Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-06 / 126. szám, szerda

Iflájus21-tűi31-ig I.I • 11/ . I L.,„,„„„„„„„„„„„

„ Jokai-napok Komaromban l TANÁCSKOZTAK A SZÍNJÁTSZÓK ÉS AZ IRODALMI SZÍNPADOK VEZETŐI Néhány napja Bratlslavában a CSEMADOK Központi Bizottságának tanácstermében ismét összejöttek a csehszlovákiai magyar színjátszó együttesek és irodalmi színpadok legjobb vezetői, hogy felmérjék az utóbbi időszakban elért eredményeket és megszabják a teendőket. A komáromi Jókai-napokra történő felkészülés jegyében lezajlott tanácskozáson értékes előadások hangzottak el a komáromi Jókai-napok Jelentőségéről, a korszerű színjátszásról, valamint az Irodalmi színpadok küldetéséről és ez irodalomterjesztés feladatairól. A vitában felszólalók kulturális életünk legidőszerűbb kérdéseivel foglalkoztak. A kétnapos összejövetel ismét megerősítette, hogy a Június 4—5-én megrendezésre kerülő hagyományos gombaszögi dal- és táncünnepély, valamint más népművészeti bemutatók, bár Igen jelentősek, de csak egy részét képezik a CSEMADOK közelgő kulturális rendezvényeinek. A nyári hónapok eseményei között a legfontosabb helyet a Népművelési Intézettel közösen május 21-től 31-ig megrendezésre kerülő komáromi Jókainapok foglalják el. A hasonló természetű, Dolný Kubín-1, Spišská Nová Ves-l, prostéjovi és hronovl cseh és GYURI BÁCSI MELLÉKJÖVEDELME Gyuri bácsit régóta Ismerem. A Bodrogközben él, nyugdíjas tisztviselő. Kis nyugdíját pontosan beosztja, hogy mindenre jusson. Még egy kis jó borocskára is, mert hát arrafelé jó hegyieve terem és szeretik is az ottaniak a jót. Pár éve panaszkodott, hogy bizony sok a gondja, kiadása, egyre kevesebb jut poharazgatásra. De tavaly ragyogó szemmel mesélte, hogy már újra hódolhat Bacchus Italának, mert mint mondta: egy kis mellékjövedelme akadt a nyugdíjacska mellett. Rámutatott az előtte levő nagy halom számlára, amelyet nagy buzgalommal „számfejtett", s tűhegyes ceruzával (persze pirossal) határozott „pipákkal" intézte el az ellenőrzött tételeket és elszámolást íveket. Láttam, hogy ezek bizony hat-hétéves elszámolások, kimutatások. Nagyot nyeltem. „Honnan ez a munka?" — kérdeztem. Gyuri bácsi csillogó szemmel jelelte: „A fiam szerezte, akt az Építést Vállalat Igazgatója. Aztán, hogy sok a munkájuk, nekem ts juttat egy kts különmunkát. Elkél a nyugdíjasnak ilyesmi." Es buzgón adott össze, pipázta kt a számokat. Láthatólag nagyon fenntartottam öt. Búcsúztam: „Hát akkor nem ls zavarom, Gyuri bácsi, látom, sok a dolga." Gyuri bácsi éppen csak felnézett és húzott egyet az örökké mellette álló borospohárkából: „Hát bizony, van vele munka, édes öcsém. Akkordmunka ez, ha Igyekszem, havonta háromszáz koronát keresek. Néha többet ls. Na szervusz!" — és újra belemerült a számokba. szlovák rendezvények mintájára a komáromi Jókai-napok keretében kerül sor a csehszlovákiai magyar szavalók és prózamondók versenyére, valamint a csehszlovákiai magyar színjátszó együttesek és irodalmi színpadok szemléjére. Kulturális életünk ismert képviselőiből álló előkészítő bizottság már hetek óta megfeszített erővel dolgozik, hogy a néhány nap múlva megnyíló seregszemle a lehető legjobban sikerüljön. A felkészülés egyik része volt a mostani megbeszélés is. A szép szó ünnepén, a tíznapos vetélkedőn mintegy 60—70 szavaló és prózamondó, valamint 6 színjátszó csoport és 6 Irodalmi színpad mutatkozik be. Az első napok az irodalmi színpadoké, valamint a szavalóké és a prózamondóké. Az ünnepségek résztvevői megkoszorúzzák a Jókai szobrot, majd négy korosztályban megkezdődik a verseny. A