Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-02 / 92. szám, csütörtök

CSEHORSZÁGI TUDÓSÍTÁS Sok takarmány - több mezőgazdasági termék Hét-tíz nap alatt akarják elvégezni a vetést • Fokozzák a takarmánytermesztést • Egymillió liter tej, hatezer mázsa sertéshús, hetvenezer tojás terven felül A tavasz előhírnöke mintha lábujjhegyen, félve lopakodna a ehomutovt járásba ls. Pedig számítanak vele, akárcsak a kedves vendéggel, akit kellő fogadtatásban kell részesíteniük. Ennek tudatában, amennyire tőlük tellett, ki is használták az eddigi néhány verőfényes napot. Már a talajt ts előkészítették és csak úgy próbaképpen, kíváncsiságból néhány árt be ts vetettek tavaszt árpával. Régen megjavították a gépeket Ott sorakoznak a fészerekben, gondosan megkenve, ragyognak a tisztaságtól. Éppenséggel nem állítható, hogy túlsúlyban volnának az ú) gépek, de azért, vagy talán éppen azért, ezek a régiek is meg akarják mutatni, hogy még mindig életképesek és helytállnak. Sőt, még azt is bebizonyítják, hogy megfelelő bánásmóddal gazdáik irigylésre méltó eredményeket érhetnek el velük. Életkedvtől telítve És hogy mennyire nem csüggednek a mezőgazdasági üzemek dolgozói, azt a legjobban talán a vezetőjük asztalán büszkélkedő zászló igazolja, mely az idén is versenybe szólítja a lounyi és a liťomyšli járásokat a termelés fokozásáért. — A szocialista verseny továbbfejlesztése nálunk is biztosítja a gyors és jó minőségű munkát — véli Jirka elvtárs. — A gépesítők kollektívái, a szövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói kötelezettségvállalásainak célja az egyes mezei munkák elvégzése legkésőbb 7—10 napon belül. A rétek és legelők gondos megmunkálásának célja, hogy a fokozott fű- és szénatermeléssel nagyobb mennyiségű takarmánytartalékra tegyenek szert A takarmány az alapja mindennek Tavaly már nem panaszkodhattak a takarmány mennyiségére, sőt minőségére sem. Feljavítása az ő érdemük. A fehérjedús takarmányból a múlt évben 14 mázsa széna és 58 mázsa silótakarmány esett 1—1 számosállatra. Ennek megfelelően a többi eredmény is kielégítő volt. Például a sertéshús eladását 25 százalékkal teljesítették túl. A bőséges takarmánynak tudható be, hogy tejtermelésüket is siker koronázta: 18 százalékkal többet adtak el. Az eredményeken felbuzdulva határozta el a járás, hogy az idén egymillió liter tejjel, hatezer mázsa sertéshússal és hétezer darab tojással teljesítik túl a tervet. — Mit tagadjam, eleinte magam ls elrettentem a magas számok láttán — vallja Jirka elvtárs. — Igyekeztem ls lebeszélni embereimet merész vállalkozásukról. Nem szeretem a papíron maradt, meg nem valósított terveket, melyekről a számok szemrehányóan tekintenek vissza azokra, akik felelőtlenül odabiggyesztették őket. — Legyünk szerényebbek — Intettem, óvtam a vezetőket a következményektől. Minden hiába volt. Nem hagyták meggyőzni magukat. Tudják, mit beszélnek — állították. így aztán beletörődtem akaratukba, és csak arra ügyeltem, hogy valahol hiba ne csússzék a számításokba. Lassanként arra ls rájöttem, hogy szakembereinket nem kell féltenem, érdemes volt „benevezni" abba a nagy versenybe is, amelyben ma már a szlovákiai Érsekújvárt ls beleértve, tíz járás vetélkedik egymással a legkiadósabb, legtáplálóbb takarmányért, a legjobb eredményekért a mezőgazdasági termelésben. Elsők a kerületben Az első negyedév értékelésére március végén került sor. Persze már csak az éghajlati viszonyok és az eltérő körülmények miatt sem volt egyszerű közös nevezőre hozniok a feltételeket. Mégis megbirkóztak a feladattal, úgyhogy ez év január-februárjában például 320 000 literrel több tejet fejtek, mint tavaly Ilyenkor. — Egyelőre vezetünk az egész kerületben — utal Jirka elvtárs a faion függő térképre, amelyről kitűnik, hogy az év első két hónapját a tejtermelésben 102 százalékos, a marha és sertéshús termelésben 130, illetve 131 százalékos, a tojáseladásban pedig 152 százalékos eredménnyel zárták. 119 000 korona prémium Az Idei kezdeti sikereknek már meg is volt a foganatja. A két hónapra előirányzott prémiumokra szánt öszszegen, 119 000 koronán, 18 szövetkezet fejőnői és állatgondozói osztoztak. Ha mondják, el is hisszük Sercen a ceruza, kattog, zúg a számológép, öten, közülük négy lány és egy fiatalasszony szorgoskodik a farnadi szövetkezet Irodájában, amely úgy fest, mint valami író asztal-raktár. ök mégis akkor érzik jól magukat, ha valamennyien együtt vannak. Ha mondják, el ls hisszük. A „legfiatalabb" §|§ — Slávik Erzsébet — fél éve dolgozik, mint bérelszámoló. A tizenegyéves iskola elvégzése után Tornaiján a továbbképzőben sajátította el a könyvelői szakmát. Két évet töltött Gömör lankás vidékén. Nagyon megszerette a kis városkát, s az ország különböző részeiről összesereglett osztálytársait. Aztán el kellett válni. A szemek elhomályosultak, a mosolygó ajkak elkomolyodtak, amikor befutott a gyors... Menni kellett, hívta, várta őket a számok birodalma. Erzsikét befogadta a közös. A sokak által irigyelt irodába került. Milyen jó neki, sóhajtották néhányan a másutt dolgozó lányok közül. Az persze eszükbe sem jutott, hogy a kék szemű, kedves arcú lány öt évvel többet töltött az Iskola padjaiban, mint ők. Sokan csak azt látják, hogy nem esik, s a szél se fúj az irodában. Azt már kevesebben, hogy azért ez Is munka, mégpedig eléggé nehéz és felelősségteljes. A napokban is a kora esti „szórakozás" a bérlista elkészítése volt. ö ls szívesebben szórakozna a szövetkezeti klubban. Ott is lenne a helye. A legutóbbi választás óta a CSISZ politikai felelőse. Az újjászervezett vezetőség nagy lendülettel látott munkához. Kulturális téren Is tevékenykednek. A közeljövőben „Kl mit tud?" vetélkedővel lepik meg a falu népét. De másra is kellenének a szabad esték. Nagyon szeret olvasni. Néhány osztálytársával levelet ls vált. Sok mindent el kell ám mondani a gömbölyű betűkkel. A környéken tevékenykedő Jakus Marlkával, Takács Katóval ás Tűrök Klárival tatai álkozik néhanapján. A levelekből ős tőlük tudja, hogy az osztálytársak valamennyien mezőgazdasági üzemekben helyezkedtek el. Egyszóval sok mindenre kellene a szabad este. Talán arra is, amit a szende kislány erősen tagad. Pedig a huszadik év határán nem szégyen, ha valaki után hevesebben dobog a szív ... A vezetőség bízik benne, rábízta a bérelszámolást. Ö azt tartja, helyt kell állni... Az ötéves találkozón nem szeretne szégyenkezni osztálytársai előtt. Macsodi Margitnak, a kissé sápadt, csinos arcú könyvelőnek ls elég a dolga. Főleg az év végén s elején sok a tennivaló. Erzsike a legfiatalabb, Margit meg a legöregebb munkaerő. Habár még csak két évtized határán jár, már ötödik éve könyvelősködik. öt a gyakorlat tette mesterré. Nemrégiben még úgy érezte, elég, amit tud. Csak mióta újabb s újabb rendelkezések látnak napvilágot és ketten ls vannak körülötte, akiket elméletileg felvérteztek, esik néha gondolkodóba. — Mégiscsak sokat ad az Iskola — latolgatja —, s talán nem ls lenne késő. Az elnök, meg néhányan a negyvenedik év határán „belevágtak". Hát akkor ő Is és a mellette üló barátnője miért ne próbálkozhatnának. Igaz, a tanulás nélkül is van elég