Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-03 / 123. szám, vasárnap

Ä jövő tegnap született A kémia csodákat műve! ® Mezőgazdaságunk polietilén szárnyakat kap Justus von Lleblg bárót, a patlká­riusból let akadémiai elnököt, mint az agrokémia atyját tartja számon a történelem. A talajtáperőről s an­nak pótlásáról vallott nézeteivel a műtrágyaipar megteremtője lett. Jus­tus von Lleblg volt az, aki először bebizonyította, hogy a növények egész tápanyagszükségletüket szer­vetlen vegyületekből is fedezhetik. Április 18 án volt 91 éve, hogy a nagy német természettudós meghalt, évszázaddal ezelőtt megfogalmazott tételeit mégis a mezőgazdaság és a vegyipar „barátsága" kiindulópontjá­nak tekintjük — ma talán még sok­kal inkább mint valaha. S hogy e ta­lálkozási pontból kiindulva, mennyi­re szerteágazó kapcsolat létesült egy­részt a vegyészet és a földművelés, másrészt a mezőgazdasági termelés és a vegyipar között, annak legin­kább napjainkban vagyunk szemtanúi, amikor hazánkban óriási jelentőségű­vé válik a kémia alkalmazása. A mezőgazdaság ma már elképzel­hetetlen tudományos segítőtárs, a ké­mia nélkül. Már az Idén kilenc fon­tosabb vegylüzem kerül tető alá ha­zánkban, s ez még csak a kezdet. 1970-ig, nagyobbrészt a befektetések­ből, a jelenlegi két és félszeresére növeljük a műtrágyagyártást, s az ál­, lati tápanyagok fehérjedúsítása érde­kében a takarmányélesztőt és a kar­bamidot tonnaszámra gyártjiilc aiajd* különféle hulladékanyagokból. —• A kém'a tehát az állattenyésztésbe is beférkőzött. Így is mondhatnánk: a mezőgazda­sági termelés továbbfejlesztése elvá­laszthatatlan vegyiparunktól. Mező­gazdaságunk sorsa döntő mértékben a vegyészeitől függ. A helyzet azonban ma már távol­ról sem olyan, mintha a „szegény" mezőgazdaság egyetlen oltalma a ké­mia lenne... Közel az idő, amikor majd a vegy­ipar tetemes ágazatcsoportja éppen a mezőgazdaság függvénye lesz. Három és félszer kevesebb — kétszer olcsóbb Vegyiparunk jelenlegi kapacitása 70 kg műtrágya egy hektárra. 1970-ig ezt a mennyiséget 200 kilogrammra kell növelnünk. Természetesen a talaj-táperő növe­lésének nem ez lesz az egyetlen mód­ja. Egyes ipari üzemek szennyvizéből kiváló minőségű és olcsó biomine­ralikus trágyát állítunk majd elő er­jesztés útján. A talaj NPK (nitrogén, foszfor, kálium) tartalmát 2:1,1 arány­ban fokozhatjuk vele. S ami haté­konyságát illeti, egy hektár trágyá­záshoz szükséges biomineralikus trá­gyamennyiség kétszer olcsóbb az ugyancsak egy hektár trágyaszükség­letét biztosító istáilótrágyánál, kom­posztnál vagy Vitahumnál. A szenny­víz-trágya jelentősége abban is van, hogy megtisztítjuk folyóink vizét, és a nyersanyag teljes felhasználását ls biztosltjuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem kell állandóan a talaj humusz­tartalmának növelésére gondolnunk. A nagy mennyiségű ásványi trágya rontja a talaj minőségét. Az egy hek­tárra számított 50 kg műtrágyát ls csak akkor hasznosíthatja a talaj, ha arányosan növeljük a termőterület humusztartalmát Is. Az ásványi talajtápszerek gyártásá­nak hathatós fellendülésére tehát a mezőgazdasági üzemeknek ls fel keli készülniük: sok Jó minőségű kom­poszttal, istállótrágyával és a talaj humusztartalmának megőrzésére tett intézkedéssel — a kémia forradalma­sító hatása csak így érvényesíthető mezőgazdaságunkban. A mezőgazda­sági termelés és a vegyészet együtt­működésében tehát a mezőgazdaság nem tölthet be passzív szerepet. Egyharmadával több A zöldtakarmány szárításának leg­célszerűbb módját légárainlásos szá­rításban keressük: a közönséges te­rített szárítás következtében ugyanis a takarmány elveszti tápértékének egyharmadát. Ha ugyanazt a zöld­anyagot silóként tartósítanánk, a hasznosság szempontjából, egyharma­dával növelhetnénk a hozamokat. Persze itt nem a hagyományos siló­gödrökben történő tárolásra gondo­lunk — a tartósításnak ez a módja Is jelentős tápértékveszteséggel jár még és a silógödör megépítése is nagyon költséges. A napajedlai Fatra üzem már gyárt­ja a silóponyvákat, műanyagból. Né­hány mezőgazdasági üzemünk már al­kalmazza is. Ha a terített szárítással előállított takarmány 20 százalékát zöld állapotban PVC ponyvával bélelt árkokban tartósítanánk: 300 millió liter tej előállításához szükséges ta­karmánytöbbletet nyernénk — ez a mennyiség megfelel Magyarország ta­valyi egész évi tejfogyasztásának. Gyakorlati szempontból nagyon be­vált a vákuum-módszerrel nagy űrtar­talmú műanyagzsákokban tartósított siló. Főleg azért előnyös, mert egy rövidebb időköz takarmányadaga kü­lön-külön tárolható, s a siló így nincs kitéve a levegő hatásának. Kétszer magasabb A silóanyag tartósítását szerves és szervetlen savakkal egyaránt bizto­síthatjuk — s ezt a lehetőséget ugyancsak a vegyipar teremti meg a mezőgazdaságnak. Az emészthető fehérjék hiányát is mérsékelhetjük a silókeverékekben: s számos állat fehérjeszükséglete 10— 15 százalékát ls biztosíthatjuk ammő­niáksókkal, ha a szénhidrátban gaz­dag takarmány savtartalmát ammó­nlakarbamiddal semlegesítjük. A nit­rogénban gazdag ammóniát a vág­sellyei Duslo biztosítja majd Szlová­kia számára. Ha a szarvasmarha takarmányadag­jához hozzáadunk egy kilogramm kar­bamiüot, a súlygyarpodást kétszeresé­re növelhetjük. A fél évesnél idősebb kérődző állatok a karbamidot emész­tőszerveikben mikroorganizmusok se­gítségével alapaminosavakra bontják, majd bakteriális fehérjékre, amelyek emészthetők. PRÁGAI MOZAIK Mindig felfrissít ez a város, szépségével, utcáinak, tereinek de­rűs tempójával. Az impozáns Vencel tér • ezernyi látnivalót kínál, s minden nép minden fia érzi, hogy ez a tér kifejezője a cseh nép szabadságvágyának, történelmi elhivatottsá­gának itt, Európa szívé­ben ... De nem erről akarok most beszélni, hanem azokról az ínycsiklan­dozó szagokról, ame­lyek esténként, éjsza­kánként belengik a vil­lanyfényes teret. Mert ez is hozzátartozik a Vencel térhez, a roston sült kolbász, a híres „Spekáöky" illata. Ott sütik fabódékban, a cseh lacikonyhákban. Aki késő este végig­sétál a téren, nem áll­hat ellent a csábítás­nak, hogy meg ne kós­tolta ezt a kolbászféle­séget. Fehér kartonpa­pír-tálcán szolgálják fel mustárral vagu tormá­val. A