Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-14 / 133. szám, csütörtök

KINCSKERESŐK {Amezdgazdoscgfonfostartaléka O

lyan zegzúgosak Csallóközaranyos utcái, hogy a szél is sokáip tévelyeg, míg úgy-ahogy eligazodik köztük. Pedig gyakran fúj, megszokhatta volna a járást. Nyáron eső helyett is inkább szél kavarja fel a rendületlenül tekergőző utcák porát. „Aranyosi eső"-nek hívják, csakhogy ezzel nem oltja szomját sem ember, sem jószág, sem természet. Régi világ hagyatéka ez a rendetlenség amikor nem ismerték a tervszerű falurendezést. Mindenki oda épített, ahol éppen telke volt, ha volt, vagy módját ejthette, hogy öszszekuporgasson rá. Mert nem mindig volt úgy, hogy akinek kedve szottyan, egykettőre felépít egy házat. Ezt egy öreg paraszt mondta, aki útbaigazított az utcák labirintusában. Régi világ? jómagam sem szeretem, ha a múltat emlegetik ... A sok port, sok sarat megért utcákat ma már takaros házak szegélyezik, igazolva útbaigazítóm állítását. Azért talán mégsem árt, ha egy kissé felidézzük a letűnt időket. Enélkül a máról sem rajzolhatnánk teljes képet. A krónikások egyben rendre megegyeznek; dallamosabb nevű teI lepiilést keresve se ' találna az ember. Azt mondták a faluban, a név onnan . ered, hogy hajdanában — nem ts olyan régen — aranyat mostak a a Duna vizéből. Az öregek még emlé:

! keznek rá. Vajon hogy élnek a ktneskeresők ivadékai? Az új soron egy frissen épült csinos falusi házba irányít az utcán játszadozó egyik gyerek. A faluban azt mondták, itt lakik az utolsó aranymosó, Zsemlovics Imre. A ház módosabb gazdára vall — gondoltam magamban. Mellette Vaskó László háza, mintha csak ikertestvére lenne emennek. Zsemlovicson kivül ő foglalkozott utoljára aranymosással. Napbarnított arcú, 35 év körüli férfi fogad; Zsemlovics Imre, az utolsó kincskereső mohikán. — Mostam. A háború idején. Egyebet se csinálhatott akkor az ember. Az aranynak meg olyankor megvan az értéke. Egy győri zsidótól tanultam. — A házat is az aranyporból építette? — A fenét. Abból ugyan koporsót sem vehetnék magamnak. Apámmal építettük nemrégiben. — A háború óta nem foglalkozott vele? _ Nem én. Minek. Keserves kenyér lenne. Amikor legjobban ment, naponta akkor sem mostam többet egy grammnál. — Most hol dol.; gozik? — A Nagylégi \ Állami Gazdaság- Farkas György ban. Jól keresek. (1400 korona körül havonta, j Hol van már az az idő, ami-, kor aranymosásra kényszerült az em-. ber. Az emberiség ősidők óta valami természetfeletti erőt tulajdonít az aranynak. Az arany a gazdagságnak, a jólétnek, néha még az emberi boldogságnak is a kifejezője. Bárki arra következtethetne, hogy Aranyoson gazdag, boldog, jómódú emberek laktak. A fénynek azonban árnyéka is van, sőt az élesebb fénynek sötétebb az árnyéka. Csallóközaranyoson a fény, a pompa megtestesítőjének árnyékában szegény nincstelen parasztok tengődtek. A felszabadulás előtt nádfedeles vályogviskókban laktak. A rideg koldusszegénységet a ragyogó aranyfövény sem tehette jóvá. — Mondjuk az, hogy hol szerezzen az ember hűtőszekrényt, televizort vagy hogy milyet vegyen. Mosolyognak a megjegyzésen. Mily kellemes gondok, s az embernek még csak eszébe sem jut, hogy kétségbevonja őket. Nyilván nincs is okuk rá, hogy felnagyítsák a tényeket. Azok pedig maguk helyett beszélnek. Csallóközaranyoson a fiatalokkal sincs baj. A szövetkezet 220 állandó dolgozója közül 70 a huszonöt éven aluli. Ennél aligha találnánk jobb mércét a szövetkezet gazdasági szilárdságának bizonyítására, mert roszszúl menő szövetkezetben aligha maÁra hagyjuk talán mégis a múltat. r

ad

nak meg a fiatalok. Manapság úgysem foglalkozik már _ ; tofc kedvében ke

U j

árn

i _ senki aranymosassal Lassan feledes- szöv

e'

tk

ezeti elnök ebbei

l /

át]a az be merül a módja e homá yositja az ifjüsá megnyeréséne

k titkát, ido mulasa, magával viszi kérlelhe- ' „„„ w. , , tetlenül, mint a Duna az aranyhomo- Csalloközaranyoson valóban a kedkot. Az emberek nem futnak aranyba vükb

e Jórnak, é

s sikerült is okét megbújtatott boldogság után, másutt ke- nyerni. A fiatalok a munkaegység érresik boldogulásukat. Csallóközaranyos 2400 lakosú j község, 2963 katasztrális holdon, j Azelőtt — mint említettem — sze- ä gény kisparasztok, zsellérek, cselédek ; lakták. 1950-ben j azonban új irányt |Í vett a sorsuk: a I-özös gazdálkodás útjára léptek. — Mit mondjak? Nehezen indult — • M mondja az első Az első elnök szövetkezeti elnök, tékén felül havonta TDO koronái kapnak. Azt mondják, hogy ez kifizetődik, sőt jár ls nekik, mert a fiataloknak nagyrészt nincs háztáji gazdaságuk. Házasságkötéskor a fiatal szövetkezett tag 500 korona segélyben részesül. Nemrégiben újabb ötlet született a fiatalok életkörülményeinek megkönnyítésére, jövőre lakásépítkezésbe kezdenek a szövetkezet költségvetéséből. Sokat várnak még az új kultúrház felépítésétől. Eddig ugyanis a kultúra egy kis helyiségbe szőrűit. Egy további példa a tagságnak a közöshöz való jó viszonyáról tanúskodik. A szövetkezeti elnök, Koczkás Zsigmond mesélte el. Csillóközaranyoson 1962-ben áttérHegedüs Sándor akit a tehénistálló- ,

ek a szHárd jutalmazásr

a. HuszonA pártelnök ban takarmánykeverés közben találtam. — Most már őszintén bevallhatom, magam sem hittem akkor, hogy ennyire vihetnénk. Hitelbe kapott traktorral kezdték s ma a gépesítőnek gondot okozna a gépek összeszámlálása. Az egy hektárra eső termelés háromszorosára növekedett. A termelés értéke tavaly több mint 12 millió korona volt. A szövetkezet fellendülése természetesen a tagság körében, a faluban "u érezhető. Évente 8—10 ház épül. Nŕhány éve több is épült, ma már csak a fiatalok raknak új fészket. Hegedűs Sándor tavaly 1400 koronát keresett havonta, pedig — mint mondja — sokáig betegeskedett. Az átlagkereset V jóval ezer koronán feiül állapodott meg. A háztartásokba is jut a kor vívmányaiból. Nehéz lenne pontos számadatokkal szolgálni, mennyi mosógép' hűtőszekrény, televízor van a faluban. két koronában állapították meg a munkaegység értékét, ám huszonnyolcat fizettek. Kimerült a pénztár, a Kővetkező évben újra vissza kellett iärnl a régi jutalmazási rendszerhez. . Attól féltünk, bogy a tagság zúgolódni, elégedetlenkedni fog — í mesélte a szövetkezeti elnök. Nem <jis lett volna csorda, megszokták a J^ biztos havi flze"" 'tést, aztán egyik napról a másikra újra a régihez kellett folyamodnunk; viszonylag kevesebb pénzért dolgozni, kevesebKoczkás Zsigmondbői élni. Am nem történt semmi, a Nyilván sok, mert rádió- és televízió- munkakedv nem hagyott alább javítóműhelyt kellett nyitni. Állami költségvetésből nemrégiben egy 12 tantermes iskolát építettek. A Z-akcióban megkezdett kultúrházat az idén állami beruházással fejezik be. Eredetileg azért indultam, hogy a nemzeti bizottság lelöl tjéről írjak. Mik a gondjai, kötelességei. A gazdasági udvarban találtam nem egyet, hanem kettőt. A fiatalabb Bereczk Gáspár, a helyi pártszervezet elnöke, a szövetkezet gépesítője. A HNB tanácsába most jelölték először. Az Idősebb Farkas György, majdnem kétszerannyi Idős, mint a pártelnök. Két választási időszakban volt már a HNB tanácsának tagja, harmadszor is jelölték. Ogy látszik, megbíznak benne. Végül azonban az az érzésem támadt, hogy rosszúl választottam. Ha gondokról akartam írni, nem Aranyosra kellett volna mennem. — Kisebb gondok, ügyes-bajos dolog azért akad éppen elég — mondja Farkas György, s a pártelnök még hozzáteszi: Az idén 26 koronában állapították meg a munkaegység értékét. Tizenötöt fizetnek előlegként. Az elnök véleménye szerint valószínű, hogy 28 koronát fognak fizetni. Az első negyedévben. 200 000 koronával túllépték a bevételt tervet. — Ogy vélem, hogy az Idén a tavalyinál jobb eredményeket érünk el, s a szövetkezet még többet fejlődik — bizakodik az elnök. Tavaly az időjárás alaposan keresztülhúzta a terveket és minden számítást. Dicséretükre legyen mondva, hogy a feladatokat így ís sikerült teljesíteniük. Takarmány meg most is lenne eladó, pedig tíz vagon tömegtakarmánnyal a perbetei szövetkezetet is kisegítették. Igy élnek a hajdani aranymosók ivadékai. Manapság ugyan egy kissé „hétköznapibb" foglalkozást űznek. Nem titkolják azonban, hogy Jövőjüket az aranymosásánál ez sokkal jobban biztosítja. PALAGYI LAJOS Az önműködő számlálók nagy szerepe • Sokba kerül a takarmánytermesztés • Ugrásszerűen növelhetnénk az állattenyéstési termelést Gyakran gondolunk arra, hogyan, milyen úton-módon növelhetnénk a mezőgazdaságban a munkatermelékenységet. Am mindHa az emészthető fehérjék termelését csupán 10 százalékkal növelnénk, a következő években legkevesebb 150 000 tonnával több emészthető fehérjéhez jutnánk. Ez pedig leuntalan beleütközünk az anyagi hetővé tenné, hogy évente 3 millió források problémáiba. Tudjuk, vanvank mezőgazdasági tartalékaink, de azt is tudjuk, hogy feltárásuk nagy árat követel. hl tejjel többet termeljünk és ez a növekedés mit sem változtatna az eddigi béreken és nem terhelné az önköltséget. Ezeket a lehetőségeket az auto, , . matikus számítógépek használásakor Például fokozottabb gépesítessel is fedezlük fel> A számításoknál a kölehetne növelni a mezőgazdasági ve

tkezökből indultunk ki: (a programunka termelekenységet. Meggyorsíta- mot és a művelete

k módját dr. Hrunánk az aratást, és erősen csökken- beššel és Vrána mé

r

nökkel már elötenénk a szemveszteséget. A meclia- zőleg kid

olgoztuk) az üzem összes nizáció fokozásához azonban anyagi szántóföldjeinek összegéből levontuk eszközökre lenne szükségünk, de ez azoknak a területeknek az összegét, a beruházási politikára való tekin- amelyne

k terményei a szövetkezet teuel rendkívül korlátozott. A mező- aru£org

ai

má

t jelentik. A kivonás gazdasági termelést bizonyára még a er

edményeként megkapjuk azoknak műtrágyák fokozottabb felhasználásé- a szôntóknak a területét, amelyeken val is növelhetnénk. A műtrágya, a aztán ve?yese

n termeszthetünk * » r\ n r\ * , r-t rr r\ Ír U f\ ll rí-í O t 1 1 n .„, taszükséges nyersanyagok behozatala ka

r

mánynövényeket, aszerint, hogyan viszont deviza-kérdés, a hazai műtrágyagyártás. bővítését pedig a. vegyipari és energetikai beruházások szabják meg. jövedelmezőbb az egyes fajták hektárhozama. A különböző fajták elegyítésével „ . , . , , ,, , különböző mennyiségű fehérjét, zaKöltséges az anyagi érdekeltség bot és szá

r.

aztak

armányt kapunk. Az növelése is. Az állami költségvetés önműködő számitógépek segítségével azonban korlátozza az anyagi eszkö- kiszámíthatok, hogy mely takarmányzöket, és a felvásárlási árak módosításának is megvannak a határai, a mezőgazdasági munkák magasabb jutalmazását tehát csak fokozatosan lehet bevezetni. Az önműködő számlálók hasznosítása Az anyagi eszközök és az anyagi érdekeltség növelésével párhuzamosan a mezőgazdasági munka javítására más eszközök is akadnak: a jó szervezés és irányítás. Ez nem is nagyon költséges. Azonkívül jó szolgálatot tehetnek az önműködő számlálók. Ma már bátran állíthatjuk, növények kombinációja a legelőnyösebb, a nagyobb emészthető fehérjetartalom szempontjából. Ezzel a módszerrel a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő vetéstervet készíthetünk. Természetesen nem kívánhatjuk, hogy a szövetkezetekben, vagy az állami gazdaságokban minden lehető változatot kiszámítsanak, s az eredményeket egyeztessék, bár a gép játszi könnyedséggel másodpercenként több ezer számtani műveletet végezhet egy másodperc alatt. Jelentős devíza-megtakarítás A mintegy 20 szövetkezet és állami hogy a mezőgazdaságban éppen olyan gazdaság kísérleteiből kitűnik, hogy eredményesen használhatók, mint az csak a takarmánynövények vetésteiparban. A múlt esztendőben néhány szövetkezetben és állami gazdaságban a takarmányok termelési terveinek öszs7.eá1iitásánál próbálták ki. De miért éppen itt? Mindnyájan tudjuk, hogy a magas tápértékű takarmány termelése ma mezőgazdaságunk egyik létfontosságú kérdése. Annál is inkább, mert takarmánytermelésünk évi mérlege nagyon Ingadozó. Az össztermelés az utóbbi években 200—300 ezer tonna emészthető fehérjehiánnyal küzd, ami a szükséglet 15—20 százaléka. A takarmánymérleg Ingadozásának következménye, hogy drágán termelünk. Csak a vetésteriilet összetételét kell megváltoztatni Az említett mezőgazdasági üzemekben automatikus számitógépek segítségével az eredmények alapján kiderült, hogy az emészthető fehérjék termelését hektáronként mintegy 10 százalékkal lehetne növelni. Ezt a növelést már a takarmányok termesztésére szánt vetésterületek összetételének megváltoztatásával ls elérhetnénk. Olyan fajtákat termesztenénk, amelyek az adott természeti és gazdasági körülmények között a lehető legnagyobb hasznot adnák. A vegyszeres gyomirtás JÚ ÉS OLCSŰ A növényápolási munkáknál egyre nagyobb teret hódít a vegyszeres gyomirtás. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a cukorrépánál a herbicídek alkalmazásával lényegesen csökkenthetők a termelési költségek. A Gyulamajori Állami Gazdaságban például tavaly az egy hektárra eső termelési költségeket a herbicídek alkalmazásával 500 koronával csökkentették. Az emiitett előnyökön kivül még az is a vegyszerek alkalmazása mellett szól, hogy a mezőgazdasági dolgozókat ezáltal mentesíthetjük a megerőltető munkák tói. Sajnos, a drágán behozott külfödi vegyszereket eddig nem használtuk ki megfelelő módon. Nagyobb mértékben eddig csupán a nyugat-szlovákiai kerületben alkalmazták. Jelenleg nagy menn iségű vegyszer áll raktáron, ezért helyénvaló lenne, ha a mezőgazdasági üzemek nagyobb mértékben alkalmaznák. A tapasztalatok szerint a herbicldeket alkalmazhatjuk azokon a területeken is, ahová csak a következő években vetünk cukorrépát. közt ts egyre szélesebb teret hódít a szocialista mezőgazdaság, bár itt az emberek talán jobban ragaszkodnak a régihez, a megmlnt hatvan vagónnal adtak, jóval túllépve a tervet. Ebben a községben még ma is magángazdálkodás folyik, a szövetkezetesítés szokotthoz, mint másutt, gondolata csak nehezen hórületének célszerűbb elosztásával 8— 27 százalékkal fokozhatjuk az emészthető fehérjék termelését. Főiskolai hallgatók és dolgozók tavaly a Kutná Hora-i járás nyolc szövetkezetében végeztek aprólékosabb számítá* sokat. A takarmánytermesztés alapterülete ezekben a szövetkezetekben 4434 hektár volt. A tervek szerint a szövetkezetesek összesen 1638 tonna fehérjére számíthattak. Az automatikus számítógép viszont kimutatta, hogy ugyanazon a területen, ugyanolyan befektetéssel, de megfelelőbb területi beosztással 1887 tonna fehérjét is elérhetnek. Egy szövetkezetben átlag 28 tonnával emelkedne a fehérjehozam, ez a mennyiség pedig — devizaértékre átszámítva — 60 000 korona hasznot jelent, ami mintegy 10 személygépkocsi exportjának felel meg. Az automatikus számítógép előnyei közé tartozik az is, hogy nem igényel különösebb munkát, illetve fáradságot. Mindössze az alapadatokat kell összeállítani a termelési és a költségvetési tervek alapján. Ha tehát a jövőben szövetkezeteinkben elterjedne az automatikus számítógépek használata, takarmánymérlegünk mindenképpen javulna. Véleményem szerint ezzel a módszerrel a közeljövőben ugrásszerűen emelhetnénk állattenyésztési termelésünk színvonalát, s ami a legfontosabb: aránylag egyszerűen és minden nagyobb anyagi befektetés vagy az önköltség számottevőbb növekedése nélkül. Dr. Vladimír Kadiec, a prágai Közgazdasági Főiskola tanára Goralok földjén ftilinától északkeletre, rojt ékeskedik és csontve^ Krpeľanynál, ahol a retes nadrágszíjjal erősítik Vág az Árva folyóval talál- a derekukhoz. Ehhez tartókőzik, 360 900 katasztrális zik aztán a barnaszínű saholdon terül el hazánknak ru, a fehér ing, barnanyeaz a része, amelyei a múlt- lü fokos, meg a széles kariban a szegénység üidéké- májú, úgyszintén csontvere- _ „.„„<.» - _ , . nek neveztek. Magyarul tes kalap. Ennyit talán a fordul, hacsak nem turista szövetkezetet alakítanának, küldött levelében, a jánoki EFSZ tagt ^ , > . . ys . „ , .... . . . , . - . t> „nnAl Ä

n «;áo;in.nlr f ol a i á n 1 á cá v in Példának okáért Suchá Ho rán is. Suchá Hora alig több mint 800 lakosú község. Rövid dlt. Mindössze öt jelentkezőívet írtak alá. A járási nemzeti bizottságon kértek egy távlati terv kidolgozdAhol július 3l-e az év vége az utcája, talán azért, mert sá

t> amelyben kimutatnák, innen már mindenki vissza- milyen előnnyel járna, ha Iván Sándor ugyancsak Košicerol Árvának hívják, s talán ez Goral népről és szokásaik- szándékkal Indul Lengyela legtalálóbb elnevezés, ha- ról. A jiatalok ugyan már országba, mert a jalu legbár nem magyar eredetű, egyre jobban a mai élet- szélső házától alig pár méJ Valamikor az „arva" szó mód, szokások szerint vi- t erre már megállítja a hagyors folyást jelentett.) selkednek. Arva sem az már társorompó. Sokan más vlA több mint 100 jalu és mint a hajdani. • Megcsap- dékre vándoroltak. Az itt- szakítanának már... Beszélgetés közben azt is ságának felajánlásáról ír. elárulták, hogy amint nem — A szövetkezet tavalyi tojáseladákívánják vissza a petróle- si tervét 102 000 darabbal teljesítette umlámpát, a nadrágszíjj- túl. Most, hogy közeledik a SZNF parcellákkal ts szívesen 20. évfordulója, a közös tagsága elklsebb település közül 24 pantak a faházak. A mai határozta, hogy tojáseladásl tervükA hajdani Árvát Suchá nek július végéig eleget tesznek. Sőt, honmaradtak nagyobb része goral. Ezért talán tsmerked- fiatalember, ha nősüléshez a tőzegtelepen dolgozik. Ez Horán lilába keresné az em- december 31-lg további 50 000 tojást jünk meg a goral emberek- készül, takaros kis házat a jő jövedelmi jorrás. Ter- ber. Fejlődését híven tükrö- adnak a közellátásnak... mészetesen virágzik itt a zi az, hogy a felszabadulás szarvasmarhatenyésztés is, kel, életmódjukkal és szo- épít magának, kásaikkal. Goráiul beszél- Valamikor Amerikába nek. Szokásaik különlege- vándoroltak az árvalak munsek, amelyek Szlovákiában kalehetOség után. Ma nem másutt nem otthonosak, kell a környéken se túlÜnnepélyes alkalmakkor, de menni. Itt van a trstenái még egyébkor is vászon- Koh-l-Noor üzem, a televlnadrágban fárnak itt a fér- zlós készülékek gyára Niifiak, amit porlkának hív- nán. Aztán itt vannak a szónak. A manzsettáján piros vetkezetek, mert a goralok Levelezőnk a következőkkel zárja óta 72 új kőház épült, a sorait: A növénytermelésben már háztartásokba is beszökött — Hogy az EFSZ tagsága valóra nagyobb erőfeszítésre van az új technika minden vív- válthassa ezt a szép felajánlást, nemszükség, hogy a rövid ve- mánya. Szociális segélyként csak Vámos János, Novák Erzsébet, getációs idő alatt mindent havonta 38 470 koronát fi- Kovács Mária és Mochnyanský Ilona elvégezhessenek. A múlt év- zetnek ki. A múltból Ilyen- baromfigondozóknak kell kitenniök ben még így is rekordter- re egyetlen goral sem em- magukért, hanem ft közös vezetősémést értek el burgonyából, lékszik. gének is meg kell wemtenie a több N. A. termelés feltételei." A közellátásnak is több tJJ S7,0 '4 * 1984. május 14.