Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-26 / 145. szám, kedd

A mezőgazdasági iskolák fejlődése a Csallóközben A Csallóköz emberemlékezet őta mezőgazdasági jellegű vidék volt, ám az első köztársaság idején, söt a felszabadulás utón még jó ideig nem volt magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolája. A mezőgazdasági szakembereket a Komáromi Földműves Iskola képezte egészen 1952-ig. Akkor a kormány rendelete alapján mezőgazdasági műszaki középiskolát nyitottak növénytermelési és állattenyésztési szakkal. Ez az egy iskola azonban nem elégíthette ki az egyre fejlődő mezőgazdasági termelés szakemborszükségletét. A szakemberek hiánya észrevehetően befolyásolta a termelést, főként a termelés irányítása és a szervezés okozott gondot. A

rövidebb-hosszabb időtartamú tanfolyamok nem oldhatták meg a problémákat. A Bősön és Izsapon alapított tanonciskolák színvonala sem felelt meg a követelményeknek. Ennek áz áldatlan helyzetnek tudható be, hogy az 1954—1956-os években egy mezőgazdasági technikusra 10 000 hektár jutott, Szlovákia többi részéhez és az országos átlaghoz viszonyítva meglehetősen sok. A helyzet halaszthatatlan orvoslást kívánt. A csallóközi járások pártbizottságainak kérelmére 1957-ben Dunaszerdahelyen és Ipolyságon, 1960-ban a területi átszervezés után pedig Nagymegy,eren nyitottak mezőgazdasági műszaki középiskolát. Ma már négy magyar tannyelvű mezőgazdasági középiskolában képezik a szakembereket. EGY KIS STATISZTIKA Az ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában (MMK) 1960 óta 112 szakember érettségizett, s az utóbbi két évben további 58 a levelező tagozaton. A végzett tanulók 80 százaléka a szövetkezetekben kapott elhelyezést, tizennégyen a mezőgazdasági és állatorvosi főiskolákon folytatják tanulmányaikat. A dunaszerdahelyi MMK padjait 1960 óta 97 rendes és 42 levelező tagozatot végzett növendék hagyta el. Nyolcvanheten a mezőgazdasági termelésben dolgoznak, 6 főiskolát látogat. Az előbbi felsorolásból látható, hogy a szakemberek jelentős része nem dolgozik a mezőgazdaságban. Hol vannak? Miért változtattak szakmát? Tévedés lenne azt gondolni, hogy valamennyien előre megfontolt szándékkal fordítottak hátat a mezőgazdaságnak. Sok esetben akarva vagy akaratlanul maguk a mezőgazdasági üzemek tanácsolják el a fiatal szakembereket. Nézzük az alábbi esetet. Űj burgonyaültető A nyugatnémet Cramer Gépgyárban új önműködő burgonyaültetőt szerkesztettek, amelyet két- vagy négysorosra lehet beállítani. A gép egyegy tartályába 75 kilogramm burgonya önthető. Az ültetés mélységét, valamint a tárcsák által alakított töltés magasságát a gép önműködően szabályozza. A burgonyaültetőgép csiráztatott burgonya ültetésére is alkalmas. A kétsoros ültetőgép egy óra alatt 25 ár területen végzi el a munkát. Kovács Elvira 1962-ben érettségizett, s az iskolában a legjobb tanulók közé tartozott. Az érettségi után az ekecsi szövetkezet tyúkfarmjának vezetesévei bízták meg. Segítség nélkül, magára hagyva dolgozott, csak azért, mer: nem volt falubeli. A vezetőség különös előszeretettel minduntalan az ő hibájául rótta fel a felmerülő fogyatékosságokat. A FIATAL SZAKEMBEREKET FEL KELL KAROLNI Számtalan példával bizonyíthatnánk, hogy ahol felkarolják a fiatal szakembereket, azok jó munkával fizetik vissza a gondoskodást. Csak így nyerhetjük meg a fiatalokat a mezőgazdaságnak. Az előbb említett iskolában végzett a dunamocsi szövetkezet zootechnikusa, Dávid