Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-20 / 139. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO B2 'ľ/.ľu.iťlTl Bratislava, 1964. május 20. szerda • 30 fillér • XVII. évfolyam 139. szám Közeledik az idei tanév vége. A kilencéves alapfokú iskolák végzős tanu­lóinak most már a pályaválasztás kérdéseivel kell foglalkozniuk. Képünkön a nyitrai Sopóci utcai kilencéves iskola kilencedik osztályának diákjai, Peter Trnka, jozef Bánovský és František Nužík, akik bányásztanoncnak jelentkeztek. (A. Prakeš felvétele — CTK) Hruscsov elvtárs Port Saidban Vacsora Hruscsov elvtárs tiszteletére • Becsület-csillaggal tüntették ki Crecsko marsallt Kairó (CTK) — Abdul Hakim Amer marsall, első elnök-helyettes, a fegy­veres erők főparancsnok-helyettess vacsorát adott Kairóban Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnö­kének és feleségének tiszteletére. A vacsorán részt vett Gamal Abdel Nasszer, az EAK elnöke, Abdullah Szalal, a Jemeni Arab Köztársaság el­nöke, Abdusz Szalám Aref iraki elnök és további vezető személyiségek. A vacsorán Hakim Amer, Nyikita Hruscsov és Nasszer elnök tartott be­szédet. Ciprus megerősíti védereje't Nicosia (CTK) — Georglos Karaja­nisz tábornok, a ciprusi Nemzeti Gár­da parancsnoka ellenőrző körútat tett az országban, hogy képet alkothasson Ciprus sziget védelmi szükségleteiről egy kívülről Jövő támadás esetén. Pa­rancsára több Intézkedést valósítanak meg Ciprus védelmi képességének nö­velésére. A ciprusi kormány vadász- és bom­bázórepülőgépeket, torpedóvető-csóna­kokat és fegyvereket akar vásárolni különböző országoktól. Törvényt ké­szítenek elő a részleges kötelező ka­tonai szolgálatról. A ciprusi hírügynökség ezzel kap­csolatban kiemeli, hogy ezek a lépé­sek nagy fontosságúak, tekintettel Ke­mal Szatír török miniszterelnök-he­lyettes nyilatkozatára és az Ismételt török fenyegetésekre. Jói halad a növényápolás A Nánal Állami Gazdaságban 40 hektáron elvégezték a cukorrépa egyelését — írja Meidlik Kálmán le­velezőnk. A köhídgyarmatl részlegen 80 hektáron megkezdték a kukorica első kapálását ls. Az utóbbi napok meleg Időjárása kedvezően befolyá­solja az évelő takarmányok fejlődését Is, s az említett állami gazdaságban már meg is kezdték a lucerna kaszá­lását. A kelet-szlovákiai kerületből Bodo­lóról írja tudósítását Mató Pál. A szö­vetkezetben megkezdték a cukorrépa egyelését. Tíz hektáron kipróbálták az Alipur gyomirtószert, amelynek az alkalmazása jónak bizonyult, s a be­permetezett tíz hektár úgyszólván gyommentes. Levele további részében arról számol be, hogy a koSicel járásban — szem előtt tartva a takarmányalap bizto­sításának fontosságát — túllépték a takarmánynövények vetésterületét. Lu­cernát összesen 4000 hektáron — az előző évekkel szemben háromszorta nagyobb területen termesztenek. Amer marsall beszédében üdvözölte a szovjet vendégeket. Örömét fejezte kl, hogy látogatásuk ideje egybeesik az asszuáni gát első szakasza építé­sének befejezésével. Amer beszédében közölte, hogy az EAK-nak nyújtott szovjet katonai segítség elismerése je­léül Nasszer elnök magas katonai ki­tüntetéssel, a Becsület-csillaggal tün­teti kl Grecskót, a Szovjetunió mar­sallját. Majd Nyiklta Hruscsov emelkedett szóra. Beszédében hangsúlyozta, hogy az EAK és a Szovjetunió kapcsolatai sikeresen fejlődnek politikai, műsza­ki-gazdasági, kereskedelmi és kultu­rális téren ls. Hruscsov elvtárs az EAK népe, a Szovjetunió és az EAK köz­ti barátságra és együttműködésre emelte poharát. Utolsóként Nasszer elnök szólalt fel. Kijelentette, hogy Egyiptom meg­valósította a forradalom által kitűzött hat legfontosabb feladatot. A vacsora szívélyes légkörben zaj­lott le. Nyiklta Hruscsov és Nasszer, kísé­retével különvonattal Port Saidba uta­zott. (Folytatás a 3. oldalon) KOMÁROMBAN ŰJ TÍPUSÚ KOTRŰBERENDEZÉS ÉPÜL (CTK) — A komáromi Steiner Gábor Szlovák Hajógyárban a na­pokban megkezdték egy KDB 500 típusú, Diesel-motoros, kanalas kot­róberendezés szerkesztését, amely 12 méter mélységig dolgozhat és óránként 500 köbméter homokot, Illetve kavicsot emelhet ki. Ez a hazánkban előállított legnagyobb kanalas kotrógép 47 méter hosszú, szélessége csaknem 10 méter és magassága 10,4 méter. A kotrógép­ből, négy motoros kompból és a kanalas emelőszerkezetből álló — vezérlő fülkéből Irányított — kot­róberendezést tíz ember kezeli. A kotróberendezés üzemeltetését három külön-külön 240 lóerős Die­sel motor és egy segédmotor biz­tosítja. A kotróberendezésen két lakófülke, konyha, élelmiszerrak­tár és fürdőszoba áll a személyzet rendelkezésére. A hajógyárban még ez év Jú­niusában elkészítik az első KDB 500 típusú kotróberendezést a Du­na—Vág szabályozó víziépítkezési szervezet számára. A gyár további két üzeme kotróberendezésre ka­pott megrendelést, amelyeket a Bős és Nagymaros közötti dunai vízmű építkezésein használnak majd fel. Ä CSKP KB elnökségének határozata a Nemzetgyűlés munkáidnak elmélyítéséről A CSKP KB elnöksége határozatot hozott a Nemzetgyűlés munkájának elmélyítéséről és a jú­niusban megválasztandó Nemzetgyűlésnek azt javasolja, hogy vitassa meg a határozatot és dol­gozzon ki megfelelő intézkedéseket. A CSKP KB A szocialista társadalmi viszonyok fejlődése országunkban, közéletünkben a szocialista demokrácia elmélyítésé­nek tartós bázisa. Biztos alapul szolgál ahhoz, hogy mélyrehatóbban és sok­oldalúbban fejlesszük szocialista ál­lamunk demokratikus lényegét és tel­jes mértékben kifejtsük új, szocialis­ta funkcióit gazdasági, szociális és kulturális téren. a határozatot azért hozza nyilvánosságra, hogy a dolgozók megismerjék és állást foglalhassanak vele kapcsolatban, mielőtt a Nemzetgyűlés végleg megvitatná. • Miután Csehszlovákia 1945-ben fel­szabadult, megkezdődött számunkra a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszaka, és köztársaságunk fokozatoson népi demokratikus állam­má alakult, amelynek lényege a pro­letariátus diktatúrája volt. A proleta­riátus diktatúrájának megszilárdítása az osztályellentétek leküzdéséhez és országunkon belül az osztályharc fo­kozatos gyengüléséhez vezetett. Szocialista társadalmi viszonyaink elemzéséből kiindulva a CSKP XII. kongresszusa rámutatott arra a tény­re, hogy nálunk teljes mértékben győzedelmeskedett a szocializmus. Ál­lamunk ezzel új fejlődési időszakba lépett, amelyben tovább gyöngül az osztályharc. E folyamat azonban nem megy végbe automatikusan és egyen­letesen, a tőkés világból jövő külső hatások is befolyásolják, s a fejlődés folyamata kifejezésre jut a kommu­nista és a burzsoá ideológia összecsa­pásaiban. Ebben az időszakban, amikor a pro­letárdiktatúra állama egyetemes népi állammá fejlődik, még mindig érvé­nyesülnek a proletárdiktatúra szük­ségszerű elemei s ugyanakkor jelent­keznek és fejlődésnek indulnak az egyetemes népi állam elemei és jel­lemző vonásai is. Ebből különösen az következik, hogy következetesen be kell tartani szocialista társadalmunk további fejlődése irányításának lenini elveit. A párt XII. kongresszusa e tények alapján rámutatott annak szükségére, hogy az új társadalmi viszonyok kö­zött tovább szilárdítsuk a munkás­osztály vezető szerepét, amely a leg­szorosabban egybeforr a szocialista termelés leghaladóbb formájával és a forradalmi társadalmi fejlődés a kommunizmus építésének döntő társa­dalmi tényezője marad egész törté­nelmi időszakában. Vezető szerepe azonban elválaszt­hatatlan a munkások, szövetkezeti pa­parasztok és az értelmiség további közeledésének folyamatától. A kizsák­mányoló osztályok és a társadalmon belüli antagonista társadalmi ellenté­tek felszámolásával fokozatosan elhal az állam osztályelnyomó szerepe, míg végül — mint elméletileg Lenin elő­re látta — nem lesz már kit elnyom­ni, nem lesz a dolgozókkal szemben ellenséges osztály. Szocialista államunk előtt bonyo­lult új feladatok állnak, amelyek ösz­szefüggnek annak szükségével, hogy helyesen, az egész szocialista társada­lom és főleg anyagi-műszaki bázisa fejlődésének objektív szükségleteihez, valamint a nép erkölcsi és politikai egységének elért színvonalához mér­ten kifejezésre jutassuk, valamint gyakorlatilag biztosítsuk és konkré­ten érvényesítsük a dolgozók egyete­mes társadalmi, össznépi érdekeit. Ál­lamunk valamennyi szervének tevé­kenységét elsősorban aszerint ítéljük meg, milyen mértékben biztosítják az egyes állami szervek a nép tényle­ges szükségleteit és érdekeit a társa­dalmi élet egyes szakaszain. Ezért államunk további tökéletesí­tése, az egyetemes népi állam jel­lemző vonásainak megerősítése elvá­laszthatatlanul összefügg azzal, hogy fejlesszük a társadalom valóban tu­dományos jellegű politikai irányítását, erősítsük a valamennyi dolgozó érde­keit és szükségleteit képviselő kom­munista párt vezető szerepét, és fej­lesszük a szocialista demokrácia va­lamennyi formáját, amelyek lehetővé teszik, hogy a társadalom érdekeit és szükségleteit a lakosság tevékeny részvételével alakítsuk és biztosítsuk a társadalom politikai vezetésének egész folyamán. A lenini elvek megkövetelik, hogy a szocialista állam demokratikus szer­vei a nép életének konkrét szükség­leteivel összhangban fejlődjenek, hogy ne maradjanak formálisak és öncélúak, hanem a dolgozók társadal­mi aktivitásának és kezdeményezésé­nek reális eszközei legyenek. Ezzel kapcsolatban Lenin nagy je­lentőséget tulajdonít főleg a szocia­lista állam népképviseleti szerveinek. .Népképviseleti intézmények nélkül el sem képzelhetjük a demokráciát, sőt a proletár demokráciát sem", írta Lenin, ahhoz azonban, hogy a nép­képviseleti testületek valóban szocia­lista jellegűek legyenek, következete­sen munkaszervvá kell alakítani őket, amelyekben „a képviselőknek maguk­nak kell dolgozniuk, maguknak keli végrehajtaniuk törvényeiket, maguk­nak kell ellenőrizniük, mi és hogyan történik a valóságban, s maguk köz­vetlen felelősséggel tartoznak válasz­tóiknak". Ezekből az elvekből kiindulva pár­tunk a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság mai fejlődésének történelmi viszonyaiban érvényesíti azokat a le­nini elveket, amelyek kifejezésre jut­nak az SZKP XXII. kongresszusának irányvonalában; a XXII. kongresszus helyezte előtérbe ezeket az elveket az egyetemes népi állam fejlesztésé­nek konkrét feladataival kapcsolat­ban a kommunizmus építésének során a Szovjetunióban. Hasonlóképpen a mi szocialista alkotmányunk is e le­nini elvekből indul ki mindenütt, ahol törvénybe iktatja a képviseleti szervek jogkörét mint olyan szerve­két, amelyek révén a dolgozó nép gyakorolja az államhatalmat, hisz e szervektől ered minden más szerv jogköre, ők Csehszlovák Szocialista Köztársaságunkban az őllamhatalom és közigazgatás alapjai. A CSKP XII. kongresszusának hatá­rozata az egyetemes népi állam sajá­tosságainak fejlesztésével kapcsolat­ban egyenesen kötelességünkké teszi, hogy megjavítsuk az államhatalom legfelsőbb szerve, — a Nemzetgyűlés munkáját is, mégpedig a kormány és az állami közigazgatás végrehajtó szerveinek munkájával kapcsolatban. A XII. pártkongresszus ezirányú ha­tározatát nem biztosították mindig következetesen, a Nemzetgyűlés mun­kájában nem érvényesültek teljes mértékben az alkotmány egyes alap­elvei. Elsősorban fokozni kell a Nem­zetgyűlés legfőbb ellenőrző szerepét az állami apparátus minden láncsze­mével szemben, el kell mélyíteni a Nemzetgyűlés együttműködését a kor­mánnyal és az állami közigazgatás egyes központi szerveivel. Fokozni kell továbbá minden szerv felelőssé­gét államunk legfelsőbb választott népképviseleti szervével szemben, fo­kozni kell a Nemzetgyűlés szerepét oly értelemben, hogy valóban egysé­gesen irányítsa a népképviseleti szer­vek egész rendszerének — vagyis el­sősorban a nemzeti bizottságoknak —, valamint az állami közigazgatás vég­rehajtó szerveinek munkáját, hogy biztosítsák társadalmi fejlődésünk döntő, kulcsfontosságú feladatalt. Következetesen és minden tekintet­ben — a képviseleti szervek összeté­telétől kezdve munkájuk módszeréig — figyelembe kell venni a politikai vezetés minőségileg új feladatait a szocializmusban, hogy államunkban a képviseleti szervek szerepe az egyete­mes népi állam új jellemvonásainak fejlődéséhez mérten gyarapodjék. Népképviseleti szerveinkre — a Nemzetgyűlésre, a Szlovák Nemzeti Tanácsra és valamennyi fokú nemzeti bizottságra — új társadalmi feladatok hárulnak: helyesen, a dolgok kellő ismeretében, a társadalmi élet leg­különbözőbb területein dolgozó töme­gek demokratikus akitivitásának és kezdeményezésének alapján biztosíta­niuk kell valóban a társadalom szük­ségleteit, megszervezni az állam erő­feszítéseit, a dolgozó milliók aktivi­tását annak érdekében, hogy teljesít­sék a feladatokat, amelyektől a társa­dalom sikeres fejlődése függ. Emellett ügyelniük kell arra, hogy a részleges érdekeket, a kisebbség önzőn értel­mezett szükségleteit ne helyezzék a nép érdekei és szükségletei fölé. A helyes politika tehát a szocialis­ta állam tevékenységében egyre in­kább elválaszthatatlan attól, hogy tu­dományosan, valóban szakszerűen Irá­nyítsuk az emberek szakosított társa­dalmi tevékenységének legfontosabb szakaszait. A demokratikus intézmé­nyek hatékonyságától, szocialista ál­lamunkban a népképviseleti szervek megfelelő érvényesülésétől függ, mily mértékben kapcsoljuk egybe tényleg és gyakorlatilag e demokratikus in­tézményeket a közigazgatás egész rendszerének ténykedésével, társadal­mi életünk legkülönbözőbb szaka­szain, gazdasági, szociális és kulturá­lis téren. Ezért következetesen e követel­ménnyel kell egybekapcsolni azoknak a lenini elveknek az érvényesítését, amelyek szerint a képviselőtestülete­ket munkaszervekként épitjük fel. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmánya ezt főleg azzal teszi le­hetővé, hogy a törvényhozó munkával összefüggően megköveteli a Nemzet­gyűlés ellenőrző szerepének elmélyí­tését, mégpedig nemcsak általános­ságban, hanem egyes szakterületek szerint is, s e célra a Nemzetgyűlés külön bizottságokat alakít saját kebe­lében. Ezért a Nemzetgyűlés szerepe meg­szilárdításának fű útja az alkotmány­nak megfelelően az lesz, hogy fokoz­zuk a Nemzetgyűlés általános ellen­őrző szerepét az alkotmányosság és a törvényesség szempontjából egész jog­rendünkben, a Nemzetgyűlésnek a kormány fölött gyakorolt ellenőrzésé­nek szempontjából, valamint azáltal is, hogy fokozzuk a Nemzetgyűlés bi­zottságainak szerepét az irányítás egyes szakaszain. A lenini elvek világosan hangsú­lyozzák azt a követelményt, hogy az egész képviseleti rendszer a demokra­tikus centralizmus elvein épüljön fel, s hogy a képviselőtestületek egész rendszerével — a helyi szervektől a legfelsőbb szervekig — demokratikus úton biztosítsák a politikai gyakorlat egységét. A mi viszonyainkban ez azt |elenti, hogy mélyrehatóbban kell kidolgozni és valóra váltani az alkotmánynak azokat a rendelkezéseit, amelyek megkövetelik, hogy hatékonyan kap­csolatokat létesítsünk a Nemzetgyű­lés, a Szlovák Nemzeti Tanács és a kerületi, járási és helyi nemzeti bi­zottságok között. A CSKP KB elnök­ségének határozata, amely a szlovák nemzeti szervek szerepének teljesebb érvényesítésére irányul az országos irányítás együttes rendszerében, eb­ből az elvből indul ki a Szlovák Nem­zeti Tanács és a Nemzetgyűlés kap­csolatát tekintve. Ezekkel az intézke­désekkel egyidejűleg azonban bizto­sítani kell, hogy a Nemzetgyűlés rendszeresen figyelemmel kísérje a nemzeti bizottságok munkájának leg­fontosabb problémáit, megoldásukban segítséget nyújtson a nemzeti bizott­ságoknak, és a kormánnyal szemten fennálló ellenőrző funkcióját azon a szakaszon is teljesítse, amelyen a kormány a nemzeti bizottságok mun­káját irányítja. Ezzel egyidejűleg szükséges, hogy a Nemzetgyűlés és a nemzeti bizottságok rendszere közti kapcsolatokban megtaláljuk azokat a hatásos munkaformákat és módszere­ket, amelyek révén tovább fejleszt­hetjük a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság képviselőtestületei egész rendszerének demokratikus együttmű­ködését. Államunk demokratikus szerveinek rendszerében a Nemzetgyűlés egysé­gesítő szerepét tekintve nagy jelen­tősége van a Nemzetgyűlés és a de­mokratikusan választott népi ellenőr­ző szervek egész rendszere között fennálló kapcsolatoknak, amelyeket a lenini elvek szellemében következete­sebben kell elmélyíteni. Annak érdekében, hogy maradékta­lanul érvényesítsük a Csehszlovák Szocialista Köztársaság alkotmányá­nak rendelkezéseit és a XII. pártkong­resszus határozatait, múlhatatlanul szükséges, hogy az újonnan megvá­lasztott Nemzetgyűlés munkáját főleg a következő irányokban fejlesszük: ~1 Hatékony intézkedések rendsze­-*-• révei biztosítani kell, hogy a Nemzetgyűlés minőségileg magasabb színvonalon teljesítse elsősorban leg­főbb ellenőrző szerepét az államap­parátus minden szervével szemben. O Maradéktalanul érvényesíteni kell az alkotmánynak azt az el­vét, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban a Nemzetgyűlés az államhatalom legfőbb szerve és az egyetlen országos jogkörű törvényho­zó testület, legfőbb szervként hivatott arra, hogy elvi törvényerejű normák és egyéb irányelvek formájában a vá­lasztott és végrehajtó szervek összes­ségének munkáját azoknak a kulcs­fontosságú feladatoknak biztosítására összpontosítsa, amelyek hosszabb táv­latban eldöntik a társadalom fejlődé­sét és a jóváhagyott tervek megvaló­sítását. A Nemzetgyűlés e funkciója teljes mértékben megköveteli, hogy a képviselők tapasztalataikkal nagyobb mértékben vegyenek részt a törvé­nyek meghozásában és módosításá­ban. E célból következetesebben kell végrehajtani főleg az alkotmány aláb­bi cikkelyeit: 40. cikkely. — A Nemzetgyűlés meg­tárgyalja az állam bel- és külpoliti­kájának alapvető kérdéseit és határoz róluk. A Nemzetgyűlés egész tevé­kenységével, valamint szerveinek és (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents