Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-03 / 93. szám, péntek

A PART DÉL-SZLOVÁKIAI VÁLASZTÁSI AGiTÁCIÓJA: Üj gyárat kap Štúrovo A papírgyár akkor talán még csak egy-két szakember elképzeléseiben lé­tezett, de a környéken már állandó beszédtéma volt. Vonaton és futball­meccsen, kocsmában és munka köz­ben ezerszer meghányták-vetették az idevalósiak a környék iparosításának előnyeit. „Ma ezen a vidéken — itt egy szövetkezetes szavait idézem — szinte már a csecsszopó is a papír­gyárról beszél". Valamikor 1957-ben kezdték erre­felé rebesgetni, hogy állítólag vala­milyen gyárat építenek majd a Duna mellett. A környéken — ahol a járási munkaerőgazdálkodási hivatal statisz­tikája szerint rengeteg „vándorló" munkaerő van, ahonnan hetenként egész vonatok in­dulnak Ostravára, vagy az észak­csehországi iparvi­dékre — mindenki örült a hírnek. Ké­sőbb, mikor már olyan mende-mon­dák kezdtek elter­jedni, hogy az or­szág vezetősége „meggondolta" a dolgot s mégsem épül fel a gyár, a környék népe bi­zony elszomoro­dott. így annál na­gyobb volt az öröm, mikor a tél kellős közepén mérnökök jelen­tek meg a határ­ban és hozzáláttak az építkezés előké­szítéséhez. Ziman­kós hideg volt még akkor, mikor a ha­talmas gépek is megérkeztek, hogy a mérnökök mun­kája nyomán meg­kezdhessék a nagy üzem építését. is lehet, hogy az én gyerekem, vagy a te fiad fog majd benne dolgozni. Ez már komoly beszéd, ebben min­denki Igazat ad az „agitátornak". Miért éppen itt épül? Bent az építkezés igazgatóságán a tervek, grafikonok között találtam rá K. Járekra, az épíésvezetőre. A leg­első — szakember számára talán naiv­nak is tűnő — kérdés ez volt: „Miért éppen itt építjük fel ezt a gyárkolosz­szust?" — A foglalkoztatottság növelése, az ezzel összefüggő politikai ós közgaz­dasági szempontokon és más tényező­kön kívül elsősorban is azért esett Kors/.eru gépekkel és tudással felfegyverezve épitik az ország dolgozói Dél-Szlovákia első papírgyárát. (Tóth Alajos felvétele) Legnagyobb boldogság: itthon építeni Még csak gidres-gödrös ideiglenes Üt vezet a jövendő gyár helyére. Tu­catnyi 111-es Tatra most azzal van elfoglalva, hogy előkészíti a „felvonu­lási", . utjr.t, hogy a_tavasszal teljes, irambari' riíefindülhássori a munka. Egy mújva talán egy automata vegyipar! gép fog ott állni, ahol ma éppen egy toronymagasságú darut ál­lítanak fel az építők. A magánjáró daruk mint általában minden nagy építkezésen — méteres átmérőjű be­toncsöveket fektetnek le, hogy később már ne legyen gond az alagcsövezés­sel. A daru kezelője — különbén a kö­zeli Dunamocson lakik — reggeli szü­net közben tréfásan megjegyzi, hogy ő bizony nem a legszerencsésebb em­ber. — Most sem érzed magad elég jól? — tréfálkoznak vele a munkatársai. Hiszen mindennap megnézheted, mit csinál az asszony. — Érdekes, mondja Gános Sándor, ahová csak megérkezem dolgozni, mindenütt nyakig érő sár van. így volt ez a kopfivnicei autógyár építé­sénél, a martini gépgyár építésén is akkora sár volt, hogy kocsimmal minduntalan elakadtam. Aztán a Ke­let-szlovákiai Vasmű felvonulási .épü­leteit építeni — az sem volt ám gye­rekjáték. És végre most már hazajöt­tem ... — ... és itt is sár van, jegyzi meg Ironikusan egy más vidéki gépkocsi­vezető. — Nono, inti le a dunamocsi ember a csipkelődő szakit. Tudod, az itt­honi sár, az egészen más. Mindenütt megtettem én a magamét, de itthon, ahol egyetlen gyár se volt eddig a környéken, igen szívesen dolgozom én akármekkora sárban is. Mert végül majd mégis csak gyár lesz ebből a munkából! De még milyen gyári Az éppen Stűrovőra a választás, mert itt a „kertek alatt" folyik a Duna. , Az építésvezető itt kissé elgondol­kodik. Valamilyen nyomós érvet ke­res az emlékezetében. — Mit gondol, szegezi mellemnek a kérdést — mennyi vízre lesz szük­sége a gyárnak másodpercenként. Bocsánat, én csak újságíró va­gyok . , r.v, • *•,. ­— Már az első időben is több száz liter vizet emészt majd fel a papír­gyár másodpercenként. Mert a papír­gyártáshoz az alapanyagokon — a fán, a papírhulladékon és a rongyon kívül három dolog kell: VlZ, Víz és harmadszor is VlZ. Ezért esett hát a választás éppen az én szülőfalum­ra... — Idevalósi? — Itt lakom. Igaz, régebben éve­kig a poprádi vagongyárban dolgoz­tam. De amikor meghallottam, hogy felépül a gyár, mindjárt ide jelentkez­tem. Biztosan tudom, hogy ez a nagy­üzem majd lelkileg, szellemileg is felemeli ezt a kisvárost. És ez sokat jelent! A műszaki színvonalról — Ha a beszerelendő gépek műszaki színvonaláról akar valaki beszélni, ahhoz megfelelő összehasonlítási alap is szükséges, jelentette ki az építésve­zető. Én már koromnál fogva sem is­merhetem a világ többi, hasonló ren­deltetésű üzemét. Hanem van itt egy igen komoly szakember, Rudolf Ho­molkának hívják. Arról nevezetes, hogy 1924 óta az egész világot bejárta. Azi „öreg" mindenütt volt már, ahol papírt gyártanak. Harmincnyolcban például — hogy hítlerék elől szökni volt kénytelen — Indiába ment, ott szervezte meg a papírgyártást. Van neki egy szenvedélye: olyan alapanya­gokból szeret papírt előállítani, ami­bőlj régebben még senki nem tudott. Az . angol szakemberek például még mindig emlegetik, hogyan gyártót; Vítkovicén tanulnak a Kelet-szlovákiai Vasmű kohászai A Vítkovicei Klement Gottwald Ko­hómű nemcsak technológiai berende­zések szállításával és szerelésével já­rul hozzá a Kelet-szlovákiai Vasmű építéséhez. VftkovIcSn tanulnak a Ke­let-szlovákiai kohászok százai. 1966 végéig 642 szakmunkás és 201 mű­szaki-gazdasági dolgozó részesül ki­képzésben a Vítkovicei Klement gott­wald Kohómű különböző gyárrészle­gein. A két nagyüzem közötti szerződés alapján jelenleg 613 dolgozó gyara­pítja Ismereteit Vltkovicén. Eddig már 330 munkást képeztek ki henge részekké, olvasztárokká, villanyszere­ikké stb. Múlt év októberében meg­kezdődtek azok a továbbképző tanfo­lyamok, amelyek résztvevői mint ki­tanult villanyszerelők, lakatosok, ko­hászati karbantartók stb. segéd leve­let, is kapnak. Hosszabb ideig tartó szakképzésben 150 munkás részesült, akik a tanfolyam befejezése után új beosztást kaptak a Kelet-szlovákiai Vasmű munkahelyein. Vítkovicei Klement Gottwald Kohó­műben rendkívül nagy figyelmet szentelnek a Kelet-szlovákiai Vasmű számára szükséges vasmunkások ki­képzésének. Szem előtt tartják azt is, hogy a szakképzettséget elnyert dol­gozókat ismereteiknek megfelelően osszák be új munkahelyükön, egy cseh ember — az öreg Hamolka — újságpapírt a cukornád hulladék­ból. Megnéztük az „öreg Homolkát". Nem is olyan öreg. Legalábbis ami a mozgását illeti, némelykor azt gon­doltam felőle, hogy csak tavalyelőtt lépett kl a műszaki főiskola kapuján. — Izgalmas és érdekes feladatot kaptam, mikor Prágában azzal bíztak meg, hogy szervezzem meg az itt épü­lő gyár technológiai be-endezéseinek szerelését, munkába állítását. Mind a gyártási technológia, mind pedig a felhasznált nyersanyag szempontjából egyedülálló lesz ez a gyár. A folya­matos papírgyártást a korszerű be­rendezés biztosltja. Nekem mint szak­embernek az egészben az tetszik a legjobban, hogy olyan faanyagot is felhasználunk majd Itt, ami régebben a hulladékba került. Az eddig ismert papírgyárak képtelenek voltak a vé­konyabb fák, vagy az ágak feldolgozá­sára. Azt tartottuk eddig, hogy ezek hasznosítása nem volna gazdaságos. Bebizonyítjuk Itt, hogy ez nincs így — Az imént úgy hallottam, hogy az egész gyárban az automatizáció veszi majd át a főszerepet. Viszont azt ls hallottam már, hogy a teljes üzemel­tetés megindítása után több ezer em­ber keresi meg itt a kenyerét. Esze­rint nem akármilyen apró-cseprő gyár lesz itt. — Méreteiben is hatalmas üzemet kap a környék. Képzelje csak el, mi mindent papírba csomagolnak ma egy _ országban. A tervek szerint ez az üzem kielégíti az egész ország cso­magolópapír ellátását. Ha ma még nem is beszélek tonnákról, ebből a globális adatból ls láthatja az ember, hogy a vidék lakossága fontos felada­tot kap. Sok szakemberre lesz szükség a gyárban Szakemberkérdésről, anyagellátás­ról kezd magyarázni Rudolf Homolka. Később indiai élményeiről beszél, de folyton csak a papírgyártással kap­csolatban. — Talán még az építésnél ls fon­tosabb — és nehezebb — feladat lesz majd itt a szakemberképzés. A gyár abból a szempontból ls különlegesség lesz, hogy szinte teljesen ki lesz küszöbölve a testi munka. Az egész­ségügyi előírások szigorú betartásával folyik majd itt a termelés, az ember szerepe elsősorban az ellenőrzésre és a karbantartásra korlátozódik. Igen, elsősorban a karbantartásra. Ez a szakma lesz itt a főfoglalkozás. Szá­zával kellenek ide a szakképzett vil­lanyszerelők, elektromérnökök, gé­pészmérnökök, gépszerelők, akik ha kell, pillanatok alatt képesek lesz­nek az esetleges üzemzavar eltávolí­tására. A leendő gyár vezetői tehát már ma felírhatnák a „mestergeren­dára": „Csak szakképzett emberek számára". A tervrajzok fölött Ha csak a legfontosabb épületeket számolom is meg a tervrajzon, kide­rül, hogy a gyárban legalább 160 ob­jektumot kell néhány év alatt fel­építeni. Nem csekély feladat. — Valószínű azonban, tájékoztat az építésvezető, hogy a Duna másik partján Is építenek majd egy, a mienk­hez hasonló gyárat. A magyarokkal — és a KGST keretében ls — folynak már a tárgyalások, hogyan lehetne a lehető legnagyobb mértékben egybe­hangolni a papírgyártást. A közeljö­vőben már valószínűleg meg ls szü­letik a döntés az együttműködésről. Ily módon óriás kombinátot lehetne itt a Duna két partján létesíteni. Mind­két ország hasznát látná ennek. Az 1964-es esztendőre szép újévi ajándékot kapott Dél-Szlovákia. A Du­na menti papírgyár felépítése majd egy újabb lépést jelent e terület fel­virágoztatásához. TŰTH MIHÁLY Előtérben a termékek II J FUMEK minősege Az Észak-szlovákiai Téglagyárak Žili- na! üzemegysége sikeresen birkózott meg az elmúlt ' esztendő feladataival. Az idei terv teljesítése ls eredményes. Januári teljes termelési tervét például — hasonlóképpen, mint a februárit — 101 százalékon felül teljesítette. Érde­mes megemlíteni, hogy sem tavaly, sem az idén nem fordult elö súlyosabb bal­eset az üzemben. Az üzem idei terve 5 millió téglával és 5 ezer köbméter keramit-tégla gyár­tásával ír elö többet, mint az elmúlt évi. Figyelembe véve az üzem terme­lési lehetőségeit, ez nem kis feladatot jelent, s a téglagyár dolgozói, mint az eddigi eredményeik ls mutatják, min­dent megtesznek teljesítésük érdeké­ben. A munkatermelékenységet és a mi­nőséget főleg az anyagi érdekeltség fokozásával akarják növelni. M. MaUíejs Az ünnepi műsorban bemutatott Musztángok című amerikai film iránt rendkívül nagy az érdeklődés, amit a mű Izgalmas témájával és cselek­ményeivel magyarázhatunk. A hazai filmgyártást egy új detek­tlvfilm képviseli. Petr Schulhoff do­kumentumfilmrendező mutatkozott be első játékfilmjével, a Félelem­mel. A film forgatókönyvét Schulhoff társszerzőként Fiker detektivregényé­ből írta, s az eredeti mű nagy lehe­tőségeket kínált. A rendező a közép­úton haladt és jó átlagfilmet alko­tott. Felróható, hogy Schulhoff elha­nyagolja a bűnügyi történet lélektani oldalát, amely a detektívfilmekben fontos szerepet játszik, viszont mint hajdani dokumentarista nagyszerűen göngyölíti a cselekmények fonalát. A Félelem formailag elüt a 1Q5 szá­zalékos alibi, vagy az Ötödik ügyosz­tály cfmű nagy sikerű filmektől, még­is megragadja a nézőt. Sikerét annak köszönheti, hogy a jól választott sze­replőgárda megértette feladatát és kiaknázta az adott lehetőségeket. Problematikus, de érdekes film a magyar fancsó Miklós Oldás és kötés című tavalyi alkotása. Mondanivalója a mai nemzedék problémáit érinti. Űgy ls mondhatnánk: a talajvesztet­tek lelki válságára keres megoldást. Fő hőse egy paraszti származású fia­tal orvos, aki egy idősebb sebész­professzorral történt összeszólalkozá. sa után rádöbben arra, hogy tulajdon­képpen nem lehet elégedett önmagá­val, nem tudja eldönteni, vajon a tu­dása, vagy karriervágya vitte-e őt előbbre. Lelki sebére írt keresve kü­lönféle társaságokba kerül, de a lá­tottak tovább bolygatják lelki nyugal­mát. Undorodva fordul el a nyugat­majmolástól, de nem tudja, miben ke­resse lelki nyugalmát. A rendező csak sejteti a megoldást, illetve csu­pán felvázolja a helyes irányt: a fiú hazamegy a szüleihez és az a néhány órai falusi tartózkodás gyógyltóan hat rá... Jancsó Miklós filmje koránt sem erköicsprédikáló, valamilyen szocia­lista térítő film. A rendező csupán választ akar adni a társadalom jelen­tős részénél felmerülő azonos prob­lémára. Mondanivalóját újszerűen pró­bálja formába önteni, s ezért filmje a kétségtelenül fellelhető művészi szépséghibák mellett azért érdekes és vonzó, mert újszerű, kísérletező. Jan­csó művén vitathatatlanul érezhető a mai modern nyugati filmművészeti irányok hatása, ám ezeket nem maj­molja, hanem a magyar viszonyoknak megfelelően egyéni módon alkalmaz­za. Annak idején a film egyik mélta­tója találóan jellemezte az Oldás és Kötés-t: „A szocialista eszmei igény és az absztrakt művészet ötvözete". Jancsó filmje elismerésre méltó pró­bálkozás. L. L. Beszélgetés L. R. Sejnyinnel Lev Romanovics Sejnyin szovjet író, számtalan elbeszélés, regény, szín­darab és filmforgatókönyv szerzője Karlovy Varyban gyógykezelteti ma­gát. A szanatóriumban kerestem fel, hogy elbeszélgessek vele, hiszen mű­vei nálunk is ismertek. — Hálás vagyok Karlovy Varynak — mondotta Sejnyin — mert nem­csak a gyomromat gyógyítja, hanem még az írás is jobban megy itt. • Mik a tervei? — A „Hadititok" című regényem­ben a nürnbergi per s egy német kémtörténet dokumentációs anyagát használtam fel. A regény első részét folytatásokban a Svét sovjetű is kö­zölte, Most e háromkötetes regény második és harmadik része kerül az olvasók elé. • Hogyan kezdett bűnügyi regé­nyeket írni? — Huszonhét évig dolgoztam bíró­ságon, élményeim, benyomásaim ab­ból az időből származnak. • Arul]on el vaiamit színmüveiről? — Moszkvában két színházban játsszák darabjaimat: A Jermolov Színházban a „Szabálytalan játék", a Szovjet Hadsereg Színházában pe­dig a „Király unokája" van műso­ron. „Farkasok a városban" című további /darabom a legközelebb be­mutatandó színművek között szere-, pel. Ez a darab mai témájú, élős­diekről, tolvajokról, lejtőre került em­berekről szól. A Lityeraturnaja Rosszija folyóirat a közelmúltban közölte „Éles rönt­genkép" című elbeszélését. L. R. Sej­nyin így mesélte el az elbeszélés alapját képező történetet: — Egy szovjet diplomatát Svájcban autóbaleset ér. A válla sérül meg. A híres svájci professzor a vállról készült röntgenfelvételt látva klje­lenti, bár a seb nem jelentősebb, mégis amputálni kell a kart, mert a röntgenfelvétel csontrákot mutat. A kétségbeesett diplomata a- Szov­jetunióba visszatérve Sehter orvos­professzorhoz kerül vizsgálatra. A szovjet tudós a svájci röntgenfel­vételt vizsgálva megállapítja: kivá­lóan éles röntgenkép, ezzel szemben helytelen a diagnózis. A felvételen az árnyék a csontszöveteknek gyer­mekkorban történt megsértéséről ta­núskodik. Ilyesmi ritkán fordul elő, ám rákos megbetegedésről szó sincs. A diplomata a szovjet tudós leleté­vel újból felkereste a svájci profesz­szort s megmutatta az otthonról ho­zott röntgenképet és leletet. A svájci professzor így válaszolt: az önök röntgenfelvétele rosszabb a miénknél, nem elég éles, de Sehter professzor­nak igaza van. Az ő diagnózisa a he­lyes. Minden elismerésem Sehter professzoré és öntől* pedig elnézést kérek. — jh — Shakespeare-ünnepségek hazánkban Ebben az évben világszerte megün­neplik William Shakespeare születésé­nek 400. évfordulóját. Hazánkban is számos ünnepséggel emlékezünk meg e nevezetes jubileumról. Májusban, illetve júniusban az isko­la- ós Kulturális Ügyek Minisztériu­ma, a Színművészeti Intézet, valamint a Nemzeti Múzeum közös kiállítást rendez Prágában a nagy angol drá­maíróról. A kiállításon helyet kapnak a cseh, és szlovák színművészet Sha­kespeare-hagyományainak emiékel is. A kiállítás keretében a prágai kultúr­központ megrendezi a Shakespeare­filmek fesztiválját. Április 25-én a cseh és a szlovák Shakespeare-kutatók a prágai Károly Egyetemen értekezletet tartanak. Értékes eseménynek ígérkezik a hat legjobb cseh ós szlovák együttes fel­lépése június 5—15 között Brnóban. A jeles angol drámaíró tiszteletére rendezeti Ünnepségekből a Csehszlo­vák Rádió és Televízió is kiveszi a részét. A rádióban ebből az alkalomból három sorozatot hallhatunk, amelyek­ben Shakespeare-darabokat és mono­lógokat fognak előadni. A televízió hasonló műsorral örvendezteti meg a közönséget. A Szentivánéji álom egyik jelenetét eleveníti fel a jubileum alkalmából kiadott bélyegsorozat. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Mi­nisztériuma s a Színművészeti Inté­zet két kisebb kiállítást is előkészí­tett, amelyek a Shakespeare-művek jelentőségét ínéltatják a csehszlovák színház történetében. Az egyiket már elküldtük Angliába, ahol több város­ban kerül kiállításra, a másik pedig Stratfordba Shakespeare szülőváro­sába kerül. Szeptemberben Prágában valószínű­leg nemzetközi tudományos értekez­letet rendeznek a Shakespeare-mű­vek és a zene kapcsolatáról. im. április 5. * ÜJ SZÖ 5

Next

/
Thumbnails
Contents