Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-20 / 139. szám, szerda

Ä CSKP KB elnökségének határoznia a Nemzetgyűlés munkájának elmélyítéséről (Folytatás az 1. oldalról) képviselőinek munkájával tevékenyen hozzájárul a szocialista állam feladatainak teljesítéséhez. 44. cikkely. — A Nemzetgyűlés figyelemmel kíséri és ellenőrzi a kormánynak és a kormány tagjainak a tevékenységét. A kormány és tagjai tevékenységükért a Nemzetgyűlésnek felelősek, amely állást foglal nyilatkozataikhoz és beszámolóikhoz. 70. cikkely. — A kormány és tagjai a Nemzetgyűléssel és annak szerveivel szoros együttműködésben és egyetértésben teljesítik feladataikat. 48. cikkely. — A Nemzetgyűlés mint a köztársaság legfelső képviseleti testülete foglalkozik a nemzeti bizottságok kezdeményező javaslataival, tárgyal munkásságukról, általánosítja tapasztalataikat és határozatokat hoz felépítésük és munkájuk megjavításáról. Az alkotmány e követelményeinek teljesebb érvényesítése megköveteli, hogy lényegesen megjavítsuk a Nemzetgyűlés, a plénum, az elnökség, a bizottságok és minden egyes nemzetgyűlési képviselő munkamódszereit, ellenőrző és törvényhozó munkáját. Annak érdekében, hogy minden tekintetben biztosítsuk a Nemzetgyűlés feladatait, lényegesen meg kell javítani és emelni kell plenáris üléseinek színvonalát. A Nemzetgyűlés plenáris üléseinek munkajellege megköveteli, hogy nagy gondot fordítsunk az államunk gazdasági, politikai és kulturális építésével összefüggő elvi kérdések előkészítésére és megvitatására. Múlhatatlanul szükséges lesz, hogy a Nemzetgyűlés plenáris üléseit rendszeres időközökben hosszabb időszakra hívják egybe. Ez lehetővé teszi, hogy a képviselők sokoldalúbban és elmélyültebben vegyenek részt az előterjesztett kérdések megvitatásában, ugyanakkor a Nemzetgyűlés is mélyrehatóbban érvényesítheti ellenőrző funkcióját a végrehajtó szervekkel szemben. A plenáris ülések idején hatékonyan fel kell használni minden eszközt a közvélemény tájékoztatására, s az állampolgárok figyelmét a megvitatandó kérdésekre és megoldásuk módjára kell összpontosítani. A miniszterelnök rendszeresen beszámol a Nemzetgyűlésnek a kormány munkájáról. Ugyanakkor a Nemzetgyűlés rendszeresen megvitatja a népgazdasági terv teljesítésének döntő fontosságú időszerű kérdéseit azoknak a jelentéseknek alapján, amelyeket a kormány, a miniszterek, vagy a nemzetgyűlési bizottságok terjesztenek elő. A Nemzetgyűlés választott népkép viseleti szervként demokratikus módszerekkel, elsősorban valamennyi képviselőjének munkájával biztosítja a szocializmus építéséneik egyetemes társadalmi szükségleteit. Ez irányban ki kell szélesíteni a nemzetgyűlési képviselők interpellációs munkáját. Az a körülmény, hogy a plenáris üléseket hosszabb időtartamra hívják össze, lehetővé teszi, hogy a kormány tagjai még ugyanazon az ülésen közvetlenül és szóbelileg válaszolhassanak az elhangzott kérdésekre. A Nemzetgyűlés legfelsőbb képviseleti szervként megvitatja a Szlovák Nemzeti Tanács munkáját, segítséget nyújt, hogy az államhatalom és közigazgatás nemzeti szerveként Szlovákiában kifejthesse funkcióját. A Nemzetgyűlés rendszeresen foglalkozik a nemzeti bizottságok felépítésével és szervező munkájával, megoldja szervezetük általános elvi problémáit, és intézkedéseket hoz munkájuk megjavítása érdekében. A nemzeti bizottságok e célból az egyes járások és kerületek keretében aktívan kezdeményező javaslatokat készítenek