legjobb csehszlovákiai magyar szavalók és előadók vetélkedése 24-én ünnepi akadémiával, díjkiosztással és kerekasztal-konferenciával végződik. Aztán kezdődik meg a színjátszó együttesek fesztiválja. Naponta egy színházi bemutatót tartanak szakelőadás, valamint a bemutatóról szóló vita kíséretében. Az Irodalmi színpadok közül többek A vendéglőben találkoztam a fiával. Jó barátom, nem szeretném, ha valami szabálytalanságot csinálna, rosszul sáfárkodna a bérlappal, hát figyelmeztettem: „Feri, az apád többéves számlákat, kimutatásokat ellenőriz, azt mondta, te hoztad haközött a lévai „Himnusz az emberhez", a košicei „József Attila élete", a rimaszombati „Híd", a nagymegyerl „Szóljatok tam-tam dobok" címmel mutatja be műsorát. Rajtuk kívül fel-* lép még a bratislavai főiskolások és a komáromi Magyar Területi Színház irodalmi színpada. A színjátszó fesztivál keretében a dunaszerdahelyiek Peter Karvaš Antigoné és a többiek, a košiceiek Gáspár Margit Hamletnek nincs Igaza, a rozsnyólak Gyárfás Miklós Férfiaknak tilos, a rimaszombatiak Dunai Ferenc A nadrág, a zsellziek Mesterházi Lajos A tizenegyedik parancsolat, az érsekújváriak Kállay István Majd a papa, a losonciak Jókai Mór A kőszívű ember fiai című darabját mutatják be. A rövidesen megkezdődő komáromi Jókai-napok bizonyosan beváltják a hozzájuk fűzött reményeket és ismét jelentős színfolttal gazdagítják kulturális életünket. Ezt húzta alá többek között az említett tanácskozás is. A küldöttek elmondták, hogy együtteseik lelkiismeretesen készülnek és mindent megtesznek a siker, az eddigieknél magasabb színvonal elérése érdekében. Vannak együttesek, amelyek megnem betegeskedik. Amint mondja, ntncs rá ideje ..." Elbúcsúztunk. ősszel újra meglátogattam Gyuri bácsit. A szokásos papírhalom és a borospohár előtte. Már messziről szólott: „Rosszkor jöttél, édes öcsém, igen sok a munkáml" De azért letette za neki mellékkeresetnek. Tudod, milyen szigorúan veszik az Ilyesmit. Nem lesz ebből baj, ha ellenőrzést kapsz? Mégis havi 300 korona...?" Feri mosolyogva nézett maga elé: „Ide figyelj, pajtás! Édesapám Idősebb ember, de a munka még ma is életeleme. A nyugdíja kicsi, tőlem — elég jól keresek — egy fillér támogatást sem jogadna el, inkább a borocskáról ls lemondana. Ismerem őt! Hogy mégis segíthessem, kitaláltam a mesét, hogy a régi számlákat, elszámolásokat, kimutatásokat még egyszer ellenőrizni kell és ezért „ennyit és ennytt" tudunk fizetni. Így a megsemmisítés előtt papa megkapfa az ellenőrtznivalót, leellenőrzi pontosan, majd visszaadja és akkor zúzdába kerül." Mélyen a barátom szemébe néztem: „Eddig rendben van. De miből fizeted?" Feri cinkosán rám mosolygott: „Nos miből? A saját zsebemből. De nagyon kérlek, apámnak egy szót se" ... Különös meghatottság fogott el. Megszorítottam barátom kezét, aki még hozzátette: „Mióta ezt csinálja, a tűhegyes piros ceruzát és nekem ls töltött a borból. Megnéztem az Iratokat: 1955-ös munkalapok voltak. Kicsit beszélgettünk, majd búcsúztam: „Nem zavarom, Gyúrt bácsi! Látom sok a munkája". Gyuri bácsi az ajtóig kísért. „Hát bizony van, és sietek ts vele. A fiam reggel jön érte. Meg kell ám dolgozni azért a kis mellékesért, édes öcsém. Na, szervuszl". Az ablak alatt elhaladva benéztem a szobába. Gyúrt bácsi újra a számoszlop felett görnyedt, egyik kezében piros ceruza, másikban a borocska. (Derék gyerek ez a Feri, talán nem haragszik meg, hogy elárultam a titkát.) EGY NÉNIKE Ä POSTÁN Ott topogott az ablakocska előtt, ahol a pénzt adják jel. Sokan álltak a sorban, mindenki sietett. A néni megszólított egy bőrkabátost: „Az unokámnak akarok pénzt küldeni, de a kisasszony, akt kt szokta nekem tölteni ezt a cédulát, nem ér rá, azt érdemelnék, hivatalosan azonban a bemutatókon mégsem vehetnek részt. Részben a zsúfolt program, részben anyagi okok miatt. Ilyen többek között az Ipolyságiak és a nyitraiak irodalmi színpada. Az együttesek vezetői mégis úgy döntöttek, ha nem mehetnek hivatalosan, mennek a saját költségükön. A nagy esemény megéri, hogy anyagi áldozatokat is hozzanak érte. Sok jő ötlet, sok elgondolkoztató vélemény hangzott el. Valamit mégis hiányolunk. A Madách-évfordulőt senki sem említette... Tudjuk, a figyelem Komáromra összpontosul. Most valóban ez a legfontosabb és ez a legközelebbi feladat. Ha azonban komolyan akarjuk, hogy a centenárium alkalmából Madách műve a színpadon ls megszólaljon, már most munkához kellene látni. Az ilyen Irányú előkészületekről azonban senki sem beszélt. Vagy egyelőre még nincs is miről beszélni? Kárl Másutt úgy látszik ezzel kapcsolatban is ügyesebbek. Bizonyítékul az egyik napilap április 25-én megjelent hírét idézem: „Madách-centenárium alkalmából az ausztriai Judenburg gimnáziumának diákjai... előadták Az ember tragédiáját. A nagysikerű előadás kezdeményezője dr. Andritsch, a grazi egyetem tanára volt". Nálunk nincsenek kezdeményező tanárok és lelkes diákok? És nincsenek a feladattal megbirkózni tudó irodalmi színpadok és színjátszó együttesek? (b) mondja, sok a dolga. Nem csinálná meg?" A bőrkabátos mereven maga elé nézett és előre lépett a sorban. Egy fehérköpenyes nő — kezében hatalmas köteg pénzzel és csekkel — rászólt a nénire: „Mit lábatlankodik itt, nyanya? Nem látja? hogy mindenkinek sietős a dolga? Miért tartja fel őket?" A néni szomorú szemmel elsomfordált. Ekkor a sorból kilépett egy alig tízéves kisfiú. Nyakán vörös nyakkendő, a kezében csekk, pénz. Már majdnem sorra került, de a nénihez lépett: „Tessék Ideadni, nénike, majd én kltöltöm." Es gyengéden kivette a néni kezéből az üres pénzesutalványt, elővette töltőtollát és a postát „ferdeasztalon" máris töltötte kt az egyes rubrikákat. A néni aggodalmaskodott: „De Csehországba megy a pénz, kisfiam, ne magyarul töltsd kt, lelkem"

t A fiú mosolygott: „Tudok szlovákul, nénike, csak bízza rám!" Amikor elkészült, a nénikével együtt újra beállt a sorba utolsónak. A bőrkabátos most került az ablak elé. Ügy láttam, kicsit vörös volt a nyaka. Szégyelhette magát. A fehérköpenyes nő ts zavartan nézett maga elé. Mindenki hallgatott. Csak a néni hálálkodott tovább: „Jaj, csakhogy megírtad, kisfiam. Így az unokám idejében kapja meg a pénzt." „Szóra sem érdemes, nénike — így a fiú. — A tanító néni — amikor megtanított a pénzesutalvány kitöltésére — mondta, hogy segítsünk majd az Idősebbeknek, akik ilyet nem tanultak az tskolában". A nénike hálásan nézett a fiúra, és csak némán bólogatott. SIPOSS JENŐ A magyar rajzfilmek sikere M

ár természetessé vált, hogy; Igénybe vesszük a közszolgáltatási üzem munkáját. Ha felhalmozódott a szennyes, nincs Idő a mosásra, szaladunk vele a tisztítóba. Hasonlóan Járunk el akkor ls, amikor folt marad öltönyünkön... Az érsekújvári közszolgáltatási üzem ls azon fáradozik, hogy — körülményeinek megfelelően — kielégítse a járás lakosainak Igényeit, A 28 szolgáltatás közül a mosás, a ruhatisztítás, borbély és .fodrászat,fényképészet, valamint a virágárusítás a legismertebbek. Az üzem az elmúlt négy év alatt hatalmas fejlődésen ment át. Ezt a fejlődést a legjobban az elért eredmények bizonyítják., Négy évvel ezelőtt Érsekújváron bizony még sokan idegenkedtek attól, hogy a közszolgáltatási üzemmel mosassanak. 1960-ban mindössze 94 tonna szennyest mosott ki az üzem, A szocialista szektornak végzett mosást nem számítva a járás egy lakosára 0,11 kilogramm jutott. Tavaly már 202 tonna szennyest tisztított ki az üzem, A járás egy lakosára már 0,74 kilogramm kimosott fehérnemű esik, A szocialista szektornak végzett mosás még ennél is nagyobb arányban emelkedett. Az üzem 1960-ban 81, tavaly pedig 98,8 tonna ruhát tisztított. A lakosság számára 59 helyett 90 tonna ruhát, ami arról tanúskodik, hogy az üzem — a mosással ellentétben — a szocialista szektor rovására a lakosságot részesítette előnyben. — Az elmúlt négy év alatt — 1962 Kivételével — üzemünk minden évben eleget tett tervfeladatainak — mondja Štefan KrajCovlö termelési felelős. A múlt év eredményeivel — bár a tervet túlteljesítettük — nem vagyunk elégedettek. Másképp lett volna, ha ... Ez a „ha" nem jelent mást, mint az Az eredmények bizonyítanak Szorgos munka folyik a vasalórészlegen oly sokat emlegetett városi fürdőt, amelyet még 1962 őszén kellett volna rendeltetésének átadni, ami azonban a mai napig nem történt meg. A fürdő mellett kapott volna helyet a mosoda is. A gépberendezés határidőre megérkezett, s már közel két esztendeje kihasználatlanul hever. A jelenlegi mosodában — mivel új épülettel számoltak — már három éve nem végeztek nagyobb beruházásokkal járó javításokat. A gépberendezés nagy része elavult. — Az év első hónapjaiban kénytelenek voltunk három műszakban dolgozni — mondja KrajőoviC elvtárs. — A lakosság és az üzemek igójiyeit így. Is csak nagy nehezen tudtuk kielégíteni. A fürdő átadásának határideje még mindig bizonytalan. Amint KrajCoviö elvtárs mondotta, a fürdő még 1965. végére sem készül el. Ez pedig nem segíti elő a közszolgáltatási üzem munkáját. A szezon Idején a fehérneműre két, a ruhatisztításra pedig négy hetet kell várni. Csak akkor Javulna a helyzet, ha a mosoda mielőbb új épületbe költözne. A hoszszű várakozási Idő nemcsak a lakosságot bosszantja, hanem az üzem vezetőinek ls gondot okoz. A fürdő átadásával I-apcsolatos bonyodalmak nemcsak a közszolgáltaAz érsekújvári közszolgáltatási üzem négy éve tásl üzem munkáját nehezítik meg, hanem kárt Is okoznak a köznek. Az üzem évente több mint egymillió korona bevételtől esik el. A lakosság pedig — télen és a rossz Időjárás esetén — nem tud fürdeni, mivel Érsekújváron nincs közfürdő. Az új fürdőben a fürdőmedence mellett 16 kád és három zuhany állna rendelkezésre, nem is beszélve a gőzfürdőről. Érsekújvárott a nyári hónapokban bőven lesz fürdési lehetőség, ami a közszolgáltatási üzem érdeme is. A malom szomszédságában egy hektárról 5,5 hektárra növelték a szabadtéri fürdő területét. Környékét a város lakosai az idén társadalmi munkával akarják csinossá és árnyékossá tenni. Szomszédságában gyermekjátszóteret létesítenek. A tanoncok nevelésére ls nagy gondot fordít az üzem. Az elmúlt négy év alatt több szakembert neveltek. A közszolgáltatási üzem jelenleg 38 tanoncot alkalmaz. A 29 fodrász- és borbélytanonc egytől egyig lány. Az utóbbiak közül tízen a környező falvakban fognak dolgozni, hogy a közeljövőben a borbélyfodrászati szolgáltatások a falun is rendszeressé váljanak, A z ideí évet sikeresen kezdte az üzem. Az első negyedév tervfeladatait 113,5, a lakosságtól eredő bevételeket pedig 111 százalékra teljesítette. A jövőben azonban nagyobb gondot kell fordítania a szocialista munkaversenyre, az önköltség csökkentésére és a várakozási idők lerövidítésért, ÍL l Macskássy Gyula a magyar rajzfilm egyik megalapítója, művészi rangjának úttörője. Most ötvenegy éves; ifjan reklámgrafikusként indult, Bortnyik Sándor — a húszas években Bécsben, Weimarban, Berlinben és Budapesten dolgozó Ismert festőművész és reklámgrafikus — tanítványaként. 1930-ban, huszonnyolc évesen, harmadmagával animációs filmekkel kezdett foglalkozni; .egyik társa, barátja és alkotópartnere a ma Angliában élő, neves rajzfilmproducer és rendező, Halász János. Egyetlen félbemaradt kísérlettől eltekintve csupa reklámfilmet készítettek egészen 1950-ig, amikor létrejött az állami filmgyár rajzfilmosztálya és hozzáláttak az első magyar rajzjátékfllm, egy bájos népmesefeldolgozás tervezéséhez. A budapesti Pannónia Filmstúdlő rajzfilmosztálya kezdetben alig nyolc grafikusművészt foglalkoztatott; ma már kilenc alkotócsoport dolgozik; a

z első évtizedben összesen anynyi rajzjátékfilm készült, mint most egy év alatt. A fiatal művészek java része Macskássy tanítványa, közöttük Csermák Tibor is, az 1961-ben Velencében kitüntetett PIROSPETTYES LABDA alkotója. A Pannónia rajzfilmstúdiő évi 12—13 rajzfilmjéből többnek Macskássy Írja a forgatókönyvét; maga évente egyegy filmet tervez és rendez, újabban gyakran — mint az 1, 2, 3.,,-at is Várnai Györggyel közösen. Várnai György kilenc évvel fiatalabb barátjánál és művésztársánál. Grafikusművész, karikaturista, egy közkedvelt, nagypéldányszámú élclap munkatársa. 1950 óta tervez filmeket, 1954 óta rendszerint Macskássyval közösen. A Pannónia rajzfilmstúdió alkotásai szinte kivétel nélkül sikerrel szerepeltek nemzetközi fesztiválokon^ elismerő okleveleket és díjakat nyertek. A legsikeresebb, többszörösen ls kitüntetett filmek Macskássy, Illetve a Macskássy—Várnai művészpár alkotásai. Az 1952-ben készült Erdei sportverseny, majd az 1955-ben befejezett KÉT BORS ÜKRÖCSKE —. mindkettő Macskássy filmje, az utóbbi népmese feldolgozás — díjat nyert a párizsi, illetve a varsói gyermekfilmversenyen. A TELHETETLEN MÉHECSKE (1958) több fesztivál ok. levelét szerezte meg. E filmekben — s az akkortájt készült többi négy filmjében — Macskássy meséket dolgozott fel s jobbára a klasszikus rajzfilmstílusban. 1959-ben új korszak kezdődik művészetében: az emberiség nagy, világraszóló problémái fe-< ló fordul édeklődésével. Stílusában, is megújul, modern kompozíció, egyéni vonalvezetés jellemzi újabb filmjeit. A békés egymás .mellett élés gondolata játékos kifejezést riyer az 1959-ben készült CERUZA ÉS RADIRban, amely ugyancsak számos nemzetközi elismerés birtokosa. 1960-ban — Várnai Györggyel közösen —. készítette a PÁRBAJ-t — Mars Isten és a tudós küzdelmének történetét az atom erejének felhasználásáért — t amely a rákövetkező évben Cannesban nagydíjat nyert. Mialatt új filmjeiben korunk központi kérdéseivel foglalkozik, nem hagyott fel a gyermekfilmek készítésével. sem. Várnaival együtt filmsorozatot kezdett, amelynek hősei — Peti kisfiú, Kati kisleány, Félix kutya és Leonardo bácsi, az ezermester — furcsa kalandokba keverednek. Ezek a tanulságos mai mesék rendszerint a korszerű' technika csodáival foglalkoznak. A legtöbb filmjükre jellemző mély humanitás uralkodik az UNESCO és a Hungarfilm koprodukciójában készült legújabb Macskássy—Várnai filmen Is, amelynek címe 1, 2, 3.., A film az UNESCO Kelet-Nyugat főcsoportjának kezdeményezésére született. Ez az első szöveges filmjük,az UNESCO kívánságának megfelelően, hogy populárisán a világ minden táján érthejtő legyen ez a szórakoztató film a' számok történetéről — s az emberek közötti megértésről; a békéről, ZAY. LASZLQ ÜJ SZÖ 6 £ 1984. május fi,