Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-06 / 126. szám, szerda

í; MIT JELENT A í.KENNEDY FORDULÓ?" Lassan már két esztendeje lesz, hogy S.Z amerikai, majd a nyugat-európai Sajtó hasábjain először megjelent a „Kennedy-round" kifejezés, vagyis a „Kennedy-forduló". A néhai amerikai elnök egyre nyugtalanabbul vette tu­domásul, hogy a nyugati tőkésorszá­gok közötti gazdasági verseny az at­lanti szövetségen belül is egyre job­ban kiéleződik: a Közös Piac országai és az Egyesült Államok meglehető­sen magas vámokkal védekeznek egymás árulnak beáramlása ellen. Ekkor javasolta az amerikai elnök a róla elnevezett tárgyalássorozatot, amelynek célja a vámtarifák 50 szá­zalékos kölcsönös csökkentése lenne. Különféle fórumokon már több mint egy éve folytak a tárgyalások a Ken­nedy-forduló előkészítéséről, de sem­milyen kérdésben nem sikerült közös nevezőre jutni. Ilyen előzmények után kezdődtek meg a genfi világkereske­delmi értekezlettel párhuzamosan a Kennedy-forduló tárgyalásai a GATT (Altalános Tarifa- és Kereskedelmi Egyezmény) keretében. A nyugati sajtó szerint a megegyezési kilátások nagyon bizonytalanok és a tárgyalá­sok egy évig is elhúzódhatnak (külö­nös tekintettel a több nyugati ország­ban esedékes választásokra). A Kennedy-forduló eredetileg két problémakört ölelt fel: 1. agrárkérdések, 2. iparcikkek vámcsökkentést lehetőségei. A világkereskedelmi értekezlet azonban szükségessé tette a forduló programjának kibővítését egy harma­dik ponttal, a fejlődő országoknak nyújtandó segítség lehetőségeinek felmérésével. Az csak természetes, hogy a most folyó tárgyalásokon mindegyik or­szág ragaszkodni fog a számára elő­nyös vámokhoz. Arra mutat az a tény is, hogy még a gabonaárak egysége­sítésében sem sikerült megegyezni, ami különösen Washingtont érinti kellemetlenül. De az alapvető Ipar­cikkek (kőolaj, acél, szén stb.) vám­problémáiban is igen bizonytalan a megegyezés. Noha a most folyó vi­lágkereskedelmi értekezlet kölcsönös engedményekre szorítja a GATT tag államalt, már csak azért ls, hogy be­bizonyítsák a fejlődő országoknak: e szervezet elegendő a világkereske­delmi problémák megoldására. Ráadá sul a kapitalista országok közötti gaz­dasági ellentétek kiéleződése igen rossz hatással lenne a nyugati ter­vekkel szemben amúgy ls bizalmatlan fejlődő országokra. A Kennedy-forduló tehát folyamat­ban van, azonban kigondolása után két évre is csak elképzelés. • 2. Ml TÖRTÉNT SZAÚD-ARÁBIÁBAN? Az utóbbi időben az arab félsziget zonyította, hogy új idők járnak és igen gyakran szerepel a világsajtó megerősítette Fejszál pozícióit, Iga­hasábjain. A Jemen elleni provokáció- zolta reformtörekvéseinek szükséges­kon és az angol gyarmatosítók ál­tal a tucatnyi sejk­ségből összetákolt Dél-aráblat Szövet­ségen belüli nyug­talanságokon kí­vül legutóbb a szaűd-aráblal „vál­tozások"' vonták magukra a figyel­met. Lényegében az történt, hogy Ibn Szaúd kénytelen volt átengedni a hatalmat öccsé­nek, Fejszál trón­örökösnek. A kirá­lyi trőntől ugyan nem fosztották meg, de minden hatalom Fejszál kezébe került. Az olajklrály és öccse közötti ellen­tétek nem újkeletűek. Első ízben 1958­ban szerzett tudomást róla a világ, amikor megalakult az Egyesült Arab Köztársaság, ami a középkor konzer­válására törekvő királynak nem tet­szett. A változások szele azonban be­hatolt a legnagyobb elszigeteltségben élő országba, sőt a királyi palotába ls, és megosztotta a királyi családot. Fejszál síkra szállt az amerikai kő­olajtársaságtól kapott évi félmilliárd dolláros haszon elherdálása ellen és bizonyos reformokat követelt. Szaúd király ekkor megfosztotta öccsét a miniszterelnöki funkciótól, de helyze­tét nem tudta megerősíteni. 1961 vé­gén újra kénytelen volt rábízni a kor­mány vezetését, de Fejszál ellensú­lyozására alakított egy udvari taná­csot. Közben Fejszál megnyirbálta a többszáz királyfi és királyi herceg „zsebpénzét" és bizonyos fokú gaz­daságfejlesztési programot dolgozott ki. Ez a királyi családban még fokoz­ta az intrikákat. Közben a jemeni forradalom bébi­ségét. A vallási vezetők és sejkek többsége a trón­örökös mellé állt és amikor össze­ült az ulemák ta­nácsa, Szaúd kl­rálv sorsa megpe csételődött, Kény^ telen volt aláírni azt a négy nyilat­kozatot, amely megfosztotta min. flen hatalomtól: az udvari őrségei Fej­szál parancsnoksá­ga alá utalták, lemondott a stva­tagi egységek pa-. rancsnokságáról, feloszlatták akirá­lyl tanácsot és fe­lére csökkentették a király Járandóságát. A tróntól állí­tólag csak azért nem fosztották meg, mert Fejszál megesküdött atyjának, hogy nem tör a trónra, Ezért kinevez­ték alktrálynak. Az új alkirály fejleszteni akarja a kőolajipart, bővíteni szándékozik az öntözőhálózatot, útépítést tervez és amerikai segítséggel mezőgazdasági birtokokat akar szervezni. Még ezek a kezdetleges reformtörekvések is az uralkodó rétegek és a vallási vezetők makacs ellenállásába ütköznek. Fej­szál fokozatosan alkotmányos mo­narchiává akarja változtatni Szaúd­Arábiát, tehát a királyságot szeretné átmenteni és úgy képzeli, hogy ezzel elkerülheti a forradalmi változásokat, egy esetleges belső robbanást. Az igaz, hogy az olajmezőkön dolgozó mun­kásosztály eléggé elszigetelt és csak egy csepp a Vallási hagyományokhoz ragaszkodó beduinok tengerében, de az ls tény, hogy Jemenben győzött a köztársasági forradalom. Ez pedig fel­tétlenül ott lebeg a rljadi alkirály szeme előtt is. (sz.) Szovjet emlékirat a nyugati Hatalmakhoz egy nyugat-berlini kereskedelmi társaság ügyében A szovjet külügyminisztérium má­jus 2-án emlékiratot intézett az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország moszkvai nagykövetségeihez. Ebben barátságtalan és diszkriminációs lé­pésnek minősiti, hogy a nyugat-berli­ni hatóságok megszüntették a Helios szovjet—nyugat-berlini kereskedelmi központ működését. Ez az önkényes aktus ellentmond a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek, de a nyugat-berlini lakosság bé­kés gazdasági érdekeinek ls — hang­zik az emlékirat. Szovjet részvétellel sok országban — így az Egyesült Államokban, Ang­liában és Franciaországban ls — mű­ködnek kereskedelmi társaságok, s ez Ä SZOVJETUNIÖBAN május 5-én a sajtó napját ünneplik. A moszkvai Pravda sajtőnapi vezércikkében meg­említi, hogy 1963-ban száz lakosra 37 újság és 27 folyóirat, míg a for­radalom előtt Oroszországban száz la kósia csaü két újság Jutott. (CTK) teljesen normális dolog. A Hellos­cégben vállalt szovjet részvételt 1963 novemberében a Nyugat-Berlinben fennálló törvényekkel összhangban szabályozták, s ezért a szovjet fél követeli hogy mielőbb hatálytalanít­sák a vegyes vállalat betiltásáról ho­zott határozatot. Bezárták a Time moszkvai irodáját A szovjet külügyminisztérium sajtó­osztálya megvonta a működési enge­délyt a Time című amerikai hetilap moszkvai Irodájáról, és kiutasította a lap tudósítóját a