Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-18 / 108. szám, szombat

Az Üj Szónak nyilatkozik dr. Hárs István, a Magyar Rádió és Televízió első elnökhe­lyettese A Magyar Mépköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Küztársaság politikai, gazdasági, kulturális éle­tének kiilönbiizű területein fennálló baráti kapcsolatok és testvéri együtt­működés elmélyítését szolgálja az a megállapodás, amely a Magyar Rá­dió és Televízió, valamint a Cseh­szlovák Rádiá köziitt j&tt létre. Az egyezmény bevezetőben utal arra, hogy mindkét rádió törekszik hallga­tóit megismertetni a másik ország politikai, gazdasági, irodalmi, művé­szeti és kulturális eredményeivel, a műsoranyagok folyamatos cseréje út­ján. Tudósítónk felkereste dr. Hárs Istvánt, a Magyar Rádió és Tele­vízió első elnökhelyettesét, hogy beszélgessen az együttműködés tervéről, a műsorcserékről, a két rádió közös műsorában várható új­donságokról. Nemzetközi rádiójáték­fesztivál — A két rádió között aláírt együttműködést egyezmény öt év­re szól, de közös szándék esetén automatikusan további két évre érvényben marad — kezdte a Ma­gyar Rádió és Televízió első el­nökhelyetese. — Kölcsönös műsor­cserénk eddig is sokrétű s mindkét fél számára hasznos, eredményes volt. A korábbi évek tapasztalatai viszont megfelelő alapot adtak a jelenlegi hosszú lejáratú, az eddi­ginél gazdagabb, a rádióhallgatók valamennyi érdeklődési rétegének szóló műsoregyezmény és műsor­csere kialakításához. Mindkét rádió az idén ls meg­emlékezik a másik ország nemzeti ünnepéről. Már az 1964-es évben kölcsönös kulturális hét keretében emlékezünk meg a másik ország nemzeti ünnepéről. Érdekessége lesz az ünnepi heteknek, hogy a műsorok egy része a két rádió fel­vételeiből kerül ki. Arra törek­szünk kölcsönösen, hogy az ünnepi hetek műsorai során minél több reprezentatív zenei, irodalmi mű­sor, az emberek életét bemutató színes műsor kerüljön adásba. Ha a jubileumoknál tartunk, ér­demes megemlíteni, hogy a cseh­szlovák pionirszervezet fennállásá­nak 15. évfordulójára a Magyar Rádió vidám, zenés üdvözletet küld a csehszlovák pajtásoknak. Újdonság a május 15.—június 15. között tervezett Nemzetközi Rádió­játék Fesztivál, amely új kezde­ményezés, s amelyen a lengyel és NDK rádiósok is részt vesznek. A fesztiválra benevező országok rádiói két legsikeresebb rádiójá­tékukkal szerepelnek. Ki mit tud...? Zenés képek Prágából A Magyar Rádió és Televízió el­ső elnökhelyetese elmondta, hogy a két rádió közöt „Ki mit tud" tí­pusú ifjúsági vetélkedőt is tervbe vett, amelyet valószínűleg ez év második felében tűz műsorára. A csehszlovák rádió április köze­pén rendezi a „Világ melódiái" című hangversenyt, s ezt a Magyar Rádió ls átveszi. A csehszlovák rá­dióhallgatók „Zenés képek Prágá­ból" címmel a Magyar Rádió ösz­szeállításában hallgathatnak zenei műsort. A közös tervben elő.-ször szerepel a két rádió zenei együtte­seinek cserehangversenye. Ezentúl kölcsönös felajánlás, vagy igény esetében zenei felvételeket is cse­rél a két rádió. Tánczenei koktél — Dunaújváros, Ostrava az ..