zsír végigfolyik az ember ujjain, amikor fogyasztja. De sebaj, így jó ez, és így ér­dekes. S aki egyszer megkóstolja, nem felej-. tl el többé az Izét, ha rágondol, még évek múltán is megnyalja a szája szélét. - • — Ilyenkor, tavasszal, ha kisüt a nap prágai­ak ellepik a Moldva partját. Ott sétálgatnak a fényben, a fiatalok átölelik egymást, és otlyan vidámak, mint a fákon röpködő mada­rak. Az öregek inkább a padokon napozgatnak, vagy a sirályokat ete­tik. A fehér sirályok ott röpködnek a sötét cstllogású víz felett, le­lecsapnak a vízbe szórt eledekre, szárnyuk megérinti a folyó tük­rét. Kék az ég, s fenn a Hradčany csipkés tor­nyát könnyű párában úsznak. Tavaszi derű ragyogja be a tájat, a folyón csónakok sikla­nak tova, fiatal evező­sök hajráznak, nyomuk­ban fodrot vet a Mold­va. S a kecses ívű Ká­roly hídról vidáman in­tegetnek a járókelők. • — Híre van a Vencel téri magyar borozónak. Nemcsak a pompás ma­gyar borokat, magyar konyhát kedvelik a prágaiak, hanem tüzes zenét, a szép hallgató­kat is. — Este ml ls elme­gyünk — mondja bará­tom — legalább hallga­tunk egy kis magyar, zenét... Este tízkor már ott ültünk a borozóban, s egri bikavérrel öblö­gettük kiszáradt tor-, kunkat. Kellemes fészek ez a borozó, s külsőségeiben ls ktfejezl magyaros voltát. Magyaros szőt­tesek, díszítések és ter-. mészetesen magyar ze­nekar. Múlt az Idő, szólt a muzsika, s ml kíván­csian vártuk, mikor zendít rá a prímás egy szép magyar hallgatóra. No de erre várhattunk. Mert egész éjjel egyet­lenegy magyar nótát sem húzott a ml ma­gyar zenekarunk. Nem ts kerekedett nagy kedvünk. Nem kaptuk meg azt ami a magyar bor mellé du­kál ÍI S »~des—! Minden képzelet felülmúló lehetőségek A dubovái Petrochema Dubsol né­ven új készítményt állít elő a barom­fi növekedésének meggyorsítására. A semtini Synthesia a kertészet részére olyan kombinált műtrágyát gyárt, amely a kerti vetemények számára elengedhetetlen mangán, bór, réz stb. nyomelemeket is tartalmaz. Mezőgazdasági üzemeink azonban nem mindig élnek a lehetőségekkel — a műanyag csővezetékek gyártá sát például csökkenteni kellett, mert földműveseink nem mutattak megfe­lelő érdeklődést irántuk. A polietilén anyagok kihasználása minden képzeletet felülmúló lehető­ségeket rejteget mezőgazdaságunk­ban: egy százméteres, hat atmoszfé­rás acélcső súlya 664 kg, míg egy ugyanilyen hosszú egycólos műanyag csővezeték mindössze 28 kg. Egy traktor csőfelgombolyító dob­jára ké f kilométer hosszú műanyag­cső tekercselhető —, ha az szűrősen lyukasztott, öntözésre is használható. A bratislavai Slovnaft már 1965-ben megkezdi a polietilén fólia gyártását, amely a növények hajtatására szolgá­ló „üvegházak" gyors megépítésére ls kiválóan alkalmazható. Vegyiparunk máris világhírnévre tett szert Szlovákia vegyiparának fejlődési üteme csaknem 15 százalékkal na­gyobb mint a cseh országrészeké, ugyanakkor az országos kapacitás közel 30 százalékát Szlovákia bizto­sítja. A Szlovák Tudományos Akadémia Vegyészeti Intézetének kutatóállomá­sán például olyan anyag előállítási módját kísérletezték ki, amelynek