Szovjetunióból. Mint akkor Jelentettük, március 6­án figyelmeztették a Time moszkvai tudósítóját, hogy a lapban közölt szovjetellenes rágalmazó cikk megje­lenésével kapcsolatban megvonják tő­le a működési engedélyt, ha a Time folytatja az efféle cikkek közlését. A lap a figyelmeztetés ellenére, ápri­lis 24-én újabb dühödt szovjetellenes i^almazó cikket közölt. (TAgZSZj E. Guevara a szovjet segítségről Santa Clara (CTK) — Kubában San­ta Clara város közelében üzembe helyezték Latin-Amerika legnagyobb gépgyárát. A Szovjetunió segítségé­vel felépült üzem pótalkatrészeket gyárt a cukor- és bányaipar számára és javltja ls a gépeket. A gyár ünnepélyes üzembe helyezé­sekor Ernesto Guevara kubai Ipari miniszter mondott beszédet. Beszé­dében nagyra értékelte a Szovjetunió Kubának nyújtott segítséget. A gyár felépítése a proletár nemzetköziség szemléltető példája, — hangsúlyozta Guevara. Az ünnepségen felszólalt Alekszejev, a Szovjetunió kubai nagy­követe is. Maurice Thorez a kommunista világmozgalom egységéért Párizs (CTK J — Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára Párizs külvárosi pártszervezetei kép­viselőinek értekezletén tartott beszé­dében a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének meg­szílárdításása szólított fel. Foglalko­zott a Kínai Kommunista Párt veze­tőinek álláspontjával. Részletesen ele­mezte nézeteiket és leleplezte egy­ségboutó tevékenységüket. Hangsú­lyozta, hogy Ideológiai és politikai harcot kell Indítani a marxizmus­leninizmus alapelveinek megvédésére. Kambodzsa panasza az Egyesült Államok ellen New York (CTK) — Sonn Voeunsal, a Kambodzsai Királyság ENSZ-képvl­selője panasszal fordult ,a Biztonsági Tanácshoz az Egyesült Államok és Dél-Vietnam agresszív akciói miatt. Ezek az akciók komolyan veszélyez­tetik a békét Délkelet-Ázsiában és megsértik az ENSZ alapokmányát. A kambodzsai kormány egyúttal visz­szautasította azt a vádat, hogy terüle­tén Vletkong csapatai menedéket kerestek. A kambodzsai kormány ab­ban az esetben, ha az Egyesült Ál­lamok vagy Dél-Vietnam újabb táma­dást Intézne, a Biztonsági Tanácshoz fordul segítségért, a doraínikai fővárosban Santo Domingo (CTK) — A Santo Do­mlngo-1 városi közlekedés alkalmazott­jainak sztrájkja egyre Inkább hatalmas tüntetéssé változik a jelenlegi rendszer, a katonai junta ellen, mely tavaly szep­temberben államfordulittal Jutott hata­lomhoz. Az egyetemi hallgatók ls szoli­dárisak a sztrájkolókkal. Jnan Bosch el­nök visszatérését és az alkotmányos rend felújítását követelik. Santo Domlngőban május 2-tSf fljabb és újabb tüntetéseket rendeznek. A rendőrség egy nap alatt 150 személyt tartóztatott le, 20-an sebesültek meg. Az egyik tüntető sérülésébe belehalt. Az atomháború elhárítása az emberiség elsőrendű feladata Nyikita Hruscsov cikke a békéről és a békés együttélésről Moszkva (CTK J — „Mi, szovjet em­berek, az emberiség elsőrendű fel­adatának tekintjük a termonukleáris háború elhárítását és a tartós világ­béke megszilárdítását" — írja Nyi­kita Hruscsov szoyjet kormányfő „A békéről és a békés együttélésről 1 4 cí­mű cikkében, melyet szerzői előszó­nak szánt a békével foglalkozó ösz­szegyűjtött beszédeinek olasz nyelvű kiadásához. Az Idézett cikk a Kom­munyiszt című elméleti és politikai folyóirat májusi számában jelent meg. Az emberek gyakran felteszik a kérdést: lehetséges-e ma, a mai erő­viszonyok között megoldani ezt a kérdést — folytatja Hruscsov elvtárs. — A