Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-12 / 102. szám, vasárnap

5x^xíS^P!!!?? m. ti űrrepülés harmadik évfordulója A Kreml órája kilenc óra hét percet mutatott, a világidő 6,07 Órát Jelentett. Ebben a pillanatban indult el a nyugat-szibériai Bajkonur rakétakilövő-helyről egy hatmotoros többlépcsős rakéta, amely Föld körüli útjára röpítette a „Vosztok 1" űrhajót, fedélzetén J. A. Gagarin őrnaggyal. Az első ember elhagyta a Földet. A szovjet tudomány és technika sikeres munkájának eredményeképpen kezdetét vette a történelem új időszaka, az űrrepülések kora... Az előzmények Az emberiség a kozmikus korszak kezdetének nevezi az első szputnyik kibocsátását. A „szputnyik" szó kitörölhetetlenül belekerült a történelembe és minden nemzet szótárába. Kiröpltése újabb bizonyítéka volt annak, hogy a szovjet uralom negyven éve alatt a tudomány és technika mérhetetlenül nagy utat tett olyan sikerek felé, amelyeket világjelentőségűeknek minősíthetünk. Gigászi repülőgépek, sebészeti szputnyikok, fantasztikus sikerek a belső szervek operálásában és átültetésében, küzdelem a klinikai halál ellen, eszközök keresése az élet meghosszabbítására, az első atomerőmű, az atomváros — ATOMGRAD kiépítése Dubnában, a folyamok irányának megváltoztatása, mesterséges tengerek létrehozása, az őserdők kultiválása, a sztyeppék, tundrák termőfölddé változtatása... ez gyakorlatilag az utolsó másfél évtized. Olyan óriási műről van szó, amelyhez hasonlót az emberiség úttörői a múltban csak évszázadok alatt tudtak létrehozni. A Szovjetunió kozmikus sikersorozatát tehát az első szputnyik kibocsátása nyitotta meg. Bebizonyította, hogy az embernek a világűrbe jutása reális és megvalósítható. A második mesterséges holdban már az ember hű barátja, egy kutya (Lajka) is elindult a felderítő útra, majd a kísérletek programjában a Hold felderítése következett; ennek eredményeképpen 1959. október 4-én megpillanthattuk a Hold elfordult oldalának első fényképeit. 1960. május 15-én aztán kezdetét vette a kozmikus hajók kibocsátásának időszaka. Ezek voltak az első főpróbák az ember űrutazása előtt. 1961. február 12-én a szovjet tudomány bebizonyította, hogy az emberiség rövidesen teljesen legyőzheti a Föld vonzóerejét és távolt utakat végezhet más bolygók felé. A szovjet kutatók bolygóközi automatikus állomást röpítettek a Venus bolygó felé, röviddel később pedig az 5. számú kozmikus hajón a Zvojdocska kutyát és más állatokat küldtek felderítő útra, amivel gyakorlatilag befejezték az első ember kiküldésének tervszerű előkészítését. 1961. április 12-én Gagarin őrnagy elindulhatott a 4725 kg súlyú ,,Vosztok 1" fedélzetén első Föld körüli útjára. Egy óra 48 perc alatt repülte körül a Földet és 181— 327 km magasságból gyönyörködhetett bolygónk képében. Utána G. Sz. Tyitov a „Vosztok 2" szputnyik-űrhajón 25 óra 15 perc alatt 17,5 fordulatot végzett a Föld körül. . Kozmikus randevúk A szovjet tudomány közben további előkészítő munkákon dolgozott. Ahhoz, hogy az űrhajósok páros, Illetve csoportos repülést végezhessenek, további szondákat kellett kibocsátani, újabb nehéz, többfokozatú rakétákat kellett kipróbálni. 1962. március 16-án a Szovjetunióban megkezdték a „Kozmosz" típusú mesterséges holdakkal történő felderítést. Ez a kísérletsorozat máig is tart. A hetedik „Kozmosz" után a szovjet tudósok hozzáláthattak a kozmikus program további pontjának, az űrrepülés új módjának megvalósításához. 