elő a Nemzetgyűlés számára. A Nemzetgyűlés ülésein, amelyeken e javaslatokat megtárgyalják, részt vesznek a kerületi és járási nemzeti bizottságok vezető funkcionáriusai. A törvényhozó munka területén olyképpen kell elmélyíteni a Nemzetgyűlés szerepét, hogy a jogrend közérthető legyen, hogy megerősítsék egységét, a jogszabályok erejét és hatékonyságát. A Nemzetgyűlés ellenőrző munkája arra irányul, hogy figyelemmel kísérje a jogszabályok gyakorlati hatását és végrehajtását társadalmi életünkben. A Nemzetgyűlés e funkcióját a népi ellenőrző bizottsággal minél szorosabb együttműködésben, a f öáilam ügy észnek, a legfelsőbb bíróság elnökének és saját alkotmányjogi bizottságának a szocialista törvényesség helyzetéről szóló beszámoló alapján gyakorolja. A törvények előkészítése és megvitatása során megnőtt a nemzetgyűlési képviselők és bizottságok szerepe, és érvényesül az az elv, hogy aki előterjeszti a törvényjavaslatot, indokolja is azt meg a Nemzetgyűlés plénuma előtt. Az eddigi gyakorlattól eltérően, amely szerint a kormány javaslatait és egyéb indítványokat a képviselők indokolták meg a bizottságok előadóiként, ez a módszer biztosítja a javaslatokat előterjesztő tényezők nagyobb felelősségét, és lehetővé teszi, hogy az illetékes parlamenti bizottság a beterjesztett törvényjavaslattal kapcsolatban saját állásfoglalását is a Nemzetgyűlés elé terjessze. A plenáris ülések színvonalának megjavítása megköveteli továbbá, hogy a Nemzetgyűlés elnöksége rendszeresen beszámoljon a Nemzetgyűlés ülései közötti időszakban kifejtett munkájáról és a jóváhagyott intézkedésekről. Ugyanakkor tájékoztatnia kell a plénumot azoknak az észrevételeknek az elintézéséről is, amelyeket az egyes képviselők és parlamenti bizottságok terjesztettek elő a Nemzetgyűlés plenáris ülésein. Abban az időben, amikor a Nemzetgyűlés nem ülésezik, jogköre — az alkotmány 60. cikkelyében megállapított kivételektől eltekintve — a Nemzetgyűlés elnökségére száll át. Ezért fontos, hogy a Nemzetgyűlés szerepének megerősítésére, munkája színvonalának megjavítására irányuló intézkedéseket az elnökség rendszeresen biztosítsa azáltal, hogy megjavítja irányító, ellenőrző és egybehangoló munkáját, elsősorban a plenáris ülések előkészítésénél, a parlamenti bizottságok munkájának biztosításánál és a Nemzetgyűlés külföldi kapcsolatainak fejlesztésénél. A Nemzetgyűlés elnökségének ugyanakkor szoros kapcsolatokat kell fenntartania a társadalmi szervezetekkel, elsősorban az FSZM-mel és a CSISZ-szel. A Nemzetgyűlés elnökségének feladata elsősorban biztosítani a törvények, a nemzetgyűlési határozatok, a parlamenti bizottsági javaslatok haté-, kony ellenőrzését; ezzel kapcsolatban el kell mélyíteni ellenőrző munkáját a kormánnyal és szerveivel szemben. Ugyanakkor a Nemzetgyűlés elnökségének az eddiginél nagyobb mértékben kell kihasználnia a Központi Népi Ellenőrző és Statisztikai Bizottság megállapításait és tapasztalatait és e bizottság munkájának irányítására úgy kell halnia, hogy megfeleljen a Nemzetgyűlés ellenőrző funkciójónak. A Nemzetgyűlés elnöksége e célból jóváhagyja a Központi Népi Ellenőrzési és Statisztikai Bizottság munkatervét, miután azt a kormány megvitatta. A Nemzetgyűlés elnöksége a parlamenti bizottságok javaslatai alapján vagy saját kezdeményezéséből a törvényerejű rendelkezéseken kívül határozatokat hoz az ország gazdasági és kulturális építésének kérdéseiről. A Nemzetgyűlésre nagy feladat hárul békés lenini külpolitikánknak, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése elveinek érvényre juttatásában. Elsősorban arról van szó, hogy kapcsolatokat tartsunk fenn más országok parlamentjeivel, és Nemzetgyűlésünk az InterparlaUíésszell Q CSKP K8 ideológiai blzotísápo (CTK) — A CSKP KB Ideológiai bizottsága május 18-i teljes ülésén a művészettel kapcsolatos gazdasági problémák fokozatos megoldásáról tárgyalt. A bizottság a CSKP XII. kongresszusának s a CSKP KB múlt évi decemberi ülésének következtetéseivel összhangban vitatta meg az említett kérdéseket. A küszöbönálló intézkedések célja, hogy bizonyos rendszerhez igazodhasson az alKotó művészet jutalmazása. A jutalmazás alapja csakis az adott alkotás művészi és eszmei színvonalának, valamin! társadalmi fontosságának objektív megállapítása, illetve ennek az elvnek következetes érvényre juttatása lehet. Ebben az előnyben nem részesülhetnek az igazi művészettel összhangba nem hozható alkotások. Az említett Intézkedések további célja a szocialista művészet sokoldalú felvirágoztatása legkedvezőbb feltételeinek megteremtése. A bizottság az ülés további részében — a csehszlovák képzőművészek küszöbönálló kongresszusát szemelőtt tartva — a képzőművészettel összefüggő eszmei-alkotási, szervezési és gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Leszögezte a művészetelmélet és kritika ideológiai gyöngéit, ami vitathatatlanul megnyilvánul a Csehszlovák Képzőművészek Szövetségének sajtószerveiben és más kulturális folyóiratokban is A jelenlevők az ülés befejező részében megvitatták a filozófia terén fennálló helyzetről előterjesztett ellenőrző beszámolót, majd filozófiánk jelenleg legfontosabb feladatairól tárgyaltak. mentáris Unióban kellő tevékenységet fejtsen ki. E tekintetben fontos szerep vár főleg a Nemzetgyűlés elnökségére, amely a Nemzetgyűlés külföldi kapcsolatainak fejlesztését irányítja. II. Ä Nemzetgyűlés munkájának, kezdeményezi! tevékenységének súlypontját a Nemzetgyűlés bizottságai alkotják, amelyeket az állam és társadalom érdekének legfontosabb szakai szerint alakítanak meg. Az újonnan megválasztott Nemzetgyűlésben fokozni kell a nemzetgyűlési bizottságok szerepét a népgazdaság egyes területeivel összefüggő koncepcionális kérdések kidolgozásánál, g el kell mélyíteni a gazdasági és kulturális építés döntő fontosságú feladatai teljesítésének ellenőrzését. Emellett a Nemzetgyűlés bizottságai ügvelnek arra, hogy az egyes gazdasági ágakban a végrehajtó szervek következetesen biztosítsák a társadalom egyetemes érdekeit, irányító munkájukból kiküszöböljék a munka bürokratikus formáit, és a dolgozók aktív részvételével hatékonyan elősegítsék a feladatok teljesítését a hatáskörükbe tartozó szervekben, üzemekben és munkahelyeken. Amennyiben a nemzetgvűlési bizottság megállapítja, hogy hiányosan teljesítik a gazdasági és kulturális építés feladatait, ennek tanulságait rendszerint oly formában vonja le, hogy megfelelő intézkedéseket javasol az illetékes állami szervnek. A kormány tagjai és a többi illetékes szerv vezetői kötelesek e javaslatokat megvitatni és beszámolni arról, hogy milyen következtetéseket vontak le belőle. Amennyiben elv) jellegű ügyről van sző, a bizottság javaslatát a Nemzetgvülés elnöksége, esetleg plenáris ülése elé terjeszti, amely az üggvel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hagyhat jóvá. A bizottságok ellenőrző szerepének elmélyítése