Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-03 / 93. szám, péntek

A PART DÉL-SZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSI AGiTÁCIÓJA: Üj gyárat kap Štúrovo A papírgyár akkor talán még csak egy-két szakember elképzeléseiben létezett, de a környéken már állandó beszédtéma volt. Vonaton és futballmeccsen, kocsmában és munka közben ezerszer meghányták-vetették az idevalósiak a környék iparosításának előnyeit. „Ma ezen a vidéken — itt egy szövetkezetes szavait idézem — szinte már a csecsszopó is a papírgyárról beszél". Valamikor 1957-ben kezdték errefelé rebesgetni, hogy állítólag valamilyen gyárat építenek majd a Duna mellett. A környéken — ahol a járási munkaerőgazdálkodási hivatal statisztikája szerint rengeteg „vándorló" munkaerő van, ahonnan hetenként egész vonatok indulnak Ostravára, vagy az északcsehországi iparvidékre — mindenki örült a hírnek. Később, mikor már olyan mende-mondák kezdtek elterjedni, hogy az ország vezetősége „meggondolta" a dolgot s mégsem épül fel a gyár, a környék népe bizony elszomorodott. így annál nagyobb volt az öröm, mikor a tél kellős közepén mérnökök jelentek meg a határban és hozzáláttak az építkezés előkészítéséhez. Zimankós hideg volt még akkor, mikor a hatalmas gépek is megérkeztek, hogy a mérnökök munkája nyomán megkezdhessék a nagy üzem építését. is lehet, hogy az én gyerekem, vagy a te fiad fog majd benne dolgozni. Ez már komoly beszéd, ebben mindenki Igazat ad az „agitátornak". Miért éppen itt épül? Bent az építkezés igazgatóságán a tervek, grafikonok között találtam rá K. Járekra, az épíésvezetőre. A legelső — szakember számára talán naivnak is tűnő — kérdés ez volt: „Miért éppen itt építjük fel ezt a gyárkoloszszust?" — A foglalkoztatottság növelése, az ezzel összefüggő politikai ós közgazdasági szempontokon és más tényezőkön kívül elsősorban is azért esett Kors/.eru gépekkel és tudással felfegyverezve épitik az ország dolgozói Dél-Szlovákia első papírgyárát. (Tóth Alajos felvétele) Legnagyobb boldogság: itthon építeni Még csak gidres-gödrös ideiglenes Üt vezet a jövendő gyár helyére. Tucatnyi 111-es Tatra most azzal van elfoglalva, hogy előkészíti a „felvonulási", . utjr.t, hogy a_tavasszal teljes, irambari' riíefindülhássori a munka. Egy mújva talán egy automata vegyipar! gép fog ott állni, ahol ma éppen egy toronymagasságú darut állítanak fel az építők. A magánjáró daruk mint általában minden nagy építkezésen — méteres átmérőjű betoncsöveket fektetnek le, hogy később már ne legyen gond az alagcsövezéssel. A daru kezelője — különbén a közeli Dunamocson lakik — reggeli szünet közben tréfásan megjegyzi, hogy ő bizony nem a legszerencsésebb ember. — Most sem érzed magad elég jól? — tréfálkoznak vele a munkatársai. Hiszen mindennap megnézheted, mit csinál az asszony. — Érdekes, mondja Gános Sándor, ahová csak megérkezem dolgozni, mindenütt nyakig érő sár van. így volt ez a kopfivnicei autógyár építésénél, a martini gépgyár építésén is akkora sár volt, hogy kocsimmal minduntalan elakadtam. Aztán a Kelet-szlovákiai Vasmű felvonulási .