1962. augusztus 11-én kozmikus „kirándulásra" Indult A. G. Nyikolajev, a 3-as számú szovjet űrhajós, egy nappal később pedig P. R. Popovics, a negyedik űrhajós is elindult társa után s űrhajója közelébe jutott. Kezdetét vette a csoportos repülések időszaka (az amerikaiak máig is sikertelenül próbálkoznak előkészítésével). Nyikolajev összesen 94 óra 22 percet töltött az űrben s 64-szer repülte körül a Földet, Popovics 71 óra alatt 48 fordulatot végzett szülőföldje körül. A szovjet űrrepülés utolsó hőseinek, V. F. Bikovszkij őrnagynagy és V. Tyereskovának repülése még mindnyájunk élénk emlékezetében él. 1963. július 14-én ismét fölhangzott a világ valamennyi rádióállomásán a TASZSZ megszokott, tárgyilagos fogalmazású és mégis mindennél lelkesítőbb jelentése: pályájára bocsátották a „Vosztok 5" szputnyik-ürhajót, fedélzetén V. F. Bikovszkij űrhajós-alezredessel. Ä földgömb környékének pásztázása A ELEKTRON 1. és az ELEKTRON 2. szovjet önműködő kozmikus állomások január 30-ától méréseket végeznek a Föld sugárzási övezeteiben. Az első állomás (legtávolabbi pontja a föld felszínétől 7100 kilométer) a belső övezet felderítésére szolgál, a második állomás maximális távolsága a Földtől 68 200 km s a külső övezet mérését végzi. Ábráinkon bemutatjuk a két állomás vázlatos rajzát. Közös berendezéseik: 1 — műszerkamra, 2 — a hőszabályozás redőnyei, 3 — napelemtelepek, 4 — antennák. ELEKTRON 1: 5 — a mikrometeoritok becsapódásának feljegyzése, 6 — a Nap korpuszkuláris sugárzásának feljegyzése, l — spektrométer a légkör felső rétegei kémiai összetételének megállapítására, 8 — a protonok mérése, 9 — a belső sugárzási övezet energetika! spektrumának mérése. ELEKTRON 2: 5 — magnetométer, 8 — a Napra való tájolás berendezése, 7 — analizátor az alacsony energiájú részecskék energetikai spektrumának mérésére, 8 — a kozmikus sugárzás kémiai öszetételének elemzője, 9 — a sugárzási övezet elektronjai energetikai spektrumának mérése, 10 — a légkör felső rétegei kémiai összetételének megállapítására szolgáló spektrométer, 11 — a Nap röntgen-sugárzásának feljegyzése, 12 — alacsony energiájú protonok feljegyzése, 13 — a töltéssel rendelkező más részecskék feljegyzése. ~12 « 10 Senki sem kételkedett abban, hogy Nyikolajev és Popovics páros repülése után csak annál többet adó kísérlet következhet, tehát legalábbis páros űrrepülés tanúi leszünk ezúttal is. És 48 óra múlva valóban újra felhangzott a Jelentés: felszállt a „Vosztok 6", amelynek parancsnoka a világ első női űrhajósa Valentyina Vlagyimirovna Tyereskova. Az űrhajósok páros repülése a programnak megfelelően körülbelül 3 napig tartott és június 19-én sikerrel befejeződött. A „Vosztok 5" 119 órán át repült, 81 fordulatot végzett a Föld körül és több mint 3,3 millió kilométert tett meg; a „Vosztok 6" 71 órán át repült, több mint 48 fordulatot végzett a Föld körül és körülbelül kétmillió kilométert tett meg pályáján. Tyereskova repülése különösen biológiai szempontból igen nagy jelentőségű. Rövidesen ugyanis nemcsak űrhajóspilótákat kell küldenünk a világűrbe, hanem űrhajósorvosokat, űrhajómérnököket, ürhajócsillagászokat is. Tyereskova előkészítette az utat számukra, ö az első űrhajós, aki sohasem vezetett repülőgépet, még kevésbé sugárhajtású gépet, mielőtt felvették az űrhajósok „családjába" —ahol