éterben" ... Bevált műsora a Magyar Rádió­nak a „Tánczenei koktél"-sorozat. A Csehszlovák Rádió egyenes adás­ba veszi át az egyik ilyen tánc­zenei műsort, a Magyar Rádió pe­dig a prágai rádió szórakoztató zenei műsorából ad ízelítőt. A jö­vőben az Ifjúsági adásokban a szomszéd baráti országok gyermek­és ifjúsági előadásai is az eddigi­nél több helyet kapnak. Ez a mű­sorcsere elősegíti, hogy a két or­szág fiataljai közelebbről megis­merjék egymás életét. Bizonyára érdeklődéssel hallgatják majd a két rádió hallgatói a szocialista testvérvárosokról: Dunaújvárosról és Ostraváról készülő riportmüso­rokat ls. Az egyezmény szerint lehetőség nyílik bel- és külpolitikai, ipari, mezőgazdasági munkamódszerek­ről és technológiai eljárásokról szóló riportok és információk cse­réjére. Ugyanakkor az irodalom és a szatíra kedvelőiről sem feledkez­tek meg a közös rádiós terv ké­szítői. VARKUTI MIKLÖS Shakespeare szellemében A Hviezdoslav Színház Hamlet-p óbajan Shakespeare egymaga jele a teremtésnek. (Petőfi) AZ ÜRES NÉZŐTÉR SÖTÉTJÉBEN csak a rendező kis lámpájának sejtelmes fénye vezet. A színpadon még csak deszkatákolmányok jelzik a trónt, a várfokát, a lépcsőt, de a háttér ócska drapériái között már ott bujkálnak a tragédia előrevetett árnyékai... A díszlet nélküli szín­pad a kocsmaszínpadok, a Globe színház hangulatát idézi. Shakespeare színházal Ezen a színpadon minden hatalom — de minden feladat ls — a szóé, a költő szaváé volt. A themseparti színpad bölcs igénytelenségében nem Is­merte az időrabló átrendezést és naiv térbeosztásával lehetővé tette a párhuzamos jeleneteket, a szünet nélküli cselekményt, kiaknázva a közönség fantáziáját... Ez a közönség a színészek ejkán csüngött, nem a színpad csodáin, nem érdekelte őt az író, annál jobban a tehet­séges 1 színész, aki az ő életéről, történelméről mesélt. El­ragadtatással élvezte az előadást, sírt és kacagott, trágár volt és mégis műértő. Ebben a plebejus szellemű szín­házban virágzott kl Shakespeare művészete, itt volt gya­korló színész és színházi ember évtizedeken keresztül. Egy eredendően drámai szellem, egy konfliktusokban gondolkodó zsenális agy itt cibálta fel halottaiból trébjalt, itt vallatta ki legféltettebb titkaikat, Itt vajúdta ki a leg­tökéletesebb megoldásokat... A Rómeó és Júlia egyik jelenete. A képen: Karol Ma­chata és Zdena Grúberová — Rómeó és Júlia szerepében. (Podhorský felv.J Ennek a varázsnak ámulatában for­dulok a szünetben hazánk szlnikul­túrájának büszkeségéhez, ANDREJ BAGAR nemzeti művészhez: O Egy író sem állította á színészt olyan piedesztálra, mint éppen Shakespeare. Hogyan értékeli ön Shakespearet? — Minden idők legnagyobb drá­maírója. Nemcsak korának tökéletes Ismerője, érett kritikusa; zsenialitása éppen abban rejlik, hogy mindent tud, mindenkit ismer, szereplői és ezek jellemei lélektanilag annyira Izekre bontottak, hogy jellemüknek egy ré­szecskéje sem marad titokban. És mi­lyen szenvedéllyel alkotta meg figu­ráit! Legyen az a szerelmes, a gyilkos, jó vagy gonosz, esendő vagy hérosz, főalak, vagy mellékszereplő — mes­teri biztonsággal nyúl mindegyikhez. • Tudtommal On volt az első szlo­vák Hamlet? — Igen, szlovákul én Játszottam először Hamletet 1931-ben, amikor már tízéves színészi múlt állt mö­göttem. Örlási művészi esemény volt ez az életemben. Nemcsak a feladat nagyságát éreztem át, hanem ehhez a nyelvi probléma is hozzájárult, ti. Hviezdoslav gyönyörű, de igen nehéz fordításában került színre. Nekem ezt a problémát is sikerült megoldanom. De Játszottam már ebben a darabban Claudiust is, és most az Első színészt. • Mint az új színésznemzedék nagy tanítója, üdvösnek találná-e a fiatalok nevelése érdekében Shakespeare gyakoribb előadá­sát? — Igen. Shakespeare művelnek összessége maga egy teljes útmutató iskolai anyag. Olyan termékenyítő hatású, hogy a fiatalok lelkileg szin­te kinyílnak általa. Nagy örömömre szolgál, hogy vidé­ki színházaink, mint pl. a kitűnő martini együttes julius Caesart, a prešovi Rómeó és Júliát, a trnavai Hamletet Játssza. Ne is féljenek a vidéki színházak Shakespearet ját­szani, nagy kultúr­munkát végeznek, hiszen a közönsé­get nevelni kell, hogy okuljon Sha­kespeare remekein. Tibor Rakovský rendező új jelene­tet állít be és KA­ROL MACHATA, Hamlet ideális megszemélyesítője lejön a színpadról. • Hamlet lenyű­gözően sokol­dalú figurája nagy felada­dot ró alakí­tójára? — Rendkívül komplikált jellem a humanista intel­lektus e legszebb típusa és én igyek­szem e kintüntető feladatnak megfe­lelni. • Van-e példa­képe, vagy egyedUl küzd, mint Hamlet? — Nincs példaképem, magam épí­tem fel szerepemet, Oliviert ugyan láttam filmen, azonban — bár nagy művésznek tartom — nem példaké­pem, mert ő romantikus felfogásban játszik és én ezt ki akarom kerülni. Én a mai, modern ember típusát aka­rom megrajzolni. A Falstaff című dráma főszerepében: 9 Ki a legkedvesebb drámaírója? — Shakespeare ós Csehov, őket tar­tom a drámaírás atyjának. Shakes­peare jól ismeri a színész alkotó­munkáját, vágyait, a színészetnek olyan mestere, hogy nem hagyja a színészt belepusztulni szerepébe, hanem minden nehéz jelenet után könnyedén átcsap egy humorosabba, anélkül, hogy a tragikus vonalvezetés­ből egy pillanatra is kizökkenne. Szóval az életet adja. Ophélia megszemélyesítője EMlLIA VÁŠÁRYOVÁ nagyon vonzó jelenség. O Hogyan birkózik meg Ophélia szerepével? — Ez az első nagy szerepem, már mint a színpadon, hiszen csak tavaly fejeztem be a Színművészeti Főisko­lát. Nagyon meg akarok felelni. • On nemrég jött vissza Budapest­ről, ahol filmpremierje volt. Látta-e a pesti Hamletot, és ha igen, hogyan tetszett? — Láttam. Gábor Miklós remek volt és bár csak három napig voltam eb­ben a gyönyörű városban, de felejt­hetetlen élményeket szereztem. Claudius király szerepét VILIAM ZABORSKÝ alakítja. 9 ön sokszor találkozik Shakes­peare-rel. Mit játszott már tőle? — Falstaffot, Leartest, Oberont, Tó­biást stb. Nagyon szeretem Shakes­pearet, mert egyéb kiválósága mel­lett legtöbbnyire versben ír és ez leg­jobban megfelel az én egyéniségem­nek. A televízióban most szinkroni­zálom a szovjet Othellőt, mondhatom nem könnyebb feladat, mint eljátsza­ni. LADISLAV CHUDÍK a kitűnő mű­vész, a színház művészeti vezetője így nyilatkozik: — Shakespeare színjátékai nálunk a nép színházává lettek. Ha ma a dra­maturgia a célból mérlegeli a műsor­összeállítást, hogy mely darabok vonzzák a közönséget, úgy Shakes­peare műveit, nem kerülheti ki. Shakespeare visz­szaadja a színész mesterségébe ve­tett bizalmát, se­gít legyőzni