Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-29 / 119. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! UJSZO SZLOVAKIA KOMMUNISTA PARTJA KOZPONT1BSZQTTSA6ANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. április 29. szerda • 30 fillér • XVII. évf. 119. szám TÁRSADALMI ÜGY Ha az ember elgondolkodik a szövetkezetek VI. országos kong­resszusának friss, még rendezet­len élményei felett, szinte lehetet­len figyelmen kívül hagynia a kongresszus kimenetelének né­hány jellegzetes alakulását. A fő­beszámoló és a küldöttek felszó­lalása • J- az ország bármely ré­széről voltak ls — egy közös pont­ban megegyeztek: a szövetkezeti tagok nagyra értékelik a párt gondoskodását. Az anyagi érde­keltség kérdésének megoldásáról, a termelés fejlesztéséről, a szociá­lis és egyéb vívmányokról, vala­mint a beruházási építkezés körül évekig húzódó fogyatékosságok megszüntetéséről tárgyilagosan beszéltek. Nagyra értékelték az erről szóló Intézkedéseket, a párt és szervei hatalmas munkáját. A mindennapi kenyérért küzdő emberek, a szövetkezeti gazdálko­dás Irányításában, a tej- és hús­termelés, valamint a gabonavetés és az aratás szervezésében saját sorsukon érzik, hogy a kényes kérdésekről már nemcsak beszél­nek, hanem Igyekeznek megolda­ni is őket. A párt figyelembe ve­szi hozzászólásalkat, gyakorlati ismereteiket és egy jottányit sem enged a XII. kongresszus célkitű­zéseiből. A szövetkezeti kongresszus eze­ket a célkitűzéseket nemcsak ma­gáévá tette, hanem megmondta azt ls, hogy mit tesznek a szövetke­zetesek annak érdekében, hogy a megadott határidőn belül, 1970-ig a mezőgazdaság színvonalát az ipari termelés színvonalára emel­jék. A szakosításban és a terve­zésben bekövetkezett progresszív változások, nem a véletlen műve. Ez a megfontolás a XII. kongresz­szus következtetései gondolatának ama megértéséből fakad, melyet a márciusi ülés a szövetkezeti fa­lu életének fellendítésére fogana­tosított. A kongresszuson nem a műit évek hibáit hántorgatták fel, még­is felelevenítették a történteket. A hála szavaival illették a szö­vetkezetek alapítóit, azokat, akik lelket leheltek a fiatal EFSZ-ek­be, akik életképes gazdaságokká formálták és a zűrzavarban sem engedték, hogy a szövetkezetekben csökkenjen a termelés. Emlékez­zünk csak: az 1963-as évben az 1948-as esztendőhöz viszonyítva a mezőgazdasági termelés 34 száza­lékkal, az árutermelés pedig csak­nem 90 százalékkal emelkedett. Az egy állandó dolgozóra jutó nyers­termelés ugyanakkor mintegy 150 százalékkal növekedett Az egész világ, jóbarát, ellenség egyaránt nagyra értékeli ezeket az eredmé­nyeket. A kongresszus küldöttel, akik a szövetkezeti tagok millióit képvi­selték, bebizonyították, hogy a szövetkezeti parasztság a jövőbe tekint, jól látja feladatát és büsz­kén vállalja a felelősséget a szo­cialista mezőgazdaság építéséért, a termelés vállalati alapjának ki­alakításáért. Az új feladatok sok­kal igényesebbek, mint a szövet­kezetek megalakítása, mert nem elegendő itt már a puszta kiállás, akarat. Képzettség, szakismeret, a nagy gazdasági egységekbe tömö­rülő szövetkezetek szervezése, irá­nyítása, ezek a követelmények Ez a felismerés mélyen gyökere­zik nemcsak a mezőgazdaságot Irányító szervek munká|ában, ha­nem magukban a szövetkezetek­ben ls. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szakképzetségnek, noha gyümöl­csei csak a jövő övekben éreztetik majd hatásukat. Äm, mihez nyúl­junk most? A kongresszus erről a kérdésről sem hallgatott. A Havliőkűv Brod-i és más járások küldöttel ponto­san megmondták, mit tesznek, hogy hektáronként átlagosan 220 mázsa, vagy ennél is több burgo­nya teremjen. Az érsekújváriak kifejtették, milyen módon szerve­zik meg a munkát, hogy a kuko­ricából, évelő takarmányokból a lehető legtöbb emészthető fehérjét nyerjék. Aki még ezt sem tartja elég konkrétnak, lapozza át a kong­resszus jegyzőkönyvét s győződjék meg, mit mondott Karvaj mérnök a surányi, Mlynárčik elvtárs a smrečanyi szövetkezetből. Fan­tasztikus ígéretek nélkül vázol­ták jövőjüket. Nem lehetett volna komoly ta­nácskozás, ha a XII. kongresszus határozatainak teljesítésével kap­csolatosan nem hangzottak volna el szavak az ipari üzemek címé­re ls. A szövetkezeti kongresszus nyíltan kimondotta: a mezőgaz­daságot vállalati alapra kell he lyezni — ez a párt határozata — amit maga az élet is követel, a szövetkezetesek minden tőlük tel hetőt elkövetnek, de maguk ere­jéből minderre nem képesek. Nem ők gyártják a gépeket, a villamos energiát, nem készítenek műtrá­gyát és nem meregethetik kézzel folyóból a vizet. Ezek mind az ipar dolgozói és mérnökei fel adatkörébe tartoznak. Hogy egy­szerűbb legyen a magyarázat: a háború előtti mezőgazdaságból 80 százalékban vették kl részüket a dolgozó parasztok és csak 20 szá­zalékán osztozott az Ipar. Ma azonban 50:50 az arány, de az Ipar részesedésének még ennél nagyobbnak kell lennie. Soknak még mindez nem vilá­gos, s ennek csak népgazdaságunk látja kárát. A szövetkezeti kong­resszus azonban újból az illetékes gépipari, vegyipari ós a tervező szervek fülébe duruzsolta Jogos követelését. Nem lehet árva többé a mezőgazdaság, amely csak azt a könyöradományt várja, melyet a többi szakágazatok feleslegesnek tartanak. Egyenrangú partnerként Jelentős ágazata népgazdaságunk­nak s éppen ezért az általános követelményekkel összhangban kell tovább fejlődnie. Aki lebecsüli a mezőgazdaság jelentőségét, akar­va, nem akarva a fejlődés kerék­kötője. Ezzel kapcsolatban ls véleményt nyilvánított a kongresszus és arról biztosított, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja nem engedi megállítani a mezőgazdaság logi­kus történelmi fejlődését. Az or­szág szövetkezeti tagsága nevé­ben a küldöttek egyértelműen ki­mondották : erejüket nem sajnál­va mindent elkövetnek, hogy a párt XII. kongresszusának hatá­rozatait az utolsó betűig teljesít­sék. Egyetértünk Antonín Novotný elvtárs beszédével, — olvassuk a kongresszus zárónyilatkozatában —, aki hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaság szocialista építését a munkásosztály és a dolgozó pa­rasztokkal kiépített szilárd szö­vetség segítségével valósíthatjuk meg, s továbbra Is ezt követi a szocialista társadalom alapérdeke Magunkévá tesszük a fejlett me­zőgazdaság építése érdekében ki­fejtett szavait, mert csak ezen az alapon egyenlítődhetnek ki a mezőgazdaság és az ipar, a falu és a város között levő különbsé­gek, ezen a szilárd alapon fejlőd­het az új kommunista társadalom. A hradecl kezdeményezés visszhangra talált Érdeklődésünk előterében a minőség és gazdaságosság A Hradec Krőlové-i Győzelmes Február Üzem dolgozóinak kez­deményezése alapján kibontakozott országos mozgalom az egész országban elterjedt. Üzemeink mindenütt a Szlovák Nemzeti Felke­lek és hazánk felszabadulása 20. évfordulójának méltó megünnep­lésére készülnek. Számtalan üzem jelentkezett már e két jelentős emléknap munkával való megünneplésére, valamint a „felszabadu­lási évforduló üzeme" cim elnyeréséért folyó versenybe. Bányászaink az élen A rozsnyói vasércbánya dolgozói az első negyedév folyamán terven felül 1500 tonna vasércet fejtettek. Hazánk e fontos üzemének dolgozói azonban nemcsak a mennyiségi mu­tatók Javítására törekszenek. Az is érdekli őket, hogy a kiváló minőségű termékeket mennyiért állítják elő. Jó munkaszervezéssel, a technika tö­kéletesebb kihasználásával negyed év alatt 79 000 koronával csökkentették az önköltséget. Védik az erdőt Bányászaink az aláducolásnál je­leutős mennyiségű fát használnak fel. A rudfíany, slovinkyl, rozsnyói és a Nižná Slaná-i bányaüzemek dol­gozói ez új technológiai eljárások bevezetésével az utóbbi időben Jelen­tős mennyiségű fát takarítottak meg. Az erre irányuló országos verseny értékelésénél kiderült, hogy a há­rom bányaüzem az első negyedév alatt 374 000 korona értékű bánya­fát takarított meg. Javítják a közszolgáltatást A trebišovi közszolgáltatási vállalat a lakosságnak nyújtandó szolgáltatá­sok kibővítésére, azok minőségének növelésére tett felajánlást. A járási ipari vállalatban — minden korona teljesítmény után számítva — egy fillérrel csökkentik az évi termelési költséget. Ez az intézkedés előrelát­hatólag 150 000 koronával teszi ol­csóbbá a termelést. (— ik) így épül a vasmű A Dubnica! Gépgyár dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés közelgő 20. évfordulója tiszteletére elhatározták, hogy a vasmű egyik gépsorának sze­relésénél a hideghengerde pácoló részlegét határidő előtt — május 15­re — elkészítik, hogy ez a lehető leg­rövidebb időn belül megkezdhesse a próbaüzemeltetést. Csökkentik az önköltsége t v A skalica! Golyőscsapágygyár dol­gozói is szép elhatározással köszön­tik az SZNF. 20. évfordulóját. A mű­szakiak és a munkások arra kötelez­ték magukat, hogy a teljes termelési tervet 3 százalékkal túlteljesítik, mert erre a második negyedévben minden lehetőségük megvan. Az üzemben há­rom hónap alatt 25 000 koronával csökkentik az önköltséget. v, >. ' * % Döntő tényező: a minőség A kunCicei Nagy Októberi Szóda* lista Forradalom Vasműben ebben az esztendőben körülbelül egymillió ko­ronával csökkentik az önköltséget. Az önköltségcsökkentést Jelentős mértékben a vasúti teherkocsik kör­forgási idejének csökkentésével érik el. A vasutasok munkájának meg­könnyítésére Tfinecen 18 000 vasúti kocsit állítanak majd össze kész sze­relvényekké. Példamutató továbbá a vítkovicei olvasztárok akciója: a ter­mékek előállítási árát tonnánként egy koronával csökkentik. A szudáni kormány válasza Hruscsov üzenetére Moszkva (CTK) — Ibrahim Abbud, Szudán miniszterelnöke a napokban válaszolt Hruscsov 1963 december 31-1 üzenetére. Egyetértett azzal, hogy a határ­problémák gyakran bonyodalmat okoznak, veszélyeztetik a biztonsá­got és a békét. Meggyőződésünk, hogy a határproblémák nagyon ve­szélyesek és azonnal meg kell őket oldani. A szudáni kormány vélemé­nye szerint ilyen probléma Paleszti­na kérdése ls. A szudáni kormány támogatja a szovjet kormány javaslatát az erő­szak alkalmazásának betiltásáról a határviszályok megoldásában. Ogy véljük, hogy az Ilyen szerződés meg­kötése újabb szerződésekhez vezetne, melyek mégjobban megszilárdítják az emberiség Igyekezetét a világbéke el­érésére. Ben Bella Taskentban Moszkva (ČTKJ — Ahmed Ben Bel­la, algériai elnök Taskentba, Üzbe­kisztán fővárosába látogatott. Az al­gériai elnök május előestéjén vissza­tér Moszkvába. Az üzbég főváros la­kossága szívélyes üdvözlésben része­sítette Ben Bellát. A Nováky III. villanytelep tűzsújtotta részlegei újjáépítésén két műszak­ban dolgoznak. Képünkön Ján Zavadský, a plzeüi Lenin Művek szerelőjo a második turbogenerátort tisztítja. (F. Kocian felvétele — ČTK) Szabadon bocsátottak négyszáz görög politikai foglyot Athén (CTK) — A görög igazság­ügyminiszter határozatot írt alá 400 politikai fogoly szabadonbocsátásáról, akiket a hitleri megszállás elleni par­tizánharcban való részvételért, vagy az 1S47—1949-es polgárháborúban va­ló részvételért ítéltek el. A görög börtönökben kb. ezer politikai fogoly sínylődik. A szabadonbocsátottak kö­zött van Tony Ambatielosz, a görög tengerész-szakszervezet vezetője. A második világháború alatti ellen­állási mozgalomban szerzett érde­meiért az angol kormány kitüntetés­ben részesítette és Görögországban 1947-ben halálra ítélték. Az ítéletet 1952-ben életfogytiglani börtönbünte­tésre enyhítették. Együttvéve 17 évet töltött Í> börtönben. Négy esztendő távlatából - ú| választások előtt Választásokra készülünk és szoká­sunkhoz híven, felhasználjuk ezt az időszakot az elmúlt négy esztendő alatt kifejtett munkásságunk sike­reinek, fogyatékosságainak felméré­sére, tapasztalataink összegezésére és felkészülünk az elkövetkezendő fel­adatok teljesítésére. Szükséges ez annál is inkább, mivel a szocialista demokrácia elmélyítésével párhuza­mosan tovább bővül az államhatal­mi és végrehajtó szerv funkcióját, gyakorló nemzeti bizottságok Jogkö­re. Ebből következik a nemzeti bi­zottságok tennivalói igényességének további növekedése is. Éltünk az adott lehetőségekkel Hazánk területi átszervezése után a volt királyhelmeci, részben a nagy­kaposi és seőovcel járások területével gyarapodott az új trebišovi járás. A Járási nemzeti bizottság elsőrendű feladatául tűzte ki a járás gazdasá­gi, kulturális fejlesztését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális szük­ségletei kielégítésének biztosítását. Az új alkotmány, az NB-k tevékeny­ségét, bővülő hatáskörét szabályozó, a dolgozóknak a közügyek Intézésébe és az államirányltásba történő be­kapcsolódására irányuló rendelkezé­sek megteremtették ehhez a feltéte­leket. A Járási nemzeti bizottság alakuló ülése után — melyen pártunk KB­ának 1960 április 7—8-án hozott ha­tározatai szellemében aprólékosan elemeztük az NB-k növekedő jogkö rének és felelősségének alapelveit — az új járás adottságainak megfele­MICHAL MICHALČÍK elvtárs, a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság elnöke lően politikai-szervezési Irányelvek­ben határoztuk meg a tennivalókat. Rögtön az első ülést követően a já­rási nemzeti bizottság 80 képviselője a járás 106 községében munkához látott... A legtöbb problémát okozó ágazatok Tudvalevő, hogy járásunk egyike Kelet-Szlovákia legproduktívabb me­zőgazdasági körzetének. Közel 107 ezer hektár mezőgazdasági földterü­lettel — ebből több mint 72 ezer hektár szántóval — rendelkezünk Ennek túlnyomó részén szocialista nagyüzemi gazdálkodás folyik. Köz­vetlenül az új járás létesítése és szer­veinek megválasztása után igényes feladat állt előttünk: biztosítani az aratási, begyűjtés! és őszi munkála­tok időbeni elvégzését. Ez részben sikerült ls. A gabonanemük felvá­sárlásában elsők lettünk a kerület­ben. Viszont általában 1960-ban nem értünk el — a mezőgazdasági terme­lés vonalán — a kitűzött feladato­kat. Legtöbb nehézség a takarmányok begyűjtése, a vetés és az őszi mély­szántás biztosítása terén mutatkozott. Ennek következtében 1961 tavaszán rendkívüli intézkedéseket kellett fo­ganatosítanunk. Okulva az Irányító munka kezdeti fogyatékosságaiból, a téli időszakot arra használtuk fel, hogy a Járást és a hely) nemzeti bizottságok funk­cionáriusai elsajátítsák a tömegszer­vező munka helyes formáit. Külön­féle iskolázásokat szerveztünk az NB-k képviselői és alkalmazottai, va­lamint az EFSZ-ek vezető dolgozói és a nőbizottságok részére. Nyugodtan kijelenthetem, hogy a felmerülő nehézségek mellett — me­lyek főleg a hiányos tapasztalatok­ból származtak — járásunk nemzeti bizottságai aránylag Jól teljesítették feladataikat. Az elmúlt négy esztendő alatt Já­rásunkban a legnagyob problémát két fontos szakaszon: a mezőgazdaság és a beruházási építkezések vonalán észleltük. E két ágazat irányítását — a nyert tapasztalatok alapján — a kormány erre vonatkozó határozatai értelmében egy évvel ezelőtt kivon­ták a járási nemzeti bizottságok jog­köréből. A többi szakaszon eredményesebben Habár a mezőgazdaság vonalán nem értük el a kívánt fejlődést, nem lehet (Folytatás a 2. oldalon) »

Next

/
Thumbnails
Contents