Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-30 / 149. szám, szombat

Antonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás az 5. oldalról) csülésére. Ebben a tekintetben a CSISZ Központi Bizottságának minél előbb kezdeményező javaslatokat kel­lene tennie és megvalósításukért az egész pártnak, minden szervének és minden kommunistának egvaránt ki kell állnia. Ha rá is mutatunk néhány kedve zőtlen jelenségre az ifjúság körében, ez nem jelenti azt, hogy túlsúlyban éppen ezek jellemzik a fiatal nem­zedéket. Az ifjúság zöme, döntő több sége a párt oldalán áll, a szocializ­mus ügyét , a magáénak vallja, és nincs semmi kétségünk afelől, hogy sikeresen megküzd a kommunizmus építésének feladataival. Elvtársak, a párt ideológiai mun­kája egyre nagyobb jelentőségű, mert egyre inkább tudatosítjuk magunk­ban, hogy az ideológiai harc a súly­pontja és fő formája a szocializmus és a kapitalizmus küzdelmének s ál talában az osztályharcnak. A békés egymás mellett élés lehetővé teszi számunkra, hogy offenzív módon ter jesszük az igazságot a szocializmusról a kapitalista világban is, mely ter mészetesen nem vár karba tett kéz­zel és arra törekedik, hogy antikom munista elképzeléseit átcsempéssze a szocialista világba. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az imperializmus manapság taktikát változtat, a szocializmus likvidálásé ra irányuló erőszakos törekvéseit háttérbe szorítva — mert amúgy ts csődöt mondtak — elsősorban a szo­cialista világ eszmei lefegyverzésére törekszik. Az imperialisták 1956-ban már egy­szer megkísérelték — bár slkertele nül —, hogy éket verjenek a szocia lista országok és a Szovjetunió kö­zé. Manapság indított ideológiai tá madásuknak is ez a célja, de törek vésük ugyanúgy, mint nyolc évvel ezelőtt, csődöt mond. Ám nekünk, mint reálpolitikusoknak számolni kell ezzel. Aktív ideológiai offenzívát kell kezdenünk, és szemléletesen győzzük meg azokat, akik a szocialista esz­meiség tisztaságának jelentőségét nem értékelik kellőképpen. Továbbra is fejleszteni akarjuk kulturális té­ren a széleskörű nemzetközi együtt­működést, keresni fogjuk az érintke­ző pontokat a haladó kultúra min­den áramlatával Nyugaton is, de min­dig azzal a tudattal, hogy az eszmék szembesítése tulajdonképpen két vi lág szembesítését jelenti, s a szocia­lista és kapitalista kultúra megbéké lésére irányuló kísérleteket nem en­gedhetjük meg, mert ezek a szocia­lizmus létérdekeit veszélyeztetik. A szocialista demokrácia lenini vezérelveinek megvalósítása Elvtársak, a CSKP politikájának oszthatatlan része a szocialista demokrácia leni ni elveinek érvényesítése az állam tevékenységében és szünet nélkül ar­ra törekedik, hogy a szocialista cent­ralizmus szellemében tökéletesítse po litikai szervezését. A párt vezérelve mindig az volt, hogy az állam egész szervezete, a társadalom politikai megszervezése az egyes fejlődési szakaszokban össz hangban legyen a szocializmus fejlő désének már elért fokával, a szocia lizmusnak megfelelő emberi kapcso latok érlelődésének és megszilárdu­lásának folyamatával, a szocialista termelési viszonyokkal, valamint a megoldásra váró feladatokkal. A párt mindig ehhez az elvhez iga­zodott, s azért szeretnék szólni ar­ról, mit tart a párt ebben a tekintet ben a legfontosabbnak, mit teszünk és mit kell tennünk annak érdeké­ben, hogy mozgósítsuk politikai tár­sadalmunk minden politikai tényező jét és tovább fejlesszük szocialista demokráciánk lehetőségeit. Ezek a kérdések már azért is időszerűek, mert közvetlenül a választások előtt állunk, s ezekből jönnek létre kép­viseleti szerveink. A párt elsősorban is arra töreke­dik, hogy növelje az állam gazdasá­gi