épületeit építeni — az sem volt ám gyerekjáték. És végre most már hazajöttem ... — ... és itt is sár van, jegyzi meg Ironikusan egy más vidéki gépkocsivezető. — Nono, inti le a dunamocsi ember a csipkelődő szakit. Tudod, az itthoni sár, az egészen más. Mindenütt megtettem én a magamét, de itthon, ahol egyetlen gyár se volt eddig a környéken, igen szívesen dolgozom én akármekkora sárban is. Mert végül majd mégis csak gyár lesz ebből a munkából! De még milyen gyári Az éppen Stűrovőra a választás, mert itt a „kertek alatt" folyik a Duna. , Az építésvezető itt kissé elgondolkodik. Valamilyen nyomós érvet keres az emlékezetében. — Mit gondol, szegezi mellemnek a kérdést — mennyi vízre lesz szüksége a gyárnak másodpercenként. Bocsánat, én csak újságíró vagyok . , r.v, • *•,. — Már az első időben is több száz liter vizet emészt majd fel a papírgyár másodpercenként. Mert a papírgyártáshoz az alapanyagokon — a fán, a papírhulladékon és a rongyon kívül három dolog kell: VlZ, Víz és harmadszor is VlZ. Ezért esett hát a választás éppen az én szülőfalumra... — Idevalósi? — Itt lakom. Igaz, régebben évekig a poprádi vagongyárban dolgoztam. De amikor meghallottam, hogy felépül a gyár, mindjárt ide jelentkeztem. Biztosan tudom, hogy ez a nagyüzem majd lelkileg, szellemileg is felemeli ezt a kisvárost. És ez sokat jelent! A műszaki színvonalról — Ha a beszerelendő gépek műszaki színvonaláról akar valaki beszélni, ahhoz megfelelő összehasonlítási alap is szükséges, jelentette ki az építésvezető. Én már koromnál fogva sem ismerhetem a világ többi, hasonló rendeltetésű üzemét. Hanem van itt egy igen komoly szakember, Rudolf Homolkának hívják. Arról nevezetes, hogy 1924 óta az egész világot bejárta. Azi „öreg" mindenütt volt már, ahol papírt gyártanak. Harmincnyolcban például — hogy hítlerék elől szökni volt kénytelen — Indiába ment, ott szervezte meg a papírgyártást. Van neki egy szenvedélye: olyan alapanyagokból szeret papírt előállítani, amibőlj régebben még senki nem tudott. Az . angol szakemberek például még mindig emlegetik, hogyan gyártót; Vítkovicén tanulnak a Kelet-szlovákiai Vasmű kohászai A Vítkovicei Klement Gottwald Kohómű nemcsak technológiai berendezések szállításával és szerelésével járul hozzá a Kelet-szlovákiai Vasmű építéséhez. VftkovIcSn tanulnak a Kelet-szlovákiai kohászok százai. 1966 végéig 642 szakmunkás és 201 műszaki-gazdasági dolgozó részesül kiképzésben a Vítkovicei Klement gottwald Kohómű különböző gyárrészlegein. A két nagyüzem közötti szerződés alapján jelenleg 613 dolgozó gyarapítja Ismereteit Vltkovicén. Eddig már 330 munkást képeztek ki henge részekké, olvasztárokká, villanyszereikké stb. Múlt év októberében megkezdődtek azok a továbbképző tanfolyamok, amelyek résztvevői mint kitanult villanyszerelők, lakatosok, kohászati karbantartók stb. segéd levelet, is kapnak. Hosszabb ideig tartó szakképzésben 150 munkás részesült, akik a tanfolyam befejezése után új beosztást kaptak a Kelet-szlovákiai Vasmű munkahelyein. Vítkovicei Klement Gottwald Kohóműben rendkívül nagy figyelmet szentelnek a Kelet-szlovákiai Vasmű számára szükséges vasmunkások kiképzésének. Szem előtt tartják azt is, hogy a szakképzettséget elnyert dolgozókat ismereteiknek megfelelően osszák be új munkahelyükön, egy cseh ember — az öreg Hamolka — újságpapírt a cukornád hulladékból. Megnéztük az „öreg Homolkát". Nem is olyan öreg. Legalábbis ami a mozgását illeti, némelykor azt gondoltam felőle, hogy csak tavalyelőtt lépett kl a műszaki főiskola kapuján. — Izgalmas és érdekes feladatot kaptam, mikor Prágában azzal bíztak meg, hogy szervezzem meg az itt épülő gyár technológiai be-endezéseinek szerelését, munkába állítását. Mind a gyártási technológia, mind pedig a felhasznált nyersanyag szempontjából egyedülálló lesz ez a gyár. A folyamatos papírgyártást a korszerű berendezés biztosltja. Nekem mint szakembernek az egészben az tetszik a legjobban, hogy olyan faanyagot is felhasználunk majd Itt, ami régebben a hulladékba került. Az eddig ismert papírgyárak képtelenek voltak a vékonyabb fák, vagy az ágak feldolgozására. Azt tartottuk eddig, hogy ezek hasznosítása nem volna gazdaságos. Bebizonyítjuk Itt, hogy ez nincs így — Az imént úgy hallottam, hogy az egész gyárban az automatizáció veszi majd át a főszerepet. Viszont azt ls hallottam már, hogy a teljes üzemeltetés megindítása után több ezer ember keresi meg itt a kenyerét. Eszerint nem akármilyen apró-cseprő gyár lesz itt. — Méreteiben is hatalmas üzemet kap a környék. Képzelje csak el, mi mindent papírba csomagolnak ma egy _ országban. A tervek szerint ez az üzem kielégíti az egész ország csomagolópapír ellátását. Ha ma még nem is beszélek tonnákról, ebből a globális adatból ls láthatja az ember, hogy a vidék lakossága fontos feladatot kap. Sok szakemberre lesz szükség a gyárban Szakemberkérdésről, anyagellátásról kezd magyarázni Rudolf Homolka. Később indiai élményeiről beszél, de folyton csak a papírgyártással kapcsolatban. — Talán még az építésnél ls fontosabb — és nehezebb — feladat lesz majd itt a szakemberképzés. A gyár abból a szempontból ls különlegesség lesz, hogy szinte teljesen ki lesz küszöbölve a testi munka. Az egészségügyi előírások szigorú betartásával folyik majd itt a termelés, az ember szerepe elsősorban az ellenőrzésre és a karbantartásra korlátozódik. Igen, elsősorban a karbantartásra. Ez a szakma lesz itt a főfoglalkozás. Százával kellenek ide a szakképzett villanyszerelők, elektromérnökök, gépészmérnökök, gépszerelők, akik ha kell, pillanatok alatt képesek lesznek az esetleges üzemzavar eltávolítására. A leendő gyár vezetői tehát már ma felírhatnák a „mestergerendára": „Csak szakképzett emberek számára". A tervrajzok fölött Ha csak a legfontosabb épületeket számolom is meg a tervrajzon, kiderül, hogy a gyárban legalább 160 objektumot kell néhány év alatt felépíteni. Nem csekély feladat. — Valószínű azonban, tájékoztat az építésvezető, hogy a Duna másik partján Is építenek majd egy, a mienkhez hasonló gyárat. A magyarokkal — és a KGST keretében ls — folynak már a tárgyalások, hogyan lehetne a lehető legnagyobb mértékben egybehangolni a papírgyártást. A közeljövőben már valószínűleg meg ls születik a döntés az együttműködésről. Ily módon óriás kombinátot lehetne itt a Duna két partján létesíteni. Mindkét ország hasznát látná ennek. Az 1964-es esztendőre szép újévi ajándékot kapott Dél-Szlovákia. A Duna menti papírgyár felépítése majd egy újabb lépést jelent e terület felvirágoztatásához. TŰTH MIHÁLY Előtérben a termékek II

J FUMEK minősege Az Észak-szlovákiai Téglagyárak Žili- na! üzemegysége sikeresen birkózott meg az elmúlt ' esztendő feladataival. Az idei terv teljesítése ls eredményes. Januári teljes termelési tervét például — hasonlóképpen, mint a februárit — 101 százalékon felül teljesítette. Érdemes megemlíteni, hogy sem tavaly, sem az idén nem fordult elö súlyosabb baleset az üzemben. Az üzem idei terve 5 millió téglával és 5 ezer köbméter keramit-tégla gyártásával ír elö többet, mint az elmúlt évi. Figyelembe véve az üzem termelési lehetőségeit, ez nem kis feladatot jelent, s a téglagyár dolgozói, mint az eddigi eredményeik ls mutatják, mindent megtesznek teljesítésük érdekében. A munkatermelékenységet és a minőséget főleg az anyagi érdekeltség fokozásával akarják növelni. M. MaUíejs Az ünnepi műsorban bemutatott Musztángok című amerikai film iránt rendkívül nagy az érdeklődés, amit a mű Izgalmas témájával és cselekményeivel magyarázhatunk. A hazai filmgyártást egy új detektlvfilm képviseli. Petr Schulhoff dokumentumfilmrendező mutatkozott be első játékfilmjével, a Félelemmel. A film forgatókönyvét Schulhoff társszerzőként Fiker detektivregényéből írta, s az eredeti mű nagy lehetőségeket kínált. A rendező a középúton haladt és jó átlagfilmet alkotott. Felróható, hogy Schulhoff elhanyagolja a bűnügyi történet lélektani oldalát, amely a detektívfilmekben fontos szerepet játszik, viszont mint hajdani dokumentarista nagyszerűen göngyölíti a cselekmények fonalát. A Félelem formailag elüt a 1Q5 százalékos alibi, vagy az Ötödik ügyosztály cfmű nagy sikerű filmektől, mégis megragadja a nézőt. Sikerét annak köszönheti, hogy a jól választott szereplőgárda megértette feladatát és kiaknázta az adott lehetőségeket. Problematikus, de érdekes film a magyar fancsó Miklós Oldás és kötés című tavalyi alkotása. Mondanivalója a mai nemzedék problémáit érinti. Űgy ls mondhatnánk: a talajvesztettek lelki válságára keres megoldást. Fő hőse egy paraszti származású fiatal orvos, aki egy idősebb sebészprofesszorral történt összeszólalkozá. sa után rádöbben arra, hogy tulajdonképpen nem lehet elégedett önmagával, nem tudja eldönteni, vajon a tudása, vagy karriervágya vitte-e őt előbbre. Lelki sebére írt keresve különféle társaságokba kerül, de a látottak tovább bolygatják lelki nyugalmát. Undorodva fordul el a nyugatmajmolástól, de nem tudja, miben keresse lelki nyugalmát. A rendező csak sejteti a megoldást, illetve csupán felvázolja a helyes irányt: a fiú hazamegy a szüleihez és az a néhány órai falusi tartózkodás gyógyltóan hat rá... Jancsó Miklós filmje koránt sem erköicsprédikáló, valamilyen szocialista térítő film. A rendező csupán választ akar adni a társadalom jelentős részénél felmerülő azonos problémára. Mondanivalóját újszerűen próbálja formába önteni, s ezért filmje a kétségtelenül fellelhető művészi szépséghibák mellett azért érdekes és vonzó, mert újszerű, kísérletező. Jancsó művén vitathatatlanul érezhető a mai modern nyugati filmművészeti irányok hatása, ám ezeket nem majmolja, hanem a magyar viszonyoknak megfelelően egyéni módon alkalmazza. Annak idején a film egyik méltatója találóan jellemezte az Oldás és Kötés-t: „A szocialista eszmei igény és az absztrakt művészet ötvözete". Jancsó filmje elismerésre méltó próbálkozás. L. L. Beszélgetés L. R. Sejnyinnel Lev Romanovics Sejnyin szovjet író, számtalan elbeszélés, regény, színdarab és filmforgatókönyv szerzője Karlovy Varyban gyógykezelteti magát. A szanatóriumban kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele, hiszen művei nálunk is ismertek. — Hálás vagyok Karlovy Varynak — mondotta Sejnyin — mert nemcsak a gyomromat gyógyítja, hanem még az írás is jobban megy itt. • Mik a tervei? — A „Hadititok" című regényemben a nürnbergi per s egy német kémtörténet dokumentációs anyagát használtam fel. A regény első részét folytatásokban a Svét sovjetű is közölte, Most e háromkötetes regény második és harmadik része kerül az olvasók elé. • Hogyan kezdett bűnügyi regényeket írni? — Huszonhét évig dolgoztam bíróságon, élményeim, benyomásaim abból az időből származnak. • Arul]on el vaiamit színmüveiről? — Moszkvában két színházban játsszák darabjaimat: A Jermolov Színházban a „Szabálytalan játék", a Szovjet Hadsereg Színházában pedig a „Király unokája" van műsoron. „Farkasok a városban" című további /darabom a legközelebb bemutatandó színművek között szere-, pel. Ez a darab mai témájú, élősdiekről, tolvajokról, lejtőre került emberekről szól. A Lityeraturnaja Rosszija folyóirat a közelmúltban közölte „Éles röntgenkép" című elbeszélését. L. R. Sejnyin így mesélte el az elbeszélés alapját képező történetet: — Egy szovjet diplomatát Svájcban autóbaleset ér. A válla sérül meg. A híres svájci professzor a vállról készült röntgenfelvételt látva kljelenti, bár a seb nem jelentősebb, mégis amputálni kell a kart, mert a röntgenfelvétel csontrákot mutat. A kétségbeesett diplomata a- Szovjetunióba visszatérve Sehter orvosprofesszorhoz kerül vizsgálatra. A szovjet tudós a svájci röntgenfelvételt vizsgálva megállapítja: kiválóan éles röntgenkép, ezzel szemben helytelen a diagnózis. A felvételen az árnyék a csontszöveteknek gyermekkorban történt megsértéséről tanúskodik. Ilyesmi ritkán fordul elő, ám rákos megbetegedésről szó sincs. A diplomata a szovjet tudós leletével újból felkereste a svájci profeszszort s megmutatta az otthonról hozott röntgenképet és leletet. A svájci professzor így válaszolt: az önök röntgenfelvétele rosszabb a miénknél, nem elég éles, de Sehter professzornak igaza van. Az ő diagnózisa a helyes. Minden elismerésem Sehter professzoré és öntől* pedig elnézést kérek. — jh — Shakespeare-ünnepségek hazánkban Ebben az évben világszerte megünneplik William Shakespeare születésének 400. évfordulóját. Hazánkban is számos ünnepséggel emlékezünk meg e nevezetes jubileumról. Májusban, illetve júniusban az iskola- ós Kulturális Ügyek Minisztériuma, a Színművészeti Intézet, valamint a Nemzeti Múzeum közös kiállítást rendez Prágában a nagy angol drámaíróról. A kiállításon helyet kapnak a cseh, és szlovák színművészet Shakespeare-hagyományainak emiékel is. A kiállítás keretében a prágai kultúrközpont megrendezi a Shakespearefilmek fesztiválját. Április 25-én a cseh és a szlovák Shakespeare-kutatók a prágai Károly Egyetemen értekezletet tartanak. Értékes eseménynek ígérkezik a hat legjobb cseh ós szlovák együttes fellépése június 5—15 között Brnóban. A jeles angol drámaíró tiszteletére rendezeti Ünnepségekből a Csehszlovák Rádió és Televízió is kiveszi a részét. A rádióban ebből az alkalomból három sorozatot hallhatunk, amelyekben Shakespeare-darabokat és monológokat fognak előadni. A televízió hasonló műsorral örvendezteti meg a közönséget. A Szentivánéji álom egyik jelenetét eleveníti fel a jubileum alkalmából kiadott bélyegsorozat. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisztériuma s a Színművészeti Intézet két kisebb kiállítást is előkészített, amelyek a Shakespeare-művek jelentőségét ínéltatják a csehszlovák színház történetében. Az egyiket már elküldtük Angliába, ahol több városban kerül kiállításra, a másik pedig Stratfordba Shakespeare szülővárosába kerül. Szeptemberben Prágában valószínűleg nemzetközi tudományos értekezletet rendeznek a Shakespeare-művek és a zene kapcsolatáról. im. április 5. * ÜJ SZÖ 5