Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-22 / 112. szám, szerda

H egy falu összefog NEM IS OLYAN RÉGEN még Apá­caszakállast tartották Csallóköz leg­sárosabb falujának. Megesett az ls, hogy a nótáskedvű szomszédfalusi le­gény ezt énekelte a szakállasl lány fülébe: „Rámás csizmám térdig lucs­kos, nagy tifelétek a sár..Szegény lány még nem is tiltakozhatott. A nó­tát meg mintha rájuk szabták vol­na... Egyszer azonban hírefutott, hogy a szakállasiak is megunták a sarat, el­getnénk, fűzögetnénk a mondanivalót, újból négy esztendőt kell visszalapoz­ni a falu történetében. Vörös István is azt állítja: az ő falujuk volt Csal­lóközben a legsárosabb. Csakugyan rájuk illett a nóta. ősszel vagy ta­vasszal az emberek gumicsizma nélkül még az ajtón se tehették ki a lábu­kat. A feneketlen sártengert a szövet­kezet lovai, traktorai Is megszenved­ték. Nyáron pedig tenger volt a por. És ennek a sok rossznak a láttán határozták, hogy útilaput kötnek a adódott a kérdés: meddig lesz még talpa alá... ez igy, meddig tűrjük még, emberek? Mostanában, hogy a járási székhe- A kérdésre a nemzeti bizottság ad­lyen forgolódtam, azt mondja az egyik ta meg a választ. Ismerősöm: ha lesz egy v kis időd, A határozat, helyesebben szólva az ugorj ki Apácaszakállasra. Biz'isien elgondolás után a képviselők — klki megérdemlik, hogy néhány sort Írja- a maga választókörzetében — népsze­tok róluk. rűsltette, magyarázta a nemzeti bl­Megfogadtam a szót. zottság elképzelését. Hozzátették Délidőben kopogtattam a HNB Iro- azonban azt is: a dologról persze dójának ajtaján. így nem is csoda, csak akkor érdemes beszélni, ha az hogy egy kicsit megvárakoztattak. A egész falu összefog, ha mindenki ere­titkár ls ember, az ő számára is főz- jéhez mérten részt vállal a munkából, nek ebédet. Majd Így tették fel a kérdést: azt Negyedóra sem telt bele, amikor mégsem várhatjuk, hogy majd a szom­megjött Vörös István, a szakállasiak szédfalusiak jönnek nekünk utat meg titkára. Amikor elmondtam jövetelem járdát építeni. célját, elmosolyodott, majd kissé ne­hézkesen letette magát az egyik szék­re. Hiába, az évek... Több mint fél évszázad nehezedik széles vállára. Az esztendők súlyát csontjaiban, Izmai­ban érzi. Egyszerű cselédember gyerekének született. Zsenge gyerekkorában liba­pásztorkodással kezdte a kenyérkere­setet, s mint részarató köszöntötte a születő szabadságot. Képviselő-jelöltként negyvenkilenc­ben lépett először a választói elé. Azóta állandóan valamilyen tisztséget visel. Ott volt a szövetkezet megszü­letésénél. Később agronőmust „csi­náltak" belőle. Munkájára annakide­jén a volt Calovói járáson is felfigyel­tek. Addig-addig figyelgették, amíg egyik szép napon „elszipkázták" a fa­luból. KEREKEN EGY ÉVTIZEDIG volt a szövetkezeti osztály vezetője, majd a területi átszervezéskor visszatért új­ból a falujába. Titkára lett a helyi nemzeti bizottságnak. Most, amikor kerek :perec feltettem neki a kérdést: hadd hallom hát miért is volt a járásiak dicsérete — így vá­laszolt: — A mi népünkkel lehet dolgozni. Csupán egy dolog fontos: a képvi­selő legyen kezdeményező, mutasson jó példát és ne csak azt mondja meg, hogy mit kell tenni, hanem azt is, hogy miért. Ebből az elgondolásból indult kl a nemzeti bizottság, amikor annak ide­jén tervbevette, hogy a faluból örök­re száműzik a port és a sarat. Az el­gondolás, a kimondott szó igen tet­szetősen hatott, csupán emberek kel­lettek, olyanok, akik az elképzelést