Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-01 / 91. szám, szerda

Dohánygondok j D

ísszlia

n9-I Visszhang... Vúuhany... pórát nem sikerült teljesen kiirtani. A múlt évben a hektáronkénti átlag 13,5 mázsa volt A nyugat-szlovákiai kerületben — Itt van a legtöbb dohánytermesztő — a hektáronkénti átlag meghaladja a 15 mázsát is, sőt néhol egy-egy hektárról 18—19 mázsányi dohányt szedtek. Ebben az évben 20 százalékkal növelik a dohányültetvények területét. A hazánkban termett dohány nagyon jó minőségű. Például a tavalyi termés 90—95 százaléka cigarettadohány volt, s e mennyiség nagy része első osztályú. Hogy közelebbről is betekinthessek a dohánytermesztés problémáiba, felkerestem a Nyitra melletti Báb községben a DoA kutatóintézetekben elkeseredett harcot folytatnak a j ^ • . ]/

utia

tAj

n. dohány legnagyobb ellensége a peronoszpóra ellen. p A fiatal növényegyedeket peronoszpóra baktériumokkal oltják be, hogy növeljék ellenállóképességüket. (Vojtek felv.) Az orvosok már nagyon régen megállapították, hogy a dohányzás árt az egészségnek. De hiába beszéltek, írtak erről, a dohányzók tábora mind népesebb lett. Egykor csak a dohány tézetet. Karol Skufa mérnököt — aki már évek óta kutatja a dohánytermesztés és nemesítés új módjait — éppen egy nagyon fontos munka közben találtam. Míg kint dermesztő fagy csípte pirosra a Járókelők arcát, ő friss dohányhajtások halmazából mérgező nikotintartalmáról és a füst válogatta ki a szükséges növényeket. káros hatásáról beszéltek. Ennek ellenére a dohányzást inkább amolyan rossz szokásnak, felesleges pénzpocsékolásnak tartották, káros hatása az ember szervezetére csak másodlagos kérdés volt. A mikrószkóp lencséje alá apró üvegtálanskákat illesztett, amelyekben itatóspapíron zsenge dohányhajtások, levélkék zöldelltek. Ezer és ezer ilyen levélkét kell megvizsgálnia, mindegyikről pontos feljegyzést kéAz utóbbi időben a tudományos szitenie, s végül összegeznie kell dolgozók sokat foglalkoznak azzal, megfigyeléseit. Ne gondolják, hogy hogy a dohányzás sokkal több kárt ez valamilyen öncélú munkafolyamat, tesz az egészségben, mintsem eddig A tálacskákban kétoldalt egy-egy dofeltételezték, és hogy gyakorta idéz elő káros megbetegedéseket. Mégis rengetegen rabjai e szenvedélynek. Miután sokan dohányoznak, természetes, hogy nagy a dohányfogyasztás. Nem szádékozom e helyen kiszámítani, mennyi dohány fogy náhányfajta vagy keresztezés levélkél vannak, középütt pedig — az ellenőrzés miatt — a mintapéldány darabkája. Milyen célt szolgál az a tüzetes vizsgálat? Amint már említettem, három évvel ezelőtt dohányültetvényeinket lünk, elég annyi, hogy dohányterme- annyira ellepte a peronoszpóra, hogy lésünk a fele szükségletet sem győzi kielégíteni, ezért nagymennyiségű dohányt kell importálnunk. Dohányföldjeinket megtámadta a a termésből valóban csak lrmagnak maradt valami. A kutatók még abban az évben nekiláttak a pusztító kór elleni küzdelem módszereinek kereperonoszpóra is, amely sok gondot séséhez. A kísérletek azt mutatták, okozott termesztőinknek. Három év- hogy a Novozír-ral alaposan bepervel ezelőtt oly mértékben árasztotta metezelt növények ellenálltak a peel ültetvényeinket, hogy sokkal ke- ronoszpórának, s ha történetesen ittvfisebb termett, mint amennyire szá- ott mégis felbukkan az ellenség, mégmitottunk és a szövetkezetek komoly anyagi kárt szenvedtek. Sok termesztő elkedvetlenedett, de sokan nem hagyták magukat elriasztani s a bábi sem okozhat nagyobb károkat. Ez volt az első fegyver, amellyel a kutatók még abban az évben felvértezték a termelőket. Persze, akkor már Dohányipari Kutatóintézet tanácsára csak nagyon keveset menthettek felvették a harcot a peronoszpórával. meg. Azonban a következő években Sikerrel. Tavaly a termesztők zöme szép termést takarított be. Szép számmal akadtak eredményes termesztök, annak