Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-30 / 149. szám, szombat

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás az 5. oldalról) csülésére. Ebben a tekintetben a CSISZ Központi Bizottságának minél előbb kezdeményező javaslatokat kellene tennie és megvalósításukért az egész pártnak, minden szervének és minden kommunistának egvaránt ki kell állnia. Ha rá is mutatunk néhány kedve zőtlen jelenségre az ifjúság körében, ez nem jelenti azt, hogy túlsúlyban éppen ezek jellemzik a fiatal nemzedéket. Az ifjúság zöme, döntő több sége a párt oldalán áll, a szocializmus ügyét , a magáénak vallja, és nincs semmi kétségünk afelől, hogy sikeresen megküzd a kommunizmus építésének feladataival. Elvtársak, a párt ideológiai munkája egyre nagyobb jelentőségű, mert egyre inkább tudatosítjuk magunkban, hogy az ideológiai harc a súlypontja és fő formája a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmének s ál talában az osztályharcnak. A békés egymás mellett élés lehetővé teszi számunkra, hogy offenzív módon ter jesszük az igazságot a szocializmusról a kapitalista világban is, mely ter mészetesen nem vár karba tett kézzel és arra törekedik, hogy antikom munista elképzeléseit átcsempéssze a szocialista világba. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az imperializmus manapság taktikát változtat, a szocializmus likvidálásé ra irányuló erőszakos törekvéseit háttérbe szorítva — mert amúgy ts csődöt mondtak — elsősorban a szocialista világ eszmei lefegyverzésére törekszik. Az imperialisták 1956-ban már egyszer megkísérelték — bár slkertele nül —, hogy éket verjenek a szocia lista országok és a Szovjetunió közé. Manapság indított ideológiai tá madásuknak is ez a célja, de törek vésük ugyanúgy, mint nyolc évvel ezelőtt, csődöt mond. Ám nekünk, mint reálpolitikusoknak számolni kell ezzel. Aktív ideológiai offenzívát kell kezdenünk, és szemléletesen győzzük meg azokat, akik a szocialista eszmeiség tisztaságának jelentőségét nem értékelik kellőképpen. Továbbra is fejleszteni akarjuk kulturális téren a széleskörű nemzetközi együttműködést, keresni fogjuk az érintkező pontokat a haladó kultúra minden áramlatával Nyugaton is, de mindig azzal a tudattal, hogy az eszmék szembesítése tulajdonképpen két vi lág szembesítését jelenti, s a szocialista és kapitalista kultúra megbéké lésére irányuló kísérleteket nem engedhetjük meg, mert ezek a szocializmus létérdekeit veszélyeztetik. A szocialista demokrácia lenini vezérelveinek megvalósítása Elvtársak, a CSKP politikájának oszthatatlan része a szocialista demokrácia leni ni elveinek érvényesítése az állam tevékenységében és szünet nélkül arra törekedik, hogy a szocialista centralizmus szellemében tökéletesítse po litikai szervezését. A párt vezérelve mindig az volt, hogy az állam egész szervezete, a társadalom politikai megszervezése az egyes fejlődési szakaszokban össz hangban legyen a szocializmus fejlő désének már elért fokával, a szocia lizmusnak megfelelő emberi kapcso latok érlelődésének és megszilárdulásának folyamatával, a szocialista termelési viszonyokkal, valamint a megoldásra váró feladatokkal. A párt mindig ehhez az elvhez igazodott, s azért szeretnék szólni arról, mit tart a párt ebben a tekintet ben a legfontosabbnak, mit teszünk és mit kell tennünk annak érdekében, hogy mozgósítsuk politikai társadalmunk minden politikai tényező jét és tovább fejlesszük szocialista demokráciánk lehetőségeit. Ezek a kérdések már azért is időszerűek, mert közvetlenül a választások előtt állunk, s ezekből jönnek létre képviseleti szerveink. A párt elsősorban is arra törekedik, hogy