Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)
1964-05-28 / 147. szám, csütörtök
Áthidalható ellentétek * Ä szép verőfényes májusi nap sűrű nyalábokban ontja sugarait üdvard lombos fákkal szegélyezett főterére. Régen jártam a községben, s szemem kíváncsian fürkészi az utcasorok átalakított, csinos családi házait. — Ha többet akar látni — igazít fitba egy idős bácsi az újságbödénál —, menjen a templom felé. Ott épült az új Iskola, melynek nincsen párja a környéken. benne, mert a kertészet kellős közepén, megkerülve a hivatalos szerveket, 40 áros területen kukorlcaszárítőkat kezdett építeni. Annál elszomorítóbb a dolog, hogy az érsekújvári JNB mezőgazdasági szakbizottsága ez év elején beleegyezett az említett terület kisajátításába, noha személyesen nem győződött meg, milyen értékes terület beépítéséről van szó. Éppen ez a felháboroOj épületben székel a helyi nemzeti bizottság. A virágokkal szegélyezett, parkosított utcák a falu kulturális fejlődését hirdetik. Valóban nem ugratott a bácsi, hiszen a zöld pázsittal, szép bokrokkal, fákkal övezett tizenkéttantermes falusi iskola a járási székhely igényeit is kielégítené. Tiszta tantermei és megszépített környéke elárulja, hogy a tanulók, tanítók és a falubeliek mindnyájan nagy becsben tartják a közel 3,5 millió korona beruházással épült iskolájukat. Azt már le se írom, mennyi új házat építettek a község lakói. Ez ma természetes folyamat, a párt és a kormány gondoskodásának, az emberek törekvésének az eredménye. Az utóbbi választási időszak alatt a helyi nemzeti bizottság is új, méltó székházba költözött, néhány év óta innen irányítja a község lüktető kulturális és gazdasági életét. Szép, nagy tágas szobák fogadnak a nemzeti bizottságon. A földszinten találom Béták József elvtársat, a HNB elnökét. Izmos, bátor tekintetű ember. Régebben munkás volt, abból az időből Ismerem. — Hatezer ember lakik Udvardon. Az érsekújvári járás egyik legnagyobb községe, s a helyi szövetkezet határában 4666 hektár termékeny föld terpeszkedik — mondja bevezetésképpen. Persze, ilyen nagy kiterjedésű népes községben gond Is van elegendő. — Van? Ez nem kifejezés. Rengeteg ügyesbajos dologgal fordulnak hozzánk a választópolgárok ... Előveszek egy kézzel Irt panaszlevelet. Az elnök — úgy látszik, ismeri az emberek írását — nyomban megmondja, kl küldte szerkesztőségünkbe. — Ismert ügy. Mackó Feri bácsi a járási Felvásárlási Üzemet bírálja dás adta Mackó Ferenc kezébe a tollat, aki a jó gazda féltő gondosságával a termőföld védelméért szállt síkra. A helyi nemzeti bizottság közbenjárására abbahagyták a szárítók építését. Most a szövetkezetnek okozott kárt kell a Felvásárló Üzemnek megtérítenie, hiszen olyan területet foglalt el, melynek hektárja 80 000 korona jövedelmet biztosított a kertészetnek. Béták elvtárs kíséretében ezután a kertészetbe indultunk. Az öntözőpisztolyok vígan permetezték a fejes salátát, a paprikaágyakat. Mellettük fejkendős asszonyok hajlongtak, paprikát, paradicsomot ültettek. Feri bácsinak, a szövetkezet népszerű kertészének most sok a gondja. Csak annyit mondott röviden, hogy ez idén nagyobb erőfeszítést kíván a terv teljesítése, mert a pénzügyi tervek elkészítése után változtatták meg a zöldségárakat. Közelebbi tájékoztatásért ezért Forisek Mária könyvelőhöz fordultunk. — Hárommillió 200 000 korona bevételt irányoz elő a terv. Az Igaz, hogy a primőrárukból eddig 100 000 koronát kaptunk, de mikor közelítjük meg a hárommilliót? Nem kétséges, hogy teljesítik bevételi tervüket, hiszen csaknem 60 000 korona futott be a palánták, virágok értékesítéséből. Az anyagi érdekeltség továbbra ls többtermelésre serkenti a zöldségtermesztésben dolgozó fiatalasszonyokat, lányokat. Hatalmas szövetkezet; szabályos parcellái beláthatatlan messzeségbe húzódnak. Mennyi gondot, fejtörést okozott, míg ezt a sokrétű gazdálkodást a jók színvonalára emelték. Hasonló gondolatok kavarognak az agyamban, amint a falu felé haladunk. Béták elvtárs magába fojtja a választ, talán azért ls, nehogy azt a látszatot keltse, mintha ezzel személyét akarná előtérbe helyezni. Szerencsére a portya után — a nemzeti bizottságon — Schumann József titkárral válthattam néhány szót a szövetkezet fejlődéséről. — Köszönet a szövetkezet tagságának, vezetőségének, hogy a közös gazdaság vagyonértéke megközelítette a 40 millió koronát. A négy évvel ezelőtti 20 millió koronával szemben tavaly több mint 21 milliót bevételezett a szövetkezet. Mit mondhatok még? Gépesítettük a termelést, ami a takarmánybetakarításnál mutatkozik meg a legszembetűnőbben. Jelenleg 54 kerekes és 10 lánctalpas erőgépe van a szövetkezetnek. Szilárd munkadíjazás lépett életbe, 18 koronát folyósítanak egy-egy teljesítménynormára. Az anyagi érdekeltség javult, több fiatal tért vissza a faluba, sőt április 1-től — mióta a teljes családi pótlékot a szövetkezetben ls kifizetik — az állami gazdaságokat is otthagyják a korábban elköltözött emberek. Az átlagos életkor? Szintén kedvezően alakul, 144 huszonöt éven aluli ifjú dolgozik a szövetkezetben. A nemzeti bizottság továbbra ls rajta tartja kezét a közős gazdaság ütőerén, gondoskodik a lakosságnak nyújtandó szolgáltatások kibővítéséről, a falu szépítéséről. Ám ezenkívül még egy halaszthatatlan kérdést ls meg kell oldania. Nincs meg a kellő összhang a szövetkezet tagsága és a vezetőség között. A tagok nyilván úgy gondolják, a vezetőség minden intézkedése — mert a társadalmi érdekeket helyezi előtérbe — ellenük irányul. A vezetők pedig a szilárd munkadíjazás bevezetése óta maguk sem elégedettek a havi keresettel. Ez az egészségtelen állapot — — egyébként megfelelő fórumon nem beszélnek róla — lidércnyomásként nehezedik a szövetkezetre. Ez idén jók a terméskilátások, de még nagyob összefogásra van szükség, hogy az árutermelést ls a megfelelő szintre emeljék. Csakis így Juthat közös nevezőre a tagság, vezetőség érdeke. Természetesen a válaszfalakat együttes erővel kell lebontaniuk, hiszen nem áthidalhatatlan köztük az ellentét. SZOMBATH AMBRUS Szildrd a munkafegyelem A bélai szövetkezetben a napokban végeztek a cukorrépa egyelésével s most a kukoricát kapálják. Kiadós esőt kapott a határ, szép fejlődésnek indultak a növények. Ez annál nagyobb öröm a falubeliek számára, mert lucernájuk kifogástalan minőségben már a kazlakba került. Szomszédaik, a muzslal szövetkezetesek sem tétováznak a munkában. Eddig 130 hektáron egyelték ki a répát. Jelenleg a kártevők ellen vették fel a harcot ós a sarabolást folytatják. Mindkét szövetkezetben szilárd a munkafegyelem, a premizálás ösztönző hatása a zöldellő határ képén is megmutatkozik. Meidlík Kálmán, Párkány Folyik a takarmány betakarítása E napokban már a kelet-szlovákiai kerületben is megke?dték a takarmányfélék betakarítását. A košicei járás szövetkezetesel és az állami gazdaságok dolgozói több mint 500 hektáron lekaszálták az évelő takarmányokat, s több mint ezer hektáron az őszi keverékeket. A betakarítást a legjobban a Nagyidai Állami Gazdaságban szervezik meg, ahol 111 hektár lucernát lekaszáltak. Ezenfelül 20 hektárról betakarították a lóherét és 226 hektárról az őszi keverékeket. A košicei járáson kívül a takarmány félék betakarítása megkezdődött a mlchalovcei, a trebišovi és a rozsnyói járásban is. (tk) A kollárovói EFSZ-ben nagy gondot forditanak a gépek |avítására. Ogy tervezik, hogy május végére a kombájnok is üzemképesek lesznek. Felvételünkön munka közben örökítettük meg a gépjavítókat. (Németh J. felv.) Egy ellesett beszélgetés nyomán lltesiÉiiÉli'li Udvard büszkesége: a tizenkéttantermes új iskola. (Horváth felvételei J A Poprád felé tartó vonat egyik fülkéjében két idősebb útitársam beszélgetése keltette fel érdeklődésemet. Szavaikból ítélve parasztemberek, szövetkezeti tagok voltak. Közös gazdaságuk elért eredményeinek