különben alig egy évet töltött — „csupán" ejtőernyős kiképzésben részesült. Egyes esetekben — ezt állítják a szakemberek — a nők pszichológiai szempontból még ellenállóbbak, mint a férfiak. Valja bebizonyította, hogy ez igaz: S végül — bár ennek szükségessége még nem sürget — a távoli csillagokra való repülések során a nőknek teljesíteniük kell majd legnagyobb hivatásukat — az anya hivatását is. A fejlődés nem állt meg A szovjet és az amerikai űrhajózás között ma ls nagy versengés folyik. A szovjet tudósok ma különösen a Föld sugárzási övezeteinek tanulmá nyozásával foglalkoznak (ezt a célt szolgálja az „Elektron 1" és „Elektron 2" önműködő szonda) és a rakétatechnika tökéletesítésén fáradoznak A „Polyot" típusú, személyzet nélküli űrhajónak a „kozmoszokhoz" hasonlóan az a céljuk, hogy gyarapítsák a kísérleti adatokat és anyagot főleg a világűr legközelebbi övezeteiről és hitelesítsék a felderítés legújabb műszaki eszközeinek módszerét és szerkezetét. A szovjet tudósok munkája célszerű és tervszerű. Lépésről lépésre megközelítik az óhajtott célt: a Hold elérését. Az amerikai űrhajózási tudomány a kezdeti sikertelenségek után új szárnyakat kapott. Űrhajósai legyőzték az első nehézségeket, mesterséges holdjaik előkészítik' a további repülések feltételeit, rakétáik tökéletesítésével távolabbi égitestek, elsősorban szintén a Hold meghódítását célozzák. A szakemberek meggyőződése szerint a Hold elérése már a mai műsza ki eszközökkel is lehetséges (a szov jet űrhajózás technikájára gondo lunkj, gondoskodni kell azonban az ember egészségének tökéletes védel mérői és az űrhajós biztonságos visz szatéréséről. Az ezzel összefüggő problémák megoldása még rengeteg időt és kísérletet igényel, mégis ko molyan állíthatjuk, hogy már jelen évtizedünk végén az első ember rá léphet a Hold „földjére". Az az út, amelyet három évvel ez előtt Gagarin úttörő repülése nyitott meg, egyre szélesedik és biztonsá gosabbá válik. Legközelebbi állomását — s annál kevésbé a végét — még nem látjuk, de kétségtelenül ugyan olyan meglepetésekkel fog szolgálni mint az eddigi űrrepülések. ** // ZULOK.I m EVELOK I A tanulók iskolán kívüli neveléséről A CSKP ÉS AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA több esetben behatóan foglalkozott az ifjúság körében végzett Ideológiai munka megjavításával és a kommunista eszmeiség színvonalának emelésével. Most a legfontosabb feladatunk, hogy ezeket az Irányelveket megvalósítsuk az iskolában és az iskolán kívül. A nevelés sohasem lehet kampányszerű, nem lehet erőltetett. A marxista-leninista Ideológiát csak mindennapos rendszeres munkával lehet a gyermekek lelkébe beoltani. Ennek a nevelési hatásnak meg kell nyilvánulnia minden tantárgyban, minden tanítási órán, az ifjúság egész tevékenységében. Írásomban főleg a tanulók iskolán kívüli nevelésével, közelebbről pedig a pionírszervezetben végzett ideológiai munka módszereivel szeretnék foglalkozni. Akaratlanul ls felvetődik a kérdés, miként tudjuk felmérni és értékelni, hogy nevelési munkánkban helyesen járunk-e el, avagy módszereink helytelenek. Erre a pionírok saját maguk ad iák meg a választ. Ha a tanulók szeretettel, lelkesedéssel, kellő érdeklődéssel vesznek részt a munkában, akkor nevelésünk |ó úton halad, de ha kizárólag a kényszer hatására kapcsolódnak be valamelyik kör munkájába, már kevesebb, vagy pedig negatív