Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-31 / 150. szám, vasárnap

iBTVÉWÄKlOl^lnLlfeBDl LUIGI LONGO CIKKE A MOSZKVAI PRAVDÁBAN Luigi longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkárhelyettese cikket írt a Pravda pénteki számában a kínai ve­zetőknek az SZKP vezetősége ellen indított rágalomhadjáratról. A tények azt bizonyították — han­goztatja bevezetőben a cikkíró —, hogy az az út, amelyet az orosz bol­sevikok választottak országuk szo­cialista állammá alakításához, teljes mértékben helyesnek bizonyult. A szocializmus ma már nem egy or­szágban, hanem a szocialista orszá­gok egész rendszerében fejlődik, és a Szovjetunió valamint a szocialis­ta országok közössége a békének és a népek szabadságának legmegbízha­tóbb támaszává vált. A Kínai Kommunista Párt a többi pártokhoz hasonlóan maga is elis­merte a Szovjetuniónak ezt a sze­repét. Sajnos azonban az utóbbi évek­ben, különösen pedig az utóbbi hó­napokban a KKP vezetői megváltoz­tatták véleményüket/ „Ily módon — állapítja meg Lon­go — a kínai vezetők elítélik azt az egész irányvonalat, amelyet az SZKP, valamint a kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekezletein dol­goztak ki. A konkrét elemzést az ál­láspontok és a szövegek elvont és önkényes összehasonlításával helyet­tesítik. Az eszmék és tapasztalatok objektív egyeztetését támadásokkal, elferdítésekkel és rágalmazással pó­tolják." De a legélesebb fordulatot a kínai vezetők a személyi kultusz kérdésé­ben hajtották végre. A személyi kul­tuszt úgy tekintik, mint a vezérek, a párt, az osztály és a tömegek köl­csönös kapcsolatairól szóló doktrína alkotó elemét — hangzik a cikk. — „Mi sokra értékeljük a Szovjetunió ós az SZKP óriási hozzájárulását a világszocializmus fejlesztésének ügyé­hez — hangsúlyozza Luigi Longo. — Egyebek között sokra értékeljük az SZKP három legutóbbi kongresszusá­nak és személy szerint Hruscsovnak a hozzájárulását a marxismus—leni­nizmus helyes alkalmazásához, a Szovjetunióban a kommunizmus épí­tése ügyéhez." A Szovjetuniónak és kommunista pártjának óriási történelmi érdemei különösen az utolsó évtizedben — hangzik a cikk — mutatják, hogy a hamisításnak milyen fokáig jutot­tak el a kínai vezetők, akik „reak­ciós államnak" merészelik minősíte­ni a Szovjetuniót, „az Imperializmus kiszolgálásával", „kapitulációval me­rik vádolni vezetőit, az atomfegyver­kísérletek eltiltásáról szóló moszkvai szerződést pedig — amelyért hosszú éveken át harcoltak a béke hívei és a földkerekség tudósai — „imperia­lista intrikáknak" nevezik. Az ilyen­fajta hamisítás csupán azoknak az igazi arcát leplezi le, akik effajta módszerekhez folyamodnak. E hami­sítások megmutatják, hogy ezek az emberek vissza akarják hozni azokat a formákat és módszereket, amelye­ket ml Sztálin hibáinak megvitatása után egyszer s mindenkorra elvetet­tünk. ,E formákhoz való visszaté­rés visszafejlődést jelentene az egész nemzetközi kommunista mozgalom számára." Szükségesnek tartjuk — írja befe­jezésül az Olasz Kommunista Párt helyettes főtitkára —, hogy a legha­tározottabban harcoljunk a kínai ve­zetők ilyenfajta politikai tétel és módszerei ellen. Mi lehetségesnek tartjuk a kommunista pártok kölcsö­nös kapcsolatai olyan rendszerének megteremtését, amely számításba véve a fennálló véleményeltéréseket, a szükséges önállóságnak és minden párt felelősségének elismerése mel­lett, a jelenlegi helyzetnek megfele­lően biztosíthatja a nemzetközi kom­munista mozgalom egységét és szo­I lidaritását az imperializmus ellen, a I szocializmusért vívott harcban. Kohout külkereskedelmi