Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-29 / 119. szám, szerda

Két f rancia „bomba" a nyugati szövetségben: Q Franciaország visszahívja tisztjeit a NATO haditengerészeti parancsnokságából Párizs (CTK) — A francia kü'ügyminlsztérlum közleménye megerősítette, hogy a francia kormány vissza hívta tengerész-tisztjelt a Földközitenger és a La Manche-csatorna övezetének NATO-vezérkarából. A döntést Max Douget tengernagy április 27-én jelentette be Washingtonban, a NATO állandó katonai bizottságában. Franciaországban ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy Franciaország már 1959-től, a többi tagállam ez óv január elsejétől haditengerészetét há ború esetén nem rendeli alá a NATO főparancsnokságának. Az AP amerikai hírügynökség a lépéssel kapcsolatban azt írja, hogy ez De Gaulle elnök törekvésének megnyilvánulása, mely szerint országát függetlenné akarja tenni szövetségeseitől. Közli, hogy a lépésről nem tanácskoztak a NATO főparancsnokságával. De Gaulle azt állítja, a NATO „hasznos" ugyan, de ugyanakkor mindent megtesz, hogy haderőit függetlenné tegye" a NATO-tól, s ellenzi minden államfeletti intézmény létesítését. Az AFP közli, hogy a NATO parancsnoksága alatt csak öt francia tengeralattjáró és két Nyugat-Németországban elhelyezett hadosztály marad. A Welt c. hamburgi lap a francia eljárás „komoly következményeire" figyelmeztet. A Le Monde úgy véli, a francia döntés célja, nyomást gyakorolni a NATO-ra, hogy szervezzék át és nyújtsanak nagyobb befolyást a francia haditengerészetnek. g Pompidou Amerika-ellenes gazdasági politikát hirdet Párizs (CTK) — „A Közös Piac Idillikus korszaka már mögöttünk van és rövid időn belül a kegyetlen tényekkel találjuk szemben magunkat" — jelentette kl Georges Pompidou francia miniszterelnök. Pompidou nagyon borúlátóan nyilatkozott a kapitalista országok közti gazdasági együttműködés távlatairól. Nagyon fontos — hangsúlyozta, — hogy a francia gazdaság helyt tudjon állni az egyre növekvő külföldi konkurenciában. Hangoztatta, ne engedjék az amerikai tíkebehatolást a francia gazdaságba. Ami a Közös Piacot Illeti, Pompidou kijelentette, hogy a legfontosabb területeken, így például a mezőgazdasági termékek árának kérdésében még nem egyeztek meg. „Nagy nehézségek állnak előttünk" — mondta Pompidou. A ciprusi válság lazítja a NATO egységét Nicosia (CTK) — A ciprusi kormánycsapatok folytatták támadásukat a török szélsőségesek Saint Hilarton vár melletti és a Kireneai-hágó felett Ievó állásai ellen. A törökök a ciprusi válság kitörése óta erról a két pontról ellenőrizték a forgalmat a Nlcóslából Ktreneába vezető űtvonalon. Szakari Tuomloja, az ENSZ közvetítőié folytatta tárgyalásait a görög kormánnyal, mely emlékiratot adott át neki a kormány álláspontjáról a ciprusi kérdésben. A ciprusi probléma egyre jobban kiélezi a Görögország és Törökország közötti viszonyt és egyúttal nézeteltérésekhez vezet a NATO-ban. A görög kormány bejelentette, hogy tekintettel a jelen legi helyzetre nem vesz részt a NATO hadgyakorlatán, melyet szeptemberben tartanak Törökországban. A Times angol lap ls a ciprusi válság nemzetközi következményeiről ír és hangsúlyozza: Itt az Ideje, hogy a nyugati hatalmak komolyan foglalkozzanak azzal, mennyi kárt okoz ez a kis sziget kölcsönös kapcsolataiknak. Nyugat-Európa politikai egysége kialakításának szükségét Pompidou az egyre növekvő külső, azaz elsősorban amerikai és angol, hatással Indokolta. Franciaország továbbra Is támogatja az ún. Fouchet-bizottság által kidolgozott Javaslatokat. A javaslaf szerint a Közös Piac tagállamai kormány és kormányfői szinten működnének együtt. Az afro-ázsiai csoport a Biztonsági Tanács összehívását kéri New York (CTK) — Az ENSZ-ben képviselt afrikai és ázsiai államok csoport|a felszólította a Biztonsági Tanácsot, hogy azonnal foglalkozzon a Dél-afrikai Köztársaság faji megkülönböztető politikájának kérdésével. A csoport azt követeli, hogy a Biztonsági Tanács tárgyaljon a nemzeti felszabadító mozgalom vezetői felett hozott ítéletekről és a Dél-afrlkal Köztársaság kormánya által megvalósított faji megkülönböztető politikáról. Ez a politika veszélyezteti a békét és biztonságot és ezért a Biztonsági Tanács kötelessége olyan intézkedéseket megvalósítani, melyek bebiztosítanák az erre vonatkozó határozatok teljesítňsét. Mint Ismeretes, a Dél-afrikai Köztársaság kormánya visszautasította a Biztonság' Tanács és ENSZ-közgyülés valamennyi határozatát és Javaslatát, s azt állítja, bogy ezek az ország belügyeibe való beavatkozást jelentik. A Kínai Kommunista Párt vezetői megszegik a pártélet lenini normáit A MOSZKVAI PRAVDA SZERKESZTŐSÉGI CIKKE Moszkva (CTK). A moszkvai Pravda tegnapi számban terjedelmes cikket közöl a Kínai Kommunista Párton belüli élet néhány kérdéséről. A cikk befejező részét a lap következő számában közli. A lap leleplezi, hogy a KKP-ben megszegik a pártélet lenini normáit. „Az a törekvés, hogy megértsük, miből erednek a kínai vezetők ideológiai tézisei ós gyakorlati lépései, nem nevezhető a Kínai Kommunista Párt belügyeibe való beavatkozásnak" áll a Pravdában. „Sohasem tartottuk lehetségesnek bírálni a KKP-n belüli pártéietet, de a kínai kommunisták jogot formáltak maguknak arra, hogy beavatkozzanak állami és pártvonatkozású belügyeinkbe ls." A Pravda a továbbiakban megállapítja, hogy az utóbbi évtizedben, a pártélet lenini normáinak és hagyományainak felújítása óta, szembetűnően megmutatkozott az SZKP ereje. „Pártunk bátran leleplezi saját hibáit és fogyatékosságait, s radikális lépéseket tesz leggyorsabb eltávolításukra. Éppen ez nem tetszik a kínai vezetőknek. Ezért a jelen helyzetben hasznos leleplezni a pártélet lenini normálnak megszegését a kínai KP-ben." „A marxista-leninista párt a demokratikus-centralizmus elvein alapul. A demokratizmus és a centralizmus akármilyen megszegése egyik vagy másik Irányban — elhajlást jelent a pártépítés lenini elveitől. Lenin hangsúlyozta, lehetetlen úgy vezetni egy pártot, hogy ne hívják egybe rendszeresen a kongresszusait. „Kína Kommunista Pártjában az utóbbi 35 év alatt csupán kétszer hívták össze a kongresszust. 1958ban a KKP VIII. kjngresszusa fontos határozatokat hozott, amelyek alapelvei megfeleltek a marxista-leninista elméletnek, s Jellegük a marxizmus-leninizmus alkalmazását tükrözte a kínai viszonyokra. Ezt pártunk többször megállapította és ma ls így értékeli a KKP 1956. évi VIII. kongresszusát." A Pravda megállapítja, hogy a VIII. kongresszuson jóváhagyott alapszabályzatot megszegik, mert elmúlt az ötéves megbízatási Időszak, sőt több mint hét év telt el azóta, de senki sem tudja, mikor ül össze a követSzíria felbontja katonai szövetségét Irakkal namaszkusz (CTK) — A Szíriai Nemzeti Forradalmi Tanács úgy döntött, hogy felbontja az Irakkal kötött katonai védelmi szüietségi szerződést. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a döntési a Tanács hétfői ülésén hozták. A katonai védelmi szövetségről kötött szerződési 1963. október 8-án kötötték meg. Az egyesült katonl erők főparancsnokává Szalih Mahdi Ammast, akkori Iraki hadügyminisztert nevezték kl. Gyakorlatilag a szövetség nagyon rövid ideig létezett, mivel november 18 án a hadsereg ragadta kezébe a hatalmat Irakban és Igy véget vetett a baathlsta szélsőséges csoport uralmának. Még decemberben kivonták Irakból azt az 5000 főnyi síiriai alakulatot, mely októbertől az iraki kormánycsapatokkal együtt harcolt a kurdok ellen Észak-Irakban. fellendült. A bankok államosításával nagy pénzösszegek szabadultak fel beruházásra,, mindenekelőtt textilkombinátok, műtrágya-, cement cukor- és papírgyárak építésére. A teakfa kitermelés 3,3, a kőolajbányászat 9 és a villanyáram fejlesztése 10 százalékkal emelkedett. Nagy szén- és érclelőhelyeket tártak fel, melyek egy új nehézipar alapját képezik majd. A lakosságnak hovatovább nagyobb beleszólási jogokat biztosítanak. Például a burmai paraszttanács irányítja a növénytermesztést, a mezőgazdasági cikkek termelését és eladását. A népi és munkástanácsokat a gazdasági és ipari tervgazdálkodásba vonják be. A munkástanácsokra tartozik továbbá, hogy megakadályozzák a reakció szabotázs-akclóit, mint például az üzemek leállítását, a munkáselbocsátásokat, és a tőkekivitelt. A legnagyobb figyelmet a nemzeti Jövedelem kétharmadát szolgáltató mezőgazdaságra összpontosítják. A földreform tiltja az eladósodott parasztok földjeinek elkobzását. A földnélküli parasztok számára szövetkezeti falvakat létesítenek. Eddig már 250 000 hektár szűzföldet törtek fel. Mindenekelőtt szükséges letórnl a monokulturálls gazdaság hagyományos útjáról, és növelni a gyapot, a Juta, a kaucsuk, a teakfa ésa cukornád termesztését. 3000 traktort vásároltak eddig a Szovjetuniótól és Csehszlovákiától, de elkellene 20 000 ls. Egy átfogó gépesítés további 750 000 hektár szűzföld feltörését tenné lehetővé, és magasabb életszínvonalat biztosítana. Az egy személyre eső átlagjövedelem jelenleg még mindig csak évi 60 dollár körül mozog. A gazdaság fellendítésénél természetesen fontos szerepet játszik a külföldi segély. Ennek Itt különböző fajtált ismerik. Az USA főképp a teakfa termeléshez és útépítéshez járul hozzá, de nem érdekelt az Ipar fejlesztésében. Anglia ugyan létesített egy gyógyszergyárat, de ez nincs kihasználva, mert tűi nagy az angol, svájci és nyugatnémet gyártmányok konkurrenciája. Leállította a harckocsik szállítását, miután megtudta, hogy ezeket nem katonai célokra használják, hanem traktorokká akarják átalakítanil A szocialista országok viszont praktikus segélyt nyújtanak. A Szovjetunió Burmában kórházat, szállodát és műszaki főiskolát létesített. A legnagyobb szovjet terv a Kyetmaung-duzzasztógát, mely befejezése után 22 000 hektár földet tesz termővé. A szovjet kölcsön 30 évig törleszthető/és az építkezési költségeket négy éven belül megtéríti a fokozott mezőgazdasági termelés. A Kínai Népköztársaság vízierőmüveket, kötélhldakat és néhány gyárat fog építeni, az NDK cementgyárak, rizsfeldolgozó üzemek és mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek építésénél nyújt segítséget. Sokat jelent, hogy valamennyi szocialista ország rizs ellenében gépeket, hengerelt árut, gyapotot és papírt szállít, s így Burma állhatja a sarat az USA rizsdumplngjéval szemben, A

LEGFONTOSABB, még megoldásra váró feladat az új Burmában a belső béke biztosítása, a polgárháború végleges felszámolása. A hűbóri urak vezette és Imperialisták támogatta san, karén, kacsin, csin és kajah nemzetiségek autonóm egységei már 15 éve hadakoznak az államhatalommal. Kiváltságaik fenntartására az elszakadási jogig terjedő föderalizmust szorgalmazzák. Ez azonban Burma széthullásához vezethetne. Különféle trocklsta és szektariánus kalandor csoportok ls — mint például a Fehér Zászló és a Vörös Zászló Pártja — szembeszállnak a Forradalmi Tanáccsal s tevékenységük különösen most, amikor a kínalak szakadár tevékenysége miatt a kommunista világmozgalomban ls problémák vannak, veszélyesen hathat kl a helyzetre, Ne VIn megfontoltsággal és előrelátással Igyekszik a problémákkal megküzdeni. 1963. áprilisában amnesztiát hirdetett, sajnos csekély eredménnyel. Tavaly nyáron tanácskozásra hívta össze Rangunba a gerillacsoportok vezetőit. Előre biztosította a küldöttségeket, hogy nem esik bántódásuk. A kormány nem szabott feltételeket, inkább a japán megszállás elleni egykori harci közöségükre hivatkozott, és arra mutatott rá, menynyi áldozatot követelt, s mennyi Időt és pénzt pocsékoltak már az évtizedek óta dúló testvérharcra. Most azonban az ország szocialista építéséről, gazdasági és politikai megszilárdításáról van szó. Augusztustól novemberig folytak a tárgyalások, de kevés volt a kézzelfogható eredmény. Némi közeledést értek el, a keren és san törzzsel. Az úgynevezett „kommunista" csoportok azonban, noha teljes beleszólási Jogot és szabad tevékenységet követelnek, továbbá sem hajlandók csapataikat feloszlatni. A Fehér Zászló Pártjával még folynak a tárgyalások, de tagjai újabb szabotázs akciókat hajtanak végre a hidakon, utakon, gyárakban és vasutakon. Mindez természetesen erősen akadályozza az építést, és az Imperialistáknak nyújtott közvetett segítséggel egyenlő. A Forradalmi Tanács mégis meg van győződve arról, hogy a közeljövőben sikerül bókét teremtenie az országban. K

ÜLPOLITIKAI téren Burma nagy tekintélynek örvend. Szoros kapcsolatokat tart fenn az el nem kötelezett és a szocialista államokkal. Ezeket a kapcsolatokat tovább erősítette a Laosszal kötött barátsági szerződés, valamint a kínai elnök, Malinovszjkij szovjet honvédelmi miniszter, Novotný csehszlovákiai köztársasági elnök és az NDK kormányküldöttségének látogatása. Burma bízik a holnapban, s a jövőben érdekes és örvendetes fejlődés várható ebben az országban. kező kongresszus s miért nem hívják egybe. A lap hangsúlyozza a módszer különös voltát, miszerint a kongresszus küldöttel Öt évig megtartják megbízatásukat, s rámutat, hogy hasonló gyakorlat egyik marxlsta-lenlnista pártban sem tapasztalható. „Az alapszabályzat szerint a Központi Bizottság mandátuma már régen lejárt. Ezt azonban valahogy senki sem veszi észre, még a párt sem. Vagy talán a Központi Bizottság tagjai elvesztették minden felelősségérzetüket pártuk Iránt?" — teszi fel a kérdést a Pravda. A lap megállapí'ja, hogy a KKP vezetői azt sem tartják szükségesnek, hogy megmagyarázzák a pártnak, miért nem tartják be az alapszabályzatot s miért nem hívják egybe a kongresszust. „Mindebből kitűnik, hogy a KKP-ben ezeket a kérdéseket nem az alapszabályzat szerint, hanem Mau Ce-tung döntései alapján intézik, el, éppúgy, mint nálunk Sztálin idején a háború utáni időszakban." A lap közli, hogy a második világháború befejezése után az SZKP KB politikai irodája két határozatot is hozott a kongresszus összehívásáról, sőt a dátumot ls megállapította, de Sztálinnak ismételten sikerült elhalasztania a kongresszus összehívását. Így történt meg, hogy az SZKP kongresszusát csak 1952-ben hívták össze 1946—48 helyett. „Mint látható, a KKP-ben most valami hasonló történik. Hiszen az első ötéves népgazdaságfejlesztési tervet nem tárgyalták meg a kongresszuson, a „Három Vörös Zászló" irányvonalát, valamint a földművesszövetkezetek áttérését a kommunák rendszeréhez a kongresszus irányelvei nélkül tűzték kl, s ml több, az 1956. évi kongresszusi határozattal ellentétben." A továbbiakban a Pravda megállapítja, hogy az ilyen gyakorlat a marxizmus-leninizmus legfontosabb alapelveinek revízióját Jelenti. Ezt a pálfordulást úgy valósították meg, hogy nem ls tanácskoztak a párttal s ellenszegültek a legutóbbi kongresszus határozatainak. A KKP VIII. kongresszusának határozata értelmében cselekedtek a kínai küldöttek az 1S57 és 1960. évi moszkvai tanácskozásokon, ahol aláírták a háború és béke, a békés együttélés, és az osztályharc kérdéseire vonatkozó dokumentumokat. „Ki hatalmazta fel a Renmtn Rlbao és a Csung-Csl lapok szerkesztőségeit, hogy a dokumentumokkal ellentétes téziseket hirdessenek? — kérdi a Pravda. „Az 1957. évi nyilatkozatban a kommunista pártok közösen megállapodtak a szocializmusba való átmenet formáiban és a tőkés országokban működő pártok harci módszereiben. A KKP VIII. kongresszusának 1958. évi második ülésén egyhangúlag jóváhagyták ezt a Nyilatkozatot. De milyen dokumentum és a Kínai Kommunista Párt melyik kongresszusa iktatta törvénybe az elhajlást ettől az Irányvonaltól? A Renmln Ribao március 31. cikkében nyíltan követeli, hogy „vizsgálják meg és javítsák ki" (ez pedig revíziót jelenti) a moszkvai dokumentumok legfontosabb megállapításalt." „1958-ban Kína a Szovjetuniónak azt a lépését, hogy egyoldalúan megszünteti a nukleáris fegyverkísérleteket, Igen pozitívan fogadta. Ma azonban az .itomcsendegyezményt „az amerikai Imperializmus előtti kapitulációnak" nevezik. A nukleáris fegyverkísérletek talŕn ma kevésbé ártalmasak az emberek egészségére, mint akkor?" — kérdi a lap és így folytatja: „Nem, csupán a kínai vezetők álláspontja változott meg, s ez az álláspontjuk ellentétben áll saját kongresszusuk következtetéseivel." A Pravda szerkesztőségi cikke a továbbiakban a KKP vezetőinek a nemzeti felszabadító mozgalommal kapcsolatos nézeteivel foglalkozik. Megállapítja, hogy a kínai vezetők éket szeretnének verni a nemzetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom közé. Ez a törekvésük azonban hiábavaló. „A KKP vezetői a VIII. kongreszszus határozataival ellentétben — folytatja a lap — megváltoztatták álláspontjukat a szocialista országok közti együttműködés tekintetében ls. A KKP kongresszusának határozatában hangsúlyozták, mily jelentős a szocialista tábor országai közti együttműködés elmélyítése. Ezt a határozatot úgylátszik a kínai vezetők nem tartották kötelezőnek, mert a szocialista országok együttműködése helyett kitűzték a „saját erőnkre támaszkodunk" jelszót. Nem arról van szó, hogy egy-egy ország a szocializmus építésében saját erőire támaszkodjék. A kínai vezetők ezt a problémát azért aszelték ki, hogy egyenetlenségeket keltsenek. Az új jelszó jobban kifejezi azt a nacionalista Irányvonalat, amelyet ma követnek." „A kínai vezetők lényegében azért lépnek fel a szocialista országok együtműködése ellen, mert ezen a téren a Szovjetunió nagy részt vállal. ök pedig szovjetellenes gyűlöletükben még saját, teljesen helyes, határozatalkat is megtagadják. A dolog lényege tehát nem a szocialista táboron belüli állítólagos ellentétekben keresendő, hanem a kínai vezetők szovjetellenességében." Szufanuvong herceg nyilatkozata a laoszi helyzetről Vientiane (CTK) — A laosziak és a világ békeszerető lakosságának mély elkeseredését váltotta ki a Kouprasith és Siho tábornokok vezette csoport lázadása — állapította meg Szufanuvong herceg, Laosz Hazafias Frontjának elnöke, a laoszi kormány alelnöke a Laosz Hangja rádióállomás adósában. Annak ellenére, hogy a puccsista csoport elszigetelődött, zavaros helyzetbe került, továbbra ls kitart céljai mellett. A puccisták április 23-án egy határozat másolatát adták át Souvanna Phouma hercegnek, a nemzeti egységkormány elnökének, a kormány összetételének megváltoztatásáról és kibővítéséről. Arra akarták rákényszeríteni Souvanna Phoumát, hogy tegyen közzé közleményt, melyben egyetért ezekkel az Intézkedésekkel. A puccsisták által javasolt módosításoknak az volt a célja, hogy az ún. nemzeti védelmi bizottság, vagyis a puccsisták, ellenőrizhessék a kormány tevékenységét. Ez komolyan veszélyezteti a nemzeti egység kormányát. A puccsistók az Egyesült Államok ellenőrzése alá akarják helyezni a nemzeti egységkormányt és meg akarják változtatni annak a kormánynak összetételét, melyet a három laoszi politikai csoportosulás alakított ki a zürichi és a kőedénysíksági szerződésekkel összhangban. „Mint a nemzeti egység ideiglenes kormányának alelnöke és a Laoszi Hazafias Front elnöke élesen elítélem a lázadó csoportot. Szilárd elhatározásom, hogy megvédem a nemzeti egység kormányát. Soha sem ismerem el a nemzeti egység kormányának megváltoztatását. Ojból felhívom a figyelmet arra, hogy Souvanna Phouma herceg a puccsisták szigorú ellenőrzése és nyomása alatt áll. Ezért Souvanna Phouma herceg lépései a három laoszi párt egyöntetű Jóváhagyása nélkül érvénytelenek lesznek" — jelentette kl Szufanuvong herceg, Rusk elismeri: AZ AMERIKAIAK „SZENNYES HÁBORÚT" FOLYTATNAK DÉL-VIETNAMBAN Washington (CTK) — Rusk amerikai külügyminiszter Washingtonban tartott beszédében elismerte, hogy az Egyesült Államok „szennyes háborúba" keveredett Vietnamban. „A háború nehéz és sok csalódást okoz." Ebből a kijelentésből azonban nem vonta le a logikus következtetést, hogy az Egyesült Államoknak be kellene szüntetnie ezt a háborút, hanem csak az újságírók szemére vetette, hogy túlságosan kiemelik az Egyesült Államok dél-vietnami katonai kudarcait. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy az Egyesült Államok „kommunizmus-ellent" akcióban Ázsiában 1950 óta 160 000 amerikai vesztette életét. Rusk a továbbiakban az Egyesült Államok és Szovjetunió közti kapcsolatokkal foglalkozott. Kljelentete, hogy eddig még nem értek el „teljes enyhülést", mert továbbra Is számos probléma megoldatlan. További egyezmények lehetőségének keresése mellett foglalt állást. Rusk sajnálatát fejezte kl afelett, hogy Franciaország és a NATO közti kapcsolatok meglazultak. Nyilván azzal kapcsolatban jelentette ezt kl, hogy a NATO haditengerészeti parancsnokságából viszszahlvták a francia tiszteket. Kijelentette, hogy a nézeteltérések csakis á NATO jövőbeli összetételét Illetik, míg az alapelvekben teljesen azonos nézeteket vallanak. 1984. épiilis 29. 0j SZŐ 3