Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-26 / 116. szám, vasárnap

A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS 20. ÉVFO (A CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának tézisei) Népünk azoknak az eseményeknek méltó megünneplésére készül, amelyek ágyúdörgéssel Jelezték a náci uralom közelgő bukását, és új, dicső fejezetet nyitottak Csehszlovákia történelmében. Húsz évvel ezelőtt összeomlottak a régi rendszer pillérei, új, népi demok­ratikus rendszer született, amely a legkedvezőbb feltételeket terem­tette meg népeink igazságos nemzeti és társadalmi fejlődésére. Ennek keretében és szellemében ünnepeljük a Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóját. Ez a nagy történelmi esemény a nemzeti és demokratikus forradalom további nevezetes határköveivel együtt nemcsak történelmünk hősi fejezeteire emlékeztet, s nem is lehet csupán emlékezés, hanem a szocialista építés eredményeinek dísz­szemléje, ösztönző erő azoknak a jelenlegi feladatoknak követke­zetes és hatékony végrehajtására, amelyeket a CSKP XII. kongresz­szusának irányvonala a fejlett szocialista társadalom építésében jelölt ki dolgozóinknak. 1. A burzsoá Csehszlovák Köztársa­ság megalakulása 1918-ban fontos történelmi határkő volt a csehek és a szlovákok együttélésében. Äm a Mün­chen előtti köztársaságban az ural­kodó cseh burzsoázia kapitalista for­mában az úgynevezett csehszlovakiz­mus alapján próbálta megoldani a szlovák nemzeti kérdést, amely tagad­ta a szlovák nemzet önálló létét. A burzsoá kormány elvakult politiká­ja megkönnyítette a reakciós ludák nacionalizmus sötét garázdálkodását, amely aláásta a köztársaságnak a hitleri agresszió által, veszélyeztetett egységét. A müncheni behódolással kudarcot vallott a szlovák kérdés burzsoá megoldása. 2. Az áruló ludák szeparatista ele­mek ezt arra használták fel, hogy további nacionalista hullámot indí­tottak el, melynek segítségével Szlo­válkában magukhoz ragadták a ha­talmat. A ludákok azzal, hogy a hitleri Németország védnöksége alatt szlo­vák bábállamot létesítettek, elszakí­tották Szlovákiát és lehetővé tették a hitleristáknak, hogy megszállják a köztársaság megmaradt részét és felszámolják állami önállóságát. Né­peink állami sorsa ebben az Időben ideiglenesen eltért egymástól. A ludák kormány, mely azt hangoztatta ön­magáról, hogy a szlovák nép nemzeti szabadságvágyát testesíti meg, csak­hamar leleplezte magát mint egy olyan klerofaslszta csatlősrendszert, amely a szlovákok nemzeti megsem­misítésére készülő hitleri imperializ­mus kegyetlen elnyomásába hajtotta Szlovákiát. Az úgynevezett önálló szlovák állam látszólag nemzeti ál­lamnak bizonyult. A szlovák kérdés ludák nacionalista „megoldása" még nagyobb kudarcot vallott, mint az előző Masaryk—Beneš-féle megoldás. Sem a cseh, sem a szlovák burzsoá­zia nem volt képes ténylegesen biz­tosítani a szlovákok nemzeti létét és szép Jövőjét. A történelem az új osz­tálynak — a CSKP vezette forradalmi munkásosztálynak szánta ezt a tör­ténelmi szerepet. 3. Már ezekben a mozgalmas évek­ben bebizonyosodott, hogy a szlovák nemzeti kérdés megoldásának egye­düli helyes irányvonalát Csehszlová­kia Kommunista Pártja szorgalmazta. Csak az előző Időszakban fokozato­san kidolgozott alapelvek — a szlo­vákok önálló nemzeti léte, önrendel­kezési Joga, szabad és sokoldalú nemzeti fejlődése — biztosíthatták a szlovák nemzet boldog jövőjét. A kommunisták mindig következete­sen harcoltak mind a cseh naciona­lizmus — a csehszlovakizmus —, mind a szlovák ludák nacionalizmus ellen. A nemzeti kérdésben