szervező és kulturális nevelő funk­ciójának feladatait. Ezzel egyidejűleg növelni kell az irányító állami szer­vek tekintélyét és olyan feltételek között kell fejleszteni az össznépi állam jellegzetes vonásait, mikor a minőségileg új formában a proletár­diktatúra funkciói is érvényesülnek. A szocialista állam szerveinek mű­ködésével, főképp a kormányszervek ellenőrzésével a Központi Bizottság plenáris ülése foglalkozott tavaly szeptemberben, a XII. kongresszus határozatainak realizálása alkalmá­val. Az elfogadott intézkedések célja az volt, hogy biztosítsák a pártveze­tés és a kormány minél szorosabb kapcsolatát, növeljék a kormány te­kintélyét, a kormányfeladatok elvég­zésének minőségét úgy, hogy a kor­mány legfőbb törekvése a párt és a pártszervek elvi jelentőségű politikai és gazdasági irányelveinek követke­zetes érvényesítésére irányuljon. Ma már elmondhatjuk, hogy a kor­mány munkájában fokozatosan érvé­nyesülnek a helyes munkamódszerek, főképp abban az értelemben, hogy a kormány idejében ösztönző javas­latokat tesz a nemzetgazdaság alap­vető kérdéseinek megoldására, s a párthatározatok következetesebben érvényesülnek a kormány intézkedé­seiben. A Központi Bizottság nagyra értékeli azokat az elvtársakat, akik az állami és gazdasági szervekben minden fokon következetesen érvé­nyesítik a párt politikáját. Ezeket a dolgozókat és funkcionáriusokat tel­jes mértékben támogatnia kell a párt­nak, hogy növelje tekintélyüket. A kormány, mint kollektív szerv, következetesebben működik. A mi­niszterektől, mint a kormány tagjai­tól — nemcsak reszort-miniszterek­től — a problémák sokkal felelős­ségteljesebb felmérését követeljük Egyidejűleg harcolunk azért is, hogy érvényesüljön a miniszterek függet­lenségének helyes elve saját ügykö­rük irányításában, s megköveteljük tőlük, hogy saját jogkörükben vég­érvényes döntéseket hozzanak. Mindennek ellenére a párt Közpon­ti Bizottsága a kormány munkájának megjavítását nem tekinti befejezett folyamatnak. Arról van szó, hogy a kormány még határozottabban küzd­jön a minőségi mutatószámok eléré­séért a nemzetgazdaság fejlődésében, hogy még következetesebben dolgoz­za ki a gazdasági életünk perspektí­váit, határozottabban oldja meg a túlburjánzott adminisztráció kérdé­sét, kiküszöbölje a társadalmi szük­ségletek részleges, az egyes ügykö­rök szempontjai szerint való felmé­rését és figyelemmel kísérje saját ha­tározatainak teljesítését. A Központi Bizottság rendkívül nagy fontosságot tulajdonít a kormány ilyen irányú működésének, s úgy vélem, hogy munkája minőségi megjavításának fo­lyamata a továbbiakban is sikeres lesz — főképp az állam választott csúcsszervének, a Nemzetgyűlés tevé­kenységének elmélyítését illetően. A Nemzeti Front bővített Központi Bizottsága foglalkozott ezekkel a kér­désekkel s a XII. kongresszus hatá­rozata alapján a Központi Bizottság plenáris ülése éppen három héttel ezelőtt bővebben kifejtette őket. Az a célunk, hogy a Nemzetgyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a júniusi választások után a nemzeti bizottsá­gok is még jobban teljesítsék felada­taikat, amelyeket a fejlett szocialista társadalom ró rájuk, s amelyeket szo­cialista alkotmányunkból kifolyóan teljesíteniük kell. Ma már nyilvános­ságra hoztuk az elfogadott intézke­déseket rögzítő dokumentumokat, s azért rá akarok mutatni arra, mi­lyen elemzésből indult ki az elnök­ség és Központi Bizottság plenáris ülése, s mi a politikailag legfonto­sabb célja a képviseleti szervek mű­ködése elmélyítésének. Alkotmányunkban leszögeztük azt a lenini elvet, hogy a szocialista képvi­seleti szervek tagjainak nemcsak szó­nokolni kell az összállami, kerületi, járási és helyi ügyekről, nemcsak tőr­vényeket kell hozniuk, vagy különfé­le határozatokat a kerületekben stb., hanem személyesen ellenőrizni kell azok gyakorlati megvalósítását, s e megvalósításhoz is tevékenyen hozzá kell járulniuk. Ám ez azt Je­lenti, hogy a képviselő tevékenységét a munka elvégzéséért vállalt felelős­sége szerint értékeljük. A képviselők munkájának e sokoldalúsága az új funkciós időszakban még nagyobb mértékben kell hogy érvényesüljön a képviseleti szervek működésében, kezdve a Nemzetgyűléstől a nemzeti bizottságokig. Azért a megvalósításra váró intézkedések alapvető fontosságú célja az, hogy a Nemzetgyűlést, a Szlovák Nemzeti Tanácsot és a nem­zeti bizottságokat valóban a választott képviselők aktív munkát végző intéz­ményeivé tegye. A választott szervek szerepének megerősítése Az elv érvényesítésének hordereje — jelentőségét tekintve — a Nem­zetgyűlésben nyilvánul meg elsősor­ban. Azt akarjuk, hogy ne csak a törvényhozás legyen a feladata, de következetesen érvényesítse ellenőrző funkcióját az állami szervekkel, s el­sősorban a kormánnyal, mint kollek­tív végrehajtó szervvel szemben, de ellenőrizze az egyes minisztériumo­kat, a Szlovák Nemzeti Tanácsot, és a nemzeti bizottságokat is. Természetesen nem arról van szó, hogy a Nemzetgyűlés, főképp a Nem­zetgyűlés plenáris ülése foglalkozzék minden kérdéssel, tekintet nélkül ar­ra, milyen jelentőséggel bírnak. El­sősorban koncepció jellegével bíró, nagy jelentőségű kérdéseket tárgya! jon, amelyek alapvetően és hosszú időre szólóan befolyásolják társadal mi életünk fejlődését, vagy az egyes szakaszok — a népgazdaság, a kultú­ra, az életszínvonal vagy külföldi kapcsolataink fejlődését stb. Arról van szó, hogy a Nemzetgyűlés a párt irányelveinek és határozatainak alap ján irányítsa az államapparátus fi­gyelmét a döntő feladatok megvaló­sítására, úgy, olyan mértékben s olyan Időben, ahogy azt a szocia­lista társadalom szükségletei megkö vetelik, s ahogy a CSKP csúcsszer­vei megszabják. Egyidejűleg biztosí­tani kell a képviselők számára an­nak feltételeit, hogy a plénumban és az egyes bizottságokban is érvénye­síthessék tapasztalataikat, nézeteiket és választőik álláspontját, hogy nö­veljük a kritika hatékonyságát, s hogy a képviselők ösztönző javaslatalt a bizottságok, a plénum, a kormány, a miniszterek s az állam központi szervei kötelezően érvényesítsék. A Nemzetgyűlés felülvizsgálja a szo­cialista törvényességet és annak be­tartását, s intézkedéseket foganatosít a törvények kijátszása és megsértése ellen. Ezzel egyidejűleg egyre következe­tesebben tartalmat nyer a szocialista államiság fejlődésének alapvető irá­nya — amint erről februárban a Nem­zeti Front ülésén már szóltam — mely a jövőben, igaz, hogy a távoli jövőben, feltételezi a törvényhozó és végrehajtó funkciók összeolvadását az állam központi szerveiben. Ezért pártunk fontosnak tartotta a jelöltek felelősségteljes kiválasztását, hogy azok valóban tehetséges és kép­zett állampolgárok legyenek, akik felelősséggel vállalhatják mindannak teljesítését, amit a párt és a nép el­vár tőlük. A választók Is nagyobb igényeket támasztanak velük szem­ben, sokkal határozottabban megkö­vetelik majd, hogy a képviselők ad­janak számot munkájukról. S akiknek nem lesz állandó kapcsolatuk vá­lasztóikkal, számolhatnak azzal, hogy bírálni fogják őket, esetleg vissza­hívásukat is követelik. Az elfogadott intézkedések a Nem­zetgyűlés egy különlegesen fontos feladatának megerősítésével számol­nak, mégpedig a nemzeti bizottsá­gokhoz fűződő viszonyával kapcsolat­ban. Alkotmányunk ebben a tekin­tetben úgy rendelkezik, hogy a Nem­zetgyűlés fejlessze és tökéletesítse a nemzeti bizottságok tevékenységét és szervezeti felépítését. E munka alap­vető formájaként a nemzeti bizottsá ságok tapasztalatainak általánosítását jelöli meg, ugyanakkor figyelemmel kell kísérnie, milyen mértékben bi­zonyult jónak belső felépítésük, s ha­tékony volt-e szervező munkájuk Emellett a nemzeti bizottságok tevé­kenységét az alkotmánnyal összhang­ban a kormány Irányítja. Ügy véljük, hogy sok minden függ majd a kerületi és járási nemzeti bi­zottságoktól, attól, milyen mértékben használják ki szoros kapcsolataikat a Nemzetgyűléssel. Szükségszerűen kl kell építeni majd a kapcsolatot nem­csak „felülről lefelé", de „alulról föl felé" is. A szocialista államépítés egyik lenini elve a képviseleti szer­vek egész rendszerének egysége is. a képviselők több mint 200 ezer fő­nyi aktívája egységes irányításának elve is. A pártnak az államhatalom és a közigazgatás egész rendszerének mű ködése érdekében kifejtett komplex törekvéséről, tanúskodik a Szlovák Nemzeti Tanács működésének kibőví­téséről szóló dokumentum, amelyet az SZLKP KB kezdeményezésére és a CSKP KB újjászervezett jogi bizott­ságának jóváhagyása után 1964. má­jus 7-én megtárgyalt és elfogadott a Központi Bizottság plenáris ülése. Ez­zel kidolgoztuk és teljesítettük a XII. kongresszus által kitűzött nagy jelen­tőségű határozatot, mely a csehek és szlovákok testvéri egységének meg­szilárdítása érdekében kitűzi, hogy következetesen és konkréten megva­lósítsuk az alkotmánynak a szlovák nemzeti szervekről szóló rendelkezé­sét. A Szlovák Nemzeti Tanács működé­séről szóló dokumentumnak elvi je­lentősége van. A határozat pártunk lenini nemzetiségi politikájának el­veit és gyakorlatát fejleszti tovább, meiynek helyességét Igazolta a két nemzet és a nemzetiségek testvéri együttélése, s Szlovákia sok éven át tartó hatalmas gazdasági fellendülé­se. A jövőben a fejlett szocialista társadalom építése során betetőzzük a cseh és szlovák országrészek gaz­dasági és kulturális kiegyenlítését. A Szlovák Nemzeti Tanács mint az állami szervek országos rendszeré­nek szerves része fejti ki működését, mint olyan állami szerv, mely Szlo­vákia területén alakítja kl és egyút­tal biztosítja az országos Rolitikát gazdasági, szociális és kulturális té­ren is. Egyúttal néhány specifikus kérdést is meg kell oldania, például a mezőgazdaságban a meglevő népgaz­dasági tartalékok mozgósításával az egységes csehszlovák népgazdaság ke­retében, Szlovákia gazdasági életé­nek továbl fejlődése érdekében. Komolyan fontolóra vettük a nem­zeti bizottságok mai helyzetét és perspektíváit is fejlődő szocialista társadalmunk politikai szervezetében. Ebben a tekintetben a Központi Bi­zottság egy újabb program-dokumen­tum kidolgozását készíti elő, amely­ben általánosítjuk az alkotmány el­veinek gyakorlati alkalmazása során nyert tapasztalatokat a nemzeti bi­zottságok működésében és bővebben kifejtjük akciófeladataikat Ugyanak­kor meghatározzuk viszonyukat a központi szervekkel és a társadalmi szervezetekkel, megszabjuk jogkörü­ket a gazdasági élet irányjtásában, a közszolgáltatások fejlesztésében, a kulturális és politikai nevelőmunká­ban. Azt akarjuk, hogy a nemzeti bizott­ságok újonnan választott funkcioná­riusai legkésőbb már az ősszel el­kezdhessék e határozatok megvalósí­tását és elkészíthessék egyúttal mun­kájuk távlati tervét. Ezért ezeknek a kérdéseknek megtárgyalását a járási nemzeti bizottságok elnökeinek már említett konferenciáján napirendre tűzzük, s összegezzük állásfoglalásun­kat e kérdésekkel kapcsolatban. S ez­zel megteremtjük annak feltételeit, hogy képviseleti szerveink rendsze­rének alapvető elemei — a Nemzet­gyűlés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a nemzeti bizottságok — mindjárt a választások után folyamatosan meg­kezdhessék működésüket, melyben előtérbe kerül állami ós politikai szer­vezetünk népi jellege, s egyben kive­szi részét szocialista demokráciánk céljainak megvalósításában. Ilyen és hasonló intézkedéseket fo­ganatosított vagy készít elő a Közpon­ti Bizottság a párt XII. kongresszusa irányvonalának megvalósítása, az ál lamapparátus demokratikus szervei­nek fejlesztése érdekében. Még a vá­lasztások előtt részletesebben meg­ismerik ezeket az Intézkedéseket. Ér­telmük nem a választásokat előkészí­tő kampányban rejlik, hanem abban, hogy a választások jelentőségét reá­lisabb feltételekkel hangsúlyozzuk, mert az újonnan választott képviselő­testületek kezdettől fogva jobb fel­tételek között kezdhetik meg működé­süket. Nyíltan beszélek, s megmondom azt ls, hogy harcolnunk kell majd az össznépi állam kialakulásához vezető fejlődési folyamat céljának és értel­mének liberális félremagyarázása, va­lamint a konzervativizmus ellen, mely nem akarja meglátni az élet új szük­ségleteit, ragaszkodik a „bevált ru­tinos formákhoz és a politikai irányí­tó munka helytelen módszereihez. Ál­lamvezetésünk demokratikus és kol­lektív volta nemcsak a választott szervek kollektív és demokratikus döntéseiben nyilvánul meg. Elsősor­ban abban rejlik, hogy a dolgozók milliói mindenüt megvalósítják a de­mokratikusan választott Irányító szer­vek irányelveit. A szocialista demok­rácia elveinek érvényesítéséhez tehát felelősségtudatra és fegyelemre is szükség van, mert enélkül nem de­mokrácia, de anarchia lenne. Azért az irányító munka oszthatatlan részé­vé kell avatni a hatékony nevelő és szervező munkát Is, nemcsak a csúcs­szervekben, de az üzemekben, a mun­kahelyeken és a nemzeti bizottságok­ban is. E nevelő és szervező munka kritériumának a vezetők és a funkcio­náriusoknak azt a képességét kell tartani, hogyan tudják a mindennapi életben összeegyeztetni a polgárok jogait és kötelességeit. A szocialista társadalmi egység érdekeit az ember­ről való gondoskodással, hogyan tud­nak harcolni a kispolgári önzés min­den társadalom-ellenes megnyilvánu­lása ellen, az emberek szocialista kapcsolatainak kialakításáért. Fokozni a szocialista demokrácia hatékonyságát ebben a tekintetben — természetesen olyan feladat, melynek sikeres teljesítése sok tekintetben az önkéntes társadalmi szervezetek tevé­kenységétől, maguktól a szervezetek­től, s főként a forradalmi szakszer­vezetektől függ. Az össznépi állam jellegének kialakítása ilyen értelem­ben is olyan igényeket támaszt, ame­lyek kielégítése a helyes lenini alko­tó módszerek alkalmazásától függ. Ezt csak a választott szervek- tekin­télye és feladatainak növelése révén, a funkcionáriusok aktíváinak meg­szervezése és a fizetett apparátus lét­számának csökkentése révén oldhat­ójuk meg. A Központi Bizottság ezért néhány javaslatot dolgozott ki, s eze­ket a párt kerületi bizottságainak megítélése után ki akarjuk próbálni néhány járásban, s az így nyert ta­pasztalatok alapján országos méret­ben valósítjuk meg őket. Ezt termé­szetesen nem lehet valamilyen minta szerint elvégezni, s azért a javasla­tokat minden egyes járásban külön­külön megvitatjuk. Konferenciánkon nem elemezhetjük az összes társadalmi szervezet prob­lémáit, de mégis elvi állást kell fog­lalni a forradalmi szakszervezetek szervei munkájával kapcsolatban. A szakszervezetek kétségtelenül jó munkát végeztek a múltban a szo­cializmus győzelme érdekében. A po­zitív eredményeinkért vívott küzde­lemből kivették részüket, de ugyan­olyan mértékben felelősek egy egész sor népgazdaságunkban mutatkozó hiányosságért. Már a XII. kongresszuson és később a forradalmi szakszervezetek V. kong­resszusán is rámutatunk, hogy a szak­szervezetek munkája az utóbbi évek­ben elégtelennek bizonyult arra, hogy biztosítsa a szocialista társadalom fejlődése során a termelésben reá rótt feladatokat, s nem tud megküz­deni teljes mértékben a XII. kong­resszuson kijelölt feladatokkal. E hiányosságok alapvető okát ab­ban látjuk, hogy csökkent a szak­szervezetek politikai munkájának színvonala, csökkent a forradalmi szakszervezetek felelőssége a terme­lési feladatok teljesítéséért, és csö­kevényképpen tovább élnek az érdek­védelmi politika különféle változa­tai. A CSKP Központi Bizottságának el­nöksége nemrégen foglalkozott a for­radalmi szakszervezetek problémáival, és megállapította, hogy felül kell vizsgálni és tisztázni kell számos, a szakszervezetekkel kapcsolatos kér­dést, amelyeket a szocialista társada­lom fejlődésének jelenlegi szakasza vetett fel. Meg kell ítélni, hogy a szakszervezetek munkájának zöme nem tereli-e el azok figyelmét a ter­melési feladatok megoldásától, meg kell vizsgálni, hogy jelenlegi felépí­tésük, beleértve a különböző bizott­ságok egész sorát, milyen mértékben akadályozza a szakszervezeteket ab­ban. hogy áttérjenek a hatékonyabb munkamódszerek alkalmazására. Át kell értékelni szerveinek jelenlegi felépítését, mely fölöslegesen eltere­bélyesedett és felül kell vizsgálni a forradalmi szakszervezetek eszközei­nek felhasználását, mely a dolgozók anyagi érdekeltségének növelését van hivatva szolgálni — a különböző pénzügyi alapoktól a szakszervezetek fokozottabb mértékű részvételéig a különféle berendezések létesítésében, amelyek a dolgozók és a termelés szükségleteit szolgálják. Szükségesnek tartjuk, hogy a párt­vezetés és a Központi Szakszervezeti Tanács felülvizsgálja a szakszerve­zetek egész tevékenységét és a szo­cialista társadalom fejlődésének je­lenlegi szakaszából reá háruló fel­adatoknak helyes irányt szabjon. Helyesnek tartanám, ha önök is állást foglalnának ezekkel a kérdé­sekkel kapcsolatban és üzemeik ta­pasztalatai alapján rámutatnának ar­ra, mit lehetne tenni annak érdeké­ben, hogy a szakszervezetek munká­ja minden téren lényegesen megjavul­jon. A kínai képviselők szakadár tevékenysége Elvtársak! Tevékenységünkben folyton szem előtt tartjuk a Szocialista társadalom építéséből reánk háruló feladatok és a nemzetközi kötelezettségeinkből or­szágunkra háruló feladatok egységét, mivel hazánk is szerves része a szo­cialista országok világszövetségének, és pártunk egyik láncszeme a nem­zetközi kommunista mozgalomnak. Tudjuk azt is, hogy eddigi eredmé­nyeinket és célkitűzéseink megvaló­sítását a jövőben el sem lehetne kép­zelni a szocialista világrendszertől függetlenül, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjával való ideológiai egység és a Szovjetunióhoz fűződő politikai ál­lamközi kapcsolat nélkül. Tevékenységünkben a Szovjetunió ľomnuittM* P&t* XX. és XKU. kong­resszusának tanulságaira is támasz­kodunk és a mi feltételeink között a szocialista társadalom továbbfej­lesztésében érvényesítjük azokat. Ezzel egyidejűleg minden erőnket megfeszítve hozzájárultunk a döntő harchoz a különféle antikommunista eszmék és az imperialisták akciói el­len, amelyek kívülről támadtak a szo­cialista országokra és a kommuniz­musra. Hozzájárultunk azoknak a kí­sérleteknek elhárításához is, amelyek a revizionizmus vagy a dogmatizmus zászlaja alatt akarták aláásni a kom­munista mozgalom egységét és el akarták ferdíteni annak lenini irány­vonalát. Hasonló kommunista magatartást tanúsított pártunk a kommunista és fcFotytaiás * % «U*l«n,j ÜJ SZÖ 6 * 1964. május 30.

Next

/
Thumbnails
Contents