Lajos, és az alistáli komplexbrigád könyvelőnője, Berényi Mária is. Munkájukkal, a velük dolgozó emberekkel elégedettek, jól keresnek s a világon semmiért sem cserélnék el foglalkozásukat. Legnagyobb múltja kétségkívül a Komáromi Mezőgazdasági Műszaki Középiskolának van. Ebben az iskolában az 1954—1963-as évek között 394 növendék fejezte be eredményesen tanulmányait, s a különböző levelező és esti tagozatokon 58 szakember nyert középiskolai képesítést. Túlnyomó többségük a mezőgazdasági termelőüzemekben dolgozik, nagyrészt felelős beosztásban. Erdélyi Ferenc például a Bálványi ÁG igazgatóhelyettese, Kovács Aranka a kosúti ÁG zootechnikusa, s megemlíthetnénk még számos szövetkezeti elnököt, zootechnikust és agronómust. A legfiatalabb a csallóközi mezőgazdasági iskolák közt a nagymegyeri. Alapítása óta összesen 127 szakembert adott mezőgazdaságunknak, köztük olyan kiváló dolgozókat, mint Dömény jános, a nyárasdi szövetkezet Munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke. Kétségkívül egyik napról a másikra nem lehet megoldani a szakemberek kérdését. Azonban bizonyos, hogy a magyar tannyelvű mezőgazdasági iskolák megalapításával komoly lépést tettünk e probléma leküzdésére. A korszerűen felszerelt, színvonalas iskolák kétségkívül nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a haladó tudomány és ismeretek segítségével mielőbb elérjük célunkat; az ipar és a mezőgazdaság színvonalának kiegyenlítését. ĽUDOVÍT HÁMOS, a bernolákovói Mezőgazdasági Technikum igazgatója. Gazdaságosan a beruházásokkal Pénzügyi szakember nyilatkozik az EFSZ-eknek nyújtandó hitelek hatékonyságáról A szövetkezetek termelési és eladási feladataikat, valamint beruházási építkezéseiket és a tagság életszínvonalának emelését alapjában véve saját anyagi eszközeikből biztosítják. Azoknak a szövetkezeteknek, amelyek nem rendelkeznek kellő anyagi fedezettel, az Állami Bank nyújt hitel formájában segítséget jövedelmező gazdaságuk megszervezéséhez. Sok helyen nem ismerik eléggé a bank hitelnyújtási módjait, és annak felhasználását, ami gyakran felesleges bonyodalmakat okoz a szövetkezetekben. Ezért munkatársunk az SZNT pénzügyi szakosztályához fordult, ahol Jozef Pánd elvtárs tájékoztatta az Állami Bank szerepéről és a hitelnyújtás lehetőségeinek időszerű kérdéseiről. Mi teszi lehetővé az Állami Banknak, hogy hitelek folyósításával segítse a szövetkezetek fejlődését? — Az Állami Bank főleg azért nyújthat hitel formájában segítséget a szövetkezeteknek, mivel a szocialista gazdálkodás szabad anyagi eszközeit, a pénzt, megfelelő felügyelet mellett központosítja. Ezenkívül az Állami Takarékpénztárakon keresztül a lakosság takarékbetétjeivel is rendelkezik. Az Állami Bank a népgazdasági értékek hatékonyabb kihasználása céljából hiteleket folyósít az üzemeknek, szervezeteknek, így a szövetkezeteknek is. — A szövetkezetek rendszerint hosszú lejáratú beruházási hitelért folyamodnak az Állami Bank kirendeltségeihez. Ezenkívül gép- és állatállományuk feltöltésére, egyéb áruk beszerzésére gyakran igénybe veszik a rövid lejáratú hiteleket is. A beruházási hitel a szövetkezet megszilárdításának igen fontos eszköze, mert elősegíti a termelés fokozását, az önköltségek csökkentését és fokozza a közös gazdaságok tiszta bevételeit. Sokszor hangoztattuk, hogy a beruházási hitelek nem lehetnek kerékkötői a munkatermelékenység emelkedésének. Esetenként azonban előfordul, hogy a beruházási munkák