növelje az állam gazdasági szervező és kulturális nevelő funkciójának feladatait. Ezzel egyidejűleg növelni kell az irányító állami szervek tekintélyét és olyan feltételek között kell fejleszteni az össznépi állam jellegzetes vonásait, mikor a minőségileg új formában a proletárdiktatúra funkciói is érvényesülnek. A szocialista állam szerveinek működésével, főképp a kormányszervek ellenőrzésével a Központi Bizottság plenáris ülése foglalkozott tavaly szeptemberben, a XII. kongresszus határozatainak realizálása alkalmával. Az elfogadott intézkedések célja az volt, hogy biztosítsák a pártvezetés és a kormány minél szorosabb kapcsolatát, növeljék a kormány tekintélyét, a kormányfeladatok elvégzésének minőségét úgy, hogy a kormány legfőbb törekvése a párt és a pártszervek elvi jelentőségű politikai és gazdasági irányelveinek következetes érvényesítésére irányuljon. Ma már elmondhatjuk, hogy a kormány munkájában fokozatosan érvényesülnek a helyes munkamódszerek, főképp abban az értelemben, hogy a kormány idejében ösztönző javaslatokat tesz a nemzetgazdaság alapvető kérdéseinek megoldására, s a párthatározatok következetesebben érvényesülnek a kormány intézkedéseiben. A Központi Bizottság nagyra értékeli azokat az elvtársakat, akik az állami és gazdasági szervekben minden fokon következetesen érvényesítik a párt politikáját. Ezeket a dolgozókat és funkcionáriusokat teljes mértékben támogatnia kell a pártnak, hogy növelje tekintélyüket. A kormány, mint kollektív szerv, következetesebben működik. A miniszterektől, mint a kormány tagjaitól — nemcsak reszort-miniszterektől — a problémák sokkal felelősségteljesebb felmérését követeljük Egyidejűleg harcolunk azért is, hogy érvényesüljön a miniszterek függetlenségének helyes elve saját ügykörük irányításában, s megköveteljük tőlük, hogy saját jogkörükben végérvényes döntéseket hozzanak. Mindennek ellenére a párt Központi Bizottsága a kormány munkájának megjavítását nem tekinti befejezett folyamatnak. Arról van szó, hogy a kormány még határozottabban küzdjön a minőségi mutatószámok eléréséért a nemzetgazdaság fejlődésében, hogy még következetesebben dolgozza ki a gazdasági életünk perspektíváit, határozottabban oldja meg a túlburjánzott adminisztráció kérdését, kiküszöbölje a társadalmi szükségletek részleges, az egyes ügykörök szempontjai szerint való felmérését és figyelemmel kísérje saját határozatainak teljesítését. A Központi Bizottság rendkívül nagy fontosságot tulajdonít a kormány ilyen irányú működésének, s úgy vélem, hogy munkája minőségi megjavításának folyamata a továbbiakban is sikeres lesz — főképp az állam választott csúcsszervének, a Nemzetgyűlés tevékenységének elmélyítését illetően. A Nemzeti Front bővített Központi Bizottsága foglalkozott ezekkel a kérdésekkel s a XII. kongresszus határozata alapján a Központi Bizottság plenáris ülése éppen három héttel ezelőtt bővebben kifejtette őket. Az a célunk, hogy a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a júniusi választások után a nemzeti bizottságok is még jobban teljesítsék feladataikat, amelyeket a fejlett szocialista társadalom ró rájuk, s amelyeket szocialista alkotmányunkból kifolyóan teljesíteniük kell. Ma már nyilvánosságra hoztuk az elfogadott intézkedéseket rögzítő dokumentumokat, s azért rá akarok mutatni arra, milyen elemzésből indult ki az elnökség és Központi Bizottság plenáris ülése, s mi a politikailag legfontosabb célja a képviseleti szervek működése elmélyítésének. Alkotmányunkban leszögeztük azt a lenini elvet, hogy a szocialista képviseleti szervek tagjainak nemcsak szónokolni kell az