Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-25 / 115. szám, szombat

CSEHSZLOVÁK BABFILMEK SIKERE Ä Corona clnematografica olasz társaság két filmet rendelt nálunk, melyek a bábművészet fejlődését mutatják be Matéj Kopeckýtôl egészen Jifl Trnkáig. Az II Gazettlno című olasz lap így Ir erről: „A filmeket az olasz televízió mutatja majd be. Furcsa a helyzet, mert 15 millió néző Ismerkedik majd meg egy olyan filmműfajjal, amelyet eddig — a fesztivál sikerek ellenére — a film üzleti szakemberei elvetettek, mint nem Jövedelmezőt. Ezek a filmek bombaként hatnak majd... Ha valamelyik filmvállalkozónknak azt javasolnánk, hogy Shakespeare egyik drámáját, vagy valami modern témát a bábfilm eszközeivel fejezzen ki — biztosan gyanakodva nézne ránk. Márpedig Jifí Trnka megvalósította egyiket is, másikat is." AZ ELSŐ SZLOVÁK HAMLET Andrej Bagar nemzeti művész alakította Szlovákiában először Hamlet szerepét 1931-ben. Shakespeare drámáját P. O. Hviezdoslav fordításában mutatta be akkor a Szlovák Nemzeti Színház a nemrégen elhúnyt Juro Borodáč rendezésében. Oféliát Hana Meliőková érdemes művész személyesítette meg. Andrej Bagar 13 Shakespeare darabban szerepelt a Szlovák Nemzett Színház színpadán. Nincs olyan szlovák színész, aki rajta kívül ilyesmivel büszkélkedhetne. Ezenkívül ő rendezte 1929-ben a Tévedések vígjátékát ls. A most készülő Hamlet bemutatón Andrej Bagart a színész-király szerepében látjuk viszont. VÁNDORLÓ MŰALKOTÁSOK A Milől Vénus a párizsi Louvreból űtrakelt Tokióba, ahol az olimpiai játékok fényét fokozza. Április elején útnak indult az európai szobrászművészet másik legdlcsőbb példánya is. Michelangelo Pietá-csoportja a római Szent Péter Bazilikából a CrlstoforoColombo hajón teszi meg az utat Amerikába, hogy a New York-i világkiállítás vatikáni pavilonját díszítse. Két évvel ezelőtt még közfelháborodást váltott ki az a gondolat, hogy e felbecsülhetetlen műérték elhagyja Olaszországot. Azóta azonban a közvélemény már megnyugodott. Igaz, a szobor biztonságáról gondoskodtak. Minden üregét különlegesen preparált vattával tömték kl, a fejeket párnákba csomagolták és a szabad végtagokat ls védőpakolással vették körül. A szállítás nem egyszerű, mert a szobor kb. 50 mázsát nyom, viszont óvatosságból sem darut, sem más gépi erőt nem vehetnek igénybe. VÁLSÁGBAN AZ OSZTRÁK FILM Mig 1956-ban 37 Játékfilm készült Ausztriában, 1963-ban már mindössze 14. Ezek többsége is tulajdonképpen nyugatnémet film, melyeket költségcsökkentés miatt forgattak csak Ausztriában. -1956-ban az osztrák mozik látogatóinak száma 114 millió volt, ám 1963-ban ez a szám 80 millióra csökkent. A gazdasági élet egyetlen szakaszán sem annyira szembetűnő a német monopóliumok befolyása, mint éppen a film területén „Kénytelenek vagyunk beismerni, hogy az utóbbi 18 esztendő filmtermésének %-ed részét a németek pénzelték, s ez meg is látszik a filmek tartalmi értékén és szereplőgárdáján" — írja az osztrák filmszaklap 1963. szeptemberi számában. E jilmek jórésze ugyanis igen gyenge alkotás volt, főleg a megdöntött császári Habsburg-dinasztia köré szőtt meséket dolgozta fel. Természetesen van téma elég Ausztriában ls, lehetne ott is jó filmeket készíteni. Ennek azonban az a feltétele, hogy függetlenítsék magukat a nyugatnémet monopóliumoktól. —