tennivaló. A CSEMADOK kultúrfelelőse, a CSISZ-ben is tevékenykedik. De ez nem lehet akadály. Minden bizonnyal megértik, hogy a tanulással eltöltött nehéz évek mind a szövetkezetben, mind a művelődés terén gyümölcsöznek majd. Ezek a gondolatok foglalkoztatják mostanában s nem hagyják nyugton, amíg kl nem tölti a jelentkezést Ivet és hat év után — kissé szorongva — ismét az iskolapadba ül. Margitka is érzi, mint napjainkban sok ezren, hogy — jobb későn, mint soha. — tt — Hogyan csinálták? Jirka elvtárs nem minden büszkeség nélkül beszél a dolgozók szakképzettségéről. Mert hiába volnának rátermettek, ügyesek a vezetők, ha a többiek nem támogatnák őket ötletekkel, tervekkel, kezdeményezéssel, ha üzemeik sorsát nem tartanák szívügyüknek. Mit ér az egyén, a lelkiismeretes jó kollektíva nélkül? A Krušné hory vadregényes tája, a hegyesvölgyes vidék a len, a mustár és az olajos növények hazája. Jól megterem a cukorrépa, a gabona, és a burgonya ls. Mégis mintegy 1200 hektárra tehető az a földterület, melynek megműveléséről le kellett mondaniuk a bányaipar javára. Hízókúra a hegyekben — Eleinte úgy véltük, nagy sérelem ért bennünket, még ha bele kellett is törődnünk a megmásíthatatlanba — magyarázza Jirka elvtárs. — Végül is elhatároztuk, pótolnunk kell a veszteséget. Próbát tettünk: PriseCnice és Kfímov állami gazdaság fiatal szarvasmarháit felhajtottuk a hegyekbe. Áprilistól október végéig több mint 1200 állatunk legelt a domboldalakon. Az eredményeket látva, nem akartunk hinni a szemünknek — lelkesedik. — Oly jót tett az állatoknak az „üdülés", hogy naponta 44 dekával gyarapodtak. Az állami gazdaságok ily módon több mint 120 vagon szénát takarítottak meg. Hulladékból sertéshizlalda A Bílencei Állami Gazdaság is megérdemli, hogy részleteket mondjunk az állattenyésztésben kifejtett kezdeményezéséről. Persze a jő ötlet — bármily furcsán hangzik is — a dolgozók elégedetlenségének volt köszönhető. Kevesellték a takarmány menynyiségét és minőségét. így azután kézbe vették üzemük sorsát és addigaddig tanácskoztak, amíg rájöttek a helyes megoldásra: az egész környéken széltében-hosszában megszervezték a konyhahullék gyűjtését Mi lett kezdeményezésük eredménye? „Napi 6000 kg ételmaradékot gyűjtöttek, melynek szakszerű feldolgozását, fertőtlenítését is magukra vállalták. E tartalmas, tápláló koszt jóvoltából szemes takarmány szükségletüket mintegy 50 százalékkal sikerült csökkenteniük. Hizlaldájuk csak tavaly óta van üzemben, de mert mindössze 1200 sertés számára biztosítja az eleséget, az idén sor kerül bővítésére. — Nem ártana, ha a bílencelek példáján okulva másutt ls megszerveznék a hulladékgyűjtést, — Jegyzi meg a jó gazda hangján Jirka elvtárs, majd így folytatja: — Hiszen csupán egy kis kezdeményezésről van szó. KARDOS MARTA Belterjesebben, célszer űbben, vérbeli gazda módjára A komáromi járási szövelkezeti konferencia tanulságai Nemrég zajlott le a komáromi járási szövetkezeti konferencia. Mint ilyenkor általában szokás, több szú esett a hibákról, bajokról, fogyatékosságokról, mint a jó eredményekről. Nem mintha amazok túlsúlyban lennének, de az egyszer igaz, hogy vitázni igazából csak a problémákról lehet. Ami van, ami megtörtént, nem érdekli úgy az embereket, mint az, amit szeretnének elérni, ami még a jövő titka. A konferencia vezérfonala a mezőgazdasági termelés fejlesztési lehetőségeinek keresése volt. A legfontosabb termelőeszköz, a föld terjedelme nem bővíthető tetszés szerint. Ezért a termelés fokozásának egyedüli lehetséges módja a munkatermelékenység növelése a Jobb munkaszervezéssel, Irányítással és munkamódszerekkel, a termelés szakosításával stb. A JLLSZÖ — BELTERJESEBBEN A termelékenységet nagyban fokozhatjuk a termőföld belterjesebb kihasználásával és a parlagon heverő földek termővé tételével. A komáromi járásban ezt a lehetőséget nem használták ki teljes mértékben. Az utóbbi két év alatt mindössze 350 hektárnyi parlagon heverő területet szántottak fel annak ellenére, hogy csupán a falvak belterületén 170 hektár kihasználatlan terület van. A tavalyi felülvizsgáláskor kitűzték, hogy ajánlatos lenne még 750 hektár rossz rétet és legelőt művelés alá fogni. Ha csak 15 mázsa takarmánynövénynyel emeljük e terület hektáronkénti hozamát, évente 250 vagonnal több takarmány teremhet rajta, mint eddig. FONTOS TEENDŐ: A TALAJERÔFOKOZÄS A talaj gazdaságos kihasználása szempontjából mérhetetlen jelentősége van a szerves trágyának, mellyel évente legalább a szántóföld 25 százalékát kellene megjavítani (habár alapjában véve ez is kevés). A talajról való gondoskodás legfontosabb folyamatában nagy hibák történtek. Amíg Lipovén, Szilason, az Ifjúsági Faluban, Lakszakállason stb. aránylag helyesen fogták meg a dolog végét, Hetényben, Bogotán, Ögyallán, Marcelkeszin alig 15 százalékban istállótrágyáznak. A konferencia azt Is megállapította, hogy az egyforma körülmények között gazdálkodó szövetkezetek eredményei néha nagyon Is eltérőek. Sok felszólaló utalt erre. Tavaly a szemes termények hozamát Illetően bizonyos fejlődés állt be. Akadnak azonban szövetkezetek, ahol ennek az ellenkezője történt. A tanyi szövetkezet például 20,17 mázsa búzát ért el hektáronként, Lakszakállas 21,5 mázsát, Lipové 24 mázsát, ám Geller, amely pedig az előbbiek határai közé ékelődik, csak 17 mázsás termést ért el. Hasonló a helyzet a kukoricánál. Az Ifjúsági Faluban 53 mázsát termesztettek hektáronként, ezzel szemben Hetényben 14, Virten pedig 18 mázsát. Magától adódik a kérdés: Tényleg az időjárás befolyásolta a terméseredményeket? Nem lesz itt hiba az emberekben, a szervezésben s az agrotechnikában? Szóba került a vegyszsrek használata Is. Tavaly még nem voltak kellőképpen felkészülve a kukorica vegyszeres gyomirtására. Ahol alkalmazták, meggyőződtek róla, hogy jó és gazdaságos e módszer. A Gyulamajori Állami Gazdaságban például a herbicidek alkalmazásával 29 hektáron 44,

B mázsa kukoricát értek el, sőt 40 hektárról 55,7 mázsát takarítottak be hektáronként. Egy mázsa kukorica termesztési költsége az előbbi esetben 58, illetve 44 korona volt. A jó tapasztalatokból kiindulva az idén erősen fokozzák a vegyszeres gyomirtást. Bevezetik a cukorrépánál ls, ahol tavaly kiváló eredményt értek el. Járási méretben 362 mázsát termesztettek hektáronként. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS LEGÉGETŐBB PROBLÉMÁJA A TAKARMANYTERMESZTÉS A szövetkezetek gazdálkodásának: fájó pontja a takarmánytermesztés. Az 1961—62-es évek rossz termése visszaeóst eredményezett s ennek hatása megmutatkozott az állattenyésztésben ls. A 100 hektár mezőgazdasági területre eső szarvasmarhaállomány az 1961-es évhez képest 50,5-ről 48-ra csökkent, a fejőstehenek száma 19,5-ről 17-re. A takarmányt már említettük. Egyébként még a beteg állatok kiselejtezésével próbálják magyarázni a számbeli csökkenést. Ez a nézet helytelen. Az 1960-ban kidolgozott terv szerint az állomány 8 százalékát kell évente kiselejtezni. Tavaly azonban csak 8,4 százalékát távolították el. A selejtezés tehát seminiesetre sem ment az állomány rovására. Közelebb áll az igazsághoz az, hogy a szövetkezetekben még mindig nem értékelik jelentőségének megfelelően a borjak elválasztását. A konferencián sokan rávilágítottak arra is, hogy a szövetkezetekben nem tudnak nagyhasznú állatokat nevelni. Az egy tehénre eső évi fejési átlag például 1961-től 2071 literről tavaly 1720 literre csökkent. Mondani sem kell, hogy nemcsak a tehenekben, hanem az emberekben is van hiba. Gelléren például még ennél is kevesebbet, mindössze 1597 litert fejtek egyegy tehéntől, Hetényben 1414 litert, Okánikovón 1237 litert. A komáromi Járás mezőgazdasága fejlesztésének legfontosabb tényezője tehát a takarmánytermesztés és ezzel együtt, Illetve ennek révén, az állattenyésztés fellendítése. (pl) J

avul a tejfelvásárlás s ennek mindnyájan csak örülhetünk. Az érsekújvári tejüzem körzetének termelői is kitettek magukért Hiszen az időszakos tervek feladatait minden dekádban túlteljesítették és mintegy 312 ezer liter tejjel adtak többet a közellátásra. Egyébként ez idén a tehénállomány csaknem 1070 darabbal kevesebb, mint tavaly volt. Mégis minek köszönhetik sikereiket — tettük fel a kérdést JOZEF IVAN elvtársnak, a tejüzem igazgatójának. — Sok tényező közül elsőnek a szilárd takarmányalapot, az adagok Jobb összeállítását és nem utolsósorban a tehenek jobb gondozását említhetném. Természetesen ezenkívül serkentőleg hatnak a prémiumok és a terven felül eladott tej után kijáró szemes takarmány. Ezek anyagilag is érdekeltté teszik a szövetkezeteseket a tejtermelés fokozásában. Serkentő prémiumok A Michal nad Zitavou-i szövetkezetben szintén sokat javult a munkafegyelem s egyúttal a tejhozam is lényegesen emelkedett. Tavaly több mint 13 ezer liter adóssággal zárta gazdálkodását a szövetkezet, de ez idén januárban csaknem 20 ezer liter tejjel értékesített többet a tervezettnél. Az első három hónap eredményei alapján 9590 kilogramm szemes takarmány vásárlására szerzett jogot. A szövetkezet tehát, miután a tej literje után megszabott 1,60 korona felárat is megkapta, a prémiumokból az első két hónapban 6500 koronával gyarapította bevételeit. Márciusban további 9 ezer liter tej eladásával ugyancsak tekintélyes prémiumot kapnak. Jozef Hopan elnök röviden elmamagyarázza a gazdálkodás megjavulásának történetét: — A vezetőségben több változást kellett eszközölnünk. Kicseréltük a zootechnikust, leváltottuk az agronómust és szilárd alapokra helyeztük a munkaszervezést. Joachim Bednár, az új agronómus, a Jó gazda pontosságával számol be a múlt évben bekövetkezett Javulás jelentőségéről. „Igen nagy gondot fordítottunk a takarmányok termelésére. Szántóföldjeink 23 százalékát az évelő takarmányok foglalják el." Ám halljuk, hogyan vélekedik a zootechnikus: — Valóban komoly eredményeket értünk el a takarmánytermelésben. De ezenkívül a hasznot nem hozó, meddő teheneket kiselejteztük és tápanyagokban dúsabb takarmánnyal etetjük a meglevőket, — tájékoztatott Ľudovít Raček zootechnikus. (Anna Horákovával. Baloldali kép.) A tejhozam feltételeit a szövetkezet vezetősége biztosította. Az állatgondozóknak azonban oroszlánrészük van az elért sikerekben. Pavol Hradecký, Michal Krčmár és Ľudovít Zábranský gulyások (jobboldali kép) nem sajnálták sem az erőt, sem a fáradságot, hogy a tejhozamot megjavíthassák. Dicséret illeti a fejőket is. Mária Chrenková, Anna Horáková és a Halász nővérek a fáradságos kézi fejés ellenére örültek a tejhozam Javulásának. A szövetkezet ez Idén 190 ezer liter tejet ad a közellátásra, 20 ezer literrel pedig megtoldja előirányzatát, melyet az év elején írásos pótszerződésben is megerősített. J. SLUKA 4 * J9«á éur'"-