elfoglalt állás­pontjukat elválaszthatatlanul egybe­kapcsolták a társadalmi haladás ós a forradalom érdekeivel. A második világháború kezdetének tragikus óráiban, amikor a Benešt követő burzsoá emigráció imperialis­ta érdekekhez fűzte Csehszlovákia sorsát, a CSKP a szlovákok szabad életének jelszavaival harcolt a ludák rendszer ellen. Itthon és az emigrá­cióban következetesen küzdött Cseh­szlovákia új, népi és demokratikus alapokon történő megújhodásáért, hogy Így lehetővé váljék a szlovák nemzeti kérdés igazságos megoldása. A párt kitartó küzdelmének nagy ré­sze volt abban, hogy a Csehszlovák Köztársaság megújhodása összeforrt a Szovjetunió vezette haladó szellemű antifasiszta harccal. Az örök csehszlo­vák—szovjet barátság népeink harcá­nak egyik fő jelszava és követelmé­nye lett. E fejlődés határköve volt az­tán az 1943-as csehszlovák—szovjet szerződés, amely eldöntötte a Cseh­szlovák Köztársaság nemzetközi elis­merését. Ekkor már kirajzolódott a népi demokratikus Csehszlovákiának, a csehek és szlovákok tényleges test­véri állami együttélése új, haladóbb formájának képe. 4. Szlovákiában a nemzeti felsza­badító harcnak ezt a célját a Szlovák Nemzeti Felkelés testesítette meg, amellyel tetőfokára hágott a szlovák nép hősles küzdelme a fasizmus, a ludákság és a náci elnyomók ellen. 1944. augusztus 29-én a szlovák munkások, parasztok, értelmiségiek ezrei és a többi réteg antifasiszta erői felkeltek és harcot Indítottak a hit­leri megszállók és áruló ludák ügy­nökeik ellen az új Csehszlovák Köz­társaságért. A felkelés harci erejét a partizánok, a felkelő szlovák kato­nai alakulatok és az új csehszlovák hadsereg alakulatainak mozgósított tagjai alkották, akiket az egész nép támogatott. 5. A Szlovák Nemzeti Felkelés ve­zető erejét a kommunisták alkották, akik a CSKP moszkvai vezetőségének és az SZLKP illegális vezetőségének irányvonalát követték. A kommunis­ták az előző években kitartó ellenál­lási tevékenységükkel tekintélyt sze­reztek maguknak a nép körében, szé­lesen elágazó illegális szevezetet épí­tettek ki, amely a szlovák nemzeti felszabadító mozgalom magva volt, és döntő mértékben helyes politikai irányt mutatott a felkelésnek. Ez volt a kommunista párt erős nemzeti be­folyásának alapja. A párt és a nép nagyra becsüli az illegális kommunista harcosok ezrei­nek hősies küzdelmét. Eveken át bátran kockáztatták életüket, közülük sokan hősi halált haltak a vesztőhe­lyeken, a börtönökben és a koncentrá­ciós táborokban. Hálával emlékezünk Karol Smidke, Ján Sverma és sok más elvtárs tevé­kenységére, mellyel hozzájárultak a felkeléa alőkészítéséhez és vezetésé­hez, a partizán- és fegyveres harc irányításához, hálával emlékezünk a szlovák és a cseh nép szabadságáért és szilárd egységéért vívott közös harcban szerzett halhatatlan érde­meikre. B. Szlovákia Kommunista Pártja a Szlovák Nemzeti Felkelés Idején a fel­kelés valamennyi szervében egyen­gette és szorgalmazta a Nemzeti Front Irányvonalát. A kommunisták érdeméből megszerveződtek Szlovákia új politikai erői, amelyek a munká­sok, a parasztok, a hazafias értelmiség és az antifasiszta burzsoázia politikai és harci tömbjét képviselték. Szlová­kia Kommunista Pártjának 1944. szep­tember 2-i nyilatkozata összefoglalta a felkelés fő céljait, amelyekért az egész párt, a kommunisták valameny­nyl területen — a partlzánosztagok­ban, a felkelő hadseregben, a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a nemzeti bi­zottságokban küzdöttek. A gyűlölt ellenség ellen vívott fegyveres harc során a kommunisták egyidejűleg tanulták a kormányzást és a társadalom Irányítását. Annak a hálózatnak alapján, amely már az il­legalitásból irányította a nemzeti el­lenállást, valamennyi városban és fa­luban megalakultak a pártszerveze­tek. A pártszervezetek a nemzeti bi­zottságokkal együtt a fronton küzdő népi erők fő összekovácsolói voltak, és irányították a felszabadított terü­letek közigazgatását. A párt egyesült a baloldali szociáldemokratákkal, s megrendezték az üzemi bizottságok podbrezová! értekezletét, amely le­rakta a szakszervezeti egység alap­jait. 7. A Szlovák Nemzeti Felkelés fon­tos határkő volt a szlovák munkás­osztály politikai érésének folyamatá­ban. A dolgozó tömegek felbecsülhe­tetlen politikai iskolája lett, kipróbál­ta a jellemeket, a szlovák munkás­osztálynak új forradalmi kádereket nevelt, amelyek a felszabadulás után a párt-, állami, gazdasági, szakszer­vezeti és más társadalmi szerveze­tek gerincévé és mozgatóerejévé- vál tak. 8. A Szlovák Nemzeti Felkelés egy­idejűleg kifejezte a szlovák és a cseh nép közös forradalmi erőfeszítéseit abban a küzdelemben, amelyet az igazságos társadalmi berendezésű Csehszlovákia dolgozóinak jogaiért vívtak. Ez az erőfeszítés, amely a München előtti Csehszlovákiában a burzsoáziával folytatott osztályegytltt­működésre épülő szociáldemokrata opportunizmusba ütközött, a nemzeti felszabadító harcban leküzdötte a passzivitás és a várakozás irányzatait. A kommunista párt által a fasiz­mus ellen és a nemzeti szabadságért állandóan harcba mozgósított néptö­megek aktív részvétele a Szlovák Nemzeti Felkelésben a népi erők olyan fölényét eredményezte, amely lehetetlenné tette, hogy a nemzeti szabadság kivívásával a cseh és a szlovák burzsoázia ugróhldat nyerjen az államhatalom megragadására. El­lenkezőleg, ez jelentette a munkás­osztály hatalomra jutásának kezdetét A második világháború a dolgozók nagy részének szemében dlszkredl tálta a burzsoázia uralmát, kormá­nyát és a kapitalista társadalmi rend szert. Ezért a leigázott európai népek dolgozóinak tekintete a Szovjetunió felé irányult, amely nemcsak a nem­zeti szabadság kivívásának reményét jelentette, hanem az új társadalmi rendszert is megtestesítette. A cseh­szlovák népnek a Szlovák Nemzeti Felkelésben szerzett tapasztalatai ezért a háború utáni népi demokra­tikus Csehszlovákia haladó irányú fejlődésének alapvető mozgatóerejét alkották. 9. A Szlovák Nemzeti Felkelés In­ternacionalizmusa még Jobban kidom­borította az állami, nemzeti és osz­tályérdekek szerves egybeforrását A felkelők soraiban nemcsak szlová kok és csehek, hanem sok más eurő pai nép fial is harcoltak: bolgárok, franciák, lengyelek, magyarok, ju­goszlávok és mások, köztük német antifasiszták ls. Ezek és a szovjet partizánok ezrei a felkelésben való részvételükkel nagyszerű emlékművet állítottak a második világháborúban nemzeti szabadságukért küzdő népek nemzetközi barátságának. Ezért a Szlovák Nemzeti Felkelés a második világháború antlhltlerista ellenállásá­nak legkimagaslóbb harc! eseményei közé tartozik. A háború utolsó szaka­szában a hitleri hadigépezet gyöngí­tése szempontjából ls nagy volt a felkelés közvetlen katonai Jelentő­sége. 10. A Szlovák Nemzeti Felkelés a nemzeti és demokratikus forradalom kezdetét Jelentette Csehszlovákiában. Több irányban feltételeket teremtett arra, hogy tovább fokozódjék és oly mértékben terjedjen el, amilyen mér­tékben a szovjet hadsereg és a mcl lette küzdő csehszlovák katonai ala kulatok felszabadították hazánk terü­letét, s hogy a népi ellenállás az egész köztársaságban feltartóztatha­tatlanul tovább erősödjék. Ez az 1945-ös dicső májusi felkeléssel érte el tetőfokát. Csehszlovákia egész né­pének ünnepe, hisz összefügg a szo­cialista Csehszlovákia kezdetével; idei ünneplésével megkezdődnek a köztár­saság felszabadulása 20. évfordulójá­nak ünnepségei. 11. A felkelésben a forradalom ki­bontakoztatásának egyik fő láncsze­mét a nemzeti bizottságok alkották, élükön a Szlovák Nemzeti Tanáccsal. A néptömegek hatalmi eszközét kép­viselték. A nemzeti bizottságok köz­vetítésével kezdett kibontakozni a dolgozók aktivitása és kezdeménye­zése a harcban és a felszabadított területek közigazgatásában. A kom­munisták a nemzeti és a demokrati­kus forradalom szellemében, a for­radalmi átalakulások fejlődésének vonalán irányították a néptömegek aktivitását — követelésül tűzték kl a kollaboránsók és árulók iparválla­latainak államosítását és a földrefor­mot annak az elvnek szellemében: a föld azé, aki megműveli. A nemzeti bizottságok területén játszódott le a népi közigazgatás győ­zelmes küzdelme a burzsoá állam megcsontosodott bürokrata rendszeré­vel. A harcoló katonai és partizán­alakulatok segítése különféle módjai­nak keresésében kimeríthetetlen volt a nép alkotóképessége. A nép lelke sedése szervező és irányító elemére talált a nemzeti bizottságokban, ame­lyek minden erőfeszítést a náci meg­szálló hadsereg elleni küzdelemre irányítottak. így tehát a gyakorlatban szétesett a ludák államapfiarátus, ki­alakult és kiállta a próbát a jövő­beni népi demokratikus rendszer népi Igazgatásának alapja. 12. A Szlovák Nemzeti Felkelés megerősítette népeink és a Szovjet­unió népeinek barátságát. A Szovjet­unió segítsége, — amelyet nemcsak a fronton aratott, és a hitleri ha­digépezet erejét aláásó döntő sikerek jelentettek, hanem szovjet partizánok és parancsnokok jelenléte is a felke­lés hadszínterein, továbbá a hadi anyag és fegyverszállítások — rend­kívül nagy hatással volt barátságunk kialakulására és fejlődésére. A szov­jet hadsereg duklai hadművelete, melynek során a csehszlovák katonai alakulatok ls elérték a haza drága földjét, közvetlen segítség volt a Szlovák Nemzeti Felkelésnek. A duk­lai szorosban vívott hősles harcok megkönnyítették a felkelés harcosai­nak a hitleri túlerő ellen vívott küz­delmét. A szovjet és a csehszlovák katonák és partizánok vére örökre megpecsételte népeink és a Szovjet unió népeinek barátságát. 13. A Szlovák Nemzeti Felkelés tör­ténete segítségünkre van a szocia­lista Csehszlovákia forradalmi gyö kereinek Megismerésében. Újra Iga­zolja, hogy a demokratikus antifasisz­ta erők vezére a CSKP vezette cseh és szlovák munkásosztály volt. A Szlovák Nemzeti Felkelés a munkás osztály, mint a csehek és szlovákok Nemzeti Frontja fejlettségének, for­radalmi edzettségének és elszántsá­gának bizonysága. Forradalmunk to­vábbi lefolyása és fejlődése egyszer­smind igazolta, hogy a burzsoá erők végül is mindig előnybe helyezték osztályérdekeiket; még azok a körök is, amelyek részt vettek az antifa­siszta harcban, hűtlenek maradtak a harc pozitív hagyományaihoz és a Szlovák Nemzeti Felkelés örökét szin­tén elárulták. A Szlovák Nemzeti Fel kelés hagyományainak szellemében tovább fogjuk szilárdítani népeink összes rétegei dolgozóinak szövetsé­gét, a CSKP vezette Nemzeti Frontot, amely Csehszlovákiában a szocializ­mus és a kommunizmus építésében a végső győzelem biztosítéka. 14. A Szlovák Nemzeti Felkelés ta­pasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy a CSKP a nemzetiségi kérdés megoldásában a marxizmus—leniniz­mus szellemében helyes politikát folytatott; bizonyítják, milyen törté nelmi jelentősége van a csehek és a szlovákok közös államának népeink teljes mértékű, egészséges fejlődésé­ben. A Szlovák Nemzeti Felkelés ta pasztalatalra épül a CSKP politikája Szlovákia gazdasági építésében, Szlo­vákia és a cseh országrészek gazda­sági, társadalmi és kulturális ki­egyenlítődésében, az egész köztársa­ság egységes gazdasági fejlesztésé­ben. A nemzeti demokratikus forrada­lom folyamatában, valamint a szo­cialista építés Időszakában a szlovák nemzeti szervek építése is a Szlovák Nemzeti Felkelés kezdeményezéseire támaszkodhatott. A szocialista Cseh­szlovákia a CSKP vezetésével a mar­xizmus—leninizmus szellemében old­ja meg a csehek és a szlovákok, meg a többi nemzetiség nemzetiségi kér­dését, és politikájában ügyel arra. hogy Csehszlovákia nemzetei és nem­zetiségei teljes mértékben fejlődje­nek. A Szlovák Nemzeti Felkelés ha­gyományai és internacionalista jelle­ge segítik a pártot és a dolgozókat a marxista—leninista nemzetiségi po­litika végrehajtásában. A Szlovák Nemzeti Felkelés évfor­dulója marxista—leninista tudomá­nyunk számára újabb alkalom, hogy megvizsgáljuk a nemzeti kapcsolatok fejlődésének elméleti kérdéseit köz­társaságunk szocialista társadalmá­nak, a szocialista világrendszer fenn­állásának, a szocialista és a kapita­lista rendszer országai békés együtt­élésének és versenyzésének viszonyai között. Ez az elméleti munka járul­jon hozzá a CSKP nemzetiségi poli tikájának továbbfejlesztéséhez, né­peink további fejlődéséhez és köze­ledéséhez. 15. A párt sohasem engedte meg a Szlovák Nemzeti Felkelés általános jelentőségének lebecsülését, és min­denkor Kiemelte alapvető történelmi jelentőségét. A személyi kultusz évei­ben azonban elferdítették a felkelés néhány eseményét, hamisan világí­tották meg a felkelés egyes vezetői­nek szerepét. A CSKP Központi Bi­zottságának 1963 évi decemberi ülé sén a párt az említett ferdítéseket és alaptalan vádakat is tisztázta és ismét kiemelte a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét, hagyományai­nak és örökének időszerűségét. A CSKP KB következtetéseinek szelle­mében a történelemtudomány és a többi tudományág szükségszerűen magyarázza a Szlovák Nemzeti Fel­kelés történelmi szerepét Csehszlo­vákia újkori történelmében. 16. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja méltán utasította vissza az SZLKP vezetőségében a burzsoá nacionaliz­mus ellen folytatott küzdelem helyte­len módszereit. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy nem kell rendszeres elv!, eszmei küzdelmet vívni a nacio­nalizmus ellen. Ma is találkozunk a nacionalizmus megnyilvánulásaival, például egyének fölényeskedő, szűk körű centralizációs szemléletével, mely lebecsüli Szlovákia jelentőségét, vagy fordítva, az egységes álamérde­| kek lebecsülésével, illetve visszauta­i sításával és a szűk körű regionális vagy nacionalista követelések szorgal­mazásával. Ezeket és más hasonló jelenségeket vissza kell utasítanunk, s mindenütt következetesen le kell küzdenünk. A Szlovák Nemzeti Fel­kelés örökre a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméi­nek alkotó szellemű fejlesztésére késztet, megmutatja testvérpártjarnk további közeledésének útját. 17. Dolgozó népünk Csehszlovákia \Kommunista Pártjának vezetésével végrehajtotta társadalmunk szocialis­ta átalakítását. Ennek keretében Szlo­vákia általános felvirágzásnak indult, s erre mint közös művére méltán büsz­ke lehet Csehszlovákia népe. A politikai hatalom átvétele után a cseh munkásság egyik fő osztályér­deke az volt, hogy a szlovák munká­sokkal szorosan karöltve figyelmét és erejét Szlovákia gazdasági fejlődésé­nek meggyorsítására irányítsa. így a köztársaság általános fejlődése mel­lett rendkívül gyors fejlődést ért el a szlovákiai ipar és mezőgazdaság, rendkívül gyarapodott a társadalmi vagyon, s egyidejűleg a szlovák dol­gozók életszínvonala is emelkedett. Szlovákia történelmileg nagyon rövid idő alatt köztársaságunk fejlett ipari részévé lett úgy, hogy részaránya az országos Ipari termelésben az 1948. évi 13 százalékról 1903-ban mintegy 20 százalékra nőtt. Szlovákia Iparosí­tásának elsődleges biztosítása nem­csak az általános ipari termelés gyor­sabb növekedésében tükröződött visz­sza, hanem még szembetűnőbben meg­mutatkozott egyes iparágakban, főként a gép- ós vegyiparban. Az ipar fejlő­désével összhangban a szlovák mun­kásosztály — a társadalom szocialista átalakításának zászlóvivője — ís nagy fejlődést ért el és éretté vált. , Eredményesen megvalósult a kis­és középparasztok ma már döntő több­ségének áttérése a mezőgazdasági szövetkezeti nagyüzemi termelésre, A mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának folyamatában Szlovákia me­zőgazdasági termelése több mint egy­harmaddal nőtt. 18. A fejlett szocialista társadalom építése a CSKP vezetésével megköve­teli a gazdasági erőforrások és az erők maximális egyesítését. Ennek el­engedhetetlen feltétele az egységes állami népgazdasági terv, mert csak ennek alapján fejleszthetjük teljes mértékben hazánk termelőerőit, és állhatjuk meg győzelmesen helyün­ket a békés gazdasági verseny kor­szakában. Csak ezen az alapon és a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval karöltve oldhatjuk meg ered­ményesen további gazdasági fejlődé­sünk jelenlegi problémáit. Ennek a fejlődésnek távlatát tűzte kl Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának XIi. kongresszusa. Népgazdaságunk újabb állandó fellendülésének követ­kezetes biztosítása, progresszív szer­kezete kialakításának meggyorsítása, a korszerű technika fejlesztése, az Ipari és a mezőgazdasági munkater­melékenység növelése — ezek né­peink, társadalmunk, valamennyi / dolgozó égető feladatai. A fejlett szocialista társadalom épí­tésének időszakában a Szlovák Nem­zeti. Felkelés hagyományai arra kész­tetnek bennünket, hogy továbbra is biztosítsuk Szlovákia és a cseh or­szágrészek gazdasági, társadalmi és kulturális színvonalának általános kiegyenlítődését. Ez népeink felemel­kedésének, testvéri kapcsolataik el­mélyítésének, szocialista köztársasá­gunk irányításának és további fej­lesztésének kipróbált útja. Fontos, hogy az elért eredmények alapján a jövőben is általánosan ki­egyenlítődjék Szlovákia és a cseh or­szágrészek gazdasági színvonala, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egységes népgazdaságának szükség­leteivel összhangbkn ésszerűen hasz­náljuk ki Szlovákia természeti és gazdasági adottságait. Amilyen hely­telen és ártalmas az a nézet, hogy Szlovákia elszigetelt gazdasági fejlő­dése is lehetséges, ugyanolyan meg­engedhetetlen dolog a szlovákiai ter­melőerők forrásainak és lehetőségei­nek elégtelen kihasználása, ami el­kerülhetetlenül Szlovákia és az egész köztársaság gazdasági fejlődésének meglassulását jelentené. 19. A dolgozók képzettségének és kultúrájának gyarapításában ls szem­betűnő sikereket értünk el Szlovákiá­ban. Gyarapodtak a tudományt, a mű­szaki haladást és a nemzeti kultúrát alkotó módon fejlesztő, a csehszlovák társadalom fejlődéséhez hatékonyan hozzájáruló új szlovák szocialista értelmiség sorai. (Folytatás a 3. oldalon) ÜJ SZÖ 2 * 1964. április 28.

Next

/
Thumbnails
Contents