Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-01 / 121. szám, péntek

JÓZSEF ATTILA: Fiatal életek indulója Apóink mindig robotoltak, hogy lenne enni kevés kenyerünk, bús kedvvel, daccal, de dologban voltak, az isten se törődött i/elünk. De felnőttünk már valahára, kik nem tudjuk, mi az vigan élni, és mostan vashittel, jó bátorsággal sorsunk akarjuk fölcserélni. Tudjuk, apánkkal gyávák voltunk, nem volt jogunk se, csak igazságunk. Most nincs, ki magállat az élet-úton, de, ha akad, nyakára hágunk. Mi vagyunk az Élet fiai, a küzdelemre fölkent daliák, megmozdulunk, hejh, összeroppan akkor alattunk ez a régi világ I 1922 SIMKÖ MARGIT: Május S. Hasse: Alagútépítés. Ember embernek barátja MÉLYEN A FÖLD ALATT, az épülő toronyházak tetején, a tudományos munkahelyeken és a gyárak hosszú csarnokaiban, a mezőgazdaságban éppúgy, mint a kórházakban harcot vívunk az új emberért, az új emberi kapcsolatokért. E küzdelemben élen járnak a szocialista munkabrigádok, amelyekben mint üllőn a vas, formálódik a szocialista ember. Hogy miért éppen a szocialista munkabrigádokban? Azért, mert ezek a brigádok ott állnak az élet sodrában, többet vállalnak magukra, mint ami kötelességük lenne és hajlandók áldozatokat is hozni a közösség érdekében. A korszerű technika lelkes úttörői ők, akik ellenségnek tekintik a közönyösséget, a felelőtlenséget és az önzést, mert azt akarják, hogy tudásuk és erejük a tár^ sadalom javára gyümölcsözzék, A bratislavai G. Dimitrov Vegyiüzemben számos szocialista munkabrigád dolgozik, példát mutatva a többieknek, amikor azonos feltételek között, de Jobb munkaszervezéssel, egymás kölcsönös segítségével, a szakképzettség növelésével minden különösebb nehézség nélkül egyenletesen teljesítik tervüket. Különösen itt a munr kahelyen építik, szövik a szocialista elvtársi kapcsolatok szálait, hiszen itt előbb-utóbb mindenki meg-megmutatja igazi arcát. A munkában hamarosan az is kiderül, ha valakinek súlyos gondok nehezednek vállára, de az is, elég érett-e a brigád ahhoz, hogy ezt a gondot megossza, megoldásában segítséget nyújtson, Az üzem I. gyáregységének műszál-fonodájában kénes párával telített a levegő. Szünet nélkül zakatolnak a gépek, alámerítik a folyadékba és kiemelik az anyagot, amely a munkafolyamat végén hófehér, vagy színes műszál formájában hagyja el a gyárat. A műszálak korát éljük. Sok-sok műszál kell az országnak, de külföldön ís várják a Dimltrov-gyár termékeit. Négy műszakban dolgozik tehát a fonoda, hogy az Igényeket kielégíthesse. Itt dolgozik a szűrő-csoport, — amely nem vegyi anyagokat szűr, mint ahogy a hozzá nem értő így, hallás után elképzelné hanem arról gondoskodik, hogy a gépek állandóan üzemképes állapotban legyenek. Tisztítják, mossák, cserélik az alkatrészeket, hogy biztosítsák a munka folyamatosságát. A csoportban tizenhét nő és öt férfi dolgozik, legtöbbjük már hat, nyolc, vagy tíznél is több esztendeje végzi ezt a munkát. Az asszonyok kezdeményezték a szocialista munkabrigád megalakítását. 1961. mácius 8-án, a nemzetközi nő-; nap alkalmából írták be az elr ső sorokat krónikájukba: „Pártunk megalakulásának 40-ik évfordulója tiszteletére a mai napon versenybe lépünk a szo-i cialista munkabrigád elmért. Szocialista módon akarunk él-, ni és dolgozni 1" AZ ÜZEMBEN EGYSZERŰEN csak úgy nevezik őket: a méhecskék. — Olyan szorgalmas ez a brigád, hogy öröm velük dol-, gozni — mondja Jura] Páz mány, a mester. — Nincs olyan A 'komáromi Magyar Területi Színház április 24-én mutatta be Lovicsek Béla: A csillagszemű asszony című darabját. Képünkön Ferenczy Anna és Bugár Béla látható, jolánka, Illetve Pista szerepében. [Foto: Nagy László felvétele) hónap, hogy túl ne teljesítsék a tervet, de különben is az üzem mindenben számíthat rájuk. ök valóban méltóak a szocialista munkabrigád névre. A címet 1962-ben kapták meg. Azóta csaknem valamenynyi brigádtag megszerezte a szakképesítést, sőt még egy másik képesítést ís szerzett hozzá. így