Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-31 / 150. szám, vasárnap

Az üzemi pártszervezetek és pártbizottságok elnökei orszá Jozef Lenárt miniszterelnök felszólalása Országunk eddigi fejlődése meggyőzően bizonyítja a szocializmus előnyeit a gazdaság fejlődésében, az életszínvonal jelentős növekedésében ós köztársaságunk nemzetközi helyzetének megszilárdításában. Népgazdaságunkban a termelőerők magasabb szintet értek el. Egyúttal látjuk hogy ma még nem használjuk ki kellőképpen a lehetőségeket a társadalom szükségleteinek kielégítésére. A további fejlődés attól függ, hogyan tudjuk gyakorlatilag érvényesíteni és fejleszteni a szocialista irányítás előnyeit. Mit Irányoznak elő ezen a téren a XII. kongresszus határozatai? Meg kell erősíteni és javítani a központi irányítást, és valamennyi Irányító szervben biztosítani kell a társadalmi érdekek előnyös érvényesítését. Tökéletesíteni kell a tervezést, növelni kell az állami terv tekintélyét, mivel ez az irányítás legfontosabb eszköze. I A XII. pártkongresszus határozatainak érvényesítése megköveteli az áru és a pénz közti szocialista kapcsolatok következetes kihasználását a társadalom érdekében. Ezeket a kapcsolatokat, mint a termelés intenzív fejlesztésének eszközét kell kihasználni, az egyének és kollektívák érdekeltségének növelésével. A XII. pártkongresszus kiemelte a kettős Irányítás és a fölösleges adminisztráció kiküszöbölésének szükségét. Az igazgatást közelebb kell hozni a termeléshez, és az iparban a központi szervektől kezdve az üzemekig egységes szervezeti rendszert kell kialakítani. A mezőgazdaságban is érvényesíteni kell az irányítás új módszerét. Novotný elvtárs beszédében találóan jellemezte az irányítás rendszerének tökéletesítésére tett javaslat alapvető vonásait. Ebben a javaslatban jutnak érvényre a XII. pártkongresszus határozatai. Elsősorban abból indulunk ki, hogy lényegesen tökéletesíteni kell a távlati tervezést. Gazdaságunk irányításának alapjává kell tenni a hosszúlejáratú terveket. A szovjet és saját tapasztalatainkból is tudjuk, hogy az ilyen terv a társadalom által egy bizonyos Időszakra kitűzött célt, és e cél elérésének útját és eszközét fejezi ki. Az utóbbi 2—3 év komoly tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a távlati tervet a termelés és fogyasztás fejlődésével összhangban kell módosítani. A tudomány és technika fejlődése alapján folyamatosan fel kell újítani a terveket. A tervezésben visszatükröződő további tapasztalat a folyamatosság, és a távlati terv évenkénti fejlesztése. Az idei terv feladatainak gyakorlati biztosításával párhuzamosan intenzív munkát fejtenek ki a népgazdaság fejlődése tervének összeállítására az 1970-es évig. Az Állami Tervbizottság és az Állami Tudományos műszaki Fejlesztési Bizottság vezetésével szakemberek 14 műszaki-gazdasági alapelvet dolgoztak ki. Ezek alapján határozzák majd meg a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki fejlődés alapvető feladatait 1970-ig. Elsősorban a műtrágyák és műfonalak gyártását kell fejleszteni, fokozott mértékben kell kihasználnunk a szenet és más tüzelőanyagot energia és hő előállítására, növelni kell a jó minőségű acél és hengerelt anyag termelését, konkrét tervet kell kidolgozni a korszerű takarmánykészítő ipar kiépítésére. Ki kell dolgozni a fa, mint hazai nyersanyag, az üveg és kerámia, valamint a magnezit további kihasználásának irányelveit. Ebben a bonyolult munkában elsőrendű feladatnak kell tartani a népgazdaság hatásosságának minél nagyobb fokú növelését. Az irányítás új irányelveinek lényege, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben kell kihasználni az irányítás eszközeit, a béreket, árakat és a hitelt, s ezáltal kell befolyásolni a dolgozók érdekeltségét a munkában és a terv teljesítésében. Éppen ez bizonyítja, milyen nagy jelentőségű az új irányítási rendszerben az áru és a pénz közti szocialista kapcsolatok kihasználása. Miről is van szó e kapcsolat kihasználásában? Az üzemekben növelni kell a függőséget a gyártmányok minőségétől, és el kell érni, hogy a dolgozók személyes érdekeltsége növelje az egyén és a kollektíva társadalom javára végzett munkájának értékét. A vezető dolgozóknak állandóan össze kell hasonlítaniuk a termelés költségeit azzal az árral, amit a termelők kapnak a gyártmányokért. Milyen Intézkedések jönnek számításba az anyagi érdekeltség érvényesítésében? A javaslatok abból indulnak ki, hogy ki kell használni az üzem bruttóbevételét. Ebből kell fedezni az átutalásokat az állami költségvetésbe, az állóalap kamatját, a részletfizetéseket, a kamatokat stb. Ez azt jelenti, hogy az eddigi bérrendszer keretén belül az átlagos kereset nagysága szorosabban összefüggne az üzem gazdasági eredményeivel. Minél jobban fog az üzem gazdálkodni a társadalom javára, annál nagyobb jutalomban tudja részesíteni dolgozóit. Az irányítás rendszerében érvényesíteni kell a szocialista vállalkozás feltételeit. Ha az üzem fedezi a fölösleges, rossz minőségű, vagy a meg nem felelő termékekkel kapcsolatos veszteséget, akkor bizonyára sokkal felelősségteljesebben határozza meg termékei választékát és egészen másképpen, más szempontból oldja meg a termelés és szervezése kérdéseit. Az anyagi érdekeltséggel hatni akarunk az alap- és a forgóeszközök, elsősorban a gépek és berendezések leghatásosabb kihasználására. Ma az a helyzet, hogy az új befektetéseket, az ipar újjáépítésére és korszerűsítésére fordított összegeket gyakorlatilag csupán az állami költségvetésből fedezik. Az üzemek rendelkeznek a termelés megkezdéséhez szükséges forgóeszközökkel, mivel az üzemnek gyakorlatilag semmibe sem kerülnek a befektetések, minden üzem új gépeket ós új épületet akar szerezni, de nem mindig igyekeznek a berendezések teljes kihasználására. A beruházási politikában már nem járhatunk el a jövőben úgy, mint most, amikor a beruházók kötelezettségei nélkül nyújtottunk eszközöket a beruházásokra. A beruházások bizonyos részét hitel formájában biztosítjuk majd. így az üzemek érdekelve lesznek a beruházások hatásos kihasználásában, és a saját eszközökkel folytatott beruházási tevékenységben. Ezenkívül javasoljuk, hogy az álló- és forgóalapok után is kamatot fizessenek, s ezt az öszszeget az üzemek az állami költségvetésbe utalnák át. Arról van szó, hogy az üzemek igazgatói és többi dolgozói felelősségteljesen fontolják meg, nem fényűzés-e a kihasználatlan berendezés, a fölösleges készlet, mivel ezekért kamatot kellene fizetni és így a jutalmazási alap is megváltozna. E feltételezett intézkedéseknél fontos szerepet játszik pénzügyi rendszerünk rugalmassabbá tétele, az Állami Bank szerepének növelése, amit kormányunk a Központi Bizottság januári határozata alapján fokozatosan valósít meg. A pénzügyi szerveknek aktívan kell segíteniük a fejlesztési szükségletek biztosítását. A piac és az ár közti kapcsolatok kihasználása érdekében módosítani kell árpolitikánkat. Jelenleg intézkedéseket hoztunk árpolitikánk rugalmasabbá tételére. Az állami nagykekereskedelmi árak 1964. április 1-i módosítása haladást jelentett az árviszonyokban. A jövőben azonban következetesebben kell érvényesíteni azt az alapelvet, hogy az áraknak kl kell fejezniük az egyes gyártmányok előállításához szükséges társadalmi munka közti viszonyt, és figyelembe kell venni a kereslet és kínálat közti arányt. Ez azt jelenti, hogy az áraknak iá termelés és a fogyasztás helyzete szerint kell igazodniuk, hogy ösztönözniük kell az új termékek gyártásának bevezetését és az önköltségek csökkentését. Ezt nem szabad úgy értelmezni, hogy az árak ösztönös szabályozását akarjuk megengedni. Az alapnyersanyagok, az energia és a legfontosabb fogyasztási cikkek és élelmiszerek