Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-18 / 108. szám, szombat

\ Az Ifjúság és a Dolgozók Alkotóversenyének városi fordulólát Bratislavában a múlt hét végén rendezték meg. Képünkön: a Duna utcai magyar tannyelvű Kilencéves Alapiskola gyermekkórusát láthatjuk, mely a III. kategória első helyén végzett. (Foto: B. Roller felv.) Tavasz (Foto: Helaxa felv.) JÁN SMREK A nők tavaszi vizet isznak Ma megláttam a lányok száját, s eszembe jutott: kikelet van; szomjasnak tűntek, epedőnek, mint rétek, melyek havat nyelnek. Csak emlegesd a mértéktartást! Kinevetnek, - a sált ledobják, s tavaszi'jelre inni kémek: az egyik fényt, a másik csókot. Figyeld e pompás erőgyűjtést! A téli hó-s-zín lefut róluk, mint jég a Jungfrau ormairól, amelyet nálunk Szűznek hívnak. örvendezzetek, férfi-szemek! Másszatok elő odútokból, hol télvíz-időn aludtatok, s fussatok futó őzek után! A nők tavaszi vizet isznak! Keljen fel ma a haldokló is, s nézzen ki rájuk nyitott szemmel: meggyógyítja a csodás látvány! Veres János fordítása FECSÓ PAL Tavasz van A tél, a fagy, a hóvihar emléke szépen elmosódott, mezőnek, rétnek, tüzes s-zívnek a tavasz küldött forró csókot. Bimbót bontott a szerelem az izmok pányvája megfeszül, munkára hív a rét, mező, helyt állni vígan, emberül. Zümmög a gép, eke csillan vetőgép csövén mag szitál, s a föld, az áldott ősi rög kenyeret adó magra vár. Az ember űzi gondjait tavaszt vďrázsol, tavaszt ébreszt, erejétől megszépülnek a vérbefulladt ezredévek. KOMLÓS! LAJOS Kezed Ügy tűnik, napfénnyé lett a kezed S most takaróm símítja csendben. Rákúszik egész az arcomra s érzem: A szíved is itt van a kezedben. Már lehúnyt pillámon siklik S ajkamai érinti lágyan ­Mily jó, nkii ennyire szeretnek: Aranykéz simít az aranysugárban .:; Kibővül a Szlovák Nemzeti Gaiéria A MŰVÉSZET TÁRHÁZA 1984. április 19. Sf ÜJ SZÖ 3 A SZLOVÁK NÉP évszázados vágya öltött testet a Szlovák Nemzeti Ta­nács 1948. Július 29-én hozott tör­vényrendeletében, amely kimondja a Szlovák Nemzeti Galéria létesítését, s ezzel a szlovák nemzeti központi műgyűjtés megalapítását. Helytelen lenne az a feltevés, mint­ha ezt az eseményt megelőzően Szlo­vákiában nem lett volna törekvés képzőművészeti gyűjtemény létesíté­sére. Komoly törekvések voltak, ám mind a muzeális tevékenység, mind a képzőművészeti műgyűjtés terén a véletlen és az alkalomszerűség ural­kodott. A képzőművészeti alkotások, műtárgyak főlsg magánkézben, illet­ve egyházi tulajdonban voltak szerte az országban és jelentősebb anyagi eszközök hiányában lehetetlenség volt reprezentációs jellegű, rendsze­res, s ami a fő, tudományos színvo­nalú műgyűjtést kifejteni. Ennek saj­nos az volt a következménye, hogy ez értékes műalkotások — hazai és külföldi művészek munkái — a fő­úri magángyűjteményekből és a ko­lostorokból külföldre vándoroltak. Időszerű volt tehát 1948-ban a Szlovák Nemzeti Galéria megalapítá­sáról hozott rendelet, mert hazánk ekkor már a szocializmus építésének útjára lépett, melynek törvényszerű velejárója a kulturális fellendülés. Kulturális életünk egyik fontos pil­lére a képzőművészet a felszabadulás után soha nem tapasztalt fejlődésnek tevékenységével összefüggő színes plakátok. — Tevékenységünk két főcsoportja osztható — mondotta Vacullk elvtárs. A tudományos-kutató és a kulturális­népművelő csoportra. Az előbbibe tar­tozik a szlovák képzőművészeti alko­tások gyűjtése — a legrégebbiektől a Iegújabbakig — ezek felkutatása és tudományos feldolgozása. A mű­gyűjtés kiterjedt természetesen a kül­földi műalkotásokra is. A cseh mű­alkotások közül különösen azokra Irá­nyítjuk figyelmünket, amelyek vala­milyen vonatkozásban kapcsolatban állnak Szlovákiával. — A második csoportba sorolhat­juk elsősorban a kiállításokat, ez népművelő munkánk legerősebb osz­lopa. De hatásosak az előadások, be­szélgetésok is. Ide tartozik még tu­dományos könyvtárunk tevékenysége, amely több mint 10 ezer kötetével az egyetlen művészettörténeti szakkönyv­tár Szlovákiában. A könyvtár olvasó­termét főleg a fiatal képzőművészeti nemzedék — a főiskolások stb. — látogatja. Könyvtárunkat rövidesen dokumentációval bővítjük ki. EZENKÍVÜL MÉG EGY FONTOS feladat hárul a Szlovák Nemzeti Ga­lériára, mint központi képzőművésze­ti intézményre. Éspedig az időköz­ben létesített kerületi képtárak tu­dományos és eszmei Irányítása. 1952 óta eredményesen működik a košicei A Szlovák Nemzeti Galéria új épületének modellja indult. Am a művészet sem fejlődhet légüres térben. Ezért volt halasztha­tatlanul Időszerű a Szlovák Nemzeti Galéria megalapítása, ahol összponto­sítani kellet a művészi hagyományo­kat, a szlovák nép képzőművészeti örökségét, mert csak ezen keresztül érthetjük meg teljesen a mai művé­szeti irányzatokat, és csdk a múlt ismeretével kaphatunk választ a szo­cialista jelenünk felvetette kérdések­re. A Szlovák Nemzeti Galéria részére méltó hajlékot kerestek. A választás a Dunaparton fekvő' 1759—63-ban épült kaszárnyaépületre esett, ame­lyet két szakaszban építettek át a képtár céljaira. Az első részt 1950­ben nyitották meg, majd 1955-ben felszabadulásunk tizedik évfordulója tiszteletére A 19. és 20. század szlo­vák művészete című kiállítással a ga­léria kitárta kapuit a tudásra és szép­ségre vágyó közönség előtt. S néhány év alatt a nemzet egyik kulturális központjává fejlődött, a szlovák kép­zőművészeti hagyományok ápolójává és népszerűsítőjévé, a mai képzőmű­vészet támogatójává. A KÉPTÄR MŰKÖDÉSÉRŐL KAROL VACULlK elvtárssal, a galéria Igaz­gatójával beszélgettünk a boltíves irodában. Az ablak kovácsoltvas rá­csán keresztül beszűrődő fény tom­pán világította meg a falakat, ahol — az épület többi részével ellentét­ben — nem festmények és műalko­tások díszelegnek, hanem a galéria kerületi képtár, 1956-ban nyílt meg a Liptovský Mikuláš-l P. M. Bohúft kép­tár s a legutóbbi években Prešov és Bojnice is büszkélkedhet már kép­tárral. — Holnap éppen Zvolenba utazom — mondotta Vaculík elvtárs — ahol a kastélyban most folyik a képtár rendezése. Az előkészületek jól ha­ladnak, reméljük, rövidesen sok lá­togatója lesz a zvolení képtárnak ls, ahol középkori műgyűjteményt cso­portosítunk. Középkori és 19. század­beli műalkotásokból állítjuk össze a vöröskői kastély rövidesen megnyíló képtárának állandó jellegű kiállítási anyagát ls. A Szlovák Nemzeti Galéria látoga­tói gyakran nem is sejtik, mennyi álmatlan éjszaka, mennyi áldozatkész munka eredményének szemtanúi. A galéria 48 dolgozója közül 12 mű­vészettörténész, tudományos dolgozó. Nekik is sok érdemük van abban, hogy az indulási alapot képező 300 kép he­lyett ma már 12 000 darab műtárgy van a galéria birtokában. Munkáju­kat a rendszeresség jellemzi. Gyűjte­mény-egységeket építenek kl, s minél nagyobb teljességre törekednek. így sikerült például összeállítaniok a 19. század szlovák művészetének teljes gyűjteményét, az 1920—30-as évek műalkotásainak gyűjteményét stb. A kastélyokból, kolostorokból előke­rült régi képeket, műtárgyakat állan­dóan tanulmányozzák, s — amint Va­cullk elvtárs ls megerősítette — ki­látás van rá, hogy rendkívül érde­kes gyűjteményt sikerül összeállítani a rég európai mesterek alkotásaiból. A SZLOVÁK NEMZETI GALÉRIA olyan ugrás-szerű fejlődést ért el, hogy mostani épülete már megnyitása után egy két évvel is szűknek bizo­nyult, s ez bénltólag hat további fej­lődésére. Ennek egyik tünete pél­dául, hogy a gótikus, reneszánsz, ba­rokk gyűjtemények, valamint az eu­rópai mesterek régi és újabb alkotá­sai helyhiány miatt a raktárakban fekszenek — a raktárhelyiség is szo­rltóan kevés — ahelyett, hogy a ne­mes kulturális célokat szolgálnák. Szükségszerűen fellépett tehát a Szlovák Nemzeti Galéria bővítésének igénye. A megoldásra pályázatot hirdettek, ami felkeltette az építőművészek ér­deklődését, hiszen valóban ritkán adódik alkalom galéria tervezésére. A pályázaton négy kollektíva vett részt, s a versenyből Dedefiek Vladi­mír építészmérnök terve került ki győztesen. A Szlovák Nemzeti Galé­riában a pályaműveket kiállításon mutatják be a közönségnek. MILYEN LESZ AZ ÜJ GALÉRIA? El­sősorban nem lesz egészen új, a mos­tani épület sérthetetlenül megmarad — ott nyer elhelyezést a régebbi ko­rok művészete — csak fokozatosan új épületekkel bővül. A mostani U-alakú épületet elől, a Duna felől új épület­szárny zárja majd be anélkül, hogy esztétikailag megzavarná a Dunapart mai képét, illetve a galéria megkapó udvarát. Az új, négyemeletes pavilon ugyan­is oszlopokra épül, s az árkádok alat­ti sétányt modern szobrok díszítik majd. Ezt a nyitott csarnokot éjsza­kára üvegfalakkal fogják elzárni. Az első emeleten a XX. század szlovák műalkotásainak gyűjteményét állít­ják kí, a második emeleten a mai mo­dern művészetet, a harmadik emeleten a grafikai és szoborgyűjtemény lel otthonra. A negyedik emelet alkalmi kiállítások céljaira szolgál majd. A terv érdekes megoldást nyújt a ga­léria azon igényeinek kielégítésére, hogy minden helyiség felülről nappali fényt kapjon. A látogatók kényelmét felvonók szolgálják. Az épületet 1967­ben kezdik építeni. S a következő években — szaka­szokra osztva — épül majd fel a ga­léria további része is. Így például a Devín és Carlton szálló közötti terü­leten álló régi házak helyén emelke­dik majd a galéria 8 emeletes iroda­épülete. Ott helyezik el a műhelyeket, laboratóriumokat, tudományos munka­helyeket stb. Az új irodaépület és a mai Galéria közé ékelődik majd be a 400 férőhelyes előadó- és moziterem, s ahhoz csatlakozik a tudományos könyvtár és olvasóterem, valamint egy kis művész-szalon. Az új könyvtár és a régi épület között keletkezett tér­séget nyári hangversenyek, előadá­sok, filmvetítések tartására teszik al­kalmassá. A Devín és Carlton szálló közötti területen 500 garázs épül, teraszos megoldással. Hogy a környe­zet egységét ez az épület se bontsa meg, a terasztetőket parkírozzák, sé­tányokkal kötik majd össze és a park­ban a galéria modern szobrokat állít majd kl. MAR A TERVEK IS AZT bizonyítják, hogy Szlovákia egyik legjelentősebb intézményének új hajléka hazánk újabb büszkesége lesz. Mert éppen az előbb említett építkezések során nem­csak a Galéria égető problémái nyer­nek megoldást, hanem Bratislavának e Duna-parti része ls kulturált, repre­zentatív külsőt kap. Több mint 200 ezer látogató fordul meg évente a Szlovák Nemzeti Galé­riában, hogy ismeretekben, érzések­ben gazdagodjon. Évente 2500 műtár­gyat Kölcsönöznek Innen hazai és külföldi kiállításokra. Az évről évre gyarapodó kiállítások mind arról ta­núskodnak, hogy a Szlovák Nemzeti Galéria hivatásának magaslatán áll. SKALINA KATALIN /

Next

/
Thumbnails
Contents