gyakorlattá varázsolják. Mielőtt azonban még tovább szövö­És há eddig nem Jöttek, ezután meg már nem is igen lett volna rájuk szükség. Az apácaszakállasiak értet­tek a szóból. A nemzeti bizottság el­gondolására Igennel válaszoltak és a szót tettek követték. Jóformán a falu apraja nagyja munkához látott. A képviselők ls versenyt dolgoztak a vá­lasztókkal a közös célért. Mostanáig közel tízezer órát dolgoztak le. Az eredmény? Eredeti elhatározásukat részben máris teljesítették Három és fél kilométeres utat hoztak rendbe eddig, két és fél kilométeren pedig járdát is építettek a házak elő. A munka azonban tovább folyik, mind­addig, míg azt nem mondhatják: most már végérvényesen szögre akaszthat­juk a gumicsizmát. AZT TARTJA A KÖZMONDÁS: evés közben jön meg az étvágy. Valahogy így jártak az apácaszakállasiak is. Kezdetben csak út meg járda kellett. Később már ezt mondták: mi lenne, ha az út két szélére gyümölcsfát ül­tetnénk. A nemzeti bizottság meghozatta a fákat. A falu lakosai pedig — ki-ki a saját háza előtt — elültette a cse­metéket, összesen kilericszázötvenet. Ezenkívül a falu közepén egy ta­karos kis parkot is létesítettek. Sok mindenről kellene még szólni, ha valaki Apácaszakállasról akarna írni. Volna még mit mondani az utóbbi négy esztendőről ls, de ezt most máskorra hagyjuk. Érjük be annyival, hogy elújságolhatjuk: Apá­caszakállason nem lesz már sokáig sáros a másfalusi legény csizmája, ha idevaló leányon akad meg a sze­me. SZARKA ISTVÁN Az autóstop a fiatal turisták és kirándulók szolgálatában Hivatalosan a múlt év végén dőlt el a szervezett autóstop engedélyezése. Igaz, hogy csak korlátozott lehetősé­geket nyújt, mégis mintegy 40 000 fia­tal turista és kiránduló veheti igény­be. A szervezett autóstop olyan akció, amelyben részt vehet minden 16- és 27 év közötti fiú s leány, aki a CSISZ, illetve a HESZ valamelyik szervezeté­ben, vagy a Testnevelési Szövetség tu­risztikai osztályán bejelenti e szándé­kát. Amennyiben az említett szerveze­tek valamelyike javasolja a jelentke­zőt, úgy bizonyos erkölcsi felelőssé­get is vállal érte. Az említett szerve­zetek ajánlásával kiegészített jelentke­zési Ív alapján kiállítják a főpostán a kérelmező autóstop-igazolványát és a 3000 km-nyi útra jogosító szelvé­nyeket ls. Ezért és egyben balesetbiz­tosítás címén csupán 40 koronát kell fizetni, ami egyébként a gépkocsive­zetőknek ls előnyös, mert a balese­tekért nem kell felelősséget visel­niük. Az autóstoppal utazó névre kiállí­tott Igazolványának nyilvántartási száma azonos a szelvények nyilván­tartási szám'ával. Szelvények nélkül érvénytelen az igazolvány és nélküle A hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére folyó munkaversenybe Pásztor Vencel vezetésével bekapcsolódott a Kelet-szlovákiai Vasmű hideghengerdéjében dolgozó 22 tagú ifjúsági munkacsoport is. Ké­pünkön: a csoport első műszakban dolgozó tagjai. (Berenhaut felvétele) a szelvények sem érvényesek. Az au­tóstoppal utazó Igazolványa csak személyi Igazolványával együtt érvé­nyes. Az autóstoppal utazó még az idény vége, tehát folyó év október 31-e előtt használja fel valamennyi szelvé­nyét, mert az adott évben nincs joga további szelvényekre. Az idény eltel­te után megmaradt szelvények érvé­nyüket vesztik. Az autóstop önkéntes akció. Ezt minden turistának és kirándulónak tudnia kell, valamint azt ls, hogyan szólítsa megállásra a közeledő gép­kocsikat. Az autóstoppal utazónak az úttest Jobb szélén kell állnia és kezé­ben tartott igazolványával kell inte­getnie a közeledő gépkocsi felé. Ha a gépkocsi megáll, a gépkocsivezető­nek át kell adnia igazolványát, s ha az úgy kívánja, fel kell mutatnia sze­mélyi igazolványát is. A gépkocsive­zető célbaérkezés után visszaadja az autóstoppal utazó igazolványát és át­veszi tőle a kilométerek számának megfelelő szelvényeket. Ha egyazon gépkocsin egyszerre többen utaznak, úgy a gépkocsivezetőnek mindegyik utasától el kell kérnie a kilométerek számának megfelelő szelvényeket. A szervezett autóstop-akció kereté­ben rendezett versenyben minden gépkocsivezető részt vehet. E verseny eredményei alapján 500 gépkocsive­zető részesül összesen 600 000 korona értékű tárgyi jutalomban pl. robogót, magnetofont, rádiót, televíziókészülé­ket, gépjárművek pótalkatrészeit stb. nyerhetik. Kisorsolás nélkül az a 30 gépkocsivezető kap jutalmat, aki a legtöbb személyt szállítja és további 30, aki a legtöbb kilométert teszi meg a szervezett autóstop keretében. Ezenkívül még 440 nyereményt sor­solnak ki az említett verseny részt­vevői között. Az esetben, ha az autóstoppal utazó súlyosabb kihágást kövst el, ezt a gépkocsivezetőnek az Ústredná ko­misia autostopu, Praha I., Náméstl Gorkého 24. címre küldött levélben kell jelentenie. Jelentésében fel kell tüntetnie az autóstoppal utazó iga­zolványának nyilvántartási számát is. A szervezett autóstop ellenőrzésére központi felügyelőség létesült, mely­nek tagjai különleges — „K" betűvel megjelölt — igazolványt kapnak. A felügyelők a megtett kilométerek szá­ma kétszeresének megfelelő szelvényt kötelesek átadni a gépkocsivezetőnek. Jozef Zôpražný, i CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának dolgozója Lenin es a partéiét normái A lenini évforduló mindig alkal­mul szolgál arra, hogy felidéz­zük a nagy forradalmár élet­művének óriási jelentőségét. Joggal kapcsoljuk egybe Lenin nevét azok­kal a sikerekkel, amelyeket a lenini forradalmi tanítást követő nemzet­közi munkásmozgalom ért el harcai­ban. Világszerte egyre nő a szocializ­mus és a kommunizmus vonzó ereje, gyakorlati bizonyságát adva, hogy Lenin tanítása a munkásmozgalom győzelmes forradalmi harcainak ihle­tő forrása. A nemzetközi forradalmi munkás­mozgalom mai gyakorlata azonban azt is bizonyítja, hogy a leninizmus­tól való minden eltérés — mint Je­lenleg a Kínai Kommunista Párt ese­tében láthatjuk — súlyos károkat okoz a mozgalom egységének, és ki­fejezésre Juttatja azoknak az egyé­neknek az eszmei gyengeségét, akik elfordulnak a lenlnlzmustól. Lenin műve mérhetetlenül nagy. Különösen fontosak művének ama ré­szal, amelyek a forradalmi marxista párt szerepével, helyzetévei és mun­kájával foglalkoznak. Lenin a párt­ban a munkásosztály összefogásának legmagasabb rendű formáját látta, és szívósan harcolt minden kísérlet ellen, amellyel bármiképpen csökken­teni akarták a párt szerepét. Lenin harca a párt szerepének helyes értelmezéséért karöltve Járt azzal a törekvéssel, hogy kitűzze a pártmunka helyes módszereit. Kidol­gozta a kommunista párt életének elveit és normáit, amelyek elválaszt­hatatlanok a párt szervezeti és tak­tikai alapelveitől. A pártélet lenini normál tulajdon­képpen azoknak az elveknek az ösz­szességét jelentik, amelyeket a kom­munista pártnak szem előtt kell tartania, ha teljesíteni akarja a for­radalmi élcsapat szerepét. A lenini elvek és normák minden kommunista pártot köteleznek. Pár­tunk alkotó módon érvényesíti őket mind alapszabályzatában, mind gya­korlati politikai munkájában. A CSKP alapszabályzata e normákat és elve­ket tovább fejleszti viszonyainkban és egy sor konkrét rendelkezéssel teremti meg valóra váltásuk és be­tartásuk feltételeit. Az egyes normák közötti kötelező kapcsolatok egész rendszeréről van szó, amely lehe­tővé teszi betartásuk ellenőrzését. E rendszer természetes kifejezője a lenini normák és elvek múlhatatlan összefüggéseinek. Valamennyi norma és alapelv összessége nagyon hatá­rozottan befolyásolja és alakítja a párt belső életét, egységét és cselek­vőképességét, a kommunisták fe­gyelmét. A pártmunka sikerének legfőbb követelménye a párt egysége, a párttagok összefogása. Erre az alap­vető követelményre Irányul a párt­élet valamennyi elve és normája. „A párt politikai akcióinak egysége­seknek kell lenniük. Sem a tömeg­gyűléseken, sem a pártgyűléseken, sem a pártsajtóban nem engedhető meg, hogy bárki is olyasmire „hív­jon fel" ami megbontja egy-egy meghatározott akció erejét." (Lenin művei, 10. kötet 463. oldal.) A pártélet lenini normái ezért Jog­gal támaszkodnak minden kommu­nista párt munkájának alapelvére, — a demokratikus centralizmusra. A párt munkájának és szervezeti fel­építésének e vezérelve teljes mér­tékben hangsúlyozza a demokratikus centralizmus döntő fontosságát a párt számára Közvetlenül összefügg a párton belüli demokráciával. A kommunisták Jogainak és köteles­ségeinek egysége, a kommunistákkal szemben támasztott növekvő igények befolyásolják a konkrét munka fel­tételei köjött azt a követelést, hogy alkotó módon érvényesítsék a párt politikáját. Az alapszervezetek jogai­nak mérete és felelősségének tartal­ma — miként a CSKP XII. kongresz­szusán jóváhagyott alapszabályzat meghatározza őket —, a gazdasági vezetés ellenőrzésének szélesebb körű jogával felruházott alapszervezetek számának növelése arra vezet, hogy a párt befolyását jobban és széle­sebb körben érvényesítsék. A demokratikus centralizmus a népgazdaság Irányításának leg­főbb lenini elve. Lehetővé te­szi, hogy helyesen kapcsoljuk egybe a helyi kezdeményezést az egész gazdaság központi, tervszerű Irányí­tásával. A demokratikus centraliz­mus elve mérhetetlen Jelentőségű a párt számára. Jelentősen befolyásol­ja a párt egységét, és a kommunis­ták munkáját a szükséges feladatuk teljesítésére összpontosítja. Megte­remti annak feltételeit, hogy a párt egysége eszmei ős cselekvő egység legyen. A párt szilárd egységét és a párt­fegyelmet Jelentősen befolyásolja a pártpolitika kérdéseinek tárgyilagos megvitatása. A kommunisták tanács­kozzanak feladataikról, tegyenek Ja­vaslatokat a munka megjavítására, különösen a párt taggyűlésein, aktí­vagyűléseken stb. A termelés terüle­tén ugyanezt a lehetőséget biztosítja számukra az alapszervezetek szé­les körű ellenőrzési joga. Am e lehe­tőségek bizonyos kereten belül lé­teznek. Az alsóbb pártszervek mun­kájának elmélyítése tudniillik a de­mokratikus centralizmus elvét követi oly értelemben, hogy a párt cselek­vési egységét, a párton belüli leg­szélesebb körű demokráciát, és a kommunisták kezdeményezését egy­bekapcsolja a pártban uralkodó szi­lárd fegyelemmel, és azzal a magá­tól értetődő, kötelességgel, hogy a kisebbség rendelje alá akaratát a többségnek, az alsóbb pártszervek számára kötelezők a felsőbb párt­szervek határozatai. Máskülönben a párt nem lehetne szilárd, cselekvő­képes szervezet. V. I. Lenin erről félreérthetetlenül megállapítja: „Meg­tagadni az engedelmeskedést a köz­ponti szervek vezetésének annyi, mint megtagadni a párthoz való tar­tozást, annyi, mint a pártot szét­rombolni, ez nem a meggyőzésre, hanem a szétzúzásra vezető eljárás." (Lenin Művei, 7. kötet 386. oldal.) A párt vezető szerepének helyes érvényesítésében fontos szerepet ját­szik a pártvezetés kollektív jellege. Célja nemcsak az, hogy megjavítsuk a tömegekhez fűződő kapcsolatain­kat, elmélyítsük a pártaktívával és különböző szakbizottságokban vég­zett munkát, hanem a kollektivitás elve hivatott elősegíteni a munka minél teljesebb és hatékonyabb veze­tését ls. A kollektív vezetés akkor érvényesülhet kellő színvonalon, ha a megítélt Jelenségek valóban tüze­tes elemzésén alapul és olyképpen veszi figyelembe a tömegek tapasz-" talatait, javaslatalt és nézeteit, hogy minél sokoldalúbban és részleteseb­ben Ítélhessük meg a szóban forgó problémát, legfontosabb mozgató erőit, és azokat az eszközöket, ame­lyekkel az Illető kérdés megoldható. Arról van szó, hogy a döntés és a tanácskozás során elejét vegyük mindenfajta egyoldalúságnak vagy szubjektivizmusnak. A párt fejlődése és forradalmi jel­legének megőrzése szempontjából — más lenini elvek mellett — hallatla­nul fontos a bírálat és önbírálat, mint a párt ama készsége, hogy kri­tikusan vizsgálja a tényeket és saját munkáját, s levonja a szükséges kö­vetkeztetéseket. Ám nem csupán bi­zonyos tények felismeréséről van szó; a párt e tulajdonságának részét al­kotják azok a konkrét Intézkedések és rendelkezések ls, amelyek a ne­gatív jelenségek, a kezdeményezés és a bírálat elnyomására irányuló tö­rekvések, a dolgozók javaslatait, kezdeményezését semmibe vevő kísér­letek ellen irányulnak. A bírálat és az önbírálat tehát tá­volról sem Irányul csupán a nyilván­valóan pártellenes fellépések ellen. Rendeltetése feltárni a pártélet el­haló és új old'alait, objektívan vizs­gálni a párt szervezetét és műkö­dését, a pártmunka eredményeit. Ezért a bírálat és az önbírálat a kommunisták számára jogot és köte­lességet jelent egyszerre, s ezért sújt­ják elnyomóit a legszigorúbb bünte­tésekkel. Ám a legszélesebb körű párton be­lüli demokráciának is megvannak a „határai". A bírálattal és önbírálat­tal ti. nem szabad a párt ellen visz­szaélni, nem szabad túllépnie a pár­tosság kereteit, meg kell felelnie a pártélet normáinak, hogy szilárdítsa a párt erejét és egységét, hogy cse­lekvőképes és konstruktív legyen. A kommunistáknak úgy kell segíte­niük, „bírálni és javítani, anélkül, hogy ellentmondásba kerülnénk a párt elveivel". (V. I. Lenin Művei, 7. kötet 505. oldal.) A párt nem érheti el célkitűzéseit, ha nem fűzi minél szorosabbra kap­csolatait a párton kívüli tömegekkel, ha nem nyeri meg őket a párt poli­tikájának. A CSKP sikeresen teljesí­tette és teljesíti ezt a lenini elvet, amely a szocializmus győzelmének döntő feltétele. „Szó sem lehet sem­miféle eredményes kommunista épí­tésről, ha a légkülönbözőbb munka­területeken szövetségre nem lépünk a nem-kommunistákkal." (Lenin Mű­vei, 33. kötet 219. oldal.) A párt és a nép között kifejlődő egység azonban nem tekint­hető egyszer s mindenkorra adottnak. Tovább kell szilárdítani akkor is, ha a szocializmus már győzedelmeskedett. A szocialista tár­sadalom sem mentes különböző el­lentétektől, hibáktól vagy nehézsé­gektől, nem minden tagja érti meg egyaránt jól a párt valamennyi In­tézkedését. A kommunisták feladata, hogy minden dolgozónak megmagya­"3. ¥

Next

/
Thumbnails
Contents