árát központi szervek határozzák majd meg. Az árak szintjének fejlődését tudatosan befolyásoljuk majd a termelés és fogyasztás közti tervszerű arány segítségével. Természetesen növelni kell az árellenőrzést, és meg kell akadályozni az üzemeknek azt az igyekezetét, hogy vállalati alapjukat Indokolatlan áremeléssel növeljék. Azzal számolunk, hogy az árak állami ellenőrzésekor maguk az átvevők is saját érdekükben sokkal figyelmesebben követik az árak változását, mivel ezek a változások befolyásolják vállalati alapjukat. Népgazdaságunk irányításának tökéletesítése több szervezési intézkedést követel meg. A párt már többször hangsúlyozta, hogy nem formális átszervezés, a termelési egységek átcsoportosításáról van szó. Kitartunk a X'tl. pártkongresszuson hozott határozatok mellett, hogy a szervezés alapvető formája az üzem. Az ipar és építőipar szervezési építésében szorgalmazni kell a termelés összpontosítását, szakosítását, vagy kombinációját az ágazatok konkrét feltételei szerint. Nagyobb gazdasági szakosított termelőegységeket kell kialakítani, melyek jobban tudnák megoldani a fejlődés szakkoncepciójának problémáit és megvalósításukat. Biztosítani kell, hogy a termelési gazdasági egységek felelőssége és feladata teljes mértékben megnyilvánuljon szervezésükben és felépítésükben, ami lehetővé teszi, hogy viszonylag önállóan döntsenek és gazdálkodjanak a népgazdaság rájuk bízott szakaszán. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a termelés szakosított szervezése helyes és, hogy a szakok élére szakosított üzemeket kell állítani, melyekben a belterjesség alapelve érvényesül. Ezek az üzemek az üzemi szerv valamennyi jellegzetességével rendelkeznének, így beleszámítva a dolgozók érdekeltségét a rájuk bízott üzemek által elért eredményekben. Feltételezzük, hogy ez az intézkedés konkrétabbá teszi a termelésben felmerült problémák megoldását és kialakítja a jobb Irányítás feltételeit. A központi szervek szervezését is módosítani kell munkájuk egyszerűsítése ós megjavítása, valamint a központi hivatalok dolgozói számának csökkentése érdekében. A távlati terv előkészítésével szemben alkalmazott követeléseinkhez kell szabni az Állami Tervbizottság és további irányító szervek szervezését. Meg kell erősísíteni azokat a szerveket, melyek a távlati terv előkészítésén dolgoznak, ős így kell biztosítani a terv egységesítését, a tudomány és a technika fejlődése és a gazdasági kutatások szempontjából. Az Állami Tervbizottság feladata lesz, hogy a tudomány és technika új ismeretei a terv szerves részeivé váljanak, hogy a tudományos kutatás alapján a hatásos beruházási építkezés, a munkatermelékenység, valamint az ár- és bérpolitika alapvető kérdéseinek problémáiból konkrét következtetéseket vonjanak le. A népgazdaság rugalmas irányításának biztosítására kormányszinten célszerűbben kell a feladatokat elosztani, ami lehetővé teszi az erők jobb kihasználását és a rugalmasabb döntést. A kormány és elnöksége így a gazdasági politika alapvető kérdéseire és a központi irányítás egybehangolására összpontosíthatja figyelmét. A szervezés területén nagy jelentőségű kérdés a termelés és a kereskedelem közti viszony. Célszerűnek tartjuk, hogy nagyobb felelősséget ruházzunk a termelésre, a kereskedelem területén és így érvényesülési lehetőséget biztosíthassunk neki. Ebből a szempontból már határozatot hoztak, hogy egyes nagyobb városokban július 1-től a készruha, cipő, bőráru, kötöttáru, szőrme, villany háztartási gépek és a hangszereket árusító üzletek a termelőüzemek irányítása alá kerüljenek. Ugyanez érvényesül majd a külkereskedelemben is. Anélkül, hogy lemondanánk a külkereskedelmi állami monopólium előnyeiről, ki kell használnunk a termelőüzemek gazdaságát. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell a termelőüzemek felelősségét és anyagi érdekeltségét a termékek minél előnyösebb eladásában külföldön és ennek eredményeit a termelőüzem bevételéhez kell csatolni. Ennek érdekében szélesebb mértékben kell érvényesíteni a termelés részvételét a külkereskedelemben. El kell mélyíteni a nemzeti bizottságok feladatát a népgazdaság irányításában. Ezen a téren alapjában véve két kérdés merül fel. Elsősorban növelnünk kell a nemzeti bizottságok részvételét a népgazdaság távlati fejlesztési tervének kidolgozásában és megvalósításában, különösen ami a kerületek és járások fejlesztési tervét illeti. A népgazdaság irányításában tervezett szervezési változásokkal szorosan összefügg az Irányító szerv munkájának módszere és igyekezetünk, hogy ez a szerv hatásosan, rugalmasan, kezdeményezően dolgozzon, a társadalmi költségek maximális megtakarításával. Iparunk nagyfokú fejlődésének nem felelt meg eddig az irányítás automatizációjának folyamata az önműködő számológépek segítségével. Ezér

f ez évben és a következő években a behozatal és a hazai gyártás útján jelentősen növelni akarjuk ezeknek a gépeknek a számát. Elvtársak, közismert, hogy az irányító szervek költségeinek azonnali csökkentése érdekében a kormány a Központi Bizottság irányelvei alapján az év végéig mintegy 35 000 dolgozóval csökkenti az irányító szervek dolgozóinak számát. Meg kell azonban mondanunk, hogy a nyílt és fontos irányelv ellenére e feladat teljesítésénél sokszor halogatással és határozatlansággal találkoztunk. Ezért a kormány meghatározta a béralapok csökkentését és így az irányító szervek csökkentése már a legközelebbi hónapokban megnyilvánul az önköltségek csökkentésében. Ahol nem csökkentik szerveik dolgozóinak számát, ott nem lesznek eszközeik • bérekre és következetlenségükért őket terheli majd a felelősség. Hogy ezt megelőzzük a központi szervekben és üzemekben határozot tan és kezdeményezően kell eljárnunk. Annak érdekében, hogy a dolgozóknak is érdekük legyen az irányító szervek csökkentése, a kormány intézkedést hozott, mely szerint az ily módon megtakarított öszszeg 30 százaléka az üzemé lesz. Ebből az összegből elsősorban azoknak a dolgozóknak adnak jutalmat, akik több munkát vállaltak. Az irányítás új alapelveinek érvényesítése tehát fontos lépés a XII. pártkongresszus által kitűzött célok eléréséhez. A feladatok teljesítésére még sok Igyekezetet kell kifejteni Növelni kell az irányítás valamennyi szervének, valamennyiünknek — a miniszterelnöktől egészen a mesterekig — felelősségét az elvégzett munkáért, felelősségteljesen, progresszíven kell teljesíteni a terv feladatait és nem a passzív várakozás álláspontjára helyezkedni. A termelés irányításából ki kell küszöbölni a nemtörődömséget, a más háta mögé bújkálást, a bürokratikus huzavonákat. Valamennyiünknes meg kell tanulni a valódi szocialista gazdálkodást. Nyilvánvaló, hogy az irányítás tökéletesítése következtében növekedik a központok, valamint az üzemek iés gyárak vezetőinek feladata. Nagyobb lesz a hatáskör, de ezzel növekszik a felelősség is. A jövőben következetesen akarunk haladni a kollektívák és egyének anyagi érdekeltsége hatásos kihasználásának elve szerint, nagyobb mértékben ki akarjuk használni a szocializmusnak ezt a hatásos erejét. Ez nem jelenti azt, hogy ne értékeljük és ne használjuk ki az olyan tényezőket, mint a dolgozók öntudata és erkölcse. Ezért, amint a Központi Bizottság hangsúlyozta, az irányítás tökéletesítésével párhuzamosan hatásosabbá kell tenni a párt eszmei és nevelőmunkáját, tovább kell fejleszteni a dolgozók öntudatát és akaratát, hogy kihasználjuk a gazdaság fejlesztésében és az irányításban is kialakított kedvező feltételeket. Csak így, az anyagi érdekeltség és a dolgozók öntudata által érvényesített harmonikus egységben érjük el a CSKP XII. kongresszusán kitűzött célokat. Zivatarok és jégesők (ČTK) — Köztársaságunk egyes helyem pénteken jégeső és felhőszakadás volt. A kolíni járásban Skvriíov község felett heves zivatar és jégeső vonult végig. Tizenegy lakóház megsérült s elszakadt a villanyvezeték. A víz elárasztotta az országutat és az EFSZ földjeinek egy részét. Az anyagi kárt 90 000 koronára becsülik. A Modfany—Komorany szakaszon a heves esőzés következtében a víz több száz. méter hosszúságban alámosta a vasűti töltést. A síneket a vízaradat homokkal temette be, úgyhogy megszakadt a közlekedés. A CKD Modfany üzemben a víz behatolt több műhelybe és elárasztotta azokat. Alámosta az üzemi vasúti pályát, amelyen egy szénnel megrakott vagon állt. A kocsi a meglazult pályáról lezuhant. A heves zivatar Jlndflchüv Hradec környékén is károkat okozott, főként a földeken és a kertekben. A víz 240 hektár mezőgazdasági földet és kertterü-" letet elárasztott. A Közbiztonsági Főigazgatóság közlése szerint emberéletben nem esett kár. Ellenőrizzék a választók névsorát A választások alapvető dokumentuma a választók névjegyzéke, amelyet a nemzeti bizottságok állítanak össze választókörzetenként. A választók névsorát a nemzeti bizottságok 30 nappal a választások előtt közszemlére teszik ki. Azokban a városokban és községekben, amelyekben a lakosok száma meghaladja az ötezret, a választók névsorát minden lakóházban ki kell függeszteni. Napjainkban tehát a választók névsorát már kifüggesztették. Minden 18. életévét betöltött állampolgár köteles meggyőződni, jól tünteti-e fel nevét a választók jegyzéke. A polgárok észrevételeiket szóban és írásban is közölhetik az illetékes nemzeti bizottsággal, s ez az esetleges hibákat köteles kijavítani, azaz három napon belül határozatot hozni a javítás ügyében és a kérelmezőt erről írásban értesíteni. Ha a nemzeti bizottság döntésével a választó nem ért egyet, panaszával a járásbírósághoz fordulhat ahol díjmentesített bírósági eljárással hoznak döntést ügyében. r Érvénybe iépeit az új menetrend iCTKJ — Tegnap éjfélkor érvénybe lépett az új vasúti menetrend. A menetrend összeállítói a nemzetközi személy- és teherforgalmi egyezményekből az utasok észrevételeiből és a népgazdaság kívánalmaiból indultak ki. Ennek alapján a nyári idényben a Magas-Tátrába két gyorsvonatot indítanak Prágából Poprádra és vissza. Zvolenból Vágsellyén át Párkányba új motoros gyors közlekedik. Szem előtt tartva a fokozódó idegenforgalmat néhány új csatlakozást is bevezetnek. A Komárno—Komárom vonalon személyvonat közlekedik, s bővül az összeköttetés Ausztriával Devínska Nová Vesen át. A keleti vasúti igazgatóság figyelmezteti az utasokat, hogy az új menetrend bevezetésének időpontjáról adott eddigi tájékoztatások tévesek voltak: az 1964—1965 évre szóló menetrend már vasárnap, május 31-én érvényes. A vadászszövetség kitüntetése (CTK) — A Csehszlovák Vadászszövetség V. kongresszusának második napján Jan Havelka, a CSKP KB és a Nemzeti Front KB küldöttségének vezetője, a CSKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője a szövetségnek átnyújtotta az „Építésben szerzett érdemekért" kitüntetést. A kongresszus jóváhagyta a szövetség új alapszabályzatát. Számos vadászegyesület a szövetség járási és kerületi bizottságai a kongresszust értékes kötelezettségvállalásokkal üdvözölték. A vadászat fejlesztésén kívül nagyobb segítséget fognak nyújtani a mezőgazdaságnak és az erdészetnek is. A kongresszus megválasztotta a szövetség új Központi Bizottságát. üzemben az öntözőrendszer első része Tegnapelőtt próbaüzembe helyezték a Vágselye—

Kolárovo öntözőrendszer első részét. Ez az öntözőrendszer a maga nemében egyedülálló hazánkban, befejezése után több mint hétezer hektár területet lát el vízzel. Képünkön dr. Koloman Boda, az SZNT földművelésügyi megbízottja az ünnepi megnyitó beszédet mondja. Háttérben az úszó szivattyúállomás léthaló. (CTK - K. Cicb felvétele,) 1964. május 31. * 3