Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)
1964-05-16 / 135. szám, szombat
NORVÉGIAI ŰTIJEGYZETEK EL O VIKI IV G E K Wem igaz, hogy a vikingek társain. — Szeretem az em" már régen kivesztek, bereket, akarom, hogy éljenek. Saját szemmel láttam élő vi- Sok ilyen hazafi vfln Be r kingeket Norvégiában. „ ... genben és Norvégiában. BorgNorvégiát a termeszet iga- hüda Berntsen a s háború ut á s n zl meseországgá varázsolta. férjével ün a Norvé g_ s uT et Társasá9 aktIV tagl a három és fél milliós birodalmában csak tavaly több mint négymillió idegen fordult KOZOS ERŐVEL meg. ,_„,— a 196 kilométer hosszú szovjet—norvég közös határ A határvidéken közös terve Látványosságban nincs hiány. Már a fjordokban kezdődnek, ahol kajakokon bátor fiúcskák közelítik meg a ke t valósítanak meg a nagy gőzösöket, és sajátos kosa- vízenergia kihasználására, raikban télen halat, nyáron Norvégia és Oroszország soha málnát és tejfelt kínálnak az a történelemben nem harcolt utasoknak egymással, s a norvég és a Oslóban'nevezetes a királyi SZ0 VJ e t emberek most is azt park és az egyetem, a XIV. akarják, hogy a hazájukat század elején épült Akershus elválasztó vonal a beke hatákástély a Fridtjof Nansen té- r a legyen, ren. Az idegenvezetők azt Ha a norvégek be akarják állítják, hogy itt van a világ mutatni hazájukat az idegelegnagyobb falfestménye és neknek, Ilyesmit hallunk: Európa . legnagyobb torony- ggy lakosra számítva a vl órája. Ezenkívül még vagy lágon ml termeljük a legtöbb húsz múzeum várja a látoga- villamos energiát; t óka t;, A Nemzeti Színházat N }efletf az elektr o. Henrik Ibsen és Björnstjerne tec h» t% at> a elektrokohászatl Björnsön szobra díszíti. és az ei ektT Okémiai iparunk.., DERÚCIM Anglia és az Egyesült Állati nevezetességek közül utá n™ 1 IZfflľJtfJ nem hagyhatjuk kl Bergent, ^gt/obö k e\ mely hat év múlva alapiľásá- reskedelmi hajójlottaval..., nak 900. évfordulóját ünnep- Világméretben mi adjuk a lt. Minden század itthagyta bálnazsákmány jelét a maga eltörölhetetlen nyo- Skandináviában létrejött az mát. Megmaradt az ősi hal- első atomreaktor...; piac, ahol a kamballák és a nt a világ legdrárákok tőszomszédságában gáb b irhabundáit.,.; georginákat és rózsákat árulnak, a Hanza-kereskedők fa- Hát Igen, mint minden orépítményei, amelyek csodá- szágnak, Norvégiának ls meglatos módon épségben átvé- vaunak a maga mutatói. A szelték a gyakori tűzvésze- becsületes norvégek azonban ke t az érem másik oldalát sem Egy teljes napig úsztunk a hallgatják el. Vajon rendjén Songe-fjordban, Norvégia leg- van-e, hogy Norvégia, a kis hosszabb öblében. Vad szél ország óriási eszközöket forkorbácsolta a tenger vizét, dit katonai célokra? Nem a fjordokban akkor sem rez- volna-e jobb ezt a rengeteg zen meg a víz szintje. Télen pénzt szociális célokra, az sem fagynak be, a meleg elaggottak megsegítésére a Golf-áram nem engedi. munkanélküliek támogatására Bergenben érezzük, hogy a fordítani? E látszólag virágzó város sokat szenvedett a leg- országban csak 70 éves kortól utóbbi háborúban Hatvankét fizetnek nyugdijat, s a munnapon át viaskodott, amikor kanélküliek száma meghalada kis Norvégia megkísérelte Ja a negyvenezret, ami a noraz ellenállást a hitleri hadi- végiai viszonyok kőzött nagy gépezettel szemben. Az ellen- nemzeti problémát jelent, állás éveiben Bergen az illegális mozgalom egyik fő köz- AMERIKAI INVÁZIÓ pontja volt. 1944-ben, Hitler születésnapján óriási erejű Norvégia az agresszív robbanás reszkettette meg a Északatlanti Tömb tagja, bár levegőt. Rengeteg náci tiszt ellenzi a NATO sokoldalú vesztette életét és sebesült atomerejének létrehozását, a meg. A detonáció ereje olyan Bundeswehr nukleáris felnagy volt, hogy sok ősrégi fegyverzését és területén nem épületet, köztük a vastag falú enged amertkat haditámaszódon erődöt a mai napig sem pontokat. Ennek ellenére az sikerült helyreállítani. ország szinte roskadozik a Bergent és egész Norvéglát NATO-kötelezettségek terhe a szovjet hadsereg mentette alatt. Norvégia bevezette az meg. A szovjet csapatok 1944. általános hadkötelezettséget, október 23-án indították meg erejét meghaladó hadsereget nagy offenzivájukat a hitle- tart állandóan fegyverben, risták és a quislingisták el- költségvetésének Jelentős rélen, s felszabadították az or, szét hadikiadások emésztik szág legészakibb részét. Finn- fel, s a Budeswehr többek kömarkot. A háború befejezése zött Norvégiától is kap fegyután még egy év sem telt el, vereket. s a szovjet csapatok kivonul- az amerikalak szó szerint tak Norvégiából, elözönlik Norvégiát: az Egyesült államok katonai segélyMEGMENTŐK programja keretében januárban amerikai tankok érkezA Sognefjord vidékét járva t ek Norvégiába. A tankok az egyik kikötőben éltes asz- u tán fennhéjázó turisták hada szonyt szállt fel. Egyszerű pa- vizitelt. A könyvkereskedések rasztruhát viselt. Hallva be- zsúfoltak amerikai „bestselleszélgetésünket, megszólított: rekkel° és hollywoodi csllla— Russzkt? gok mutatják meztelenségüKét szót tudott oroszul:' k et a norvégiai mozikban. Ez „Karaso" és „Szpasszibo". Így történik Grieg, Ibsen, Krog, kezdődött beszélgetésünk Sonja Hennie hazájában.., Borghtlda Berntsen asszony- Ezer évvel ez eiőtt bátor vtnyal. Bergen közelében, Lak-- klngek ]árták a hide g északi sevag városkában lakik. Háza tengerek et. Ezernyi veszéllyel mellett egykor orosz hadi- dacoltak ez ek a marcona harfogolytábor volt. Az össze- CQSOki akIk tudták) mit akaromlás előtti utolsó hónapok- nak és soha sem re ttentek ban a hitleristák nagy véreng- vlssza cél]ukt6 1. zést vittek véghez a tábor .. , udvarán, tömegével lőtték LáU a™ utódaikat a mai agyon á felszabadulást váró Norvégiában Az élő vikingek hadifoglyokat. Egy éjjel halkan kopogtattak Berntsenék akarnak. Azt akarjak, nogy ajtaján. Csíkos rabruhában Z UeLsTaz L Jselí' három ember állt a küszö- bú l- Helyeslik az atomcsend bön. Borghilda rögtön kap- egyezményt és azt akarják, csolt: a pincében elbujtatta hogy az európai atommentes a menekülteket. Tudta, éle- f e zf , Norvégiát is magáiéval fizethet érte, mégis segí- D a tenl akart szenvedő ember, V s PARH1TYKO Wilfred Burchett haladó ausztráliai újságíró nemrég ellátogatott Dél-Vietnam felszabadított területeire. Az ország 14 millió lakosából itt éi körülbelül 6 millió. A hallatlanul nehéz körülmények között élő hazafiak életéről számos fényképet készített, amelyek közül az alábbiakban köz lünk néhányat: '""< SiBÄf i i, , -u j Az ausztráliai újságíró Ngu* 'n-huu Tho-val, a Nemzeti Felszabadítási Front Közpor- Bizottságának elnökével Partizán felderítők a fővárostól alig nyolc kilométerre Gia-dinh felszabadított tartomány parasztjai a dohányföldeken dolgoznak Egy partizán járőrcsoport a dzsungelben A hazafiak többsége zsákmányolt fegyverrel harcol, de saját maguk is gyártanak lőszert PARAGUAYI TUDÓSÍTÁS Márta elvtársnő A ház előtt vészes csikor- hegyi levegő. Egyik kísérője gással autó fékezett. Nyom- lapátot adott a kezébe. — Assl ban durva csizmák zaja vissz- Ásott, ásott, ahogy futotta hangzott a falépcsőkön. Egy erejéből, de egyre gyöngült pillanat múlva már az ajtót — Fogsz végre beszélni? rugdosták. hallotta minden percben. — — Nyissák kt! Rendőr- Ha hallgatsz, élve elásunk, ség... I „Engem könnyű elásni — A rendőrök betörtek és gondolta magában, — sírt pár perc alatt mindent fel- nem is kell keresniük, hisz forgattak a szobában. Egy már kész is. De mindenkit vézna rendőr csizmája orrá- mégsem temethetnek el. Har val megbökdöste a széthányt minc éve illegálításba kény könyveket és Mártához for- szerítik a pártot, de a párt él dult: s vele együtt élnek a parasz — Kommunista vagy? F e- tok, a munkások... Mi nem lelj, ha kérdeznekI félünk ..." Hátracsavarták a nő kezét, — Kapcsolatban vagy valaki pisztolyt szorított a partizánokkal? hátába. „... Ml semmitől sem fé — Velünk jössz. Majd egy lünk. Először 1960. szeptemkicsit elbeszélgetünkber 12-én hallattak magukról a partizánok Coronel Vo,gado Carlos környékén. Az első csatában Mártát a rendőrszobára hur- ü győztetek, állatias kegyet colták. Azzal vádolták, hogy a lenséggel mindenkit felkon kommunista párt tagja és ösz- coltatok ... Most engem öltök szeesküdött a diktatúra ellen. m eg • • • Most Paraguayban Kérdések ütleeelés fenve- mlndenüt t vannak partizáwn,íÍ iH nok... Ti is tudjátok, ezért getések, kínzás, csábító ígé- rett e„ tek Különb e„ mlrrt v i retek újabb kínzás... Meny- í ® 1? KUl ö"° en ml e" V 1 nyi mindent képes elviselni selnétek arcotokon azt • masKaratr az emberi természet.., — Kommunista vagy?. Beszélj! — Nevezz meg legalább egy valakit és szabad vagy. . Üldöztök, gyötörtök, Egymásután záporoztak az gyilkoltok bennünket, de nem ütések a fején, a vállán, a ha- mindenkit találtok meg. A Sán t FÚLNA (Nemzeti Felszabadi-''Fogsz beszélni? Szólalj Egységfrontja) vezetői a meg, Kilel volt kapcsolatod? '" 1 a m l Neveket? Címeket? Márta hallgatott. — Beszéli! Újabb ütések. — Ismered őt? Márta félig nyitott szemmel körülnéz. Nehéz felismer- s zéinl? nie az embert abban az alak- " Nem ölték me g_ vtsszavitban, akire rámutattak. Csak ték egy a bi aktalan, fekvőhely a lángoló tekintete,.. embereinkkel együtt a pa rasztok között. Tudjuk, hogy csak egy út van: a harc." — Beszélj! Ogyis szólásra bírunk! Mártát a sír szélére állították. — Utoljára..,— fogsz benélküli üres cellába. A kő„Hlsz ez Carlos! — villan padlón aludt, sötétben ébredt át Márta agyán, és sötétben hajtotta fejét — Most látom először.., álomra. így ment ez két hóVálasza újabb dührohamot napig. vált ki kínzóiban. Egy éjjel felriadt álmából Ismét rárontanak, ütik-ve- Valahol a közeiben gyermek rlk, kínozzák és leírhatatlan sírt. Keservesen zokogott, szavakkal szidalmazzák. Né- Márta nem tudta megállni, hány szó Idegenül hat... Hisz dörömbölni kezdett: „Nyissá ez németül van. Németül? tok kt! Nyissátok kl!" Igen, mondogatták, hogy a Irgalmatlanul elverték úgy, rendőrségen sok volt Gestapo- hogy elvesztette eszméletét, pribék szolgái. Stroessner is Aztán hideg szennyvízzel lenémet... Ez a rőthajú dik- öntötték és otthagyták a kőtátor nem ls tud rendesen padlón. Mártának eszébe juspanyolul.., Valaha orosz tott, hogy a rendőrök szándék partizánokat kínzott álarc kosán tették próbára, hisz nélkül... Verte őket, de ők tudták róla, hogy az anyák legyőzték őt. Most attól fél, klubjának vezetője volt és ő hogy győzünk, s akkor nem ls aláírta azt a folyamodtud hová bújni... Azért hor- ványt, amelyben az anyák az danak pribékjei álarcot.., " Iskolák számának növelését, a Mártát falhoz állították. gyerekek tejellátását, egész— Nézd meg csak jól, hát-, ségügyi felügyeletének megha mégis ráismersz?! javítását követelték a korNézi, hogyan kínozzák lile- mánytól... Csak ezt tudták gális fegyvertársát. Minden r 6la. Ha bizonyosságot szerezütés a szívébe hasít. Néznie tek volna arról, hogy ő komkell, hogyan mártják Carlos munista, már régen nem lenfejét moslékos dézsába és en- n e az élők között, gednek testébe villanyáramot. Újra szabadon Szeretne rárontani a hóhérok- . ,, , . , „_ ra, magára vállalna minden „ •\; M^ t t éh S 4 é g 1 S H 2tráik,a 1 7 kínzást, de valami azt súgja: S r 'Vľľ Tnrts hl tart* lel! Hátravan rabkórházban, régi ágyán 6bs ki, tarts kl! Hátra van - i * a feketeleves fe L, " á, ro m. h é, t iS hozz á rabkórházban S tért magá- - ffia ^ hoz. Közben elszállították. nehezen ta lP ra áll t- lsmé t elCarlost. „Isten veled, Carlos. Holnap a Paranába dobják Jöttek érte. Egy szál ingben magukkal vitték. tested. Rám még csak vár az, hj»e, a régi göamin te már átestél..."- tľp r PH Cn h1 -fT' Fájt a feje, az egész teste, "l , kite U? k, é S, mozdulni sem tudott. „Ezek fp^^^L^f 8® J t a[ u sJ azt hiszik, hogy megaláztak, ľTn® ihin r , i I^Í pedig, én megvetem őket - Z „kígyózott. Majd egyszer rájönnek, hogy '1 zér 8 felismerte a még erősebb lettem." ^ ľ"" ) m p a B y™' ľ®* e g/ szak a" Többször érte Jöttek, el, ^tárát alkotla hurcolták a kínzókamrába, majd megint visszahozták, Hajnalban mosónők találta rá a folyó mellett. A szomEgyszer éjfélkor állítottak be Ä kínzói a kórházba. A félig le, "ľľ^^'.i^ix 1^" 158 1!, me gvptkfirrttt acisznnvt hpdnhtlk- » ete tték, felruházták. Nemsorahkorsiha bedobták a kára Me jöUek e]vtársa f rabkocsiba, Márta az6tg eg y, k latl n. am e. A <ír erőién rlka i köztársaságban él és H sir szeien harcol, hogy bosszút álljon -- Vége — gondolta magá- Carlosért és többi társáért Kan Márta. Jól tudta, hogyan akik mártírhalált haltak, végződnek a kínvallatások. —. ... Márta azért mesélte el Az ember nem ls hinné, hogy nekem történetét, mert ParaItt a vég . guayban sokan vannak a hozAz autó megállott, zá hasonlók, akik az ország — Mássz kt! szabadságáért, a kenyérért A hegyekben éppen virradt gyermekeikért, a boldogsáMárta szédülni kezdett, erős gért harcolnak, volt neki a szokatlanul tiszta /. HRUSCSOVA 1964. május 14. * flj SZQ 7