ellenére is, hogy a peronoszA TV műsoráról a Jaslovská Bohunlce-i EFSZ-ben a permetezés hatására már egyáltalán nem jelentkezett ez a betegség. A zsenge hajtásokat hetenként kétA nézők többet várnak A TV műsora csaknem három héten át annyira sivár volt, hogy egyetlenegy műsorszám sem hatott buzdítólag a kritika írójára. Ezt a légüres teret részben megzavarta az elmúlt hét kezdetén a bratislavai stúdióból közvetített TV-játék. Rudolf Skukálek Örák című játéka azonban a nézők többségének inkább kellemetlen, mint kellemes meglepetést Jelentett. Első ^zben látunk ugyanis a képernyőn az ún. abszurd-színház körébe tartozó játékot, melynek törvényszerűségei szöges ellentétben állnak a számunkra megszokott dráma törvényszerűségeivel. Mindjárt a történet is — első pillantásra — szinte értelmetlennek és nehezen megfejthetőnek tűnik és mint minden új jelenségnél, itt is szükségszerűen megfeszített figyelemmel és értelemmel kell követni a játékot. Később jöttünk rá, hogy e „tragikomikus beszélgetés" mögött mai életünkre jellemző komoly probléma rejtőzik. A problémát talán így fejezhetnénk ki: az emberek valahogy távol állnak egymástól, nem értik meg egymást, s ami még ennél ls roszszabb, nem akarnak kölcsönösen alkalmazkodni egymáshoz, mindegyik mondja a magáét, mindenki a saját gondjaiba temetkezik; s ilyen elidegenedés bekövetkezik egymáshoz közelálló emberek között ls (például házastársak, barátok). Ebből következtethetünk, hogy Skukálek, aki nálunk lényegében az abszurd-színház első képviselője, ezt mutatta be. Nehéz lenne megjósolni, hogy a nézők széles rétegei mikor jönnek majd rá e drámatlpus ízére, az azonban biztos, hogy az abszurd-színháznak van mondanivalója, olyan etikai problémákat képes felvetni, amelyeket nem szívesen szellőztetünk. Miután e területen első kísérletről volt szó, nem csodálkozhatunk azon, hogy az Örák Jiŕl Vrba rendezésében nem a legjobban sikerült, — sok volt benne az érdektelen rész, s hiányzott belőle az a személytelen közlő tónusú színészi játék, amely éppen az abszurd-színház drámáinak a követelménye. Hilda Michaliková és Jozef Hajdučik így ls tiszteletre méltó munkát végezett. A múlt hét másik drámai adása Dorottya L. Seyers A gyilkosságnak reklám kell című detektív regényének dramatizálása volt. Maga a regény izgalmas, bonyolult, s szociális szempontból élesen kritikus, igényes olvasmány. Emellett azonban, ha egyetlenegy része kiesik, összeroppan a benyomások egész „épülete". Természetesen az ilyen bonyolult, maximálisan sűrített regény igényes dramaturgiai munkát követel. Nem csodálkozhatunk rajta, ha a nézők közül sokan elvesztették az összefüggést az egyes helyzetek és motívumok között, szer permetezik s kiültetés után ls heti egyszer. Ilyen gondos ápolás következtében aztán bő és szép a termés. A kutatók azonban nem elégednek meg ennyivel. Skula mérnök munkája a perenoszpóra elleni harc második szakaszának lényeges mozzanata. Ugyanis olyan dohányfajtát akarnak termelni, amely ellenálló a perenoszpórának, s ugyanakkor más jó tulajdonságokkal is rendelkezik, mint a nagy termőképesség, aránylag magas cukortartalom. Egy ilyen fajta kikísérletezése bizony nem könnyű feladat. A bábi kutatók hangyaszorgalmának eredményeképpen néhány dohányültetvényen már az idén ú] dohányfajta magja kerül földbe, amely a perenoszpórával szembeni ellenállóképességén kívül, mind a dohányipar, mind a dohányzók követelményeinek is megfelel. Ogy vélhetnők, hogy itt most már vége szakad a kutatók munkájának, hiszen megtalálták azt, amiért anynyit fáradoztak. Tévedés. Mert emlékezzünk csak vissza, a néhány év előtti nagy „perenoszpőra-invázióval" szemben kezdetben még a kutatóintézet dolgozói is tanácstalanok voltak s az óriási kár következtében hazánkban jelentősen visszaesett a dohánytermelés. Ez nem is csoda, hiszen a jellegzetesen dohánytermelő