Új Szó, 1964. május (17. évfolyam, 121-150.szám)

1964-05-01 / 121. szám, péntek

Képze leti nterjú a 75 éves Eiffel-toronnyal R endszerint politikusokkal készítek képzeletinterjú­kat, de az nem maradan­dó alkotás — túl gyorsan vált­ják egymást, lebuknak, ön, ked­ves Eiffel-torony, immár 75 éve mozdulatlanul a helyén áll. — Nem ls vagyok olyan mozdulat­lan, kérem. Szélvihar Idején 6—7 cen­timétert is elmozdulok, de 15 centimé­ternél sohasem többet. Nagy hatással van rám a meleg, képzelje, ha nagyon perzsel a nap, acélvázam 18 centimé­terrel ls megnyúlik ... • Ebben a korban ez fárasztó lehet. — Kérem, a ko­romat hagyja. Röp­ke háromnegyed évszázad múlt el 1889. május 15 óta, amikor felavattak, s merem állítani, vagyok már olyan híres, mint az egyiptomi pirami­Jok, pedig azok jó pár ezer évesek már. Múltkor hal­lottam, ahogy mondták: Mint Egyiptomhoz a Pi­ramisok, úgy tartozik Párizshoz az Eiffel-torony... • Mondana valamit születése kö­rülményeiről? — Nagyon büszke vagyok rá, hogy 700 terv közül az enyémet, pardon Gustáv Eiffel mérnökét választották ki. Tudja, mindenféle csacsiságokat is javasoltak a helyemre — például egy óriási öntözőkanna utánzatot, amely­ből forróság idején Párizst locsolnák. Poubelle prefektus ízlését dicséri, hogy nem dőlt be ilyen giccses meg­oldásnak. Büszke vagyok rá, hogy a nagy forradalom 100. évfordulója tiszteletére emeltek. Megjegyzem, ezért Jött el olyan kevés uralkodó — akkor még divatban voltak — a vi­lágkiállításra. A perzsa sah azért el­jött, fel is mászott rám. De előbb fel­küldte az 1710 lépcsőfokon három szárnysegédjét, próbálják ki, nem dő­lök-e le. • A párizslak azért bizonyára örömmel fogadták? — Nagyon téved. Óriási hajsza in­dult ellenem. Ne feledje, újdonság voltam én a Javából. Nemcsak mint az akkori világ legmagasabb épülete. Előregyártott elemekből szereltek — már akkori Alkatrészeimet a levalloi­si gyárban készítették 9 millió tonna acélból. Hét millió lyukat fúrtak be­lém a szegecsek számára. A munká­sok becsületére legyen mondva, kiáll­tak mellettem — csak egyetlen napon sztrájkoltak. Ezzel szemben mű­vészek, még olyanok ls, mint Maupas­sant és Gounod, tiltakoztak, hogy el­rontom a városképet. A matematiku­sok kiszámították, hogy csak 228 mé­terig sikerül engem felépíteni, azután összedőlök. No és látja, Itt vagyok háromszáz egy méter magasan. • A lexikonokban úgy olvastam, hogy ön csak 300 méter magas. — Ö, azóta nőttem. Ugyanis meg­született a televízió, adótoronnyá ké­pezték ki a csúcsomat és ezzel egy métert nőttem. • Tehát ön nem állt meg a tech­nika fejlődésének 75 év előtti fokán? — Hogyan képzeli? Én, kérem for­radalmi acélkonstrukció voltam már akkor és emellett kitartottam mind­máig. Rám szerelték a világ első rá­dióadóját. Az én csúcsomon épült an­tennával fogták fel a marnei csata idején a német rádióvezénylést a tar­talékok bevetéséről. Ez mentette meg Párizst. Azóta ellenségeim ls megbe­csültek. Azért a reakció áskálődott ellenem eleget. 1944-ben Hitler sze­mélyesen parancsot adott Choltltz tá­bornoknak, hogy a visszavonulásnál robbantson fel. Nem tudom miért, de nem teljesítette a parancsot. Nemrég az OAS fenyegetőzött azzal, hogy fel­robbant. •< Drága Eiffel... — Hát igen, drága voltam, 7,8 mil­lió aranyfrankba kerültem, tíz szá­zalékkal léptük túl a költségvetést. De olyan nagy volt irántam az érdek­lődés, hogy egyetlen év alatt megté­rült az egész összeg. • Hányan látogatták már meg? — Negyven millió ember. Persze voltak köztük öngyilkosjelöltek ls. De érdekes, az első öngyilkost nem csábította magasságom, nem vetette le magát csúcsomról, hanem a legfelső emeleten felakasztotta magát. Aztán 320-an le is ugrottak, az igaz. De nem én vagyok a gyilkosuk, hlgyje el. Egyébként ez már nem történik meg, minden teraszom alatt acélháló fe­szül, az felfogja a szerencsétleneket.. Köszönöm a beszélgetést. Üzen valamit olvasóinknak? — Szívélyesen köszöntöm minden 75 éves kortársamat, legalább olyan vasegészséget kívánok nekik, mint amilyennek magam is örvendek, (v) Az orvostudomány csodája Slávo Divíš pardubicei kosárlabdázóról csak egyetlen orvos nem mondott le tbiliszi orvos nyolcórás műtéttel lefej'tette a sportoló bőrének 90 százalékát szénfekete nőtt, de S. Divíš újra játszik G. M. Turmanidze Az ősz haj helyett 1962-ben történt. A baráti országok közbiztonsági szervetnek sportver­senyére Tbiliszibe, Grúzia fővárosába érkezett a pardubicei Rudá hvézda kosárlabda-csapata. A festői fekvésű városban trópust hőség és erős ellen­felek fogadták hazánk képviselőit. A torna befejezése előtt a rendezők a város melletti Llszl-tóra, kirándulásra hívták meg a csehszlovák kosárlab­dázókat. Pokoli hőség volt, a pardubicei fiúknak jól esett a hűsítő habok­ban lubickolni. A jó szórakozásból nem maradt kl az örökmozgó Slávo DtviS sem. Este a torna utolsó előtti mérkőzésére állt kt négyes mezben. A mérkőzés után hirtelen rosszul vosi művészetükről egyaránt olvas­lett. A torkát égette valami, az egész hatunk a vatikáni jezsuiták és a lon­teste viszketett. Torokgyulladásod doni múzeum feljegyzéseiben. A kitű­van — nyugtatta meg klubtársa, Pa- nő receptek apáról fiúra öröklődnek, vei Kalhous. El ls hitte, csakhát egy A hatvan éves sebész szabadsága alatt idő múlva az ujja hegyén, később az ma is a Kaukázust járja, s fáradhatat­egész testén apró hólyagocskák ke- « letkeztek. A szállo­dai orvos tanácsta- ľ Ian volt, valami­lyen port írt elő. Slávo állapota azonban nem Ja­vult. A fiatal tol­mács, Lena Belo­zereva másnap or­vost hívatott. Az orvosnő megvizs­gálta a kosárlab­dázót, adott neki penicillin- és sztreptomlcín-In- i jekcíőt, és kijelen- 1 tette, hogy ha más­napra nem csök­ken a láza, ő ko­lostorba vonul. Másnap reggel azonban a lázmérő már negyven fokra ugrott. A verseny köz­ben véget ért, s a pardubicei kosár­labdázók hazatér­tek, csak Slávo A súlyos betegségbűi felgyógyult S. Diviš családja köré­maradt Tbilisziben. ben. A többiek megbeszélték, hogy otthon majd azt mondják: influenzát kapott, lanul gyűjti a gyógynövényeket, ame­Slávot beszállították a kórházba, ál- lyekből csodálatos erejű gyógyszere­lapota rohamosan rosszabbodott. Vör­heny? Feketehimlő? Rádióaktív su­gárzás? Leukémia? — találgatták az orvosok. Bőre az egész testén megfe­ketedett, foszladozott, a láza egy pil­lanatra sem ment le negyven alá. Nem maradt más hátra, táviratoztak Csehszlovákiába. Másnap felesége, Maruna és dr. Friedmannová, az egyik kórház orvosnője, már repült is Moszkva felé. összeült az orvosi konzílium, a be­teglapon új bejegyzés jelent meg: Stevens-Johnson-féle betegség. Eryte­ma exudativum multiforma bullosum haemorhagicum. Az egybehívott szak­értők öt Ilyen megbetegedésre emlé­keztek. Négyen ezek közül meghal­tak, az