válsá­gait, alkalmat ad időszerűsíteni a mondanivalót, zse­niális alkotásainak költőiessége által. Engem mint szí­nészt felgyújt gon­dolatainak gazdag­sága. Szerepeim megformálásakor e mélységek és magasságok egy­aránt vonzanak. A vele való találko­zások a színészi pálya legneme­sebb kalandjai. Shakespeare nél­kül nem Ismer­ném színészi ská­lámat, lehetősé­geimet. Egyszóval szegényebb lennék mint színész, de mint ember is. A Szlovák Nem­zeti Színház prózai és operaegyütte­se sok előadásban tiszteleg a halha­tatlan írónak. SIMKÖ MARGIT Viliam Záhorský. (J. Vavro felv.j Boldog gyermekkor — Natasából tanítónő lesz, olyan, mint én — mondta nagymama. — Nem — ellenkezett anyuci —, balerina lesí. Magam ts erről álmodoz­tam egész életemben. — Nekem az a vélemé­nyem — jegyezte meg apuka óvatosan —, hogy zongoraművésznőt kelle­ne nevelni belőle. Tisztá­ra zenei ujjal vannak. Nagyapa mindenkit vé­gighallgatott, majd össze­gezte a dolgot: — Bármi lesz a kislány­ból, legalább egy idegen nyelvet kell tudnia. Válla­lom, hogy megtanítom az angolra. Natasa feküdt kis gyer­mekágyában, szorgalma­san cucltzott és nézte az óra Ingáfát. Tik-tak, tik-tak ... Száll­tak az órák, a napok, a hónapok... Így lett Natasa hétéves. Nagymama elviszi a kis­lányt az Iskolába. Az is­kolából szintén a nagyma­ma hozza haza. Odahaza apuka már felvette a ka­bátját, úgy várja a kicsit. Natasa gyorsan harap va­lamit, és viszi öt apuka gyorsan a zeneiskolába Nataska a zeneiskolában ledolgozza a porciófát, on­nan apuka hazavezeti. Ott­hon pedig anyud vár a so­rára. Nataskának nincs tdefe az uzsonnára. Anyu­ka egy almát dug a zsebé­be vagy a mandarint és vi­szi a balettiskolába. Nagyapa lecsúszott. Na­taska későn jön haza. nagyapa már alszik. Na­taska még megcsinálja a házlfeladatot. Nagyapá­nak az angol leckére már csak a vasárnap marad. Ma Nataska Itthon van. Vérzett az orra, és anyuc! nem engedte el se a ba­lettre, se a venetskalábc Apuka élt az alkalommal, a zongora mellé ültette a kislányt. Do-re-ml-ml-re­do — kalimpálja Nataska a zongorán. Az ablakon túlról pedig hallatszik Nataska kispaj­tásainak vidám éneke: „Bújj-búfl, zöld ág, zöld levelecske.. — Do-re-mt-fa-szo-szo ... — ütögeti Nataska a bil­lentyűket, és potyognak a könnyel. — Miért sír az a kis­lány — csodálkozik apu­ka, anyuci, nagymama és nagyapa. — Nem érti ta­lán, hogy milyen boldog gyermekkora van neki? A. ZIMIN (Oroszból fordított? Pogonyi AntíJ) SZABÓ GYULA BRNÓBAN Brnóban a Kunstáti urak házában április 10-én nyílt meg Szabó Gyula metszeteinek kiállítása. A kiállításon a művész 1945—1963-ban készült fa­metszetei láthatók. Az ünnepélyes megnyitón Jaroslav Káčer értékelte Szabó Gyula művészetét. ÉRTÉKES FELFEDEZÉS AZ ERMITÁZSBAN Zsenya Maculevicsova tanárnő megállapította, hogy a leningrádi Er­mitázsban található rabszolga szobor — fafaragás — eredeti Michelangelo mű és nem a Louvrűban kiállított al­kotás másolata, mint ahogyan azt ed­dig vélték. Maculevicsova, leningrádi műtörté­nész az Izvesztyija vasárnapi számá­ban ismerteti felfedezését. Leírja, hogy részletesen összehasonlította a faszobrot az állítólagos eredetivel és megállapította, hogy lényegesen kü­lönböznek egymástól. A leningrádi szobor jóval korábbi keletű. Sikerült megtalálnia Michelangelo ezen alko­tásával szorosan összefüggő néhány rajzát is, amelyek azt igazolják, hogy ez a szobor megelőzte a nagy márványszobor keletkezését. Az az ellenvetés sem állja meg a helyét, hogy Michelangelo sohasem dolgozott fával, ugyanis megtaláltak egy Krisztus fejet, amelyet a nagy művész ugyanabból a fafajtából fa­ragott ki, mint ezt a rabszolgaszobrot. A Krisztus fejet a firenzei Buonarottl Múzeum gyűjteményében találták. A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉS TISZTELETÉRE A Szlovák Nemzeti Színház drámai együttese a Szlovák Nemzeti Felke­lés 20. évfordulója alkalmából két turnét rendez, amelyen Peter Karvaš Antigona és a többiek című színmű­vét játssza. Az első alkalommal jú­lius elején katonai egységek közé lá­togatnak el a művészek, majd augusz­tus végén a felkelés központjában, Banská Bystricán, Zvolenban, Martin­ban, Ziaron és más városokban ven­dégszerepelnek. NOVOMESKÝ AZ IRODALMI SZÍNPADON Bratislava legkisebb színházában az évad utolsó bemutatóját Novo­meský verseiből állították össze. A Laco Novomeský költészetéből ösz­szeállított műsor három részből áll és rövid keresztmetszetben tárja a közönség elé legkifejezőbb és leg­egyénibb költőnk csaknem teljes al­kotását. A verseket H. Michaliková, L. Dočolomanská, J. Sándor, A. VtlSm adják elő. H. Gazdová és N. Berano­vá tánca hozzájárul a megfelelő lég­kör kialakításához. SHAKESPEARE-JUB1LEUM MOSZKVÁBAN Moszkvában javában folynak az elő­készületek Shakespeare születésé­nek 400 éves jubileumi ünnepségeire. Ivan Anyiszimov, a jubileumi bizott­ság elnöke bejelentette, hogy a Szov­jetunióban Shakespeare művelt ed­dig 28 nyelven, több mint ötmillió példányseámban jelentették meg. Az idén a nagy angol drámaíró össze­gyűjtött műveit három új kiadásban, orosz, grúz és eszt nyelven hozzák forgalomba. A moszkvai televízió — amely több mint 40 milliós nézőközönséggel büsz­kélkedhet — a legközelebbi két-há­rom hónapon belül húsz Shakespeare programot fog sugározni. A leningrá­di stúdió többek között nagyszabású Shakespeare-kvízre készül. A jubileum kapcsán a szovjet mű­vészet és irodalomtudomány képvi­selőinek küldöttsége Nagy-Britanniá­ba látogat. KIOSZTOTTÁK AZ OSCAR-DÍJAKAT Az Amerikai Filmakadémia a kö­vetkezőképpen osztotta ki az 1963-as évi Oscar-díjakat: O a legjobb külföldi filmként Fe­derico Fellinl olasz rendező Nyolc és fél című alkotását tüntették ki. © 1963 legjobb filmjeként Tony Ri­chardson angol rendező Tom Jósé cí­mű filmjét értékelték. 0 A legjobb színészi alakításért Oscar-díjjal tüntették kl Stdney Pol­tier néger színészt, a Liliomok a földeken című filmben nyújtott szí­nészi teljesítményéért. Első esetben fordult elő, hogy e magas kitüntetést néger színésznek ítélték oda. © A legjobb színésznőnek járó Os­car-díjat Patrícia Neal amerikai mű­vésznő kapta, a Hud című filmbeli alakításáért. • A rövidfilmek díját a Róbert Frost és a Chagall című rövidfilmek nyerték el. 9 Oscar-díjjal tüntették még kl Melwtn Douglast a Fud mellékszere­péért és Margarét Rutherfordot a Pro­minensok című filmben nyúzott ala-> kításáért C] SZÖ 10 * 1964. április 1«.

Next

/
Thumbnails
Contents