gyártását 1965—ben a világon máso­dikként indítjuk. A zselatin fehérje-elemeinek előál­lítása — amely a világpiacon keresett áru — rengeteg búzakeményítőt ered­ményez, amelyet viszont sehogyan sem tudtunk értékesíteni, ^ratislavá­ban a patronkán megépített kutatóál­lomás dolgozói azonban megtalálták a legegyszerűbb módját, hogyan lehet a búzakeményltőből oxidáció és víz­elválasztás útján reakcióképes vegyü­letet, ún. dialdehidot kiképezni, amely a papírgyártás fontos kelléke: a csomagolóeszközül szolgáló papír erősségét és rugalmasságát még ned­ves állapotban is tízszeresére növeli. Az Ilyen papírzsákokba csomagolt porlasztott vagy szemes áru biztonsá­gosabban szállítható — ami aligha­nem azt is eredményezi majd, hogy a papír használata a mezőgazdaságban még jobban elterjed, elsősorban a lenvászon rovására. Mit tartogat a jövő? Lesz idő, amikor a földművelés és a vegyipar viszonyáról már nemcsak olyan értelemben fogunk beszélni, hogy a vegyipar mit ad a mezőgaz­daságnak, hanem megfordítva: a vegyiparnak még azokat az ágazatalt is a mezőgazdaság fogja ellátni nyersanyaggal, amelyek közhasználati cikkeket állítanak elő. Nem titok, hogy a cukor a leg­olcsóbban előállítható ipari termé­künk S míg a vegyipar klasszikus nyersanyag-forrásai — mint a szén és a nyersolajkészlet — rohamosan fogynak, a cukor előállított mennyi­sége évről-évre nő. Cukorfélékből vegyiparunk már kü­lönböző készítményeket állít elő: így mosószereket, s a levestészta tartósí­tására szolgáló vegyületeket. Külföl­dön már a glicerint is cukorból ké­szítik sőt, sokkal olcsóbban mint a kőolajból. Talán felesleges hangsúlyoznunk, hogv a cél: műanyagokat ls cukorból előállítani. Ehhez természetesen tömérdek cu­korra lesz szükség, ami majd a cu­korrépatermesztés legelőnyösebb módjának kidolgozásét kívánja meg mezőgazdászainktól. Így fcrr szorosan egybe a földmű­velés a vegyészettel és a mezőgazda­ság a vegyiparral — olyan szoros, kölcsönös komplexumba, amelynek keretében az egyik tényező okvetlen feltételezi a másikat: az ipar a me­zőgazdaságot és megfordítva. KOBAK KORNEL Tőzeg és komposzt adagolásával csaknem 600 hektáros homokos terü­letet tesznek termővé Záhorie vidé­kén ebben az évben. Felvételünkön a čáčovi szövetkezet komplexbrigádja tagjait látjuk, akik 20 hektár terü­leten végzik el ezt a munkát. (CTK felvétel) Előzzük meg a bűnözést Mit tesz a bíróság és mit tehetnének a társadalmi szervezetek? ® Vidékre „szállítják" a tanulságot e Szégyen, amely eső után köpönyeg • Ne legyen rövid a segítő kéz Bírósági tárgyalóterem. Széksorai élénk vita kerekedik egy-egy per fö­t'oghíjasan foglaltak, a hangulat ko- iött. A dolgozók konkrét tapasztalat mor. A büntetőtanács elnöke faggatja alapján mondhatnak véleményt a bi­a vádlottat. A hallgatóság első sorai- rók munkájáról, ez utóbbiaitnak vl­ban ülő hozzátartozók szívébe tőrként szont alkalmuk van gyakorlati példa vájkálódik a kétségbeesés. alapján megmagyarázni a törvényt. — Miért, miért tetted? Istenem, Altalános tapasztalat, hogy a vita ke­most mi lesz velünk?! Mi lesz ve- retében a dolgozók