Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-30 / 149. szám, szombat

Äntonín Novotný elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) az óriási papírhalmaz láttán, amelylyel hivatalukat elárasztják. Éppen olyan határozottsággal kö veteljük meg az adminisztratív appa rátus csökkentését abban a százalékarányban, ahogy azt előzőleg megszabtuk, mint amilyen határozottan jártunk el az e célra megszabott béralap csökkentésénél is. Ügyelni fogunk arra is, hogy az irányítás rendszerének módosítása ürügyén ne duzzadjon fel az apparátus, mint ahogy az 1957-ben történt. Ellenkezőleg, azon leszünk, hogy csökkenjen az apparátus létszáma. Felül kell vizsgálni azokat az indokolatlan kiadásokat is, amelyeket például kiállítások és más különféle rendezvények szervezésére fordítunk, holott ezek nagyon kevés vagy egyáltalán semmi hasznot sem hoznak. Ha csak figyelembe nem vesszük azok óhajának kielégítését, akik ezeket kigondolták, vagy kikényszerítették Az ilyen haszontalan kiadásokat felül kel! vizsgálni, és hasonló célokra csak lehetőségeinkhez mérten tudunk pénzügyi eszközöket biztosítani. Szigorúan szem előtt kell tartanunk, milyen hasznot hoznak — most és a jövőben — a termelés fellendítésében Központi jelszavunk legyen, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt a lehető legnagyobb mértékben szocialista gazdaságunk és kultúránk hatékony, progresszív fejlesztésére használjuk ki. r • | «iwj r r Nem lehetünk elégedettek a minőségi mutatók fejlődésévei Mindamellett, hogy az irányító tevékenység megjavításának nagy jelentőséget tulajdonítunk, egy pillanatra se tévesszük szem elől: jelenlegi nehézségeink áthidalásának és szocialista társadalmunk további fejlesztésének alapvető feltétele elsősorban a termelésben keresendő. Amint azt már többször hangsúlyoztuk, nagyon sok függ attól, hogyan teljesítjük az idei állami terv feladatait. Idei tervünk számol néhány olyan feladat teljesítésével is, amely a múlt évből adósságként maradt ránk. Tehát már az idén és 1965-ben meg kel', teremtenünk az 1970-ig terjedő népgazdasági terv teljesítésének legkedvezőbb feltételeit. Joggal állapíthatjuk meg, hogy a terv teljesítésében az év elejétől jelentős eredményeket értünk el. Az első negyedévi jó eredmények áprilisban ls folytatódtak, s így az ipari termelés első négyhavi tervét 101,6 százalékra teljesítettük. A múlt év hascnló időszakához viszonyítva pedig 3,4 százalékkal több terméket gyártottunk. Az előnyben részesített ipari beruházási építkezések tervét az első negyedévben 112 százalékra teljesítettük. Az első negyedév folyamát) javult külkereskedelmi mérlegünk ls. A minőségi mutatók teljesítésében ls kimutatható némi eredmény. A munkatermelékenység tervét az iparban 101,7 százalékra teljesítettük, s ezzel túljutottunk az 1962-es szinten Kedvezően alakul a munkatermelékenység és az átlagbérek növekedésének aránya. Az iparban a tervtől eltérően 64 millió koronával csökkent az önköltség. Ám az igazsághoz híven azt is meg kell mondani, hogy népgazdaságunk minőségi mutatóinak alakulásával korántsem lehetünk elégedettek. Közöltem, hogy az első negyedév folyamán iparunk az önköltség csökkentésével bizonyos megtakarítást ért el. De tény az is, hogy a termelési költségek meghaladják az idei terv évi átlagát, valamint az 1962-es és 1963-as átlagot is. Ez eddig nem sikerült csökkenteni a felhalmozódott készleteket. Ellenkezőleg, az első negyedévben további egymilliárd 700 millió koronával növekedtek. Ezáltal a készletek csökkentésének idei feladata még nehezebb. Ha a nemzeti jövedelem alakulásóban javulást akarunk elérni nem engedhetjük meg további értékek befagyasztását. E probléma megoldása sürgős feladat. Nem szabad megelégednünk a készletek növekedésének puszta megállapításával, hanem mindenütt — a központi szervekben ugyanúgy, mint a vállalatokban alaposan a dolgok mélyére kell nézni, meg kel! állapítanunk, mi az oka a készletek további növekedésének. Ilyen elemzés alapján a leghatározottabban elejét kell vennünk az egészségtelen jelenség további ismétlődésének. Az első negyedévben sokat tettünk annak érdekében, hogy a vállalatok Idei termelési tervéből töröljük azokat a termékeket, amelyeknek eladása nincs biztosítva. Az ilyen termékek gyártása április végéig csaknem a felére csökkent. A minőségi mutatók nem kielégítő teljesítése arra vall, hogy lemaradunk a XII. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítésében, ami pedig ipari termelésünk intenzívebbé tételét és a munkatermelékenység további növelését biztosítaná. Ide sorolhatjuk a tudományos-műszaki haladás érvényesítését a termelésben. Az utóbbi években több intézkedést hajtottunk végre annak érdekében, hogy az új technika gyorsabban fejlődjön és érvényesüljön a termelésben és a bberuházási építkezéseken. Ha nem is olyan gyorsan, mint azt a helyzet megkívánná, lassan mégis sikerül bevezetnünk az új technikát, a kutatás tervezését, az új technika előkészítését, valamint anyagi, személyi és pénzügyi biztosítását. Folyamatban van a tudományos kutató munkák összehangolása stb. Kidolgozták a legfőbb ágazatok műszaki-gazdasági koncepcióját, és megtörtént ennek jóváhagyása is. Továbbra ls gyengénk a gazdaságos termelési módszerek bevezetése, amiket alapos kutatás és tervezés alapján készítenénk elő. Hiányosságaink közé sorolhatjuk az újítási javaslatok lassú bevezetését ls. E nem kívánatos helyzet áthidalását kellene szolgálnia a tudomány és a technika fejlődését rögzítő tervnek. Ezen a téren az idén minimális feladatokat tűztünk ki, s nagyon haszncs lenne túlteljesítésük. A tények azonban azt mutatják, hogy a határidők nem rövidebbek, ellenkezőleg, a termelő-gazdasági egységek — főleg a gépiparban — a végső határidők elodázását vagy a feladatok lényeges módosítását kérik. További fontos intézkedés a termékek műszaki színvonalának ellenőrzése. Célja: meggyorsítani a termelési program módosításának folyamatát, a gépek, berendezések és más termékek minőségi színvonalának emelését. Gyártmányaink teljesítménye és minősége, főképp a gépiparban, a kohóiparban és a vegyiparban csak így érheti el a világszínvonalat. Mindannyian tudjuk, hogy még feltáratlanok a társadalmi munkatermelékenység, valamint a külkereskedelem hatékonyságának jelentős tartalékai. Sok esetben csupán csekély beruházások szükségesek, ami az adott pillanatban nagyon fontos számunkra. Néha hiányzik az igyekezet is a termékek minőségének javítására. Ez a helyzet az exportcikkek esetében is, holott az üzemek ismerik a megrendelő kifogásait. Ez pedig kárt okoz külkereskedelmünknek. Gyakran találkozunk a technológiai- és a munkafegyelem megsértésével, a selejt százalékaránya csak lassan csökken, nem használják ki kellőképpen a munkaidőt, főképp a hónap első felében, ugyanakkor gyakori a túlórázás. Itt a legfőbb Ideje, hogy az irányítás rendszerének módosításával teljes egészében érvényre juttassuk egész üzemi kollektívánk, valamint a gazdasági vezetők anyagi felelősségét a termelésben mutatkozó minőségi fogyatékosságokért, a technológiai- és a munkafegyelem megsértéséén. A Központi Bizottság januári plenáris ülésének határozata a műszaki színvonal emelése, s egyben a hatékonyság növelése érdekében feladatul tűzi a termelés komplex korszerűsítését. A Központi Bizottság a beruházási politika új értelmezéséből indul ki, amely a termelés kifejezett intenzívebbé tételét tartja szem előtt. Ezt elsősorban úgy érhetjük el, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket a legfontosabb szakaszokra összpontosítjuk, csökkentjük az építkezésre fordított összegek részarányát, ugyanakkor a befektetések nagyobb részét az álló alapok legprogresszívabb részlegére — a gépekre és berendezésekre fordítjuk. A komplex korszerűsítés tervezetén most dolgoznak, összehasonlítanak, értékelnek, s a jó eredmények máris megmutatkoznak. Az eddigi tapasztalatokból azonban az is kitűnik, hogy egyes vállalatok a korszerűsítés ürügyén ügyeskedni próbálnak és helyi Jellegű érdekeket próbálnak érvényre juttatni. Sok esetben olyan hézagok pótlására törekszenek, melyeket valami okból kifolyólag saját beruházási építkezésükben elfelejtettek biztosítani. Elejét kell vennünk minden ilyen törekvésnek, és nem szabad megengednünk, hogy a helyi érdekek a népgazdaság rovására előnyben részesüljenek. Az elmúlt évek folyamán éppen ez a gyakorlat okozta a legtöbb kárt beruházási politikánkban. A beruházási politikában észlelhető hiányosságokkal, főképp a határidők és az üzembehelyezett termelési egységek tervezett minőségi mutatóinak be nem tartásával kapcsolatban mindenekelőtt is a tervező intézetek munkájáról kell szólnom. Tervezőink és konstruktőreink sok esetben olyan műveket adnak át, amelyek műszaki és technológiai színvonala, teljesítőképessége nem éri el a világszínvonalat. Az üzembehelyezett berendezések sokszor távolról sem érik el a tervezett mutatókat, a tervezési és szerelési hibák következtében pedig gyakoriak az üzemzavarok. Gyakori jelenség, hogy a beruházó, de sok esetben a tervező intézetek és a szerelők hibájából néhányszor átdolgozzák és kiegészítik a tervrajzokat. Az építkezés ezáltal lényegesen hosszabb időt vesz Igénybe, növekednek a költségek és késik az üzembeheiyezés. Ezek a fogyatékosságok jelentős károkat okoznak nemcsak itthon, hanem azokban az országokban is, ahová a beruházási egységeket szállítjuk. Az a véleményünk, hogy a tervező intézetekkel szemben is következetesen és célravezetően kell alkalmaznunk az anyagi érdekeltség elvét. Tegyük őket anyagilag ís érdekeltté abban, hogy a tervezett beruházások terén világszínvonalat érhessünk el a műszaki mutatókban, költségekben és a határidők betartásában egyaránt. Ezzel nem akarjuk elhárítani a felelősséget a beruházókról az itt felsorolt fogyatékosságokért. Velük szemben is érvényesítenünk kell az anyagi érdekeltség és felelősség elvét. Korszerű szocialista mezőgazdasági üzemeket építünk Pártunk XII. kongresszusának tanácskozásain és annak határozatában komoly figyelmet szenteltünk a mezőgazdasági termelés gyorsabb fejlesztésének, mely nélkül lehetetlen biztosítani a népgazdaság harmonikus fejlődését és a lakosság életszínvonalának. további emelkedését. A mezőgazdaságban az előző évektől eltérően már az év elejétől jól teljesítik az állattenyésztési termékek felvásárlását. Jól haladtak a taviszi munkák, a földet úgy megművelték, mint a múltban még talán soha. Egy hónappal ezelőtt zajlott le az egységes földművesszövetkezete VI. kongresszusa. A csaknem egymillió szövetkezetest képviselő küldötttek egyenesen állást foglaltak a párt mezőgazdasági politikája, a szövetkezetesítés és pártunk XII. kongresszusának határozata mellett, amely a mezőgazdaságnak az ipar színvonalára való emelését tűzte ki. Ez a legjobb felelet annak a néhány kritikusnak a kísérleteire, akik különféle pozícióból jogot formálnak pártunk mezőgazdasági politikájának „átértékelésére". Az elmúlt Időszakkal kapcsolatban kételyeket támasztanak a szövetkezetesítés helyessége iránt és tudatosan, vagy anélkül, hogy tudatosítanák, bizalmatlanságot és kételyt, keltenek, kétségbevoniák azoknak a célkitűzéseknek reális voltát, amelyek a mezőgazdaság, az ipar színvonalára való emelését irányozzák elő. A párt XII. kongresszusának Irányvonala a mezőgazdaság Ipari színvonalra való emelését illetően 1970-ig nem véletlenszerűség, nem is holmiféle szubjektív óhajok összessége. A minőségileg magasabb színtű anyagi műszaki alap elengedhetetlen követelménye ez, amely nélkül elképzelhetetlen a kommunista társadalom építése. Pártunknak ezt az Irányvonalát a kongresszus után a Központi Bizottságnak a mezőgazdaság ipari színvonalra való emeléséről szóló dokumentumában részletesen kidolgoztuk és a párt Központi Bizottsága plenáris ülésének határozataiban tovább konkretizáltuk. A mezőgazdasági termelés fokozása érdekében első lépésként határozott intézkedéseket foganatosítottunk a termőtalaj helyes kihasználására. A tavalyi ellenőrzés megállapította, hogy 168 ezer hektár termőtalajt nem használtunk ki a mezőgazdasági termelés céljaira. Ebből tavaly ősszel 34 ezer hektárt felszántottunk, s jelentős részét tavasszal szemesekkel vetettünk be. Az idén további területeket szántunk fel. A talajjavításban is mutatkoznak már az első eredmények. Az idén is e célra használjuk fel a mezőgazdasági beruházások 12 százalékát. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez csupán a kezdet és továbbra is következetesen szorgalmazni fogjuk a termőtalaj intenzív megművelését, s e feladat teljesítését rendszeresen ellenőrizzük. A termőtalaj kevés, ezért jó gazda módjára kell vele bánnunk. A termőfölddel való eredményesebb gazdálkodás érdekében a kormány már a közeljövőben hathatós talajvédelmi intézkedéseket foganatosít. El akarjuk érni, hogy a beruházási építkezések céljaira elvett termőtalaj csökkenését a növénytermelés megsokszorozásával egyenlítsük ki, és felelősségre vonjuk a beruházó és tervező szervezetek vezető dolgozóit, ha indokolatlanul jóminőségű termőtalajt építenek be. A párt Központi Bizottsága ugyancsak. intézkedéseket hagyott jóvá a szemes termények, főképp a búza, mint kenyérgabona és a takarmányalap biztosítása érdekében más gabonafélék termesztésének fokozására. Ebben az évben az előzetes becslések szerint a szántóterület mintegy 53 százalékát gabonaneműekkel vetették be. A múlt évhez viszonyítva a gabonaneműek vetésterülete kb. 50 ezer hektárral, a búza vetésterülete pedig mintegy 100 ezer hektárral gyarapodott. A búza vetésterületének bővítését kedvezően befolyásolta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata a prémiumok bevezetéséről a vetéste rületek tervenfelüli kibővítéséért. Ugyancsak kedvező hatással volt a terven felül eladott búzáért megszabott árpótlék bevezetése. A búza nagyon fontos termény a lakosság szempontjából, ezért arra fogunk törekedni, hogy a megtermett búzát hiánytalanul felvásároljuk és helyette cserébe ugyanolyan értékű takarmányt biztosítsunk. Az állattenyésztésben a legfontosabb feladatnak a szarvasmarha-tenyésztés fellendítését és a fejési átlag lényeges emelését tekintjük. Ebben az évben 1900 liter átlagot akarunk elérni minden tehéntől. A legközelebbi években pedig ezt az átlagot 2500 literre fogjuk emelni. E feladatok teljesítését szolgálja a fokozott anyagi érdekeltség. A tejfelvásárlás első negyedévi eredményei igazolják intézkedéseink helyességét és hatékonyságát. Az állattenyésztési termelés fejlesztése és a nagyüzemi termelési módszerek bevezetése érdekében az idén mintegy 276 millió koronát szántunk a takarmányipar kiépítésére. Ennek az ágazatnak a fejlesztésére a jövőben is rendkívül nagy gondot fordítunk. Az egységes földművesszövetkezetek gazdasági megszilárdítása szempontjából Igen jelentős pártunk Központi Bizottságának az a döntése, mely szerint a gép- és traktorállomások sokoldalú segítséget nyújtanak főként a gyenge egységes földművesszövetkezeteknek. A mezőgazdaság az idén hektáronként 104 kg tiszta tápanyagú műtrágyát kap. Ez a múlt évhez viszonyítva 22 százalékos növekedést jelent. A feladat teljesítése természetesen nem könnyű. Nagy gondot okoz nekünk a vágsellyei Duslo műtrágyagyár. A termelés ugyan lassan már megindul, és megszülettek az első eredmények is, az üzemeietetés azonban még nem olyan, amilyenre sürgősen szükségünk volna. Feltétlenül szükséges, hogy mind a vegyipar, mind azok a gépipari üzemek, amelyekben az üzem berendezését készítik, mielőbb gondoskodjanak a helyzet megjavításáról, mert a késlekedés nagy károkat okoz népgazdaságunknak. Ügy véljük, hogy az illetékes minisztériumok és üzemek ezt az ügyet presztízsként kezelhetnék. Elvtársak, ismeretes, hogy a párt XII. kongresszusának határozata értelmében a mezőgazdasági termelés rohamos fejlesztése szükségleteinek megfelelően a termelési igazgatóságok megalakításával és felelősségük fokozatos növelésével átszerveztük a mezőgazdaság irányítását is. A párt Központi Bizottsága ezenkívül új alapelvekre helyezte a mezőgazdasági termelés tervezését is, ami elősegíti a dolgozók kezdeményezésének továbbfejlesztését és a mezőgazdasági üzemek gyorsabb ütemű szakosítását. A CSKP KB januári plenáris ülése jóváhagyta a szövetkezeti tagok, a szakemberek és az egységes földművesszövetkezetek fiatal dolgozói szociális biztosításának megjavítását; intézkedést hozott, hogy a szövetkezeti tagok gyermekeire a családi pótlékot állami eszközökből fizessék, ezenkívül biztosította a nők anyasági szabadságát. Új rendszert hagytunk jóvá a falvakban a fiatalok részére történő szövetkezeti lakásépítést illetően, amelyhez az állam sokoldalú segítséget nyújt. Olyan Intézkedéseket hajtunk végre, amelyek megváltoztatják a mezőgazdasági munka jellegét, mint például a kétműszakos üzemeltetés bevezetése, az egyes munkahelyek ellátása szociális berendezéssel és más hasonlók. A mezőgazdaságban az utóbbi időben elért eredmények teljes mértékben igazolják Csehszlovákia Kommunista Pártja XII. kongresszusa irányelveinek helyességét, pártunk mezőgazdasági politikájának következetességét és céltudatosságát. Azzal a meggyőződéssel töltenek el bennünket, hogy szövetkezeteinkből és állami gazdaságainkból a következő néhány évben valóban korszerű szocia-. lista mezőgazdasági nagyüzemeket tudunk csinálfli, amelyek megfelelően kielégítik majd népünk és egész gazdaságunk növekvő szükségleteit. Az életszínvonal emelése társadalmunk alapvető politikai-gazdasági feladata Elvtársak, a Központi Bizottság által a termelés terén foganatosított intézkedések és gazdaságunk továbbfejlesztése társadalmunk alapvető politikai-gazdasági feladatának teljesítését — a dolgozók életszínvonalának biztosítását és növelését tartják szem előtt. Az a feszültség, mely az utóbbi években forrásaink és szükségleteink között keletkezett, valamint a nemzeti jövedelem létrehozása és felhasználása, hatékonyságának csökkenése megbontotta a nemzeti jövedelem és a személyi és társadalmi fogyasztás közötti helyes arányt. Az életszínvonal kérdéseiben semmi körülmények között sem térünk el a párt program célkitűzéseitől, a XII. kongresszus irányvonalától. Az életszínvonalat csak akkor tudjuk emelni, ha növekszik a termelés és a társadalmi munka termelékenysége, ha jól gazdálkodunk és a termelés eredményeinek elosztásában szigorúan betartjuk a szocialista alapelveket. Ügy kell eljárnunk, hogy felkeltsük az anyagi érdekeltséget és aktív bérpolitikát folytassunk. A nemzeti jövedelem elosztásában bizonyos átcsoportosítást kell vérgehajtanl, s ennek hatását a gazdaságfejlesztés minőségi kérdésére kell Irányítani. Véleményem szerint teljes objektivitással kijelenthetjük, hogy a dolgozók megértéssel fogadták az elosztás és az életszínvonal terén foganatosított intézkedéseket, habár ezek nem voltak könnyűek, és megvalósításuk folyamán néhány esetben ösztönösségre is sor került. Ez a megérté^ a dolgozók nagyfokú öntudatosságáról tanúskodik, és azt bizonyítja, hogy teljes mélységükben megértik a bonyolult gazdasági problémákat. Egyúttal megmutatja azt is, hogy meddő ábránd volt csupán azok reménye, akik határainkon túl —, de akadtak ilyenek nálunk is — abban a hiedelemben éltek, hogy a végrehajtott intézkedésekből tőkét kovácsolhatnak a párt és a szocialista rendszer elleni támadásra. Elvtársak, felmerül a kérdés, — s ezt felteszik egyesek hazánkban és külföldön is —, liogy ezeket a népszerűtlen Intézkedéseket miért éppen a választások előtt valósítottuk meg. Először is nálunk mindenki tudta, hogy gazdaságunkban bizonyos nehézségek vannak. Nyíltan beszéltünk erről, sőt véleményem szerint néha túlságosan sokat is beszéltünk róla. Közismert volt az is, hogy az 1963. évre egyáltalán nem tűztük ki népgazdaságunk további fejlesztését. Azért jártunk el így, hogy következetesen haladjunk a felmerült aránytalanságok felszámolásának útján. Mindenki, aki jártas a gazdaságtanban, tudja, hogy ennek vissza kell tükröződnie a nemzeti jövedelem létrehozásában, s ezen keresztül nyomást gyakorol majd az életszínvonalra is. Azért határoztuk el, hogy a nemzeti jövedelem elosztásában szükséges egyes Intézkedéseket a választások előtt tesszük meg, mert nem akarunk a burzsoá politikusokhoz hasonlóan eljárni. Az ö szájuk a választási kampány idején teli van hangzatos ígéretekkel, és nem mernek nyúlni semminemű népszerűtlen intézkedéshez. Megválasztásuk után pedig, amikor már biztonságban érzik magukat, egymást követik a népszerűtlen intézkedések. ÉpjDen a választások előtt azt akarjuk, hogy minden egyes ember tudja és ismerje annak lényegét, miért hajtunk végre bizonyos intézkedéseket. Egyszersmind azt is kijelentjük, hogy ha gazdaságunk kedvező irányban fejlődik, számos intézkedés csak átmeneti jellegű lesz. Végső soron pedig — igaz, hogy más formában — a befolyt összeg nagy részét megint az életszínvonal emelésére használjuk fel. Már az idén mintegy 560 millió koronát irányoztunk elő a közlekedésben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és néhány más szakaszon esedékes bérmódosításokra. További 350 millió koronát fordítunk prémiumokra a mezőgazdaságban. A prémiumok kifizetését már megkezdtük, az eredményeket máris látjuk a tejfelvásárlási terv túlteljesítésében. A premizálást most kiterjesztettük a búza (Folytatfis a 4. oldalon) 1964. május 30. * 0] SZŐ 3 \