Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-01 / 121. szám, péntek

KANADA A varázsló és as ápolónő Amikor ápolónőnek Jelentkezett, aligha gondolt arra, hogy fehér köpenyben és fehér pártában varázslókkal, kígyókkal kell hadakoznia... Egyébként a kenyai Nyanzakórház ápolónőjének, Pintónak hétköznapjai alig különböznek a világ bármely más kórházi nővérének időbeosztásától. Reggel 6 kor kezd, a betegek tisztálkodását segíti, vagy ellenőrzi, azután a reggelinél segédkezik. Délelőtt az orvosnak asszisztál, ellátja a betegeket orvossággal, ebéd után rövid pihenő és így tovább... Pinto élete mégis tel jesen eltér például az európai kórházak beteggondozóinak munkájától. Hogy miért, arról egy hétköznapi esetet mon dunk el. Kenyában a hétévtizedes an gol gyarmati uralom alatt na gyon kevés orvost képeztek ki. A százat sem éri el az afrikai orvosok száma, de kevés van az európaiakból is Sok angol orvos pedig az elmúlt hónapokban hagyta el Kenyát. Decemberben, a függetlenség kikiáltásakor fomo Kenyatta miniszterelnök kijelentette, hogy Kenyának sür gősen 900 orvosra lenne szüksége! Kevés tehát az orvos, ezért az ápolónőkre is sokkal több és felelősségteljesebb munka hárul. Ráadásul a városoktól távolabb, az őserdő és a szavanna falvaiban, kis králfaiban élő asszonyok többsége még ma ls viszolyog orvoshoz mennt, félnek a kórháztól. Sokan még ma ls a varázslókhoz fordulnak, ha pedig elhatározzák, hogy felkeresik a kórházat, szívesebben fordulnak egy nőhöz, akinek Inkább elmondják panaszaikat. Egy luo törzsbeli asszony, akt messzi falujából felkereste a Nyanza-kórházat, így fordult Pintóhoz. — Ügy érzem, kígyó van a gyomromban — mondta az ápolónőnek. — Nagyon fáj, éjjel nem tudok aludni. Es egyre soványabb leszek ...A férjem küldött a kórházba azzal, hogy itt felvágják a hasamat és akkor rendbe jövök! De én félek!... Nem akarom, hogy felvágják a hasamat! — sírt az ápolónőnek. — Adjál nekem valamilyen pirulát, az gyógyította meg a nővéremet is. Az ápolónő megnyugtatta öt, hogy nincs kígyó a hasában és nem ts vágják jel rögtön, sőt talán nem ls kell operálni öt. Előbb majd kivizsgálják. De mindenképpen hallgasson az orvosra, ha meg akar gyógyulni. Pirulát azonban csak az orvos adhat nekt. A luo asszony azonban csak nem merte magát rászánni, hogy belépten a rendelőbe. Betegen egész nap ott ült a kórház tornácán, egyik kisgyermekével a karján. Az éjszakát egy rokonánál töltötte a városban, s reggel ismét megjelent Plnto ajtajában: orvosságot kért, hogy azután hazamehessen. Hiába volt a szép szó, amikor meglátta az orvost, a luo asszony annyira megijedt, hogy inkább elment a kórházból. Csak hetek múltán jött vtssza, lesoványodva, elgyengülve. Két nővére kísérte őt az ápolónőhöz, ök mondták el hogy az asszony, akit Dorisnak hívtak, közben felkereste a varázslót, az egy kecskét és egy tyúkot kért tőle a „gyógyító orvosságok" elkészítéséhez ... Valami meleg löttyöt adott az asszonynak, háromszor — de bizony nem gyógyult meg tőle. Ezért ismét eljött, szótfogad az orvosnak ts, csak „vegyék ki a kígyót a hasából", gyógyítsák meg őt! Mert a varázsló váltig erősítette, hogy „gonosz kígyó" van az asszony hasában. Megoperálták és hetek múltán a luo asszony egészségesen távozott. De vele utazott a piciny faluba Plnto ts, hogy elmondja az ott élő asszonyoknak, férfiaknak: ne a varázslóhoz, hanem az orvoshoz forduljanak, ha betegség gyötri őket. Ha felkeresik a kórházat, nagyobb reményük lehet a gyógyulásra és kevesebbet ls kell fizetntök, mint a varázslónak ... Ne gondoljuk, hogy ez olyan egyszerű dolog, mert azon a vidéken ma még sokan hisznek a varázslók és a törzsi „orvosságos emberek" hókuszpókuszaiban, s bizonyára azok is ismernek olyan gyógyító füveket, szereket, amelyekkel például gyorsan össze tudják forrasztani a sebeket. Ráadásul a varázslók nem nézik jó szemmel az orvosok „konkurrenctáját"... Ezért azután nagy bátorság kell különösen egy nő számára, hogy a kórház autójával, egy sofőr kíséretében elmenjen a távolt falucskába s szembeszálljon évezredek hagyományaival és babonáival. De Pinto elégedett volt. A beszélgetés végén négy aszszony kérdezgette őt, hová menjenek, hogy kigyógyuljanak bajaikból ...A fiatal ápolónő megnyert egy kis csatát az őst babonák, a maradiság elleni SEBES TIBOR DÁNIAI ÚTIJEGYZETEK ANDERSEN HAZAJABAN Igaza volt Karel Capeknak, amikor azt Irta, hogy külföldön leginkább az képeszti el az embert, amiről vagy százszor olvasott vagy amit százszor is látott a térképen. Egyik Írásában beismerte, hogy egészen odavolt, amikor Milánóban megtalálta a milánói székesegyházat, Rómában a Colosseumot, s meggyőződött róla, hogy Londonban valóban köd van, hogy Hollandiában tényleg vannak szélmalmok és csatornák... Koppenhágáról tudtam, hogy utcáin hemzsegnek a kerékpárosok, hogy a királyi palota előtt szálfatermetű, a napóleoni Időkre emlékeztető medvekucsmát viselő gárdisták állnak őrt. Mindent a helyén találtam és ... csodálkoztam. Mesealakok Egyszer a Richmond szállóból sétára indultunk, amikor valamelyik kollégám meglepődve felkiáltott: Mennyi kerékpárI Az volt a benyomásunk, mintha a dán főváros apraja-nagyja összebeszélt volna, hogy csakis kerékpáron fog közlekedni. Természetesen, a királyi gárdistákat is megbámultuk. Az Amalienborg palotánál régi Ismerősökként üdvözöltük őket A királyi rezidencia négy alacsony épülete között csendes kis tér van, amelyen ezek a régimódi mundúrba bújtatott, egyik szeglettől a máfeikig peckesen lépkedő legények úgy festettek, mint Andersen megelevenedett meseflgurál. Milyen furcsa volt, amikor más helyeken ezektől a mesekatonáktól nagyon elütő NATO-fegyvereseket láttunk. Sokan voltak: az utcákon, a fényárban úszó Tivoliban, magánosan és csoportokba verődve, száguldó zsúfolt teherautókon. Dánia nagyon kis ország, s úgy látszik a természet ls a kis állam méreteihez igazodott. Így a legmagasabb hegység 173 méter a tenger szintje fölött, a leghosszabb folyó pedig 158 kilométeren kanyarog. Az ember autóbuszra ül és észre sem veszi, hogy máris ezer kilométert hagyott maga után. Érdekesek a városok és a falvak, a királyi színház, a villamosgépgyár, de a legérdekesebbbek az emberek. Emberek Beszélgettünk miniszterekkel, üzletemberekkel, mérnökökkel, munkásokkal, gazdálkodókkal, tudósokkal és diákokkal. Sok érdekeset tudtunk meg életünkről, például arról, hogy nézik a dánok országuk esetleges csatlakozását a Közös Piachoz. Általában bizonytalanul tekintenek a Jövőbe. Hans Jensen esbjaergl halász például nem tudja, kifizeti-e határidőre hitelbe vett halászhajóját. Az Atlas hűtőberendezésgyár Igazgatója nem tudja, erősebb lesz-e cége a konkurrenseknél, a Neruma harisnyagyár munkásnői pedig nem tudják, lész-e holnap munkájuk. Így kell-e élni? — ötlik fel a kérdés a dánokban Is. A mágnásoknak ez nem tetszik. Igyekeznek mindenképpen félrevezetni, becsapni az embereket. Tehát: hadd tündököljenek a kirakatok, hadd legyenek esztelenebbnél esztelenebb filmek, TV-adások és comics-ok, hadd legyenek a folyóiratokon és könyveken Ízléstelen borítólapok, hadd legyen twist-őrületl Hadd zengjenek dicshimnuszokat az „igazi demokráciáról"! Nekünk nyugaton mindig szembetűnő az emberek életének és lelki világának elüzletiesedett Jellege. Az fizetések általában tisztességesek, a kirakatok gyakran gazdagabbak, mint nálunk. De ne siessünk a végkövetkeztetéssel. Hallgassuk meg az embereket Ha őszinte szót váltunk az üzletemberekkel, a kereskedőkkel, a munkásokkal és az alkalmazottakkal, meglepődve kérdik: milyen lehetne az élet, ha nem Ilyen? Lehetne e másként, minthogy a fizetés fele adóra és lakbérre megy, s az ember nem biztos benne, hogy a következő hétfő nem lesz-e számára „fekete nap"? Isten ments, hogy valaki megbetegedjék: az első hét napra semmit sem kap, a következő napokban pedig a betegsegély az átlagkeresetnek a felét sem éri el. A dolgozók pénzéből fizetett nyugdíj persze nagyon kevés. Munkások Különféle vállalatokban jártunk, de mindenütt azonos kép fogadott bennünket. A munkásokat nemcsak szakágak és üzemrészlegek szerint különböztetik meg, hanem különbséget tesznek szakképzett és nem szakmunkások kőzött is. Például egy műhelyben két munkás dolgozik egymás mellett Egyformán dolgoznak, ugyanazt a munkát végzik, mégsem kapnak egyenlő fizetést Egyikük nem végezte el a kétéves különleges szaktanfolyamot. Egyrészt nincs ideje, másrészt ha munkaidőben végezné, nagyon megcsappanna a bére ... Odensében elmentünk a városházára. Éppen adófizetési nap volt. Beszédbe elegyedtünk egy éltesebb asszonnyal, aki 113 koronát guberált ki. Elmondta, hogy havi 640 dán koronát keres. Amikor megtudta, hogy szovjet újságírók vagyunk, gyorsan hozzátette, hogy szívesen fizeti az adót. Ezen aztán mosolyra derültek a körülöttünk állók. Egy férfi komoran meg ls jegyezte: En is az asztalra tettem a magam háromszáz koronáját, de nem éreztem valami lelki megkönnyebbülést vagy elégedettséget. Túl keveset keresek ahhoz, hogy feledjem a holnapot... Megint a holnap. ... Nem hiába mondta Tage Ölesen, hogy az emberben legfőbb a jövőbe vetett hit... JURlf FILONOVICS KANADAI TUDÓSÍTÁSUNK Európai utazásom Idején Igen érdekes jelenségre figyeltem fel. Többek között meglepett, hogy a Nyugat-Európában élő emberek jó része milyen elragadtatással beszél a „tengeren túlról", vagyis az Egyesült Államokról és Kanadáról, de voltak még olyan tájékozatlanok ls, akik DélAmerikát szintén ebbe a kategóriába sorolva dicsérgették. J Persze, sohasem jártak Amerika földjén!) Egyesek úgy nyilatkoztak, mintha itt minden aranyból lenne, csak egy kicsit utána kell nyúlni, s úgyszólván a fáról szedhetők le a zöldhasú dollárok. Mint mondom, az ilyen nézetek igen megleptek, s úgy tűnt, hogy aki még nem járt itt nálunk, annak csak a dollár és az autó jelenti Amerikát. A

z észak-amerikai emberek nl ezt a problémát. Mert ott életébén elhatalmasodott mindenki természetesnek tartegy állandó, nyomasztó féle- ja, hogy nemcsak az orvosi, lemérzés. Ez a különös érzés kórházi kezelés Ingyenes, hamég azoknak az életét ls nem még táppénzt is folyósímegkeseríti, akik dolgoznak, tanak a betegség tartamára, házuk van és esetleg saját au- A foghúzás, tömés Ingyenes tójukon járnak munkahelyük- és az egész fogsor elkészítése re. Ez a nyomasztó félelemér- sem kerül vagyonba. A gyógyzék nem másból, mint a be- szerekhez fillérekért juthattegségtől való állandó rette- nak, s így a szocialista orgésből fakad. szágban, ha valaki megbetegA szocialista országokban szik, nem jut a nyomor széléélők nehezen tudják elképzel- re. >•• 1 BETEGSEG MIATT ELADÓ i > Chicagóban a főposta és a felhőkarcoló tövében rokkant, beteg ember kéreget. Amikor még tájékozatlan voltam az itteni viszonyokban, kezembe került egy helyi magyar nyelvű újság. Az apróhirdetések között három helyen is találkoztam a következő szöveggel: „Farm olcsón, azonnal eladó, betegség miatt". „Ház betegség miatt azonnal eladó." „Üzlet kevés lefizetéssel azonnal átvehető. Jó helyen fekszik, nagy a forgalma, betegség miatt eladó." Amikor ezeket a jelentéktelennek tűnő hirdetéseket olvastam, csak részben értettem meg a „betegség miatt" szavak jelentőségét. Ma már tudom, mi a dolog nyitja. Itt Észak-Amerikában minden magánkézen, vagyis a tőkések kezén van, állami betegbiztosítás nincs. Kivételt képez a Kanadában levő Saskatschewan tartomány, ahol az Űj Demokrata Párt 1962. július 1-én nagy harcok árán életbe léptette a betegbiztosítást. Ez annyit jelent, hogy a tartományi kormány kifizeti az orvosi és a kórházi költségeket. Ez óriási haladásnak számít itt. A kanadai Ontario tartományban 1958 óta létezik állami kórházi biztosítás. Havi 2,10 dollárt kell személyenként fizetni, családosnak 4,20at és ezért az állami kórház ágyat biztosít a beteg részére, (jelenleg emelni akarják a biztosítási díjat.) A többi költségeket, vagyis az operációt, a gyógyszert, stb. a biztosítás nem foglalja magában. Ezenkívül mint az Egyesült Államokban, Kanadában is magánbiztosító társaságok működnek. Ezek óriási haszonnal dolgoznak, a dolgozók pénzén annyira meggazdagodtak, hogy a legjobb üzletnek számítanak. De jogászati kezelésre, vagy gyógyszerre egyetlen társaság sem köt biztosítást. Ezek a biztosítótársaságok azonban az alacsony keresetű munkások számára alig jelentenek valamit, mert kis összegekkel nem vesződnek. A munkások ezért úgy segítettek magukon, hogy betegsegélyzőegyleteket alapítottak. Ilyenek működnek Kanadában, pl. a szlovák és magyar tagozatú Független Betegsegélyző Egylet, amelynek minden magyar, Illetve szlováklakta vidéken van fiókja. Az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és a magánkőrházak óriási haszonnal dolgoznak. Csak néhány példát említek meg, olyanokat, amelyeknek magam ls tanúja voltam. Egy Ismerősöm éppen akkor betegedett meg, amikor nála tartózkodtam. Engem kért meg, hívjak hozzá orvost. Telefonon hívtam a doktort, aki hívásomra a következőt válaszolta: „Kl beteg? Hol dolgozik? Kt fogla kifizetni a számlál? Nagyon sajnálom, de amíg ezeket nem tisztázza, nem mehetek kt a beteghez". Áz Ilyesmi Amerikában természetes, én mégis megüt köztem rajta, mert sürgős esetről volt szó. New Yorkban találkoztam egy magyar honfitársammal, aki elmondta, hogy Kanadá ban lakik, s havonta lakást kénytelen változtatni, mert örökösen a kórházi költségek miatt zavarják, ugyanis 1200 dollárral tartozik gyógykezeltetéséért Most azonban munkanélküli, még nem tud dol gozni. Két-háromhetes kórházi kezelésben részesült, majd gyomorműtéten esett át. Alighogy hazaért a kórházból, megérkezett az 1200 dolláros számla ls. Egy olasz sokgyermekes kanadai alig egy éve tartózkodott az országban, amikor megbetegedett Veseműtétet hajtottak végre rajta. 900 dolláros adóssággal távozott a kórházból, holott már betegsége előtt sem volt munkája. Fogalma sincs, miből fizeti kl adósságát. Ügyével a sajtó ls foglalkozott s megállapította, hogy ezt az összeget hosszú évekig nyögheti, s családja közben nyomoroghat A közelmúltban ráakadtam a Kanadában megjelenő Magyar Elet című hetilap számára, amelyben feltűnő helyen a következő segélykiálltás látott napvilágot: „Hatvanéves újkanadás magyar vagyok. Egyik lábam tőből amputálták. Feleségem részére súlyos operáctóra pénzre lenne szükségem. Segítséget hálás köszönettel fogadnék. Stewe ö. 1000 Bathurst St. Toronto, Ont. Tel: Le 2-3678." A kanadai nemzetközi kiállításon egy stilizált fán egymillió dollár értékű bankjegy látható. A szélen álló hölgy szedi a dollárt, a fáról. Persze a valóságban nem ilyen egyszerű dollárhoz Jntnl az Óceánon túl. (A szerző felvételei.) Később megtudtam, hogy a hirdetőt Ötvös Istvánnak hívják s a kórház először az Iránt érdeklődött, tud-e fizetni s mikor, mert addig nem akarták a feleségét megoperálni. Az Ilyen esetekkel nap mint nap találkozhat az ember. Európából ez a földrész nagyon vonzó. De aki itt egyszer megbetegszik, az a saját bőrén tapasztalja, hogy Amerika nemcsak dollárból és autóból áll. LŐCSEI ZOLTÁN mm. mmmmsaaasafsm mm 1984. május 1. * (Jj SZÖ 9