aztán nemcsak saját munkakörükben ismerik jól kl magukat, hanem bármikor beállhatnak a gépek mellé is. A brigád egyik tagja a vegyé-i szeti főiskola levelező-hallgatója, másik pedig a vegyészeti ipariskola esti tagozatán tanul. laromír Kudelka, a főmester is a legnagyobb elismeréssel beszél róluk. — Tarrová brigádja sok ezer koronát megtakarított már az üzemnek. Nagyszerű emberek ezek. Alaposan ismerik a szakma minden csínját-bínját, és áthatja őket a közösségi szellem. Most is, hogy május l-re készültünk, rendbe akartuk hozni, szebbé tenni munkahe-. lyünket. Akadt vállalkozó a ta-i karításra, festésre, díszítésre, csak a csempék lemosását nem vállalta senki. Egyik nap az-, után a mi méhecskéink hozzáfogtak és trichlorral körös körül ragyogóra tisztították a csempézett falakat. Ilyenek ők, nincs az a munka, amit el ne végeznének. — A múltkor is — veszi át a szót Pázmány elvtárs — áramszünet miatt kiesésünk volt. Természetesen utána beakartuk hozni a lemaradást. A szűrőbrigád tagjainak szabad napjuk volt. Éppen a vasárna^ pi ebédet főzték, de ahogy megjelentem értük, szó nélkül levetették a kötényt, átadták a férjnek a ebédfőzést és már jöttek is. Előfordult már az is, hogy éjszaka hívtuk be őket. — Nincsen ebben semmi különös — mondja szerényen Tarrová elvtársnő, a brigád ve^ zetője, aki az üzem kiváló dolgozója címet viseli — mi szocialista módon akarunk dol-, goznl, s így képzeljük el. VALÓBAN, MILYEN EGYSZERŰ. A Tarrová — brigád tagjai tehát szocialista módon dol-, goznak, tanulnak, minden polir tikai-népművelő akcióba be^ kapcsolódnak, előadásokon vesznek részt, élénk védnöke ségi viszonyban állanak a Fa-, sisztaellenes Harcosok Szövet-, ségének 13-as városi szervezetével és a Podjavorinská utcai Kilencéves Alapiskolával, újítási javaslatokon dolgoznak és becsülettel helyt állnak a köz-, életi funkciókban is. Együtt jár. nak színházba, hangversenyre el- ellátogatnak a Szlovák Nemzeti Galéria kiállításaira, vagy más tárlatokra, legutóbb Krista Bendovával tartottak Irodalmi vita-estet. Ennyit lát a kívülálló. De jó lenne azt is tudni, ml van a brigádon belül. Milyen a brigádtagok közötti kapcsolat? yajon könnyedén, a baráti meg-, értés és együttérzés segítségéi vei érik-e el eredményeiket, avagy a csillogó felszín csak az ügyes szervezésnek, a brigád-, vezető, meg egy-két tag erős akaratának, a fegyelemnek kői szönhető, alatta pedig gomo-. lyog az irigység, az önzés, a közöny és az érdektelenség lávája. — Neked könnyű, neked ott a brigád, de én egyedül marad-, tam — mondotta a brigád egyik tagjának a férje, amikor a válást kimondó Ítélet után elhagyták a tárgyalótermet. S EZZEL IGAZAN a dolog lényegére tapintott. Mert ha nincs a brigád, a bogárszemü, törékeny asszonyka talán toi vább Járja a kálváriát Iszákos, durva férje mellett. De a bri-i gádtagok tele vannak jőszán-. dékkal. A jószándékú ember szeme pedig élesebb a legbo-. nyolultabb műszernél, mert em-. bertársában még a lélek rezdülését is észreveszi. A Tarrová-. brigád tagjai ís mindig tudo-. mást szereztek róla, ha vala-. melyiküknél családi perpatvar, kisebb- nagyobb betegség, vagy esetleg komolyabb probléma ütötte fel a fejét. Tudtak arról is, hogy ez a munkatársnő so-, kat szenved, mert férje csak az itallal törődik, minden pén-i zét csak arra költi, feleségét, fiát éjszakánként durván báni talmazza. Nem élet ez igy, mondogatták egymás között, és Szeiffová elvtársnö a brii gád nevében előbb négyszemközt beszélt a problémáról T-né-. vei. Azután röpgyűlést tartott a brigád, és másnap T-né búr torát közös erővel Szeiffová pincéjében helyezték el, a fiatalasszony pedig gyermekével hol Helenákovánál, hol Dani-; Covánál, hol más brigádtársánál lakott mindaddig, amíg az üzemi bizottság szobát nem biz-, tosított részére a munkásszáli lóban. Ott lakik ma ls. — De már befizettem a szövetkezeti lakásra — mondja csil-: logó szemmel büszkén. Majd elgondolkozva hozzáteszi — soha sem felejtem el, mit tett értem a brigád. Tudja, nem hagytak magamra, mindenki segített, S ma is jó érzés tudnom, hogy a brigád mindenkor mellettem áll. KIS EPIZÖD EZ a brigád életébői, de sok mindenre lehet köi vetkezni belőle. Elsősorban ar-i ra, hogy a közösségi szellemet, az egy mindenkiért, mindenki egyért elvét a brigád nem szűr kíti le kizárólag a munka te-i rületére. Másodsorban arra, hogy ebben a brigádban, —i bár Járnak együtt hangversenyekre, színházakba, képtárakba — nem az ilyen alkalmi csoportos kulturális akciókban látják a szocialista életmód értelmét és célját. Nemi Minderre csak mint eszközre tekintenek, amely hozzásegít, ahhoz, hogy a bimbózó szocialista elvtársi kapcsolatok minél előbb virágba boruljanak. SKALINA KATALIN Millió méhét egyszerre nyitja az anyaföld s megszüli mind, amit az öselemek ráparancsoltak, pogány szerelmük hímes fattyait. Terhét levetve lombkoszorúsan — uszáján rózsák mámorillata — kering napsugár legények karján az örök nászra éhes földanya. Dús emlőjéből nektár források buzognak s lesznek erek, tengerek, smaragdba olvadt rubin habjuktól megrészegülnek mind az emberek. Ufjongj hát emberi Élj szerelemmel vedd el mit a föld tálcán nyújt feléd, felszabadultan lobogjon kedved, forgasd az élet varázskerekét, papírsárkányod röpíted az égre, legyen a gyönyör édes cimborád, unszold mélytüzű borral galoppra a meg — nem — álló idő hintaját. \ De mi ez a zaj, jaj, mi kín zavar? Álljon meg a tánc egy pillanatra I Nyögve, zokogva felsikolt a szél, meggyilkolt milliók, krisztusok hangja tép a fülembe olthatatlanul s kiált dübörgőn: Ne felejtsetek! Mi is az élet szerelmesei voltunk. Gondoljátok meg ó emberek. Mi ts táncolni akartunk egyszer, s látni víg május virágszőnyegét karjainkat a nap felé tárni, s hamvainkat bús vihar szórta szét, dalolni vágytunk, bércekre hágni s szétzúzott testünk rég a föld alatt, apánk lábunknál, fejünknél anyánk, gyönyörű szívünkből semmi sem maradt.. Sírtok? A könny a gyávák fegyvere, ne tördeljétek kezeiteket, de se bál, se csók, se virágillat el ne kábítson, emlékezzetek I Álljatok őrként a mi posztunkra, a mi karunk már dermedt és hideg. Csak akkor s addig május a május amíg a múltat nem felejtitek I Es most, táncoljatok tovább l JÁN SMREK : Májusi flóta Szarvas-futással, égre-nyílt vággyal, úton-útfélen kelem vizében, erdő ölébe, selyemlágy rétre, öreg nyárfához táncos lombfához, húrhoz, vonóhoz, füttyös rigóhoz, fenyves ligethez, bufa füvekhez, merész patakokhoz, fehér juhokhoz, habos felhőkhöz, susogó tölgyhöz, liliom-honba, szellős pagonyba, azúrkék csúcsra, róka odúba, nyírhez és bükkhöz, kakukk-derűhöz, csalitos völgybe, halihós csöndbe, hattyúk tavához, fürtös virághoz, harang-kongásba, csengés-bongásba, illat kéjébe, élvek mélyébe, virágos fénybe, szentelt szentélybe szaladunk könnyen bokáig gyöngyben... VERES JÁNOS fordítása IVAN V. LALICS: Maholmp \eite\ Itsznek itt Maholnap kertek lesznek itt s oly zöldellőek, Hogy az itt-alvók emlékezete sem őriz álmukban olyat. Kertek, a lombhálók alatt karcsú szobrokkal, Nedves kaviccsal és a rózsavérű régen-volt Bronzbarna lányok itt-kísértő mozdulataival, Kertek, imbolygó terel a játszadozó napsugaraknak, Es pihenő helye a suhogó esőnek, piros halacskáknak. Az éggel lombosult halastavak hűs mosolyában. Lombok közt vetkőző oly pőre szél, mint egy fürdőző Meg annyi el nem rebbenő madár telepszik majd a csőncj Vállaira a fény szemében: s így álommal Vonulhat el a fűben és egy-egy magáról álmodott Álommal gazdagultan térhet vissza onnan mindenki, Mint utazásról, mintegy aranygyapjasan. Nem is úgy ám, ahogy ezek az alvók szanaszét, Ezek a szennyes angyalok a lombtalan alagutakból. Kertek kerekednek e helyt, nem pedig alagsor, Szürkélő visszhangjával — lépegetőnek, Kt arca képmását lesi tört ablakok cserepében, Es túl az ablakon csak éj és kormos pitypang, síkság, Meg rozsdás drótra fölkötött, himbáló nyurga szél. Gereblyés László fordítása 1984. május 1. * (Jj SZÖ 13 T