országokban is, mint Görögországban, Törökországban, Bulgáriában s a Földközi-tenger partvidékén, — a peronoszpóra ugyancsak olyan csapást jelentett, amelyből az ottani termesztők még ma sem eszméltek fel teljesen. Az előző évekhez képest hazánkban is csökkent a dohánytermesztés. Nálunk azonban az ültetvények területének korlátozására már a peronoszpóra megjelenése előtt került sor. Ha ugyanis termesztőink nagyobb anyagi bevételt akarnak elérni, zömében első osztályú dohányt kell termeszteniük. Ehhez pedig feltétlenül korszerű szárítóban kell szárítaniuk a dohányt, mert természetes módon történő szárítással csupán másodosztályú minőséget érnek el. Korlátozniuk kellett tehát az ültetvények területét, hogy csak annyit termeljenek, amenynyit a mesterséges szárítók befogadóképessége elbír. A jaslovskő Bohunlce-i szövetkezetben úgy segítenek ezen, hogy a dohányleveleket felfűzés előtt gépbe helyezik, amely szétlapítja a levelek erezetét (ugyanis nagyon soká tart, amig az ép erek teljesen megszáradnak). így meggyorsítják a szárítás folyamatát, és a szárítót is jobban kihasználhatják, mert sokkal több dohányfürtöt helyezhetnek el benne. Az Így nyert első osztályú dohány jobban ls jövedelmez. Amint látjuk, némi leleményességgel kibővíthetjük az ültetvényeket, ami csökkenti a behozatalt. Ha azonban gyorsítanák az új dohányszárítók építését, az ültetvényeket Is megsokszorozhatnák, következésképpen doliááytermesztésünk csaknem fedezné a hazai szükségletet és Igen kevés drága külföldi dohányra lenne szükségünk. összegezésképpen: kellő ügyszeretettel és hozzáértéssel a dohánytermesztés problémái is megoldhatók. ŠTEFAN MESÄROS A történet: Brandy magándetektív egy rejtélyes gyilkosságot és egy szétágazó kokaln-csempészbanda összeesküvését vizsgálja ki. A darabot Eva Sadková tapasztalt rendező Irányította, aki a történet egyenes vonalú világos vezetésére összpontosította figyelmét. A színészek közül Brandy detektív címszerepét Játszó Jirí Hollý bizonyult a legjobbnak. A detektív tulajdonképpen egy londoni lord volt, aki ezzel akarta bebizonyítani rokonainak, hogy meg tudja keresni a kenyerét. A darab rendkívül elegáns környezetben játszódott. Nagy csalódást okozott számunkra vasárnap este a bratislavai TV-stúdló, amely megkönnyítve feladatát Ján Laczko Kirándulás a Dunán című sikeresnek nem mondható szlovák filmvígjátékát közvetítette. Ez a film nem más, mint elkoptatott sablon-helyzetek, hosszadalmas és unalmas, erőltetett jelenetek tálalása. Valamivel Jobb volt a vasárnap est további műsora, bár ez is ismétlés volt. Martin Hollý és Jozef Pogran Feketefehér című TV-filmjét vetítették, melynek keretében Gabriella Hermelyovával az élen élvonalbeli éneke-i seink szerepeltek a megfilmesített táncdalokban. Hétfőn este a brnól JiFÍ Machen drámai együttes Josef Kainar költő Boldogult Nasredln című játékát mutatta be, amelyben egyedül Jozef Karlik teljesítménye ragadott meg bennünket. Pillanatnyilag elmondhatjuk, ő a legjobb brnól jellemszínész. STANISLAV VRBKA Tavalyi könyvtermésünk a bírálat tükrében Alig akartam hinni a szememnek, amikor a KULTÚRNY ŽIVOT legutóbbi számában egész oldalas cikket fedeztem fel a hazai magyar irodalom tavalyi terméséről. Évek óta sopánkodunk, hogy ritkán hallunk nyílt szót a szlovák és a cseh irodalmárok részéről, s fájdalom még ma ls tavaszi fecskének könyvelhetjük el az ilyen átfogóbb tanulmányt. Andrej Mráz akadémikus, a cikk írója, szintén bírálja ezt a közönyt, hangsúlyozva, hogy irodalmunk nemcsak a csehszlovákiai magyarok és a magyar nemzet ügye, hanem Joggal tarthat számot a szlovák és a cseh irodalomtudomány nagyobb figyelmére is. Irodalmunknak ugyanis helye van a csehszlovákiai irodalom fejlődési folyamatában. Mráz ugyanakkor nem habozik kijelenteni, — és ez a kérdés dialektikus felfogásáról tanúskodik —, irodalmunk szervesen összefügg a magyarországi és az egyetemes magyar irodalommal ls. A cikkíró a továbbiakban részletesen foglalkozik tavaly megjelent műveinkkel. A Harmadvirágzást Fábry Zoltán írásai közül a legtöbbre becsüli. A szerző irodalomkritikai munkásságának sajátos vonásaiként említi meg a szigorú, de egyben tapintatosan bíráló hangnemet, az elemzést követő általánosítás dús alátámasztását világirodalmi anyaggal, az előtérben álló eszmei szempontokkal párosuló hozzáértő formai boncolgatást. A könyvnek — állapítja meg — ma már irodalomtörténeti súlya is van. Dénes Györgynél a Hallod hogy zengenek a fák című verskötete alapján megemlíti ugyan Ady Endre és József Attila hatását, de tárgyilagosan leszögezi, hogy ettől sokkal erőteljesebben érvényesülnek költészetében a hazai magyar lira 1948 utáni jellegzetes jegyei. Viszont hiányérzetet kelt benne, hogy a témák széles választéka nem jelentkezik magasabb művészi hőfokon s így a dokumentálási szándék háttérbe szorítja a lírát. A regionalizmus hatását nála éppen úgy, mint Zala Józsefnél (A két Duna között) törvényszerű jelenségnek tartja. Az utóbbi esetében kiemeli, hogy az élményanyag gazdagsága költeményeinek egyéni kicsengést kölcsönöz. Ezzel szemben kifogásolja költészetének gyakori szokványosságát, helyenként a sematizmus határainak súrolását. „A szerző ügyesen kezeli a kialakult verselés! technikát, de hiányzik a nagyobb érzelmi, gondolati találékonyság és képzelőerő". Monoszlóy M. Dezső Két lányom van című kötetéről szólva hangot ad annak a nézetének, hogy ez a mű egyrészt gondolatilag túl Igénytelen, másrészt formai megoldásában ls sablonos. Ogy hiszem, ez ez álláspont bizonyos mértékig vitatható, mivel Mráz egyrészt a szerző munkásságának kontextusából kiragadva tekint a kötetre, másrészt — formai vonatkozásban — nem veszi eléggé figyelembe, hogy lényegében epikai műfajról van szó. Lehocky Teréz novelláiban (Foltok a napon) felismeri a gazdag élettapasztalatot, a humanista segítő szándékot, de bírálja az időszerű társadalmi témák elavult és megkopott feldolgozási módját. Elismerő szavakkal méltatja Petrőci Bálint Halárvárosát. Nem titkolja ugyan, hogy szá<mos kifogásolni való akad ebben a regényben, amely magán hordja annak a korszaknak jegyeit, amelyben Íródott (1957—1961), de „ez nem homályosíthatta el Petrőci regényének erényeit". Ide tartozik elsősorban az a tény, hogy a regényírónak sikerült irodalmi rendszerbe foglalnia bő és változatos anyagát. A szocialista humanizmus talajából nőtt ki Rácz Olivér Megtudtam, hogy élsz című regénye is — hangsúlyozza a tanulmány írója. Sajnálatos viszont, hogy Rácz nem tudja jobban megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől s ezért gyakran túlzottan bőbeszédű. A Tűzvirág arról tanúskodik, hogy Lovicsek Béla, felkészült és ügyes elbeszélő". Az európai realista és naturalista faluregény hatása letagadhatatlan ugyan művében, de jól ismeri a mai falu életét ls. Andrej Mráz értékes értekezését azzal a gondolattal zárja, hogy a hazai magyar irodalomban jelenleg talán a regény képviseli a legsűrítettebben az alapvető fejlődési irányzatokat. Hagyománytisztelő vagy sem? Olvasóink közül valószínűleg nem tudja mindenki, hogy Dobos László Messze voltak a csillagok című regényét a magyar eredetivel egyidőben szlovák nyelven is kiadták. Ez az első Ilyen eset és bizony nem ártana, ha átlagon felüli alkotásaink a jövőben is oly formában látnának nyomdafestéket. Ez már önmagában is biztosítaná a szlovák, illetve a cseh kritika rendszeresebb reagálását. Dobos könyvére a SLOVENSKÉ POHĽADY 3. számában jelent meg bírálat Karol Wlachovský tollából. A füljegyzettel ellentétben arra az ál-, láspontra helyezkedik, hogy ez a regény szigorúan hagyománytisztelő. Véleménye szerint ezen mit sem változtat Ács Kálmán (a regény főhőse) belső monológjának külsődleges stllizáltsága. Éppen ezen a ponton keresi a szerkezeti hibát s megtalálja abban, hogy „hiányzik az alap — a gondolati folyamat levezetése". Ebben az értelemben zavarólag hat rá a cselekmény időrendjének megbontása. Wlachovský rámutat arra, hogy a regény szerzője felzárkózik ugyan kultúrpolitikai életünk megújhodási áramlatához s igyekszik feltárni korunk pátosz nélküli hősének belső világát, de alkotásából valami mégis hiányzik. Valami a jó kiindulási pont és a végeredmény között. S ez annál sajnálatosabb, mivel Dobos szemmel láthatóan törekszik az általánosító tipizálásra. Vita színházi hálózatunk átszervezéséről A PRÁCA szerkesztőségi cikkel zárja ankétját, amely a szlovákiai hivatásos színjátszás fejlesztésének néhány alapvető kérdésével foglalkozott. Ez a vita is Igényként hangoztatja, hogy a színházi hálózat átszervezésével emelni kell a szinvonalat. A világ egyik legnagyobb színházi hálózatával rendelkezünk. (Jochen Ziem nyugatnémet újságíró például prágai látogatásáról szóló cikkében fantasztikusnak mondja, hogy a milliós városban 25 színház van, míg a hasonló nagyságú Münchenben és a kétszerte nagyobb Hamburgban négynégy.) A belépődíj világviszonylatban a legolcsóbb nálunk. Nem csoda, hogy Ilyen tényekre támaszkodva, Inkább a gazdasági üzemeltetés számadatai jelentették a mércét s nem a művészi alkotó munka. Az ankét résztvevői hangsúlyozták, hogy egyes színházak összevonása önmagában még nem jelenti a színvonal emelkedését. Elsősorban minden együttesben kiforrott művészi egyéniségre van szükség. További követelmény, — s érthetően ennek megvalósítása ütközik a legtöbb akadályba mind az érintettek, mind az egyes szakszervezetek részéről — hogy más pályát válasszanak azok, akikben aligha pislákol a tehetség zsarátnoka. Az olvasók és a szakemberek ls helyesnek tartják továbbá azt az Izmosodó gyakorlatot, hogy a tájoló színházak csak jól felszerelt színpaddal rendelkező nagyobb központokban lépjenek fel, és gondoskodjanak a környék közönségének ldeszállításáról. A vitazáró egyben hangsúlyozza: a problémák megoldására természetesen nincs egységes recept, hanem mindig a színház adott feltételeiből kell kiindulni. Maradandó élményt nyújtó alkotás A magyarországi sajtóban az utóbbi Időben több recenzió jelent meg Vojtech Jasný Amikor a macska jön című filmjéről, amelyet ez Idei cannesi nemzetközi filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmaztak. Héra Zoltán a NÉPSZABADSÁG-ban azt a kérdést feszegeti, vajon lehetséges-e hitelesen egybefűzni a meseszerű, romantikus és elvont ábrázolást egy adott társadalom körülhatárolt jelenségeinek bírálatával. Véleménye szerint a film alkotóinak van érzékük ahhoz, hogy művészi rangú stílussal összefogják az Ilyen különnemű dolgokat. De ennek és a színészek jó alakításának ellenére „a filmben érzik, hogy alkotói többet gondoltak, mint amennyit valóban észrevettek, « kevesebbnek jártak a végére, mint amennyit sejtetni kívánnak. S ez nem válik a film előnyére". A művet mégis színvonalas kísérletnek tartja, amely főleg azért értékes, mert megmutatja, hogy a dogmatizmus és jelenségei milyen oldalról közelíthetők meg a művészetben. A FILMVILÁG 6. számában Térfy Tamás abban látja a film fogyatékosságát, hogy míg a játékos részekben a stílus hiteles, addig a szatirikus részeknél már érezhető a műfaji törés. Szerinte sem keveredik eléggé következetesen a valóság a mesével. Jónak és eredetinek tartja viszont az alapötletet, kiemeli a film humanizmusát és jan Werich kiváló színészi játékát. Ennek alap)án mondja kl: ez az alkotás maradandó élményt nyújt. G. I. • Már összeállították az Idei velencei filmfesztivál zsűrijét. A zsűri elnöke valószínűleg Mario Soldati olasz író és rendező lesz. • Szemjon Skolnyikov észt rendezfi dokumentumfilmet készít Hemingwayről. A film fogatókönyvét Konsztantyln Szlmonov írta, 1984. április 1 * ŰJ SZÖ 5