összállami, kerületi, járási és helyi ügyekről, nemcsak tőrvényeket kell hozniuk, vagy különféle határozatokat a kerületekben stb., hanem személyesen ellenőrizni kell azok gyakorlati megvalósítását, s e megvalósításhoz is tevékenyen hozzá kell járulniuk. Ám ez azt Jelenti, hogy a képviselő tevékenységét a munka elvégzéséért vállalt felelőssége szerint értékeljük. A képviselők munkájának e sokoldalúsága az új funkciós időszakban még nagyobb mértékben kell hogy érvényesüljön a képviseleti szervek működésében, kezdve a Nemzetgyűléstől a nemzeti bizottságokig. Azért a megvalósításra váró intézkedések alapvető fontosságú célja az, hogy a Nemzetgyűlést, a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a nemzeti bizottságokat valóban a választott képviselők aktív munkát végző intézményeivé tegye. A választott szervek szerepének megerősítése Az elv érvényesítésének hordereje — jelentőségét tekintve — a Nemzetgyűlésben nyilvánul meg elsősorban. Azt akarjuk, hogy ne csak a törvényhozás legyen a feladata, de következetesen érvényesítse ellenőrző funkcióját az állami szervekkel, s elsősorban a kormánnyal, mint kollektív végrehajtó szervvel szemben, de ellenőrizze az egyes minisztériumokat, a Szlovák Nemzeti Tanácsot, és a nemzeti bizottságokat is. Természetesen nem arról van szó, hogy a Nemzetgyűlés, főképp a Nemzetgyűlés plenáris ülése foglalkozzék minden kérdéssel, tekintet nélkül arra, milyen jelentőséggel bírnak. Elsősorban koncepció jellegével bíró, nagy jelentőségű kérdéseket tárgya! jon, amelyek alapvetően és hosszú időre szólóan befolyásolják társadal mi életünk fejlődését, vagy az egyes szakaszok — a népgazdaság, a kultúra, az életszínvonal vagy külföldi kapcsolataink fejlődését stb. Arról van szó, hogy a Nemzetgyűlés a párt irányelveinek és határozatainak alap ján irányítsa az államapparátus figyelmét a döntő feladatok megvalósítására, úgy, olyan mértékben s olyan Időben, ahogy azt a szocialista társadalom szükségletei megkö vetelik, s ahogy a CSKP csúcsszervei megszabják. Egyidejűleg biztosítani kell a képviselők számára annak feltételeit, hogy a plénumban és az egyes bizottságokban is érvényesíthessék tapasztalataikat, nézeteiket és választőik álláspontját, hogy növeljük a kritika hatékonyságát, s hogy a képviselők ösztönző javaslatalt a bizottságok, a plénum, a kormány, a miniszterek s az állam központi szervei kötelezően érvényesítsék. A Nemzetgyűlés felülvizsgálja a szocialista törvényességet és annak betartását, s intézkedéseket foganatosít a törvények kijátszása és megsértése ellen. Ezzel egyidejűleg egyre következetesebben tartalmat nyer a szocialista államiság fejlődésének alapvető iránya — amint erről februárban a Nemzeti Front ülésén már szóltam — mely a jövőben, igaz, hogy a távoli jövőben, feltételezi a törvényhozó és végrehajtó funkciók összeolvadását az állam központi szerveiben. Ezért pártunk fontosnak tartotta a jelöltek felelősségteljes kiválasztását, hogy azok valóban tehetséges és képzett állampolgárok legyenek, akik felelősséggel vállalhatják mindannak teljesítését, amit a párt és a nép elvár tőlük. A választók Is nagyobb igényeket támasztanak velük szemben, sokkal határozottabban megkövetelik majd, hogy a képviselők adjanak számot munkájukról. S akiknek nem lesz állandó kapcsolatuk választóikkal, számolhatnak azzal, hogy bírálni fogják őket, esetleg visszahívásukat is követelik. Az elfogadott intézkedések a Nemzetgyűlés egy különlegesen fontos feladatának megerősítésével számolnak, mégpedig a nemzeti bizottságokhoz fűződő viszonyával kapcsolatban. Alkotmányunk ebben a tekintetben úgy rendelkezik, hogy