Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)
1964-04-29 / 119. szám, szerda
Kollektív fejtörés Ahol a műszaki fejlesztés az igazgató vesszőparipája • Tanácsadó központ a gyárban • Újítások „nagyüzemi" módszerrel • Komplex brigádok a tematikus feladatok megoldására • Anyagi érdekeltség vagy „csak" jutalom? Nem árulunk el újdonságot, ha azt mondjuk: a műszaki fejlesztés objektív szükségszerűség. Miért? Mert egyre növekvő anyagi és kulturális szükségleteink kielégítése csak a termelés állandó növelése és tökéletesítése útján biztosítható. Már-már majdnem közhellyé vált ez a megálllapltás, de értelmét, jelentőségét sok helyütt mindmáig nem tudatosítják. Előfordul, hogy egyes üzemeinkben csak a külső segítséget, a műszaki beruházásokat tekintik „Igazi" műszaki fejlesztésnek, és lebecsülik a belső erőket: az újítómozgalmat, a tematikus feladatok jelentőségét és nem ritkán a más üzemekből származó újítási javaslatokat is. Ennek ellenkezőjét tapasztaltuk a galántai bútorgyárban. Az eredményes műszaki fejlesztés első feltételét Jozef Spevák üzemvezető így fogalmazta meg: — Ha egy gyár vezetőségének nincs kellő hozzáállása a műszaki fejlesztéshez, akkor sikerekről aligha lehet szó. Bevallom, — és ezt ne vegye dicsekvésnek — nekem úgyszólván vesszőparipám a műszaki fejlesztés. Ebből sok mindent megérthet... Spevák elvtárs nemcsak saját álláspontját érzékeltelte a fenti mondatokban, hanem a bútorgyár egész vezetőségéét. Ezért lehetséges, hogy a műszaki fejlesztést elősegítő dolgozókat itt megbecsülik, elismerik munkájukat, sőt a megbecsülés anyagiakban is megnyilvánul. Az első negyedévben 5872 korona jutalmat kaptak az üzem újítói. Tavaly 41 642 koronát. Szép összeg, de ugyanilyen szép az újítási javaslatokkal elért önköltségcsökkentés is. A múlt évben 127 újítási javaslatot dolgoztak ki a gyárban, ebből 94-et elfogadtak, s ugyanennyit realizáltak. A tervezett 457 000 koronás megtakarítás helyett 510 000 koronát értek el. Ez idén az első negyedévben a feltételezett 136 Ü00 korona helyett már 353 000-et mutattak kl. Ez egy alig 800 dolgozót foglalkoztató üzemben igen szép eredmény. A gyár vezetősége mégsem elégedett, a korábbi években ugyanis még jobbak voltak az eredmények. A múlt évi „stagnálást" annnak tulajdonítják, hogy a gyárban már kimerítették az „apróbb" újítások lehetőségét. Most már elérkezettnek tartják az időt arra, hogy mind nagyobb fába vágják a fejszéjüket. Egy-egy újító azonban már kevés az igényesebb feladatok, problémák megoldására. A megoldás: komplexbrigádok létesítése. Az elképzelés jónak ígérkezett, viszont a brigád már nem dolgozhat ösztönösen, csak a saját „szakállára", mert akkor nincs ami öszszetartsa, közös célhoz vezesse. Ezért a vezetőség feladattervet dolgozott ki. Kilenc tematikus feladat megoldását kilenc brigád vállalta. A szervezésnél ügyeltek arra, hogy egy-egy brigádba különféle mesterségű dolgozók kerüljenek: asztalosok, villanyszerelők, géplakatosok, ezenkívül mindenekelőtt mesterek és kiváló dolgozók. A csoport vezetését minden esetben technikus vagy mérnök vállalta, aki gyakorlati ismeretei mellett alapos elméleti tudással is rendelkezik. A feladatok szétírásakor nem feledkeztek meg az anyagi érdekeltségről sem. Mindegyik szövegezésben megtaláljuk a feladat megoldásáért járó pénzjutalmat. A csoportok létszáma különböző, öttől húszig terjed. Ez volt tehát az első lépés az újítómozgalom újabb, fejlettebb formájának, munkamódszerének meghonosításáért. A vezetőség azonban előre látta, hogy az eredményhez ennyi nem elég. Tapasztalatból tudta, ha elmulasztja a brigádok munkájának ellenőrzését, támogatását, csődöt mondanak. Ezért hetenként értékelik tevékenységüket, tanácsokkal látják el őket, és ha már megoldották a feladatot, újabb megbízatást kapnak. A brigádok ellenőrzését maga az üzem vezetője irányítja. Kétségtelen, hogy ezt a gondoskodást a brigádok is értékelik. Munkára serkenti őket. A legnagyobb örömet természetesen az eredmény szerzi. A kilenc tematikus feladat közül már hármat megoldottak, s az értékelések szerint jól. A legjelentősebb a bútordarabok felületének portalanítása géppel. Ma ezt a műveletet egy seprüféle „szerszámmal" végzik, kézileg. A tisztítás nem tökéletes, mert a „seprű" eltávolítja ugyan a port, de egyúttal föl ls kavarja. (Tehát az pillanatok alatt visszaszáll.) A porszemcsék így a lakkozás után is láthatók. A tervezett megoldás lényege az, hogy a portalanítást hengerfejes elszívó végezné nemcsak tökéletesebben, hanem gyorsabban ls. A brigád a berendezés tervrajzát is elkészítette. A komplexcsoport tehát nemcsak az ötletet adja, hanem a feladat teljes megoldását is végre tudja hajtani. A bútorgyár vezetőségének ésszerű szervező munkáját dicséri, hogy a brigádok mellett nem hanyagolják el az „egyéni" újítókat sem. Bizonyíték erre például, hogy a műszaki fejlesztési osztály és az üzem igazgatója felváltva naponta műszaki tanácsadói szolgálatot tart — délután kettőtől háromig. A dolgozók szívesen keresik fel ezt a gyáron belüli tanácsadó központot, s kihasználják az alkalmat, hogy ötleteik megvalósításához a legilletékesebbektől kérjenek útmutatást.A vezetőség az újítómozgalom fellendítése érdekében azt tervezi, hogy bővíti a mesterek jogkörét az újítási javaslatok elfogadását és realizálását illetően. Eszerint egyes kisebb jelentőségű újítások elfogadásáról és be vezetéséről a mesterek döntenek majd, s ötszáz koronáig terjedő jutalmat is javasolhatnak. A cél: minél gyorsabban elbírálni és realizálni a javaslatokat. A mesterek ls érdekeltek lesznek, mert a Jutalom 3 százalékát ők kapják majd. Igen figyelemre méltó a vezetőségnek az az intézkedése is, mely szerint az újítási javaslat gyakorlati kipróbálását két külön brigád (egy asztalos és egy karbantartó) végzi. Ezek a brigádok hozzáértő, tapasztalt emberekből állnak, s nemcsak az a feladatuk, hogy kipróbálják a javaslatot, hanem hogy a dolgozókat is segítsék az új módszer elsajátításában.-: A brigádok ezért a munkáért termé-1 szetesen- minden alkalommal különjutalmat kapnak. Követésre méltó példa. A z üzemben következetesen érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét. Nemcsak az újítók kapnak jutalmat ésszerű ötleteikért, hanem prémium formájában — erre lehetőség van — azok a dolgozók is, akik elsajátítják és alkalmazzák az újítást. Az újítómozgalom a műszaki fejlesztés egyik nem is éppen a legáltalánosabb formája. Számtalanszor meggyőződhettünk azonban arról, hogy alkalmazása megéri a fáradságot. SZABÓ GÉZA Teljesítik feladataikot A nyugat-szlovákiai kerület kisipari termelőszövetkezetei sikerrel zárták az év első negyedét. A külkereskedelemmel összefüggő kötelezettségeiket jóval 100 százalék fölött teljesítsék. Március 31-én a kerület kisipari termelőszövetkezetei egész évi exportfeladatuk 28,3 százalékának tettek eleget. Ezzel megteremtették az egész évi exportfeladatok határidő előtt való teljesítésének feltételeit. A BRATISLAVA! DATEX dolgozói már 1963-ban is kitűnő eredményeket értek el. Nagy mennyiségű napernyőt és esernyőt szállítottak a Szovjetunióba és a tőkésországokba. A szövetkezet az egész évi termelési terv csaknem 40 százalékát már teljesítette. Külföldre több mint 300 000 korona értékben szállított árut terven felül. AZ ÉRSEKÚJVÁRI KOŽATEX is sikeresen teljesítette feladatait. A Szovjetunióba szállított árúval a megrendelők mindig elégedettek voltak. A szövetkezet negyedévi exportfeladatát csaknem 5 -százalékkal túlteljesítette. > A piešfanyi és a lévai kisipari szövetkezet gyártja a mostanában oly keresett szektorbútort. A hazai kereslet kielégítésén kívül a két üzem Nagy-Britanniába is nagy mennyiségű bútort szállít. Anyaghiány miatt a szövetkezetek nehezen teljesítették a negyedévi exporttervet. Hogy ez a jövőben ne ismétlődjék meg, a munkahelyen mindenütt jobban megszervezték a munkát és az anyaggazdálkodás terén ls több fontos Intézkedést léptettek életbe. A KÜTYI KOVOTVAR termelőszövetkezet textilipari gépalkatrészek gyártásával foglalkozik. A megrendeléseknek a gyár — a gyenge munkaszervezés miatt — sajnos, felerészben sem tudott eleget tenni. Exportfeladataink Jelentős részét kisipari termelőszövetkezeteink teljesítik. Az év hátralevő hónapjaiban e munkaszakaszokon még az eddiginél Is több figyelmet kell szentelnünk a terv folyamatos teljesítésének. MICHAL FRÝD ÉKESEN BESZÉLŐ SZÁMOK egészségügyünk fejlődéséről Nem árt, ha most, a választások előtt elgondolkodunk a régi és mai egészségügyi rendszerünk közötti óriási különbségen. Ha tudatára ébredünk annak, hogy a szocializmus számára érthetetlen mindaz, ami a kapitalista államokban történik. Érthetetlen a belga orvosok minden humanizmust nélkü'öző erkölcstelen sztrájkja, vagy a fél végtaggal, esetleg a végtagokat teljesen nélkülöző ártatlan gyermekek, az úgynevezett Contergan-bábik születése. A szocializmus elítéli, megveti azt a rendszert, mely tűri, sőt támogatja a kíméletlen spekulációt, azt, hogy egyesek könnyűszerrel meggazdagodjanak mások bőrére, hogy a tehetősök elnyomják, tönkretegyék a szegényebbeket. Nem árt, ha visszalapozunk a múltba, melynek adatai annyira eltérnek rohamosan fejlődő egészségügyünk alábbi eredményeitől. Egészségügyi intézményeinkben az idei terv szerint a fekhelyek száma országos viszonylatban 1017-tel emelkedik. Bár a beruházási építkezések tervét az egészségügyben az elmúlt évben csupán 90 százalékra teljesítettük, az 1962 évi helyzethez viszonyítva mégis 5 százalékos javulás észlelhető. Az Idei tervek célkitűzése értelmében a figyelem mindenekelőtt a még befejezetlen építkezések tető alá hozására fordítandó. Ennek ellenére az 1963-as évben 15 nagyobb egészségügyi intézmény üzembe helyezésére került sor. Így például Szlovákiában Sninán 180 ágyas, a Ziarban 220 ágyas, Stodon 180 és Zselizen 220 ágyas kórházat adtak át rendeltetésének. KoSlcén 100 ágyas csecsemőklinika, Nyitrán 200 ágyas szülészeti pavilon és Pozsonypüspökin sebészeti pavilon létesült. A múlt év végén 5892 ambuláns egészségügyi Intézményt és 1963 üzemi központot tartottunk nyilván. Ugyanakkor 252 kórházunkban 175 680 ágy várta a betegeket. 12,5 ágyra mintegy 1000 beteg esett. Az 1963-as év folyamán bölcsődéink 5311 férőhellyel bővültek. Ez a befogadóképesség különösen a kelet-szlovákiai kerületben szembeötlő. Az ottani bölcsődék a múlt óv óta 579-el több csecsemőről gondoskodnak, mint az előző években. A terv szerint az Idén a bölcsődék országszerte 6195 hellyel bővülnek, úgyhogy összesen 55 272 csecsemő számára nyújtanak otthont. Gyógyfürdőink a múlt év végéig 24 875 fekhellyel rendelkeztek. A fürdőhelyeket összesen 294 032 páciens kereste fel. Gyógykezelésük 7 479 889 napot, vagyis 81000 nappal többet vett Igénybe mint az 1962-es évben. A fekvőhelyek 10 százalékát a gyermekek és 1,4 százalékát a serdülő Ifjúság részére tartották fenn. Fürdőhelyeink idén két újabb szanatóriummal bővülnek: az egyik a 250 ágyas szanatórium Trenőianské Tepllcén, a másik az ugyancsak 250 fekhelyes, Dudincén létesül. A jövő évben Štrbské Plesón, és Plešfanyban is megkezdik az új gyógyintézetek építését. A trebofíl szanatórium alapkövének letételére 1966-ban kerül sor. Fürdőhelyeink színvonalának emeléséhez sokban hozzájárul a szocialista versenyekben vetélkedő személyzet kezdeményezése. A szocialista munkabrigádok 130 kollektívájába a gyógyfürdők dolgozóinak mintegy 25 százaléka kapcsolódott be. Ebből 48 kollektíva már elnyerte a szocialista munkabrigád címét. A múlt év végén köztársaságunk területén 1372 gyógyszertár volt üzemben. Ezenkívül 239 optikusbolt, 28 egészségügyi árút forgalomba hozó és 7 gyógynövényeket árusító üzlet állt a polgárok rendelkezésére. Orvosaink száma 26 935. Egy orvosra 520 lakos esik. Orvosaink 31,5 százaléka nő. Az elmúlt tanévekben az orvosi fakultások hallgatóink több mint 60 százaléka a „gyengébb nemhez" tartozott. Minden valószínűség szerint az orvosok összlétszámának két harmadát már a közeljövőben a nők fogják képezni. Az Egészségügyi Világszervezet adatai értelmében a világon ma két és fél millió ápolónő dolgozik. Ebből egész Európában — a Szovjetunió kivételével — 780 000, Észak- és DélAmerikában háromnegyed millió és magában a Szovjetunióban 600 000, ápolónő gondoskodik a betegekről. A nővérek ezen aránytalan megoszlása még sokkal kirívóbb, ha abból a szempontból vizsgáljuk a helyzetet, hogy hány lakós esik egy ápolónőre. Ha elég nagy eltérések ls vannak az egyes államok között, a helyzet még mindig Európában a legkedvezőbb, Csehszlovákiában egy ápolónővel 250, a Szovjetunióban pedig 350 beteg számíthat. A nők egészsége érdekében a pollklinikák, egészségügyi központok és tanácsadók női osztályainak a száma 2337-re növekedett. Ezenkívül a nőorvosok 336 üzemi rendelőben gondoskodnak az asszonyok gyógyításáról. Ambuláns kezelésben a nőket a múlt évben összesen 3636 helyen részesítették. A kórházak női osztályain és a szü^ lószeteken a fekhelyek száma ma húsz szórta több mint 1937-ben volt. Az akkori 1225 ágy helyett ma már 14 25i; ágy áll a nők rendelkezésére, akikről 766 nőorvos, valamint 3317 szülésznő ós ápolónő gondoskodik, (KM) • " • -ry <•• A leslvérpártok elméleti folyóirataiból Esz m e i offenzíva és a tömegek közötti politikai munka A púcliovi Makyta üzemben gyártott gyermek- és női készruhákat jól ismerik külföldön is, főként a Szovjetunióban. Képünkön a műrostból készült nyári köpenyek termelési vonala látható. Andrej£ák — CTK felvétele], !JJ .1 ., tÜl SZÖ 4 * 1904. április 29. Ezzel a címmel írt cikket Orbán E László elvtárs a Társadalmi Szemle egyik legutóbbi számába. A cikk az MSZMP VIII. kongresszusa határozatának abból a megállapításából és útmutatásából Indul kl, hogy az osztályharc fő területe a szocialista tudat kialakítása lett. A szerző megállapítja, „hogy a kapitalista múlt eszmei öröksége fékezi a szocialista építést," és hogy a marxizmus eszmei offenzívája a szocializmus építésének elengedhetetlen szükséglete és követelménye. Bár Igaz, hogy a kongreszszus óta sok minden történt az eszmei offenzíva végrehajtása érdekében, sokak előtt még mindig nem tiszta, hogy mi is az az eszmei offenzíva, és mi a feladata. „Az eszmei offenzíva — Írja a szerző — az eddiginél színvonalasabb, harcosabb, hatékonyabb ideológiai munkát jelent, erőteljesebb harcot a burzsoá és kispolgári nézetek ellen, a szocialista tudat formálásának meggyorsításáért. Itt természetesen nemcsak valamiféle szubjektív óhajról van szó, hanem az eszmei offenzíva meghirdetését a társadalmi fejlődés követelményei Indokolják. A szocializmus alapjainak lerakása után, a szocialista "társadalom teljes felépítése a termelőerők olyan fejlesztését, a szocialista társadalmi viszonyok olyan megszilárdítását, a szocialista nemzeti egység olyan kibontakozását követeli, amelynek elengedhetetlen feltétele a dolgozók szocialista tudatának kialakítása. Ugyanakkor a szocializmus alapjainak lerakása, az, hogy a szocialista termelési viszonyok társadalmunkban osztatlanul uralkodóvá váltak, létre is hozta az objektív feltételeit annak, hogy a társadalom életének minden területén és az emberek tudatában uralkodóvá váljék a marxizmus—leninizmus." Ezek azok az objektív körülmények, amelyek szükségessé teszik az eszmei-politikai nevelőmunka fokozását. Ám látni kell azt ls, hogy az eszmei offenzíva helytelen irányba terelődnék, ha elvonatkoztatnánk az élet valóságától, az emberek mindennapi életétől és problémáitól. Ez nyilvánvaló, hiszen „az emberek tudata elsősorban ott formálódik, ahol élnek, dolgoznak: a munkában; abban a kollektívában, amelyben életüket eltöltik. Az emberek tudatát, világnézetét mindenekelőtt a szocialista építőmunkában, a társadalmi tevékenységben való részvétel és vele összefüggő tudatos kommunista nevelés formálja." A kommunisták, e társadalmi szervezetek aktivistái és tagjai, akik ott élnek és dolgoznak az emberek között, mindennapos és közvetlen kapcsolatban vannak velük, sajnos, sokszor maguk sem tudják, ml a feladatuk az eszmei offenzívában, és a maguk területén hogyan valósítsák meg. Holott a helyzet az, hogy az emberek tudata és erkölcse a munkában, a mindennapi beszélgetések alkalmával formálódik és alakul, s ebben döntő szerepük van a kommmunlsták magatartásának, munkájának és szavának, — a kommunisták példamutatásának. Mindebből pedig az következik, hogy az eszmei offenzíva kiterjed az élet minden területére és hogy ebben a maga munkahelyén, a maga területén részt kell vennie minden kommunistának és aktivistának. „Azt jelenti, hogy egész ideológiai munkánkat közelebb kell vinnüni az élethez, a szocialista égi-. téshez, az építőmunka napi problémáihoz és feladataihoz. Eszméink alapján választ kell adnunk az embereknek mind a nagypolitika, mind a mindennapi élet felvetette kérdésekre és az élet napi tényeit, eseményeit jobban fel kell használnunk eszméink megmagyarázására, politikánk igazságainak igazolására" Fontos ezt hangsúlyozni azért, mivel sok pártszervezetben még nem látják eléggé tisztán 1, hogy a gazdasági építés és az eszmei munka, a szocialista tudat formálása szorosan kapcsolódik egymáshoz, kölcsönösen segíti egymást. Ugyanis a gazdasági építésben elért sikerek adják a legjobb feltételeket a szocializmus eszméinek megértésére és befogadására, viszont az ideológiai munka eredményei közvetlenül visszahatnak a szocialista termelési viszonyok megszilárdulására, a gazdasági munkára. Világossá válik ez akkor, ha feltesszük a kérdést: melyek azok a főbb kérdések, amelyeket a tömegek körében végzett eszmei munka előterébe kell állítani? „Az eszmei offenzíva döntő része: a párt politikájának hirdetése, megmagyarázása — állapítja meg a cikk írója, majd így folytatja: — A nagy tömegek szocialista tudatának kialakítása elsősorban mindennapi tapasztalataikon, és a párt politikájának, az e politikában testet öltő alapvető marxista tanításoknak a megértésével lehetséges . Az ideológiai munkának a legfőbb feladata az, hogy megértesse ez emberekkel a szocialista társadalom felépítésének nagy célkitűzéseit, mozgósítsa a dolgozókat a feladatok megoldására és — ezekkel' összefüggésben — a kapitalista nézetek maradványul elleni harccal jtegíts© .swejfl-