Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-14 / 74. szám, szombat

QaaoasB E3ii-iiEai3 0i'a@ia:!i Kilátástalan ábrándok A bonni kormány nemrégen be­számolót adott ki tavalyi tevé­kenységéről, s behatóan foglalkozott nemzetközi kérdésekkel, továbbá Nyu­gat-Németország belpolitikai helyze­tével és a kormány hadügyi politiká­jával. Nagyon természetes, hogy a bonni kormány beszámolójára minde­nütt felfigyeltek, hisz az európai vi­szonyok rendezése nagymértékben a német kérdés megoldásától függ, másrészt Bonn számadásában már az új kormány munkája is visszatükrö­ződött. Az Eŕhard-kormány beszámo­lójából kitűnik, hogy külpolitikai programja éppen olyan revansista célokat követ, mint az előző kor­mány. Bonn külpolitikai programja veszé­lyes ábrándokat tartalmaz. Lényege a „Reich", a III. birodalom visszaállítá­sa, azaz a második világháború követ­keztében elvesztett területek vissza­szerzése. Ez azt jelentené, hogy a ja­víthatatlan revansisták elképzelései­ben élő „nagynémet állam" magvá­hoz, az NSZK-hoz hozzácsatolnák ez NDK-t, Nyugat-Berlint, továbbá Cseh­szlovákia, Lengyelország és a Szov­jetunió bizonyos területeit. A hivatalos bonni politika létérde­kekre és a német nép egységének visszaállítására hivatkozva „igazságot" követel, ugyanakkor mindent elkövet, hogy a német egység ne születhes­sék meg. Ha becsületes szándék ve­zérelné a bonni köröket, könnyen létrejöhetne az egység. A legcélrave­zetőbb, a tisztességes tárgyalások megkezdése lenne a Német Demok­ratikus Köztársasággal, amitől Bonn úgy irtózik, mint ördög a szenteltvíz­től. A nyugatnémet kormánykörök poli­tikáját jellemzi: • elutasítják kapcsolataik rendezé­sét és a további tárgyalásokat az NDK-val; • rábeszéléssel vagy erőszakkal, gazdasági nyomással el akarják érni, hogy más országok se teremtsenek normális kapcsolatokat a demokrati­kus Németországgal; 9 a való tényekre fittyet hányva, nem létezőnek tekintik az NDK-t és ki akarják erőszakolni, hogy a világ közvéleménye — hivatalosan és er­kölcsileg — a bonni államot ismerje el a német nemzet egyedüli államá­nak. Nos, ez a három pontban jellemzett bonni' diplomáciai aknamunka elég ahhoz, liogy örökös békétlenséget idézzen elő Közép-Európában, fokozza a feszültséget és gyűlölet szításával megmételyezze a légkört. Nevetséges ábrándnak tarthatnánk Bonn nagy­hatalmi elképzeléseit, ha a nyugatné­met politika nem épülne a fegyverek erejére. A bonni politika alapját a tá­madó erővé kiépített Bundeswehr al­kotná. Ez viszont komoly veszélyt je­lent, s mint a bonni beszámolóval kapcsolatban kiadott TASZSZ-nyilat­kozat hangsúlyozza: „Azok az álla­mok, amelyek a béke megszilárdításá­ra törekednek, nem becsülhetik le az e helyzetben rejlő veszedelmeket. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az európai államok között a Német Szövetségi Köztársaság a leg­agresszívabb és legkalandvágyóbb ál­lam." Konkrét számok bizonyítják, hogy nem szabad lebecsülni a bonni ter­vekben rejlő katonai veszélyt. Az Er­hard-kurrnány 150 milliárd márkát fordít katonai kiadásokra. A bonni állam jelenleg 416 ezer embert tart fegyverben; 12 hadosztállyal, 17 légi kötelékkel, 237 hadihajóval, 2 hadi tengerészeti repülőrajjal rendelkezik. Hét évvel ezelőtt még csak 63 ezer katonája, 300 repülőgépe, 96 hajója, 3 repülőgépanyahajója stb. volt. A Bundeswehr fegyverzetében a rakéták is megtalálhatók, köztük a Honest John és a Surgeant mintájú rakéták A nyugatnémet légierő F-104 G min tájú szuperszonikus vadászgépekkel rendelkezik, s a Leopárd mintájú harckocsik után már „a Jövő tank­ján" dolgoznak, mely 1970-ben készül el. A Hitlert uralomra juttató nagyvál­lalatok ma vígan űzik régi prakti­káikat. Ki gondolná az AEG leányvál­lalatáról, a Telejunkenról, hogy részt vesz a rakétagyártásban? A cuxha­veni öbölben nyílt kísérletek foly­nak nyugatnémet rakétákkal. Willy Messerschmitt, a hírhedt náci konst­ruktőr spanyolországi gyárából tet­szés szerinti mennyiségben látja el a Bundeswehr légierőit Starflghter és Fiat G-91 mintájú modern repülőgé­pekkel. A nyugatnémet állam hadereje ál­landóan nő, tehát a revansista ve­szélynek konkrét alapja van. A 248 ezer négyzetkilométer területű bonni államnak nagy az étvágya: összesen 222 ezer négyzetkilométer területet szeretne felfalni. Éppen ezért nagyon ésszerűen hangzott a TASZSZ nyilat­kozatában kifejtett javaslat: „Az eu­rópai béke és biztonság érdekében vizsgálatot kellene lefolytatni Nyu­gat-Németország iparában a tényleges helyzet megállapítása céljából". Nagyon reális indítvány: ki kell venni a pusztító fegyverek gyártására alkalmas eszközöket a feléledő né­met revansizmus kezéből. LÖRINCZ LASZLÖ El kell ítélni a nácizmust New York (CTKJ — Az ENSZ em­beri jogok bizottsága nemzetközi egyezmény javaslatát készíti elő a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről. Mariet­ta Tree, az Egyesült Államok küldöt­te, aki azt követelte, hogy a javajlar­ba foglalják bele az antiszemitizmus elítélését, a bizottság legutóbbi ülé­sén tiltakozott az ellen, hogy ez egy­úttal a názicmus elítélését is jelent­se. P. D. Morozov, a Szovjetunió kül­dötte felszólalásában kijelentette, hogy a szovjet küldöttség elítéli az antiszemitizmust és helyesli a javas­latba foglaláját. Hangsúlyozta azon­ban, hogy a nácizmus és antiszemi­tizmus összefügg és ezért a javaslat­ban az antiszemitizmus elítélésével együtt a nácizmust, népirtást és an­tiszemitizmust is el kell ítélni. A Szovjetunió küldötte adatokat idé­zett az ENSZ főtitkár beszámolójából, mely arra tanúskodnak, hogy számos országban, elsősorban Nyugat-Német­országban a nácizmus még ma ís szomorú valóság. V. A. LAVROV, a Szovjetunió első kenyai nagykövete csütörtökön átad­ta megbízólevelét Malcolm McDonald kenyai fökormányzőnak. Tanácskozott a KGST állandó közlekedésügyi bizottsága VARSÖ (CTK) — Varsóban csiitörtö kün este befejeződött a közlekedés szakaszán szükséges gazdasági s tudo­mányos-műszaki együttműködést támo­gató állandó KGST-bizottság ülése, me­lyen a KGST-országok képviselői, vala mint a Vietnami Demokratikus Köztársa­ság, a Kínai Népköztársaság, a Kubai Köztársaság s a vasúti közlekedési szer­vezetek megfigyelői vettek részt. A küldöttek megvitatták a bizottság 1963. évi tevékenységének eredményeit és kitűzték a további tevékenység irány­vonalát. Tovább fejlesztik a jugoszláv —algériai együttműködést Belgrád (CTKJ — Ben Bella algé riai és Tito Jugoszláv elnök az al­gériai kormányküldöttség hétnapos jugoszláviai látogatása végén közös nyilatkozatot írt alá. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az államférfiak baráti légkörben, a mindkét felet érdeklő kérdésekről tárgyaltak és egyforma álláspontot foglalnak el számos nemzetközi és belpolitikai kérdésben. A nyilatkozat a gyarmatosítás és a neokolonializmus azonnali felsz.á molását követeli és üdvözli a fel­szabadított országok sikereit. A két államférfi kijelentette, hogy támogatja a leszerelési és a világ kereskedelmi értekezletet. Atom mentes övezetek létesítését Javasol­ják és felhívnak valamennyi afrikai országot, szilárdítsák meg egységü­ket. Üdvözlik a moszkvai részleges atomcsendegyezményt. A két állam vezető képviselői el­határozták, hogy egy jugoszláv—al­gériai vegyes bizottságot alakíta­nak, mely a két ország gazdasági együttműködésének fejlődését segí­tené elő. A nyilatkozat közli, hogy Tito el­nök elfogadta Ben Bella meghívását és Algíriába látogat. Dallasban befejezték a tanúk kihallgatását Dallas (CTK) — Jack Ruby védői nek kérésére Brown bíró beleegye­zett dr. Frederick Gibbs kihallgatá­sába. A védelem Gibbs elektroence­faográfial feljegyzésére támaszkod­va azt állította, hogy Ruby beszá­míthatatlan. Gibbs eleinte nem volt hajlandó vallani, de később mégis engedett a védelem kérésének. Az ő kijelentése, hogy Ruby epilepsziás zavarokban szenved, tette lehetővé, hogy a védelem Ruby betegségére hivatkozva igazolja tettét. Alice Nlchols, Ruby barátnője vallomásában lobbanékony ember­ként jellemezte Rubyt, de később beismerte, hogy soha sem látta be­számithatatlannak. Ai angol csapotok o rendzavarékol segítik A ciprusi kormány tiltakczik Nicosia (ČTK J — A ciprusi kor mány tiltakozó jegyzéket küldött a brit kormánynak, Sandys brit nem zetközösségügyl miniszternek márci us 11-én az alsóházban tett kijelen tésével kapcsolatban A tiltakozó jegyzéket Stella Sutliotu asszony ügyvezető külügyminiszter adta át Clarknak, a ciprusi brit főbiztosnak A ciprusi kormány szóvivője ezzel kapcsolatban megjegyezte: a cipruson tartózkodó brit csapatoknak segítsé get kell nyújtaniok a béke, a rend és a törvényesség fejújftására Az angol csapatok tevékenysége azon­ban ellentétben áll ezzel. Sandys miniszter kijelentése: a cip­rusi lakosság egyrésze sem állítja, hogy Joga van akaratát rákényszerí­teni a lakosság többi részére, elfer­díti a helyzetet. A ciprusi kormány csak azzal a Jogával akar élni, hogy felújítsa az országban a törvényes­séget és a rendet. Ä török kormány tovább fenyegetőzik Ankara (CTK) — A török kormány durva intézkedésekkel fenyegette a ciprusi kormányt és ankarai diplomá­ciai körök szerint újból figyelmeztet­te, ha nem fejeződnek be a harcok Cipruson, kihasználja jogát a beavat­kozásra. Ezeket a fenyegetéseket tar­talmazza Erkin külügyminiszter jegy­zéke a ciprusi kormányhoz. A jegyzék A török jsüvzék elfogadhatatlan Athén (CTKJ — A ciprusi kormány képviselője tegnap kijelentette, hogy az a fenyegető hangú Jegyzék, ame­lyet a török kormány küldött Maka­riosz elnöknek — „elfogadhatatlan!" Ez a jegyzék a ciprusi kormány sze­rint „kísérlet a Biztonsági Tanács Ciprusra vonatkozó határozatának megtorpédózására". TÖRÖKORSZÁG BEAVATKOZÁSA ESETÉN GÖRÖGORSZÁG IS KÖZBELÉP Athén (CTKJ — A görög kormány képviselője kijelentette, hogy Török­ország ciprusi beavatkozása esetén Görögország kellőképpen reagál majd. Ezt a döntést a görög külügyminisz­térium és a görög hadseregparancs­nokság képviselőinek tanácskozása után jelentették be. A tanácskozáson a török kormány fenyegetéseiről tár­gyaltak. Kosztopulosz görög külügyminisz­ter fogadta Nagy-Britannia és az Egyesült Államok nagykövetét és kö­zölte velük, hogy a török fenyegeté­sek l\9mply aggályokat keltettek Gö­rögországban. Athén (CTK) — A Katimerini gö­rög lap szerint a görög hadügymi­nisztérium szóvivője bejelentette, hogy a görög fegyveres erők továbbra is harci készültségben maradnak. A lap szerint a görög haditengerészet hajó! Dodekanezosz és Kréta szigetek közt cirkálnak A légierők állandó kapcso 1 latban állnak a haditengerészettel. A JKP küldöttbe befo'ezte moszkvai tárgyalásait Moszkva (CTK1 — A Japán Kommu nista Párt küldöttsége az SZKP KB meghívására február 28 a és március 12-e között Szatomi Hakamadának. a J KP KB elnöksége tagjának, a KB tit­kárának vezetésével a Szovjetunióban tartózkodott. A JKP küldöttsége a március 2-a és 11-e közötti napokban az SZKP kül döttségével tárgyalt. Az SZKP küldött­ségét Leonyid Brezsnyev, a párt el­nökségének tagja, a Központi Blzotl­ság titkára vezette. A küldöttségek elvtársias légkörben beszélgettek a két pártot érdeklő kérdésekről. A ]KP küldöttsége pénteken Moszk vából a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására Pe­kingbe repült. másolatát átadták Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Görögország nagykövetének. A nyugati hírügynök­ségek isztambuli és ankarai tudósítói ezzel kapcsolatban bejelentették, hogy a dél-törökországi Iskenderun kikö­tőben a török haditengerészek gyanús hadmozdulatai tapasztalhatók. Törökország felbontotta szerződését Görögországgal Ankara (CTKJ — Török sajtójelen­tések szerint a török kormány hatály­talanította a Görögországgal 1930-ban kötött kereskedelmi és hajózási szer­ződést. A török kormány a szerződés azon cikkelyére hivatkozott, mely szerint az ország védelmével és biz­tonságával összefüggő okokból hatály­talanítani lehet. Ez a szerződés kölcsönös jogokat biztosított a két ország kereskedőinek és polgárainak. Makariosz Athénben a francia knülqvminiszterrel Athén (CTKJ — Makariosz cipru­si elnök Athénben Couve de Murvll­le francia külügyminiszterrel talál­kozott. A két államférfi — aki I. Pál görög király temetésére érke­zett Athénbe, a ciprusi kérdésről tár­gyalt. A találkozón Jelen volt Kip­rianu, cipruszi külügyminiszter és Bemard Durand, a külügyminiszté­rium protokollosztályának vezetője 'IS. " '­A LEMPIV. kongresszusára készül Varsó (CTKJ — Varsóban pénte­ken, március 13-án volt a Lengyel­Egyesült Munkáspárt Központ! Bizott­ságának 15. teljes gyűlése, amelyen a IV. pártkongresszus előkészítéséről tárgyalt Wladvslaw Gomulka, a LEMP KB első tifkára fő beszámolójában ismertette a politikai bizottság Ja­vaslatát, hogy ez év július 15 re hívják egybe a párt IV kongresszu­sát. Gomulka elvtárs egyidejűleg a kongresszusi beszámoló téziseinek ja­vaslatát ls előterjesztette. Ezeket a javaslatokat három részre osztotta. Az első rész a népi Lengyel­ország megalakulása óta elért gaz­dasági eredményeket méltatja A máso­dik rész az 1966—1970 évi népgaz­dasági tervbe foglalt alapvető felada­tokat, a harmadik rész pedig a párt politikáját és feladatait Ismerteti. JURIJ GAGARIN, aki Jelenleg Vale­rlj Bikovszkijjal Norvégiában időzik, csütörtökön Bergenbe — Edward Grieg hírneves zeneszerző szülőváro­sába — látogatott. McNamara a dé!-v?e!rcami háború fo y!aiása md!e!t kardoskodik Moszkva (CTK) — Vaszüij Har­kov, a TASZSZ szemleírója az USA hadügyminisztériumának dél-viet­nami látogatásával kapcsolatban írja: McNamara, az USA hadügyminisz­tere csütörtökön rosszkedvűen távo­zott Saigonból. A Dél-Vietnamban legutóbb eltöltött öt nap nagy meg­próbáltatást jelentett számára. Az volt ugyanis a küldetése, hogy kitar­tásra buzdítsa a saigoni vezetőket, akik a partizánoktól elszenvedett so­rozatos vereségek következtében na­gyon válságos politikai helyzetbe ju­tottak. Jelenleg a legjobban tájékoztatott körök sem sejtik, hogy McNamara milyen konkrét javaslatokat terjeszt elő Washingtonban. A Saigonban és másutt tett kijelentései azonban arra utalnak, hogy az USA hadügyminisz­tere a dél-vietnami háború további kiterjesztése mellett kardoskodik Köztudomású, hogy nem fukarkodott az ígéretekkel, melyek szerint az USA minden feltételtől mentes és korlát­lan támogatásban részesíti Dél-Viet­namot. Ez is Indokolttá teszi azt a következtetést, hogy az USA katonai egységei egyre nagyobb erővel s mind nagyobb mértékben vesznek majd részt a dél-vietnami hazafiak elleni hadműveletekben. A legújabb hírek szerlijt az ameri­kai katonai egységek és dél-vietnami szövetségeseik újabb vereségeket szenvedtek azalatt az öt nap alatt is, amelyeket McNamara Dél-Vietnam­ban töltött. McNamara most minden befolyását latba veti, hogy az USA még nagyobb kockázatot vállaljon a dél-vietnami kalandban. Ezt azzal igyekszik meg­indokolni, hogy Nguyen Khanh tá­bornok. a jelenlegi saigoni diktátor „a végső győzelemig akarja folytatni a háborút". McNamara legutóbbi dél-vietnami látogatása nem járt meggyőző ered­ményekkel. Azt azonban nagyon is meggyőzően bizonyítja, hogy az USA Dél-Vietnamban folytatott politikája zsákutcába jutott, ahonnét semmilyen háborús kaland sem ránthatja ki. 1864. ni rcius 14. * ,£jj S'iÓ 3 i

Next

/
Thumbnails
Contents