érdekében a Nemzetgyűlés és a kormánv ezeknek az elveknek szelleméhen a törvényes előírások keretében konkrétan rendezik a Nemzetgyűlés bizottságainak és az illetékes szakvezetés szerveinek viszonyát. A nemzetgyűlési bizottságok munkájuk elvégzésére funkcionáriusokból és szakemberekből aktívát alakítanak, amelyet szükség szerint nemcsalk a bizottság üléseire hívnak meg, hanem tevékenyen bevonnak a bizottsági ülések előkészítésébe, és a feladatok ellenőrzésébe is. A nemzetgyűlési bizottságok ellenőrző munkájukat egybehangolják a többi ellenőrző szervvel. elsősorban a népi ellenőrző bizottságokkal. Szlovákiában feladataikat a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes bizottságaival szoros együttműködésben oldiátk meg. A gazdasági és kulturális építés feladatai mellett a bizottságok megvitatják a választóknak a képviselők választókerületeiből beérkezett észrevételeit és javaslatait is, és e javaslatok jellege szerint határozatokat hoznak. Tekintettel a nemzetgyűlési bizottságok munkájának elmélyítésére, szükséges lesz, hogy a fontosabb bizottságok elnökeit teljes mértékben vagy részben felmentsék egyéb elfoglaltságuktól, hogy funkciójukat kielégítően gyakorolhassák. A feladatok sürgőssége és fontossága szerint fontolóra kell venni, hogy az egyes nemzetgyűlési képviselőket is Ideiglenesen felmentsék szolgálati beosztásuktól, hogy eleget tehessenek feladataiknak a Nemzetgyűlés szerveiben. Erről a Nemzetgyűlés elnöksége dönt. A Nemzetgyűlés előtt álló fontos feladatokat, amelyek szorosan összefüggnek jogrendünk megjavításával, gyakorlatilag már a nemzetgyűlési bizottságoknak kell munkájukkal biztosítani. A nemzetgyűlési bizottságok már az új jogszabályok kidolgozásánál érvényesítik szempontjaikat és tapasztalataikat, és az illetékes végrehajtó szervek csupán ennek alapján dolgozzák ki a törvényjavaslatokat. Ezzel egyben ieküzdjük az eddigi gyakorlat egyik komoly fogyatékosságát, mégpedig azt, hogy a Nemzetgyűlés aránytalanul rövid határidőn belül vitatta meg a törvényeket. A nemzetgyűlési bizottságok a javasolt törvények alapelveit a képviselőknek választókerületeikben gyűjtött' tapasztalatai alapján vitatják meg. A nemzetgyűlési bizottságok rendszeresen ellenőrzik a fontos törvények hatását, megítélik a velük kapcsolatban kiadott végrehajtási utasításokat, törvényességüket és közérthetőségüket. Az újonnan megválasztott nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága rendszeresen foglalkozni fog az egész törvényhozás helyzetének, jogszabályainak alkotmányosságának ellenőrzésével. A nemzetgyűlési bizottságok kezdeményező és ellenőrző szerepének elmélyítése megköveteli, hogy az eddigi bizottságok, vagyis i mandátumvizsgáló bizottság, az alkotmányjogi bizottság, a tervezési és költségvetési bizottság, a mezőgazdasági, egészségügyi, kulturális és külügyi bizottság mellett az eddigi iparügyi bizottság három önálló nemzetgyűlési bizottságra oszoljék: 1. az alapiparágak (szénbányászat, energetika, gépipar, kohászat, vegyipar) kérdéseivel foglalkozó iparügyi bizottságra, 2. az élelmiszer és közszükségleti ipar, a helyi gazdálkodás és szolgálatok, kereskedelem, közlekedés és távösszeköttetés kérdéseivel foglalkozó bizottságra 3. beruházási és építésügyi bizottságra. Az alkotmány 48. cikkelyének végrehajtása érdekében feltétlenül meg kell alakítani a nemzeti bizottságok ügyeivel foglalkozó nemzetgyűlési bizottságot. A nemzeti bizottságok ügyeivel foglalkozó nemzetgyűlési bizottság megvitatja az államhatalom és közigazgatás helyi szerveinek szervező munkáját és felépítését. A képviselők és a bizottság mellett létesített aktíva közvetlen tapasztalatai, a megszervezett ellenőrzések, valamint a nemzeti bizottságok javaslatai és indítványai alapján általánosítja a nemzeti bizottságok munkájának tapasztalatai! ét megvitatja a munkájuk további megjavítására irányuló javaslatokat. A nemzeti bizottságok ügyeivel foglalkozó nemzetgyűlési bizottság emellett ügyel arra, hogy a nemzeti bizottságok további kiépítése, a különféle szervezeti intézkedések népgazdaságunk és társadalmi fejlődésünk tényleges szükségleteiből induljanak ki, figyelembe vegyenek minden öszszefüggést és következményt és egybehangolják a helyi érdekeket a társadalom érdekeivel. A nemzeti bizottságok átépítésére irányuló valamenynyi javaslatnak arra kell irányulnia, hogy tovább erősítse e szervek szerepét társadalmunkban, elmélyítse az állampolgárok részvételét az állam igazgatásában, a gazdaság és a kultúra irányításában. A nemzeti bizottságok munkáját az alkotmány meghatározta keretek között a kormány irányítja. A nemzetgyűlési bizottságok egyidejűleg figyelemmel kísérik ennek az irányításnak hatékonyságát, továbbá ellenőrzik, milyen segítséget nyújtanak az egyes minisztériumok és központi hivatalok a nemzeti bizottságoknak, az általuk irányított gazdasági és kulturális szakaszokon fellépő feladatok biztosítása során. A Nemzetgyűlés funkciójának kiszélesítése azt jelenti, hogy a nemzetgyűlési képviselőkre társadalmunk életében nagy felelősség hárul. A dolgozók általuk vesznek részt legfőbb népképviseleti szervünkben, az állam igazgatásában. A nemzetgyűlési képviselők országos jelentőségű politikai funkcionáriusok. Ennek kell, hogy megfeleljen helyzetük is közéletünkben. A Nemzetgyűlésnek és szerveinek tevékenysége a nemzetgyűlési képviselők munkájától függ, attól, hogy milyen szoros kapcsolatot tartanak fenn kerületük választóival, hogyan használják ki a dolgozók javaslatait és észrevételeit a társadalom előtt álló feladatok megoldására. A munkájukkal szemben támasztott követelmények jelentősen megnőnek, ezért rendszeresen olyan feltételeket kell biztosítani számukra, hogy teljes egészében feladatuknak szenteljék magukat, a széles tömegeket megszervezzék a gazdasági és kulturális építés feladatainak teljesítésére, és e feladatot biztosítsák a Nemzetgyűlés szerveiben. Munkájukat és a Nemzetgyűlés valamennyi szervének tevékenységét az eddiginél behatóbban kell megismertetni a közvéleménnyel. Csehszlovákia Kommunista Pártja szocialista társadalmunk vezető erejeként a népképviseleti szervek fejlesztésében lenini elveket érvényesít. A Nemzetgyűlés jelentőségének további növelése szocialista alkotmányunk szellemében arra vezet, hogy legfelsőbb népképviseleti szervünk a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban szocialista demokráciánk szükségleteinek megfelelően elmélyítse tevékenységét, szerveinek munkáját. Nemrégen adták át rendeltetésének az Ostrava—Kunčice és Nová Vítkovice közötti kapcsolóvágányt, amely jelentősen megkönnyíti az érc és egyéb nyersanyagok szállítását a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműbe. Képünkön: Az olomoucl közlekedési építővállalat dolgozói Josef Dvofák mester vezetésével most a kapcsolóvágány meghosszabbításán dolgoznak, (CTK — V. Svoröík felv.) ÜJ SZÖ 2 * 1964. május 29.