eredményeket tapasztalunk. Kevés nevelési eredményt érünk el akkor is, ha a tervezett kör semminemű konkrét nevelést nem ad a tanulónak. Például a nagymegyeri pionírházban, a múlt év szeplemberében több mint 30 kört hirdettek, a legtöbb tanuló mégis az íjász-körbe jelentkezett. Miért? Mert a tanulók a szórakozást keresték, romantikus hajlamaikat és elképzeléseiket próbálták kielégíteni. S mit nyújtott ez a kör nevelési, értelemcsiszolásl szempontból? Bizony vajmi keveset. A tanulók műszaki vagy kulturális körökbe való szervezése már nem megy olyan könnyen. Ezekben a körökben az első hetekben még nem minden tanuló találja meg azt, amire vágyott. Ugyanis a kémiai, fizikai, rádió-amatőr, Irodalmi, szfnjátszókörökbe^ az alapismeretek elsajátításához már kitartás, szorgalom, megfigyelőképesség és áldozatkészség szükséges. Sokszor csak a nehézségek leküzdésével, fárasztó munka árán érik el a tanulók a várt eredményt. Ezt néhány gyakorlati példával szeretném még alaposabban megvilágítani. AZ ELMCLT ÉVEKBEN Iskolánk pionírszervezete a CSISZ Iskolai szervezetével karöltve betanította és előadta a Pál utcai fiúk és a Légy jó mindhalálig című színdarabokat. E darabok betanításához két-három hónapra volt szükség. Semmi esetre sem mondható, hogy a színdarab betanítása — különösen az első Időszakban — valami nagy szórakozást, vagy élvezetet jelentett volna a tanulók számára, ám fáradozásunknak mégis megvolt a nevelési eredménye. Határozott fellépést, magabiztonságot szereztek a tanulók, érzelmi vonalon is hatott rájuk a színdarab, és végül is nagy kedvvel adták elő. Előadás közben már ők ls szórakozást, felüdülést találtak benne. Szinte nem akarták abbahagyni a vidéki vendégszerepléseket. Ez azt igazolja, hogy néhány körben a tanulók csak később érik el a várt eredményt. Ehhez pedig sok türelem kell. Hasonló a helyzet az Iskolai énekkarok, tánccsoportok és műszaki körök munkájában Is. Most feltesszük a kérdést. Milyen köröket szervezzünk a tanulók számára? Azokat a köröket helyezzük előtérbe, amelyek szórakoztató formában nevelnek, tanítanak és közvetett formában több tudást adnak. A szülők gyakran helytelen magatartást tanúsítanak gyermekük iskolán kívüli munkájával kapcsolatban. Itt két végletet tapasztalunk. Vannak olyan szülők, akik nem teszik lehetővé gyermekeiknek, hogy az egyes körökben szórakozzanak, tanuljanak. Sokszor szándékosan különféle, meg nem indokolt munkát adnak nekik, hogy ne mehessenek a délutáni foglalkozásra. Ez a magatartás helytelen, mert a jó tanulókör sok esetben többet ad a gyermeknek, mint maga a tanítási óra Egy példával szeretném állításomat igazolni: Az apácaszakállast Iskolában a vegytan tanító|a olyan ügyesen szervezte meg a kémiai kört, hogy a gyengébb tanulók annak keretében szerették meg a kémlát, és ma többen közülük vegyészeti üzemben dolgoznak. Mások a biológiát, matematikát szerették meg az érdekkörökben. Azt is tapasztaltuk, hogy egyes tanulókat éppen a kulturális vonalon végzett tevékenység tett aktívabbá a tanulásban ls. A szülők másik része gyermekéből zsenit vagy polihisztort akar nevelni, figyelmen kívül hagyva a gyermek korát. Az ilyen gyerekek mindig fáradtak, mert beíratják őkei zeneiskolába, balettiskolába, nyelvtanfolyamokra stb. És emellett a szülők azt sem veszik szívesen, ha gyermekeiket kihagyják a színjátszókörből, sportkörből, stb. Ez ls helytelen nevelési mód Véleményünk szerint egyegy tanuló a sportkörön kívül legfeljebb két körben vegyen részt. AZ ÉLET IGAZOLJA, hogy a körökben végzeit munkának rendkívül nagy nevelőhatása van. Az életben ezekből a gyerekekből lesznek a legaktívabb szakemberek, akik megállják helyüket az ifjúsági szervezetben és kulturális vonalon is. Viszont azt is tapasztaltuk, hogy azok a jó tanulóknak kikiáltott diákok, akik nem vették kl részüket a kulturális munkából, az Iskolai érdekkörök iránt sem tanúsítottak érdeklődést, később az életben is egoista szemléletűek lesznek. A pionlrszervezetben végzett jó munkának három alapvető követelménye van: 1. A tanuló érdeklődésének felismerése, kielégítése és irányítása. 2. Meg kell találni a helyes utat, hogy a gyermek szórakozva tanuljon, és ismereteit helyesen használja fel maga és a társadalom javára. 3. Meleg, barátságos légkört kell teremteni a tanulók számára, hogy jól felszerelt, ízléses és tiszta helyiségben végezhessék az osztályon kívüli foglalkozásokat. Az érdeklődés felkeltése nem könynyű feladat, és különösen egybehangolása nehéz, mert más a fiúk, és más a lányok érdeklődési köre. Gyakran előfordul, hogy a fiúk nem tanúsítanak kellő érdeklődést a pionírszervezet munkája Iránt, s ilyenkor azután a lányok veszik át a szervezet irányítását. Ez arra enged következtetni, hogy hibát követtünk el, nem keltettük fel a fiúk érdeklődését, s ezért keresnek más Irányú szórakozást. Ezért különbséget kell tenni a lányok és a fiúk foglalkoztatási módja között. Ezt a fiziológiai és lelki felépítettség különbözősége ls Indokolja. A fiúkban több a romantikus, kalandos, harcias szellem, keményebbek, bátrabbak. A pubertás első éveiben a fiúk és a lányok között ellentét alakul kl. A fiúk amúgy sem szeretik, ha parancsolnak nekik, de különösen nem veszik szívesen, ha lányok parancsolnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a lányokat teljesen különítsük el a fiúktól, mert ez nem lenne helyes, hiszen több körben, vagy a pionír-táborokban nagyon jól megértik egymást. A fiúk részére szervezzünk előre átgondolt tartalmi és nevelési céllal kerékpár- és gyalogtúrákat. Ezen résztvehetnek azok a lányok ls, akik fizikailag eléggé fejlettek. A fiúk, lányok kétirányú foglalkoztatását Irányítsuk mindig tapintattal, hogy a megkülönböztetés soha se legyen sértő. A délutáni foglalkozásokat ne tartsuk mindig az iskolában, hanem vigyük ki őket a szabadba, az erdőbe, s ott szervezzünk részükre Játékokat. Az Ilyenfajta foglalkoztatás konkrét tartalmat ad a pionlrmunkának, s az Ilyen ügyességfejlesztő foglalkozások a fiúk érvényesülési hajlamait is kielégítik. .i NEVELÉSI SZEMPONTBÓL rendkívül nagyra értékelem az Iskolai nyári táborozásokat. Kifejlődik a tanulókban a kollektív szellem, megacélozódik jellemük, önállóak, bátrak lesznek. A jól megszervezett ptonírtáborban mindenki megtalálja a szórakozását, romantikus vágyainak kibontakozását. Iskolánk évente kb. 120—140 tanulót táboroztat. Az Ifjúság nevelésének még számtalan módja van. Ml az említett példákon keresztül értünk el eredményeket. TELEKY MIKLŰS, igazgató Nagymegyer • A LEGNAGYOBB SZOVJET KÉPTAR, a leningrádi Ermltázs Idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. A képtárnak 300 terme van, körülbelül 2 millió kép van tulajdonában és évente másfél millió látogató keresi fel. 19B4. április 12. • [jj SZÖ 5