Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-18 / 108. szám, szombat

^ fc I Uh wil 1 JI ľfl mUAUMUU m V.l .1 M tmm DÉLNYUGAT-AFRIKAI ÜTIJEGYZETEK Samangelget a busmanok paradicsoma. Négy hónapot szándékoztunk Itt tölteni a világ legősibb népével. A kö­rös-körül elterülő homokos síkságot bozót és az ég vilá­goskék színétől erősen elütő aranyló fű borítja. A település kisébb lapályon fekszik, kör­nyékén sok a forrás. A bus­manok nagy gödrökben tárol­ják a vizet, hogy aszály ide­jén se szenvedjenek hiányt. Mintegy ötven busman három településen él, mindegyik te­lepülés kb. egy kilométerre van a küttól. Natamu, az afrikai okovan­go törzs fia, akit tolmácsul fogadtunk, az egyik kis falu­közösség kunyhójában kapott családostul szállást. Natamu megmutatta, me­lyik üres kunyhóban helyez­zük el benzin- és víztartá­lyainkat, konzervjeinket és egyéb felszerelésünket. A kí­váncsi busman fiúcskák mesz­sziről figyelték munkánkat. Az Idősebbek hívásunkra kö­zelebb Jöttek, de a kisebbek visongva elbújtak a bozótban, persze úgy, hogy tovább fi­gyelhessenek minket. Natamu és egy busman fiú egészen naplementéig a leg­elemibb busman szavakra ta­nított bennünket. A magneto­fon ls segítségünkre volt. A bennszülöttek először féltek tőle, de amikor halották, hogy nemcsak az ő szavalkat, ha­nem a mi beszédünket is visz­szaadja a magnószalag, lát­szólag megnyugodtak. Estefe­lé már tudtam ilyen kifeje­zéseket: ne félj, jer ide, várj egy kicsit, csináld így, ez a tiéd stb. EGY ÉRDEKES NÉP Felnőtt európai képtelen megtanulni a busmanok nyel­vét. Csattanó és röffenő hangjalkat különös elhelyez­kedésű ^hangszálakkal képe­zik. Egyes hangok képzésé­nél pedig a mell- és hasizmok is közreműködnek. A hangok értelme kiejtésük erősségétől vagy gyengeségétől is függ. A busmanoknak nincs írásuk, Kalahári, a busmanok csodálatos világa számolni ls csak háromig, rit­kán négyig tudnak. Ezért a busman először három ujját, majd kétszer két ujját mutat­ja, ha azt akarja kifejezni, hogy két antilopot látott. Eu­rópai fülnek különös hang­zású szavalkat legtöbbször gesztlkuláclóval kísérik. Az európalak arckifejezését és gesztikulálását viszont bámu­latosan hamar felfogják. A busmanok primitív élet­módja korántsem jelent szel­lemi korlátoltságot. Költői és filozófiai színezetű hitregéik és legendáik köteteket tenné­nek kl. Nyelvükön eléggé bo­nyolult gondolatokat Is kife­jeznek. Egy öreget megkér­deztem, hány éves? Így vá­laszolt: — llem vagyok olyan fia­tal, mint a szívemben élő leg­szebb vágy, és nem vagyok olyan öreg, mint életem tel­]esületlen álmát... HARMONIKUS TÁRSADALMI KÖZÖSSÉGEK A busmanok három cso­portját szokták megkülön­böztetni, ezek néprajzilag és nyelvileg olyan közel állnak egymáshoz, mint a spanyolok a franciákhoz. A hejkum bus­manokból kevesen maradtak, ezek Owatbo tartomány kele­ti részén élnek. Az auen bus­manok szintén kevesen van­nak, s a Kalahári félslvata­gos medence dél részén lak­nak. A kung busmanok, aki­ket meglátogattunk, a Kala­hári északnyugati és középső részét lakják, űket tartják a legtisztább busman fajnak, bár a bantu kereszteződés je­lei náluk ls fellelhetők. Évek óta sok tudós kutat­ja, hány busman él a földön. Lélekszámukat még mindig nem tudták pontosan megál­lapítani. Dr. Phillpp Tobiasch szerint Délnyugat-Afrika véd­nökségében kb. húszezer bus­man él, akiknek fele őskö­zösségi életmódot folytat. Fel­tételezik, hogy Becsuanaföld védnökségben további 30 ezer busman található. Ezeknek a fele törzsközösségekben él, vadászással és gyűjtögetéssel tartja fenn magát. Másik fe­lük jórésze alkalmi munkás az európaiak vagy a bantuk farmjain. Néhány ezer bus­man pedig ősközösségi viszo­nyok között Angolában él. A busmanok családokat al­kotnak, törzsfőnökeik nincse­nek. A családok csoportosan élnek, rendszerint 2—8 család alkot egy csoportot. Minden család szigorúan őrzi vadász­területe határait. Eddig ter­jed a számukra létező világ. A legtapasztaltabb vadász a tanácsadó szerepét tölti be a csoportban, hozzáfordulnak bajaikkal, tehát ő pótolja a IGY DOLGOZNAK A BUS­MAN NÖK A DÉL-AFRIKAI ARANYBÁNYÁKBAN hiányzó törzsfőnököt. Nagyon ritkán támad köztük viszály vagy félreértés. „SINE LEGE ..." Letelepedésünk után két napig nem töródtünk a bus manókkal. Később eláttuk do­hánnyal a férfilakosságot, s ezzel minden gyanút eloszlat­tunk. A dohány a legnagyobb kincs a busmanoknál, akik nem Isznak mámorító italt, de annál többet füstölnek. Las­san megismertük a legkisebb település életét. Nagy tekin­télynek örvendett Kau a cso­port kiöregedett vadásza, aki­től csodálatos történeteket hallottunk. Itt ismerkedtünk meg Conoma, Kejgej, Narni és Szamgau vadászokkal Is t Pompás fickók, az első ket­tő orvos is. A legbensőségesebb vi­szony alakult ki köztünk. Megvallom, irigyeltük a ter­mészet fiait a példátlan har­móniáért. A bizalom és az összetartozás érzése csodála tos közösséggé kovácsolja kis társadalmukat. Mindent meg­osztanak egymással, még a gyermekeket ls közöseknek tekintik. Társadalmi életük alapelve: az élelem megosz­tása és egymás kölcsönös se­gítése. Erre tanítják gyerme­keiket. Megkérdeztem Conomát, mit tartanak a legcsúnyább emberi vonásnak. Habozás nélkül azt válaszolta: A civa­kodást. „Erre csak semmire­kelö és ostoba ember vete­medik". Mindenkit, aki segítségünk­re volt a fiimezőkamerák ci­pelésében, aki hagyta magát lefényképezni, megajándé­koztuk. Kit pipával, kit do­hánnyal. Ezt is megosztották egymás között. Mindenkinek jutott valami, ha más nem, néhány szippantás a pipából. Ez az ősközösségi nép elér­te életeszményét. A busma­noknak nincs szükségük a mi nyugati „civilizációnkra", JENS BIERRE JORDÁNIAI ÜTIJEGYZETEK JERUZSÁLEM RÉGI ÉS ŰJ FALAI F él év múltán másodszor járok Jordániában. E rövid Idő alatt is szembetű­nő változások történtek Am­manban, az ország fővárosá­ban. Gyarapodik, terjeszke­dik a város, élénkebb politi­kai életet él. Persze a kénye­lem és a jólét csak a hét halmon elterülő villákban, ma­gánházakban és kormánypa­lotákban öröklakó. Itt székel­nek a minisztériumok, a fon­tosabb államhlvatalok, a külföldi nagykövetségek, itt vannak a jómódú rétegek lu­xusházal és természetesen a királyi palota. A város korán álomba me­rül. Este kilenckor már üre­sek az utcák, bezárják az üz­leteket és a halotti csendet csak a nagyon otthonos de­nevérek szárnycsattogása za­varja. Ammant bedutn eredetű főként palesztínaiak lakják. Kevesebb palesztínait látunk itt, bár a városban két mene­külttábor is van. Az egyik az ENSZ védnöksége alatt léte­sült, a másik csak úgy ma­gától verődött össze, ahogyan az ammaniak mondják: >,ösz­tönszerűen" . Lényegében egy nagy nyomortanya. Jeruzsálem jordániai részét főként palesztínaiak lakják. Sokan állami szolgálatban áll­nak, lapoknál dolgoznak. Szinte valamennýi taxisofőr, idegenforgalmi és vendéglátó­ipari alkalmazott palesztinai. Jeruzsálem aktív politikai éle­tet él, a Jordániai sajtó köz­pontja, mert egy ammanl lap kivételével valamennyi újság itt jelenik meg. Jeruzsálem ősi falai egybe­fonódtak egy új fallal, mely jordániai és izraeli részre osztja a várost. A .városon ke­resztül húzódó határvonal mentén jellegzetes felirat: „Tilos a fényképezést" Az ősi városkapuk egy részét befa­lazták, mert a falakon túl Ide­gen állam terül el. Az Olajfák hegyéről az újabb városrész is látható. Az egyszerű emberek és hivatalos személyek ls na­gyon örülnek, hogy baráti kapcsolatok alakulnak kl a Szovjetunió és Jordánia