latolgatása után, egyikük más témára terelte a szót. — Nem tudom, maga hogyan látja, de szerintem az utóbbi időben keveset beszélnek, írnak a magántermelők helyzetéről, jövőjéről... — Pedig a mi járásunkban még van belőlük bőven — veszi át a szót a másik — és ami a legszomorúbb, termelési eredményeik jelentősen lerontják a járási átlagot... Eredeti szándékomtól eltérve, a vasútállomásról egyenesen a járási mezőgazdasági termelési' igazgatóságra indultam. Trpák elvtárs, az igazgatóság vezetője kérdéseimre válaszolva túlynomórészt igazolta útitársaim állításait. Az utóbbi évek folyamán, konkrétan 1900 után 6692 hektárral bővült a közös gazdaságok termőterülete, a poprádi járás földterületének mégis több mint 34 százalékán valóban magántermelők gazdálkodnak. Ennek a területnek nagy része a Magura aljában, Stará Ľubovňa körzetében terül el. Bizony, elég nagy problémát jelentenek a járásban az egyéni gazdák szétdarabolt földjei. Például Vikartovce község határában közel 32 ezer parcellát tartanak nyilván, átlagterületük nem nagyobb öt árnál. Vernár, Jakubany parasztjai több mint 17 ezer parcellán gazdálkodnak. Jelentős mértékben szétaprózódott a mezőgazdasági földterület Vyšné Ružbachy, Chmelnica, Haligovce határában is. Tudvalevő, az Ilyen gazdaságok nem képesek lépést tartani a szocialista mezőgazdasági üzemekkel. Lemaradásuk a társadalmi Igények kielégítésére is kedvezőtlenül hat ki. Amint említettük, a poprádi járás magántermelői a földalap több mint 34 százalékán gazdálkodnak. Viszont a termelési és felvásárlási feladatokból a tejnél 17,4, a tojásnál 39, a kalászosoknál 13, a burgonyánál 26 százalék az ő részesedésük. Tény, hogy hihetetlenül alacsony termelési eredményeket érnek el a magántermelők, és a tervezett felvásárlási feladatalkat, a tojáson kívül, megközelítőleg sem teljesítik. Köztudomású dolog ez, a probléma megoldása azonban nem megy egyik napról a másikra. Különösen ott, ahol dimbes-dombos termőföldekről _van szó. Ez nem jelenti azt, hogy a kérdés rendezését halogatni lehet. Ezen a véleményen vannak a járás illetékes vezetői is. Figyelembe véve az adott helyzetet, tudományosan ls alátámasztott gazdasági elemzéssel foglalkoznak a poprádi járás magántermelőinek jövőjével. Itt szerzett tapasztalataik alapján is ezt kell mondanunk. Milyen feladatok megvalósítását tűzték célul? Elsősorban is azokban a községekben, ahol már létezik EFSZ vagy állami gazdaság, az egyéni termelőket beszervezik a közös gazdaságokba. Ezenkívül továbbra is segítséget nyújtanak a magángazdáknak a minőségi vetőmagvak és a szükséges műtrágyamennyiségek beszerzésénél. A poprádi járásban ebben az évben 111 tonna műtrágyát kapnak az egyéni gazdálkodók és 6000 mázsa vetőmagot cserélhetnek ki. Egyéb intézkedésekkel is számolnak. Az említett 34 százalék földterületen szintén fokozható a gazdálkodás színvonala. Ezt egy új állami gazdaság létesítése ís elősegítené. A Magura környékén a helyi adottságoknak megfelelően szarvasmarhaés juhtenyésztéssel foglalkozhatnának. A járásban annak a lehetőségét ls keresik, hogyan nyújtsanak nagyobb segítséget a talaj termőképességének növelésében, hogyan tegyék őket ér dekeltebbé a növendékállatok tenyész tésének fejlesztésében stb. Tulajdonképpen azoknak a felada toknak megvalósításáról van szó, me lyeket maguk a magántermelők ve tettek fel. A poprádi járásban tehá napirenden tartják az egyéni gazdái ködök jövőjének rendezését. Egye azonban le kell szögeznünk. Ügyünk rendezése csakis a társadalmi érde kek szem előtt tartásával történhe s ehhez nekik is hozzá kell járul niuk. Ogy vélem, ebben mindkét Isme retlen útitársam véleménye is egy behangzó. Kulik Geller O T EV EREDMENYE Bevezetésként talán annyit Ipolyszakállasról: 1960-ban előlegként egy munkaegységre 9 koronát fizetett a szövetkezet. De a zárszámadáskor sem osztották bőven a garast. Munkaegységenként csupán két korona lett a részesedés. 1961-ben viszont már 11 korona előleg jutott egy munkaegységre, zárszámadáskor pedig négy korona. Egy évvel később áttértek a szilárd díjazásra, munkaegységenként már 17 koronára futotta. Az idén már 25 koronát fizet a szövetkezet munkaegységenként a szilárd fizetési alapból. Mindezzel kapcsolatban meg kell még jegyeznünk, hogy a szövetkezet valóban szilárd pénzügyi alappal rendelkezik. A külső szemlélőnek mindez bizonyára elég is lenne. Minderre másképp néznek a falubeliek és nem utolsó sorban a környékbeliek. Nem nehéz kitalálni, hogy az ipolyszakállasl szövetkezet fellendülése mit je lent azok számára, akik néhány évvel ezelőtt órák hosszat utaztak távoli munkahelyeikre. Ezek után azt hiszem én sem mondok különöset azzal, hogy az elmúlt öt év alatt komoly változások történtek az itteni szövetkezetben. A szilárd díjazás bevezetésének első évében hatan tértek vissza a faluba, a szövetkezetbe. Egy évvel később hét, és az idén újabb 11 falubeli határozta el, hogy a szövetkezetben fognak dolgozni. Mivel magyarázható a természetszerű visszavándorlás a faluba? Tényekkel talán legjobban bizonyíthatjuk. 1961-ben 11 kerekes és egy lánctalpas traktora volt a szövetkezetnek, lényegében ugyanennyi traktorossal. Mindezekből látható, hogy a gépek kétműszakos kihasználására még csak nem ts gondolhattak a szövetkezet vezetői. Ezután határozták el, hogy traktoros-tanfolyamot Indítanak. A tanfolyamon 32 traktorost képeztek ki a legtöbbje fiatal volt. Így tehát a szövetkezetnek 18 kerekes és 3 lánctalpas traktora két műszakban Is üzemeltethető. A szövetkezet ma már 52 traktorossal vagy a traktorhoz értő szakemberrel rendelkezik. Ez Is egyik „titka" a szövetkezet fellendülésének A szövetkezetek eredményes munkája sokban függ a fiatal munkaerőktői. Hozzávetőlegesen mintegy 70 a fiatal dolgozók száma. És ez meglátszik nemcsak a munkában, de az irányításban is.-A vezetőségnek a fele fiatal, és ami a legfontosabb, nemcsak papír szerint, mint sok esetben másutt tapasztalható, hanem hozzáértő és tenni akaró fiatalokról van szó, akik az idősebbek segítségével elsajátítják mindazt, amire egy 1386 hektáros szövetkezetben szükség van. A tejtermelés premizálása, helyesebben mondva a prémium ishető legjobb kihasználása is jelentősen hozzájárult a sikerhez. Itt nemcsak a prémium kifizetéséről van szó. A kifizetésre szánt prémiumnak csak a felét osztják ki. Ogy gondolják — és ma már nemcsak a szjvstkezet vezetői, de a tagság! v>vC !lís i-tán a tagság ls —, hogy a prímiv.oi másik felét inkább a tate3ir.ny-t*:ickaritás! munkák jutalmazásira fordítják, mely szintén már a jí>".'ó évi tejprämium biztosítását jelen' Tg" nemerék a fejők érdekeltek a teľ ozatn növelésében — a premizálás ^izonvoü formája már amúgy Is ríge^n ismer; — hanem mindazok, akik a takarmány betakarításánál dolgoznák, Szsj.'intük Ipolyszakállason ez a legalkalmasabb mód a tejhozam növelésére. A háztáji megműveléséről ís közösen döntöttek. A szövetkezetével együtt művelik meg. így jól jár mind a két fái. Egyszóval a kukorica hektárhozama emelésének egyik legfőbb biztosítékát látják ebben. Igaz, hogy nemcsak egyszerű és egyoldalú lépésekről, döntésekről van itt szó. A szövetkezet vezetősége és a tagság megtalálta azt a módot, mely lehetővé teszi minden felmerülő probléma, új módszer közös megbeszélését és megvalósítását. Mindehhez persze hozzájárul a helyi nemzeti bizottság jó munkája ís. Nem csupán öt év munkájának eredménye ez, hanem a vezetés nagyszerű példája. Nemcsak elégedett a szövetkezet tagsága, hanem mindenben támogatja is a közöst. Példa erre, hogy a szövetkezet 1964-ben terven felül sok mázsa pulykahúst, 200 mázsa sertéshúst, 40 mázsa marhahúst és 100 ezer liter tejet szándékszik eladni. Sokról van szó, de ennek is reális alapja van, hiszen tavaly csupán tejből 96 800 literrel többet adtak el a tervezettnél. Sárkány Árpád ÜJ SZŐ 4 * 1964. május 28.