a Nemzetgyűlés fejlessze és tökéletesítse a nemzeti bizottságok tevékenységét és szervezeti felépítését. E munka alapvető formájaként a nemzeti bizottsá ságok tapasztalatainak általánosítását jelöli meg, ugyanakkor figyelemmel kell kísérnie, milyen mértékben bizonyult jónak belső felépítésük, s hatékony volt-e szervező munkájuk Emellett a nemzeti bizottságok tevékenységét az alkotmánnyal összhangban a kormány Irányítja. Ügy véljük, hogy sok minden függ majd a kerületi és járási nemzeti bizottságoktól, attól, milyen mértékben használják ki szoros kapcsolataikat a Nemzetgyűléssel. Szükségszerűen kl kell építeni majd a kapcsolatot nemcsak „felülről lefelé", de „alulról föl felé" is. A szocialista államépítés egyik lenini elve a képviseleti szervek egész rendszerének egysége is. a képviselők több mint 200 ezer főnyi aktívája egységes irányításának elve is. A pártnak az államhatalom és a közigazgatás egész rendszerének mű ködése érdekében kifejtett komplex törekvéséről, tanúskodik a Szlovák Nemzeti Tanács működésének kibővítéséről szóló dokumentum, amelyet az SZLKP KB kezdeményezésére és a CSKP KB újjászervezett jogi bizottságának jóváhagyása után 1964. május 7-én megtárgyalt és elfogadott a Központi Bizottság plenáris ülése. Ezzel kidolgoztuk és teljesítettük a XII. kongresszus által kitűzött nagy jelentőségű határozatot, mely a csehek és szlovákok testvéri egységének megszilárdítása érdekében kitűzi, hogy következetesen és konkréten megvalósítsuk az alkotmánynak a szlovák nemzeti szervekről szóló rendelkezését. A Szlovák Nemzeti Tanács működéséről szóló dokumentumnak elvi jelentősége van. A határozat pártunk lenini nemzetiségi politikájának elveit és gyakorlatát fejleszti tovább, meiynek helyességét Igazolta a két nemzet és a nemzetiségek testvéri együttélése, s Szlovákia sok éven át tartó hatalmas gazdasági fellendülése. A jövőben a fejlett szocialista társadalom építése során betetőzzük a cseh és szlovák országrészek gazdasági és kulturális kiegyenlítését. A Szlovák Nemzeti Tanács mint az állami szervek országos rendszerének szerves része fejti ki működését, mint olyan állami szerv, mely Szlovákia területén alakítja kl és egyúttal biztosítja az országos Rolitikát gazdasági, szociális és kulturális téren is. Egyúttal néhány specifikus kérdést is meg kell oldania, például a mezőgazdaságban a meglevő népgazdasági tartalékok mozgósításával az egységes csehszlovák népgazdaság keretében, Szlovákia gazdasági életének továbl fejlődése érdekében. Komolyan fontolóra vettük a nemzeti bizottságok mai helyzetét és perspektíváit is fejlődő szocialista társadalmunk politikai szervezetében. Ebben a tekintetben a Központi Bizottság egy újabb program-dokumentum kidolgozását készíti elő, amelyben általánosítjuk az alkotmány elveinek gyakorlati alkalmazása során nyert tapasztalatokat a nemzeti bizottságok működésében és bővebben kifejtjük akciófeladataikat Ugyanakkor meghatározzuk viszonyukat a központi szervekkel és a társadalmi szervezetekkel, megszabjuk jogkörüket a gazdasági élet irányjtásában, a közszolgáltatások fejlesztésében, a kulturális és politikai nevelőmunkában. Azt akarjuk, hogy a nemzeti bizottságok újonnan választott funkcionáriusai legkésőbb már az ősszel elkezdhessék e határozatok megvalósítását és elkészíthessék egyúttal munkájuk távlati tervét. Ezért ezeknek a kérdéseknek megtárgyalását a járási nemzeti bizottságok elnökeinek már említett konferenciáján napirendre tűzzük, s összegezzük állásfoglalásunkat e kérdésekkel kapcsolatban. S ezzel megteremtjük annak feltételeit, hogy képviseleti szerveink rendszerének alapvető