egyöntetűen el­lünk? — facsarja könnyeit a fele- Ítélik a bűnözőt. ség" — Hát ide jutottál? Hát nem volt HATVANHÁROMBAN aki megfogja a kezed és vigyázzon a tervezett tíz helyett csak nyolc hi­rád? Elvesztél kisfiam, elvesztéll — vatásos bírája volt a járásnak, tördeli kezét az anya; A hiányzó két bíró feladatait egymás — Miért nem jöttél haza édes- közt oszt ották el. Az eredmény azon­apám? Hol vagy? Már nem is láthat- baj, !gy l s figyelemre méltó: 108 elő­lak? — kérdezi a gyermek. adás t és beszélgetést nagy számú A vádlott válaszol: „Bűnösnek ér- hallgatóság előtt tartották meg. Szá­zem^ magam. Szégyellem, amit tet- mo s cikket írtak, sok előadást tartot­te m-" tak a vezetékes rádióban, több nyil­Ez jő! Ez enyhítő körülmény. vános tárgyalásuk volt — vidéken és A tanács kivonul. Most dől ell számadást adtak a választóknak és Eldőlt: Hét év! Nyolcvanezer koro- sok ese tben figyelmeztető levelet ír­na sikkasztásáért hét Hosszú év. A já- tak a bűncselekmények előjeleinek rási építkezési vállalat volt könyve- felsorolásával šzäyľnTost már''kevés Mkor még A "SV^tetô levél a bűnözést hasznáU volna amikor az első szárn^ megelőző munka úJ abb form áÍ a" A b í" Ji 0.^* róság hivatalos értesülések vagy a Kiľonľlás AŽ-"ember agyába bele- f^f* ^^ni Hl^foiS' hasít a gondolat: Hát nfľn lehetett «» s„f ľ"!, f°™ £ megelőzni? Nem lehetett elejét ven­ni? LEHET? NEM LEHET? És ha Igen, mivel, hogyan? ban hívja fel az üzem, gyár, Intéz­mény vezetőségének figyelmét a ta­pasztalt rendellenességre. A figyel­meztetettek válaszlevélben számolnak be a bíróságnak arról, hogyan távolí­tották el a hibákat, de a bírák to­— Leheti — mondja Jozef Chamula vábbra is szemmel tartják az ügyet, elvtárs, a losonci járásbíróság elnöke. A legutóbb például a kékkői TV-Javí­— Jobb ellenőrzéssel, a törvényes tók visszaéléseire figyelmeztetett a széles körű magyarázatával, figyel- bíróság. Számlahamisítás gyanúja me­meztetéssel. — Ez is feladata a bíróságnak? rült fel. A múlt évben a bírák huszonkilenc — Az ellenőrzés az állami szervek ai k ai o mmal tájékoztatták választóikat munkája. Bizony, nem ártana, ha egy- a z elvégzett munkáról. Ezek a szám­re javulna, szigorúbbá válna. Sok adáso k ugyancsak részét képezik a bűncselekményt a csírájában elfojt- bűncselekményt megelőző munkának, hatna. A többi azonban a mi felada- mert a Mrá k elrettentő példákat is tunk, mégpedig nem ls a legköny- felemlítenek, s a leggyakoribb bűn­nyebb, legegyszerűbb feladatunk. Ta- cselekményre is figyelmeztetnek. Ián bonyolultabb, mint az ítélkezés. Mert az Ítélet „csupán" törvényszabta A bűncselekményt megelőző tevé­pont a be f e jeáét t cse le k v és után De ke nV s éS n aSV részét vá,lalta a í árá s" pum d uBiejLzeu csLieKves uian. us hét heluf nénhfrfisŕie a megelőzni a bűncselekményt?! — ez a bírói munka nehezebbje. ban működő hét helyi népbíróság, a népblrók többsége, és nem utolsósor­Valóban! Nemcsak azért, mert ja- ban a tömegszervezetek számos helyi varészt a hivatalos teendőkpn túlme- bizottsága. Nem mondhato el azonban nően kell végezni, s gyakorlatilag valamennyien lehetőségeikhez ö ' s mérten dolgoztak. Bár a hivatalos bí­alig észlelhető az eredménye, hanem i Bvekezt.sk szoros együttműködést mert módszerei sem kristályosodtak , ra K, 1 1 g f y® Kezre K ® zoros eg y , ­- - ' kialakítani minden szervvel és szer­vezettel, az eredmény nem lett tel­még ki teljesen, tehát magán viseli az útkeresés, a próbálkozás jegyeit. . . . , , jes. A tömegszervezetek például csak A bűncselekményt megelőző neve- tiz enkilenc vádlottért vállaltak kezes­lomunka formál közül napjainkban séget holott a bíróság jóval többször ezek a legismertebbek: Törvényismer- javasolta ezt tető, ill. magyarázó előadás, beszél­getés, újságcikk, rádióadás, nyilvános tárgyalás és újabban figyelmeztető levél bűncselekmény előjeleinek fel­sorolásával. Ezenkívül fontos szere­AKI AKART... Adatokat, tényeket soroltunk fel, melyek kétségbevonhatatlanul bizo­megbízatásl időszakban tőle telhetően a legjobban igyekezett kihasználni a nevelőmunka rendelkezésre álló lehe­tőségeit, pet tölthetnek be a munkában a tár- nyitják, hogy a losonci járásbíróság sadalmi szervezetek. I s felismerte a bűncselekményt meg­. ,„„ , , , ... előző nevelőmunka jelentőségét. Nem IS'iÄ^LS mulasztott el egyetlen kínáfkozó al­kaimat sem, intett, figyelmeztetett: a törvény mindenkire egyaránt vonat­kozik. Tehát aki akart, érthetett a jó szóból. Sokan értettek. De még min­EZERKILENCSZÁZHATVANKETTÖBEN dig bőven akadtak olyanok, akik nem száznegyvenöt jól látogatott előadást, okultak más botlásaiból, akik elfelej­illetve beszélgetést tartott a járás vá- tették, hogy a hazug embert hama­rosaiban és falvaiban. A leggyakrab- rab b utóiérik, mint a sánta kutyát, ban a szocialista és egyéni tulajdon Az Ilyen (például lopással, nemtö­védelméről, az ember épségének, rődömséggel) 1962-ben 1184124, egészségének megbecsüléséről, az al- hatvanháromban 941129 korona kárt kohol veszedelmes hatásáról és kö- okoztak a társadalomnak a losonci já­vetkezményeiről, valamint a család- rásban. Sokakat megloptak, megsebe­jogról szóltak. sítcttek, meggyaláztak, szerencsétlen­Különösen nagy látogatottság kísér- né tettek ... te a vidéki nyilvános tárgyalásokat. Azonban a társadalmi szervek és Huszonhat esetben vallottak a bünö- főként a bíróság bűncselekményt zók falujuk, városuk lakossága előtt, megelőző nevelőmunkájának hatásá­A tárgyalás után rendszerint véle- ra egyre ke vesebb a bűnöző. Egyre ménycserére került sor a bíróság és többen ébrednek rá, hogy érdeine­a hallgatóság között. Kiki elmondhat- s ebb a becsületes ember útját járni, ta: egyetért-e az ítélettel vagy sem. mint u]ja t húzni a törvénnyel. De A lakosság túlnyomórészt helyeselt még többen lehetnének, ha a társa­vagy még szigorúbb ítéletet szorgal- dalm i szervezetek valóban mindenütt mazot t- támogatnák a bíróság fáradozását. Ezek a nyilvános tárgyalások és az Többen lennének, s kevesebb a őket követő beszélgetések a leghatá- könny, a fájdalom, az embertelen C * sósabbak, legérdekesebbek. Gyakran ember. SZABÓ GÉZÁ ÚJ SZÖ 4 * 1981. május 3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents