Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-30 / 149. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTJAGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. május 30. szombat • 50 fillér • XVII. évf. 149. szám A trnavai Kovosmalt, a mosógé­peket és más háztartási gépeket gyártó vállalat az újonnan épült termelőcsarnokokban ez év július 1-től megkezdi pótalkatrészek gyártását a V-3 S teherautók ré­szére. Képünkön az alkatrészek gyártásához szükséges gépek sze­relése látható. (T. Andrejčák — CTK felv.) flBUffl • 0] FÖLDGÁZLELÖHELYEK Dél-Ukrajnában, Perescsepinc község mell .tt új földgázlelőhe­lyekre bukkantak. Becslések sze rint az új lelőhely 12 milliárd köb méter földgázt rejt. A lelőhelytől gázvezetéket építe­íek ki Dnyepropetrovszkig, Ukraj­na fontos ipari központjáig. Es $ látja majd el tüzelőanyaggal éí nyersanyagokkal DnyepropetrovszV környékének gyárait és üzemeit. • EGYMILLIÓ KÖBMÉTER KÖZE TET TÁVOLÍTOTTAK EL EGYETLEN ROBBANTÁSSAL Az Amu-Buhari csatorna építé­sénél hatalmas robbanással kb, 1 millió köbméter kemény kőzetei röpítettek a levegőbe, mellyel a kotrógépek nem tudtak megbir­kózni. A robbantáshoz 4400 tonna /robbanóanyagot használtak fel. A robbanás olyan erős volt, hogy még a helyszíntől nagyon messze fekvő földrengéskutató állomások is jelezték. • 27 EZER KILOMÉTERT GYALOG Alekszej Polikarpov 66 éves szi­bériai lakos úgy döntött, olyan tá­volságot tesz meg gyalog, mint amilyent Jurij Gagarin tett meg a Föld körül. Eddig 27 000 kilomé­tert gyalogolt és jelenleg Alma Atában, Kazahsztán fővárosában pihen. Polikarpov a Szovjetunió nyugati határán indult útnak. Vé giggyalogolta a balti köztársasá gokat, a Belorusz, az Ukrán, az Orosz, Türkmén, Üzbég és Kirgiz SZSZK-t. Alekszej Polikarpov nyugdíjazá­sa előtt Omszkban dolgozott, mint közgazdász. Soha sem dohányzott, nem ivott és sokat sportolt. Na­ponta 30—40 kilométert gyalogol. Ütjának célja Kamcsatka. • FEJLESZTIK AZ ÖNTÖZÉSES MEZŐGAZDASÁGOT A Szovjetunióban országos ter­vet dolgoznak ki az öntözéses mezőgazdaság tovább fejlesztésé­re. Ma a Szovjetunióban kb. 250 ezer km hosszú öntözőcsatorna van. Annak ellenére, hogy ez a szám óriási, nem elegendő. Az új terv elsősorban Közép­Ázsiára és a Volga-mentére irá nyul. A Volgán épült gátak mes­terséges tavaiknak vizét is felhasz­nálják öntözésre. A szakemberek véleménye szerint a Volga torko­latában a csatorna kiépítése után kiváló feltételek lesznek a zöld­ségtermesztésre. az expoftfeladatokat A nyugat-szlovákiai kerület üzemei ez év első negyedében nem teljesí­tették az exportfeladatokat, de ápri­lisban már pótolták az elmulasztot­takat. Az exportvállalatok így azu­tán ez év első négy hónapjában nem­csak teljesítették, hanem lényegesen túl is teljesítették feladataikat. Ter­ven felül több mint 11 millió koro­na értékű árut szállítottak a külföl­di megrendelőknek. Ez a szép ered­mény elsősorban a következő vállala­tok, illetve üzemek érdeme: a bra­tislavai Kablo-üzemé, ahol terven félül mintegy hatmillió korona értékű export árut termeltek, továbbá a bra­tislavai Slovnafté, ahonnét 4 millió ko­rona értékű terven felüli terméket exportáltak, de kivették ebből részü­ket a J. Dimitrov Művek, a BEZ, a Stará Tura-i Finommechanikai Üzem és más vállalat dolgozói is. Ugyanakkor nem hagyhatjuk emlí­tés nélkül, hogy míg a kerületben általában teljesítették az exportfel­adatokat, egyes vállalatok, üzemek nem tettek eleget e kötelességüknek és minél előbb ki kell egyenlíteniük tartozásukat. Az exportfeladatok teljesítésében lemaradozó válllatok dolgozóinak el­sőrendű feladata minden módon ar­ra törekedni, hogy az idei feladatok­nak legalább 55 százalékát teljesít­sék ez év második negyedének vé­géig. Magától értetődő azonban, hogy ugyanakkor nem szabad szem elől téveszteniük az exportáru minőségét sem. Tudatosítaniuk kell, hogy csak a kiváló minőségű áru öregbiti kül­földön iparunk jó hírnevét. (lg) Véget ért az üzemi partszervezetek elnökeinek országos konferenciája Pártunk vezetésével q termelés fellendítéséért és o szocialista társadalom sokoldalú felvirágoztatásáért (CTK) — Az ipari, építőipari és közlekedési szakaszon működő üze­mi pártszervezetek s egész üzemi pártbizottságok elnökei pénteken is folytatták tárgyalásaikat a prágai Kongresszusi Palotában rendezett or­szágos konferenciájukon. A konferencia második napján is jelen voltak — Antonín Novotný elv­társ vezetésével — a CSKP KB elnök­ségének tagjai és póttagjai. A csütör­töki vitában többek között O. Simű­nek, V. Koucký, A. Dubček és D. Kol­der elvtársak is felszólaltak. Részle­tesen ismertették gazdasági, politikai és kulturális életünk problémáit, amelyek elválaszthatatlanok az üze­mi pártszervezetek konkrét tevékeny­ségétől. A vitában felszólalók elmon­dották a konferencián, munkatársaik milyen gazdasági eredményeket érnek el, milyenek a pártmunka terén szer­zett tapasztalataik s az e téren fel­merülő legidőszerűbb problémák. Örömmel vették tudomásul azokat az intézkedéseket, melyeknek célja a szervező és irányító munka tökélete­sítése. A pártszervezetek elnökei egyetér­tésüket fejezték ki a CSKP KB-nak az ideológiai tevékenységgel kapcso­latos legidőszerűbb kérdésekben kife­jezésre juttatutt álláspontjával, ame­lyet A. Novotný elvtárs ismertetett beszámolójában. Élesen bírálták a pártunk és népünk egységének meg­bontását célzó helytelen nézeteket, amelyek akadályokat gördítenek a hazánk felvirágoztatására törekvő dolgozók elé. Felszólalásaikban határozottan el­utasították a Kínai Kommunista Párt vezetőinek a nemzetközi munkásmoz galum egységét bontó helytelen poli­tikáját. Bebizonyosodott, hogy az országos konferencia nem volt csupán a Prá­gában ez alkalomból tanácskozó párt­funkcionáriusok ügye. A konferencia felébresztette hazánk minden táján a dolgozók rendkívüli érdeklődését, mint ahogyan azt számos levél és távirat is bizonyítja. A konferencia tárgyalásai és vitája folyamán bebi­zonyosodott, hogy helyes a CSKP KB irányelve, mely szerint rendszeresen akur tárgyalni gazdasági s politikai problémáinkról az üzemi pártszerve­zetek funkcionáriusainak aktívájával. A konferencia befejezéséül jóváhagyott irányelvek szem előtt tartják a mun­kások, a műszaki értelmiségiek, a legkiválóbb munkakollektívák s a széles körű pártaktíva értékes ta­pasztalatait és ismereteit. Kifejezésre juttatják mindazoknak az állásfogla­lását, akik az élvonalban vesznek részt a szocialista társadalmunk ki­bontakoztatására irányuló országos törekvésekben. A konferencián 2407 elvtárs és elv­túrsnő vett részt, ebből a pártalap­szervezetek 1209 és az egész üzemi pártbizottságok 695 elnöke. A részt­vevők közül 1417 elvtárs ipari üze­mekben, 217-en építőipari vállalatok­ban és 212-en a közlekedés szaka­szán működő pártszervezetekben töl­tik be az elnöki tisztséget. A konferencia résztvevői egyhan­gúlag jóváhagyták a határozatot, amely helyesli A. Novotný elvtárs beszámolóját és azt kötelező irány­elvnek tekintik a CSKP XII. kongresz­szusán hozott határozatok teljesíté­sére irányuló további tevékenységben. A pártalapszervezetek és az egész­üzemi pártbizottságok elnökeinek or­szágos konferenciája az Internacio­nálé eléneklésével ért véget. A. NOVOTNÝ BESZÉDÉT, MELY AZ ÜZEMI PÁRTSZERVEZETEK ÉS PÁRT­BIZOTTSÁGOK ELNÖKEINEK ORSZÁ­GOS KONFERENCIÁJÁN, A CSÜTÖR­TÖKI ÜLÉSEN HANGZOTT EL, AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK. Äntonín Novotný elvtárs beszéde Elvtársak! Pártunk Központi Bizottsága azzal a fontos politikai céllal hívta ösz­sze a CSKP üzemi bizottságai és üze­mi szervezetei elnökeinek értekezle­tét, hogy megvitassa önökkel a XII. pártkongresszuson kijelölt irányvonal megvalósításának kérdéseit. Tanács­kozni akarunk önökkel arról, hogy a legjobb módot választva hogyan ha­ladjunk előre a szocialista társadal­munk általános, politikai, gazdasági és eszmei fejlődésének útján, továbbá tájékoztatni kívánjuk önöket a nem­zetközi helyzetről. Az egységes földművesszövetkeze­ťék VI. kongresszusa után — amely­nek záróhatározatában a szövetkezeti parasztok küldöttel kifejezték egyet­értésüket a CSKP eddigi politikájá­val, és teljes támogatásukról biztosí­tották a pártot életünk jelenlegi problémáinak és a további fejlődés fő irányzatainak kérdésében — mai értekezhetünk újabb fontos politikai esemény lesz, a CSKP iránti nagy bi­zalom további megnyilvánulása. Ezt különben a május elsejei felvonulások és felszabadulásunk 19. évfordulójának ünnepségei is bizonyították. Tanácsko­zásunk a néphatalmi szervek júniusi választásainak jegyében folyik. Az elő­készületekből ítélve a választásoktól méltán várhatjuk népünk politikai és erkölcsi egységének további szilár­dulását, népünk további felzárkózá­sát a párt köré. Joggal várhatjuk, hogy a választások szocialista hazánk állampolgárainak nagyfokú politikai aktivitását tükrözik majd. Ennek az értekezletnek is fontos politikai szerepe lesz a felszabadu­lásunk 20. évfordulójának előkészíté­sében és megünneplésében. Hazánk felszabadulása a nagy politikai jelen­tőségű Szlovák Nemzeti Felkeléssel kezdődött, és 1945. május 9-én érte el tetőpontját, amikor a Szovjetunió és az antifasiszta erők teljes vere­séget mértek a német fasizmusra, és visszanyertük szabadságunkat. Elvtársak! A CSKP XII. kongresszusának ha­tározata a pártpolitika előterébe állí­totta szocialista társadalmunk további fejlődését. Ezt elsősorban a népgaz­daság segítségével kell biztosítanunk. A kongresszus megjelölte a fejlett szocialista társadalom gazdasági épí­tésének alapvető irányzatait és cél­jait, amelyek magukban foglalják a kommunizmusba való átmenet anyagi feltételeinek megteremtésével össze­függő feladatokat is. Pártunk népgazdasági programja fejlődésünk hosszabb időszakával szá­mol és a szocialista közösség gazda­ságfejlesztésének irányzatait Is tar­talmazza, ugyanakkor hazánk szo­cialista építése terén az elmúlt idő­szakban elért sikerekből indul ki. Joggal mondhatjuk, hogy a XII. kongresszus a dolgozók előzetes be­ható vitájának eredményei alapján Igazolta: népünk a párt vezetésével és a Szovjetunió rendszeres testvéri segítségével létrehozta szocialista társadalmunk szilárd gazdasági bázi­sát, amely lehetővé teszi egyes át­meneti hiányosságok megoldását és a további általános gazdasági fejlő­dés biztosítását. Amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető párt lett, közvetlen fel­adata a háborúban feldúlt gazdaság helyreállítása, hosszú érvényű célját pedig a gazdasági élet területi, szer­kezeti és technikai átalakításának és szocialista építésének megvalósítása volt. Öriási cél ez, melynek nagysá­gát különösen akkor mérhetjük le, ha megfontoljuk, hogy tulajdonkép­pen nem rendelkeztünk tapasztala­tokkal iparilag fejlett ország szocia­lista gazdaságának tervezésében és irányításában, bár az első szocialista ország, a Szovjetunió tapasztalataiból rendkívül sokat merítettünk. A párt bonyolult nemzetközi hely­zetben folytatta gazdasági politiká­ját. A negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején a kapitalista hatalmak a megkülönböztetés és az embargó politikájával támadtak elle­nünk. Éveken át fennállt a háborús veszély, s a helyzet korszerű hadi­technika megteremtését követelte ha­zánk védelmi erejében, hogy így a szocialista országok védelmi csopor­tosulásának szilárd részét alkossuk. Természetesen a többi szocialista ál­lam szocialista építésében is segíte­nünk kellett, hiszen a szocializmus ügye oszthatatlan. Ezzel párhuzamosan megindítottuk a mezőgazdaság szocializálásának forradalmi folyamatát, amelynek egyik alapvető feltétele az anyagi­termelési bázis nagyszabású átalakí­tása és a jelentős anyagi támogatás volt. Elengedhetetlenül szükséges és helyes volt, hogy a munkásosztály, az állam nemcsak politikailag, hanem anyagilag és termelési téren sokol­dalúan tekintélyes beruházásokkal támogatta ezt a folyamatot. Történelmi tény, hogy a párt a munkásosztály, a dolgozók többségé­nek támogatásával és aktivitásával becsületesen megbirkózott ezekkel a rendkívül komoly feladatokkal. Arány­lag rövid idő — 15 év alatt lényegé­ben felépítettük a szocializmus anya­gi-technikai bázisát, és elértük, hogy a szocialista szektor a mezőgazda­ságban is döntő fölénybe jutott. Tár­sadalmunk osztályszerkezetében is befejeződték az alapvető átalakulá­sok: társadalmunkat a munkások, a szövetkezeti parasztok és a velük szoros szövetségben álló dolgozó ér­(Folytatás a 2. oldalon) sm A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI FIGYELMESEN HALLGATJÁK A. NOVQTNÍ ELVTÁRS BESZÁMOLÓJÁT. (•TELEFOIO} >

Next

/
Thumbnails
Contents