válasz csakis pozitív lehet. Igen, lehetséges ez, ha a békesze­rető államok és a békeszerető embe­rek aktívan küzdeni fognak a béké­ért, a háborús gyújtogatók ellen. A Szovjetunió mindenkor a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésének híve volt. Ma világ­méretben olyan a politikai erővi­szony, hogy az emberiség történelmé­ben első ízben megakadályozhatja, el­háríthatja a világháborút. Az Imperializmus megmaradt im­perializmusnak, lényege nem válto­zott. De ez Idők megváltoztak: a mai erőviszonyok révén meghiúsíthatok a háborús viszályok előidézésére törek­vő Imperialista csoportok cselszövé­sei. Hruscsov elvtárs azt Írja, hogy a kommunisták örömmel látják a bé­keharc kibontakozását. „Mi, kommu­nisták, versenyre hívjuk ki a más idenlúgiai nézeteket valló demokratá­kat: ki tesz többet a béke megszilár­dításáért, azért, hogy az emberiség megszabaduljon egy újabb háború ré­métől." A szovjet kormányfő a továbbiak­ban kifejti, hogy a szovjetország vé­delmi erejének növelése nincs ellen­tétben a kormány békepolitikájával. Ha a Szovjetunió nem volna ilyen erős, akkor már rég lángba borult volna a világ. Amíg lesznek a világon agresszív erők, magas színvonalon fogjuk tartani védelmi erőnket. Hruscsov elvtárs kedvezően nyilat­kozott az olasz—szovjet kapcsolatok alakulásáról, majd cikke végén meg­állapította, hogy a társadalmi fejlő­dés n;a olyan fokot ért el, hogy a társadalmi rendszerek csak békés té­ren bizonyíthatják be fölényüket. Az a rendszer fog győzni, amelyik hoz­zájárul a béke megszilárdításához, a dolgozó tömegek igényeinek jobb ki­elégítéséhez. Ez a mi hitvallásunk, ebben hívjuk kl versenyre az összes politikai pártokat. Ln|é|h|á|n|y NKRÜMAH, ghanai elnök fogadta a Csehszlovák Tudományos Akadémia küldöttségét, melyet Jaroslav Kožeš­ník, az akadémia alelnöke vezet. A szívélyes légkörben a csehszlovák és ghanai tudományos akadémia együtt­működéséről tárgyaltak. (CTK) A BRAUNSCHWEIGI nyugatnémet tartományi bíróság megkezdi az NDK hat állampolgára perének tárgyalá­sát. A vádlottakat Jogellenesen Nyu­gat-Németországban tartóztatták le, amikor mint a két német állam kö­zös Ifjúsági találkozója előkészítő bi­zottságának tagjai az NSZK-ba érkez­tek, hogy meghívják az NSZK-beli If­júsági szervezeteket erre a találkozó­ra. A braunschwelgi ügyészség az államot veszélyeztető tevékenységgel vádolja őket. (CTK) OTAKAR SlMÜNEK miniszterelnök­helyettes vezetésével a csehszlovák gazdasági küldöttség Mehalla Al Kub­ra városban megtekintette a helyi korszerű textllgyárat. A küldöttség megismerkedett a Nílus deltájának mezőgazdasági kérdéseivel. (CTK) LESTER PEARSON, kanadai minisz­terelnök bejelentette, hogy U Thant ENSZ főtitkár május 26-án Ottavába látogat. Feltételezhető, hogy U Thant az ENSZ csapatok kötelékeiben Cip­ruson állomásozó kanadai csapatok kérdéséről fog tárgyalni. (CTK) OSCAR KAMBONA, Tanganyíka és Zanzibar Egyesült Köztársaság kül­ügyminisztere Bonnba érkezett, ahol az NSZK vezetőivel tárgyalt a két or­szág kapcsolatainak kérdéseiről. (CTK) ÁNATOLIJ DOBRINYIN, a Szovjet­unió washingtoni nagykövete Thomp­sonnal, az amerikai külügyminiszté­rium „szovjet szakértőjével" tárgyalt. (CTK) DETROITBAN a General Motors au­tógyár előtt több száz néger tünte­tett az ellen, hogy a gyár megkülön­bözteti a négereket a felvételnél. (CTK) A NORVÉG nemzetgyűlés egyönte­tűen jóváhagyta az alkotmány kiegé­szítését a vallási szabadságot bizto­sító cikkellyel. Ezt a cikkelyt 150 évvel ezelőtt véletlenül hagyták ki az alkotmánybői. (CTKJ A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Taná­csa elfogadta a japán parlament meg­hívását és május első felében Anasz­tasz Mikojaij, a Szovjetunió Miniszter­tanácsa első elnökhelyettese vezeté­sével szovjet parlamenti küldöttség látogal Japánba. (CTK) GERHARD SCHÜRER, ez Állami Tervblzottság alelnöke vezetésével az NDK Állami Tervbizottságának kül­döttsége utazott Belgrádba. A kül­döttség az NDK és Jugoszlávia gaz­dasági együttműködésének további fejlesztéséről tárgyal Jugoszláviában. »/>&. _ .[CTKJ •PIERRE CAMES PÁRIZSI LEVELE Százhúszezer francia béketüntetése Párizsban Az atomfegyverkezés ellen, az egyetemes leszerelésért küzdő fran­cia mozgalom április 28-án a Párizs melletti sceauxl ligetben hatalmas béketalálkozót rendezett, mely a hó­napok óta országszerte rendezett bé­ketüntetések legnagyobbika volt. Százhúszezer főnyi tömeg mozdult meg, s az utóbbi évek legnagyobb béketalálkozóján 40 politikai szerve­zet és párt, köitük a kommunisták, a szocialisták, a radikálisok és a ra­dikális szocialisták is csatlakoztak a mozgalomhoz. Franciaország vala­mennyi megyéjéből népes küldöttsé­gek képviselték a vidéket. Ezen az első, igazi tavaszi vasár­napon a lelkesedő tömeg konkrét ala­pot teremtett a gaulllsta rendszer el­lenfeleinek egyesülésére. A tömeg kitörő örömmel üdvözölte a szocia­listák és a kommunisták kőzött létre­jött egységet. Volt tanítómmal ls találkoztam a béketalálkozón. Egy vidéki küldött­séget vezetett. Nagyon megörültünk egymásnak. Bebizonyosodott, hogy ő, a harcos szocialista, és én, a kommu­nista lapszerkesztő, számos fontos kérdésben egy véleményen vagyunk. Sajnáltuk, hogy valaha ls szakadás történt a munkás és demokratikus erők között, és még mindig nincs teljes egyetértés a szocialista és a kommunista párt között. Megállapí­tottuk: „A baloldal többségben van Franciaországban. Érthetetlen, miért hagyjuk az ország kormánykerekét a jobboldal kezében. Ezen a napon világossá vált, hogy a baloldali erők felsorakoznak a béke védelmében, ugyanakkor egyre In­kább fokozódik a gaulllsta rend­szer háborús uszítása. A hivatalos propaganda hallgatás­sal próbálta elintézni a béketalálko­zót. Nem is csoda, hisz mindent el­követ, hogy eltitkolja a valóságot és elterelje a nép figyelmét a fontos kérdésekről. Április 26 fontos határkő volt a bé­keharcban, mert mint Franciaország­ban mondják, „nagy távlatokat nyi­tott a balratolódás előtt". A béketa­lálkozón megnyilvánuló testvériség és elvtársiasság a szakadás előtti idő­ket idézte vissza. Az ifjúsági szer­vezetek nagy részvétele is biztató jel volt. A béketalálkoző végén Jules Mooh, volt miniszter, szocialista képviselő, az atomfegyverkezés ellen, a lesze­relésért küzdő mozgalom elnöke ha­tározati Javaslatot olvasott fel, amely leszögezi: Franciaország biztonságát csak az általános és teljes leszere­lés szavatolhatja. A francia „atom­ütőerő" terve elviselhetetlen gazda­sági terhet Jelent, honvédelmi szem­pontbői hatástalan, aláássa az or­szág nemzetközi tekintélyét és a tu­domány fejlődését sem viszi előbbre. A tömeg spontán lelkesedéssel ma­gáévá tette a határozatot és megfo­gadta, hogy még erőteljesebben fog küzdeni a kijelölt célok eléréséért. Lelkes békeharcosok csoportja ÜH (A szerző felvétele) 1964. május B. $ ŰJ SZÚ 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents