Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-01 / 121. szám, péntek

SZ. BARUGYIN: jLL SZERETI A Napnak a kék ég kedves, szélvésznek — a fellegek. A forrás a folyót félti fiaként, ba messze megy. Fát a földhöz köti a hűség, eső óvja, napsugár. A tél jeges hóval szágold. mennydörgéssel zeng a nyár. És mikor a falevelek hüllő táncba kezdenek, jön az ősz, az arany évszak bő szürettel, kéz a kézben, mint szép iker-gyermekek. Annyi út van a világon, gyalog fel sem mérheted: Az útnak a kerék kedves, megelőzve léptedet. Szép házsor: az utca éke, házaké — az eimelet. A lámpa a huzalt érzi, mint az áram átremeg. A verset a rim perdíti, az embert a munkapad, mikor varázsmozdulattal testet ád a holt anyagnak, s forgácsszikrák hullanak. Embert szolgál, emberért van földanyánk, s a napsugár. ' Az ember a munka híve: szép értelmet ott talál. Fordította: KOVÁCS BÉLA Komáromban még az első köztársaság Idején erős szervezetté kovácsolődott a kommunista párt. Bár akkor törvényes jog szerint bárki beléphetett a pártba, de a kommunisták nagyon is szemmel tartott emberek lettek. Így történt, hogy egy szemfülességéről híres titkosrendört helyeztek Komáromba azzal a megbízatással, hogy készítsen névsort a párttagokról!... Ügybuzgó jlckó volt az istenadta. Ügy nekilátott munkájának, hogy egy hét alatt mindenki tudta, kt az a sandaképü mlctsapkás, aki a kommunisták gyülekezőhelyéül szolgáló vendéglő sarokasztalánál lopja hétszámra a napot. Sokáig semmi érdemlegeset nem tudott meg a spiclt-úr, de egyik este különös beszélgetésre lett figyelmes. A szomszéd asztalhoz négy becstccsentnek látszó munkás telepedett. Ogy tűnt, az ital megoldotta nyelvüket és nemigen tudnak halkan társalogni ... — Minket, a becsületes dolgozókat figyeltetnek — hangoskodott az egyik — a szónokokat meg jutni hagyják! — Ez az igazság — toldotta meg a másik és jót húzott a söröskorsóból. — Itt van ez a Dint, a kutya se ugatja meg, pedig múltkor is milyen vérlázító beszédet mondott a munkásotthonban! ... — Hja barátom, a Faa Dinivel nem olyan könnyű ám elbánni — kapcsolódott a beszédbe a harmadik. — Miért?!... Azért, mert félreeső helyen lakik?! öt ts elhallgattatják egyszer, meglássátok! — Nem olyan félreeső utca az. Kimégy a rakpartra és a harmadik utca jobbra. Abban meg a harmadik vagy negyedik ház. Nem nehéz rátalálni. Így diskuráltak még vagy fél órát. Közben persze Faa Dini beszédéből lázító részleteket Idéztek. Pontos címet és személyleírást adtak róla a detektív előtt, akinek félméteresre nyúltak fülei. Hamarosan úgy gondolta, mindent tud Faa Dénesről, akinek ellesett adatat már noteszében voltak. Gyorsan fizetett, aztán uccú, futott a rendőrségre. Még aznap este két rendőrrel beállított Faa Diniékhez. S míg JÓL MEGY A MUNKA A pionírszervezet fennállása 15. évfordulóján számvetést csinálnak a pionírok. A ragyolciak ls felmérték szervezetük tevékenységét és megállapították, hogy munkájuk eredményesen fejlődik. Az új 13-tantermes iskolában jobban meg lehet szervezni a ptonírmunkát. Az iskolában 282 pionír és 140 szikra tevékenykedik. Jól dolgozik az Irodalmi kör, a szavaló és színjátszó csoport, de a technikai, kémiai, testnevelési kör sem marad el mögöttük. Legújabban a rádió- és modellező szakkör ls sikeresen tevékenykedik. A pionírok a papír-, rongy- és ócskavasgyűjtésben jelentős eredményeket értek el. Három teherautónyit gyűjtöttek belőle. A nemrég megalakított klubban élénk szervezeti élet folyik. Színvonalas kultúrműsorral ünnepelték meg a 15. évfordulót ls. Csaba Zoltán, Ragyolc a négy „fecsegő" a vendéglőben hasát fogta a nevetéstől, addig a „szemfüles" detektív azon fáradozott, hogy vallomásra bírja a jámbor Dénest. Faggatták, fenyegették hosszú ideig, amikor előtipegett Dint öreg édesanyja. Arcán Inkább nyugalom, mint ijedtség volt. — Mit akarnak ettől a szerencsétlentől?! ... — Hogy beszéljen — mordult rá a detektív. — Nem fog ez maguknak beszélni soha — sóhajtott Dini édesanyja. — Majd fog a rendőrségen, ha kezelésbe veszik — fenyegetőzött a karhatalom embere. — Nem fog ez szegénykém ott sem megszólalni, mert huszonhat éve, amióta megszületett, néma... Mindenki tudla a városban. A detektív megértette, hogy lóvá tették. Visszasietett a vendéglőbe, de a négy „árulkodónak" már csak hűlt helyét találta. KOVÁCS 'JÖZSEF Tömmiv VÍZSZINTES: 1. Mai jelszavunk (a nyíl irányában folytatva) 8. Virág. 9. Görög betű. 10. Rag 11. ös — szlovákul. 13. Azonos mássalhangzók. 14. Ópiumot tartalmazó növény (ék. hiány.) 15. A rossz fog . . . 17. Egér szlovákul. 18. Egyszerű gép (ék. hiány.) 19. Férfinév. 20. Menyasszony. 22. Ilyen női hang ls van. 24. D AZ. 25. Német ő. 27. Ék. 28. Csehszlovák repülőgép-Jelzés. 29. A drága. 31. Rangjelzés 32. Ige betűt keverve. 33. Mássalhangzó kiejtve. 35. Masina. 37. Rag. 38. Fel ellentéte. FÜGGŐLEGES: 1. Korszak. 2. lóg peremel. 3. Ritka férfinév. 4. Személyes névmás (ék. hiány). 5. Nélküle nincsen élet a föidűn. 8. ÁCSOK Kovács István: Méregetik a vaskos gömbfákat, Majd megpattintják piros fonállal, Karjaikban feszülő tűz támad, S köröttük forró munkavágy szárnyal. S megvillannak a nehéz, nagy fejszék, Beleremeg a súlyos gerenda, Fényes forgácsok szállnak szerteszét, S hull belőlük az erdők illata. jajong a fűrész, ha kézbe veszik, S a friss betonnak ágyat mintáznak, — A magasság ts ismerős nekik: S pirosló tetőt szabnak a háznak. Mindig csillog az ácsok homloka, De verejtékük nem esik földre, Mert a napsugár füzérbe fonfa, S a fejszéjükön gyöngy lesz belőle .., A folyő teszi. 7. Nem rossz (ék. hiány). 8. Kronométer (ék. hiány). 12. Ravasz állat. 13. Jég — szlovákul. 14. Gyakori kérdés. 18. Ültet. 17. Felhő szlovákul. 20. A jelszó második része (a nyíl Irányában folytatva). 21. Kenyeret süt (ék. hiány). 23. A fáknak van 28. Évekkel ezelőtt. 27. Mássalhangzó kiejtve. 29. Fordított skálahang. 30. Edit közepe. 31. öregember. 34. Üt, bántalmaz v-vel. 36. Mutatószó. 37. Üres tér vissza. 39. Sértetlen (ék. hiány). Beküldte: Pierschala József, Safarikovo MÜLT HETI FEJTÖRŐNK MEGFEJTÉSE A pionír nemcsak Jól tanul, d« segít ls mindenkinek. KIK NYERTEK Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtői közül könyvjutalomban részesülnek: Üjvári Mária, Borsi, Simonuttl Mária, Léva, Lasán Zsuzsa, Somorja, Izsót Kató, Vághosszúfalu, Sándor Ilona, Nádszeg Leveleiteket és megfejtéseiteket az alábbi címre küldjétek: Oj SZO, GYERMEKVILÁG, Bratislava, Gorkého 10. A lőcsei fehérasszony feltámadása Az almafák virága mint millió fehér lepke sütkérezett az áprilisi napfényáradatban, és drága smaragdként csillogott a selymes fű az ódon városfalak tövében. Májusthozó tavasz volt, de a városka felett mégis ott lebegett az aranyló szepességi ősz ezüstkék felhőfátyola. Akkortájt tárult fel előttem a lőcsei múlt; omladozó falaival, Közép-Európa legszebb gótikus szárnyas oltárával, Lőcsei Pál mester reneszánszba mutató apostolaival, díszes szégyenkalitkájával, valamint a sajátos szepességi reneszánsz gyöngyszemével — az árkádos városházával. Azokban a napokban szörnyen frí"* gyeltem Prücsök urat azért, hogy megtudta valósítani kirándulását a XV. századba, s megértettem Jókait, Mikszáthot, Krúdy Gyulát... Álmodozva jártam a hepehupás lőcsei utcácskákat, vártam, melyik kapualjból bukkan elém Otrokócsy Rózsi, Görgey Pál, Fabríciusz városbíró, Celder Orbán, vagypedig Andrássy, a korcsmagenerális ... És egy csipetnyit sem lepődtem meg, amikor az egyik bástyaajtón át megpillantottam Korponay Jánosnét, született Garamszegi Ghéczy Juliánnát, a hírhedt lőcsei fehérasszonyt, aki a „fekete várost", ágyúöntödéjével, posztőkészítőmühelyeivel és betűszedő nyomdájával kiadta a császáriaknak. A tavaszi nap a virág és levélfüggönyön keresztül kísérteties zöld fényt vetett a fehérruhás, sápadt nőalakra. A fehér ruhás asszony egy súlyos vaspántos ajtó zárát nyitotta fel éppen, nyilván a titkos földalatti folyosó rejtett ajtaját. Megindulva álltam az egyetlen áruló magyar nagyasszony — Így írta meg ezt Jókai Mór — kifakult képmása előtt. A régmúlt vértelen árnyának boldogtalan kifejezése után ítélve, nem volt kétséges. Korponayné már árulásának sorsdöntő pillanatában tudta, hogy mindez életdrámájának csupán a legelső stációja. Tíz tavasz virágtengere pergett le azóta a régi víziárok pázsitjára és az elsüllyedt Atlantisz sápadt emlékeivé váltak Jókai, Mikszáth hősei. S már rég megfeledkeztem a bástyatorony fehérruhás bús rabjáról ls. Ám nemrégiben, mutatóujjammal éppen a szerkesztőségi térképen utazgatom nyugatról-keletre, meg délrőlészakra, egyik kedves kolléganőm megkérdezte, vajon nem akarok-e találkozni a holtjaiból feltámadt lőcsei fehérasszonnyal. — Miért ne? Válaszoltam villámgyorsan, hiszen randevúztam én már a podolini határban a halott Lutriczs imssm&mmiiim w s # mmnmBmmmmww Az új életrekelt lőcsei fehér asszony és Staudt Mihály, a restaurátor. (A szerző felvétele) kyvel, meg a levágott fejét hóna alatt hordozó kassal városbíróval, csakúgy mint egyszer éjfél után, a csobogó Sámsonkút árnyékában a České Budéjovicei főtéren lefejezett rebellis magyar szabólegénnyel ls. Mit tehát nekem egy új életre kelt bús árnyalak... S másnap délelőtt már is becsöngettem a Heyduk utca egyik öreg házába, ahol a lőcsei fehérasszony éppen látogatóban járt. Életében négyszer járt Pozsonyban Korponay János vitéz strázsamester hűtlen felesége. Negyedik pozsonyi látogatása azonban végzetes lett számára. Pálffy János, a császárhű magyar kancellárius lefogatta, megkínoztatta. Alabástrom homlokára a hóhér hármas kínzókoronája vérvörös fonáldíszt rajzolt, majd császári parancsra Győrbe hurcolták hogy ott 1714-ben a hóhér pallosa alatt végezze életét született Garamszegi Ghéczy Juliánná, akiről orodostól emlékirataiban a nagyságos fejedelem, nevének megemlítése nélkül, mint a lőcsei árulóról emlékezik meg. Jókai, Thaly Kálmán és mások azt állítják róla, hogy a fia iránti vak szeretet vitte őt a lejtőre. Árulását azonban szerintük a lőcsai fehérasszony százszorosan, ezerszeresen jóvátette: magával vitte dicstelen sírjába a nagy Habsburg-ellenes kuruc összeesküvés résztvevőinek neveit. Hősi halála „száz főurat tízezer nemest és egy egész ország népét mentette meg az üldöztetéstől", írja róla a nagy mesemondói És ez az. asszony ötödször ls eljött városunkbal Benyitok. A lakás csupa könyv, és festmény, csupa festmény és könyv. Jobbkézre egy miniatűr műterem. Falához támaszkodva találok rá a lőcsei íehérasszonyra. Vadonatúj fehér ruhájában, bíborvörös köpenynyel vállán, mélabúsan tekint a műterem ablakán át a szemközti zsinagóga sárga épületére. Ujjai azonban ismét a rejtett ajtó kilincsébe kapaszkodnak görcsösen. Hát valóban feltámadt holtaibóll Homlokán nyoma sincs a véres fonálnak, s feje ls biztosan ül törzsén. Csupán a szemel szomorúhbak. Nagy hirtelen Jókaihoz fohászkodom. Hej, mi mindenre is lenne képes az öreg úr csapongó képzelete ... A régmúlt körülrajongott dámájáről, akit a kuruc Pelargus mind a vérpadig szeretett, a sebész-gyógyászra pillantok, Staudt Mihályra, a neves festőre és nagyszerű restaurátorra. Némán hajolok meg művészete előtti Mert az ő érdeme, hogy a lőcsei fehérasszony holtaiból feltámadt, az ő érdeme, hogy a Korponay Jánosnét ábrázoló — előzőleg már alig felismerhető festmény új életre kelt, hogy a győri vértanú eredeti szépségében pompázik előttem. Hát bizony átkozottul szép asszony vala ez a született Ghéczy Juliánná, a néhai lőcsai fehérasszonyl És nem ls kételkedem, hogy a sikerült műtétért Staudt Mihály a restaurátor meg is kapná tőle a csókos jutalomdíjat. De meg ls érdemelné, mert a selmeci Gwerk kiváló tanítványa Korponayné esetében mestermunkát végzett. Egy értékes — s minden magyarnak kedves — műemléket mentett meg fiaink, ükunokáink számára. Az árkádos lőcsei városháza alagsorának rejtett ajtajára, amely valóban a titkos földalatti folyosót zárta, a XVIII. század húszas éveiben örökítette meg ugyanis egy Czirók nevű szepességi festő a lőcsei fehérasszony alakját. A festmény, a még túlságosan élő hagyományok alapján született meg, és azt a végzetes pillanatot örökíti meg, amikor a könnyűvérű asszony az ajtó zárját készül felnyitni. Kétszáz éven át rostokolt Korponayné a lőcsei városháza pincéjében mindenkitől elfeledve. Ellenség, hóhér el nem tudta pusztítani, szú meg nem rágta, ám az idő vasfoga mégis kikezdte. Az utolsó pillanatokban hozták fel a napvilágra, majd kelt aztán útra a lőcsei fehérasszony, hogy itt ebben a Heyduk utcai öreg házban, az egzotikus keletet Idéző olajak és modern gyárak technológiáját dicsérő lakkok segítségével a művész Staudt Mihály keze nyomán keljen új életre! Hogy aztán a szabad május ünnepén, „ezer orgonák lila búgájának ünnepi muzsikája közepette térjen vissza az ősi szepességi városba, hirdetvén az új idők humanizmusát, amikor harcos kommunista művészek feudális nagyaszszonyok, kámzsás barátok és bíborosok emlékét mentik meg a késel utókor számára! BARSI IMRE KUITURÍLIS HÍREK • BUKARESTBEN MEGFILMESÍTIK Liviu Rebreanu Akasztottak erdeje című regényét. A téma: egy fiatal román tiszt megszökik a monarchia hadseregéből, mert nem akar részt vállalni a román katonaszökevények elítélésében. • FILM KÉSZÜL Moszkvában Maja Pllszeckájáről, a világhírű balerináról. A híres balerinát nemcsak a színpadon és a próbateremben, de magánemberként is bemutatják a filmen. • ÁPRILIS ELSŐ FELÉBEN NEMZETKÖZI IFJOSÁGI könyvvásárt rendeztek Olaszországban, amelyen önálló kiállítással részt vett az Állami GyermekkönyvkladÖ és a Mladé letá ifjúsági kiadóvállalat. Az árumintavásár versenyt rendezett, melynek keretében egy grafikai és egy irodalmi díjat adományozott. A grafikai dijat az Állami Gyermekkönyvkiadó nyerte el, Fuk: Hetedik mennyországban című könyvével, A LOVA TETT DETEKTÍV ÉLETRE KELT C. Carmelo (Kuba): Béke BaaflflW WKMK ME—HB8MB 1984. május 1. * (Jj SZÖ 15