elemei — a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok — mindjárt a választások után folyamatosan megkezdhessék működésüket, melyben előtérbe kerül állami ós politikai szervezetünk népi jellege, s egyben kiveszi részét szocialista demokráciánk céljainak megvalósításában. Ilyen és hasonló intézkedéseket foganatosított vagy készít elő a Központi Bizottság a párt XII. kongresszusa irányvonalának megvalósítása, az ál lamapparátus demokratikus szerveinek fejlesztése érdekében. Még a választások előtt részletesebben megismerik ezeket az Intézkedéseket. Értelmük nem a választásokat előkészítő kampányban rejlik, hanem abban, hogy a választások jelentőségét reálisabb feltételekkel hangsúlyozzuk, mert az újonnan választott képviselőtestületek kezdettől fogva jobb feltételek között kezdhetik meg működésüket. Nyíltan beszélek, s megmondom azt ls, hogy harcolnunk kell majd az össznépi állam kialakulásához vezető fejlődési folyamat céljának és értelmének liberális félremagyarázása, valamint a konzervativizmus ellen, mely nem akarja meglátni az élet új szükségleteit, ragaszkodik a „bevált rutinos formákhoz és a politikai irányító munka helytelen módszereihez. Államvezetésünk demokratikus és kollektív volta nemcsak a választott szervek kollektív és demokratikus döntéseiben nyilvánul meg. Elsősorban abban rejlik, hogy a dolgozók milliói mindenüt megvalósítják a demokratikusan választott Irányító szervek irányelveit. A szocialista demokrácia elveinek érvényesítéséhez tehát felelősségtudatra és fegyelemre is szükség van, mert enélkül nem demokrácia, de anarchia lenne. Azért az irányító munka oszthatatlan részévé kell avatni a hatékony nevelő és szervező munkát Is, nemcsak a csúcsszervekben, de az üzemekben, a munkahelyeken és a nemzeti bizottságokban is. E nevelő és szervező munka kritériumának a vezetők és a funkcionáriusoknak azt a képességét kell tartani, hogyan tudják a mindennapi életben összeegyeztetni a polgárok jogait és kötelességeit. A szocialista társadalmi egység érdekeit az emberről való gondoskodással, hogyan tudnak harcolni a kispolgári önzés minden társadalom-ellenes megnyilvánulása ellen, az emberek szocialista kapcsolatainak kialakításáért. Fokozni a szocialista demokrácia hatékonyságát ebben a tekintetben — természetesen olyan feladat, melynek sikeres teljesítése sok tekintetben az önkéntes társadalmi szervezetek tevékenységétől, maguktól a szervezetektől, s főként a forradalmi szakszervezetektől függ. Az össznépi állam jellegének kialakítása ilyen értelemben is olyan igényeket támaszt, amelyek kielégítése a helyes lenini alkotó módszerek alkalmazásától függ. Ezt csak a választott szervek- tekintélye és feladatainak növelése révén, a funkcionáriusok aktíváinak megszervezése és a fizetett apparátus létszámának csökkentése révén oldhatójuk meg. A Központi Bizottság ezért néhány javaslatot dolgozott ki, s ezeket a párt kerületi bizottságainak megítélése után ki akarjuk próbálni néhány járásban, s az így nyert tapasztalatok alapján országos méretben valósítjuk meg őket. Ezt természetesen nem lehet valamilyen minta szerint elvégezni, s azért a javaslatokat minden egyes járásban különkülön megvitatjuk. Konferenciánkon nem elemezhetjük az összes társadalmi szervezet problémáit, de mégis elvi állást kell foglalni a forradalmi szakszervezetek szervei munkájával kapcsolatban. A szakszervezetek kétségtelenül jó munkát végeztek a múltban a szocializmus győzelme érdekében. A pozitív eredményeinkért vívott küzdelemből kivették részüket, de ugyanolyan mértékben felelősek egy egész sor népgazdaságunkban mutatkozó hiányosságért. Már