Smena— Mi lesz a New York-i Metropolitannal A New York-1 Metropolitán, az egyetlen amerikai színház, amelynek állandó együttese van, ez a világ legnagyobb operája, s egyben a legnagyobb ráfizetéssel dolgozó színházi vállalat. A Met — ahogy köznyelven nevezik — kizárólag ajándékokból, támogatásokból és örökségekből tartja fenn magát. Az utóbbi időben ismét emelni kellett a már amúgy is m-agas beléptidíjakat: egy páholyjegy ára most 13 dollár, a földszínt első soraiba 12 dollár. Az igazgatóság azonban bejelentette, hogy védnökséget még a régi áron, 1000 dollárért lehet vállalni. Érdekességként még meg kell említeni, annak ellenére, hogy ilyen drágák a belépőjegyek, a New York-i színházak közül mégis a Metropol itanba a legnehezebb jegyet szerezni. (JJ SZÖ 8 * 1964. április 24. fíjsor idején Topolčany nevezetessége: az új sörgyár • Százmillió üveg sör évente • Színe mint az arany, íze mint a Prazdrojé r áttam már valahol kákabélű •L* hentest, cingár termetű szakáccsal ls találkoztam már, akibe csak hálni járt a lélek. Hanem vékonydongájú sörfőzővel még soha nem hozott össze a sors. Mondják akik tudják, hogy olyan nincs is. Plzeňben hallottam „illetékesektől", hogy ebbe a szakmába csak jól megtermett férfiak jelentkeznek évszázadok óta. Hudec Máriusz vegyészmérnök, az új topolfianyi sörgyár termelésvezetője sem szegte meg a régi hagyományt. És azt talán már mondanom se kell, hogy a sörfőzők többi jőtulajdonságai ls megtalálhatók nála. A derűskedvfl, középkorú férfiember szobrát lehetne róla megmintázni. És beszélgetni ls igen szeret... Az új sörgyár parádés kivitelezésű főzdéjében vagyunk. Csupa márványból és csillogó bronzból, meg üvegből készült itt minden. Szinte hivalkodónak tűnik a nagy terem... Hudec mérnök később megmagyarázza, miért van ez így. — Igaz, a főzde egy kicsit reprezentálja is a gyárat. Ha látogató érkezik, legelőször ide vezetik. A megrendelők régebben mindig megnézték a sörgyárat. De a fő indok, amiért márvánnyal és üveggel raktuk ki az egész termet, az egészségügyi előírások és az íratlan törvények betartásában keresendő. A sör igen „szereti" a tisztaságot. Ha a félkészáruba, vagy az erjesztőbe káros mikroorganizmus tenyészet kerül, nagy károk leletkezhetnek. A sörfőző mesterre ez nagy szégyen lenne. Ritkán is fordul elő azokban az üzemekben, ahol adnak a jó hírnévre. A főzdében az üstök is fényesen csillogó vörösrészből készültek. Eltűnődünk rajta, mennyit is fejlődött az idők folyamán ez az iparág. — Igen régen ismeri az emberiség a sört — bólint Hudec mérnök. — Már az ógörög irodalomban és a Bibliában ts megemlítik. Van ország, ahol még az Igazán ősrégi Italnál, a bornál ls népszerűbb. Mert azt senki sem tudja pontosan, Franciaországban, Itáliában, Magyarországon, vagy a többi bortermő országban évszázadok óta hány népdalban énekelték — örökítették meg a hegy levének jótulajdonságait. Csehországban ellenben valami harminc esztendeje egy nyelvtudós nem sajnálta a fáradságot, sokéves munkával megállapította, hogy a sörről a nép száznál is több dalt költött. Sőt, a derék nyelvész azt ls bebizonyította, hogy Bohémiában az árpa és a komló levéből főzött nedűt a lakosság régebben is annyira kedvelte, hogy az „inni" ige tövéről (pif — inni, pivo — sör) szakított neki nevet. Egyszóval: a cseh és a morva ember évszázadok óta kedvteléssel űzi a sörfőzés mesterségét. Azok pedig, akik csak élvezői e nemes mesterségnek — a sörivók — talán még nagyobb „ügyszeretettel" kortyolgatják a kiváló Italt. Csehországban a sört szinte nemzeti italnak tartják. P

rágába, a Smlchovi Sörgyár vendéglőjébe, vagy Plzeňbe tévedve (ahol a legfrissebb Prazdrojt csapolják) gyakran találkozik az ember a cseh sörgyártás — és a sörivás — propagálásának megszállottjaival. Tapasztalt mesterek figyelik a készáru termelését (CTK — felv.) A Jókedvű lokálpatrióták poharazgatás közben kiszemelik maguknak a városba tévedt idegent, majd — látva a vendég sörivásbell tapasztalatlanságát — kedves mosollyal az asztalához ülnek. És mint valami idegenvezetők megmagyarázzák, hogy a sör fogyasztása nem akármilyen esemény. Sört inni — mondják a vérbeli plzeňíek — tudni kell. A tizenkettes Prazdrojnak ízét, szagát, színét egyaránt ízlelni, szagolni és látni kell, hogy a „plváf" — ahogy errefelé a sörivót nevezik — a megfelelő összbenyomást kapja. De a komlóié kortyolásának ls módja van, magyarázzák a csapszé kek törzsvendégel. És mondanivaló jukat a sörivásról körülbelül így fog lalják össze: — Az ember elvégre nem mehet neki a söröskorsónak, mint ökör a vizesvályúnak... (Ilyen összefoglaló kijelentéseket, természetesen, a plzeňiek is rendszerint csak a nyolcadik-tizedik korsó sör benyakalása után tesznek.) Hudec mérnök magyarázat közben megízleli a rézcsapon folyó ú j sört, aztán újra csak a cseh főzdékre tereli a szót. — Ebben az új gyárban ls a csehországi tapasztalatok kihasználásával kezdtük meg a gyártást. Mert a hagyomány nagy dolog. Csehországban évszázados hagyománya van a sörfőzésnek. A világhírű Prazdrojt, melyet az Antarktisztól kezdve New Yorkig mindenki ismer, a plzeňiek éppen 140 esztendeje kezdték főzni. Ez a korszak azonban csak a hazai sörfőzés legújabb éráját jelenti. Mert Plzeňben a városi múzeumban még ma is őriznek egy pergament, amelyben a névtelen íródeák arról tudósít, hogy a város alapításának évében — 1295ben — már jól működő sörfőző céh dolgozott ott. N

éhány évvel később keletkezett magisztrátus! jegyzőkönyv is megemlíti a sört. „Az városi alabárdosok — tanúsítja a régi fóliáns — négy, illetlenül vselkedő papi rendű perszónát állítottak elő. Az barátok — írja tovább a régi-régi jegyzőkönyvvezető — misebor helyett töméntelen sok sört fogyasztottak". A pilseni apát mindnyájukat vezeklésre ítélte. Tehát már a 13. században Is sokan kedvelték a sört. Katonák, papok, polgárok és városi Jobbágyok már a régi évszázadokban is sok-sok hordóval megittak ebből a Jóízű folyadékból. — Csaknem minden évszázadban akadtak szobatudósok — tette még hozzá Hudec mérnök —, aktk minden áron azt akarták bebizonyítani, hogy a sör árt a szervezetnek. Ha nekik lett volna igazuk, — tekintve a sörfogyasztás hatalmas fellendülését — akkor Plzefít — és vele együtt még sok más várost — már régesrég kitörölték volna a térképről. A gyakorlat azonban egészen mást mutat. A plzeňiek élnek és virulnak. Sőt, külföldön a sörgyárak mindent megadnának érte, hogy a Prazdrojhoz hasonló Italt gyárthassanak. Belföldön a sör szintén meghódította a lakosságot. Csehországban egy-egy lakos már a harmincas években is körülbelül 100 liter sört fogyasztott évente. Ezzel szemben Szlovákiában 1932-ben még csak alig 15 liter volt az egy személyre eső átlagos sörfogyasztás. — Es ma? Mennyi sört Isznak Szlovákiában? — Sokat. Személyenként és évente csaknem 100 litert. Éppen ezért építettük fel itt Topolöanyban ezt a szép, nagy sörgyárat. Es még ebben az évben ezért kezdjük meg további kettő építését. — Nem csak TopolCanyban épül sörgyár? — Nem. Rövidesen megkezdik az ógyallal és a preSovi gyár építését ls. Mindkét üzem körülbelül évi félmillió hektoliter sör gyártására rendezkedik be. Sietni kellett ezzel az építkezéssel, mert itt a nyári szezon, a dolgozóknak sok sör kell. Most, hogy már működik az üzem, megállapítható, hogy a gyárépítés várakozáson felül sikerült. Nem egész egy hónapja főzték meg csak az első adagot. Jelenleg még próbaüzemeltetés folyik, a gépeket Járatják be. Ennek ellenére már teljes kapacitással dolgoznak. Nem egészen egy hónap alatt csaknem negyvenezer hektoliter sört főztek. A karatlanul ls megint az óriásüstökre esik a tekintetünk. A főzdében egyelőre még csak hat van belőlük, de látni, hogy a továbbiak szerelésére is felkészültek. — Egy-egy Ilyen „fazékban" hány embernek a mindennapi sörét főzik meg? — Kétszázötven hektoliter sör fér el egy-egy üstben. A „jóhuzatú." sörMikroszkóp is kell a sörgyártáshoz (CTK — felv.) ivó naponta átlag öt-hat korsóval Iszik meg! Amit tehát itt egy fazékban megfőzünk, az egy egész falunak hetekig, vagy néhány hónapig is kitart. Csakhogy sok falu van ám Szlovákla-szerte. És mindenütt szeretik a sört. A háború után több mint ötszörösére emelkedett a fogyasztás. Ma ott ls sört isznak, ahol az első köztársaság idején csak gabonapálinkát, vagy sillerbort ittak. Nagyon kellett már Topolčany vidékére is ez a nagy kapacitású gyár, mert csak a sör szállítása évente sok ezer vasúti kocsit vett igénybe. Ez lényegesen meg ls drágította a sör előállítási költségét, ami végső fokon jelentős népgazdasági kárt okozott. Ha évente félmillió hektoliter sört gyártunk, alapjában megoldódik a környező néhány járás ellátása. — Lehet, hogy naivnak tűnő kérdés: mennyi ideig főzik a sört? — Maga a főzés csak 10—12 óráig tart. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a komlóban és a malátában levő ízek és különféle más anyagok felszabaduljanak. Ez azonban a sörfőzésnek csak egyik, legrövidebb ideig tartó fázisa. Mert az erjesztőkádakban — az ital szesztartalmától lüggően _ az újsörnek még 7—12 napig kell állnia. Bonyolult vegyi folyamatok mennek itt végbe. Az emésztést elősegítő különféle enzimek is ebben az Időszakban képződnek és a keményítő is itt változik át cukorrá. Megérkeztünk az erjesztőbe. Hatvankét, egyenként 250 hektoliteres kádban bugyborékol, habzik a sör. Vékony tavaszi kabátban bizony fázik ttt az ember. Hudec mérnök miközben sorra ellenőrzi a kádak oldalán függő hőmérőket, magyarázni kezd. — Állandóan öt-hat fokos hőmérsékleten kell a sörnek erjednie. Az erjesztő baktériumok számára ez az optimális hőjok. Az egészségre ártalmas baktériumok ezzel szemben ezen a hőmérsékleten még nem szaporodnak. Az itt dolgozó munkások jő jeladata a hőmérő állandó ellenőrzése. — Innen már egyenesen a fogyasztó asztalára kerül a sör? — A féligkész áru az erjesztőből a gyár pincéjébe kerül. Hordókban még 20—80 napig tároljuk a sört. Ezt a technológiai folyamatot „érésnek" nevezzük. Az aranysárga, kissé már csípős lében ekkor széndioxid szabadul fel, amitől a sör oly szépen habzik. A nálunk készített termék gyártási cklusa 30—35 napig tart. A tízfokos sörnek általában mindenütt ennyi Időt szentelnek. A Prazdrojt, vagy a még többjokos készítményeket sokkal hosszabb ideig erjesztik és érlelik. Csak úgy érdekességként: vajon hány söröspalackra lesz a gyárnak szüksége, hogy terméke mindig Idejében és kellő mennyiségben kerüljön a fogyasztóhoz? — A „törzsállományban" három és félmillió üveg és tizenkétezer hordó tartozik. Ezek hetenként többször ts megfordulnak a fogyasztó és a gyár között. A 250 hektoliteres hordókból több nagyteljesítményű fejtőgép segítségével töltjük a sört üvegekbe, vagy kisebb hordókba. Egy ilyen gép óránként kilencezer palackot tölt meg, ennyi üvegre ragasztja rá a címkét és ráadásul még le is zárja a habzó italt. Csodálatos gépeink vannak. A

plzeňl sört mindeddig csak Plzeňben sikerült előállítani. Minden máhol készített „Prazdroj" csak a valódi szánalmas hamisítványának tekinthető. A topolčany! sörgyárban nem Prazdrojt, nem ls „smlchovi tizenkettest" akarnak gyártani. A korszerű gyár jő egy hónapja harsonaszó nélkül kezdte meg a termelést. A szakemberek igyekezetéből ítélve azonban könnyen megtörténhet, hogy néhány esztendő múlva a topolčanyi sör ls fogalommá válik. TŰTH MIHÁLY AZ UTOLSÓ OCTAVIA A Mladá Boleslav-1 gépkocsigyárat i napokban hagyta el az utolsó Octavia. A személyautó gyártását 1957-ben kezdték, s azóta közel 315 000 készült el belőle. A külföldi országutakon 190 000 Octavla fut. Több tízezer fut belőle Finnországban, Ausztriában, s helytálltak az autónagyhatalmak — Nyugat-Németország és Anglia piacán is. A Mladá Boleslav i gópkocsigyárban megkezdték egy új személyautó — a Škoda 1000 MB gyártását s a lövő hónap elején meg ls jelenik a hazai piacon. ÉRTÉKES ANYAG Az olomouci Farmakon tudományos dolgozóinak •— rndr. Josef Ctvrtník és rndr. Jifí Michalský vezetésével — értékes anyagokat sikerült előállítaniuk. Az úgynevezett L-serint és benzilamlnt a D-cikloserln tuberkulózis elleni gyógyszer előállításánál keletkezett hulladékanyagbői készítik. Különösen értékes az L-serin, melynek kilója kb. 38 ezer korona. Világviszonylatban csupán néhány gyógyszergyár készíti. A Csehszlovák Tudományos Akadémia dolgozóinak jelentése szerint az új anyag egyenértékű a külföldlekkel. A D-cikloserin eddigi deficites gyártása a hulladékanyag feldolgozásával rentábilis lesz. LEMEZ HELYETT PAPÍR A tábori Tapa-üzemben a dél-morvaországl papírgyárak vállalati kutatóintézetében olyan szilikon-papírt készítettek, mely nem ragad az anyagokhoz. Ennélfogva kiválóan alkalmazható csomagolásra — például a lemezhordók helyett ilyen papírba csomagolható az aszfalt. A szilikonpapírt már használják a bratislavai Slovnaftban, ahol 25 000 tonna aszfalt szállításánál több mint ezer tonna jó minőségű fekete lemezt takarítanak meg. A szillkohpapír alkalmazásával csökkennek a szállítási költségek: az említett papírból készült zsákok előállítási költsége tízszer olcsóbb, mint a lemezhordőké. 100 KÖZÜL 8 ANALFABÉTA Maguknak az olaszoknak ls meglepetést jelentett, amikor a legutóbbi népszámláláskor kiderült, hogy Olaszországban 3 831 296 írástudatlan él. Tehát 100 lakos közül nyolc nem tud sem írni, sem olvasni. Megdöbbentő ez a szám, bár 1951 óta lényeges javulás tapasztalható. Akkor ugyanis 5 456 000 volt az analfabéták száma. Elméletileg — az alkotmány szerint — 6—14 éves korig az iskolalátogatás kötelező és Ingyenes. Am 1962-ben az új iskolatörvény megtárgyalásakor a parlamentben megállapították, hogy 853 000 hat-tizennégy éves korú gyermek egyáltalán nem Jár iskolába. ÚJ ISKOLAI VETÍTŐGÉP ÜJ iskolai vetítőgép prototípusát készítették el a Police nad Metujl-1 helyi gazdálkodási fextllüzem kísérleti részlegén. Szerkesztésénél az olomouci mezőgazdasági középiskolából Hruška és Zednik mérnökök nyújtottak nagy segítséget, — az új vetítőgép ugyanis az ő elgondolásuk alapján készült. A gép homlokszerkezetében a kép egy tükörre kerül, mely ezután 70X75 cm-es képernyőre vetíti. A vetítő előnye, hogy a tantermet nem kell elsötétíteni, ugyanakkor a kép tökéletesen látható. Sorozatgyártását még az idén megkezdik. A LEGKISEBB ÖRLÖGÉP Česká Skalicán, a malom- és pékipari kutatóintézetben Vladimír Kríčka kollektívája megszerkesztette a világ legkisebb őrlőgépét. A szemet eddig két nehéz fémhenger között őrlik. A csehszlovák kutatók olyan berendezést szerkesztettek, mely a szemet nagy számú ütésekkel „őrli" meg. Az új kettős „mozsármalom" 103 kiló s teljesítménye ugyanolyan, mint az eddigi őrlőberendezéseké, melyek súlya azonban 3000 kg. Az anyagmegtakarítás mellett az új gép kevesebb helyet foglal el s kevesebb energiát fogyaszt. Gyártása rövidesen megkezdődik. KORSZERŰ TELEFONKÉSZÜLÉK A stropkovl Tesla Idei újdonságai közé tartozik a hazai anyagból gyártott elefántcsontszínű telefonkészülék. Ezenkívül említést érdemel az új, Igen érzékeny telefonbetét, mely erősebb és tisztán érthető hangot biztosít. Megkezdik aZ új bányatelefon gyártását is, könnyű alumíniumöntvényből. Ez a készülék megbízhatóbb, elemre és automatikus központra egyaránt rákapcsolható. Az elem nélküli telefonkészülékek 20—50 méter távolságra nagy szolgálatot tesznek a bányákban. A telefonkészülékek gyártása 1967-től a stropkovl Teslában összpontosul.