ötödik egy éve élet-halál közt van. Maruna nem árulta el, hogy ért oroszul, az orvosok ugyanis arról vi­tatkoztak, mi legyen a cseh sportoló holttestével. Másnap újabb konzíliumot tartottak, melyre meghívták a 2. városi kórhá": sebészét, Georgisz Malakevics Turma­nidzet. Ez a család a XII. századtól sok hires orvost adott a világnak. Or­ket készít. Receptjeit az állam ren­delkezésére bocsájtotta. Az öreg Turmanidze megvizsgálta Sláveket, és eszébe jutott, hogy pálya­futása kezdetén látott már egy ilyen esetet. Aztán munkához látott. Ez pe­dig azt jelentette, hogy megmenti be­tegét, mert azt mondják róla, hogy csak akkor fog hozzá a gyógykezelés­hez, ha biztos a dolgában. Altatás nélkül — örültek, hogy leg­alább egy kis élet van Slávekben — óvatosan elkezdte lefejteni a fekete repedezett bőrt, leszedte a körmöket. A jelenlevő orvosok ámulva nézték a csodálatos műtétet. Nyolc órás Ideg­feszítő munka után Diviš elveszítette bőrének kilencven százalékát. Jó ötezer koronába kerülne az a mandulaolaj, amellyel naponta a be­teg testét fürdették, hogy fájdalmait enyhítsék. Később az egész testét be­kenték Turmanidze doktor készítette kenőccsel, s a kötést öt óránként vál­tották. Az egész Idő alatt mestersé­gesen táplálták a csehszlovák sporto­lót, aki a légzésen és a szívdobogáson kívül alig adott valami életjelt. So­Tömegsírok az óceán fenekén Századunkban nem egy alka­lommal borzalmas hajókatasztró­fák híre rendítette meg az em­beriséget. Az elsüllyedt óceánjáró gőzösök tragédiájánál is borzal­masabb volt a tengeralattjárók pusztulása. Az utóbbi évtizedek­ben büszke acélóriások kötöttek kl a tenger fenekén és váltak néma acélsírokká. Thetis, Afrey, Thresher.... Az első majdnem száz ember sírja lett: 103 főnyi személyzeté­ből csak négyen menekültek meg. A La Manche csatornában 1951­ben elsüllyedt Afrey titkára két hónap múlva derült fény. A ta­valy elsüllyedt Threshen atomten­geralattjáró titkát, a műszaki fel­jegyzéseket és a szörnyethaltak utolsó óráinak történetét pedig örök homály fedi, mert ilyen mélység felkutatása, mégpedig rádióaktív övezetben, szinte lehe­tetlenség. Ezek a nagy tragédiák azt bi­zonyítják, hogy a tudósokra és a technikusokra még sok feladat megoldása vár, hogy biztonságossá váljék a nagy mélységbe ereszke­dő óriás atomten­geralattjárők ma­nőverezése. Mint a szovjet haditenge­részeti egységek hadgyakorlatai bi­zonyítják, a legna­gyobb elővigyáza­tosságra, minden biztonsági Intézke­dés betartására szükség van, mert ha a műszerek nerti is mondják fel a szolgálatot, a ....oapnn— természet néha furcsa meglepeté­Ezt a felvételt a New York-i Columbia egyetem seket tartogat, s kutatói készítették a Thresher roncsairól. A C o n r a d ilyenkor csak az kutatógőzösről lebcsátott különleges fiimezőgép segít- önfeláldozó bajtár­ségével lefényképezték a tenger fenekének azt a részét, si segítség és le­ahol tavaly április 10-én a Thresher elsüllyedt. A ké- leményesség ment­pen: Ahogyan az objektív 129 ember acélkoporsóját heti meg az élete­látta. A légcsavarszerű szerkezet a világító berendezés, ket. kan már kétségbe vonták a műtét si­kerét, csak Turmanidze doktor állí­totta váltig; hogy a bőr meggyógyu­lása után a többi szerv is megkezdi normális működését. Négy nap múlva valóban jelentkeztek a betegnél az élet első jelei. Három hét múlva le­szedték róla a kötést. Slávo Diviš tes­tét új, vékony, rózsás bőr fedte, mint egy újszülöttet. Lassankét járni is megtanult újra. A város lakóit egész idő alatt fog­lalkoztatta a cseh sportoló állapota. A kórházkapuban számtalan érdeklő­dő várt az orvosokra, hogy a beteg állapota felől érdeklődjék, s amikor Slávo már kisétált a szabadba, lépten­nyomon követték. Az orvosi előírás szerint csak tejet, tyúklevest ehetett. Vége-hossza nem volt az ajándékok­nak. „A cseh fiúnak hoztam", tették le a kórházi fogadószoba asztalára a zsenge csirkéket, tejet és tojást. Az Inturiszt tolmácsa, a huszonhároméves Lena szabadságot kért, s mindvégig a beteg mellett maradt. Maruna, a fe­lesége, reggelenként a kórházba igye­kezve már a taxisofőrtől megtudta, hogy Sláveknek az éjszaka lement a láza, vagy hogy már van étvágya. Divišék csak nehezen tudták megér­teni ezt a gondoskodást, figyelmet és készséget. Már régen hazaértek, a grúz embe­rek nagyszerű kedvességét azonban nem felejtették el. Gyakori a levél­váltás Pardubice és a messzi Tbiliszi között. Sláveknek a szője haj helyett szén­fekete nőtt, gyermekszappannal mo­sakszik. A kezén kinőttek a körmei is, de a lábán még nem. Ez kissé kelle­metlen, mert ha az ellenfél a lábára hág, Jobban fáj, mint azelőtt. Ugyanis Slávo Diviš újra játszik az RH Pardu­bice csapatában. S a modern orvos­tudomány csodáihoz eggyel többet ír­hatunk. TEVEZiK ÉS RÁDIÓZIK A VILÁG Az UNESCO nemrég közzé­tett adatai szerint 1950-ben a . világ öt országában, 1960-ban viszont mőr 68 országában volt rendszeres televíziós adás. Míg 1953-ban a világon mindössze 420 televíziós adóállomás mű­ködött, számuk 1960-ban már elérte a 2300-at. A százalékos fejlődés a követ­kezőképpen fest: 1950-ben a te­levízió adók 90 százaléka az Egyesült Államokban volt, 1960­ban már csak 32 százalék. Ugyan­ezen Idő alatt Európa részesedé­se 7 százalékról 55 százalékra, Dél-Amerikáé 7 százalékra emel­kedett. Ezer lakosra számítva a televízió tulajdonosok száma Euró­pában 6-ről 49-re, Észak-Ameri­kában 192-ről 231-re emelkedett. A televíziós készülékek száma te­kintetében a sorrend a következő: Egyesült Államok 56 millió, Ang­lia 11 millió, Japán 6 millió, Szov­jetunió 5 millió. A rádióadók száma tíz év alatt 5900-ről 12 400-ra emelkedett. Az első helyen az Egyesült Államok áll, 5700 állomással, utána követ­kezik Európa 3000 állomással (eb­ből a Szovjetunióban van 400 ál­lomás), Dél-Amerika 1900 állomás­sal. Ázsia 1200 állomással, Afrika 350 állomással. Óceánia Ausztrá­liával együtt 20 állomással. A rö­vidhullámú adók száma ugyanezen Időszak alatt 800-ról 2500-ra emel­kedett. A világon hozzávetőlege­sen 385 millió rádióvevőkészülék működik, 1000 lakosra számítva pedig Afrikában 22, Ázsiában 18, Dél-Amerikában 100, Óceániában 213, Európában 219, az Egyesült Államokban 948 készülék Jut. A rádiókészülékek száma tekinte­tében 170 millióval az Egyesült Államok az első helyen, a Szovjet­unió 40 millióval a második he­lyen áll. Az UNESCO statisztikai kimuta­tásai szerint a legközkedveltebb műsor az egész világon: a zene. A GÉPKOCSIVEZETŐK ÖRÖMÉRE Üveg autő-utat építettek Dánlábari, Az egyelőre még csak néhány kilomé­ter hosszú különleges országút egyet­len hátránya, hogy háromszor annyi­ba kerül, mint a hagyományos anya­gokból készített utak. A mérsékelten szemcsésre kiképzett üvegfelületen kiválóan „ülnek" a gépkocsik. Éjsza­ka a szembejövő autók vezetőit nem zavarja a refrektorfény, mert úgy tű­nik, mintha az egész úttest alulról lenne megvilágítva. A próbaüzemelte­tés során majd kiderül, máshol ls al­kalmazni fogják-e az újfajta útburko­lő-anyagot. KIAKNÁZZÁK A FÖLD MÉHÉT Földgáz-tartalékok szempontjából a világon a Szovjetunió vezet. Az ország földgáz-vezetékeinek hossza a Prága-^ Moszkva közötti távolság tizenötszö­rösének felel meg. Az összesen több mint 30 ezer kilométer hosszú föld­gáz-vezeték a hatalmas ország leg­távolibb részeibe is eljuttatja a fontos nyersanyagot. VÉRES STATISZTIKA Az emberek rossz tulajdonsága az állhatatlanság, állapította meg a Volksstimme egyik munkatársa. Az utolsó hatezer év alatt megkötött 4711] nemzetközi szerződésből mindössze tizennégyet tartottak be. Az említett Időszak alatt különben 14 500 háború dúlta végig a világot, TRANZISZTOROS TV A LÁTHATÁRON Európában ls gyártják már a tran­zisztoros TV-t. A Brlon Vega olasz rádiótechnikai nagyvállalat bejelen­tette, hogy megkezdi a kisméretű, de annál nagyobb teljesítményű tele­vízió-készülékek gyártását. A képer­nyő 36X29 cm-es méretű. Egy-egy] száraztelep nyolc óráig gondoskodik a TV „üzemanyagáról". Utazás közben szükség esetén a gépkocsi akkumulá­torára is rá lehet kapcsolni, SOK VIZET FOGYASZTUNK A világ vízhiányban szenved. Külö­nösen a vegyipar fellendülése óta vi­lágszerte problémát okoz a vízellá­tás. Egy tonna acél előállításához például 200 000 liter vízre van szük­ség. Még „vízigényesebb" a műanyag, mert egy tonna plasztikus anyag elő­állítása nem kevesebb, mint 700 000 liter vizet kíván. A századforduló kö­rül a földkerekség napi vízszükségle­te még „csak" 150 milliárd liter körül mozgott. Ma már a világon naponta 1200 milliárd litert tesz kl a vízfo­gyasztás. VILÁGHÓDÍTÓ SZOVJET ÓRÁK Á szovjet gyártmányú órák világsi­kert arattak. A hagyományos svájci órák mellett a világ első szocialista országban készített legkülönfélébb órakészülékek határozzák meg a vi­lágpiaci árakat, mert Itt tavaly már nem kevesebb, mint 200 millió őrát állítottak elő. A szovjet óraipar ter­mékei negyven országban hódították meg a piacokat, LENGYEL TALÁLMÁNY Pneumatikus hullámtörők építésé­vel kísérleteznek Lengyelországban, Stanislav Mierzinszky lengyel mér­nök Gdanskban már fel is építette az első ilyen létesítményt, amely volta­képpen lyukas csövek rendszeréből áll. A csövekbe viharok idején sűrí­tett levegőt vezetnek. Szovjet és an­gol szakemberek is érdeklődnek a ta­lálmány Iránt, FÉRFIGONDOK URUGUAYBAN Nősülni szinte lehetetlen, bizonyít­ja az uruguay statisztika. A dél-ame­rikai ország egyes vidékein legalább' ls így van ez, mert a szarvasmarha­tenyésztéssel foglalkozó lakosság sza­porodását tudatosan fékezik a föld­birtokosok. Százezernyi négyzetkilo* métereken megtiltják a latifundisták, hogy a peonok — az észak-amerikai cowboyok utódal — nősülhessenek, A kimutatások szerint ezeken a vidé­keken 35 férfire Jut egy asszony, ÍGY ÉPÜL MOSZKVA Mosakvában naponta 350 lakást ké­szítenek el az építők és minden nyolc napban egy-egy iskolával ajándékoz­zák meg a szovjet főváros lakosságát, A hatalmas ütemű építkezésnél a ter* vezők a kultúrális szükségletek ki­elégítéséről sem feledkeznek meg, Az utóbbi években minden lakóne­gyedben egy képtárat is építettek, f m Ül SZÖ 12 * 1984. május 1.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents