Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-21 / 111. szám, kedd

Hisz az embereknek örökösödés az új polgári törvénykönyv alapján A tettek embere, mit elintézett, ami egtörtént, arról erinte felesleges •íszélnl. Inkább azal kell törődni, iml még nincs... le... A posta egykori olgozóját, később nemzeti bizottság ^kolaügyi szakoszilyának lelkiismeates beosztottját a lép az 1958 ban megejtett pótválasztásokon tüntette kl először bizalmával. Nem sokkal ezután, mint a rumburkl Városi Nemzeti Bizottság elnökhelyettese, a tervbizottság vezetését is átvette. A két esztendő során bőséges alkalma nyílt bebizonyítani, hogy olyan ember, aki lehetőleg mindig mindenben többet nyújt, mint amit várnak tőle. Ezért választották meg 1900 ban ls képviselőnek és ezzel magyarázható, hogy Jifi Radosta elvtárs neve ma Ismét a képviselőjelöltek jegyzékén szerepel. „Kérlek, intézd el soron kívül a nyugdíjamat, kell a pénzl Sürgős szociális segélyre van szükségünk, az édesapánk régen nyomia az ágyat. Elküldhetnéd hozzánk a nemzeti bizottság karbantartóit..." tgy megy ez egész nap, egész este a lakásán, sőt még akkor is, amikor szabadságon van. Az ismerősök, de az ismeretlenek Is valahogy mindig feltedezik, megtalálják. Már a család ls megszokta ezt a furcsa és mégis érdekes életmódot. Az asszony, a Bytex nemzeti vállalat munkásnője megértéssel, türelemmel tessékeli beljebb a hívatlan vendégeket. Jól tudja, nem hiába járnak a segítségre rászorulók a férje után. A három gyerek pedig azon versenyez egymással, hogy a csengetésre kl nyit hamarabb ajtót. Radosta eľvtárs nem szívesen beszél ezekről a dolgokról Természetesnek, soron kívüli kötelességének tartja, hogy segítsen Főnökének, a nemzeti bizottság elnökének jóakaratú, kissé csúfondáros beszámolójára zavartan hajtja le a fejét. — Nem fontos, hagyjuk ezt — Igyekszik napirendre térni a szerinte mellékvágányra futott téma fölött. Szerinte fontosabb problémák is léteznek: a területi tervek, a vállalatok, üzemek, szövetkezetek, szervezetek elhelyezése, terjeszkedése, a garázsok építése. Főleg a beruházások okoznak sok gondot. A lakáskérdéssel is éppen elég baj van... Hát még a kommunális szolgáltatásokkal. A tisztító kapacitására nem panaszkodhatnak Teljes 30 tonna tisztítatlan ruhával maradtak adósai a tervnek. A 16 gyűjtőhely a város és környéke számára nem bizonyult elegendőnek. A megoldás: a gyűjtőállomások számának emelése, vagy az eddigiek befogadóképességének kibővítése. — A városfejlesztési terv keretén belül folyó építkezések terén jobbak az eredményeink — utal Radost8 elvtárs a kifüggesztett tervekre és a fiókjából előkerülő dokumentációra. A jövő évben befeiezésre kerülő 10 ezer embert befogadó sportstadion építkezési munkáira nem lehet panaszuk. Főleg a polgári bizottság ügyesen megszervezett brigádakcióinak köszönhető, hogy a város és a környék dolgozói magukévá tették a közös ügyet, önfeláldozó, szorgalmas munkájuk jóvoltából a jóformán valamennyi sportág számára otthont nyújtani hivatott kész stadion értéke, melyre a készpénzbefektetést kb. 700 ezer koronára becsülik, végül ls 2 és fél millióra duzzad majd. — Nem vendégségbe jár hozzánk a kultúra — dolgozóink számára egyenesen létkérdés — folytatja büszkén a képviselő Ezzel magyarázható, hogy nem elégedtek meg a régi kultúrházzal Rendbehozása 2 millió korona költséget Igényelt. — Iskoláinkkal általában meg lehetünk elégedve Csupán a Marx utcai 9 éves iskolánk étterme okoz gondot. Az alagsorban levő, alacsony, nehezen szellőztethető szűk helyiségben a gyermekek több műszákiján étkeznek, noha semmiképpen sem felel meg a? egészségügyi feltételeknek, — mondia sóhajtva. — Ha óvodákban nincs ls hiány annál jobban nélkülözzük a bölcsődé ket Jó egynéhány elkelne még beló lük asszonyaink tehermentesítésére Hiszen fejlett textiliparunk támaszai a nők Sokkal többen dolgoznának, ha az üzemek megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezve, kiterjesztenék bölcsődéik hálózatát. Ezekről a beru házásokról a helyzet orvoslása érdekében sok szó esik mostanában köz tünk. Milyen további célkitűzések megva lósitására számíthatnak a rumburkiak? — A legtöbb esetben nem éri őket meglepetés, mert túlnyomó részben ök maguk is részt vesznek azok vég rehajtásában. A városfejlesztési akció keretében — melynek költségeire 193 000 Kős-t irányoztak elő ez évre. hogy ebből az öszegből legalább 485 000 Kčs értékű létesítményeket nyerjenek — a többi között az autóbuszmegállóknál váróhelyiségeket építenek, kitisztítják a halastavakat, megjavítják az azokat övező védőtöltése ket, rendbehozzák a megrongált útvonalakat. Mindezt pedig brigádmunkával A májusi ünnepségekig feltétlenül el kell készülniük azokkal, hogy a város és környéke az ünnepekre "méltó külsőt öltsön. Kardos Márta Az új polgári törvénykönyv törvény vagy végrendelet alapján történő öröklést Ismer el. Az első esetben a hagyaték az örökhagyó halála után öröklődik. A számításba Jöhető örökösök között az első helyen az elhunyt gyermekei és házastársa áll, akik között az örökség egyenlő részben oszlik meg. Például, ha az apa hagyatékában egy családi ház van, akkor azt felerészben a feleség, felerészben a gyermekek öröklik. Ha az özvegy azért nem örököl, mert visszautasltja az örökséget, vagy mert örökségi érdemtelenség áll fenn, akkor az említett házat az örökhagyó gyermeke örökli. Abban az esetben, ha a gyermek meghalt, az örökhagyó leszármazottjai lesznek az örökösök. Örökségi érdemtelenségről akkor beszélünk, ha legalább egy, a törvényben felsorolt akadály áll fenn: Például ha az örökös az örökhagyó ellen elkövetett szándékos bűncselekményért van elítélve. Az örökösök második csoportjába tartozik a férj, az örökhagyó szülei, valamint azok a személyek, akik az elhunyttal halála előtt legalább egy évig közös háztartásban éltek. Ezek az örökösök csak akkor Jöhetnek számításba, ha az utódok nem örökölnek. Az örökösök első és második csoportja között az a különbség, hogy a második csoportban az özvegy mindig az örökség felét kapja. Tehát az imént említett férj elhunytával (ha nincsenek gyermekek) a ház egyik felét az özvegy, másik felét az elhunyt szülei öröklik. Abban az esetben, ha sem az özvegy, sem a szülők nem örökölnek, a hagyaték egyenlő részben az örökhagyó testvéreit Illeti meg. Az örökösök e harmadik csoportjába a testvéreken kívül azok a személyek is tartoznak, akik az örökhagyó halála előtt legkevesebb egy esztendeig közös háztartásban éltek vele. Az öröklés másik módja, amelyet a polgári törvény módosít, a végrendelet alapján történő öröklés. Ez a gyaNikkel — terven felül A seredi Nikkelkohóban az utóbbi hónapokban sikeresen teljesítik a tervet. Ez év első negyedében a teljes termelési tervet az nagyüzemben 650 ezer korona értékű áru terven felüli gyártásával szárnyalták túl. Hogy a tervteljesítés terén a Jövőben ls hasonló szép eredményeket érhessenek el, a gyár dolgozói már most megteszik a szükséges műszaki-szervezési intézkedéseket. Az üzem munkába állításánál különösen a szovjet szakemberek nyújtanak kiadós segítséget. korlatban azt Jelenti, hogy az állampolgár még halála előtt rendezheti vagyonát. Hangsúlyoznunk kell, hogy végrendelkezni lehet az állami közjegyző előtt jegyzőkönyv formájában, de az örökhagyó sajátkezűleg ls megírhatja végrendeletét. A sajátkezűleg írt végrendelet a közjegyzőnél letétbe helyezhető. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy a közjegyző felülvizsgálhatja a végrendeletet, ami azért Jó, mert a törvénynyel összhangban kifejezi majd az örökhagyó akaratát és még Időben eltávolíthatók az esetleges hibák, amelyek miatt a végrendelet érvénytelenné válhatna. A letétbe helyezett végrendelet nem veszhet el, nem lehet letagadni, illetve eltitkolni. A letétbe helyezés azonban nem feltétele a végrendelet érvényességének. A végrendeletben pontosan fel kell tüntetni, kiket Jelöl meg az örökhagyó örökösökként, ezek részeit, esetleg a tárgyakat, melyeket örökölni fognak. Érvénytelen a végrendelet akkor, ha a végrendelkező a kiskorú utódoknak kevesebbet hagyományozna, mint amennyi a törvény szerint is járna nekik; a nagykorú örökösöknek pedig a törvény szerinti résznek legalább háromnegyedét kell kapniuk. A törvény lehetővé teszi az örökség visszautasítását, de nem engedi meg a részleges visszautasítást. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy az örökösök ne csupán a számukra hasznos, Illetve szükséges dolgokat — mint például családi ház, autó stb. — fogadják el, hanem az egyéb anyagi javakat se utasíthassák vissza, mert például mezőgazdasági termelésre alkalmas föld el nem fogadása súlyos kötelességmulasztás lenne a társadalommal szemben. Ha csak egy örökös van, akkor az örökség átvételét a közjegyző megerősíti. Amennyiben több személy Jogosult az örökségre, az örökösök megegyezése alapján közjegyzői Jóváhagyással a hagyatékot egyenlő részben elosztják. Olyankor, amikor az örökösök nem tudnak megegyezni, a közjegyző dönt az örökség elosztásáról. Esetenként a hagyatékot vagy bizonyos tárgyakat már társadalmi érdekek szempontjából is csupán az örökösök egyike veszi át. Bizonyára célszerűtlen lenne, ha két örökös egy családi víkendházon osztozkodna. Ebben az esetben a többi jogosult Igényét pénzben, Illetve az örökség fennmaradó részéből kell kielégíteni, 'ily módon meggátoljuk azoknak a zárt egységet képező javaknak felesleges felaprózódását, amelyek természetüknél fogva csupán egy személy, illetve egy család szükségletelt szolgálhatják. J. BÄTOVSKY A tfincci kohászok jelöltje a Nemzetgyűlésbe az államdijas Antonín Btcbler mérnök, a műszaki tudományok kandidalusa, a Munkaérdemrend tulajdonosa, aki áldozatkész közéleti tevékenységével kiérdemelte választól teljes bizalmát. Képünkön Antonín Bichler mérnök (jobboldalt) Josef Bystronnal, a kutatórészleg műszaki vezetőjével és Jan Hubacz csiszolóval. (V. Svorčík felvétele — CTK) A CSKP Központi Bizottsága januári határozatának teljesítéséért A vállalatok anyagi érdekeltség® és a műszaki fejlesztés Műszaki fejlesztés alatt értjük mlnazokat az intézkedéseket, amelyek célja a termelőeszközök, és ezzel a termelési folyamat tökéletesítése, a társadalmi munka termelékenységének, és a gyártmányok használati értékének a növelése Nem állíthatjuk, hogy e téren kielégítő eredményeket értünk volna el. A lemaradás egyik fő oka — amint a Központi Bizottság januárt határozata megállapította —, a műszaki és tudományos fejlődés elégteten Irányítása Ezzel kapcsolatban sok fontos kérdés még mindig megoldatlan, többek között a műszaki fejlesztést ösztönző anyagi érdekeltség problémája ts. Ez ls egyik oka annak, hogy a tudományos és technikai felfedezéseket lassan alkalmazzák a gyakorlatban. Nem sikerült biztosítanunk olyan anyagi ösztönzést, amely hatékonyan támogatná az új technika bevezetésében komoly sikereket elérő vállalatokat. Sőt, előfordul, hogy jiaplroson éppen ezek szerepelnek rossz vállalatokként, ami viszont kifejezésre Jut az akkumulációban, a prémiumokban és a bérekben ls. A vállalati érdekeltség ellentmondása Az ösztönzés nemhogy elősegítette volna az új technika bevezetését, hanem ellenkezőleg, gátolta, vagy legalábbis nem mozdította elő. 1959-lg az új tudományos és technikai felfedezések gyakorlati alkalmazásának költségeit központi alapokból fedezték. 1959 óta a műszaki fejlesztés költségeit a gazdasági szervezetek vagy saját anyagi forrásaikból fedezték, vagy a rendelő térítette meg őket, hitelt kaptak az állami banktól, ÜJ SZÓ 4 * 1964. április 21, vagy közvetlen költségmegtérítést az állami költségvetésből. A vállalatok anyagi érdekeltségét vizsgálva elsősorban a vállalat saját anyagi forrásai érdekelnek bennünket, amelyekből a műszaki fejlesztés költségeit fedezik. Itt két lehetőség lön számba: a műszaki feiiesztésl alap és a vállalat saját forgóeszközei. Közülük az első alkotja vizsgálódásaink tárgyát, mivel azok az anyagi eszközök, amelyekből a műszaki fejlesztési alap létrejön, közvetlenül befolyásolják a vállalat anyagi érdekeltségét. A műszaki fejlesztési alapot megszabott terv szerint, eleve megállapított összegek, Illetve százalékok alapIán hozták létre. A műszaki fejlesztési alapba befolyó összegek ugyanis az önköltséget terhelték. Ez pedig azt jelenti, hogy szembekerültek egymással a vállalatnak az anyagi érdekeltség öltalános ösztönző rendszerén alapuló érdekel, s az új tudományos és technikai felfedezések gyakorlati alkalmazását szorgalmazó társadalmi érdekek. Mert ha az önköltség a műszaki fejlesztési alapba befolyó öszszeggel növekszik, csökken a vállalat nyeresége. A nyereséghez pedig a vállalatot a legszorosabb anyagi érdek fűzi, ezen alapul az egész ösztönzési rendszer. Az anyagi érdekeltség tehát arra ösztönözheti a vállalatot, hogy a műszaki fejlesztési alap csökkentésére törekedjék. Ha emellett figyelembe vesszük a nyereséget kedvezőtlenül befolyásoló tényezőket, például azt, hogy az új termelési módszerek bevezetése nagyobb költséggel Jár, akkor azt látjuk, hogy az üj technika bevezetését számos kedvezőtlen mozzanat akadályozza. ösztönzés — mesterkedésre Előfordulhat, hogy a vállalat rendkívül kedvező gazdasági eredményeket ér el és rejtegeti tartalékait. Ilyenkor aztán emelni igyekeznek a műszaki fejlesztési alapot, hogy ezzel csökkentsék a nyereséget és leplezzék tartalékaikat. Így lényegében terven felüli műszaki fejlesztési alapot létesítenek. Hadd jegyezzük meg, hogy a vállalatok anyagi érdekeltségének rendszere, amely például az évi nyereségnövelés arányán alapul, arra vezet, hogy csökkenti a vállalatoknak a műszaki fejlesztéshez fűződő érdekeit. Ha például a vállalat egy új gép (izembe helyezésével lényegesen megjavltja termelését és gazdálkodását, és ez a nyereségben Is megnyilvánul, bizonyos előnyre tesz szert. Ám látni kell azt ls, hogy ez az előny csak egyszeri, mégpedig abban az Időszakban, amikor a jobb eredményeket elériék. A következő Időszakban az elért előny már csak gondokat okoz, mégpedig azért, mert az első Időszakban megnőtt nyereség a következő években növeli a nyereség növelésével szemben támasztott Igényeket. Éppen ezért a vállalatoknak nem érdekük olyan Intézkedések, amelyek viszonylag nagy, de csupán egyszeri megtakarítást jelentenek. Inkább olyan intézkedések érdeklik őket, amelyek nem hoznak túl nagy változásokat, de rendszeresen és állandóan javítják azokat a mutatószámokat, amelyeknek teljesítéséhez anyagi érdekük fűződik. Csakhogy a műszaki haladás nem folyamatosan megy végbe, hanem rendszerint nagy változásokkal, ugrásokkal jár, amelyek egyben azt jelentik, hogy hirtelen megjavul a vállalat gazdálkodása és termelése. Ez az ellentmondás a műszaki felfedezések gyors bevezetésének egyik fő kerékkötője. A holnapot ne áldozzuk fel a máért A vállalatoknak elsősorban olyan intézkedésekhez fűződik érdekük, amelyek minél előbb, minél nagyobb előnyöket hoznak. Ezért nem nagyon érdeklődnek olyan újítások, technológiai változások iránt, amelyek eredménye csak később mutatkozik, amikor az anyagi érdekeltség már csak kisebb mértékben érezteti hatását. A tudományos és technikai felfedezések bevezetése c»ak akkor érdekük, ha minél előbb megjavítja mind a vállalat, mind a dolgozók anyagi érdekelt? ségében döntő szerepet játszó minőségi mutatószámokat. A vállalatot az anyagi érdekeltség az évi terv folyamatos teljesítésére ösztönzi, az új technika bevezetése viszont gyak:an csak később hozza meg gyümölcsét, sőt átmenetileg, megnehezítheti a feladatok egyenletes teljesítését. Az anyagi érdekeltség főleg akkor befolyásolja kedvezően a műszaki fejlesztést, ha általa a vállalat rendszeresen lavíthatja termelési eredményeit. Ezt pedig elsősorban is az önköltségek csökkentésével érheti el. Az önköltséget vizsgálva azonban a vállalatnak nem egyformán érdeke az élö és a holt munka költségeinek csökkentése. Az élő munka költségeinek, — tehát a dolgozók számának — csökkentése magával hozza a nyereség növekedését. Ugyanis az egyik munkaszakaszon megtakarított élő munkát a vállalat más szakaszon felhasználhatja, Illetve növelheti a gyártmányok mennyiségét. A vállalatnak tehát az az érdeke, hogy olyan termelőeszközök használatát vezesse be, amelyek lehetővé teszik a dolgozók számának csökkentését. Ugyanez az érdeke a holt munkával kapcsolatban ls? Tegyük fel, hogy a munkalgényesség ugyanaz és a vállalat bizonyos tudományos és technikai felfedezések alkalmazásával anyagmegtagarítást ér el. E megtakarítás esetleg javíthatja a gyártmányok minőségét ls. Ám mivel a munka termelékenységét a nyerstermelésen vagy az árutermelésen keresztül mérik, az anyagmegtakarítás következményeként csökken a munkatermelékenység. (Hiszen kisebb súlyú, tehát tonnákban kevesebb árut ad az üzem meghatározott Időben.) Ez oda vezet, hogy az átlagbér legjobb esetben változatlan marad. Nyilvánvaló, hogy a dolgozóknak nem érdekük olyan gyártmányok termelése, amelyek nem teszik lehetővé a béremelkedést. Hasonló eset állhat elő ekkor Is, ha az új gyártmányok árának megállapításánál oly értelemben veszik figyelembe az anyagi költségek csökkenését, hogy leszállítják az árát. Ez természetesen a nyereséget Is csökkentheti, mivel a nyereséget a brutto termelés értéke határozza meg. Ám a vállalatnak elsőrendű érdeke, hogy növelje a nyereségét, s ilyen esetekben a vállalati és egyéni érdekeltség ellentétben áll a tudományos felfedések és a korszerű technika alkalmazásával. Olyankor, ha az új technika bevezetése egyszerre csökkenti a gyártmány munkalgényességét és az anyagi költséget, e vállalatnak csak annyiban érdeke alkalmazni e felfedezéseket, amíg a munkatermelékenységet növelő, Illetve a gyártmány árát csökkentő megtakarítás nem egyenlíti kl a nagyobb nyereséget. A fentiekből arra a következtetésre jutunk, hogy a vállalatok, illetve egyes dolgozók anyagi érdekeltsége akkor gátolja leginkább az új technika bevezetését, ha az újítások csökkentik az anyagfogyasztást. Ha az új technika a holt munka más összetevőinek, — például rezsiköltség, amortizáció stb. — korlátozásához vezet, csökken negatív hatása. Elsősorban azért, mert e költségek csökkentése hozzájárul a nyereség gyarapításához és nem korlátozza a munka termelékenységét. I