stb. történt változásokra. A mesternek a munka pszichológiai oldalát is figyelnie kell, de az ilyen jellegű problémákat nem oldhatja meg. A pszichológusoknak kell közbelépniük. Sajnos nálunk nagyon kevés vállalatnak van pszichológusa. A termelés eddig ilyen irányban nem gyakorolt megfelelő nyomást. A termelésben a vezető gazdasági dolgozók még nem tudatosították eléggé, hogy az üzem nem csupán műszaki és gazdasági egység, hanem a maga nemében kis társadalom. A termelés társadalmi vonatkozásaira még mindig úgy tekintenek, mint a mostoha gyerekre, s az emberi viszonyok problémáit kizárólagosan a tömegpolitikai tevékenység részének tekintik. YTéleményünk Árpa Péterrel megegyezett * abban, hogy ez utóbbi követelmények nálunk csak óhajnak számítanak, amelyek megvalósítása még várat magára. Sürgetése azonban nagyon ís indokolt, mert e téren nemcsak a nyugati, hanem a baráti államok — elsősorban a Szovjetunió és Lengyelország — mögött is lemaradtunk. Ott már előbb tudatosították, hogy a termelés társadalmi oldalával foglalkozni nem felesleges és nem improduktív, hanem olyan munka, amelynek eredményei erősen hatnak a termelésre. MÉSZÁROS GYÖRGY 1984. június 19. * ÚJ SZÖ 5