Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-12 / 102. szám, vasárnap

A CSKP KÖ zponti Bizottsága januári határozatának teljesítéséért A technika fejlődése és o s?akképzetfsé A

technika fejlődése és a szakképzettség a legszorosabban összefügg A technika tökéle tesltése és a dolgozók szakképzettsé gének növelése a munkatermelékeny ség emelkedésének két fontos tényezője. Egybetartozásuk alapja az, hogy a termelésben a technikának és az E csoportosftás nélkül nehezen képzelhető el a tanoncok szakkép zettségének Irányítása is A tanonc képzés pedig fontos, hiszen a tanoncok a munkaerő utánpótlás 87 szá zalékát teszik ki, vagyis a helyes tanoncnevelés a jövő szempontjából a legnagyobb munkaerőforrásunk. A kérembernek - a termelőerők két fő dés általában feltehető, hogyan, mi alkotóelemének — állandó kölcsönhatása révén valósul meg a termelőerők fejlődése A technika és az ember egy időben egymástól függően változik úgy, hogy a tökéletesebb technika a szakképzettség magasabb színvonalát követeli meg, de ezt a technllyen Irányba tereljük a tanonckép zést, vajon csak a mai technikára oktassunk-e, vagy pedig elsősorban a Kások 57,7 százaléka rendelkezik mesterlevéllel vagyis szakmunkás 23,6 százaléka nem rendelkezik re hát betanított munkás; és T8,7 szá zaléka segédmunkás Az egyes Ipar ágazatok szerint az arányok így ala kulnak: például a vegyiparban dotgo zó munkások 13 százaléka, az elektrotechnikai Iparban 57 százaléka és az építőiparban 72 százaléka szakmunkás E néhány adat világosan meg mutatja, mennyire lemaradtunk a Kifizetődik a kender termesztése jövő technika elsajátítását tartsuk szakmunkásképzésben, főleg a vegy szem előtt. Döntő a jelenlegi technl- iparban. ka, éspedig azért, mert ha a tanon cokat nem a jelenlegi technikára kékát az ember tudását, tapasztalatalt, szitenénk fel, hanem azt megelőzve tehetségét felhasználva szerkeszti a jövő technikájára képeznénk őket, meg. A technika (a munkaeszközök, a termelésben nem érvényesülnének, B vagyis a gépek, berendezések összessége) és az ember tehát a termelőerők fejlődésében elmaradhatatlan egységet alkotnak. Ha ez az egység felbomlik, vagyis ha két összetevőjének fejlődése nem párhuzamos, akkor bizonyos ponton túl korlátozzák, vagy lehetetlenné teszik egymás további előrehaladását. Nálunk az elmúlt években a technika fejlődött, de az emberek szakképzettségének növelése nem tartott vele lépést. Ez fékezi ma a műszaki haladást, az új technika érvényesítését. Néhány meglevő, vagy épülő üzemben, például a pöstyéni Finommechanikai Gépgyárban, a vágsellyei Duslóban megfelelő szakképzettség hiányában az emberek sokszor nem tudnak mit kezdeni a korszerű gépekkel és berendezésekkel Ha megkérdezzük valamelyik vezető műszaki dolgozót, miért nem karolják lel üzemükben jobban a műszaki újdonságok meghonosítását, gondolkodás nélkül válaszol: „Mi hasznunk belőle, ha nincs elég hozzáértő emberünk." — Miért nem gondoskodtak róla, hogy legyen? „Tudhatjuk mi előre, mikor, kitől, milyen gépeket kapunk?! Hogyan, miszerint járjunk el a kádernevelésben?" Itt akadunk rá a mű A izonyos hibák észlelhetők a feisőfokú szakemberképzés terén Is Ilyen például a műsza ki főiskolákon a nagymérvű szakosí tás. Például a bratislavai Műszaki Főiskola egyik tanszaka a szerszám gép szerkesztés. Erre képez ki mérnököket, akiknek 90 százaléka azonban nem dolgozik a saját szakában, tgy elvész a költséges képzés Külföl dön a főiskolákon jóval kevesebb a szakosítás, a hallgatókat azonban z új technika elterjedésével ú| alapos általános Ismeretekkel látják el, s a munka tudományos — speciális — részét a főiskola befejezése után, a gyakorlatban sajátítják el. mert nem ismernék eléggé a jelenlegi műszaki szinvonalat. A kiindulópont tehát a jelenlegi technika. Természetesen végzetes hiba lenne, ha a jelenre — az igényeknek megfelelően — nem kapcsolódnék a jövő technikájának elsajátítása. szakmák keletkeznek, változ'k a munkaerők szakma szerinti összetétele. A szakma szerinti összetétel váltožása fokozottabban észlelhető a munkaeszközöket használó munkásoknál, kevésbé a műszaki dolgozóknál Az adminisztratív dolgozók nem függnek a technika színvonalától. A műszaki dolgozók közül legA technika és az ember. Ezek döntenek ma a fejlődésről, a Jólétről. Nem csupán a technika és nem egyeinkább a technikusok függnek a tech- dűl az emberi A műszaki fejlesztés nikától, a technika színvonalától, mert ők irányítják közvetlenül a termelési folyamatot A szakképzettség idomulását a technikához tehát elsősorban a dolgozók két fő csoportjánál. a munkásoknál, valamint a technikusoknál és a vezetőknél kell figyelemmel kísérni. Nálunk nem mutatható ki, hogyan változik a munkaerők szakképzettség szerinti összetétele A Szovjetunióban ezt figyelemmel kísérik. Nálunk általában csak az figyelhető meg, — pél nélkül nem növekedhet a munkatermelékenység, az emberek szakképzettsége nélkül pedig nem fejlődhet tovább a technika. Ezért nem véletlen, hogy annyira szorgalmazzuk a mű szaki fejlesztést, és a dolgozók szak képzettségének növelését. Kerekes István — Mészáros György A kender. Illetve a kenderrost textiliparunk fontos nyersanyaga. Az utóbbi időben azonban sok helyen idegenkednek a kender termesztésé tői. Egy példát említhetek körzetünk bői. A vécsl szövetkezetben évről-év re ráfizetései termesztették a ken dert. Nem Is nagyon akarták termesz teni. Azzal érveltek, hogy nem fizetődik ki, nem megfelelő a talaj. Ennek a fordítottjáról győződhettek meg aztán tavaly. A rossz Időjárás ellenére szép eredményt értek el, s a termés első osztályú lett. Hasonló jó eredményt értek el másutt ls. Deregnyőn 66 mázsa, Abarán 65, Leleszen 63 és Bolyban 58 mázsa termett hek táronként. Amint látjuk, a kender termesztése kifizetődik, ha törődünk vele. Szükséges, hogy a talajt ls jól válaszuk ki. A tavaszi előkészítés hasonló, mint a többi növénynél. A talajt Jól át kell szellőztetni, megőrizni a nedvességet és elpusztítani a gyomot. Mihely' az idő engedi, meg kell kezdeni a tavaszi előkészítést. Tárcsázást, esetleg boronálást, gyomirtást, porhanyosítást kultlvátorral, vagy csak nehéz boronávai végezzünk. Kivételes esetben az alacsonyabban fekvő tömör talajon tavasszal ls szánthatunk, ez esetben azonban sekélyebben. A kender gyorsan nő és sok tápanyagot igényel. Ezért kiadósan kell trágyázni foszforos és káliumos trágyával. A nagy termés további fontos előfeltétele a jó minőségű vetőmag, a vetés nódjának és idejének helyes megválasztása. Viszonyaink között legjobban beváltak a déli származású vetőmagok (magyar, jugoszláv, olasz, török és csehszlovák], amelyeket legalább 9 C hőfokú földbe vessünk. A rostra termesztett kendert 11—15 cm távolságú sorokba vessük és egy hektárba 90—100 kg magot juttassunk. A kender alig kíván gondozást. Gyorsan fejlődik és elnyomja a gyomot. 1 Koslyanszký Géza, a vajáni kendergyár dolgozója Régészeti kutatások A bratislavai Vár kutatásánál az SZTA Régészeti Intézetének dolgozói az idén főként a 9. századból származó bástyák kutatásának, valamint a 11. és 12. századból fennmaradt vár alapzatának szentelnek figyelmet. Ezenkívül Szlovákia különböző helyein kutatásokat folytatnak a 8. századból származó lakótelepek maradványai után is. A vágsellyei nitrogéngyár területén a 8. század második feléből származó nagy temetkezőhely feltárásán dolgoznak. E temetkezőhely újabb bizonyítékát jelenti annak, hogy hazánk területén szlávok laktak már a Nagy-Morva Birodalom keletkezése előtt is. Nyltrán az idén átkutatják a 9. század első feléből származó NagyMorva templom környékét. A Dolný Kubín melletti Tupá Skálán a régészek kutatásokat végeznek az újabb vaskorból származó megerősített telepen, ahol 800 méter magasban Szlovákia legrégibb kőépületeire bukkantak. 9 A wroclawi mezőgazdasági főiskola kutatói olyan szerves vegyületekre bukkantak a tőzegben, amelyek a szervezetnek bizonyos védelmet nyújtanak a röntgensugarak káros hatásaival szemben. A felfedezés nagy segítséget nyújthat új sugárzás elleni gyógyszerek kidolgozásában. •waki feiieszrés és a szakkéDzettsés dául eSV

e

s korszerű szlováklat üzefejlesztés es a szaKKepzettseg mekbe

n _ hQgy az t,

ech

nj

ka> a

z új termelési ágak új, a múltban nem ismert szakmákat hoztak és hoznak kölcsönös viszonyában előállott jelen legi kedvezőtlen helyzet legfőbb okára. Arra, hogy vállalatainkban nem „„ HEi SBKMKB SS-« fejlesztés távlati koncepciójával, és megszűnik a hagyományos kőműves hiányzik a szakemberképzés alapja, szakma, a bányákban a csákányozóA technika fejlesztése és a káderne- lapátoló bányászokból kombájnosok, velés, egymás Igényeinek figyelembe- gépészek lesznek, nem beszélve a vétele nélkül megy végbe. vegyiparban és ezen belül a müanyagN

apjalnk és a közeljövő feladata, iparban fellépő új szakmákról. Amiatt, hogy helyreállítsa a technika hogy nincs áttekintésünk a munkaés az ember harmónikus fej- erö

k szakma szerinti összetételéről, lődésének megbontott egységét. Hogy nem tud]uki hogy a

z üzemekben a ebben milyen szerepet kapnak a vál- m

e összetételű szakmunkásgárlalatok és milyent a társadalom, ez 6 az irányítás új rendszerétől függ majd. Egy azonban bizonyos Bármilyen elveken ts alapuljon az tránytda kialakítása érdekében egyes szakmákban szükség van-e utánpótlásra, vagy pedig elegendő a munkaerők tás, a szakképzettségnek a technika szakképzettség szerinti átcsoportosífejlődéséhez kell Igazodnia. A műszaki fejlesztés különböző fokai más-más szakképzettséget követása. Nagyon sok ember ugyanis nem dolgozik a saját szakmájában. Amint látható, a műszaki haladás, telnek a gyakorlottság és a szaktudás a szakképz

ettség magasabb színvonakölcsönös arányát illetőleg. Mtnél alacsonyabb színvonalú a technika, annál Inkább túlsúlyban van a kézügyesség, a gyakorlottság És ellenkezőleg: a műszaki fejlődés, a technika színvonalának fokozatos emelkelát követeli meg. A szakképzettség színvonalának emelése a felsőbb bérosztályok arányának növekedésében jut kifejezésre. Például az egyik moszkvai gépgyárban a következőket dése a rutint a minimálisra szorítja, mutatták ki: 1932-ben a munkások s előtérbp kerül a szaktudás szüksé- döntő többsége a II. és a III. béroszgessége Például a már gépesített táIyban összpo

ntosuIt, a II. osztályba és automatizált munkafolyamatoknál munkSsok 31 százaIékaj a m. os

z. 9/10-részben elméleti tudásra van százaléka EzzVl s7

Pmb

Pn szükség csupán 1/10-részben gyakor- '^V

08 2

3 százaléka. tzzel szemben lottságra Az adott helyzetben az a 1959-ben a munkások legnagyobb réfontos, hogy megtaláljuk a gyakor- sze — 25 százaléka — már az V. lottság, és az elméleti felkészül'ség osztályba tartozott, míg 1932 ben csuközötti helyes arányt. Ehhez szüksé- pá

n q százaléka. A II. bérosztályban ges, hogy a technikát bizonyos mó don, bizonyos csoportokra osszuk, hogy ezeknek megfelelő színvonalú szakképzettséget ítélhessünk meg. E csoportosítás nálunk még csupán követelmény és óhaj, mert a Gépipari Kutató Intézeten kívül amely kidolgozta a gépiparban a gépek és berendezések műszaki rangsorát, nem foglalkoztak vele. Pedig külföldön már évek óta eszerint folyik — távlatilag ls — a kádernevelés. Mivel üzemeinkben nem tervezik a kádermunkát a dolgozók száma 0,3 százalékra csökkent. Valószínű, hogy az ilyen fejlődés a jövőben a bérosztályok csökkenéséhez vezet. A gyakorlatban nálunk a munkás elméleti felkészültség nélkül — gyakorlottságával — elérheti a magasabb bérosztályt. Ám ennek az a hátránya, hogy ezek a munkások nagy nehézségekbe ütköznek az új technika elsajátításában, mert nem rendelkeznek technikai fejlődés e fokai szerint, megfelelő elméleti tudással. Ezért nem lehet előrehaladni a szakember- szükséges, hogy a munkások mesterképzésben. levelet szerezzenek. Jelenleg a munSZEBB LESZ A VÁROS A košlcei Járás dolgozói tavaly a ahol eddig már 15 ezer különböző faZ-akclóban 697 ezer brlgádórát dolgoztak csemetét ültetett el a város lakossága, le, és a tervezett 5 760 000 korona he- A testnevelés terén tervbevették a Lo lyatt 9 163 000 korona értékű munkát komotíva VS2 labdarúgó pályájának rend végeztek el. E siker tőleg a kôšicei behozatalát, elsősorban a tribün feléplVNB mellett működő, a „Z" akció irá- tését, valamint a VSS sportegyesület nyitásával és szervezésével megbízott stadionjában a könnyűatletikai pálya elkollektíva érdeme. készítését. Az év végéig rendbehozzak a Az akclö keretében a lakosság az Idén járdákat és számos gyermekjátszóteret szeméttartókat készít s állít fel az ú) létesítenek. A járási pártbizottság fellakótelepeken. Sok kerül a város park- hívására elhatározták, hogy a SZNF és jainak rendszeres öntözésére is. Igen Košice felszabadulásának 20. évfordulója nagy súlyt helyeznek továbbá a Csány tiszteletére, soronklvül még további 250 melíettl, 30 hektáron elterülő tldülőköz- ezer brigádórát dolgoznak le a város pont építési munkálatainak befejezésére, szépítésében. Matô Pál, Košice Az általános divat alatt azt értem, hogy például ma már bárhol a világon furcsán hatna a krinolínos, bokáig érő nappali ruha, pedig még a század . elején Ilyenekben szaladgáltak a nők. És ha annak Idején egy nő hosszú nadrágban mutatkozott volna a nyilvánosság előtt, enyhén szólva, bolondnak nézik. Akkor hát mégis hogyan keletkezik a divat, honnan indul ki? Valaha a párizsi nagy ruhatervező intézetek vezetőit a divat királyainak, a divat diktátorainak nevezték. Csakhogy a modern világban nemcsak az uralkodók „mentek ki a divatból". Lassan a divatkirályoknak is befellegzik. A dolgozó nőnek nincs szüksége drága, különleges ruhadarabokra. ízléses, csinos akar lenni egész nap, bevásárló körútján, munka közben, otthon, társaságban, színházban. Nincs ideje próbákra Járni, anyagokat válogatni, ezért egyre nagyobb tért hódít a kész ruha. A ruhatervező intézetek feladata irányt szabni, divatot csinálni a konfekcióipar részére. Ahol a divatot csinálják Ha pontosan meg kellene határoznom, mit ls jelent az a sokat használt szó: divat, zavarba jönnék. A divatban éppen az az érdekes, hogy állandóan, évszázadonként, évtizedenként, évenként, évszakonként változik. Amit most divatosnak tartunk, néhány év múlva nevetséges lehet és fordítva. A divat nemcsak az öltözködésben fut érvényre. Az építészetben, városrendezésben, lakberendezésben, szobafestésben ls igyekszünk a divathoz alkalmazkodni. A divat nem légüres térben lebegő valami, összefügg a környezettel, az emberek életkörülményeivel, életstílusával. így aztán az általános érvényű divaton kívül a népközösségek sajátosságuknak, életfeltételüknek megfelelően saját divatot teremtenek. S * A. ' §. , s&r v .u A prágai Lakberendezésés Öltözködés Kultúra Intézetének ls hasonló a küldetése. Mivel a divatról szeretnék néhány szót szólni, ezúttal nem kerestem fel a lakberendezés fejlesztésével foglalkozó osztályt. Marié Vito u šk o v á, a ruhatervezési csoport vezetője tizennyolcéves kora óta a szakmában dolgozik. Varrt, szabott, tervezett, a minisztérium technológusa volt, 1958 óta tölti be jelenlegi funkcióját. — Bár a tavasz még csak kopogtat az ajtónkon, mi már az őszi és a jövő téli kollekción dolgozunk. A konfekcióüzemeknek megfelelő időelőnnyel kell rendelkezésükre bocsátani a modelleket, szabásmintákat és megadni az alapvető vonalat, színöszszeállításokat, a díszítés újszerű megoldásait, az új anyagok adta lehetőségek felhasználásának módjait. Jelenleg a szocialista országok májusi nagy találkozójára készülünk. A KGST öltözködés kultúrával foglalkozó állandó munkacsoportja minden év ben nagyszabású bemutatót rendez, melyen a tagállamok képviselői megbeszélik a következő év divatvonalait. Az idén Moszkvában Jövünk össze. Minden ország valamennyi úgynevezett típuscsoportban 72 modellt mutat be, tavaszi, nyári őszi és téli ruhákat, ami azt jelenti, hogy gyermekek, bakfisok, fiatal karcsú, fiatal erősebb és idősebb nők részére. Ezen az igen hasznos találkozón az alapvető irányvonalak megbeszélésén kívül kölcsönösen kicseréljük a legsikerültebb modellek dokumentációJát is — világosít fel Maris Vitoušková. A ruhatervező osztály kísérleti laboratóriumának dolgozóit, tervezőit, szabászait erősen foglalkoztatja a gyermekek, a bakfisok és fiatal nők ízléses öltözködésének problémája. A fiatalság a modern, divatos öltözködés híve, szereti a merész vonalakat, , élénk színeket, mintákat, és igazuk van A konfekcióipar azonban nem Igen elégíti ki a fiatalság igényeit. Kevés az igazán fiatalos, modern ruhadarab. A tervezők azon vannak, hogy a nagyipar részére több, fiatal lánynak alkalmas modellt készítsenek. Befejezésül még néhány jótanács Vitouškovától a nyári és őszi divatot illetően: — Az egyszerű, természetes alakot hangsúlyozó fazonok továbbra is divatosak. A ruha hossza eltakarja a térdet, a fiataloknál egy gondolattal rövidebb, de azért járás közben ne látsszon ki a térdük. Az egészruhák mellett divatosak és nagyon praktikusak a több részes darabok. Ha ruhatárunkban van néhány színben és fazonban Jól összeillő ruhadarab, nyugodtan csereberélhetjük őket, és máris gazdagabb, változatosabb az öltözködésünk. Variálhatjuk a sötét és világos tónusokat is. Néhány éven át a kikötős blúzokat hordták, az idén megint divatos a b e k ö t ő s blúz is. Ez összefügg azzal, hogy mind a blúzoknál, mind a ruháknál egyre nagyobb tért hódít az Ingfazon. Ingruhákat nemcsak nyári anyagokbői, hanem könynyű szövetekből ls készítünk. Divatos a ragián, a o \ \ •J .

»

i

. .

.

Í j kimonő és a b'evarrott uj] is, a nyári ruhák azonban többnyire ujj nélküliek. A fazon kiválasztásánál az anyagból kell kiindulni. A sima anyagokon divatos a steppelés, gomb, zseb, manzsetta-díszítés, az alkalmi ruhákon a hímzés, plisszé, zsabó. Divatos az egyenes, enyhén bővülő és rakott szoknya A lent kissé bővülő aljat az enyhén testhez simuló princessz-szabású ruháknál is egyenes hátúak, oldalt és alkalmazzuk. A kabátok teljesen egyenesek vagy elől kissé karcsúsítva. Á kiskabát, boleró, pelerin ügyes kiegészítője a kivágott ruháknak. A sportolók bizonyára örömmel fogadják a poliuretán habbal egybedolgozott könynyű, rugalmas anyagokból készülő síbundákat, sportkabátokat, kezeslábasokat. A divatszínek a hidegkék, hidegzöld és árnyalatai, az aranysárga, fiatal lányok részére a korallpiros és meleg tenge-i részkék. Az elegáns öltözködés titka egyébként mindig az alkalomhoz, egyéniséghez illő ruhadarabok kiválasztása. KIS EVA ÚJ SZÖ 4 * 1BS4. április 11.