Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-31 / 150. szám, vasárnap

Az üzemi pártszervezetek és pártbizottságok elnökei országos konferenciájának vitája HATAROZAT I. DANIŠ ELVTÄRS a Martini Gépgyárból felszólaláséban bírálta egyes kulturális folyóiratok­ban megjelent cikkeket, illetve a te­levízió néhány adását, melynek szer­zői mintha csak megfeledkeztek vol­na arról, mi minaent értünk el a múltban s a fogyatékosságok mellett nem veszik észre a nagyszerű ered­ményeket. Sikereinkről szemlélte­tően tanúskodik Martin fejlődése. Az utóbbi 15 év alatt két és félszeresére nőtt lakosságának száma. Új lakóne­gyedek, iskolák épültek itt s főisko­lát is kaptak. A Kysuca és Árva vi­dékéről a múltban tízezrek vándorol­tak ki munkát keresni, viszont mun­kaerőhiány mutatkozik a népgazda­ság egyes ágazataiban, pillanatnyilag a ml üzemünkben is száznegyven dol­gozóra volna még szükségünk. A vál­tozás tehát kézenfekvő. A feladatok teljesítése azonban megköveteli, hogy fokozzuk politikai nevelőmunkánk színvonalát. Ezután Daniš elvtárs ar­ról szólt, hogy üzemükben milyen kö­röket, tanfolyamokat szerveztek a pártoktatás keretében. Megemlítette, hogy bár e téren szép eredményeket értek el, javítani kell még a propa­gandisták és előadók munkáját, s ki kell küszöbölni a gyakori formaiiz­must, de nemcsak a politikai neve­lőmunka szakaszán, hanem a szakok­tatásban is. Befejezésül meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a Martini Gép­gyár dolgozói örömmel fogadják a Központi Bizottság intézkedéseit a népgazdaság irányítása terén, s kije­lentette, hogy az üzem pártszerveze­tei teljes mértékben támogatják a Központi Bizottságot. ST. OBERMAJER ELVTÄRS a prágai Elektrotechnika üzemből a gyár eredményeiről szólt, majd a Központi Bizottság januári határoza­tának teljesítésével foglalkozott. El­mondotta, hogy a határozat teljesí­tése érdekében akciótervet és intéz­kedéseket dolgoztak ki, melyeket az üzem valamennyi dolgozójával meg­tárgyaltak. Ezek valóra váltását szi­gorúan ellenőrzik és megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek a szocia­lista munkaversenynek. A mesterek feladatait és szerepét elemezve hang­súlyozta, hogy mindenekelőtt az em­berek közötti és a munka iránti szo­cialista viszony kialakítására kell törekedniük. Kiemelte a munkaidő kihasználásának jelentőségét, a bal­esetek elleni harc fontosságát és a naplopók, munkakerülők bírálatának, elitélésének szükségességét. Ezután a gépipar szakosításának jelentősé­gével foglalkozott. Elmondta, hogy nem utolsósorban éppen a szakosí­tásnak köszönhető, hogy üzemük tel­jesíti a tervet, csökken az önköltség és fokozódik a munkatermelékeny­ség. J. MATUŠEK ELVTÄRS a karvinai Doubrava Bányából felszó­lalását a munkaerőtoborzás jelentő­ségének méltatásával kezdte. Rámu­tatott, hogy a fejlesztési terv telje­sítése nemcsak a Doubrava Bányában, hanem az egész ostrava-karvinai szén­körzetben is mindenekelőtt attól függ, lesz-e elég bányász. Legfonto­sabb feladatnak a bányászok állan­dósítását tartja, mivel a munkaerő­vándorlás ebben az Iparágban Igen kedvezőtlenül befolyásolja a fejtési eredményeket. A Doubrava Bányában ez idén az első négy hónapban 580 dolgozót vettek fel, de ugyanakkor 222-nek lejárt a szerződéses munka­időié és 149 önként távozott. Annak ellenére, hogy a munkaerőtoborzásra hatalmas összegeket fordítunk (1963­ban az ostravai karvinai szénkörzet­ben 88 millió koronát) nem érik el a kívánt eredményeket. Általában kétévenként cserélődnek a bányá­szok. Ez kedvezőtlen jelenség és a jövőben e téren is feltétlenül válto­zást kell elérnünk Ezért szükséges, hegy a pártszervezetek mindenütt na^yebb figyelmet szenteljenek a munkaerő toborzásnak. OLDRICH ČERMÍK ELVTÄRS felszólalását egy adattal kezdte: az utóbbi tíz évben 67 százalékkal nö­vekedett a nemzeti jövedelem. 