kö­zött, várják a szovjet nagy­követség megnyitását. Persze nem mindenkinek tetszik a Szovjetunió iránt megnyilvá­nuló nagy rokonszenv. Külö­nösen a nyugati' nagykövetsé­gek nyugtalankodnak, s már Husszein királlyal is ellentét­be kerültek. Husszein nyilvá­nosan kijelentette: bővíteni és erősíteni fogja Jordánia kapcsolatait a szocialista or­szágokkal. Azt is hangoztat­ta, hogy míg politikájának ellenzői is kénytelenek tekin­tetbe venni a valóságot, kü­lönbséget tenni az arabok iránt baráti szovjet állam kö­vetkezetes békepolitikája és a cselszövésre épülő nyugati politika között. Az idén hideg és esős tél volt Jordániában. A beduinok leereszkedtek a széljárta plá­tókról és a meleg szorosokba, a Jordán völgyében,- a Holt­tenger partján ütötték fel sátraikat. Nem szeretik, ha fényképezik őket. Velem azonban kivételt tettek. — Tudjuk, mit és hogyan fényképeznek az amerikaiak és az angolok. A ti fényképe­zőgépeitektől nem félünk. Ba­rátok néznek ránk ... K. VISNYEVECKIJ CHILEI TUDÔSÍTÄS Valahányszor Chiléről be­szélek, erőltetett látszatsze­rénység nélkül így jellemzem hazámat: nagyon szép ország. Kőltők hazája A költők nagyon megked­velték Chilét. Nem tudom sabb eszközöket is megragad­ták, hogy leszámoljanak az örökké lázadó indiánokkal. Ugyan kinek lenne kedve felkeresni a legtávolabbi chi­lei területeket és feltörni a szűzföldeket? Állandó veszély leselkedett a betolakodókra a földjüket védelmező indiánok néhány évvel később meg­szervezte a Chilei Kommunis­ta Pártot. Megmagyarázta a munkásoknak, milyen jogok­ért kell harcolniuk, és ml a történelmi szerepük, ö volt az első munkás, aki átlépte a parlament küszöbét. A chilei proletariátus felébredése nem Az Andok /es a-tenger között miért; a természet szépségei, a jó bor, vagy az ország tör­ténelme vonzotta-e őket? Né­hány évvel ezelőtt Irodalmi Nobel-díjjal tüntették kl Gabriella Mtstral észak-chi­lei tanítónőt. A kiváló peda­gógus szépirodalmi művelt a spanyol nyelvű irodalom leg­értékesebb alkotásainak te­kintik. A világ minden részén kedvelik és érdeklődéssel ol­vassák Pablo Neruda verseit. Neki is már évekkel ezelőtt mrg kellett volna kapnia a Nobel-dijat, de politikai okok­ból törölték a jelöltek név­sorából. Divatos, jó költők egész serege él Chilében. Mű­veik az Egyesült Államok és Spanyolország bármelyik könyvkereskedésében meg­kaphatók, bekerültek az isko­lai olvasókönyvekbe. A nép állhatatos és szívós Nem tréfadolog felemelni egy ilyen zegzúgos hosszúkás országot. Nem véletlen, hogy kezdetben a spanyolok nem sokat törődtek vele. Chilét kormányzósággá nyilvánítot­ták és alárendelték a perui alkirályságnak. Sohasem érez­ték magukat jól Chile földjén. Az arnukán indtánuk a föld­rész meghódítása után ls to­vább harcoltak, tűzzel és vé­rükkel védelmezték földjüket. A conquistadorok a '.egállatia­részéről, akik nemegyszer vá­rosokat töröltek el a föld szí­néről. Ki menne olyan vidékre, ahol megszakad minden kap­csolata a nagyvilággal, ahol állandó földrengés és egyéb természeti szeszélyek nyug­talanítják az embereket? A spanyolok 1500 és 1600 kö­zött nem nagy lelkesedéssel mentek Chilébe. Az első tele­pesek kasztíltaiak és baszkok voltak, rendkívül szívós és munkabíró emberek. A chilel­ek Jellemét a természet, az araukán örökség és a kasztí­liai-baszk hagyományok for­málták. Arisztokrácia ás proletariátus A mai chilei arisztokráciát a kasztíllalak és a baszkok utódai képviselik, őseiktől csak földet örökölték; a hang­zatos nemesi címeket, melyek hallatára Kasztíliában vagy Vizcayában hahótáznának az emberek, maguk adományoz­ták önmaguknak. Velük szem­ben áll a proletariátus, mely felismerte szerepét a törté­nelmi folyamatban. Dél-Ameri­kában elsőként a chilei mun­kások emelték magasra a tár­sadalmi Jogokért vívott harc zászlaját. Századunk elején Észak-Chilében, a salétrom és a kikötők világában feltűnt Lutz Emillo Recabarren, a chi­lei proletariátus tanítója, aki tetszett a hazai jobboldalnak, sem a salétrombányák kül­földi tulajdonosainak. Azóta is mindent elkövetnek a népi mozgalom elfojtására. Chilei gondok A kormánykörök melléfogá­saik Igazolására gyakran az­zal érvelnek, hogy az ország természeti kincsforrásai na­gyon szegények. Mennyire nincs Igazukl Chile legalább olyan gazdag ásványkincsek­ben, mint Brazília vagy más országok. Lehet e szegény olyan ország, mely szinte ki­meríthetetlen salétrom-, vas-, réz és szénkészletekkel ren­delkezik, s hét és fél millió lakosságának annyi föld Jut, amennyiből negyvenmillió em­ber meg tud élni. Szegény-e az az ország, melynek négy­ezer km hosszú tengerpartja var.? Az óceán óriási lehető­ségeket nyújt a lakosság ellá­tására. Chile betegsége az, ami a legtöbb dél-amerikai országé: a temérdek kincs, gazdagság maroknyi csoport kezében gyűlik össze. A nagybirtoko­sok akadályozzák a termelés növelését, a parasztság kultu­rális felemelkedését, ki akar­ják zárni a tömegeket az or­szág politikai életéből. A bá­nyaipar az észak-amerikaiaké, akik nyíltan beavatkoznak az ország politikai életébe. A chilei ásványkincseket az Egyesült Államok ércdúsítói­ban és rézgyáraiban dolgoz­zák fel. Nemegyszer előfordul Ilyesmi: A parlament arról tárgyalt, hogy az észak ame­rikai monopóliumok bele­egyeztek epv font nyersréz árának 3 centavós emelésébe, ugyanakkor a feldolgozott rezet a készárút 80 százalék­kal emelt áron szállították vissza Chilének. Hagyományok éé választások A chilelek nagyon büszkék demokratikus hagyományaik­ra. Büszkék ts lehetnek rá­juk, mert a latin-amerikai cselszövések, összeesküvések és katonai puccsok világában Chile eddig a demokratikus nyugalom szigete volt. A fennálló demokratikus rend­szer nem veszélyezteti a gaz­dasági rendszert, melyet a külföldi tőke továbbra ís a ke­zében tart. forge Alessandrt, a jelenlegi köztársasági elnök neves csa­ládból származik. Túl van a hatvanadik életévén, aggle­gény, s függetlenként Indult a választási kampányban. Kor­mányzása Idején sem Javult az ország gazdasági helyze­te, viszont külpolitikája több sikert könyvelhetett el. Chile nem szakította meg kapcso­latait Kubával, s az Amerikai Államok Szervezetében az egyedüli ország volt, mely el­lenezte az Egyesült Államok által javasolt antikommunista rendőrség felállítását e föld­részen. Az 1964. szeptemberére ki­tűzött választásokon négy je­lölt indul, de csak háromnak van reménye sikerre. A váro­si képviselőtestületi választá­sok eredményeiből nem ítél­hetünk, mert az elnökválasztá­soknál rendszerint különféle „titokzatos" erők lépnek szín­re, melyek már a múltban is többször csalódást okoztak. Szerintem vagy Salvador Al­lende dr., a baloldaliak jelölt­je, vagy Eduardo Frey, a ke­reszténydemokraták embere győzhet. Velük szemben áll a jobboldali radikális Duran, a burzsoázia és az amerikai monopóliumok jelöltje. Dok­tor Allende reformprogramja tetszik a tömegeknek, Frey a Szövetség a haladásért re­ceptjét tartja szem előtt, Du­e ran a nép ellenségeinek sze­kerét tolja ... Chile valóban szép ország, de igazán gyönyörű csak ak­kor lesz, ha elűzzük a nyo­mort, az éhséget, ha megszün­tetjük a bajok forrását. Ha a nép kezébe veszt sorsának irányítását, ha a reakciós kö­rök puccsal nem akadályoz­zák meg a reformtörekvése­ket. A chilei fejlemények dön­tően kihatnak Latin-Amerika sorsára. BALTASAR CASTRO CHILE FŐVAROSÁNAK EGYIK SZEG £>'YN EGY EDÉBŐL ILYEN KILÁTÁS NYÍLIK A FÉNYCZŰ BELVÁROSRA. 1984. április 19. Sf ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents