Új Szó, 1964. április (17. évfolyam, 91-120.szám)

1964-04-14 / 104. szám, kedd

Kanada Kommunista Pártja elítéli a kínai vezetők egységbontó tevékenységét Moszkva (CTK) — A moszkvai Pravda kivonatot közöl Kanada Kom­munista Pártja XIII. kongresszusán el­fogadott határozatából. Elítéli a Kína! Kommunista Párt vezetőinek egység bontó tevékenységét és hangsúlyozza, hogy a Kínai Kommunista Párt nyíl tan szítja a viszályokat és ezzel meg bontja a nemzetközi kommunista moz­galom egységét. Tulajdonképpen egy új nemzetközi központ kialakítására törekszik, mely az általuk hirdetett stratégiai és taktikai irányvonalat va­lósítaná meg. A nemzetközi kommunista mozga­lom megbontása azonban csak az im­perializmusnak kedvezne, ezért nem­csak a nyílt vitát kell megszüntetni, hanem el kell érni azt ls, hogy a kí­nai vezetők befejezzék egységbontó politikájukat és türelmes tárgyaláso­kat kezdjenek a nézeteltésérek meg­oldására. A szakadárokat megveti a nép Moszkva CTK) — Kazahsztán és Grúzia Kommunista Pártjai Központi Bizottságainak ülésén egyöntetűen jó­váhagyták az SZKP KB februári ülé­sének határozatát, valamint a Köz­ponti Bizottság elnöksége és Nyikita Hruscsov tevékenységét és politikai irányvonalát. Az Alma Ata-i ülésén Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB elnökségének tagja és titkára tartott beszédet. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a kazah kommunisták elitélik a Kinal Kommunista Párt vezetőinek egység­bontó akcióit. Grúzia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülésén Alekszandr Se­lepin, az SZKP KB titkára tartott be­számolót. A grúz kommunisták is el­ítélik a kínai vezetők szakadár poli­tikáját. Grivas tábornok hajlandó visszatérni Ciprusra Athén (ČTK) — Grivas tábornok, aki a Ciprusi Köztársaság független­ségének kikiáltása előtt az angol­ellenes mozgalomnak vezetője volt, Makariosz elnökkel folytatott tárgya­lása után kijelentette, hajlandó visz­szatérni a szigetre és szükség esetén felajánlani szolgálatait a ciprusi kor­mánynak. Grivas tábornok 1959 óta él Görög­országban. A ciprusi népi ellenállási mozgalom (EOKA) harcainak négy éve alatt Grivas tábornokot nemzeti hősként tisztelték. Mint a görög had­sereg tisztje 1939—45-ben a fasiszta Németország és Olaszország ellen harcolt. Görögország megszállása alatt az Athén környékén harcoló ellenállási csoport élén állt. 1955-ben az EOKA vezetője lett. Az 1955—59-es években sikeresen harcolt az angol csapatok ellen. 1959-ben döntöttek Ciprus függetlenségének kikiáltásáról Újabb harcok Cipruson Nicosia (CTK) — Ciprusról érkező hírek szerint a szigeten újabb össze­tűzések voltak. Lövöldözést jelenie­nek a kyreniai hegyekben levő Pano Dhikomo községből, a délnyugati Kti­mából és a déli tengerparton fekvő Limassolból. és akkor Grivas visszatért Görögor­szágba. Valószínű, hogy Makariosz elutazá­sa előtt még egyszer tárgyal Grivas tábornokkal, mivel az előző tárgya­lások során még nem döntöttek vég­legesen, milyen körülmények között veszi át a tábornok a ciprusi nemzeti gárda parancsnokságát. Makariosz tegnap ismét találkozott Papandreu görög miniszterelnökkel. Krag dán miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a jövőben sem engedi meg atomfegyverek elhelyezését Dániában. A képen: Koppenhágai fiatalok a nukleáris fegyverkezés ellen tüntetnek. A brazíliai reakció csatlakoz k a Kuba-eHenes hadjárathoz Brasília (CTK) — Hírügynökségek jelentése szerint a Goulart elnök kormányát megdöntő puccs vezetői a Kubával kötött kapcsolatok megszakí­tására törekszenek. Ezt a követel­ményt hangoztatta Costa Silva tábor­nok, az új kormány hadügyminisztere és Carlos Lucerda, Guanabara állam kormányzója. A jobboldali sajtó is Kuba-ellenes kampányt indított. Costa Silva hadügyminiszter hang­súlyozta, hogy a néhány napon belül összeállítandó új kormány befejezi VIHAROS VITA VARHATO A SEATO TANÁCSÁNAK ÜLÉSÉN New York (CTK) — A Fülöp-szige­teken Manilában megkezdődött a SEATO tanácsának ülése. Az ülésen az Egyesült Államok, Franciaország és további 8 tagállam külügyminiszte­rei vesznek részt. Első Ízben vesz részt az ülésen megfigyelőként Dél­Vietnam képviselője. Mint ismeretes, a SEATO délkelet-, ázsiai szövetség 10 évvel ezelőtt ala­pították a francia gyarmatosító had­sereg Dien Bien Phu-nál szenvedett veresége után. Dél-Vietnam nem tagla a szövetségnek, de a SEATO védelmet nyújt neki, éppúgy, mint Laosznak és Kambodzsának. Az ülésen újból fog­lalkozni akarnak Laosz belpolitikai helyzetével, annak ellenére, hogy a laoszi kormány már 1962-ben vissza­utasította a SEATO „védelmét". Az ez évi ülés szigorúan titkos lesz. Töb­bek között megvitatásra kerül a dél­vietnami helyzet, Franciaország ja­vaslata Indokína semlegességéről, a laoszi kérdés, Malaysia és Indonézia viszálya, valamint a Kambodzsa hatá­rain uralkodó állapot. Phan Huy Quat dél-vietnami külügy­miniszter megfigyelőként vesz részt az ülésen. A SEATO segítségét akarja kérni a hazafiak elleni harcban. Az értekezlet résztvevői elvárják, hogy Franciaország megmagyarázza állás­pontját, melyet a Kínai Népköztársa­ság elismerése után az Egyesült Álla­mok és a délkelet-ázsiai reakciós rendszerek is bírálnak. Mi az UNESCO? Az Egyesült Nemzetek Szervezeté• ről (ENSZ/ naponta hall az olvasó. Az ENSZ keretében különböző szako­sított világszervezetek működnek. Egészségügyi, munkaügyi, mezőgazda­sági, meteorológiai, távösszeköttetési stb., összesen tizenhárom. A legna­gyobb az UNESCO, melynek 113 tag­állama van, közöttük Csehszlovákia is. Az UNESCO tevékenységéről, cseh­szlovákiai bizottságának küldetéséről beszélgettünk dr. HANUS KÖRNER­REL és JOSEF CHROUSTTAL a bi­zottság titkárságának munkatársai­val. ® MIVEL FOGLALKOZIK TULAJDONKÉP­PEN AZ UNESCO? Az UNESCO az Egyesült Nemzetek ne­velési, tudományos és kulturális világ­szervezete. Az alapszabályok szerint nem kötelező, hogy az ENSZ tagállamai egyúttal az UNESCO tagjai is legyenek vagy fordítva. Az UNESCO fő szerve a közgyűlés, amely kétévenként egyszer ül össze. Utána az évenként kétszer tanácskozó 30-tagú végrehajtó tanács kö­vetkezik, amelynek — a szocialista or­szágok köziil — a Szovjetunió, Lengyel­ország és Románia a tagjai. A harmadik szerv a titkárság. A titkárság {elosztása lényegében megfelel a szervezet tago­zádásának: a nevelési osztály, a felnőt­tek nevelésével foglalkozó osztály, a társadalomtudományok osztálya, a ter­mészettudományok osztálya, a kulturá­lis osztály és a nyilvános tájékoztatás osztálya. Az állandó osztályokon kívül vannak meghatározott ideig mfiködő osz­tályok, melyek bizonyos feladat, kutatás elvégzésére kapnak megbízatást. Az UNESCO jelentős anyagi eszközök­kel rendelkezik. Az UNESCO rendelke­zésére álló összeg két forrásból ered. Saját költségvetéséből, amely az 1963— 64-es esztendőre körülbelül 39 millió dollár és az ENSZ költségvetéséből jut­tatott 31 millió dollár. A költségvetés emelkedő irányzatú, a tagállamok az ENSZ költségvetéséhez való hozzájáru­lás kulcsa szerint fizetik a rájuk eső részt. ® MI AZ UNESCO PROGRAMJA? A program, mint a szervezet nevéből kiderül, a nevelési, tudományos és kul­turális kérdésekre összpontosul. Az Is­kolai nevelés magában foglalja az alap­fokú oktatástól kezdve a főiskolai okta­tásig mindennemű iskoláztatást általá­nosan, és különös tekintettel a fejlődő országokra, az egyes államok földrajzi helyzetére. Ez annyit jelent, hogy külön program foglalkozik az afrikai, latin­amerikai és az arab államok iskolai ok­tatásával. A programnak különálló része az írástudatlanság elleni harc. A nevelési ágazat külön része a felnőttek nevelése. A tudomány programja két nagy csoport­ra oszlik: a társadalomtudományokra, valamint a természet- és az egzakt tudo­mányokra. Az UNESCO a kultúra területén nem a művészetet érinti, a kultúrát mint a civilizációt terjesztő eszközt fogja tel. Ide tartozik a múzeumtan, a könyvtártan, a bibliográfia, a dokumentáció, a humán tudományok, mint a történelem, filozó­fia, archeológia. A művészetnek csupán az alapvető problémáival foglalkozik, a részletkérdéseket az általa finanszíro­zott nemzetközi szervezetek tanulmá­nyozzák. Ilyenek például a PEN-klub, a Nemzetközi Színházi Intézet, az Építő­művészek Nemzetközi Intézete stb. A kultúra programjában különleges helyet foglal el a Kelet és a Nyugat kulturális értékei kölcsönös megisme­résének terve. Az UNESCO meghatározá­sában a Kelet és a Nyugat nem politikai, hanem kulturális-történelmi fogalmat je­lent, tehát Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország a Nyugathoz, japán a Ke­lethez tartozik. Az UNESCO nagy jelen­tőséget tulajdonít ennek a megszabott Időben (1956—1968 között) megvalósuló programnak. Akkoriban sok új állain kap­csolódott az UNESCO munkájába. A kez­deményezők a fejlődő országok voltak, élükön Indiával. A nyilvános tájékoztatás alapvető fel­adata, hogy az UNESCO a sajtó, rádió, film. televízió és nemzetközi szervei se­gítségével hozzájáruljon a szervezet kül­detésének, programjának, céljának ter­jesztéséhez. Az UNESCO két év alatt 900 publikációt adott ki, Kurir nevű havi­lapja nyolc nyelven 320 000 példány­számban jelenik meg. Az UNESCO által kiválasztott neves személyek, történelmi események évfordulóiról történő megem­lékezés ugyancsak a nemzetek kultúrá­jának kölcsönös megismerésére szolgál. Az UNESCO ösztöndíjakkal és más esz­közökkel diákok, tudományos, dolgozók tanulmányait és nemzetközi cseréjét te­szi lehetővé. ® MILYEN FELADATOKKAL FOGLALKO­ZIK AZ UNESCO-VAL EGYÜTTM0KŰ­Dö CSEHSZLOVÁK BIZOTTSÁG? Csehszlovákia egyike az 1946-ban meg­alakult UNESCO 21 alapító tagjának. A csehszlovák bizottság a kormánnyal egyetértésben elfogadott alapszabályzat szerint tevékenykedik. Három szervből áll: a plénumból, az elnökségből és a szakosztályokból. A bizottság elnöke dr. Vladimír Sedlák tanár, a Közgazda­sági Főiskola rektora. A bizottság Cseh­szlovákia helyzetéből és feltételeiből ki­indulva az UNESCO programját támo­gatja és teljesítésének nagy figyelmet szentel. Vannak olyan területek, például az iskolaügy, a biológia, az egzakt tudo­mányok, társadalomtudományok, műem­lékvédelem, múzeumtan, könyvtártan, ahol a csehszlovák tapasztalatok igen értékesek és más államokban is alkal­mazhatók. Az UNESCO munkájához való eddigi hozzájárulásunkban nagy figyelmet ér­demel Jan Amos Komenský gondolatai­nak, tanításainak propagálása. Az UNES­CO bizottságunkkal együttműködve an­golul és franciául kiadta Komenský vá­logatott műveit és a tagállamoknak is javasolta kiadását. Nemrégiben Olaszor­szágban és Kubában meg is jelent. Bi­zottságunk most feldolgozza a felnőttek nevelésével kapcsolatos tapasztalatokat. Eredményeinket nemzetközi publikáció­ikban is feltüntetik. Az UNESCO munká­jában való részvételünk minden szaka­szán érvényesítjük a szocialista világ­rendszer nemes céljait, az általános és teljes leszerelést, a gyarmati rendszer tel­jes megszüntetéséért, a faji megkülön­böztetés felszámolásáért folytatott har­cot. Az UNESCO több nemzetközi akciót rendezett Csehszlovákiában, konferenciát a különböző gazdasági rendszerű orszá­gok közötti munkamegosztásról, érte­kezletet a félvezetőkről. Csehszlovákia kulturális emlékei kö­zött az UNESCO nagyra értékeli a román és gótikus alkotásokat, művészettörté­neti világsorozatában szerepelteti a rep­rodukciókat. Jelenkori művészeink közül a legnagyobb elismerést Jirí Trnkát érte. A Szentivánéji álom című bábfilmje olyan visszhangot keltett, hogy az UNESCO őt kérte fel a „Mi az UNESCO" című báb­film elkészítésére. A filmet tizenhárom nyelven játszották. Tavaly ünnepelte az UNESCO Božena Némcová évfordulóját és most májusban világszerte megem Iékeznek Podébrad György cseh király ról, aki ötszáz évvel ezelőtt béke-világ szervezet alapítására tett javaslatot. Feljegyezte: KISS ÉVA majd a „tisztogatást" az ország ha­ladó lakossága ellen. Az országban folytatódtak a letartóztatások. A la­tin-amerikai országok nagykövetsé­geinek épülete körül katonai csapa­tok őrködnek, hogy az ellenzék tag­jai ne kérhessenek politikai mene­dékjogot. A sajtó jelentése szerint ennek ellenére a nagykövetségeken már mintegy 50 személy nyert me­nedéket. Partizánharcok Brazíliában Montcvideo (CTK) — A Nacion köz­lése szerint a brazil katonai klikk parancsára különcsapatokat szervez­tek a partizánok elleni harcra. Rio Grandé do Sul állam területén több helyen partizáncsoportok alakultak. A lap szerint Don Pedrito város a partizáncsapatok egyik központja. Az Epoca lap szerint Caxias (Rio de Janeiro állam) területén harcok folynak. Az alkotmányos kormányt védő fegyveres földművesek akciói miatt a hadseregnek még nem sike­rült ellenőrzése alá vennie ezt a te­rületet. Egyre többen támogatják az angol kommunistákat John Gollan választási beszéde London (CTK) — John Gollan, Nagy­Britannia Kommunista Pártjának főtit­kára a leedst választási összejövetelen beszédet mondott, melyben felhívta az angol békeharcosokat, fokozzák harcu­kat a leszerelésért, a békés együttélésért és a gyarmati rendszer igájában élö nem­zetekkel érzett szolidaritásért. Hangsú­lyozta. az a tény, hogy Londonban több mint 92 000 választó szavazott a kommu­nistákra azt bizonyltja, hogy Nagy-Bri­tanniában egyre többen támogatják a je­lenlegi politikai irányzat megváltoztatá­sának követelményét. az élelmiszeripart Algériában Algír (CTK) — Ahmed Ben Bella elnök bejelentette, hogy valamennyi élelmiszeripari üzemet és malmot ál­lamosítanak. Ben Bella Bachir Boumaz gazdasági miniszter kíséretében megnyitotta az államosított ipari vállalatok gyártmá­nyainak első kiállítását. Kijelentette, hogy az újabb államosítás megteremti majd ezen iparágazat kedvezőbb fel­tételeit. A kormány mindent megtesz azért, hogy az új szektor egészséges alapokon fejlődhessen — hangsúlyoz­ta Ben Bella. Földrengés lugoszláviábon Belgrád (CTK) — Tegnap délelőtt fél tízkor Belgrádban erős földlöké­seket észleltek. A lakosság pániksze­rűen az utcákra menekült. A gyere­keket hazaengedték az Iskolákból. Boszniában és Hercegovinában is re­megett a föld. Hivatalos jelentés szerint a föld­rengés központja Belgrádtól nyugatra 188 km-re, Slavonsky Brod Ipari köz­pont közelében volt. Erőssége az epi­centrum közelében elérte a 8 fokot. S'.avonsky Brodban több épület meg­rongálódott, 30 személy megsebesült. A legutóbbi jelentések szerint Sla­vonsky Brodban a helyi kórház is megrongálódott, s megszakadt a vá­ros áramszolgáltatása. Kondrovo, Gra­borje és Podorkavlje falvakban az épületek fele lakhatatlanná vált. Több mint 70 személy sebesült meg. Budapest (CTK J — A dél-magyar­országi Szekszárdot Is erős földren­gés sújtotta. Több épület megrongá­lódott. A lakosság az utcákra mene­kült. A földlökéseket Budapesten is érezték. A SPANYOL NÉPPEL VAL0 SZOLIDARITÁS NAPJÁN Spanyol „demokrcc ť A spanyol propaganda az utóbbi hetekben olyan látszatot igyekszik kelteni, hogy az ország a libera­lizmus és demokratizmus felé ha­lad. Franco nyílván azt a szégyen­foltot akarja letörölni a spanyol zászlóról, melyet Grimau hazafi meggyilkolása ejtett. Említsük meg, hogy Franco az új pápa meg­választása után megígérte, szaba­don bocsátja a politikai foglyokat. ; De ez csak üres ígéret maradt. | Alig néhány fogoly szabadult ki. ; Franco ezzel a húzással a Vati­kánnak, személyesen VI. Pál pápá­nak akart hízelegni. A pápa még bizonyára jól emlékszik Francóra. Még mint milánói bíboros távira­tot küldött Francónak, melyben a spanyolországi terror ellen tilta­kozott. Franco akkor megbántotta a bíborost, mivel sértőnek találta a táviratot. A bíboros pápává vá­lasztását azonban nem hagyhatta figyelmen kívül és ezért Franco arra törekedett, hogy ismét Jó kap­csolatai legyenek a Vatikánnal. A spanyol nép figyelmét azonban Franco újabb csalása nem kerül­te el. Madridban a múlt hónapban megnyitották a szakszervezeti kongresszus ülését. A spanyol szakszervezetek a hadsereggel együtt a spanyolországi rendszer támaszai. Spanyolországban min­den alkalmazott tagja az állam ál­tal irányított szervezetnek. A szak­szervezeteknek összesen kb. 12 millió a tagja. Vezetésük teljes mértékben Franco híveinek kezé­ben van. A közvélemény soha sem tartotta a szakszervezeteket olyan intézményeknek, melyek megvéde­nék érdekeit A nép olyan szak­szervezet megalakítását követelte, mely valóban érdekelt képviselné. Ezt azonban Franco nem engedé­lyezte. A legutóbbi szakszervezeti kongresszus megrendezésének az volt a célja, hogy megmutassák a világnak, Spanyolországban a de­mokrácia uralkodik és a szakszer­vezetekben az alkalmazottak és a vállalkozók együttműködnek. Azt akarták, hogy elsősorban a nyugat­európai közvélemény győződjék meg a spanyol állam „demokratl­kusságáról". A nyugati államok demokratikus körei gyakran bírál­ták Franco rendszerét, s ellenez­ték, hogy Spanyolország tagja le­gyen a Közös Piacnak és a NATO­nak. A szakszervezeti kongresszus­nak tehát az volt a célja, hogy megmutassa, milyen változások mentek végbe az országban és B változások alapján Spanyolor­szág egyenrangú társként léphet a nyugat-európai államok nagy csa­ládjába. Ez a falangisták célja. A szakszervezeti kongresszus megnyitásakor az épület előtt tün­tetők gyülekeztek, akik szakszer­vezeti Jogokat és egy valóban de­mokratikus szakszervezet megala­kítását követelték. Még a rendőr­ség sem számított Ilyen merészség­re s eleinte nem avatkozott be. Később azonban szétkergette a tüntetőket. Egyes munkásküldöttek felbátorodva a tüntetők követelé­sein, felszólalásaikban ugyanazo­kat a Jogokat követelték, mint tár­saik kint az épület előtt. Ezzel megbontották a kongresszus előre kitervezett programrendjét, és za­varba hozták Solis Ruiz minisztert, a szakszervezetek vezetőjét. Vitat­kozásra került sor, a rendőröket kellett segítségül hívni, akik egyes küldötteket kivezettek a teremből, így végződött Franco kínos Igye­kezete, hogy a spanyol élet libe­ralizálásának látszatát keltse. A szakszervezeti kongresszus csődjéről érkező hírekkel együtt Milánóból jelentés érkezett arról, hogy megalakult a spanyol Nem­zeti Felszabadító Front, melyet AI­varez del Vayo volt külügyminiszter, az ellenzék képviselője vezet. Ez is azt bizonyltja, hogy a fran­cőista diktatúra 27 éve sem pusztí­totta ki a spanyol nemzet egész­séges magvát, amelynek legkövet­kezetesebb harcosai a kegyetlenül nehéz körülmények között küzdő kommunisták. (PRj KORMÁNYELLENES PUCCS VESZÉLYE CHILÉBEN SANTIAGO DE CHILE (CTK) — Chilé­ben kormányellenes katonai puccs fe­nyeget. A reakció kapcsolatba lépett a fegyveres erőkkel, hogy a választások előtt, vagy után katonai puccsot szer­vezzenek, jelentette ki Salamon Corba­Inn, Chile Szocialista Pártja Központi Bizottságának tagja. Hangsúlyozta, hogy a Népi Akció Haladó Frontja jelöltjének választást sikerétől félő reakciós erők példát vesznek Braziljától és ők is fa­siszta puccsot szerveznek. Cbita Kommunista Pártja politikai bl­zottsár* is a jobboldali puccs veszélyé­ről tárgyalt. 1964. épriU* 11 * ÜJ SZÖ 3

Next

/
Thumbnails
Contents