1950 és 1962 között 340 milliárd korona értékű új termelőeszközt helyeztünk üzembe. Életszínvonalunk tekinteté­ben a világ országai között élenjá­runk. A XII kongresszus részletesen elemezte gazdasági helyzetünket s határozatai értelmében 1963-ban meg kelleti teremteni a termelés és a szükséglet közötti összhangot. A ked­vezőtlen hatások miatt azonban ez nem sikerült. A tavalyi helyzet ter­mészetesen ez évi tervünkre is ha­tott januárban a kormány elrendel­te az 1964. évi gazdasági terv módo­sítását, hogy növeljük hatékonyságát. Ezzel azonban az idei terv szerke­zete, felépítése lényegében nem vál­tozott. Az új terv már kifejezésre juttatja az ágazatok közötti összefüg­géseket, fokozza a termelők érdek­lődését a külkereskedelem iránt és több közszükségleti árut biztosít a belkereskedelemnek. Ugyanakkor bi­zonyos mértékig csökkent a munka­termelékenység terve és mindenek­előtt a kevéssé igényelt árufajtákból kevesebbet gyártunk. A párt elnöksé­ge és a miniszterelnökség már ez év áprilisában jóváhagyta az 1965— 1970. évi népgazdaságfejlesztési terv alapvető irányelveit. Ezek szerint jö­vőre a fő cél továbbra ls a népgaz­daságban szükséges összhang, a ké­sőbbi szerkezeti változások feltételei­nek megteremtése és a népgazdaság hatékonyságának növelése. A kulcs­probléma 1950-ben és a további évek­ben is a munkatermelékenység nö­velése. A munkaerő-tartalékokat gya­korlatilag már kimerítettük, ezért éppen a munkatermelékenység foko­zásában kell látnunk a termelés nö­velésének legfontosabb feltételét. Növelnünk kell a népgazdaság fej­lesztésének hatékonyságát és kedve­ző fordulatot kell elérnünk a terme­lési és a beruházási eszközök ki­használásában. Ehhez azonban nem elég a felsőbb szervek igyekezete, a döntő szó a termelőké. Mindenütt alaposan fontolóra kell venni, ho­gyan, miképpen növelhetnénk a mun­katermelékenységet, csökkenthetnénk az önköltséget, javíthatnánk a minő­séget. Különösen a jövő évi terv elő­készítésénél kell számolnunk a tar­talékokkal, a lehetőségekkel. Minde­nekelőtt a minőségi mutatókra he­lyezzük a fő súlyt. A jövő évi terv előkészítésénél néhány új formát, módszert alkalmazunk mind az ipar, mind a mezőgazdaság szakaszán. Cé­lunk az, hogy a terv előkészítésében telies mértékben eleget tegyünk az igényeknek. Hazánk hatalmas, fejlett iparral és jó mezőgazdasággal ren­delkezik. Tapasztalt, áldozatkész dol­gozóink vannak, s mindez reális fel­tétele annak, hogy olyan terveket ké­szítsünk és olyan eredményeket ér­jünk el, amelyekkel megvalósítjuk a XII. kongresszus határozatát, ami gazdagabb életünk biztosítását je­lenti*. ^^^kf-' í w J. ČISTOTA ELVTÄRS a Strakonice! motorkerékpár üzemből hangsúlyozta, hogy üzemük dolgozói — a munka és az új technika iránti jó viszony eredményeképpen olyan gépeket gyártanak, amelyek súlyuk és műszaki paramétereik tekinteté­ben világszínvonalat érnek el. Nem­rég például egy új, kerékpárlánc­gyártő gépet szerkesztettek. Súlya 80 kg és teljesítménye száz száza­lékkal nagyobb, mint a régié, amely 9 mázsát nyom. Rámutatott a mű­szaki dolgozók, mérnökök és szak­munkások szoros együttműködésére, ennek jelentőségére a műszaki fejlő­dés terén. Mint mondotta, üzemük­ben — azelőtt a műszaki dolgozók nem szívesen fogadták a munkások javaslatait, újításait. Ma azonban már más a helyzet. A műszaki dol­gozók ís segítenek az újítási javas­latok elkészítésében, megvalósításuk, életbeléptetésük érdekében. Megvál­tozott a munkások és a műszaki dol­gozók viszonya. Ez nagy jelentőségű a technikai haladás szempontjából. J. SAPAR ELVTÄRS a bratislavai Dimitrov Vegyiművek vállalati pártbizottságának elnöke a pártszervezet ellenőrzési jogának ér­vényesítéséről beszélt. A múltban ele­gendőnek tartották, ha a pártbizott­ság havonta, illetve a vállalati párt­bizottság negyedévenként közös ta­nácskozás formájában ellenőrizte, a gazdasági vezetők munkáját. Tapasz­talataink bizonyítják, hogy ez nem volt a legjobb módszer, s ezért más formát választottak, mégpedig a leg­fontosabb problémák megoldásának módszerét. A pártbizottság ülésére a gazdasági vezetők egy-egy Időszerű problémáról részletes beszámolót készítenek. Ez a módszer a problé­mák konkrét és komplex megoldását eredményezi. E tanácskozásokon a gazdasági vezetők határozott, idő­ponthoz kötött feladatokat kapnak s ezek teljesítését a pártbizottságok következetesen ellenőrzik. Sapar elv­társ szorgalmazta, hogy keményen lépjünk fel az élősködőkkel, a lógó­sokkal és a huligánokkal szemben. V. KOŠÄFT MÉRNÖK az ostravai Klement Gottwald Üjkohó dolgozója arról tájékoztatta a konfe­renciát, hogy tavaly, akárcsak 1962­ben, sikeresen teljesítették a terme­(Folytatás az 1. oldalról) len szükséglete, és a technika korszerűsítésének folya­matában teljes érvényesülésük feltétele legyen. Országos és társadalmi feladatnak tekintjük azt a célt, hogy 1970-ig az ipar színvonalára emeljük a mezőgazda­ság színvonalát. Ezért vállaljuk, hogy a dolgozókat arra késztetjük: segítsenek mindenképpen növelni a mező­gazdasági termelést, főként idejében szállított jó gépek­kel, berendezésekkel, műtrágyával, a nagyüzemi terme­lés megszervezésében szerzett tapasztalatok átadásával, további patronálással stb. Tudjuk, hogy a népgazdaság fejlődésének hajtóereje a dolgozók aktív viszonya az építőfeladatokhoz. Nagyra becsüljük az újítók, a feltalálók munkáját és a szocialista munka brigádjainak alkotó tevékenységét, amely a szocialista munkaverseny fellendülésében mu­tatkozik. Most az a fontos, hogy a Hradec Králové-i Győzelmes Február, a Ziar nad Hronom-i Szlovák Nem­zeti Felkelés Művek és más gyárak ifjúsági kollektívái­nak példáját követve a jövőben kibontakozzék az egyé­nek, a munkaközösségek, műhelyek és üzemek versenye a felszabadulás 20. évfordulója megtisztelő elnevezés el­nyeréséért. • • 9 A CSKP XII. kongresszusának határozatai világos táv­lati irányvonalat mutatnak a párt ideológiai munkájában, meghatározzák az ideológiai munka kötelező kommunista tartalmát, s ugyanakkor teret adnak a pártszervezeteknek, minden kommunistának a sablontól mentes, alkotó szel­lemű gondolkodásra és cselekvésre. Teljesen egyetértünk azzal az állásponttal, melyet a Központi Bizottság az ideológiai munka jelenlegi kér­désével kapcsolatban elfogadott, s ahogyan azt értekez­letünkön Novotný elvtárs kifejtette, és szilárdan kiál­lunk az elfogadott következtetések mellett. Nagyra becsüljük a becsületes és a párthoz hű újság­írók, írók, művészek, tudományos és kulturális dolgo­zók tevékenységét, azokét, akik arra fordítják erejüket, hogy még nagyobb fokú eszmeiséggel és színvonalasab­ban támogassák pártunkat abban a küzdelemben, ame­lyet azért folytat, hogy megvalósuljanak a XII. kong­resszusnak a CSKP KB decemberi ülésén feldolgozott következtetései. Mindnyájan óhajtjuk, hogy művészeti al­kotásaink, a sajtó, a rádió, a televízió és a film művei magas eszmei színvonalúak legyenek. Ezért sokoldalúan kell gondoskodni fejlődésükről, ugyanakkor nagyfokú igényességgel és elvszerűséggel mindent vissza kell uta­sítani, ami társadalmunk érdekei ellen hat. 4 Határozottan visszautasítunk olyan kísérleteket, hogy lebecsüljék pártunk és népünk munkáját, összebékítsék ideológiánkat a burzsoá ideológiával, jelenleg különös figyelmet kell szentelnünk a pártszervezetek eszmei egysége szilárdításának. Rendkívül nagy szerepe van a párttagok és tagjelöltek ideológiai nevelésének, s ezért szervezetcink sokkal nagyobb gondot fordítsanak erre, rendszeresen és céltudatosan tárgyaljanak időszerű ideo­lógiai kérdésekről, hogy a pőrttagok ismerjék a poli­tikai problémákat, erősödjék a nézet- és akcióegység. Sokkal hatásosabb tömegpolitikai munkát kell kifej­teni és szem előtt kell tartanunk, hogy a párt tevékeny­ségének egyik vezérelve mindennapi kapcsolata a tö­megekkel. A párt, összes szervezeteinek égetően fontos feladata rendszeresen törődni az ifjúság nevelésével, főként po­litikai fejlődésével. Jól tudjuk, hogy az ifjúság nevelése egész társadalmunk, a társadalom minden egyes tagjá­nak és minden egyes csalódnak egyik alapvető feladata, hogy céltudatosan ei kell mélyítenünk a párt befolyását az ifjú nemzedék életében és így kell küzdenünk az ifjúság köbében mutatkozó egészségtelen jelenségek el­len. Ez viszont megköveteli, hogy a CSISZ a párt állandó konkrét segítségével az ifjúság egységes szervezeteként megerősödjék és hatékonyabb módszerekkel dolgozzék az ifjúság körében, aktív politikai nevelést adjon az ifjúságnak és tevékenységében olyan élénk vonzó mun­kaformákat alkalmnzzon, hogy ezek megfeleljenek a mun­kás-, paraszt- és tanulóifjúság eltérő érdeklődésének és szükségleteinek. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomban dolgozó kommunistáktól is következetesebben megköveteljük, hogy a szakszervezetek és szerveik nagy figyelmet szen­teljenek a termelés, a munkatermelékenység állandó növelésének, aktívan törekedjenek a munkafegyelem be­tartására, a progresszív munkamódszerek széles körű érvényesítésére, és a társadalmi érdekeket szorgalmazva erősítsék a dolgozókra gyakorolt nevelő hatásukat. Meg­követeljük, hogy a szakszervezetek sokoldalúan fejlesz­szék a dolgozók kezdeményezését, önállóságát, alkotó cselekvését a fejlett szocialista társadalom igényes épí­tési feladatainak megvalósításában. • • • Országos értekezletünk akkor tárgyal, amikor a moszk­vai atomcsendszerződés tavalyi aláírása óta eredménye­sen érvényesül a Szovjetunió békés kezdeményezése. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió és a szo­cialista országok lenini külpolitikájának elveit, nagyra becsüljük külpolitikánk hozzájárulását a béke megőrzé­séhez és megszilárdításához. Ugyanakkor egy pillanatra sem feledkezünk meg arról a tényről, hogy a világimperializmus nem adta fel támadó terveit, és hódító terveket szövöget. Ez különösen legagresszívabb csoportjára, a nyugatnémet militarista körökre vonatkozik, amelyek a támadó NATO-tömb májusi tanácsülésén ismét kinyilatkoztatták törekvésüket, hogy az úgynevezett sokoldalú atomerő révén meg akarják szerezni a nukleáris fegyvereket, s e pusztító eszközök segítségével akarják elérni régi revansista céljaikat. Éberen figyeljük a nyugatnémet revansisták tevékeny­ségét. A Német Szövetségi Köztársaság kormányköreinek tudtával és támogatásával egyre arcátlanabbul igényt tartanak köztársaságunk területére, s máig sem mon­danak le Münchenről. Nagyon helyes, hogy pártunk gondoskodik hazánk véderejének rendszeres fokozásá­ról, a csehszlovák—szovjet szövetség fokozásáról, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés testvérálla­maival és a világ többi békeszerető erejével kötött szövetségünk megszilárdításáról. Népünk álláspontjának megfelelően támogatjuk a gyarmati rendszer maradványainak felszámolását és a leigázott országok nepének nemzeti szabadság- és függetlenségi harcát. Ürömmel látjuk a sokoldalú és gyümölcsöző gazdasági és kulturális kapcsolatok felvé­telét a gyarmati uralom alól felszabadult államokkal. A szocialista nemzetköziség szellemében egy percre sem lankadunk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal ápolt testvéri kapcsolataink erősítésében és az általános együttműködés kibővítésében, főként gaz­dasági téren és a szocialista munkamegosztásban, ami a gyakorlatban a KGST keretében valósul meg. Szilárdan valljuk a nemzetközi kommunista mozga­lom eszmei és akcióegységének elveit, amelyeket a kommunista és munkáspártok közös dokumentumai — moszkvai nyilatkozatok tartalmaznak és hirdetnek. Felháborodva ítéljük el a Kínai Kommunista Párt vezetőségének eljárását és a kínai vezetők módszereit az SZKP, valamint az alkotó szellemű marxizmus—leni­nizmus eiveit szilárdan védelmező többi testvérpárt lenini politikája elleni küzdelmükben. Ugyancsak visszautasítjuk a kínai vezetők pártunk és vezetősége ellen intézett kirohanásait, azt a törek­vésüket, hogy merev dogmák nevében elferdítsék mun­kásosztályunk forradalmi tapasztalatait és így felforgató tevékenységet fejtsenek ki a nemzetközi munkásmoz­galomban és az államközi kapcsolatokban. Teljes mértékben támogatjuk a CSKP Központi Bizott­ságának egyetértését azzal, hogy hívják össze a kom­munista és munkáspőrtok értekezletét a nemzetközi kommunista mozgalom egysége kérdéseinek megvita­tására. • • • Hazánk állampolgárai nem egészen három hét múlva megválasztják képviselőiket a nemzeti bizottságokba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, a Nemzetgyűlésbe és a bí­róságokba. A választási előkészületek utolsó szakaszában a párt valamennyi alapszervezetében és a Nemzeti Frontban további hatásos politikai és agitációs munkát végzünk, hogy a választások ismét bizonyítsák a párt és a nép szilárd egységét, kifejezzék elszántságukat, hogy bátran előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésé­nek, népeink szilárd egységének, a megbonthatatlan csehszlovák—szovjet szövetségnek útján és küzdünk a bé­kéért és az emberiség ragyogó jövőjéért! Prága, 1964. május 29. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA IPARI, KÖZLEKEDÉSÜGYI ÉS ÉPÍTŐIPARI ALAPSZERVE­ZETEINEK ÉS ÜZEMI BIZOTTSÁGAINAK ELNÖKEI. lési feladatokat. Különösen örvende­tes — mondotta —, hogy a terv mi­nőségi mutatóit is teljesítették, sőt túlszárnyalták. Ezután felsorolta e nagyszerű eredmények feltételeit, s mindenekelőtt arra a tényre muta­tott rá, hogy a kohómű dolgozói ide­jében pontos termelési programot kaptak, s így a pártszervezet, a ve­zetőség és a tömegszervezetek azon­nal hozzáláthattak a terv teljesítése feltételeinek következetes biztosítá­sához. A nagyszerű eredmények nem utolsósorban a pártszervezetek rend­szeres és állandó politikai tömegne­velő munkájának köszönhetők. Így jelentős fordulatot értek el a dolgo­zók többségének munkaerkölcsében. A jó tervezés, az anyagi érdekeltség következetes érvényesítése arra ösz­tönzi a dolgozókat, hogy egyre na­gyobb igyekezettel törekedjenek a terv teljesítésére, elsősorban a minő­ségi mutatók megvalósítására. Ko­moly sikereket értek el a minőség javításában, főleg azért, mert a jobb minőség számos műszaki intézkedés és a nagy fokú anyagi érdekeltség révén a vállalat valamennyi dolgozó­jának szívügyévé vált. Košáŕ elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az anyagi érdekeltség következetes érvényesí­tése a komplex eredmények javítása érdekében minden szakaszon nagy je­lentőségű. F. HEBELKA ELVTÄRS a blanskói CKD üzeméből, az aktív intézkedések jelentőségéről beszélt. Eimondotta, hogy termelési gazdasá­gi egységükben a Központi Bizottság utóbbi határozatának értelmében dol­gozták ki az aktív intézkedéseket. Valóra váltásuk érdekében a párt­bizottságok széles körűen megszerve­zik a „minden kommunistának konk­rét pártfeladatot" mozgalmat. Az első negyedévben a vállalati pártbizottság és az alapszervezetek bizottságai a kommunisták 70 százalékát bízták meg pártfeladatokkal, amelyek min­denekelőtt a minőség megjavítására, a tervfeladatok teljesítésére, a vá­laszték betartására, a műszaki fej­lesztés tervének teljesítésére, a gaz­daságosabb anyagfelhasználásra és a falusi pártszervezetek támogatására vonatkoznak. Hebelka elvtárs foglal­kozott a minőség kérdésével Is. Be­ismerte, hogy a javulás érdekében még nem tettek meg minden tőlük telhetőt. Az objektív okokról szólva elmondta, hogy igyekezetüket kedve zőtlenül befolyásolja a nyersanyag késése, az együttműködés fogyatékos­ságai, a tervfeladatok késői tisztázá­sa stb. Hangsúlyozta, hogy a minőség javítása csak kölcsönös összefogás és igyekezet, a problémák széles kö­rű és mélyreható megoldása révén érhető el. J. HRBÄČ ELVTÄRS a Hradec Králové-i Győzelmes Feb ruár Üzemből a szocialista munka­versennyel foglalkozott. Elsősorban is a szocialista munkabrigártok sze­repéi emelte ki, majd hangsúlyozta, hogy a munkacsoportok valóban ered­ményes munkát csak akkor érhetnek el, ha a gazdasági vezetők és funk­cionáriusok kellő támogatásban ré­szesítik őket. Üzemükben a szocia­lista munkabrigádok mozgalmába 240 munkacsoport és 7 részleg kapcso­lódott be. Bár versenyzésük az év elejétől terven felül már 2 millió korona értéket eredményezett, to­vábbi javulást akarnak elérni. Tud­ják, hogy mindenekelőtt a munka­szervezés színvonalát keli növelniük és rendszeresíteni a felajánlások tel­jesítésének ellenőrzését. A Terchovái Kilencéves Alapfokú Iskola pionírjainak JánoSík-együttese a gyönyörű természetben mutatta be műsorát. (CTK — F Á. Kocian-f el vétele) fi' 2 * 1964 m áJ" s 3 1-

Next

/
Thumbnails
Contents