miniszterhelyettes a kereskedelmi világértekezletről A JORDÁNIAI KOMMUNISTÁK ELÍTÉLIK A KÍNAI VEZETŐKET A kínai vezetők nézetei távol áll­nak az arab nemzetektől és forradal­mi élcsapatunktól, — áll az Al-Mukav­vama As-Saabija-ban, Jordánia Kom­munista Pártja Központi Bizottsága lapjában. A cikk hangsúlyozza, hogy a Kínai Kommunista Párt vezetői szán­dékosan kiforgatják a marxizmus­leninizmus alapelveit és elhajlanak a kommunista világmozgalom irány­elveitől. Az arab nemzetek nem értenek egyet a kínai vezetők nézeteivel, a háború és béke kérdésében. Felhábo­rodottan visszautasítják a Szovjet­unió elleni rágalmakat. Az arab nem­zetek maguk győződtek meg arról, milyen sokat jelent a Szovjetunió ba­rátsága. A cikk kiemeli, hogy Jordánia Kom­munista Pártja hű az 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozások hatá­rozataihoz. Nagyra értékeli az SZKP XX. ós XXII. kongresszusának mar­xista—leninista határozatait és támo­gatja a testvérpártok értekezletének összehívását. Tízezrek nézték meg a moszkvai Szokolnyiki Parkban rendezett cseh­szlovák bútoripari kiállítást, melyen nagy érdeklődést keltettek a világító­testek. (CTK — TASZSZ felvétele) A CSKP pártmunkás­küldöttsége Budapesten Budapest (CTK) — A CSKP négyta­gú pártmunkásküldöttségét, melyet Michal Sabolčík, az SZLKP KB titkára, a CSKP KB elnökségének póttagja ve­zet, Nyers Rezső, az MSZMP KB tit­kára és Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke fogadta. A küldöttség ezután a budapesti Magyar Optikai Művekbe látogatott. A gyár megtekintése közben a szocia­lista munkaműhely dolgozói elisme­rően nyilatkoztak a csehszlovák gyárt­mányú esztergapadokról, melyeken már öt éve dolgoznak. A küldöttség tagjai találkoztak az üzem vezetőivel is. A termelés irányí­tásában szerzett tapasztalatokról, el­sősorban a bérrendszerről, az újító­mozgalom fejlődésének kérdéseiről beszéltek. A Ksmszomol KB plenáris ülése Moszkva (ČTK) — A Komszomol KB plenáris ülésén Szergej Pavlov, az SZKP KB februári plénumán elfo­gadott határozatokról és a Komszo­molnak a nemzetközi demokratikus ifjúsági mozgalom egységéért folyta­tott harcban betöltött szerepéről tár­gyalt. Szergej Pavlov, a Központi Bi­zottság első titkára beszámolójában hangoztatta, hogy az SZKP KB hatá­rozatait a szovjet ifjúság maradékta­! lanul támogatja. A szovjet fiúk és | lányok elítélik a kínai vezetőket és bátran kijelentik, hogy a kínai tervek nem valósulnak meg. Genf (CTK) — Jaroslav Kohout, a külkereskedelmi miniszter helyettese, a genfi kereskedelmi világértekezle ten részt vevő csehszlovák küldött ség vezetője így nyilatkozott a világ értekezlet eddigi tárgyalásairól: Az eddigi tárgyalások megmutatták, hogy számos bonyolult probléma van a nemzetközi gazdaság! kapcsolatok ban. Ezt az a tény is bizonyítja, hogy eddig több mint 200 határozatot és javaslatot terjesztettek elő és a né­zetek bizonyos közeledése ellenére egyes kérdésekben továbbra is lénye ges különbségek merülnek fel. Az értekezlet jellemző vonása, hogy a fejlődő országok egy cso­Neh ru hamvait urnákba helyezték Delhi (CTK) — Dzsavaharlal Nehru elhunyt indiai miniszterelnök ham­valt tegnap vallási ünnepség kereté­ben nyolc rézurnába helyezték. Hoz­zátartozói, Radhakrisnan elnök, Nan­du Ideiglenes miniszterelnök és to­vábbi vezető személyiségek jelenlété­ben Nehru két unokája a Gangesz­folyó vizével és tejjel hintették meg az urnákat. Ezután az urnákat az elhunyt ál­lamférfi házába szállították. Később valószínűleg Allahabad közelében a Gangesz és Jamun folyó egyesülésé­nél az urnákat bedobják a vízbe. Az is lehetséges, hogy a nyolc urnát India nyolc legnagyobb folyójába süllyesztik. Az Indiai Kongresszuspárt parla­menti csoportjának munkabizottsága arról tárgyal, kit válasszanak meg Nehru miniszterelnök halála után a Kongresszuspárt parlamenti bizottsá­gának vezetőjévé és egyúttal India miniszterelnökévé. Hosszabb tárgyalás után az ülést elnapolták. Sastri, a Kongresszuspárt képvise­lője a tárgyalás után közölte, hogy a bizottság gyászhatározatot foga­dott el Nehru, az elhunyt miniszter­elnök emlékének tiszteletére, és egy­ségre, valamint fegyelemre szólította fel a Kongresszuspárt tagait és az indiai népet. pultba tömörültek és a 75 ország több közös javaslatot terjesztett elő. A szocialista országokról, mint a nemzetközi gazdasági élet egyre nö­vekvő erejéről elismerően nyilatkoz­nak. Jellemző, hogy a fejlődő orszá­gok egyes küldöttségei rádöbbentek arra, hogy kéréseiket nem terjeszt­hetik elő általánosságban és gazda­sági követeléseik megfogalmazásánál különbséget tesznek a szocialista és kapitalista országok között. Valamennyi kérdés nem oldható meg az értekezleten. Ezért egyre többen vallják, hogy a legfontosabb feladai egy állandó szerv létesítése és a nemzetközi kereskedelem alap­szabályainak elismerése. Az argentin dolgozók sikeres harca Buenos Aires (CTK) — Az argentin Altalános Munkásszövetség harci ter­ve alapján Tucuman tartományban több mint 100 ezer munkás foglalta el a cukorgyárakat. A létfenntartási költségek növekedése és a bérek be­fagyasztása ellen tiltakoznak. Mendoza és Santa Fé tartományok­ban is sikeresen terjed a mozgalom. A rosarloi egyetem diákjai szolidari­tásuk jeléül jelképesen elfoglalták az egyetem épületét. Az argentin dolgozók eddig 1070 üzemet foglaltak el. Tegnap Buenos Airesben, Santa Fé, Mendoza, Tucu­Választások Boliviában La Faz (CTK) — Bolíviában ma vá lasztják a köztársasági elnököt, az elnökhelyettest, a szenátorok egy­harmadái és a nemzeti kongresszus képviselőinek felét. Az elnöki hivatal egyetlen jelöltje Victor Paz Estens­soro, a jelenlegi elnök, a Nemzeti Forradalmi Mozgalom jobboldali párt vezetője. Az ellenzéki pártok nem vesznek részt a választásokban, mégpedig az­zal az indokolással, hogy az ország­ban nem szavatolják a választások szabályos lefolyását. Bolívia Kommunista Pártja felhív­ta tagjait, ne vegyenek részt a vá­lasztásokon, és óva intette a kor­mányt a baloldali politikai pártok és a haladó szervezetek elleni megtorló intézkedésektől. Rusk és Bundy Bangkokban Dangkok (CTK) — Dean Rusk ameri­kai külügyminiszter és Williara Bundy, az amerikai külügymlnsztérlum távol keleti osztályának vezetője Bangkokba érkezett, ahol Thaiföld kormányának képviselőivel fognak tárgyalni a dél­vietnami és laoszi helyzetről. man és Chaco tartományokban több mint 200 ezer munkás csatlakozott a mozgalomhoz. Juan Palmero belügyminiszter a ka­tonaság és rendőrség közbeavatkozá­sával fenyegette meg a mozgalom résztvevőit. Franciaország A francia kohászok sztrájkmozgal­ma tovább terjed. Csütörtökön Ha­gondangeban kb. 5000 munkás sztráj­kolt Pénteken az acélgyári munká­sok szakították félbe munkájukat. Vé­gigvonultak a város utcáin s az Alta­lános Munkásszövetség két elbocsá­tott képviselőjének azonnali vissza­helyezését, a munkakörülmények megjavítását, a bérek emelését és a szakszervezeti szabadság biztosítását követelték. Hasonló tüntetést rendeztek Thion­villeban is. A decazevillei bányászok is folytatják harcukat a bányászok további elbocsátása és a bányák be­zárása ellen, valamint új üzemek építéséért. Olaszország Tegnap virradó éjjel 5000 rendőr támadt arra a 600 fedél nélküli csa­ládra, mely Róma egyik elővárosában az épülő új lakónegyed házaiba köl­tözött. A rendőrfőnök által vezetett akció során összetűzésre került sor a rendőrség és a családok között. Kb. 1500 személyt erőszakkal von­szoltak ki a házakból és tehergép­kocsikon azokba a házakba szállítot­ták őket, melyeket a város vezetősége bocsátott rendelkezésükre. KOMMENTÁRUNK ülüncfien és Washington között Bonn aktív külpolitikai életet él, persze a nyilvánosság keveset tud az eseményekről, mert nem iát a kulisz­szák mögé. Erhard kancellár a kor­mányzó Kereszténydemokrata Unió párt vezetőit meghívta tegernseei nyaralójába, de kellemes időtöltés helyett külpolitikai problémákkal szórakoztatta vendégeit. Schröder külügyminiszter szintén vendégeket hívott: nála a tekintélyesebb nyugati országok nagykövetei viziteltek. A limai tragédiáért a rendőrség felelős Lima (CTK) — A limai sportpályán lezajlott tragikus események kivizs­gálása azt bizonyítja, hogy a több száz ember haláláért és a mintegy ezer néző megsebesüléséért a rendőr­ség felelős. A rendőrség 18 könny fakasztó gránátot dobott a nézők kö­zé. Ezt megerősítette a limai ügyész­ség képviselője ls, aki szintén hang­súlyozta, hogy a rendőrség felelős a tragédiáért, mivel könnyfakasztó gázt n|élh|á|n|y A MALINOVSZKIJ MARSALL honvé­delmi miniszter vezetésével Jugoszlá­viában tartózkodó szovjet katonai küldöttség körutazásra Indult az or­szágban. Az első állomás Zágráb. (CTK) VARSÓBAN HILDEGARD Aftykot, a nyugatnémet kémszolgálat ügynökét nyolc évi börtönbüntetésre és polgá­ri jogainak négy évre szóló elveszté­sére ítélték. (CTK) SZOVJET PARTMUNKASKÜLDÖTT­SEG érkezett N. R. Mitrovnovnak, az SZKP KB pártfőiskolája rektorának vezetésével a magyar fővárosba 4 alkalmazott zárt térségben. A világ­sajtó jelentése szerint a rendőrség fegyvert Is használt a nézők ellen. Megállapították, hogy legkevesebb 10 személyt lőttek agyon. A limai rendőrfőnök a kommunis­tákra akarja hárítani a felelősséget. Azt állítja, hogy ők okozták a zavar­gásokat a sportpályán, és lőttek a nézők közé. A rendőrség ezt a lehe­tetlen állítást kommunisták letartóz­tatására használja ki. München Bonn ellen COUVE DE MURVILLE francia kül­ügyminiszter Madridban Castiello spanyol külügyminiszterrel megálla­podott abban, hogy rendszeres kap­csolatokat tartanak majd fenn a két kormány politikája egybehangolására, különösen Észak-Afrika és a földkö­zi-tengeri térség kérdéseit illetőleg. Franco diktátornak állítólag De Gaul­letól személyes üzenetet adott át. (CTK) J. FURCEVA szovjet művelődésügyi miniszter egyhetes látogatásra a dán fővárosba érkezett. (CTK) A szokatlan külpolitikai aktivitás közvetlen oka egy jelentéktelen bajor lap, a Bayern-Kurier cikke volt, amely éles hangon támadta Schröder politikai irányvonalát. A külügymi­niszter ugyanis eltért az adenaueri merev hidegháborús politikától és Erhard hallgatólagos beleegyezésével a „rugalmasabb" amerikai irányvonal felé keresi az utat. Ez az, amit az említett lap kiadója rosszall. A kiadó j pedig nem más, mint a hírhedt és 1 levitézlett Strauss exhadügyminiszter, j a CSU bajorországi elnöke. A lap úgy nekiment Schrödernek, hogy Er­hard is kénytelen volt közbelépni a külügyminiszter érdekében. Gondolhatnánk, hogy Strauss és Schröder ellenségeskedése személyi okokkal magyarázható. Ez részben igaz is, mert a megbukott hadügymi­niszter Schröder külügyi tárcájára pályázik. Kettőjük politikai párbaja azonban a zsákutcába jutott bonni politika válságát is bizonyítja. A hely­zetet így is jellemezhetnénk: Strauss még nagyobb kátyúba akarja vinni a bonni politikát, Schröder viszont a kivezető utat keresi. Ezek szerint a Kereszténydemokrata Unió pártban két irányzat alakult ki. Az egyik követői: Strauss, Adenauer, Krone és Barzel, a hidegháború hívei, akik úgy vélik, hogy a nyugatnémet imperializmus céljait csak erőszakkal lehet elérni. Majdnem egyedül áll velük szemben Schröder, aki Erhard kancellár hallgatólagos támogatását élvezi. Am Schröderhez csatlakoztak még a kormánykoalícióhoz tartozó szabad demokraták, sőt az ellenzéki szociáldemokraták is. A két szárny között gyakoriak az éles súrlódások, sőt Strauss a pisz­kos módszerektől sem riad vissza. Ma még bizonytalan, kinek vannak nagyobb kilátásai a sikerre. Lénye­gében mindkét csoport egy célt kö­vet, csak a módszerekben különböz­nek nézeteik. Schröder többé-kevésbé tekintetbe veszi a világpolitikai hely­zetet és tudja, hogy Nyugat-Német­ország az Egyesült Államok nélkül nagyon hamar elszigetelődne. ... Bonn Washington ellen A nyugatnémet politika és a Strausshoz hasonló zugpolitikusok ve­tekedése a világpolitikai helyzetet, főként az imperialista és szocialista világ viszonyát tükrözi. Washington­ban a józan politikusok már kezdik felismerni, hogy a hidegháború el­avult, s a békés együttélés az egyet­len lehetőség arra, hogy az emberi­ség megmeneküljön az atomháborútól. Ez a felismerés a német kérdés kezelésében is megnyilvánul. Schrö­der a NATO ülésén bátortalanul pró­bálkozott elérni, hogy az Egyesült Államok és Franciaország határozot­tan szálljon síkra „Németországegye­sítéséért", azaz bonni elképzelés sze­rint az NDK elnyeléséért. Rusk amerikai külügyminiszter nyíl­tan megmondta Schrödernek, hogy Nyugat-Németország Ismerje el vala­milyen formában az NDK-t és így já­ruljon hozzá a feszültség enyhítésé­hez, továbbá a leszereléshez, valamint az atomklub bővítésének meg­akadályozásához. Képzelhetjük, mi­lyen nagy hűhót váltott ki Rusk kö­vetelése Bonnban. Rusk félreérthetet­lenül szorgalmazta, hogy Nyugat-Né­metország legalább ideiglenesen és taktikai okokból mondjon le céljairól. Természetesen, az Egyesült Államok nem önzetlenségből, hanem a tények felismerése alapján azért szorgalmaz­za ezt a politikát, hogy szabaddá te­gye kezét Európában, mert a latin­amerikai, ázsiai és a belpolitikai ese­mények egyre nagyobb gondokat okoznak Washingtonnak. Erhard kancellár rövidesen Wa­shingtonba utazik, hogy a „szövetség" kérdéséről tárgyaljon Johnson elnök­kel. joggal tettük idézőjelbe a szö­vetséget, mert az amerikai—nyugat­német kapcsolatok már hosszabb idő óta közel vannak a fagyponthoz. Wa­shingtonban jól tudják, hogy aki Schrödert támadja, az Egyesült Álla­mokat is támadja. Ezért Erhard elu­tazása előtt megkísérli egységbe tö­möríteni a hazai frontot, ami aligha sikerül. Ezenkívül azzal is meg akar­ja mutatni „jószándékát", hogy a ra­tifikált moszkvai atomcsendszerző­déssel érkezik Washingtonba. Vitathatatlan tény: Erhard kelle­metlen helyzetben lesz, mert See­bohm miniszter nemrégen olyan ki­jelentéseket tett, hogy a müncheni diktátum továbbra is érvényes, s lep­lezetlen revansizmusával világszerte nagy felháborodást keltett. Erhard aligha tudja majd megmagyarázni, miért tartja kormányában Seebohmot; és kormánya miért nem foglalt állást a müncheni szerződéssel szemben. A körülmények véletlen egyezése folytán a csehszlovák határvidék el­szakításáról szóló szerződést Mün­chenben írták alá, abban a városban, amely ma Strauss reakciójának fel­legvára Bonnal és Washingtonnal szemben. Mindenesetre jellegzetes körülmény. Karel Císaf Ül 4 * Í964. május 31.

Next

/
Thumbnails
Contents