Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-23 / 142. szám, szombat

.VERES JÁNOS: VÁGY ' v Az egyszerű törvények gyenge láncok, v — kiszököm a fészekből, melyet puhára béleltél, , bocsásd meg rút hálátlanságomat; nézd, a Sáski-hegyen lebukóban a Nap, fejemre olvassa tétlenségemet, kajánul néz rám a távölödö"Idő"'" folytatnom kell vele a végtelen párbeszédet, > értsd meg: lehet, hogy elbukom a harcban, , de a tétlen némaság gyorsabban megölne. " — Megfürdetlek pernyés vízben, vacsorát főzök, nem Igaz, hogy kilencszer fel tudsz támadni, én jobban ismerlek: ha elmégy mellőlem, sivatagba tévedsz s jéghegyek közé, hisz tudom, „mindig más volna jó". — de — annyiszor hagyott faképnél az élet, M méri akarod elhagyni a megtalált életet?. Meg akarom találni a hegyet, ahonnan mindent látni, a vonuló karavánokat, az őrtorony tetejét, a régi kapualjakat s pálmás parkokat, halott harcosok csontját, öreg halászok evezőjét, a forrást, melyből tisztultan térhetek vissza, hogy felcsendülhessen majdan igazi énekem! EDUARD PETISKA: GYERMEKKOR Izgatottan remegnek föld alatti ujjai a fáknak, mikor ölelésükből levelek zöld csapatja szabadon napfényre szökken, hogy holnap hanggal ajándékozza meg a néma vihart. Hallod?, t nemcsak a vihart hallod, a föld mélyén dalol a gyökér. Az emberi tudat mélyén a gyermekkor épp ily vágyat érlelő tünemény. * * « ; . s • Ügy álmodni, mint a gyermek, nehezebb, mint utánozni madarak beszédét, s mozdulatát a szálló füstnek. Az aggastyán régmúlt évekről álmodik, holnapról sző tervet a férfi, az egész jövendőt álmodja a gyermek. S egyszerre öregek kincse, férfiak asszonya, munkája, szerelme lesz, tapasztalat, ügyesség s némi merészség. Ügy álmodni, mint a gyermek, nehezebb, mint utánozni madarak beszédét, s mozdulatát a szálló füstnek. Ford.: Monoszlóy M. Dezső BESZÉLGETÉS A. J. ESPAJ SZOVJET ZENESZERZŐVEL Mozlnézőlnk előtt aligha Ismeret len a név. Több mint húsz film zené ]ét szerezte ez a fiatal zeneszerző müvei ugyanakkor a hangversenyter mekből sem hiányzanak. Karlovy Va ry-1 gyógykezelése idején beszélget tünk el a zeneszerzővel, akitől meg tudtuk, hogy az 1961-es Prágai Tava szon bemutatott nagysikerű első saim fóniája és a Karlovy Varyban készült, Tokióban sikert aratott második szim foniája után most — ugyancsak ha zánkban — a harmadik szimfónia befejező akkordjain dolgozik. — Apám után mari nemzetiségű ví>O

tszóz eweí ezelőtt in'dult utrtaíc PogyeSrad G/örgy csefi király követe Franciaországba azzal a javaslattal, hogy a cseh, lengyel, magyar és a francia király, valamint a velencei köztár* saság kezdeményezésére alapítsák meg az európai államok világbéke-szervezetét. E nemzetközi politikai elképzelés fő célja az volt, hogy a népek életéből kiküszöbölje a háborút. Csak a XX. században került sor Pogyebrád György gondolatainak megvalósítására, akinek kezdeményezését az idén az UNESCO felhívására - mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének középkori előhírnökét - világszerte megünneplik. gyok, mondja a szovjet zeneszerző. — A mari nép a finn-ugor nyelvcsaládhoz tartozik s a Szovjetunióban autonóm köztársasága van. Népem zenéje sokban hasonlít a magyar ^zerzeménye ' az 195-ös varsói VIT-en aranyérmet nyert, az 1957-es moszkvai találkozón pedig hegedű hangversenyét ju, talmazták. A. J. EspaJ tanulmányait Mjaszkovszkl] professzornál kezdte, majd annak halála után Hacsaturjánnál folytatta és fejezte be. Ezzel egyidőben SzofronyickiJ tanárnál tanult zongorázni, s arról, hogy milyen remek zongoraművész, 1955-ben, Karlovy Vary-1 hangversenyén győződhettünk meg. A filmzenéről szólva a szovjet zeneszerző Így nyilatkozott: — A zeneszerző a film zene révén néha egyetlen dallal ls nagy népszerűségre tehet szert. S bár a szimfónia szűkebb körben teszi ismertté nevét, nagyobb lehetőséget biztosit a tehetség fejlesztésére, több közlési lehetőséget ad, mint a szűkre szabott filmzene. A beszélgetés során azonban azt ls megtudjuk, hogy a neves szovjet zenészerzőnek mindkét zene egyaránt kedves. J. He* 500 éves békegondolat sait, esetleges katonai költségeit közös kincstárból térítették volna meg. Az ilyen anyagi terheket természetesen a tagországok közösen viselték volna. Érdemes még idézni a tervezet első cikkelyének egy mondatát: „..Kinyilatkoztatjuk és Ígérjük, hogy ettől az órától és naptól kezdve továbbra Is megtartjuk és bizonyságot teszünk egymásnak a tiszta, igazi és őszinte testvériségről, semmilyen nézeteltérés, semmiféle panasz vagy per esetén nem nyulunk fegyverhez és nevünkben sem engedünk senkit fegyvert fogni.. Ezek a szavak olyan törekvéseket fejeznek ki, amelyek nagyon közel állnak napjaink békekiáltványaihoz. Pogyebrád György cseh király béketervezetében nyoma sincs olyan általános világbirodalom gondolatának, amely ólén a pápa és a római császár állna. A XX. SZAZAD EMBERISÉGE a Népszövetségről szőlő egyezményben és az Egyesült Nemzetek Magna Chartájában a nemzetek fölötti szervezet alapjául a nemzetközi problémák békés úton való megoldásának elvén kívül a tagállamok kölcsönös egyenlőségének elvét tűzte ki. A tervezet Jelentősége, érdeme abban van, hogy elítélte a háborúkat, elismerte a kollektív biztonság elvét és leszögezte: az országok közötti vitás kérdéseket békés úton, tárgyalásokkal kell megoldanil Mennyire a mához szólnak ezek a gondolatok! Noha e dokumentumra ls rányomta bélyegét a kor, amelyben keletkezett, de egészében véve Pogyebrád György cseh király békejavaslatai világosan megkörvonalazzák az egész világra kiterjedő béketervezetet; alig különbözik a XX. század elképzeléseitől, OLVASÓINKAT BIZONYARA érdekli György király békeuniótervezetónek sorsa. Amint fentebb említettük, a tervezetet XI. Lajos francia király eló

v terjesztette Pogyebrád György küldöttsége, amelyet a postuplcel Albert Kostka cseh főúr vezetett. De az „eretnek" cseh király ellenségei, akik elsősorban a római szentszók körül tömörültek és annak sugalmazására fejtettek kl aknamunkát minden haladó megnyilvánulás ellen, mindent elkövettek, hogy meghiúsítsák a cseh küldöttség tárgyalásalt. Sajnos, ez sikerült is nekik. A küldöttség útjának' egyedüli eredménye a Franciaországgal kötött barátsági szerződés volt, Említésre méltó azonban, hogy György király e sikertelen vállalkozás után sem mondott le a következetes békepolltlka elveiről, még akkor sem, amikor a harcmezőn kellett találkoznia a huszitaellenes koalíció hadaival, De nincs arra sem szükség, hogy a „huszita királyról" — ahogy egyes történetírók nevezték Pogyebrád Györgyöt — dicshimnuszokat zengjünk. Elegendő azt elismerni, ami joggal az ő nevéhez fűződik. Tény az, hogy György cseh király, kora lehetőségeihez mérten haladó szerepet játszott nemcsak a cseh nemzet, de a középeurópai politikai események történetében is — még akkor is, ha nem mindig ós nem minden elgondolásával és tettével értünk egyet. A NEMZETKÖZI BÉKEÜNIÖ tervezete nemcsak a cseh nemzet történelmének büszkesége. Az általános világtörténet, a nemzetközi jogtörténet, a diplomácia, valamint a politika történetének ls fontos fejezete, <- -gyí Pogyebrád György lovasszobra és kastélya Podébradyban, AZ EGYESÜLT NEMZETEK Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO, idei jubileumai között szerepel a Pogyebrád György cseh király által megalkotott békeunió-tervezet 500. évfordulója. A tervezet, amelynek az európai történelemben nincsen párja, az európai országok közötti békeunió létrehozását szorgalmazta. Fél évezred telt el azóta, de e dokumentum, amely a feudalizmus hanyatlásának Idején született, olyan gondolatokat tartalmaz, amelyek ma is időszerűek, mert nemcsak az európai nemzetek, hanem az egész világ óhaját, a tartós béke eszméjét fejezi ki. De lássuk, mik voltak György király békeunió-tervezetének előzményei, Pogyebrád György cseh király javaslatára Kázmér lengyel és Hunyadi Mátyás magyar király kölcsönös megállapodás után elhatározták, hogy az akkori Európa leghatalmasabb és legrendezettebb államának, Franciaországnak uralkodóját, XI. Lajost felkérik, hasson oda, hogy üljön össze az európai uralkodók kongresszusa ós tárgyalja meg Pogyebrád György király békeuniótervezetét. E békedokumentum nem a feudális Uralkodókra Jellemző homályos tézisekkel telitett okirat volt. Tartalma és felépítésse arról ad tanúbizonyságot, hogy nagyon ls józan, az akkori európai helyzetet jól Ismerő államférfi alkotta. Az okmány bevezetőjében György király megindokolja a békeunió szükségességót. A béke megőrzéséért kifejtett igyekezet, a török veszedelem elleni közös védelem egységes nemzetközi szervezetet követel, amelynek valamennyi keresztény állam tagja lehet. De idézzük a tervezetet: „... Mivel az az óhajunk, Hogy olyan háborúk, rablóhadjáratok, zűrzavar, tűzvész és — óh, kárhozat! —. gyilkosság, amelyek magát a kereszténységet is minden oldalról megtépázták, amelyek tönkreteszik a termőföldet, a városokat és országokat, amelyek számtalan gyötrelemmel, bajjal pusztítják a királyságokat és hercegségeket — megszűnjenek és teljesen kiirtassanak . ,„ valamint a kölcsönös szeretet és testvériség szükséges állapotának dicséretes egyetértésévé váljanak, elhatároztuk... a béke, testvériség és összetartás szövetsége uniójának létrehozását, amely Isten dicsőségére és a hit fennmaradására megingathatatlanul létezne és, Pogyebrád György (A XVI. századból származó krónika szerint) amely számunkra, utódainknak és az utánuk jövőknek örök időkre megmaradna." A tervezet további cikkelyei részletesen megmagyarázzák a békeuniő Jogi ós szervezeti alapelveit. Jelentős a tervezetnek az a része, amely úgy Jellemzi e bókeuniót, mint az egyenlő Jogú tagállamok szövetségét ós teljesen figyelmen kívül hagyja a római császár és a római pápa állítólagos privilegizált, nemzetek fölötti Jogait. Az ilyen „fegyelmetlenség" a 15. században még égbekiáltó eretnekséget Jelentett az egyház előtt! A BÉKEÜNIÖ fő Intézménye a tervezet szerint a tagállamok teljhatalommal felruházott állandó küldötteinek kongresszusa lett volna. Az uralkodók ritkábban ültek volna öszsze közös tanácskozásokra — csakis elvi jelentőségű kérdések megtanácskozására. Az uniónak a tervezet szerint hivatalos pecséttel, címerrel ós kincstárral kellett volna rendelkezni, A kongresszus megszakítás nélkül, székhelyének öt évenkint való változtatásával végezte volna munkáját, Komoly szerepet szánt a tervezet az unió másik fontos szervének, a nemzetközi bíróságnak. E bíróság feladata a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és az unión kívül álló országok közötti vitás problémáknak békés úton, tárgyalásokkal való megoldása lett volna. Az unió kladá1964. május 23. * Ü] SZÚ 9