megtérítésére indokolatlanul igénybe vett hitel (mert a munkát nem végzik el önsegélyezés útján) kizárja a munkatermelékenység emelkedését. Hasonlóképpen alakul ez olyan szövetkezetek esetében, amelyek állatok vásárlása címén igényelnek hitelt, noha hiányzó állományuk feltöltésére saját környezetükben is megvan a lehetőség. A beruházási hitelek nyújtásánál tekintetbe kell venni a befektetésre váró összeg hatékonyságát. Gyakran előfordul azonban, hogy egyes szövetkezetek alapeszközeik túlértékelésére kifejtett igyekezetükben kevés figyelmet szentelnek a beruházási hitel felhasználása hatékonyságának. Ezzel az illetékesek csak terhelik szövetkezetüket és a nagy leírásokkal feleslegesen drágítják az önköltségeket. A termelés folyamatában sokszor hosszú időkülönbség mutatkozik a termelésre befektetett anyagi eszközök és az áruk megtérülési ideje köKöztársaságunk egyik legnagyobb — 117 hektáros — burgonyatermelő parceliáján, amely a Veľká Lomnica-i Állami Gazdasághoz tartozik, e napokban szemléltető oktatást tartottak a burgonyatermesztésről. A termelőknek többféle kultivációs gépet mutattak be, amelyek feleslegessé teszik a burgonya kézzel való kapálását. Képünkön német traktor látható, amely gyomírtóberendezést vontat. (CTK — G. Bodnár — felvétele) zött. Ezt a különbséget az Állami Bank üzemviteli hitelek nyújtásával igyekszik leküzdeni a szövetkezetekben. A bank több formában „anyagvásárlásra, a mezőgazdaság melléktermelési ágának fejlesztésére, számlák kifizetésére nyújthat hiteit a szövetkezeteknek. Termelőeszközök vásárlása esetében a beszerzendő áruk értékét a szövetkezet évi termelésipénzügyi tervébe és a hitel iránti kérvényébe is be kell foglalni, mert a hitel törlesztésének, kiegyenlítésének idejét a bank a tervezett bevételek alapján állapítja meg. Ha a szövetkezet a folyószámláján hiányzó pénzösszeg miatt a meghatározott Időre nem tudja kiegyenlíteni hitelét, akkor ezt a bankban a késedelmes hitelek számlájára könyvelik el. A gyenge szövetkezetek pénzügyi gazdálkodása a mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a bank kirendeltségeinek rugalmasabb munkája következtében javuló irányzatot mutat. Az 1952-es évhez viszonyítva lényegesen csökkent azoknak a szövetkezeteknek száma, melyek a munkaegységekre tervezett előleg kifizetését sem tudták folyósítani. A pénzügyi nehézségekkel küzdő szövetkezetek száma 37 százalékkal, a késedelmes számlák kiegyenlítése pedig mintegy 53 százalékkal csökkent. Mi a helyzet az üzemviteli hitelek felhasználásánál? — Ezen a téren is vannak jó tapasztalataink. Ma már egyre kevesebb szövetkezet veszi igénybe a hitelnek ezt a fajtáját. Például a nyugat-szlovákiai kerületben eddig 45 szövetkezet egyáltalán, vagy igen csekély mértékben folyamodott üzemviteli hitelért. Hogyan segíti a bank a szövetkezeteket a hitel hatékonyabb felhasználásában? — Az Állami Bank azáltal, hogy hitel-nyújtási funkcióján kívül a szövetkezetek fizetési, számlakiegyenlítési kötelezettségeit is lebonyolítja, pontos áttekintéssel rendelkezik a szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásáról. Ez a tény a bankot arra jogosítja fel, hogy vállalja a társadalom ellenőrző szervének szarepét a szövetkezetek gazdálkodása felett. A bank a szövetkezet minden filléréről tud. Ezért, ha nem teljesíti fizetési kötelezettségeit, elhanyagolja a törlesztést és az előlegeket sem fizeti ki a tagok ledolgozott munkaegységeire, ellenőrző jogánál fogva elemzés alá veszi a szövetkezet gazdálkodását. Az ellenőrzés az irányítás egyik igen fontos eszköze. Miben segíthet még az Állami Bank a szövetkezeteknek? — Gazdasági apparátusánál fogva a bank sokat segíthet a számvitelben, az irányítás haladó formáinak alkalmazásában és pénzügyi felügyeletével a szövetkezetek önálló elszámolási rendszerének megteremtésében, (thj Az elmúlt évek folyamán nagyon sok vitára adott okot a rozsnyói vasércbánya kedvezőtlen gazdasági helyzete. Sokan a bánya gépi berendezésének elavultságával magyarázták a tervteljesítés eredménytelenségét. Erre az idő és a fejlemények rácáfoltak. LAPOZZUNK VISSZA EGY-KÉT ÉVET, így jobban fel tudjuk mérni az akkori helyzetet. Talán ragadjuk ki pártunk XII. kongresszusának előkészületi időszakát, amikor — mint országszerte — a rozsnyói vasércbányában is értékes, a tervfeladatok eredményes teljesítését, a gazdaságosság növelését szem előtt tartó kezdeményezés született. A Béke-Bánya dolgozói elhatározták, hogy minden tonna kitermelt vasércnél két koronával csökkentik a költségeket... A kezdeményező bányászok, de a többiek is tudatában voltak, mit jelent ez a „csekélység". így hát nem csoda, hogy egyik üzemrészleg a másik után jelentette be csatlakozását a mozgalomhoz. Az eredmény nem váratott magára. A bánya öt részlegén rövidesen csaknem 200 ezer korona megtakarítást mutathattak ki. Az István-Bánya bányászai minden tonna vasérc kitermelésénél 15 koronát takarítottak meg. Ez a hasznos mozgalom túlnőtte a kezdeményezők munkahelyét, kiterjedt a rudňanyi vasércbányára, a lubeníki Magnezit Üzemre, Nižná Slanára és Švábovcére is. Rozsnyón a mozgalmat megelőzően közel 6 millió korona értékű lemaradás mutatkozott a tervteljesitésben. A termelési problémák alapos elemzése, a munkaszervezés javulása folytán alig valamivel több, mint egy hónap alatt A rozsnyói vasércbányákban helyrebillent a termelés egyensúlya Értékes kezdeményezés • Váltakozó eredmények • A hanyagság bosszút áll • Mit eredményezett a javuló munkaszervezés az átlagtermelésben 3 millió koronával csökkentették a lemaradást. A siker fokozta igyekezetüket s végül a terv teljesítésével zárták az évet, éppen a pártkongresszus időszakában. Sajnos, nem okultak eredményeiken, vagy talán úgy vélték, hogy ezután megy minden tovább magától? Bárhogyan is gondolták, nagy mulasztást követtek el azzal, hogy a javuló gazdasági helyzettel párosuló hasznos takarékossági mozgalmat „kampánynak" minősítették, amely Idők múltán a feledés homályába merült s végleg megszűnt... FÉNY DERÜL A HANYATLÁS OKÁRA A tapasztaltabb rozsnyói bányászok ma már nyíltan rámutatnak, hogy az ígéretes kezdeményezésből fakadó mozgalomnak s a javulás útjára juttatott munkaszervezésnek „sírásója" a vezetés volt. De miért nem időben, rögtön, a hiányosságok felfedése után hallatták hangjukat? — Kováč igazgatónak, meg a hozzá hasonló vezetőknek ilyen dolgokról ugyan hiába szóltunk — hallhattuk Németh Pál és néhány idősebb bányásztársa megjegyzéseit. — Az igazgató csak a kis hibákkal, „pletykákkal", személyeskedésekkel törődött»« Nem. bízott az kérem senkiben... Ha a párt-, ős szakszervezet képviselői javasoltak valamit, elvette a kedvüket, rájuk förmedt: „Nem tűröm, hogy a hatáskörömbe avatkozzatok ..." Mindez rányomta bélyegét a gazdasági eredményekre, a bányaüzem tervteljesítésére. Nyomasztó fásultság uralta a rozsnyói bányaüzem légkörét, amivel még párosult a bizalmatlankodásból eredő Idegeskedés és zsörtölődés. Ha a bánya nem teljesítette tervét, többnyire vállvonogatva vették tudomásul... Bizony, ezek után nem véletlen, hogy semmi jót nem mutatott az 1963. évi mérleg a razsnyói vasércbányában. Nem teljesítették a fejtési tervet. Több mint 9 ezer tonna volt a hiány. A tervezettnél 400 méterrel kevesebb feltáró munkát végeztek. Ezzel szemben az önköltségeket 18 millió koronával túllépték. Például az üzemen kívüli szállítóeszközök használatáért negyedévenként közel 500 ezer koronát fizettek ki a Csehszlovák Gépkocsiforgalmi Vállalatnak, míg saját tehergépkocsijaikat nem használták ki kellően. Csak ez 2 millió korona felesleges kiadást jelentett. ŰJBŰL A FELLENDÜLÉS ŰTJÁN Az új esztendő változásokat hozott 4 rozsnyói vasércbánya vezetésében. Csillík János elvtárs került a bányaüzem élére. Számára nem volt ismeretlen a rozsnyói bánya. Hiszen 35 évvel ezelőtt, 15 éves korában itt kezdte. Édesapja, sőt nagyapja is bányász volt. Olyan hírek járnak körülötte, hogy mindig oda helyezik, ahol bajok vannak. S ez a rozsnyói bánya esetében valóban így van, helyesebben mondva, csak volt. Mert azóta már négy hónap telt el, s a mi a legfontosabb, a vasércbánya eredményesen teljesíti feladatait. Jozef Kočiš főmérnök, — egy bányamester és Csillík elvtárs került ide — örömmel tájékoztat az ez évi tervteljesítésről. A fejtési munkálatokat közel 102 százalékra, a talajkutatás feladatait csaknem 104, az előkészületi munkálatokat 107 százalékon felül teljesítik. Közel 200 ezer koronát fizettek ki az élenjáró dolgozóknak prémiumok fejében. Idegen szállítóeszközöket nem vesznek igénybe, elegendő saját autóparkjuk. — A terv nem teljesítésének fogalmát ki akarjuk hagyni szótárunkból — jegyzi meg a fiatal főmérnök. — Ebben és az előrehaladás minden vonalán erős támaszunk az üzemi pártszervezet és a szakszervezet, s velük együtt üzemünk minden dolgozója ... Megtudjuk azt is, hogy a bányaüzem dolgozóinak csaknem 90 szá« zaléka szocialista munkaversenyben áll. 46 kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád címért, 23 már megkapta. A Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulójának tiszteletére tett 706 kollektív és 825 egyéni felajánlásuk értéke megközelíti a 200 ezer koronát. A negyedévi értékelés alapján a rozsnyói bányászok magasan túlteljesítik vállalásaikat. Például ígéretet tettek, hogy az átlagtermelés és árutermelés tervezett értékét 114 ezer koronával túlszárnyalják, a valóságban 808 ezer korona értéket termeltek terven felül. Továbbá 83 ezer korona értékű minőségjavítást vállaltak, ezt 100 ezer koronával túllépték. Ezenkívül 295 tonna vasérc terven felüli fejtését vállalták, a valóságban 1796 tonnára rúgott az eredmény. A változás mellett bizonyítanak ezek a számok, melyek mögött látnunk kell azokat, akik a felsorolt eredmények megvalósításában közreműködtek: a becsületes, hivatásukhoz hű rozsnyói bányászokat és a munkájukat szervező, s mondjuk meg azt is, hogy a helyes úton haladó jelenlegi vezetőket. A kedvező fordulat nem jött magától, ez valaminek a következménye. Az elmondottakon kívül elsősorban a helyes munkaszervezés, a kollektív vezetés, a gazdaságosság elvének elmélyítése, a munkatechnológia állandó javítása, valamint a bányászok és vezetőik között kialakult, s a kölcsönös bizalomra épült elvtársi közösség az alapja annak, hogy újból helyrebillent a termelés egyensúlya a rozsnyói vasércbányában. ^ KULIK GELLÉRT 0| SZÓ 6 * 1964. május 28.