a XII. kongresszuson és később a forradalmi szakszervezetek V. kongresszusán is rámutatunk, hogy a szakszervezetek munkája az utóbbi években elégtelennek bizonyult arra, hogy biztosítsa a szocialista társadalom fejlődése során a termelésben reá rótt feladatokat, s nem tud megküzdeni teljes mértékben a XII. kongresszuson kijelölt feladatokkal. E hiányosságok alapvető okát abban látjuk, hogy csökkent a szakszervezetek politikai munkájának színvonala, csökkent a forradalmi szakszervezetek felelőssége a termelési feladatok teljesítéséért, és csökevényképpen tovább élnek az érdekvédelmi politika különféle változatai. A CSKP Központi Bizottságának elnöksége nemrégen foglalkozott a forradalmi szakszervezetek problémáival, és megállapította, hogy felül kell vizsgálni és tisztázni kell számos, a szakszervezetekkel kapcsolatos kérdést, amelyeket a szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi szakasza vetett fel. Meg kell ítélni, hogy a szakszervezetek munkájának zöme nem tereli-e el azok figyelmét a termelési feladatok megoldásától, meg kell vizsgálni, hogy jelenlegi felépítésük, beleértve a különböző bizottságok egész sorát, milyen mértékben akadályozza a szakszervezeteket abban. hogy áttérjenek a hatékonyabb munkamódszerek alkalmazására. Át kell értékelni szerveinek jelenlegi felépítését, mely fölöslegesen elterebélyesedett és felül kell vizsgálni a forradalmi szakszervezetek eszközeinek felhasználását, mely a dolgozók anyagi érdekeltségének növelését van hivatva szolgálni — a különböző pénzügyi alapoktól a szakszervezetek fokozottabb mértékű részvételéig a különféle berendezések létesítésében, amelyek a dolgozók és a termelés szükségleteit szolgálják. Szükségesnek tartjuk, hogy a pártvezetés és a Központi Szakszervezeti Tanács felülvizsgálja a szakszervezetek egész tevékenységét és a szocialista társadalom fejlődésének jelenlegi szakaszából reá háruló feladatoknak helyes irányt szabjon. Helyesnek tartanám, ha önök is állást foglalnának ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban és üzemeik tapasztalatai alapján rámutatnának arra, mit lehetne tenni annak érdekében, hogy a szakszervezetek munkája minden téren lényegesen megjavuljon. A kínai képviselők szakadár tevékenysége Elvtársak! Tevékenységünkben folyton szem előtt tartjuk a Szocialista társadalom építéséből reánk háruló feladatok és a nemzetközi kötelezettségeinkből országunkra háruló feladatok egységét, mivel hazánk is szerves része a szocialista országok világszövetségének, és pártunk egyik láncszeme a nemzetközi kommunista mozgalomnak. Tudjuk azt is, hogy eddigi eredményeinket és célkitűzéseink megvalósítását a jövőben el sem lehetne képzelni a szocialista világrendszertől függetlenül, a Szovjetunió Kommunista Pártjával való ideológiai egység és a Szovjetunióhoz fűződő politikai államközi kapcsolat nélkül. Tevékenységünkben a Szovjetunió ľomnuittM* P&t* XX. és XKU. kongresszusának tanulságaira is támaszkodunk és a mi feltételeink között a szocialista társadalom továbbfejlesztésében érvényesítjük azokat. Ezzel egyidejűleg minden erőnket megfeszítve hozzájárultunk a döntő harchoz a különféle antikommunista eszmék és az imperialisták akciói ellen, amelyek kívülről támadtak a szocialista országokra és a kommunizmusra. Hozzájárultunk azoknak a kísérleteknek elhárításához is, amelyek a revizionizmus vagy a dogmatizmus zászlaja alatt akarták aláásni a kommunista mozgalom egységét és el akarták ferdíteni annak lenini irányvonalát. Hasonló kommunista magatartást tanúsított pártunk a kommunista és fcFotytaiás * % «U*l«n,j ÜJ SZÖ 6 * 1964. május 30.