Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-06 / 126. szám, szerda

Iflájus21-tűi31-ig I.I • 11/ . I L.,„,„„„„„„„„„„„ „ Jokai-napok Komaromban l TANÁCSKOZTAK A SZÍNJÁTSZÓK ÉS AZ IRODALMI SZÍNPADOK VEZETŐI Néhány napja Bratlslavában a CSEMADOK Központi Bizottságának tanácstermében ismét összejöttek a csehszlovákiai magyar színjátszó együttesek és irodalmi színpadok leg­jobb vezetői, hogy felmérjék az utób­bi időszakban elért eredményeket és megszabják a teendőket. A komáromi Jókai-napokra történő felkészülés je­gyében lezajlott tanácskozáson érté­kes előadások hangzottak el a ko­máromi Jókai-napok Jelentőségéről, a korszerű színjátszásról, valamint az Irodalmi színpadok küldetéséről és ez irodalomterjesztés feladatairól. A vitában felszólalók kulturális életünk legidőszerűbb kérdéseivel foglalkoz­tak. A kétnapos összejövetel ismét megerősítette, hogy a Június 4—5-én megrendezésre kerülő hagyományos gombaszögi dal- és táncünnepély, va­lamint más népművészeti bemutatók, bár Igen jelentősek, de csak egy ré­szét képezik a CSEMADOK közelgő kulturális rendezvényeinek. A nyári hónapok eseményei között a legfon­tosabb helyet a Népművelési Intézet­tel közösen május 21-től 31-ig meg­rendezésre kerülő komáromi Jókai­napok foglalják el. A hasonló termé­szetű, Dolný Kubín-1, Spišská Nová Ves-l, prostéjovi és hronovl cseh és GYURI BÁCSI MELLÉKJÖVEDELME Gyuri bácsit régóta Ismerem. A Bod­rogközben él, nyugdíjas tisztviselő. Kis nyugdíját pontosan beosztja, hogy mindenre jusson. Még egy kis jó bo­rocskára is, mert hát arrafelé jó hegy­ieve terem és szeretik is az ottaniak a jót. Pár éve panaszkodott, hogy bi­zony sok a gondja, kiadása, egyre ke­vesebb jut poharazgatásra. De tavaly ragyogó szemmel mesélte, hogy már újra hódolhat Bacchus Italának, mert mint mondta: egy kis mellékjövedel­me akadt a nyugdíjacska mellett. Rá­mutatott az előtte levő nagy halom számlára, amelyet nagy buzgalommal „számfejtett", s tűhegyes ceruzával (persze pirossal) határozott „pipák­kal" intézte el az ellenőrzött tételeket és elszámolást íveket. Láttam, hogy ezek bizony hat-hétéves elszámolá­sok, kimutatások. Nagyot nyeltem. „Honnan ez a munka?" — kérdez­tem. Gyuri bácsi csillogó szemmel jelelte: „A fiam szerezte, akt az Épí­tést Vállalat Igazgatója. Aztán, hogy sok a munkájuk, nekem ts juttat egy kts különmunkát. Elkél a nyugdíjas­nak ilyesmi." Es buzgón adott össze, pipázta kt a számokat. Láthatólag nagyon fenntartottam öt. Búcsúztam: „Hát akkor nem ls zavarom, Gyuri bácsi, látom, sok a dolga." Gyuri bácsi éppen csak felnézett és húzott egyet az örökké mellette álló boros­pohárkából: „Hát bizony, van vele munka, édes öcsém. Akkordmunka ez, ha Igyekszem, havonta háromszáz koronát keresek. Néha többet ls. Na szervusz!" — és újra belemerült a számokba. szlovák rendezvények mintájára a ko­máromi Jókai-napok keretében kerül sor a csehszlovákiai magyar szavalók és prózamondók versenyére, valamint a csehszlovákiai magyar színjátszó együttesek és irodalmi színpadok szemléjére. Kulturális életünk ismert képvise­lőiből álló előkészítő bizottság már hetek óta megfeszített erővel dolgo­zik, hogy a néhány nap múlva meg­nyíló seregszemle a lehető legjobban sikerüljön. A felkészülés egyik része volt a mostani megbeszélés is. A szép szó ünnepén, a tíznapos vetélkedőn mintegy 60—70 szavaló és prózamon­dó, valamint 6 színjátszó csoport és 6 Irodalmi színpad mutatkozik be. Az első napok az irodalmi szín­padoké, valamint a szavalóké és a prózamondóké. Az ünnepségek részt­vevői megkoszorúzzák a Jókai szobrot, majd négy korosztályban megkezdő­dik a verseny. A legjobb csehszlová­kiai magyar szavalók és előadók ve­télkedése 24-én ünnepi akadémiával, díjkiosztással és kerekasztal-konfe­renciával végződik. Aztán kezdődik meg a színjátszó együttesek feszti­válja. Naponta egy színházi bemuta­tót tartanak szakelőadás, valamint a bemutatóról szóló vita kíséretében. Az Irodalmi színpadok közül többek A vendéglőben találkoztam a fiá­val. Jó barátom, nem szeretném, ha valami szabálytalanságot csinálna, rosszul sáfárkodna a bérlappal, hát figyelmeztettem: „Feri, az apád többéves számlákat, kimutatásokat ellenőriz, azt mondta, te hoztad ha­között a lévai „Himnusz az ember­hez", a košicei „József Attila élete", a rimaszombati „Híd", a nagymegye­rl „Szóljatok tam-tam dobok" címmel mutatja be műsorát. Rajtuk kívül fel-* lép még a bratislavai főiskolások és a komáromi Magyar Területi Színház irodalmi színpada. A színjátszó fesztivál kereté­ben a dunaszerdahelyiek Peter Kar­vaš Antigoné és a többiek, a koši­ceiek Gáspár Margit Hamletnek nincs Igaza, a rozsnyólak Gyárfás Miklós Férfiaknak tilos, a rimaszombatiak Dunai Ferenc A nadrág, a zsellziek Mesterházi Lajos A tizenegyedik pa­rancsolat, az érsekújváriak Kállay Ist­ván Majd a papa, a losonciak Jókai Mór A kőszívű ember fiai című da­rabját mutatják be. A rövidesen megkezdődő komáromi Jókai-napok bizonyosan beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és ismét jelentős színfolttal gazdagítják kul­turális életünket. Ezt húzta alá többek között az említett tanácskozás is. A küldöttek elmondták, hogy együtteseik lelkiis­meretesen készülnek és mindent meg­tesznek a siker, az eddigieknél maga­sabb színvonal elérése érdekében. Vannak együttesek, amelyek meg­nem betegeskedik. Amint mondja, ntncs rá ideje ..." Elbúcsúztunk. ősszel újra meglátogattam Gyuri bácsit. A szokásos papírhalom és a borospohár előtte. Már messziről szó­lott: „Rosszkor jöttél, édes öcsém, igen sok a munkáml" De azért letette za neki mellékkeresetnek. Tudod, milyen szigorúan veszik az Ilyesmit. Nem lesz ebből baj, ha ellenőrzést kapsz? Mégis havi 300 korona...?" Feri mosolyogva nézett maga elé: „Ide figyelj, pajtás! Édesapám Idő­sebb ember, de a munka még ma is életeleme. A nyugdíja kicsi, tőlem — elég jól keresek — egy fillér támo­gatást sem jogadna el, inkább a bo­rocskáról ls lemondana. Ismerem őt! Hogy mégis segíthessem, kitaláltam a mesét, hogy a régi számlákat, el­számolásokat, kimutatásokat még egy­szer ellenőrizni kell és ezért „ennyit és ennytt" tudunk fizetni. Így a meg­semmisítés előtt papa megkapfa az ellenőrtznivalót, leellenőrzi pontosan, majd visszaadja és akkor zúzdába ke­rül." Mélyen a barátom szemébe néz­tem: „Eddig rendben van. De miből fizeted?" Feri cinkosán rám mosoly­gott: „Nos miből? A saját zsebemből. De nagyon kérlek, apámnak egy szót se" ... Különös meghatottság fogott el. Megszorítottam barátom kezét, aki még hozzátette: „Mióta ezt csinálja, a tűhegyes piros ceruzát és nekem ls töltött a borból. Megnéztem az Ira­tokat: 1955-ös munkalapok voltak. Kicsit beszélgettünk, majd búcsúztam: „Nem zavarom, Gyúrt bácsi! Látom sok a munkája". Gyuri bácsi az ajtóig kísért. „Hát bizony van, és sietek ts vele. A fiam reggel jön érte. Meg kell ám dolgozni azért a kis mellékesért, édes öcsém. Na, szervuszl". Az ablak alatt elhaladva benéztem a szobába. Gyúrt bácsi újra a szám­oszlop felett görnyedt, egyik kezében piros ceruza, másikban a borocska. (Derék gyerek ez a Feri, talán nem haragszik meg, hogy elárultam a tit­kát.) EGY NÉNIKE Ä POSTÁN Ott topogott az ablakocska előtt, ahol a pénzt adják jel. Sokan álltak a sorban, mindenki sietett. A néni megszólított egy bőrkabátost: „Az unokámnak akarok pénzt küldeni, de a kisasszony, akt kt szokta nekem tölteni ezt a cédulát, nem ér rá, azt érdemelnék, hivatalosan azonban a bemutatókon mégsem vehetnek részt. Részben a zsúfolt program, részben anyagi okok miatt. Ilyen többek kö­zött az Ipolyságiak és a nyitraiak irodalmi színpada. Az együttesek ve­zetői mégis úgy döntöttek, ha nem mehetnek hivatalosan, mennek a sa­ját költségükön. A nagy esemény megéri, hogy anyagi áldozatokat is hozzanak érte. Sok jő ötlet, sok elgondolkozta­tó vélemény hangzott el. Valamit mégis hiányolunk. A Madách-évfordu­lőt senki sem említette... Tudjuk, a figyelem Komáromra összpontosul. Most valóban ez a legfontosabb és ez a legközelebbi feladat. Ha azon­ban komolyan akarjuk, hogy a cente­nárium alkalmából Madách műve a színpadon ls megszólaljon, már most munkához kellene látni. Az ilyen Irá­nyú előkészületekről azonban senki sem beszélt. Vagy egyelőre még nincs is miről beszélni? Kárl Másutt úgy látszik ezzel kapcsolatban is ügyeseb­bek. Bizonyítékul az egyik napilap április 25-én megjelent hírét idézem: „Madách-centenárium alkalmából az ausztriai Judenburg gimnáziumának diákjai... előadták Az ember tragé­diáját. A nagysikerű előadás kezde­ményezője dr. Andritsch, a grazi egyetem tanára volt". Nálunk nincsenek kezdeménye­ző tanárok és lelkes diákok? És nin­csenek a feladattal megbirkózni tudó irodalmi színpadok és színjátszó együttesek? (b) mondja, sok a dolga. Nem csinálná meg?" A bőrkabátos mereven maga elé nézett és előre lépett a sorban. Egy fehérköpenyes nő — kezében hatalmas köteg pénzzel és csekkel — rászólt a nénire: „Mit lábatlankodik itt, nyanya? Nem látja? hogy min­denkinek sietős a dolga? Miért tartja fel őket?" A néni szomorú szemmel elsomfordált. Ekkor a sorból kilépett egy alig tízéves kisfiú. Nyakán vörös nyakkendő, a kezében csekk, pénz. Már majdnem sorra került, de a né­nihez lépett: „Tessék Ideadni, nénike, majd én kltöltöm." Es gyengéden ki­vette a néni kezéből az üres pénzes­utalványt, elővette töltőtollát és a postát „ferdeasztalon" máris töltötte kt az egyes rubrikákat. A néni aggo­dalmaskodott: „De Csehországba megy a pénz, kisfiam, ne magyarul töltsd kt, lelkem" t A fiú mosolygott: „Tudok szlovákul, nénike, csak bízza rám!" Amikor elkészült, a nénikével együtt újra beállt a sorba utolsónak. A bőr­kabátos most került az ablak elé. Ügy láttam, kicsit vörös volt a nyaka. Szé­gyelhette magát. A fehérköpenyes nő ts zavartan nézett maga elé. Min­denki hallgatott. Csak a néni hálál­kodott tovább: „Jaj, csakhogy megír­tad, kisfiam. Így az unokám idejében kapja meg a pénzt." „Szóra sem ér­demes, nénike — így a fiú. — A tanító néni — amikor megtanított a pénzes­utalvány kitöltésére — mondta, hogy segítsünk majd az Idősebbeknek, akik ilyet nem tanultak az tskolában". A nénike hálásan nézett a fiúra, és csak némán bólogatott. SIPOSS JENŐ A magyar rajzfilmek sikere M ár természetessé vált, hogy; Igénybe vesszük a közszolgál­tatási üzem munkáját. Ha felhalmo­zódott a szennyes, nincs Idő a mosás­ra, szaladunk vele a tisztítóba. Hason­lóan Járunk el akkor ls, amikor folt marad öltönyünkön... Az érsekújvári közszolgáltatási üzem ls azon fáradozik, hogy — kö­rülményeinek megfelelően — kielé­gítse a járás lakosainak Igényeit, A 28 szolgáltatás közül a mosás, a ruhatisztítás, borbély és .fodrászat,­fényképészet, valamint a virágárusí­tás a legismertebbek. Az üzem az el­múlt négy év alatt hatalmas fejlődé­sen ment át. Ezt a fejlődést a legjob­ban az elért eredmények bizonyítják., Négy évvel ezelőtt Érsekújváron bi­zony még sokan idegenkedtek attól, hogy a közszolgáltatási üzemmel mo­sassanak. 1960-ban mindössze 94 ton­na szennyest mosott ki az üzem, A szocialista szektornak végzett mo­sást nem számítva a járás egy lakosára 0,11 kilogramm jutott. Tavaly már 202 tonna szennyest tisztított ki az üzem, A járás egy lakosára már 0,74 kilo­gramm kimosott fehérnemű esik, A szocialista szektornak végzett mo­sás még ennél is nagyobb arányban emelkedett. Az üzem 1960-ban 81, tavaly pedig 98,8 tonna ruhát tisztított. A lakosság számára 59 helyett 90 tonna ruhát, ami arról tanúskodik, hogy az üzem — a mosással ellentétben — a szocia­lista szektor rovására a lakosságot részesítette előnyben. — Az elmúlt négy év alatt — 1962 Kivételével — üzemünk minden évben eleget tett tervfeladatainak — mondja Štefan KrajCovlö termelési felelős. A múlt év eredményeivel — bár a ter­vet túlteljesítettük — nem vagyunk elégedettek. Másképp lett volna, ha ... Ez a „ha" nem jelent mást, mint az Az eredmények bizonyítanak Szorgos munka folyik a vasalórészlegen oly sokat emlegetett városi fürdőt, amelyet még 1962 őszén kellett volna rendeltetésének átadni, ami azonban a mai napig nem történt meg. A fürdő mellett kapott volna helyet a mosoda is. A gépberendezés határidőre meg­érkezett, s már közel két esztendeje kihasználatlanul hever. A jelenlegi mosodában — mivel új épülettel szá­moltak — már három éve nem végez­tek nagyobb beruházásokkal járó ja­vításokat. A gépberendezés nagy része elavult. — Az év első hónapjaiban kényte­lenek voltunk három műszakban dol­gozni — mondja KrajőoviC elvtárs. — A lakosság és az üzemek igójiyeit így. Is csak nagy nehezen tudtuk kielégí­teni. A fürdő átadásának határideje még mindig bizonytalan. Amint KrajCoviö elvtárs mondotta, a fürdő még 1965. végére sem készül el. Ez pedig nem segíti elő a közszolgáltatási üzem munkáját. A szezon Idején a fehér­neműre két, a ruhatisztításra pedig négy hetet kell várni. Csak akkor Javulna a helyzet, ha a mosoda mi­előbb új épületbe költözne. A hosz­szű várakozási Idő nemcsak a lakos­ságot bosszantja, hanem az üzem vezetőinek ls gondot okoz. A fürdő átadásával I-apcsolatos bo­nyodalmak nemcsak a közszolgálta­Az érsekújvári közszolgáltatási üzem négy éve tásl üzem munkáját nehezítik meg, hanem kárt Is okoznak a köznek. Az üzem évente több mint egymillió korona bevételtől esik el. A lakosság pedig — télen és a rossz Időjárás esetén — nem tud fürdeni, mivel Ér­sekújváron nincs közfürdő. Az új für­dőben a fürdőmedence mellett 16 kád és három zuhany állna rendelkezésre, nem is beszélve a gőzfürdőről. Érsekújvárott a nyári hónapokban bőven lesz fürdési lehetőség, ami a közszolgáltatási üzem érdeme is. A malom szomszédságában egy hek­tárról 5,5 hektárra növelték a szabad­téri fürdő területét. Környékét a város lakosai az idén társadalmi mun­kával akarják csinossá és árnyékos­sá tenni. Szomszédságában gyermek­játszóteret létesítenek. A tanoncok nevelésére ls nagy gon­dot fordít az üzem. Az elmúlt négy év alatt több szakembert neveltek. A közszolgáltatási üzem jelenleg 38 tanoncot alkalmaz. A 29 fodrász- és borbélytanonc egytől egyig lány. Az utóbbiak közül tízen a környező fal­vakban fognak dolgozni, hogy a kö­zeljövőben a borbélyfodrászati szol­gáltatások a falun is rendszeressé vál­janak, A z ideí évet sikeresen kezdte az üzem. Az első negyedév terv­feladatait 113,5, a lakosságtól eredő bevételeket pedig 111 százalékra tel­jesítette. A jövőben azonban nagyobb gondot kell fordítania a szocialista munkaversenyre, az önköltség csök­kentésére és a várakozási idők lerö­vidítésért, ÍL l Macskássy Gyula a magyar rajz­film egyik megalapítója, művészi rangjának úttörője. Most ötvenegy éves; ifjan reklámgrafikusként indult, Bortnyik Sándor — a húszas években Bécsben, Weimarban, Berlinben és Budapesten dolgozó Ismert festőmű­vész és reklámgrafikus — tanítványa­ként. 1930-ban, huszonnyolc évesen, harmadmagával animációs filmekkel kezdett foglalkozni; .egyik társa, ba­rátja és alkotópartnere a ma Angliá­ban élő, neves rajzfilmproducer és rendező, Halász János. Egyetlen fél­bemaradt kísérlettől eltekintve csupa reklámfilmet készítettek egészen 1950-ig, amikor létrejött az állami filmgyár rajzfilmosztálya és hozzá­láttak az első magyar rajzjátékfllm, egy bájos népmesefeldolgozás terve­zéséhez. A budapesti Pannónia Filmstúdlő rajzfilmosztálya kezdetben alig nyolc grafikusművészt foglalkoztatott; ma már kilenc alkotócsoport dolgozik; a z első évtizedben összesen any­nyi rajzjátékfilm készült, mint most egy év alatt. A fiatal mű­vészek java része Macskássy tanítvá­nya, közöttük Csermák Tibor is, az 1961-ben Velencében kitüntetett PI­ROSPETTYES LABDA alkotója. A Pan­nónia rajzfilmstúdiő évi 12—13 rajz­filmjéből többnek Macskássy Írja a forgatókönyvét; maga évente egy­egy filmet tervez és rendez, újabban gyakran — mint az 1, 2, 3.,,-at is Várnai Györggyel közösen. Várnai György kilenc évvel fiata­labb barátjánál és művésztársánál. Grafikusművész, karikaturista, egy közkedvelt, nagypéldányszámú élc­lap munkatársa. 1950 óta tervez fil­meket, 1954 óta rendszerint Macskás­syval közösen. A Pannónia rajzfilmstúdió alkotá­sai szinte kivétel nélkül sikerrel sze­repeltek nemzetközi fesztiválokon^ elismerő okleveleket és díjakat nyer­tek. A legsikeresebb, többszörösen ls kitüntetett filmek Macskássy, Illetve a Macskássy—Várnai művészpár al­kotásai. Az 1952-ben készült Erdei sportverseny, majd az 1955-ben be­fejezett KÉT BORS ÜKRÖCSKE —. mindkettő Macskássy filmje, az utób­bi népmese feldolgozás — díjat nyert a párizsi, illetve a varsói gyer­mekfilmversenyen. A TELHETETLEN MÉHECSKE (1958) több fesztivál ok. levelét szerezte meg. E filmekben — s az akkortájt készült többi négy filmjében — Macskássy meséket dol­gozott fel s jobbára a klasszikus rajz­filmstílusban. 1959-ben új korszak kezdődik művészetében: az emberi­ség nagy, világraszóló problémái fe-< ló fordul édeklődésével. Stílusában, is megújul, modern kompozíció, egyé­ni vonalvezetés jellemzi újabb film­jeit. A békés egymás .mellett élés gondolata játékos kifejezést riyer az 1959-ben készült CERUZA ÉS RADIR­ban, amely ugyancsak számos nem­zetközi elismerés birtokosa. 1960-ban — Várnai Györggyel közösen —. készítette a PÁRBAJ-t — Mars Isten és a tudós küzdelmének történetét az atom erejének felhasználásáért — t amely a rákövetkező évben Cannes­ban nagydíjat nyert. Mialatt új filmjeiben korunk köz­ponti kérdéseivel foglalkozik, nem hagyott fel a gyermekfilmek készíté­sével. sem. Várnaival együtt filmso­rozatot kezdett, amelynek hősei — Peti kisfiú, Kati kisleány, Félix ku­tya és Leonardo bácsi, az ezermester — furcsa kalandokba keverednek. Ezek a tanulságos mai mesék rend­szerint a korszerű' technika csodái­val foglalkoznak. A legtöbb filmjükre jellemző mély humanitás uralkodik az UNESCO és a Hungarfilm koprodukciójában ké­szült legújabb Macskássy—Várnai filmen Is, amelynek címe 1, 2, 3.., A film az UNESCO Kelet-Nyugat fő­csoportjának kezdeményezésére szü­letett. Ez az első szöveges filmjük,­az UNESCO kívánságának megfele­lően, hogy populárisán a világ min­den táján érthejtő legyen ez a szóra­koztató film a' számok történetéről — s az emberek közötti megértésről; a békéről, ZAY. LASZLQ ÜJ SZÖ 6 £ 1984. május fi,

Next

/
Thumbnails
Contents