Új Szó, 1964. március (17. évfolyam, 61-90.szám)

1964-03-14 / 74. szám, szombat

Tr'lag proletárjai, egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOHHUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGANAK NAPILAPJA Bratislava, 1964. március 14. szom bat • 50 fillér • XVII. évf., 74. szám Már nem szégyenfolt J tudás teszt' szocialista mezőgazdaságunkban igazán gyümölcsözővé /V az emberi erőfeszítést. Nagyobb tudással az ember jobban saját XA. szolgálatába állítja a földet, a gépeket, eredményesebben szembe tud szállni a természet vad erőivel. Ezt a gondolatot szinte ve­zérfonálként veti fel az EFSZ-ek VI. kongresszusának vitaanyaga is. Ezzel összefüggésben említi a szakemberek jobb megbecsülését, az iskolából ki­került fiatalok megértését. Kétségtelen, egy szövetkezet boldogulása is elsősorban a vezetés szín­vonalától függ. Ott, ahol gyenge a vezetés, ott az erősebb szövetkezetek tapasztalt vezetői segíthetnek a leggyorsabban. Mert a tudás hatalom. Ezt tapasztaljuk azokban a szövetkezetekben, melyekben kiváló szakem­berek, mérnökök állnak a vezetés élén. Jólesik az embernek, ha például a lekért szövetkezetbe megy és az elnökkel, a mezőgazdasági fő­iskolát végzett szakemberrel beszélgethet. Az ógyallal szövetkezet és még számos közös büszke lehet az elnökére, a vezető gárdára. Meg is látszik a jó vezetés, eredményesen gazdálkodnak. S ha egyre inkább előtérbe kerül ez a követelmény, a még gyengébb szövetkezetekben is, egész biztosan, hogy néhány éven belül megcsappan a mérleghiányos, kis haszonnal — az állam részéről viszont nagy költséggel — gazdálkodó szövetkezetek száma. A mezőgazdaság nagy feladata, hangsúlyozza a CSKP KB legutóbbi népgazdaságfejlesztési határozata ts. az, hogy „meggyorsítsuk a belterje­sítés folyamatát, minden termelőeszköz qazdaságos kihasználását, a ha­ladó technológia és technika bevezetését!" Itt megint csak az legfonto­sabb követelmény, hogyan áll a szövetkezetek szénája a szakemberek terén. TJ~~J ogyai Ignác agronómust több mint egy évtizede Ismerem. Utoljára í ľ néhány esztendővel ezelőtt beszélgettünk. Nemrégiben, riportuta­mon újra találkoztunk az albár madi egyesült szövetkezet irodá­jában. Nagy munkában volt mindenki. Számolt a könyvelő, szá­mokkal bajlódott az elnök, ugyanezt tette a zootechnikus és az agronó­mus is. Zárszámadásra készültek. Senki sem veszi szívesen, ha sürgős tennivalója közepette zavarják. Am Bogyat elvtárs ugyancsak örült, hogy éppen most toppant be az újságíró. Szóbaelegysdtünk, s büszkén mondta: „Az idei zárszámadás fordulópontot Jelent nálunk. Bizony évekig rosszul állt a szövetkezet. A zárszámadások mérleghiányai egyre inkább elszomorítottak. Részesedésre sem tellett Ez még nem lett volna tragédia. A bajok ott kezdődtek, hoqy olykor hóna­pokig előleget sem kapott a tagság. Tavaly azonban Jobbra fordult min­den ..." Az agronómus emlékszik legjobban a küzdelmes napokra. Fájt ls neki, hogy faluja olyan nehezen boldogul. Es még más ts bántotta. Az, hogy tíz évvel ezelőtt azt írta róluk az újság: Egyetlen szégyenfoltja van a naszerdahelyt Járásnak — a madi szövetkezet. Miért nem tudott továbbha­ladni, amikor a szomszédos falvakban jobbnál jobb közösségek létesül­tek? Talán nem értették meg a szövetkezés fontosságát? Ezt nem állít­hatnánk. A munkával volt baj? Hazudnék, ha ezt mondanám, mert szor­galmas, dolgos nép lakja a falut. Dolgoztak itt az emberek mindig haj­naltól napestig. Persze erre készek a válasszal — annak idején, amikor egy évtizede ott Jártam, így érveltek: kinek állt módjában taníttatni gyermekét. Csak, a módosabbaknak. Azok se parasztot, hanem inkább tanítót, vagy hiva­talnokot akarnak „nevelni". Ez volt a divat. Nem csoda hát, ha kevés volt az olyan hozzáértő ember, akit a szövetkezet vezetőségébe választ­hattak volna. Pedig a fejlődés megkívánta, hogy szakképzett, a nagyüze­mi gazdálkodás fortélyaihoz értő emberek kerüljenek a vezetés élére. A taqsáq érdeke ts ezt igényelte, hiszen elég sokan voltak és vannak a szövetkezetben, akik biztosítékot szerettek volna látni minden év ele­jén arra, hogy munkájuk tisztességes hasznot hoz. Es az ilyen emberek meggyőződéséhez az sem volt elég, hogy naphosszat harsogták a hang­szórók a fülükbe: Dolgozz és aztán követeld a fizetséget! Dolgoztak az emberek, de kedvetlenül. Érthető ez is. Hónapokig egy fillért sem kaptak az egységekre ... A jó vezetés hiányát egyre Jobban érezték. Közismert, hogy a madlak­hoz hasonlóan több „szégyenfolja" is volt a szövetkezeti mozgalomnak. Akad még ma Is több olyan közös, melyekben megfelelő vezetés híján nem tudnak ötről hatra felvergődni. Ez volt a helyzet Bogyai Ignác fa­lujában ls. Egyre jobban érezték, hogy lemaradnak a környékbeli szö­vetkezetek mögött. Kézenfekvő volt, hoqy a mezőaazdaságl termelés fej­lesztésének a célkitűzéseit: a termelés szakosítását és koncentrálását, a kemizálást, a komplex gépesítést, a talajjavítást, az öntözéses gaz­dálkodást nem valósíthatják meg a gyenge erővel, szaktudás nélkül. Ezután következett be a két falu egyesülése Albár-M ad EFSZ néven. Meqint csak meggyűlt a gond. Kit a vezetőséqbe? Főképp tanult embe­rekről lehet szó, hiszen a meqnaqvobbodott közöst csak gyakorlati tudás­sal nem lesz könnyű irányítani. Boqyal Iqnác ezt ideiekorán felismerte. Kétéves növénytermesztésI szakiskolát végzett s ezért maradhatott meg a most már meqnaqvobbodott szövetkezet aqronómusi tisztséqében. A szö­vetkezet többi felelős Irányítója majdnem mind más faluból való. Ez nem baj, hiszen szorqalmas, fáradsága munkával az átlagnál jobban gazdál­kodó szövetkezetek közé küzdötték fel maqukat. Am ki tudja, ez a fej­lődés sokkal hamarább is bekövetkezett volna, ha a falut, a határt, az embereket jobban Ismerő helyi vezetők irányították volna a szövetkeze­tet. De alkalmas ember híján Szládek Lászlónak kellett idejönni Naqy­megyerről, hogy elnök személyében a kormánykerékhez álljon. Németh Lóránt főkönyvelő sem helybeli. Tavaly „menetközben" tíz koronáról tizenkettőre, az Ifjaknál tizen­négyre emelték az előleqet. Rendszeresen meg ts kapta a taqsáq a mun­kaeqysénekre Járó összeget. Ez meqnyuqtatta a szövetkezeteseket. Az új vezetőktől meq eqyöntetű a vélemény: nem hiába tanultak, értik ts a me­zőgazdasáq csínját bínját. Es ebben az a nagyszerű, hoqy egyúttal arra ts ráeszméllek: ha ők ts jobban haladtak volna az Idővel, sokkal hama­ro^ -'tfmt volna a járás equetlen széqyenjoltfa. •°rszer elmondtuk, ezerszer leírjuk mostanában, mennyire meqnfí vekedett a parasztemberek életiaénye ts. A réqinél sokkal kultu­ráltabban, jobban, emberhez méltóbban akarnak élni. Ha ezt ter­mészetesnek vesszük — mert annak vesszük — akkor azokat kell elsősorban meqbecsülnl. akik ezért dolqoznak, akik a tudomány hordozói terjesztői, akik a közös üqy érdekében fáradhntatlanul dolqoznak. A? Albár Mad EFSZ ben Is azoknak kellett kiköszörülni a csorbát, akik eqyút tol az úiat. a haladóbbat ls meghonosították a faluban, s meghódították az emhPreket. Minél több szaktudásban biztos lábon álló dolqozó lesz a szövetkeze­tekbén, annál kevesebb lesz a szényenfolt Persze a lemaradókkal is le­quünk tapintatosak, nézzük el kezdeti hibáikat, ha bennük jó szándékot, a köz érdekében klfettett Iquekezetet látunk. Tudjuk, nem könnyű sza­badulni a réql szemlélettől, de azért eljutottunk már odáig, hoqy szét­zúzzuk a meqkövült qondolkodásmódot. Mert az új élet, n mindpnnavnk munkája megköveteli, hoqy dolgozó parasztságunk ts úf módon szemlélje a világot és benne safát jövőjét. '•>" " *" MÉRY FERENC Abban, hogy a nyugat-szlovákiai kerület eredményesen teljesíti a tejfelvásárlási tervét, részük van a gabcikovói folyékony takar­mányélesztőt gyártó üzem dolgozóinak is, akik havonta 300—350 hektolitert gyártanak ebből az értékes anyagból. Képünkön Ľudovít Kočiš, az üzem vezetője Rozália Schveigerovával és Helena Cahyjo­vával ellenőrzi a már kész takarmányélesztő sűrűségét. (K. Cích felvétele — CTK] Szlovákiában es sikeres volt az év első két hónapja SAJTÓÉRTEKEZLET A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS ELNÖKSÉGÉN Pénteken délelőtt a Szlovák Nemze­ti Tanács elnökségének épületében Jozef Gajdošik megbízott, az SZNT el­nökségének tagja sajtóértekezleten tá­jékoztatta az újságírókat a Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége legutóbbi ülésének eredményeiről. Az ipari, termelés terén, mondotta, Gajdošik elvtárs, jelentős sikereket értünk el az év első két hónapjában A központilag irányított Ipari válla­latok februárban 102,3 százalékra tel­jesítették a teljes termelési tervet, januárban és februárban együttvéve 10,8 százalékkal termeltünk többet, mint az 1963-as év hasonló Időszaká­ban. Különösen az építőipar dolgozót végeztek jó munkát. Annak ellenére, hogy januárban kissé lemaradtak, februárban már csaknem teljesen be­hozták a hiányt, i Egyötödével növekszik a beruházások összege ''"•"A'-feľsžábadtifôs "óta még soha nem állt az építőipar oly igényes feladatok előtt, mint az Idén. Szlovákia beru­házási kerete 1964-ben 21 százalékkal lesz bővebb, mint az elmúlt esztendő­ben volt. Ha ezt figyelembe véve ítél­jük meg az Iparág eddigi eredmé­nyeit, csak akkor láthatjuk teljes egé­szében az építőipari dolgozók nagy igyekezetét. Gajdošik elvtárs ezután a mezőgaz daságl termelésben elért eredménye­ket Ismertette. Az állattenyésztési ter­melésben, mondotta, az év első két hónapjában túlteljesítettük a tervet. Húsból több mint 12 százalékkal, to­jásból 22 százalékkal, tejből pedig 2,5 százalékkal vásároltunk többet a tervezettnél. E két népgazdasági ág sikereinek említésénél azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egy fontos munkaszakasz — a vasúti teherszállítás — nem teljesíti tervét. Február végéig a vasút dolgozói 82 ezer tonna áruval szállítottak keve­sebbet a tervezettnél. Kedvezőtlen eredményeket értünk el a szervezett munkaerőtoborzás terén ls. Az ostra­va-karvinal szénmedence üzemei szá­mára több mint 400 dolgozóval keve­sebbet szerveztek a tervezettnél. A tavaszi munkák megkezdése előtt A sajtóértekezlet további részében főleg a mezőgazdasági munkákra va­ló előkészületről volt szó. A három szlovákiai kerületből beérkezett ada­tok alapján Gajdošik elvtárs rámu­tatott, hogy a gépi berendezések elő­készítése szempontjából minden lehe­tőség megvan a tavaszi munkák Idő­beni elvégzésére. Figyelmeztetett rá, hogy az idei csapadékmennyiség jó­val a sok évi átlag alatt mozog, így minden lehetőt el kell követni a ta­lajnedvesség kihasználásáért. Orszá­gos méretbe'h Is elegendő vetőmag áll mezőgazdasági üzemeink rendelkezé­sére, Így megvan rá a lehetőség, hogy az idén elérjük az állami terv meg­határozta termelésnövekedést, (tmj Életmentő szovjet turista A sajtó közölte, hogy március 5-én baleset érte az egyik autó­buszt amely turistákat vitt Karlo vy Varyba. A baleset oka: a gép­kocsivezetőt a volánnál szívszél­hűdés érte. A Čedok utazási Iroda a baleset­tel kapcsolatban a következő rész­leteket közli: Az autóbuszban utazó szovjet turistacsoport egyik tagja, Vaszi­lij Kirilovics Bondeljuk záporozsei kohász voit, aki a szovjet hadsereg katonájaként 1945-ben részt veti az Ostraváért folyó harcokban. V. K. Bondeljukot feleségével egyUtt egyhetes ingyenes látoga­tásra hívta meg a Čedok igazgató­sága Csehszlovákia szovjet hadse­reg általi felszabadításának közel­gő 20. évfordulója alkalmából. A gépkocsivezető — aki később meghalt — midőn hirtelen eszmé­letét vesztette, a gázpedálra zu­hant. A vezető nélküli autóbusz éppen egy meredek lejtőn haladt lefelé s egyre gyorsult sebessége. Ha felfordul, kétségtelenül ember­életekben is kár esett volna. V. K Bondeljuk, aki két sorral hátrább, a vezető mögött ült, vil­lámgyorsan felismerte p veszélyt. Néhány pillanat alatt félretolta a vezető élettelen testét, megragad­ta a volánt és lefékezte a jármű­vet. Lélek jelenlétének köszönhető, hogy valamennyi szovjet turista és az éppen arra járó gyalogosak is a legkisebb sérülést sem szen­vedték. ^ASZOCI TÁBOR ORSZÁGAIBÖL • A SZOVJET BÁNYÁSZOK SIKERE A Szovjetunióban valamennyi szén­medencében ez év első hónapjaiban teljesítették a tervet, sőt egyes bá­nyákban túlteljesítették. Még január­ban ís 860 000 tonna szenet bányász­tak terven felül és a februári tervet ls túlteljesítették. A legjobb ered­ményeket a Luganszki szénmedence bányáinak versenyző kollektívái érik el. 1958 óta ezekben a bányákban 10 százalékkal csökkent a bányászok száma, a fejtés pedig 1 millió tonná­val emelkedett. • ROMAN BOROK AZ EGÉSZ VILÁGBA A Fructexport román külkereske­delmi vállalat osztrák és nyugatné­met vállalatokkal kötött szerződést nagyobb mennyiségű bor szállítására. A román bor nagy • keresletnek ör­vend a világpiacon. Többek között Nagy-Britannia, Belgium, Brazília, Hollandia, Lengyelország, a Szovjet­unió, Csehszlovákia, Svájc, japán és más országok vásárolják. A Fructex­port ezenkívül mézet, mogyorót és egyéb termékeket szállít külföldre. ••••••••••••••• I „Eletem felét a vasútnál töltöt­tem, 26 esztendőt" — monja Rö dönyt Károly. A nagytermetű, csendes szavú, őszülő hajú, 52 éves miniszterhelyettes, a múlt év de cembere óta tölti be tisztét: egy szerre foglalja el hivatalát a köz lekedésügyi minisztériumban és a magyar államvasutak vezérigazga tói székét. A fiatál mérnök, most egy negyedszázada, Csepelről ke rül a MÁV-hoz; a szolnoki vasútI járműjavító műhelyben lesz vonta tási mérnök; fűtőházakban, majd a vasút gépészett osztályán dol gozik, onnan kerül a közlekedési minisztériumba; kiváló szakember aki megismerkedik a vasút hatal mas gépezetének mondhatnt min den fogaskerekével, a vasútigazga tásnak az ország határain túlme nő feladataival ls. „A KGST-ben a szocialista országok vasutasai nak együttműködése igen jó — fű­zi hozzá. — Különösen szoros kap­csolatok alakultak ki a MÁV és a csehszlovák államvasutak között." Az első-második partner Amikor erről az együttműkö­désről kérdezem, nemcsak általá­nos helyzetképet ad — szavait részletes adatokkal is Illusztrálja. „A vasúti személyforgalomban összes partnereink közül Csehszlo­vákia az első, a teherforgalomban pedig a második. Es ez a forga­lom egyre élénkebb, a KGST-álla­mok ipari és gazdásági volumené­nek erősödésével egyre nő, mond­hatni együtt nő forgalmunk inten­zitása is" — mondja. Ezt az első és ezt a második helyet nemcsak önmagában, Ma gyarország és Csehszlovákia vasú tl együttműködésének keretéhen kell értékelni; a miniszterhplyet tes a dolgozószobáján;^ íslfc föj; RÖDÖNYI KÁROLY magyar közlekedési miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója gő hatalmas térképre mutat, meg­rajzolja az észak-déli forgalom főbb irányait ls: „Mi Lengyelor­szágtól sok szenet, az ŇDK-tól gé­peket vásárolunk — ezek mind Csehszlovákián át érkeznek hoz­zánk. Viszont Magyarországon át iut Csehszlovákiába és onnan to­vább Lengyelországba, a Német De­mokratiku . Köztársaságba a Jugo szláuiáhói, Bulgáriából, Romániá­ból érkező áru zöme is. Nagyará­nyú tranzitforgalomról van tehát szó, ezért is olyan fontosak a ma­gyar—csehszlovák közös határál­lomások." Közös határállomások • Hogyan működnek ezek a kö­zös határállomások ? —A két vasút dolgozói Jelenleg hét vasúti átmeneten együttesen bonyolítják le a személy- és te­hervonatok kezelését, továbbítását Ez a hét átmenet Rajka—Rusovce. Komárom — Komárno, Szob—Stúro vo, Somoskőújfalu— Fiľakovo, Bán­i-éve—Lénártovce, Hidasnémeti— Cafia, Sátoraljaújhely és Slovenské Nové Mesto között nyílt meg, eze ken a közös határállomásokon a két ország vasúti, vám- és útlevél vizsgáló szervei közösen látják el feladatukat. A MÁV a területére eső közös határállomások korsze­rűsítésére sokat áldozott. Komá­romban például új vámhivatali épületet építettünk, laktanyát ren­deztünk be a csehszlovák és a magyar személyzet részére, felújí­tottuk a felvételi épületet. Hidas­németiben felújítottuk a vámiro­dát, korszerűsítettük a váróterme­ket. Somoskőújfalu állomásán a felvételi épületet, Bánrévén az ál­lomásépületet tataroztuk. A for­galom meggyorsítása érdekében Budapest—Miskolc— Košice vona­lán korszerűsíteni fogjuk Felső­zsolca és Hidasnémeti között a pályát, Budapest— Štúrovo—Brati­slava vonalán pedig a villamosítás tervét hajtjuk végre: 1971 és 76 között a MÁV villamosítja a pá­lyát Budapesttől Stúrovólg, onnan tovább pedig a ČSD. (Folytatás a 2. oldalon! •6BSHBHEEK3K BMHMBBK

Next

/
Thumbnails
Contents